Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

4 Dil-MA<STARO*$ZA4 Tíz nap Algyőn A szegedi egyetemek és a tanárképző főiskola felső év­folyamairól 80 KISZ-fiatal vett részt a közelmúltban tíznapos népművelési mun­kán Csongrád, Békés és Bács megye községeiben. Al­győn Harangozó József jo­gász, Dörnyei Zsuzsanna böl­csész, Háda Emma gyógy­szerész és Szelezsán Endre főiskolai hallgatóval talál­koztunk. Egyik reggel a mű­velődési otthonban várták az igazgatót, hogy eligazítsa őket aznapi munkájukban. — Tehát maguk hódítják meg a falut a művelődés ügyének? — kérdeztem. — Csak szeretnénk meg­hódítani. Egyelőre Algyő hó­dított meg bennünket — vá­laszolták. — 'Mivel? — Az életével, amely őszinte és igaz Természete­sen lehetne jobb is, de le is telepednénk itt már hol­nap — mondta Harangozó József, aki láthatóan vala­mennyiük nevében beszélt. — Bevallóim először kétel­kedtem e szavak hitelében. Csak frázisnak, afféle -vlzs­gafelelet~-nek tekintettem. A tsi-ek fejlődés* biztató — Ügy hallottam, részt­vettek több termelőszövetke­zet közgyűlésén is. Vajon kiigazodnak-e a tagok a jo­gi dolgokban? — kérdeztem a jogásznak készülő Haran­gozó Józseftől. — Algyőn négy tennelő­szővetkezet van — válaszol­ta. — A tagok Ismerik as alapvető jogszabályokat Jo­gi tanácsadásban azonban én Is közreműködtem • Napsugár Termelőszövetke­zetben. Tavaly ebben a tsa­ben otthagyták a tagok a közgyűlést a szünet után. Most szinte mindenki ott szorongott és vitatkozott Többször voltam ebben a tsz-ben, s nagyjából megla­snerkedtem a különböző problémákkal A tsz fejlődé­se minden tekintetben biz­tató. — A négy algyői temrueTö­saövetkezet együttesen ad­na-e annyi munkát egy jo­gásznak, hogy az megélne belőle? — kérdeztem. — Ha végzek, elvállalnám • négy termelőszövetkezet ügyes-bajos dolgának vita­lét — fkt és mit gondol, kö­vetné-e majd magát Jöven­dfSjeHJe tde a Csínra, ha netalán városi lányt választ? — Máris követem — vá­laszolt a fiú helyett Dömyei Zsuzsanna. „Szívesen tanítanék általános iskolában" Ekkor derült ki, hogy Ha­rangozó József és Dörnyei Zsuzsanna már mint férj és feleség együtt szemlélj a fa­lut s szívesen vállalnak ve­le sorsközösséget máris, hi­szen egy kicsit haza Is Jöt­ték. Igaz, Dörnyei Zsuzsan­na eddig mindig városban élt, Pécsett és Szegeden, s falut először csak akkor lá­tott, amikor férje szüleit meglátogatta Újkígyóson. — Középiskolai tanári diplomával szívesen ta­nítok majd falusi általános Iskolában ls, ha annak ide­jén éppen falura kerülök —, folytatta korábbi gondolatát az egyetemi hallgató fiatal­asszony. — A Napsugár Termelő­szövetkezet szomszédságá­ban van az Irma-majori ál­talános Iskola. Oda jártam rendszeresen hospitálni. A falutól 5—8 kilométerre van ex az Iskola, s az I—VIII. osztályig összesen 14 tanuló­ja van. A gyerekek gondo­zottak, tisztelettudóak, s ami a fő szeretnek tanulni. Szí­vesen tanítanám őket én lg. A beszélgetés átterelődött a falu életére. Kiderült, hogy az egyetemi hallgatók n^vszerint Ismernek a falu­ban sok embert Elismerés­sel beszéltek például a fala p&fttitkáráről, Németh Pé­terrőL így jellemezték: — Nagy tekintélye van. A faluban mindenki szereti, mert úgy ö, úgy gondolko­dik és cselekszik, ahogyan az emberekot tanítja. Másik példaképükké vált a község művelődési ottho­nának igazgatója: Paulisz Béláné. — Ez az snronj bt együtt a falujával, Algyő kulturá­lis arculatának változásaihoz neki ls sok köze van — mondta Szelezsán Endre fő­iskolai hallgató. A falusi fiatalok sorsa Tíz nap alatt mindenre ki­terjedt • fiatalok figyelme. Azt is észrevették, hogy pél­dául a Napsugár Termel ő­•zövetkezertben, a általában az algyői termel őseövetkeas­tekben kevés a fiatal. Kiszá­mították, hogy a Napsugár Tsz tagságának átlagos élet­kora 57 év. Aggódva be­széltek arról, mi lesz később, ha a fiatalokat elszippantja a város. A fiatalok nagy része máris Szegeden keres és ta­lál munkát, s leginkább a városban szórakoznak, szin­te csak aludni járnak haza. Az egyetemi hallgatók meg. ismerkedtek az algyői KISZ­szervezet munkájával Íj. A vezetőségnek néhány prob­léma megoldásában segítet­tek ls, például annak a proliimnak a kidolgozásá­ban, hogy a fiatalok minél több Időt tölthessenek együtt a faluban a különféle ren­dezvények, tanfolyamok stb. alkalmával. — Megfigyeltük azt ts — mondotta Szelezsán Endre főiskolai hallgató —, hogy a könyvtárból általában az asszonyok kölcsönöznek. A férfiak közül csak az Idő­sebbek látogatják a könyv­tári órákat, a vannak, akik könyvélményeiket hosszan elmesélik' a könyvtárosnak. Várhelyi Flórlánnénak. Saj­nos a könyvtár állománya kicsit elavult, különösen a szakirodalom. A meglévő állományt alaposan bővíteni kellene, mégpedig nagyobb költségvetéssel. Algyő lakói akkor minden bizonnyal még többet olvasnának. Algyő közegészségügyi vi­szonyairól Háda Emma gyógyazerészhaUgató beszélt. Ott wfoH a falu örvösed ii tel— lett a rendeléseken, t meg­hallgatta azt az előadást, amelyet a leendő anyáknak a csecsem ógondozásnM tar­tottak. Résat vett a véradó­mozgalom népszerűsítésében. Megfigyelte, hogy szükség lenne a faluban agy rönt­gengépre la, és arra, hogy helyben lehessen vérvizsgá­latot végezni, g ne kelljen mindig a betegeket Szegedre küldeni. Algyő életéről gaadag ké­pet rajzoltak • fiatalok egy­órás beszélgetésünk alatt S mindannyiuk kívánsága volt hogy a népművelési gyakor­lat után — még tanulmá­nyaik befejezése előtt —, vissza-vlsszalátogathassanak Algyőne, amelyet megszeret­tek. Kitüntetésnek vették, hogy ebben a munkában —| • - J * ,, K rit^tryB.T. Lfffl Egyiptomi történet Magyar—egyiptomi koprodukciós film a Szabadság Moziban Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a közönség egy része nem fog egyetérteni velünk, sajnos, mégis kény­telenek vagyunk azt monda­ni erről ax első magyar— egyiptomi koprodukciós filmről: nem sikerült Van­nak ugyan letagadhatatlan értékei — nincs olyan néző, pki például ne figyelné ér­deklődéssel az évezredes egyiptomi kultúra kincseit ábrázoló, vagy a modern Kairó lüktető életét bemuta­tó képeket —, de maga a történet, a cselekmény, a konfliktus, a mondanivaló, tehát a lényeg annyira gye­rekesen naiv ét kezdetleget, hogy szinte semmiféle bí­rálatot nem bfr el. Igaz, a film tetszetősen és hatásosan van megszerkesztve, és sok eleme az első pillantásra roppant modernnek és mai­nak hat De végül ezekről ls kiderül, hogy csak puszta külsőségek. A film modern­sége és maisága etok lát­szat ét arra való, hogy meg­tévessze, félrevezesse a né­zőt Valójában a legrosszabb romantika éled újjá a film kockáin. Meglepően igénytelen film tehát az Egyiptomi történet Az egészen érthetetlen, miért nem törekedtek alko­tói nagyobb hitelességre, ha tetszik, realizmusra, erőtel­jesebb konfliktusra. Így, ahogyan van, a fiira nem több elszalasztott lehetőség­nél, elmulasztott alkalom­nál. Nemcsak azért, mert Ranődy László ötletéből sok­kal jobb kalandfilmet lehe­tett volna crinálnl, hanem azért ls, mert Mészáros Gyu­la ét Seif el Din Chavakat rendezése, valamint az egész közreműködő apparátus munkája meggyőzően bizo­nyítja, hogy mindannyian jóval többre lettek volna képesek. Kitűnő színészek egész so­ra játszik például a film­ben. Már a nevek egyszerű felsorolása U sokat mond: Kist Manyi, Mezei Mária, Fónay Márta, Psota Irén, Krencsey Marianne, Kist Ferenc, Latabár Kálmán, Pécsi Sándor, Bihari József. Szerepéből azonban egyikük sem bújhatott ki, és ezért a filmnek szinte egyetlen köz­reműködő színésze sem nyújtja azt, amire egyéb­ként képes lenne: A két Egyiptomba került magyar kisfiú szerepét Tóth Laci és Kiss Anti játszotta, kedve­sen tehetségesen. Legna­gyobb sikerrel azonban egy egyiptomi kisfiú szerepelt Az okos bájos, értelmes és életrevaló Musztaía alakjá­ban olyan gyerekszínészt is­mert meg a közönség, aki­nek a nevét érdemes meg­jegyezni: sokszor találko­zunk még vele. Ahmed Fa­rahatnak hívják ezt a kis­fiút Eleven, életszerű játéka nemcsak az egyik legna­gyobb meglepetése a film­nek, hanem feltétlenül egyik nem lebecsülendő értéke la. Pásztor István bravúros felvétel élről külön kell be­szélnünk. Amennyire bosz­szant a történet igénytelen­ségei, annyira felkeltik ér­deklődésünket ezek az ér­dekes és kifejező képek. ÖKRÖS LÁSZLÓ Megtakarítás, amelyért büntetés jár Az ésszerű megtakarítás minden üzem, minden gaz­daság számára törvény. De van a Szovjetunióban egy kiadási tétel, amellyel kap­csolatban a megtakarításért nemcsak hogy nem dicséret, hanem szigorú büntetés jár. Ez a tétel a munkakörülmé­nyek és a munkásvédelem megjavítására szánt állami előirányzat Tavaly Belorusszia üze­meiben erre a oélra 10 mil­lió 500 ezer rubelt Irányoz­tak elő, de több mint 11 mil­lió rubelt használtak fel. S ez pozitív jelenség. A szakszervezetek szigo­rúan ellenőrzik az állam ál­tal a munkásvédelemre szánt összegek helyes felhasználá­sát S ha valahol nem hasz­nálják fel maradéktalanul ezeket az összegeket akkor a vállalat vezetőit élesen megbírálják, vagy megbün­tetik. A munkásvédelmi intézke­dések jegyzékét a kollektív szerződésekhez csatolják, amelyeket a szakszervezet és a vállalatvezetőség évente kőt meg. Stegetfi kffltfi a Tiszla szóval ámf étMjságbaa ÉK folyóiratot szerkesz­teni. -olvasni-, azaz hallgat­ni, mindig izgalmas dolog. Különösen, ha a folyóirat élő jellegét aktualitása, s a hangos műfaj lehetőségeinek kihasználása adja. Mindezek­kel az érdemekkel bővelke­dő, pergő, rendkívül ötlete­sen összeállított műsort hall­gatott a napokban Budapes­ten az Irodalmi Színpad kö­zönsége. Szécsi Lajos dramaturg — a műsor ötlete tőle szárma­zik — fiatal tehetségeket Jut­tatott fórumhoz. Költök, pró­zaírók — ismert és kevésbé -felkapott- nevek — szólal­tak meg a pódiumon, neves előadóművészek tolmácsolá­sában. S örvendetes, hogy a folyóirat első számában sze­gedi költőt is publikált. A műsorban Papp Lajos két verse, a -Ballada és mondo­gató* és az -írni* című köl­temény szerepelt. A Tiszta szóval című fo­lyóiratot állandó rovatok jel­zik majd — dialóg, novella, derű. vallomás az ifjúságról stb. S egy vitarövat — Költő a vitafórumon —, mely ele­venségével, érdekességével a rovat létjogosultságát iga­zolta. Ezúttal Kiss Dénes köj. tészetéről — néhány elmon­dott vetne alapján — folyta­tott vitát Maróti Lajos költő és Gondos Ernő szerkesztő. A következő műsorban — egy hónap múlva — maga a költő, Kiss Dénes mondja el majd ara poeticáját. Ahol verset, prózát krü felolvasni, tolmácsolni, ott egyszerű a dolog. Nehezebb a feladat az élő riportoknál, a beszélgetéseknél vagy a* említett vitánál De ha ügyes a -riporter*, s a riportalany, érdekessé tudják tertitt Sőt, itt teremthető meg — az élő beszéd közvetlenségével — a kapcsolat a színpad és a né­zőtér között. Ilyen interjú volt Szécsi Lajosé, aki a fia. tal költők pécsi találkozójá­nak -nemzedéki* vitájáról beszélgetett Bárányi Ferenc­cel. Miközben ezt az ügyes. Jől szerkesztett műsort hallgat­tuk, eszünkbe jutott — talán helye volna ilyen, s ehhez hasonló kezdeményezésnek az egyébként jól működő sze­gedi irodalmi színpadon & K. M. A-íriiw "Syt* padján ültem, a •»• sciaiiy lyemzöld gyep szélén. Nap­sugaras tavaszi nap volt A ragyogó fény­ben élesen kirajzolódtak a járókelők köny­nyed mozdulatai és jól érvényesültek a ru­hák meg a táj színeinek különböző árnya­latai Elmerültem látványukba, s csak ké­sőbb vettem észre, hogy fordítva tartom kezemben a könyvet Ekkor fordult be a fasorba egy fiatal pár, és közeledett felém. Szépek voltak, és választékos öltözetük ízlésre vallott Áradt belőlük a tökélynek az a varázsa, amely minden ellenszenv dacára is hat a magam­fajta szegény ördögre. A hölgy kifogástalan szabás^ kosztümjét antik módon stilizált levélmintk díszítette. Apró lábát kecses fehér cipő takarta, és csillogó foglalat tartotta kalapjának libegő kócsagtollát. Az egész jelenség finomművű perzsa miniatűrre emlékeztetett és az éden­kert magányos virányain sem keltett volna nagyobb feltűnést, mint ezen a népes dél­utáni sétányon. Kísérője is az utolsó divat szerint öltözött, azzal az eleganciával, ame­lyet én csak másoknál ismertem. M- . „,,„_Ko juttatta gyűrött kő­indez eszembe zel6met _ nap ügyetlenül ráültem — elviselt, formátlan cipőmet és kopott zakómat, amely még csak fokozta természetes félénkségemet Nem is tudom, honnan vettem a bátorsá­gom, hogy mégis belenézzek ebbe a tündé­rien rózsás, nemesvonalú arcba, amely pasztellképhez hasonlított Amikor az úr hölgyével elhaladt mellet­tem, önkéntelenül felálltam, és lehajtott fejjel követtem árnyékukat. Vonzott ennek a kél gazdag embernek a gondtalan ragyo­gása. Érdeklődéssel figyeltem őket. ' Tulajdonképpen hárman voltak, mert el­felejtettem említeni, hogy a fiatalasszony Tőenrí <7tarfuue: karját előrehúzta egy kutya póráza, A hő­színű spicc nagy szőrbundájában egészen elveszett az állat nyurga teste. Hirtelen mind a ketten megálltak. — Förtelmes! — kiáltotta a hölgy. ft . -í hogy mi keltette fel ellen­uaa nettem, szenvét, s bevallom, ben­nem is furcsa érzést ébresztett, amit lát­tam. Egy nyomorék cigány harmonikázott a fasor végén. Kreol bőrével és koromfe­kete hajával keleti varázslóhoz hasonlított Előtte négyszögletes ládán egy táncosnői ruhába bújtatott majom. Ez a két toprongyos, ápolatlan alak vala­melyik csatornából bújt elő, vagy egyene­sen a pokolból szabadult Ide. Nagyon el­ütött a környezettől, és valósággal beszeny­nyezte a sétány harmonikus képét A férfi viharvert, alattomos arca, meg az elnyűtt rózsaszín gyapjúszoknyába öltözte­tett koszos majom rendkívül visszataszító volt. A kis állatnak kétlábon kellett állnia és jobbra-balra forognia. De pirosas-szürke mancsaival minduntalan a láda szélébe ka­paszkodott és fáradtan topogva keserves pofákat vágott. A cigány időnként a ládába rúgott Ilyenkor az ijedten felugró majom farka néhány percre megemelte a szoknyát, akár a tenoristák kardja a díszes köpenyt A hölgy hangosan felkacagott. Ez az ijesztő együttes, melyet még a legszána­lomraméltóbbak sem érintettek volna meg szívesen. Igen szórakoztatta. A kiskutya vakkantott — Mutasd meg neki, Hófehérke! — uszí­totta haragos kutyáját a hölgy. — Nem szívelheti a csúnyát Hallod, Frank?! Nagyszerű kis kutya vagy. Nem félsz a gonosz majomtól. Hófehérke vinnyogva ugrált ide-oda, póráza feszült, mint hegedűn a húr, és ha megrázta fehér bundáját, ezüstös hang­ján megszólalt a nyakába akasztott csen­getyű. A • nyugtalan lett és leugrott majom is a földre. Talán azért, hogy felszedjen egy szivarvéget. Gazdájának to­rokhangú parancsa azonban visszakergette a ládára. Félősen összekuporodott és jobb lábát bánatosan az arcához emelte. A hölgy nevetett, a kutya morgott. A fia­talember elbűvölten nézte minden mozdu­latát, miközben egész sereg ember vette őket körül. A hölgyet mulattatta ölebének mérge és nevetve uszitotta a kutyát a koszos kis tán­cos ellen. Hófehérke nekiugrott, és dühösen a ró­zsaszínű gyapjúszoknya után kapott. A majom szemét forgatva cincogott, mint valami csapdába esett egér és két mancsá­val testéhez szorította a kis szoknyát Ez a mozdulat a maga groteszk szemérmességé­bea igen komikusan hatott. Majd mérgei fintort vágott és fogait vicsorgatta, úgy, hogy az egyik gyerek követ dobott felé, amely az üres alamizsnatányérba esett. az indulat, de uralkodtam CITOgOlt magamon. Sokkal félsze­gebb és kopottabb, vagyis sokkal gyávább és szegényebb voltam, semhogy hangosan mertem volna gondolkodni ennyi ember előtt Ebben a pillanatban halk reccsenéssel szétszakadt a rózsaszínű szoknya. A két­ségbeesett majom sovány kezének begörbí­tett ujjaival hóhéra pofájába vágott. A kutya elengedte áldozatát és vérző szemmel, szűkölve menekült gazdája lá­ba közé. Ekkor a fiatalember felemelte botját és teljes erővel a majom barna combjára sújtott. A kis állat még fordult egyet a ládán, aztán összerogyott. Szakadt ruhája ráborult, akár a szemfedő. Mindez percek alatt történt. A majom vánnyadt teste utolsót rándult, a cigány haját tépve hangtalanul sírt és a tömeg soraiban a kikerülhetetlen sorsnál zordabb arccal feltűnt egy rendőr. Gyors elhatározással félretoltam néhány bámészkodót, és a fiatalember elé ugrot­tam. Egy pillanatra farkasszemet néztünk, majd lendült a karom, s arculütöttem. El­vesztette az egyensúlyát és megtántorodott. A második ütéstől nekiesett egy fának ... Elegáns kalapja kettőnk közé gurult. Fel­szabadultan. a győzelem érzetével rúgtam bele, és az úttestre röpítettem a divatos föveget Amikor távoztam, SjfiS* £t • És én úgy éreztem, hogy rászolgáltam er­re az elismerésre, mert egy percre megfe­ledkeztem kopott ruhámról, és le tudtam küzdeni gyávaságomat. BOLDOG BALÁZS fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents