Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-05 / 53. szám

Keid, 1983. március 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Tízmilliárd forint a lakosság betétállománya Nemrég az Országos Ta­karékpénztár évi eredmé­taeit ismertető sajtótájékoz­tatóján a többi között re­kordként említették, hogy ai ország betétállománya a mélt év végén meghaladta 85 milliárd forintot. Ások Lj' tapasztalattal ellentét­en — ami azt mutatja, hogy az év végén az embe­rek többnyire "kiköltekez­nek,, s utána kevesebbet tesznek félre — az idén to­vább növekedett a lakosság takarékoskodási kedve. Az ^ első két hónapiában újabb 1,3 milliái-d forinttal emelkedett a betétként tar­talékolt pénz, s ezzel febru­ár végére a lakosság betét­állománya elérte a 10 mil­liárd forintot. Érdekes, hogy a két hónap alatti betétnő­vekedés megegyezik azzal az összeggel, amit 1957-ben egész évben gyűjtöttek a dolgozók. Jelenleg Budapes­ten 4,3 milliárd, vidéken pe­dig 5,7 milliárd forint a la­kosság megtakarítása. A sta­tisztika szerint — az ország lakosságának számát figye­lembevéve — hazánkban egy lakosra átlagosan 1000 forint takarékbetét jut. (MTI) Magyar (adósokat levelező tagjának választott a Német Tudományos Akadémia A Berlini Német Tudomá­nyos Akadémia három kivá­ló magyar tudóst — Rusz­nyák Istvánt, Erdey-Grúz Tibort és Schay Gézát — le­velező tagjává választotta Az erről szóló okleveleket hétfőn a nagykövetségen nyújtotta át Wilhelm Meiss­r,er, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) AZ UJ ÜZEMHÁZ új tartalmat követel nisiiiitttiiiitfiiiiifiiiitiiitiiiiiiiiiiiiifiitittiiiiitffiitiititftiafiitiiiHfiiititi iiiiiiiitiiiiiiiiifiiiiiititiiiitiK A szocialista együttműködés távlatai A termelőerők jelenkori kialakulásának időszakában cialista építés nemzeti fel­fejlődése a termelés érthetően minden ,adott sza- adatainak megvalósításához, gyökeres átalakításá- kasz gazdasági építésének A nemzetközi munkameg­ra vezet. Gyorsulnak a tech- gyakorlati feladataival össz- osztás minden formájára gon­nológiai folyamatok. A ke- hangban állandóan tökélete- dolunk itt, beleértve a terii­vésbé hatékony íűtőanyago- sedni fognak a testvérorszá- leti munkamegosztást is. Ma gat, nyersanyagokat és anya- gok gazdasági szervezetének a testvérországok eltérő gaz­dasági fejlettségéből, s a ka-. ilyen feladatokat há­gókat kiszorítják a hatéko- és tervezésének formái, nyabbak, s erősen növekszik ezek komplex felhasználása. Növekszik a műanyagok, va­lamint az új tulajdonságok­kal rendelkező fémek ós öt­vözetek részaránya. Gyors pitalizmustól örökölt más je­lenségekből kifolyólag a szo­rít ma a szocialista Ciaii,sta országok gazdasági országokra a tavlatt körzetei egybeesnek a nemze­ti piacokkal, s pontosan meg­húzott államhatáraik vannak. folyamatában a termelőerők területi elhelyezésének ob­Két meghívó invitált láto­gatásra a Szegedi Cipő-, Csizma és Papucskészítő Ktsz-be. Egyikben a vezető­jég arról értesített, hogy megkezdték egy új munka­szalag gépeinek szerelését. A másikban néhány szövetke­zeti tag nevében arra hívták fej a figyelmem, hogy fe­leslegesen gépesítenek a szö­vetkezetben és ismét rende­zik a normát. Mindkét meg­hívó javasolta: írjunk erről az eseményről. Az előbbit, tehát a veze­tőség értesítését már régen vártam. Egy évvel ezelőtt írtam ugyanis arról, hogy szép, új otthont építtetett a szövetkezet, s az új üzemház új tartalmat követeL Erről beszélt tavaly február végén az évzáró közgyűlésen dr. Simon Lajos, az OKISZ el­nökhelyettese is. A tágas aranka termek