Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

4 Dil-MA<STARO*$ZA4 Tíz nap Algyőn A szegedi egyetemek és a tanárképző főiskola felső évfolyamairól 80 KISZ-fiatal vett részt a közelmúltban tíznapos népművelési munkán Csongrád, Békés és Bács megye községeiben. Algyőn Harangozó József jogász, Dörnyei Zsuzsanna bölcsész, Háda Emma gyógyszerész és Szelezsán Endre főiskolai hallgatóval találkoztunk. Egyik reggel a művelődési otthonban várták az igazgatót, hogy eligazítsa őket aznapi munkájukban. — Tehát maguk hódítják meg a falut a művelődés ügyének? — kérdeztem. — Csak szeretnénk meghódítani. Egyelőre Algyő hódított meg bennünket — válaszolták. — 'Mivel? — Az életével, amely őszinte és igaz Természetesen lehetne jobb is, de le is telepednénk itt már holnap — mondta Harangozó József, aki láthatóan valamennyiük nevében beszélt. — Bevallóim először kételkedtem e szavak hitelében. Csak frázisnak, afféle -vlzsgafelelet~-nek tekintettem. A tsi-ek fejlődés* biztató — Ügy hallottam, résztvettek több termelőszövetkezet közgyűlésén is. Vajon kiigazodnak-e a tagok a jogi dolgokban? — kérdeztem a jogásznak készülő Harangozó Józseftől. — Algyőn négy tennelőszővetkezet van — válaszolta. — A tagok Ismerik as alapvető jogszabályokat Jogi tanácsadásban azonban én Is közreműködtem • Napsugár Termelőszövetkezetben. Tavaly ebben a tsaben otthagyták a tagok a közgyűlést a szünet után. Most szinte mindenki ott szorongott és vitatkozott Többször voltam ebben a tsz-ben, s nagyjából meglasnerkedtem a különböző problémákkal A tsz fejlődése minden tekintetben biztató. — A négy algyői temrueTösaövetkezet együttesen adna-e annyi munkát egy jogásznak, hogy az megélne belőle? — kérdeztem. — Ha végzek, elvállalnám • négy termelőszövetkezet ügyes-bajos dolgának vitalét — fkt és mit gondol, követné-e majd magát JövendfSjeHJe tde a Csínra, ha netalán városi lányt választ? — Máris követem — válaszolt a fiú helyett Dömyei Zsuzsanna. „Szívesen tanítanék általános iskolában" Ekkor derült ki, hogy Harangozó József és Dörnyei Zsuzsanna már mint férj és feleség együtt szemlélj a falut s szívesen vállalnak vele sorsközösséget máris, hiszen egy kicsit haza Is Jötték. Igaz, Dörnyei Zsuzsanna eddig mindig városban élt, Pécsett és Szegeden, s falut először csak akkor látott, amikor férje szüleit meglátogatta Újkígyóson. — Középiskolai tanári diplomával szívesen tanítok majd falusi általános Iskolában ls, ha annak idején éppen falura kerülök —, folytatta korábbi gondolatát az egyetemi hallgató fiatalasszony. — A Napsugár Termelőszövetkezet szomszédságában van az Irma-majori általános Iskola. Oda jártam rendszeresen hospitálni. A falutól 5—8 kilométerre van ex az Iskola, s az I—VIII. osztályig összesen 14 tanulója van. A gyerekek gondozottak, tisztelettudóak, s ami a fő szeretnek tanulni. Szívesen tanítanám őket én lg. A beszélgetés átterelődött a falu életére. Kiderült, hogy az egyetemi hallgatók n^vszerint Ismernek a faluban sok embert Elismeréssel beszéltek például a fala p&fttitkáráről, Németh PéterrőL így jellemezték: — Nagy tekintélye van. A faluban mindenki szereti, mert úgy ö, úgy gondolkodik és cselekszik, ahogyan az emberekot tanítja. Másik példaképükké vált a község művelődési otthonának igazgatója: Paulisz Béláné. — Ez az snronj bt együtt a falujával, Algyő kulturális arculatának változásaihoz neki ls sok köze van — mondta Szelezsán Endre főiskolai hallgató. A falusi fiatalok sorsa Tíz nap alatt mindenre kiterjedt • fiatalok figyelme. Azt is észrevették, hogy például a Napsugár Termel ő•zövetkezertben, a általában az algyői termel őseövetkeastekben kevés a fiatal. Kiszámították, hogy a Napsugár Tsz tagságának átlagos életkora 57 év. Aggódva beszéltek arról, mi lesz később, ha a fiatalokat elszippantja a város. A fiatalok nagy része máris Szegeden keres és talál munkát, s leginkább a városban szórakoznak, szinte csak aludni járnak haza. Az egyetemi hallgatók meg. ismerkedtek az algyői KISZszervezet munkájával Íj. A vezetőségnek néhány probléma megoldásában segítettek ls, például annak a proliimnak a kidolgozásában, hogy a fiatalok minél több Időt tölthessenek együtt a faluban a különféle rendezvények, tanfolyamok stb. alkalmával. — Megfigyeltük azt ts — mondotta Szelezsán Endre főiskolai hallgató —, hogy a könyvtárból általában az asszonyok kölcsönöznek. A férfiak közül csak az Idősebbek látogatják a könyvtári órákat, a vannak, akik könyvélményeiket hosszan elmesélik' a könyvtárosnak. Várhelyi Flórlánnénak. Sajnos a könyvtár állománya kicsit elavult, különösen a szakirodalom. A meglévő állományt alaposan bővíteni kellene, mégpedig nagyobb költségvetéssel. Algyő lakói akkor minden bizonnyal még többet olvasnának. Algyő közegészségügyi viszonyairól Háda Emma gyógyazerészhaUgató beszélt. Ott wfoH a falu örvösed ii tel— lett a rendeléseken, t meghallgatta azt az előadást, amelyet a leendő anyáknak a csecsem ógondozásnM tartottak. Résat vett a véradómozgalom népszerűsítésében. Megfigyelte, hogy szükség lenne a faluban agy röntgengépre la, és arra, hogy helyben lehessen vérvizsgálatot végezni, g ne kelljen mindig a betegeket Szegedre küldeni. Algyő életéről gaadag képet rajzoltak • fiatalok egyórás beszélgetésünk alatt S mindannyiuk kívánsága volt hogy a népművelési gyakorlat után — még tanulmányaik befejezése előtt —, vissza-vlsszalátogathassanak Algyőne, amelyet megszerettek. Kitüntetésnek vették, hogy ebben a munkában —| • - J * ,, K rit^tryB.T. Lfffl Egyiptomi történet Magyar—egyiptomi koprodukciós film a Szabadság Moziban Bizonyosak vagyunk abban, hogy a közönség egy része nem fog egyetérteni velünk, sajnos, mégis kénytelenek vagyunk azt mondani erről ax első magyar— egyiptomi koprodukciós filmről: nem sikerült Vannak ugyan letagadhatatlan értékei — nincs olyan néző, pki például ne figyelné érdeklődéssel az évezredes egyiptomi kultúra kincseit ábrázoló, vagy a modern Kairó lüktető életét bemutató képeket —, de maga a történet, a cselekmény, a konfliktus, a mondanivaló, tehát a lényeg annyira gyerekesen naiv ét kezdetleget, hogy szinte semmiféle bírálatot nem bfr el. Igaz, a film tetszetősen és hatásosan van megszerkesztve, és sok eleme az első pillantásra roppant modernnek és mainak hat De végül ezekről ls kiderül, hogy csak puszta külsőségek. A film modernsége és maisága etok látszat ét arra való, hogy megtévessze, félrevezesse a nézőt Valójában a legrosszabb romantika éled újjá a film kockáin. Meglepően igénytelen film tehát az Egyiptomi történet Az egészen érthetetlen, miért nem törekedtek