Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

Csütörtök, 1963. március 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A Széchenyi tér varjúi Újabban varjúgondjai vannak Szegednek. A Széchenyi tér délnyugati sarkán álló terebélyes. magányos platánon tavaly március végén elkésve telepedett meg egy pár vetési varjú. Nemsokára még egy pár társult hozzájuk. A gyorsan kilombosodott fa védőén öltötte magába a fészkeket, ahol csendben folyt a költés. Május elején azonban csakhamar zajos lett a környék, mert 10 éhes fióka nagy lármázással követeite jussát: az egereket, férgeket. A varjúháztartás a fa alatt nemkívánatos, sok hulladékkal jár. A csakhamar kiröppent fiatalok, az öregek vézetésével, végleg elhagyták a fészket és beszegődtek a mezőgazdaság hasznos munkásainak. Helyfoglalás — nagy xsivajgással Lombhullás után került szem elé a jókora, szakajtó nagyságú két rőzsefészek, amely teljesen elhagyottnak tűnt. Ellenállt téli viharoknak; február közepén a legjelesebb időben, néha-néha egy percre megjelent egy varjú a hókupaccal befedett fészek mellett. Február végén már párjával tartott szemlét, majd egyre gyakrabban mutatkoztak. Nyilván a fészek régi gazdái voltak. Március elején megjelent a másik pár is, de nyomában újak is érkeztek. 40—50 madár hadakozott nagy zsivajgással a helyfoglalásért. Mert nem minden gallyelágazás alkalmas fészekrakásra. A tusakodás, a veszekedések lármája túlharsogta az alatta szaladó traktorok, robbanómotorok zaját. Szorgos ipítkezés A varjúknak is megvan a maguk házirendjük, amit a szomszédos házak ablakaiból jól meg lehetett figyelni. Távoli éjszakai szállásukról a hajnali derengésben érkeztek és mindjárt megindult a szorgos építkezés. A korzó platánjairól törde'lt gallyakat szüntelenül hordotta az egyik, házastársa pedig szorgalmasan beépítette a fészek gallyszövevényébe. A legnagyobb óvatosság mellett ls a gallyak egy része a gyalogjáróra hullott, amit a reggeli utcaseprő nem győzött halomba seperni. Nap-nap után egyre serényebben ment a reggeli építkezés, de ez csak 10 óráig tartott. Ekkor mintegy gongütésre, eltűnt valamennyi, mert hiszen táplálkozni is kellett Délután 3 órakor ismét megjelentek, ekkor azonban gyülevész had is kisérte őket, számuk felszaporodott néha 150-re is. A lakástulajdonosok el sem moccantak fészkükről. Ennek ellenére a vendégeskedők közül többen megpróbálkoztak lakásbltorlással. Néha olyan hangos perlekedés támadt, hogy a járókelők percekre megállottak szemlélődni a varjak háborúsdiján. Az erős vízsugár sem használ A város hatósága is megsokalta a varjak rakoncátlankodását. Motoros fecskendőkkel vonultak ki a tűzoltók, hogy a már csaknem elkészült 15 varjúfészket az erős vízsugárral lemossák. A varjúvészkek azonban rendületlenül kapaszkodtak a villaágakba, ellenállottak a hatalmas erejű vízsugárnak. A fecskendezés után a varjak újult erővel láttak a fészkek építéséhez. Más eszközökhöz kellett nyúlni. Kivonult a tűzoltóiéira és rudakkal sikerült is a fészkeket lelökni. Erről a varjúknak tudomásuk nem. volt, mert életrendjük szerint éppen távol voltak táplálkozni. Szokásos ebédutáni időben visszatérve vették észre az üres platánt. Szótlanul szemlélgették, nem tudtak rájönni az ember szándékos zavarására. Más* nap hajnalban újra nekiláttak a fészkek építésének, s ezúttal már nagyon kellett sietniök, mert hiszen napok elteltével a tojásnak is a fészekben kell lenni. Miért jönnek a városba? Az első kérdés, ami előtérbe kívánkozik az, hogy miért jönnek a varjak a városokba? Hiszen nem bizalmas' természetű madár, a szántóföldeken az embert puskalövésre sem várja be, a2 eke után járásnál is azért bizalmasabb, mert megtanulta, hogy ott soha sincs bántódása. A városban nincs élelembőség, nagy messzeségbe kell menni élelem után. Mégis bejön, mint ahogy újabban több és több madár: seregély, fekete-, rigó, fakopáncs, csóka, gerle stb. lesz városlakó. A városban az ember keveset törődik a madarakkal és kevesebb üldöztetésnek vannak kitéve, mint a városon kivül. A városban az ivadékgondozás — ami minden állatnak egyik legjellemzőbb ösztöne — jobban biztosítva van. Ugyanezt láttam szovjetuniói utam alkalmával is, hol gyakran láttam varjútelepeket parkokban és a vasútvonal mentén az állomásokat övező nagy fákon. Nem kívánatos jövevények A varjút rendkfvüli hasznos volta mellett sem kívánatos városlakónak befogadni. Kitelepítése a Széchenyi térről indokolt. A hatóságok kímélettel járnak el, amidőn akkor végzik a kilakoltütást, amikor még tojás és fióka nincs a fészekben. A madarak okos állatok. A Széchenyi téri varjak is rá fognak jönni arra, ha észreveszik az ember zaklatását, hogy semmi keresnivalójuk nincs a nagyváros közepén. Ehhez azonban az kell, hogy észrevétessiik velük azt, hogy nem szívesen látott jövevények. Dr. Beretzk Péter Nekivág-e az óceánnak a dióhéjnyi hajó? já M Csaknem egy és negyed éve, a hajómodell-kiállltáson nagy feltűnést keltett egy fél dióhéjból készült kis hajó, Kolumbusz Santa Marisának modellje. Készítője, olnár József, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ásvány-kőzettani tanszékének műszerésze az apró hajócskát minden szükséges, szabad szemmel pensze alig kivehető felszereléssel ellátta. A legénységi hálóban még a párnák és a takarók is olt fekszenek az ágyakon, az étkezőben a vizeahordón rajta a csap. a kapitány szobáját pedig faragott stílbútorral rendezte be. Halálfej díszíti a lőszerkamra ajtaját, a tengernek szegezeit ágyúk mcl-, lett halomban áll a muníció, az árbocon ott a megfigyelőmatróz kosara a hozzávezető kötélhágcsóval stb., stb. Az apró kis remekműnek a sajtón keresztül a tengerentúlra is eljutott a híre. Röviddel a kiállítás után Molnár József levelet kapott New Yorkból, a "Believe it or not!« — »Akár hiszi, akár nem« — című folyóirat szerkesztőségétől, amelyben fényképet és leírást kértek a kis Santa Maria-ról. Miután pedig ez a kérésük teljesült, most legutóbb azzal az ajánlattal fordultak Molnár Józsefhez, hogy amennyiben hajlandó az apró kis "tengerjárót* nekiinditanl az óceánnak, adja el nekik, hogy saját múzeumukban kiállíthassák. Erre a kérésre azonban a válasz még nem ment el. Molnár József még nem tudta végleg elhatározni magát arra. hogy megváljon apró kis remekművétől. Ax új tizem első brigádja A Szegedi Kenderfonógyár gépjavító üzemében eddig nem volt szocialista címért dolgozó brigád. Néhány napja azonban Hajós László, KISZ vezetőségi tag segítségével hyolc fiatal munkacsapatot alakított: ók itt az első szocialista címért küzdő munkáskollektíva. Példájukat követve máris újabb brigádot szerveznek az üzemrész dolgozói. A maríazelii kolostorháború A német "gazdasági csoda* haszonélvezői ráteszik a kezüket minden gazdátlan ingatlanra. Rövid pár év alatt egész területsávok kerültek birtokukba a spanyol tengerparton, a dán szigeteken és Írországban, övék lett a kies fekvésű tesstni tóvidék, amelynek legszebb villáiban a rajnai iparbárók pihenik ki fáradalmaikat. De közben nem feledkeznek meg Ausztriáról sem, amely nem is olyan régen — igaz. csak pár évig — része volt a hitleri harmadik birodalomnak. Mennysi Ansch'uss Kl hitte volna e birodalom totális felbomlásakor, hogy rövidesen újabb Anschlussról beszélhetünk, olyan Anschlussról, amelyben Alsó- és FelsőAusztria, Stájerország és Tirol gazdát cserélő ingatlanainak jó része a guruló márka parancsszavára csatlakozik a Német Szövetségi Köztársasághoz, vagy legalábbis egyik.másik vagyonos polgárhoz? Ilyen körülmények között is meglepetést keltett a Kurier clmö bécsi lan híradása arról, hogv a világi javak sorsát alighanem rövidesen követni fogják az egyháziak: "Mennyei Anschluss*, fenyegeti Mariazell-t — ádta hírül az Arbelter Zeitung és a nyilvánosság elé menekült Hermann Gedst, a mariazelli kolostor bencés priorja lénvegében megerősítette e hírad'sokat. A Frankfurter Allgemetne Zeitung mér azt jelentette, hogy az idei húsvéti ünnepeken már bajor szerzetesek fogják átvenni az "egyházi szolgálatot* Marlazellben. Búcsúiári hely — teljes komforttal Ezek után senki sem adott hitelt »magas egyházi körök* nyilatkozatának, amely Mariazell önálló priorétussápának hangoztatásával próbálta lecsillapítani a kedélyeket, de a Furchenek, az osztrák katolikusok lapjának sem, amely handabandázásnak és a Gonosz mesterkedésének minősítette az "akciót*. Vagyis: a sátán az oka mindennek. Ami minden egyházi vonatkozástól eltekintve, a Démon jelentős politikai győzelmének tekinthető, mert Mariazell jótevői közé olyan jelentős személyeket s rolnak, mint Adenauer kancellár, aki a Sankt Michaelis kápolna restaurálására adományozott jelentős összeget és Franco tábornok, aki a Jacobus-kápolna szépítésére talált jelentékeny összeget a spanyol államkasszában. Mindez persze dicséretes cselekedet, tétejében adómentes ls. Azonban tagadhatatlan, hogy a mariazelli bencés atyák sem fukarkodtak az erőfe zítésekkel, hogv a 800 esztendős búcsújáróhelyet teljes komforttal felszerelve bocsássák a nagyérdemű, s ami még fontosabb: pénzben bővelkpdő bécsi és külföldi, lelki enyhet kereső közönség rendelkezésére. fl sz'rip'fz tíneofnők vagy a midonnak? Így fejlődött ki azután a búcsűláróhely mellett, a téli sportok ü/érére valósággal predesztinált világi Mariazell, a sielők paradicsoma. Az osztrák Benedek-rend a templomok korszerűsítésén kívül komoly áldozatokat hozott a hotelek korszerűsítéséért is, sőt részt vett a síliftek építésében is. Közben a modern hotelbárokban sztriptíz táncosnők szórakoztatják az időnként templomba is járó üdülő publikumot. Páter Beda fellépése azonban végét szakította a klérus nagyvonalúságénak. Beda — egyike ama nyolc-tíz Benedek, rendi szerzetesnek, akik állandó szolgálatot tettek a búcsú járóhelyen —, az idegenforgalom forradalmi újítójának bizonyult. Kiadta a jelszót: "elvesztettük Keletet, legalább a Nyugat maiadjon meg nekünk*, majd országos mozgalmat és gyűjtést lndftott a 800 éves jubileum méltó megünneplésére. Sikerült elérnie, hogy a mariazeli templomot a pápa a bazilika rangjára emelje, a külföldi idegenforgalom pedig az 1949. évi 1000-ről tavaly 62 ezer főnyire szökött fel. Hog • ezek közül hányra g/akoroltak a madonnák mellett vonzerőt a sztriplizek, arról nem szól a statisztika. Az agilis páternek a siker azonban a fejébe szállt. Ez év májusában "náreiszkirálynőt* akart választani, hgy Mariazellbe csődítse az att>akcióéhes "zarándokok* újabb tömegeit. Ezzel betelt a mérték. Hogy a nárciszkirálynő versenyt támasszon az ég királynőjének, azt nem nézhette ölhetett kézzel a magas klérus. Páter Bedét hirtelen visszarendelték dicsősége színteréről és ráhelyezték az egyházi süllyesztőre, s ezt a tüntetően adományozott mariazelli diszpolgársag sem tudta többé feltartóztatni. II kcgyizerkersskedűt tiltakozása Az elterjedt hirek szerint páter Bedával szerzetestársai sem voltak mindig egy véleményen. Az ellenzéknek Gregor atya adott hangott, aki Schoiswohl gráci püspökhöz, egykori főnökéhez fordult páter Beda propagandájára vonatkozó észrevételeivel. Annyi bizonyos, hogv Mariazell szerzeteshiány folytán előállott válságáról kezdtek beszélni. A kibontakozás módjaként pedig bajor "kölcsönszerzetesek* beállításáról és őzzel kancs' latban a bajor rendház felügveleti jogának érvényesítéséről is mind határozottabb formában volt szó. Bécsben a felzaklatott újságolvasók csakhamar napirendre tértek Mariazell és a Magna Mater Austriae sorsa felett. Nem így a mariazelliek, élükön az ott letelepedett 80 kegyszerkere/V edővel és a felemás propaganda többi vámszedőjével. Ezek "egyhangúan* lázadoztak a megváltozhatatlan ellen és a mennyei Anschlussba nem hajlandók beletörődni. Az Utolsó szót a Habsburgok egykori büesújáróhelye ügyében Róma fogja kimondani. TCumoi MOZ llllllllllllllllllllllliiílillllllllllllllllllllillilllll Iparosodik a falu Sok a sportkí éro - Maga a k'SérÓ? Nem, én vagyok a sportoló. A modern művész — Most melyik irányzathoz csatlakozzam? Szakács Útközeiben — Jelentem, a szilvás elfogyott, csak lekváros Me" kell tanulni! fii/L