Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-09 / 57. szám

Cfeütörtök, 1963. március T DÉL-MAGYARORSZÁG 3 NEM A VELETLEN, hanem as emberek müve Érdekes dolog böngészni malom, amellyel a pépes nem derül ki. Nem tudhategy üzem egész évi munká- árut finomítják. A termeié- ni, hogy más üzemek milyen jának adatait. A termelés kenység növekedése nagyobb sikereket értek el. mutatói, a termelési költsé- része abból származott, hogy gek adatai néha nagyon ér- igen sok üzemszervezési indekesek. A Szegedi Szalá- tézkedést valósítottak meg. migyáré különösen. Elsősorban a vállalati dolgozók- A kongresszusi zászlóért nak, akik ismerik a szamok mögötti folyamatokat Természetesen ezek sikeréés részt is vettek e művele- hez is, mint mindenhez az tek eredményességében. De üzemben, a munkások, az érdekesek ezek másoknak is, emberek hiszen amikor a múlt év ge volt A kongresszusi verseny időszakában nemcsak a termelőmunkával foglalkoztak, hanem a rekonstrukció megvalósításával is. A termelés ilyen arányú növelése közben építkeztek. Bővítették a kazánházat és kompreszorházat. A sokirányú feladalelkes tevékenysé- tók ellátása közben a kongszükséges. Ebben resszusi vállalás pontjai kövégén arról írtunk, hogy a sem volt hiány. Jobban dol- zül nem mindet teljesítetSzegedi Szalámigyár teljesí- goztak, mint korábban, na- ték olyan sikerrel, mint az tette éves tervét, néhány gyobb gyakorlattal, tapasz- exportvállalásra tett fogaszegedi üzemben azt kérdez- talattal használták az új géték, milyen terv az, amelyi- peket. szerszámokat, ameket 11 hónap alatt teljesí- lyeket a közelmúlt években teni lehet Mások pedig azt mondták: ez a véletlen műVe. Félmilliárd forint értékű áru Vegyünk csak hány számot, ugyanis, mint ahogy ez az éves mérlegből kiderül, 113.6 százalékra teljesítette 1962. évi tervét. Egy év alatt közel félmilliárd forint értékű árut adott a népgazdaságnak. Nos, hogy milyen terv volt ez, álljon itt bizonyítékul egy másik számadat. A tavalyi tényszám 439 millió forint volt. Hogy ennek nagyságát.is érzékelni tudjuk, helyes ha megismerjük az 1959. évi termelés értékét, amely akkor csak 320 millió forint volt. Tehát három év alatt közel félmilliárdra tornázták fel magukat a szalámigyáriak. Érdekes, tartalmas és nagyszerű volt ez a tornászás, hiszen azóta folyamatosan birtokolják az él üzem címet. Közben 1960. évi munkájuk eredményeként elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját is. A mostani számvetés adatai alapján remélni lehet, hogy a folyamatosság nem szakad meg, és újra elnyerik az élüzem címet. A népgazdaság igényelte Az elmúlt évben 141 vagon téliszalámit adtak át a külkereskedelemnek. Ez 16 vagonnal több mint a terv. Ez a 16 vagon az a menynyiség, amiről az év elején a kongresszusi felajánlások idején így beszéltek: ha a népgazdság igényli, túlteljesítjük exporttervünket. S a népgazdaság igényelte ezt" a többletet, mert állítólag a pesti szalámigyár nem tudott annyi szalámit gyártani, mint amennyit várt tőle a külkereskedelem. Egyéb exportféleségekből 468 vagonnyit gyártott a Szegedi Szalámigyár. Görögország részére marhahúst szállítottak, előbb egy vagonnal, s aztán, amikor megízlelték a szegedi készítményt, nagyobb mennyiséget rendeltek a görögök. A spanyolokkal is így jártak. Szalámiból pedig kielégítették valamennyi nyugati ország vállalatainak igényeit. Példátlan eredmény Az egy esztendő alatt termelt exportáru értéke 182 millió forint. Ez az összes teremlés 34 százaléka. Érdekessége az exporttermelésnek, hogy a 609 vagon ára leszállítása után egyetlen minőségi , reklamáció sem érkezett a szegedi gyárhoz, de annál több elismerő levél. — Ez példátlan eredmény — mondja Simon János, a gyár főkönyvelője. — Pedig ugyancsak hajráztunk az év végén, hogy a kért exporttöbbletet leszállíthassuk — fűzi hozzá Várai lvai Rezső igazgató. Áz is példátlan eredmény, hogy az egy év alatt elért 60 millió forint értékű termelésnövekedés 86 százaléka származott a termelékenységből és csak 14 százaléka létszámnövekedésből. Pedig nem mondhatni, hogy tavaly sok új gépet kapott az üzem. Említésre méltó talán a vágóhídon üzembe helyezett börözögép és a koloielkaptak az üzemrészek és fűtötte őket a kongresszusi verseny. Az élüzem cím birtokában versenyeztek kongresszusi Hogy milyen dalmat. A vártnál valamivel gyengébb az eredmény a költségek alakulásában. Az összetett eredmény azonban így is elismerésre méltó, s a ez a siker nem a laza terzászlóért is. vezés, vagy a véletlen, haeredménnyel, nem az emberek műve. sorra né- az a vállalati Az üzem számokból Nagy Pál Szaporítani kell a speciális gimnáziumi osztályokat A Művelődésügyi Minisztérium vezetői tanulmányozták az új gimnáziumi tantervek országos vitáján átagozátok kérdésében kialakulná álláspontokat és javaslatokat. Ennek megfelelően a minisztérium álláspontja az, hogy olyan óratervek és tantervek kidolgozása szükséges, amelyek biztosítják a differenciálás lehetséges és szükséges formáit. Szaporítani kell tehát a speciális (nyelvi, matematikai, fizikai, kémiai, ének-zenei stb.) osztályokat. A szabadon választható érettségi tárgyakat is az oktatás gazdagításának szolgálatába kell állítani. A gimnáziumi oktatásban helyet kell biztosítani egy másik idegen nyelvnek is. Az új gimnáziumi tanterv az 1965—66-os tanévről fokozatosan lép érvénybe. (MTI) SIKLÓS JÁNOS: Mindennapi dolgainkról O Indulástól — évvégig ELMÜLT években sokszor elmondták már, hogy a kis parcella tapasztó, nyűgöző vonzásától szabadult paraszt, a föld ura! Már nemcsak figyel az új szóra: eszerint él és cselekszik is. Érti a szót, most már befogadja a tanácsot és nagy, gazdag határok jelzik a mezőgazdaság új rendjének végleges győzelmét. Ezt a meggyőződést szinte valamennyi termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése megerősitette az elmúlt hetekben. * NAGY KÖZÖSSÉGET elMegkerülnek az elveszett ezer holdak Másfél évvel ezelőtt sok tsz-elnök, mezőgazdász, tanácselnök. panaszkodott: képtelenek annyi kalászos gabonát, meg kapásnövényt vetni, amennyit ránkszabott a megye. Nem a jó akaratban volt a hiba, hanem ott, hogy egyszerűen nem volt annyi termőföldjük a szövetkezeteknek, mint amennyi a megye statisztikájában az elmúlt évtizedekben szerepelt. Megközelítően 12 ezer hold különbség volt a felsőbb szervek és a tsz-ek adatai között. Féléves munka tapasztalata Hamarosan megjelent a Magyar Népköztársaság termőföldek védelméről szóló 6-os törvénye, 1962 márciusában pedig napvilágot látott e törvény részletes végrehajtási utasítása is. Eszerint minden községben számba kell venni a mezőgazdasági termelésre, szántóföldi művelésre alkalmas területeket. Vissza kell állítani a termelésbe az időközben elcsapott, elhagyott földeket is. A szegedi járási tanács mezőgazdasági osztályának kebelében Bozóki Gyula vezetésével külön csoport alakult a 6-os törvény végrehajtására. Most már féléves munka van a csoporl mögött, s megkértük Bozóki Gyulát, számoljon be az eredményekről: — Tavaly június 18-án alakult meg bizottságunk a 6-os törvény végrehajtására. Tapasztalataink nem voltak, éppen ezért olyan községekben kezdtük, ahol szerintünk a termőföldek védelme körül nem volt probléma. Azonban csakhamar meglepetés ért bennünket. A -rendben levő" Tiszasziget határában 136 kataszteri hold elveszett termőföldet találtunk meg. Az 1950-es évek elején beműveletlenül maradtak ezek a területek. Később annyira elgyomosodtak, szi- j kesedtek, hogy senki sem mert megbirkózni helyreállí- ; tásukkal. Most azonban, hogy ! megtaláltuk ezeket a földe- ! ket. a törvény értelmében gondoskodunk arról, hogy j visszakerüljenek szántóföldi művelésre. Tavaly összesen 5 tiszántúli községben fejeztük be a 6-os törvény végrehajtását. Deszk határában 100 hold elveszett termőföld került elő. Ez is elhagyott ingatlanként szerepelt korábban. Kübekházán 86 kataszteri holdat találtunk meg. Párhónapos munkánk eredménye 322 kataszteri hold -talált* föld lett. E területek helyreállításához kívánság szerint megfelelő állami segítséget, talajjavító anyagokat is kaphatnak a tsz-ek. Pontos menetrend Most a bizottság — mint . mondotta Bozóki Gyula — ! tovább folytatja munkáját. A j szakemberek szerint a -nagy kiugrások-- tulajdonképpen a homoki községekben lesznek. A talált földek ezer holdjaira számítanak. A bizottságnak pontos menetrendje van. Most április l-e után Forráskúton, Üllésen, Pusztamérgesen, Rúzsán, Zákányszéken és Algyőn kezdik el egymást követően a föld keresését. Arról máris tud a bizottság, hogy pár évvel ezelőtt a korábbi jogszabályokat is súlyosan megsértve, 80 kataszteri hold első osztályú, szőlő- és gyümölcstermesztésre is nagyszerűen alkalmas területet erdősíttetett az üllési tanács. Balástyán is az állam érdekeit hangoztatva, sokszor nagyon is önös egyéni érdekből telepítettek községi erdőket, jó minőségű szántóföldekre. Ugyanis a jó földeken az erdei suhángok között évekig lehetett adó-, haszonbér- és beadási kötelezettség nélkül kukoricát, burgonyát és más kapásnövényt termeszteni. A bizottság előzetes tapasztalatai alapján több száz hold föld megtalálása várható Rúzsán is. Hasonlóképp nagy meglepetések ígérkeznek öttömöson. Korábban az egyéni gazdák legtöbbször engedély nélkül telepítették szőlőiket, gyümölcsöseiket. A kisebb adózás miatt hallgatták el az ügyet. Ha kértek is engedélyt, gyakran nem oda telepítettek, ahová engedélyezték. Megszűnik az áldatlan állapot Mint Bozóki Gyula elmondotta, a bizottság az eltűnt termőföldek felkutatásával egyidőben végzi a részletes táblásítási tervek elkészítését is. Az új táblákba minden talpalatnyi föld bekerül, hiteles térképek alapján helyükre teszik az "elveszett* földeket. A tsz-ek termelési profiljának megfelelően agrármérnökökből, más szakemberekből álló csoport határozza meg a helyszínen, hogy egy-egy táblán milyen termelési kultúrát folytassanak. A bizottság munkájában az érdekelt község, tsz vezetői is részt vesznek. így reális határozatokat hozhatnak egy-egy terület sorsát illetően. A táblásítással együtt jár az új, nagyüzemi körülményeknek megfelelő úthálózat kialakítása is. Még nem tudhatjuk, hogy az évek óta keresett és vitatott 12 ezer kataszteri holdnyi termőföldből pontosan mennyit találnak meg. Könynyen lehetséges, hogy még több is lesz. Van ennek bizonyos valószínűsége. A munka 1965-ben fejeződik be. Ezután egyszer s mindenkorra megszűnik az az áldatlan állapot, hogy a tsz-ek többségének nincsen annyi termőföldjük, mint amenynyire termelési feladataikat kapják. Így azt|in irreálissá válnak gyakran a felvásárlási tervek is. Mert ezelőtt, ha az egyik vetési tervfeladatot teljesítették, szükségszerűen le kellett maradniok a másikkal. ÓRAKIÁLLÍTÁS vezetni a közéletben járatosabbaknak is gond, hát még azoknak, akik mindössze kéthárom esztendeje ismerkednek a közügyekkel, meg a vezetés ezen oldalú mesterségével. Pedig ez a legfontosabb: vezetni! A szövetkezeteket valóban vezetni — Czabarka András, Széli János, Mágori Sándor, Bertus Pál meg a többi sok-sok elnök módján, akik úgy nőttek ki a keskeny parcella barázdájából, hogy mindjárt jegenyék lettele a közös táblán! Vajon miért? Iskolázottságukkal? Persze az is segített Gyakorlati ismeretük — igen, az is. Politikai felelősségérzetük — természetesen az is. Egyéniségük, rátermettségük — nyilván az is. S mindez együtt — a szívükkel, "idegfröccs-természetükkel*, amivel inkább két éjjelt és két napot egyhuzamban ott vannak és csinálják, mert van egyéniségük, emberi méltóságuk, s felelősségük azért, amit elvállaltak. Vezető embereket nevelni minden szövetkezetbe: le egészen a munkacsapatokig, brigádokig. Iskolákon, szaktanfolyamokon, politikai iskolákon, gyakorlati képzés útján, és a vezetés csínjánakbínjának gyakorlati tanításával, ... elengedhetetlen követelménnyé vált megyénkben is. Most pedig segíteni sürgősen ott, ahol a helyzet megkívánja. Látják már Szentes járásban is, ahol az erős szövetkezetek elnökeit néhány helyen a gyenge szövetkezeteknél is megválasztották elnöknek. Hódmezővásárhelyen meg az állami gazdaság egyik vezetője egyben szövetkezeti elnök is. Ezek az okos elgondolások segítenek, és egyben mutatják, hogy az egész vezetés problémáját nagyon komolyan napirendre kell tűzni, hogy az megnyugtató megoldást nyerjen. Sorsformáló hónapok következnek a mezőgazdaságban, hiszen három aszályos év után, kedvező időjárás esetén is csak szervezetten, tervszerűen előkészített mezőgazdasági év hoz megfelelő eredményt. Tehát a vezetésen fordul meg az év végi mérleg sorsa, nem decemberben, most, a következő hónapokban. Nagyon sok függ az államilag kihelyezett emberektől is. Nem azoktól, akik zetben- már "feleslegesnek* tartják az anyagi ösztönzés rendszerének alkalmazását. Ott is szükség van erre. Keressék meg a legjobb, legalkalmasabb premizálási formákat és a legjobb szövetkezetekben is állítsák a termelés fokozásának, helyesebben az árutermelés fokozásának szolgálatába. A termelést ösztönző premizálási rendszerek nem taktikai megoldások sem most, sem a következő években. Az anyagi érdekeltség helyes érvényesítése a szövetkezetek termelésében elengedhetetlen eszköz. Akik ezt nem értik meg, azok tekintélyes munkaerőmennyiségről mondanak le, amire pedig igen nagy szükség van. Például a családtagok bevonása a munkába, ésszerű célprémiumok alkalmazásával; vagy a fiatalok termelési kedvének elősegítése feltétlenül kedvezően hat a szövetkezetek árutermelésére. Megfelelő fizetési formákat kell teremteni, különösen a fiataloknál, akik "vasárnapi zsebpénz nélkül* nem szívesen dolgoznak, hi- . szen olyan igényeik vannak, amelyeknek kielégítésével nem lehet év végéig várni. Ahhoz, hogy valamennyi szövetkezeti tag anyagilag is érdekelt legyen a termelésben, az egyén és a közösség érdeke összhangba kerüljön, a megyei párt- és tanácsi szervek megfelelő elveket dolgoztak ki. Ennek alkalmazása termelőszövetkezeteink igazgatóságán múlik, helyesebben azon, hogy a szövetkezeti közgyűlések elfogadják az igazgatóság által a szövetkezet konkrét termelési viszonyaira kidolgozott termelési ösztönzőket. Valamennyi művelési ágban a legjobb megoldásokat, a legcélravezetőbb formákat kell keresni: az állattenyésztésben, növényápolásban, szőlő- és gyümölcstermesztésben, kertészetben stb. Ha most, márciusban sikerül kialakítani az árutermelés fokozását. szolgáló gazdaságitermelési ösztönző tényezőket. és ez a közgyűléseken a tagság akaratával megegyezik, szinte biztosra vehető, hogy lényegesen javul a gyenge termelőszövetkezetekben is a szervezettség, a munkarend, eredményesebb lesz az idei gazdasági év. Szövetkezeteink mindegyikében növekszik az árutermelés, amely állami és közérdek, de ugyanennyire egyéni érdek is. Tehát ezért nem várhatunk — most kell bevezetnünk a legcélravezetőbb termelést segítő premizálási, ösztönzési módszereket ott, ahol ezzel még nem foglalkoztak. * SAJNOS, megyénkben A soproni Febricius-ház ódon dísztermében rövidesen óratörténeti kiállítás nyílik. A több száz órából álló értékes gyűjtemény egyes példányai iparművészeti remekek. A mintegy 300 év anyagából összeállított kiállítás a szerkezeti fejlődés szempontjából is bemutatja a különböző korok óráii. Képünkön: Rendezik állít ást. szövetkezetből a másikba mennek — afféle állami támogatású vándormadárként, és mindig csak eredménytelenséget hagynak maguk mö! gött — itt a komoly, nagy | akarattal, tehetséggel és ered1 ménnyel működő abszolút többség dicséretes munkáját j kérjük továbbra is. S a szövetkezeti pártszervezetek közreműködését: szervezetten és felelősséggel segítsék a gazdasági év indulását, a tavaszi és a nyári munkát, majd az őszi betakarítást. Effektív munkával teljesítsék a 80—120 munkaegységet a függetlenített alapszervezeti párttitkárok ott, ahol a munka legjobban megkívánja. Szükséges ez az elismerés és a tekintély, az őszinte becsü'lés érdekében is. * EREDMÉNYES mezőgazdasági év a gazdasági ösztönzők egészséges alkalmazása útján várható. Ahol az anyagi érdekeltség elve csorbát szenved, ott a munka akadoki- ! zik. Nincs igazuk azoknak, lakik a jól működő sző vet keegyáltalán nem megnyugtató a helyzet, hiszen szövetkezeteink egy része mérleghiányos, közel 60 milliós deficittel zárták a múlt esztendőt. Helyhiány miatt nincs leegyik" hetőség az okok részletezésére, de teljesen helyénvaló az az álláspont, hogy a gyenge termelőszövetkezeteket a közepesek színvonalára emeljük. S már ennek az évnek a végére a gyengén működő szövetkezetek közül jó néhányat közepesen gazdálkodó szövetkezetté tegyünk. Ebben meglesz a sajátos feladata a mezőgazdaság irányításával foglalkozó valamennyi szervnek, persze a legnagyobb szerepet a gyenge termelőszövetkezetek vezetői és a tagság, a szövetkezet gazdái vállalják. Felelősségükre és szorgalmas munkájukra épülhet minden egyéb támogatás. * MOST MAR néhány .esztendő távlatából, tapasztalatából és abból a paraszti munkaszeretetből és meggyőződésből kiindulva, amely szövetkezeti parasztságunk életeleme: reméljük, hogy ezt az esztendőt szövetkezeteink nagy gyarapodásának éveként járhatjuk le. Ezért valamennyiünknek nagy szorgalommal és lelkiismeretességgel, kell dolgozni.