alkotói nagyobb hitelességre, ha tetszik, realizmusra, erőteljesebb konfliktusra. Így, ahogyan van, a fiira nem több elszalasztott lehetőségnél, elmulasztott alkalomnál. Nemcsak azért, mert Ranődy László ötletéből sokkal jobb kalandfilmet lehetett volna crinálnl, hanem azért ls, mert Mészáros Gyula ét Seif el Din Chavakat rendezése, valamint az egész közreműködő apparátus munkája meggyőzően bizonyítja, hogy mindannyian jóval többre lettek volna képesek. Kitűnő színészek egész sora játszik például a filmben. Már a nevek egyszerű felsorolása U sokat mond: Kist Manyi, Mezei Mária, Fónay Márta, Psota Irén, Krencsey Marianne, Kist Ferenc, Latabár Kálmán, Pécsi Sándor, Bihari József. Szerepéből azonban egyikük sem bújhatott ki, és ezért a filmnek szinte egyetlen közreműködő színésze sem nyújtja azt, amire egyébként képes lenne: A két Egyiptomba került magyar kisfiú szerepét Tóth Laci és Kiss Anti játszotta, kedvesen tehetségesen. Legnagyobb sikerrel azonban egy egyiptomi kisfiú szerepelt Az okos bájos, értelmes és életrevaló Musztaía alakjában olyan gyerekszínészt ismert meg a közönség, akinek a nevét érdemes megjegyezni: sokszor találkozunk még vele. Ahmed Farahatnak hívják ezt a kisfiút Eleven, életszerű játéka nemcsak az egyik legnagyobb meglepetése a filmnek, hanem feltétlenül egyik nem lebecsülendő értéke la. Pásztor István bravúros felvétel élről külön kell beszélnünk. Amennyire boszszant a történet igénytelenségei, annyira felkeltik érdeklődésünket ezek az érdekes és kifejező képek. ÖKRÖS LÁSZLÓ Megtakarítás, amelyért büntetés jár Az ésszerű megtakarítás minden üzem, minden gazdaság számára törvény. De van a Szovjetunióban egy kiadási tétel, amellyel kapcsolatban a megtakarításért nemcsak hogy nem dicséret, hanem szigorú büntetés jár. Ez a tétel a munkakörülmények és a munkásvédelem megjavítására szánt állami előirányzat Tavaly Belorusszia üzemeiben erre a oélra 10 millió 500 ezer rubelt Irányoztak elő, de több mint 11 millió rubelt használtak fel. S ez pozitív jelenség. A szakszervezetek szigorúan ellenőrzik az állam által a munkásvédelemre szánt összegek helyes felhasználását S ha valahol nem használják fel maradéktalanul ezeket az összegeket akkor a vállalat vezetőit élesen megbírálják, vagy megbüntetik. A munkásvédelmi intézkedések jegyzékét a kollektív szerződésekhez csatolják, amelyeket a szakszervezet és a vállalatvezetőség évente kőt meg. Stegetfi kffltfi a Tiszla szóval ámf étMjságbaa ÉK folyóiratot szerkeszteni. -olvasni-, azaz hallgatni, mindig izgalmas dolog. Különösen, ha a folyóirat élő jellegét aktualitása, s a hangos műfaj lehetőségeinek kihasználása adja. Mindezekkel az érdemekkel bővelkedő, pergő, rendkívül ötletesen összeállított műsort hallgatott a napokban Budapesten az Irodalmi Színpad közönsége. Szécsi Lajos dramaturg — a műsor ötlete tőle származik — fiatal tehetségeket Juttatott fórumhoz. Költök, prózaírók — ismert és kevésbé -felkapott- nevek — szólaltak meg a pódiumon, neves előadóművészek tolmácsolásában. S örvendetes, hogy a folyóirat első számában szegedi költőt is publikált. A műsorban Papp Lajos két verse, a -Ballada és mondogató* és az -írni* című költemény szerepelt. A Tiszta szóval című folyóiratot állandó rovatok jelzik majd — dialóg, novella, derű. vallomás az ifjúságról stb. S egy vitarövat — Költő a vitafórumon —, mely elevenségével, érdekességével a rovat létjogosultságát igazolta. Ezúttal Kiss Dénes köj. tészetéről — néhány elmondott vetne alapján — folytatott vitát Maróti Lajos költő és Gondos Ernő szerkesztő. A következő műsorban — egy hónap múlva — maga a költő, Kiss Dénes mondja el majd ara poeticáját. Ahol verset, prózát krü felolvasni, tolmácsolni, ott egyszerű a dolog. Nehezebb a feladat az élő riportoknál, a beszélgetéseknél vagy a* említett vitánál De ha ügyes a -riporter*, s a riportalany, érdekessé tudják tertitt Sőt, itt teremthető meg — az élő beszéd közvetlenségével — a kapcsolat a színpad és a nézőtér között. Ilyen interjú volt Szécsi Lajosé, aki a fia. tal költők pécsi találkozójának -nemzedéki* vitájáról beszélgetett Bárányi Ferenccel. Miközben ezt az ügyes. Jől szerkesztett műsort hallgattuk, eszünkbe jutott — talán helye volna ilyen, s ehhez hasonló kezdeményezésnek az egyébként jól működő szegedi irodalmi színpadon & K. M. A-íriiw "Syt* padján ültem, a •»• sciaiiy lyemzöld gyep szélén. Napsugaras tavaszi nap volt A ragyogó fényben élesen kirajzolódtak a járókelők könynyed mozdulatai és jól érvényesültek a ruhák meg a táj színeinek különböző árnyalatai Elmerültem látványukba, s csak később vettem észre, hogy fordítva tartom kezemben a könyvet Ekkor fordult be a fasorba egy fiatal pár, és közeledett felém. Szépek voltak, és választékos öltözetük ízlésre vallott Áradt belőlük a tökélynek az a varázsa, amely minden ellenszenv dacára is hat a magamfajta szegény ördögre. A hölgy kifogástalan szabás^ kosztümjét antik módon stilizált levélmintk díszítette. Apró lábát kecses fehér cipő takarta, és csillogó foglalat tartotta kalapjának libegő kócsagtollát. Az egész jelenség finomművű perzsa miniatűrre emlékeztetett és az édenkert magányos virányain sem keltett volna nagyobb feltűnést, mint ezen a népes délutáni sétányon. Kísérője is az utolsó divat szerint öltözött, azzal az eleganciával, amelyet én csak másoknál ismertem. M- . „,,„_Ko juttatta gyűrött kőindez eszembe zel6met _ nap ügyetlenül ráültem — elviselt, formátlan cipőmet és kopott zakómat, amely még csak fokozta természetes félénkségemet Nem is tudom, honnan vettem a bátorságom, hogy mégis belenézzek ebbe a tündérien rózsás, nemesvonalú arcba, amely pasztellképhez hasonlított Amikor az úr hölgyével elhaladt mellettem, önkéntelenül felálltam, és lehajtott fejjel követtem árnyékukat. Vonzott ennek a kél gazdag embernek a gondtalan ragyogása. Érdeklődéssel figyeltem őket. ' Tulajdonképpen hárman voltak, mert elfelejtettem említeni, hogy a fiatalasszony Tőenrí <7tarfuue: karját előrehúzta egy kutya póráza, A hőszínű spicc nagy szőrbundájában egészen elveszett az állat nyurga teste. Hirtelen mind a ketten megálltak. — Förtelmes! — kiáltotta a hölgy. ft . -í hogy mi keltette fel ellenuaa nettem, szenvét, s bevallom, bennem is furcsa érzést ébresztett, amit láttam. Egy nyomorék cigány harmonikázott a fasor végén. Kreol bőrével és koromfekete hajával keleti varázslóhoz hasonlított Előtte négyszögletes ládán egy táncosnői ruhába bújtatott majom. Ez a két toprongyos, ápolatlan alak valamelyik csatornából bújt elő, vagy egyenesen a pokolból szabadult Ide. Nagyon elütött a környezettől, és valósággal beszenynyezte a sétány harmonikus képét A férfi viharvert, alattomos arca, meg az elnyűtt rózsaszín gyapjúszoknyába öltöztetett koszos majom rendkívül visszataszító volt. A kis állatnak kétlábon kellett állnia és jobbra-balra forognia. De pirosas-szürke mancsaival minduntalan a láda szélébe kapaszkodott és fáradtan topogva keserves pofákat vágott. A cigány időnként a ládába rúgott Ilyenkor az ijedten felugró majom farka néhány percre megemelte a szoknyát, akár a tenoristák kardja a díszes köpenyt A hölgy hangosan felkacagott. Ez az ijesztő együttes, melyet még a legszánalomraméltóbbak sem érintettek volna meg szívesen. Igen szórakoztatta. A kiskutya vakkantott — Mutasd meg neki, Hófehérke! — uszította haragos kutyáját a hölgy. — Nem szívelheti a csúnyát Hallod, Frank?! Nagyszerű kis kutya vagy. Nem félsz a gonosz majomtól. Hófehérke vinnyogva ugrált ide-oda, póráza feszült, mint hegedűn a húr, és ha megrázta fehér bundáját, ezüstös hangján megszólalt a nyakába akasztott csengetyű. A

• nyugtalan lett és leugrott majom is a földre. Talán azért, hogy felszedjen egy szivarvéget. Gazdájának torokhangú parancsa azonban visszakergette a ládára. Félősen összekuporodott és jobb lábát bánatosan az arcához emelte. A hölgy nevetett, a kutya morgott. A fiatalember elbűvölten nézte minden mozdulatát, miközben egész sereg ember vette őket körül. A hölgyet mulattatta ölebének mérge és nevetve uszitotta a kutyát a koszos kis táncos ellen. Hófehérke nekiugrott, és dühösen a rózsaszínű gyapjúszoknya után kapott. A majom szemét forgatva cincogott, mint valami csapdába esett egér és két mancsával testéhez szorította a kis szoknyát Ez a mozdulat a maga groteszk szemérmességébea igen komikusan hatott. Majd mérgei fintort vágott és fogait vicsorgatta, úgy, hogy az egyik gyerek követ dobott felé, amely az üres alamizsnatányérba esett. az indulat, de uralkodtam CITOgOlt magamon. Sokkal félszegebb és kopottabb, vagyis sokkal gyávább és szegényebb voltam, semhogy hangosan mertem volna gondolkodni ennyi ember előtt Ebben a pillanatban halk reccsenéssel szétszakadt a rózsaszínű szoknya. A kétségbeesett majom sovány kezének begörbített ujjaival hóhéra pofájába vágott. A kutya elengedte áldozatát és vérző szemmel, szűkölve menekült gazdája lába közé. Ekkor a fiatalember felemelte botját és teljes erővel a majom barna combjára sújtott. A kis állat még fordult egyet a ládán, aztán összerogyott. Szakadt ruhája ráborult, akár a szemfedő. Mindez percek alatt történt. A majom vánnyadt teste utolsót rándult, a cigány haját tépve hangtalanul sírt és a tömeg soraiban a kikerülhetetlen sorsnál zordabb arccal feltűnt egy rendőr. Gyors elhatározással félretoltam néhány bámészkodót, és a fiatalember elé ugrottam. Egy pillanatra farkasszemet néztünk, majd lendült a karom, s arculütöttem. Elvesztette az egyensúlyát és megtántorodott. A második ütéstől nekiesett egy fának ... Elegáns kalapja kettőnk közé gurult. Felszabadultan. a győzelem érzetével rúgtam bele, és az úttestre röpítettem a divatos föveget Amikor távoztam, SjfiS* £t • És én úgy éreztem, hogy rászolgáltam erre az elismerésre, mert egy percre megfeledkeztem kopott ruhámról, és le tudtam küzdeni gyávaságomat. BOLDOG BALÁZS fordítása