ben. új körül­mények között — tudniillik - a régi módszerrel dolgoz­nak. A régi normákat féltik A tagok az akkori köz­gyűlésen egyetértettek a ve­zetőség javaslatával, hogy változtatni kell a régin, s most mégis azt írják néme­lyek, hogy feleslegesen gé­pesítenek. Egy évvel ezelőtt voltak akik sajnálták az új épületre költött pénzt, most pedig sajnálják a gépvásár­lásra szánt összeget és a ré­gi normákat féltik. Tegyük Iwzzá, hogy ami a normákat illeti, nem is ok nélkül. Mert az természetes dolog, hogy ha valahol gépesítik a hézi munkát, ezzel együttjár a norma megváltoztatása is. Vajon miért? A budapesti Vörös Hajnal Cipőkészítő Kisipari Szövet­kezetben jóval kevesebb munkabért fordítanak az ugyanolyan cipők készítésé­K> mint a szegedi ktsz-ben. Az ilyen aránytalanság ter­mészetesen nem tartható. Szegeden egy pár férfiripő előállítására sokáig 45 forint munkabért költöttek, a bu­?®Pesti Vörös Hajnal Ktsz­b« pedig jelenleg 27 fo­bntnál tartanak. Ne higgye bonban senki, hogy ez az alacsony ráfordítás a kereset csökkenésével járt Budapes­A szegedi szövetkezet­®® tavaly 1545 forint volt a havi átlagkereset, Budá­im viszont 1800 forint Ez tanúsítja: a gépesítés pa­ncsoló szükségszerűség, s «*ncsak népgazdasági, ha­nem egyéni érdek is. ^nnyebb a munka A most szerelés alatt álló féktől, a szalagszerű ter­r'estől, az apróbb részekre ™"tott munkamozzanatok­at néhányan az 1545 forin­^átlagkeresetet féltik. A Á^wség pedig éppen a gé­W i nrí>mán nemcsak a ^mielékenység növelésére, Vörös Hajnal Ktsz-ben dol­gozott. Elmondja, hogy az átállás Budapesten, ahol már korábban gépesítették a munkát, szintén több nehéz­séget okozott. Hat hét telt el, mire "berázódott* a szalag, s elérték a napi 300 párás termelést. Az elmúlt év ne­gyedik negyedében pedig már volt olyan nap, hogy 400 pár cipőt készítettek ezen a mun­kaszalagon. — A pestiek között is vol­tak értetlenek — mondja Vi­tányi Sándor. — Most azon­ban már nem lehetne vissza­állítani őket a régi munka­módszerre. így könnyebb a munka és több a kereset. A gyakorlat teszi a mestert — Nálunk a bizonytalansá­got részben az okozza — ma­gyarázza Gaál Tamás műsza­ki vezető —, hogy még nincs teljesen kész a munkaszalag. Ezért még nem is érjük el a napi 300 párás termelést Természetesen a gépek ke­zelésében is a gyakorlat te­szi mesterré az embert. A többségben nagy az akarat, s bizonyára rövidesen úrrá is lesznek a kezdeti nehézsé­geken. Nemcsak megbarát­koznál^ az újjal, hanem el is sajátítják azt. — Még néhány gép beállí­tása — mondja Krajkó And­rás, a szövetkezet elnöke —, s az ennek megfelelő mun­kaszervezés meghonosítása, a technológia kialakítása után majd elmondhatjuk, hogy belépett üzemházunkba az új tartalom. Mindezt elérni nem kis do­log. A most következő na­pokban bizony meg kell bir­kózni az újjal, de a régivel, a maradival, a kisipari meg­szokottsággal is, amely visz­szahúzó erő. De mivel a több­ség előre akar lépni, a végső eredmény nem kétséges. A tagok, a szövetkezet és a nép­gazdaság is jól jár. Nagy Pál Protestáns békeharcosok tanácskozása a német kérdésről Mátraházán A világ protestáns egyhá­zai néhány éve született mozgalmának, a prágai ke­resztyén békekonferenciának a német kérdést tanulmá­nyozó bizottsága hétfőn Mátraházán megkezdte ülé­sét. A konferencián tekinté­lyes holland, kelet- és nyu­gatnémet. lengyel, svájci, angol, román és amerikai protestáns lelkészek is részt vesaiek, s a magyarországi protestáns egyházak is kép­viseltetik magukat. A tanács­kozás középpontjában az a kérdés áll: hogyan segíthe­tik elő a népük sorsáért fe­lelősséget érző egyházak a két német állam közeledé­sét, a német probléma meg­oldását közvetlen tárgyalá­sok útján. (MTI) tervezés? Arra van szükség, hogy a ütemben állítják be az szocialista népek feltétlenül Az" ^gysége^ "szociMista vi­automati zálással és az elekt- egyesítsék erőfeszítéseiket, lággazdaság kialakulásának rotechnikávai összefüggő közösen használják fel az új típusú gépeket, mű- anyagi erőforrásokat és a _ J _ szereket és készülékeket, munkaerőtartalékokat a ter- jektíve* célszerű gazdasági ra­Manapság a változások nyo- melés fontos területein. A le- jonírozására kell épülnie mán a lehető legnagyobb endő fejlődés üetmét és mé­gazdasági hatékonyság csak reteit a belső felhalmozások *r-m osszabb idő szükséges a termelés társadalmasításé- határozzák meg a szocialista JJ ahhoz, hogy bebizo­nak magas fokán, a nemzet- országokban. Ezért a KGST nyosodjék, ésszerűen közi munkamegosztás elő- tagországok erőfeszítéseinek húzták-e meg a gazdasági nyeit maximálisan kihasznál- egyesítése elsősorban a fel- körzetek határait. Már most va érhető el. halmozások képzésének és célszerű volna kidolgozni az »Köztudomásúan még a felhasználásának összehan- államközi gazdasági komp­kapitalista országok is vál- golt Politikáját igényli. lekumok listáját, megteremt­lalkozmak a termelés koope- Ennek megvalósítást illető- ve ezzel a tudományos ala­radójára és a munkamegosz- ea valóban óriási jelentőse- pot számos feladat gyakor­idra mert nagy előnyöket guek a KGS,T tagállamok- lati megoldásához, amelyre látnak ebben A szocialista ban mukodő kommunista-es talán csak ke^bb, bizonyt* országoknak, amelyek közös munkáspártok kepviselomek ido eltelteyel kerol SOT A ideológiát és azonos politikai moszkvai tanacskozasan el- Szovjetumobar, «; a nooa­nézeteket vallanak, még in- fogadott határozatok. A ta- lista orszagokban újonnan kább ki kell használniuk nacskozás résztvevői célsze- epulo összes nagy ne^azda­„, ~ runek nyilvánították, hogy a sági objektum terveinek ™S? Tost° ? KGST taaor- KGST tagállamok a gazdasá- összhangban kell lennie a Sok ter nelésf 7er^i^k gi együttműködés terén az termelőerők ésszerű területi ^rosabb k^rdináds^a Zn összeegyeztetett távlati mu- elhelyezésének, és az egysé­t4S - mo^tta N. Sz tatók alapján kezdjék meg ges szocialista világgazdasági Hruscsov az SZKP KB no­egységes tervező amelyben helyet majd valamennyi képviselői. „„,„„. „7 „ „ „ nl). a feladatok konkrétizátását rendszer kialakításának kö­= — Ugyanott a k<>vetkező időszakra. Olyan vetelményével. S újra hang­it'^hLrL^JU ÍaKrQT népga^Ugi8telket^ze- ezt összhangba'kell hozni a hogy hozzak lefcre a KGST ha£|olvaj * legközelebbi jö- testvérországok nemzeti fel­futnak vőben egyúttal meg kell kez- adatainak megoldásával. deni az alapvető beruházá- , A KGST tagországok gaz­xagorszag sok koordinálását a kitermelő dasagi fejlodese az utóbbi és feldolgozó iparban, to- években maga után vonta F eltétlenül szükségesek, vábbá hozzá kell fogni kö- külkereskedelmi forgalmunk de bonyolultak a táv- zös vállalatok létesítéséhez, szakadatlan növekedését. A lati tervezés feladatai, elsősorban a nagy nyersanyag szocialista országok a külke­Ezek megoldása számos ob- és beruházási igényű, ex- reskedelem növekedésének jektív nehézséggel jár együtt, portra dolgozó ágazatokban, üteme tekintetében megelőz­így például nem lehet elég például az energiaiparban, a tek a kapitalista világ orsza­pontosan előre látni a gazda- kohászatban, a vegyiparban gait; Készarányuk a nemzet­ságban végbemenő minden és a nehézipari gépgyártás- ki5zi kereskedelemben 1950— változást, annál is inkább, ban. 61-ben több mint masfelsze­mert a népgazdaság vala- resere nott De gazdasagi mennyi ágának gyors átállí- A világgazdaság' tudo- egyuttmulcodesuk a hiányos tása változásokat idéz elő a mányos-technikai ha- szakosodas es kooperacio kó­termelési viszonyokban is. iadásának elemzése a vetkeztében még mindig las­Ezért szükségesnek mutatko- Szojetunió és más szociális- sabban fejlődik a kelleténél, zott, hogy a 20 éves távlati fa országok gazdasági építé- legközelebbi években időszakot kettéosszuk - az sének gyakorlata megmutat- A á nemzetközi Iroc^ 1960—70-es és az 1970-80-as ía a közös beruházások kon- fistaen^ank^efosttL időszakra centrálásának irányait. Ez el- ...... . "ff. munkamegosztás Az első évtizedben (1970-ig) ScsoSaT a már ismert modern techni- « fogyasztásra vonatko- ámakul maid ya g20CÍa. ka alapján fog végbemenni a Z1K> ami az anyagi-tecnniKai /IFTÍT AXI JA .-Í-RVI /•»/•> A CVAOÍ •NLÍCT*-* háti, séte Az '«n a kereset emelkedé­» számít, új munkaszalag tervét te nirro™"unaaszaiag terve uiusz budapesti labora ^urnában készítettbe. A vl utT1 dolgozói részt­jsznek a szerelés irányítá­o Közülük jelenleg j Rgeden tartózkodik Vitá­w Sándor, aki korabban a , f„„j„m„_4„m. _ lista világpiac. A szocialista szocialista országolt gazdasá- S ^ ~ -a országok népeinek gazdasági gának fejlődése. A következő munkatermelekenység emele- fejlettségi foka és életszínvo­évtized j1970-1980) minősé- ^ nala kiegyenlítődik, s ez gileg különbözni fog az elo- A gazdasag szocialista Vi megvált02tatja a KGS1 tag. zőtől. A termelőerők fejlődé- lagrendszeret kialakítva fi- országok kölcsönös külkeres­sét a mai technológiai folya- ©efembe keli venni hogy a kedelmének tartalmát. Táv­Szovjetumo a villamosítás ]atilag ^^ célszerűnek tervének Vegrehajtasaval mutafkozhat, áhogy az egyik kezdte meg a szocializmus , , anyagi-műszaki bázisának szocialista ország arui koz­építését. Most minden fel- vetlenül kijussanak más szo­tétel meg van ahhoz, hogy cialista országok piacaira, kidolgozzuk például a Szov- Ez lesz ^ az egyik meg. mátoktól elvileg eltérő új technológiai folyamatok fog­ják meghatározni. Az egysé­ges szocialista világgazdaság _ - _ jetunió és az európai népi , , , A . J* j 1 1 1 ' demokratikus országok villa- nyilvánulása annak, hogy fo­nI ^C/77 77 íl t/7 / f) flf)fl fi "7/7 mosításának és energiarend- kozatosan elmosódnak és 1 l/l/AooM/l/ jfLA'klA'l'UlX* Jj-fU rls 14- jiA/ szereik egyesítésének közös megszűnnek a gazdasági kor­— Rúzsa, az olyan hely, ahol minden munka szétfo­lyik az ember keze között — panaszkodik az egyik helyi vezető. — Aki itt eredményt akar elérni, annak száz lá­ba legyen, s legalább ugyan­annyi felé tudjon szakadni, mert különben belevész a mérhetetlen határba, és ha ő maga nem tud tüzet csihol­ni az emberekben, akkor könnyen belefagy a múltból még itt-ittmaradt közönybe. 8míe\, emiet. eméet . . . Elég csak egy pillantást vetni a község adataira és máris kialakulhat bennünk egy homályos kép az itteni KISZ-munka jellegéről. A község területe 14 ezer 573 kataszteri hold. Lakosainak száma 4106. Ebből külterü­leten él 3811. Hát ennek a 3811 embernek az eléréséhez és megmozgatásához van szükség arra a száz lábra és százfelé szakadásra. Ember, ember, ember kel­lene ide! De olyan, aki is­meri is ezt a vidéket, ismeri azokat, akikkel bánnia kell majd. olyan ember kell, aki tud és mer mihez kezdeni. Ilyen ember pedig még na­gyon kevés van a községben. Pedig mostanában majd min­den évben küldenek már a községből 4—5 embert egyhó­napos KISZ-vezetőképző tan­folyamra. S ha ez a szűkös és korlátozott akció termé­szeténél fogva nem is old­hatja meg ezt az égető hiá­nyosságot, legalábbis enyhí­tenie kellene azt. De még ez sem következik be, mert hi­ába végez valaki tanfolya­mot, ha utána fittyet hány az egész KISZ-szervezeti-e és mindenféle mozgalmi mun­kára. Ibíí- AttÉiMÍnuxi ! Az ilyen esetek kétségtele­nül rossz fényt vetnek azok­nak a felsőbb szerveknek a munkájára is, amelyek eze­ket az elvtársakat javasol­ták. De nemcsak erről van itt szó. Hiszen az ilyen meg­torpanok közül jónéhányan eleinte lelkesen láttak a munkához, csak amikor so­rozatosan beleütköztek kör­nyezetük, sőt sokszor még a tsz-vezetőség meg nem érté­sébe is, akkor vesztették el önbizalmukat és fordítottak hátat a rájuk váró felada­toknak. A "környezet- meg nem értése az, amiről még né­hány szót kell szólnunk. Az emberek gondolkodásmódjá­ról, tudatáról van szó, amely egy kicsit mindig megkésve követi az életünkben bekö­vetkezett változásokat. És ez sajnos, így van a mi ko­runkban is. Annak ellenére is így van, hogy ma már mind erőteljesebb és mind eredményesebb harcot indí­tunk az emberek gondolko­dásában meglevő konzervatí­vizmus ellen, az ismeretek terjesztéséért és egy új gon­dolkodásmód kialakításáért. Látnunk kell azonban, hogy mi csak elősegítünk és meg­gyorsítunk egy amúgy is tör­vényszerű folyamatot. JL munka, méfytem áü Emberben, sajnos még jó ideig hiány lesz, de a munka mégsem áll meg, mégis fo­lyik tovább. Sőt, nem is egé­szen eredménytelenül. Ma már helytörténeti szakkör, ifjúsági zenekar, tánccsoport, színjátszó csoport, énekkar körvonalai bontakoznak ki. Mert közben néhány ember fáradhatatlanul járja a kör­zetet, felkeresi az embereket, beszélget velük, Itt csak így lehet eredményt elérni. És ehhez, embereken kívül még valami másra is. anyagi esz­közökre is szükség lenne. G. Vass István tervét. Azért is sürgető kö­látok a szocialista országok vetelmény, hogy a szocialista ... .. országok egyesítsék erőfeszí- kozott. téseiket a villamosáram ter- Számos új feladat vár a melésében és fogyasztásában, szocialista országok tervező mert Kelet-Európa szűkiben és gazdasági szerveire. Elő­ször is keresniük kell a fon­tos termékfajták közös ter­melésének és fogyasztásának legcélszerűbb megoldásait, továbbá növelniük kell a kö­van a természeti energiafor­rásoknak, s ezeket ésszerűen kell felhasználni. rmjemzetközi szocialista jyl munkamegosztás alap­ján fognak a szocia­lista országok népgazdaságai zös beruházások hatékonysá­a legeredményesebben és a gát. legnagyobb mértékben fej- Fontos hangsúlyozni, hogy lődni, egymást kiegészítve s a szocialista országok erőfe­fokozatosan egységes, össze- szítéseinek egyesítése óriási hangolt gazdasági kornpiexu- gazdasági előnyt jelent, a mot kialakítva, amelynek ke- szocialista államközi kap­retében mindenkinek meg- csolatok pedig szilárd alapul lesz a maga helye, a maga szolgálnak arra, hogy ez a feladata. Mindegyik ország, nyereség igazságosan oszol­mindegyik nép még erőtelje- jon meg a közösség vala­sebb támogatást kap a szo- mennyi országa között. Elutazott a csehszlovák gazdasági kormányküldöttség Vasárnap elutazott Buda- kereskedelmi miniszterhe­pestről a Csehszlovák Szo- ]yettes vezetésével tárgyaiá­cialista Köztársaság gazda­sági kormányküldöttsége, sokat folytatott Budapesten, amely Frantisek Mares kül- (MTH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents