Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

Csütörtök, 1963. március 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Teljesítette első negyedévi termelési tervét a szénbányászat A szénbányászat szómba- sőt öt tröszt negyedízben ton délelőtt 10 órára kitér- március 24-én is egy-egy ki­méi te az év első negyedére segítő műszakkal járult hoz­előírt 7 266 000 tonna szenet zá a szénhelyzet javításához, és ezzel teljesítette negyedévi A vasárnapi műszakokban termelési tervét. összesen 303 000 tonna sze­A hátralevő miiszakokban net adtak a bányák. Ez még körülbelül 900 000— mintegy 4,2 százalékos ter­950 000 tonna széntöbblet melésj többletet jelent az várható. első negyedévben. Januárban és februárban a A derekas munkából, ame­hóviharok, a rendkívüli fa- Iyet márciusban az árvíz gyok idején, amikor a bá- ismét nehezített, vala­nyászok egy része a hóaka- mennyi tröszt dályok miatt képtelen volt kivette a részét, eljutni munkahelyére, a szál- Kiemelkedően dolgozott a libóberendezések lefagytak és Középdunántúli Szénbánya­heteken keresztül akadozott szati Tröszt, amely tervét a termelés, kétségesnek lát- 103,7 százalékra, a vasár­6zott a negyedévi tervteljesi- napi műszakkal együtt 108,3 tés. A bányák dolgozói ekkor százalékra teljesítette. A Ta­teljesítésse! végzett elisme­résre méltó munkát A vasárnapi műszakokkal együtt Oroszlány teljesíté­se 106,7, Özdc pedig 105.4 százalék. A Szénkitermelő és Szén dú­sító Vállalat brikettgyárai 103 százalékos tervteljesítés­sel zárják a negyedévet. Csupán a Mátravidéki Szén­bányászati Tröszt nem tudta _ teljesíteni tervét, mert leg­es vaiiaiai nagyobb üzenet a ^pj 4000 tonna kapacitású ecsédi kül­fejtést, mint ismeretes, teljesen elöntötte az ára­dás, s több mint egy hétig képtelen volt termelni. Még ma is csak részlegesen vállalták. hogy vasárnapi tabányai Szénbányászati dolgozik. A többi tröszt azon­tcemeléssel javítanak a ne- Tröszt 103,3 (vasárnappal ban, amint a negyedévi terv­héz szénhelyzeten. _ együtt 108,1) százalékos, Ózd- teljesítés igazolja, a mátra­Harom vasárnapi pihenő- vidék és Oroszlány pedig vidékiek termelési kiesését jüket töltötték munkában, egyformán 101,3 százalékos is pótolta. (MTI) Alakul az új élet Pusztaszeren Az Árpád Tsz gazdái újabb 50 hold szSlőt ültetnek A tsz-ek megszervezése ide- 15 holdnyi szőlőgyökereztető kaegységek melletti összter­jén akik hitték is, hogy jobb iskolát. Nemcsak a saját ré- melésből való premizálást lesz ezután, a jövőjükről még szűkre akarják a gyökeres vezették be. A másik két csak annyit tudtak mondani: vesszőt, pénzt is látnak be- tsz-ben a munkák egy részét, talán. Talán jobb lesz! Fojto- lőle. Huszonöt hold kövidin- az állattenyésztőket, a szelle­gatott a kétkedés |is, mi lesz, ka a Petőfi Tsz-ben is már mi munkásokat havonta, ha nem sikerül? A pusztasze- második esztendejébe fordult, készpénzzel fizetik, a növény­ri sivóhomokon, vízjárta szi- Ehhez most csatlakoztatnak termesztésben pedig részes keseken ezelőtt is nehéz volt újabb 35 .hold szőlőt, ősszel alapon művelik a földeket, az élet, de azt az életet már pedig 10 holddal növelik to- Üjra tartalmat kapott a pusz­legalább ismerték. A bizony- vább. taszeri parasztok régi munka­talanság sok embert — főleg szeretete, szorgalma. Mind a fiatalokat — elhajtott ha- Talajforgatás éjjel-nappal többen mélységes meggyőző­zulról. Éveken át messzi mun­A szövetkezetek közötti déssel hiszik már: valóban kahelyekről, pesti, dunántúli versengésben ném hagyja egyeUen ^Sy szőlős-gyümöl­bányákból, párakból figyel- p^,. a Kossuth Tsz tagsága csöe kertté válik egyszer, s tek hazafelé. Alakul-e mar odahaza a beígért új élet? sem. A Kossuth-osok tavaly 30 hold téli almával kezdték. Lesz-e otthon elég kenyér, ha Most ^g ^ hatalmas, 100 nem is sokára ez a határ. Csépi József Közös nyelven jrj gyárnevekkel ismer- san új szerepet kapnak, vagy Nem kevésbé érdekli az ii kedünk, mióta nyil- megszűnnek; az önállóan ve- embereket, hogy miként ala­vánosságra került, zethető vállalatok számára a kul majd ki az új vállalatnál hogy az ipar átszervezése so- minisztériumok átadják jó- a bérezés, a munkaruha-ellá­rán milyen új vállalatok jön- néhány féladatukat — egy- tás, vagy a nyereségrészese­nek létre az országban. Hol- részt ezek az új vállalatok, dés rendje. Eddig — ahány naptól, április elsejétől kezd- másrészt az irányító hatósá- ház, annyi szokás — a meg­ve nincs például DÉLROST, gok munkája kap szárnyakat, adott kereteken belül más­nincs Szegedi Cipőgyár, ken- A fejlődés szabadabbá válik, más szemlélettel, s olykor az derfonó, újszegedi szövődé, a minisztériumoknak alkal- üzemi sovinizmus érvényesü­jutaárugyár, vasöntöde, s bár muk nyílik a távlati tervek lésével jöttek létre az elosz­ezek az "üzemek továbbra is gondos kimunkálására, s nem tás szabályai. Az új vállala­dolgoznak, a változás egyál- utolsósorban a nemzetközi toknak egységesíteniök kell talán nem névleges: iparunk munkamegosztásból az eddi- ezeket az elveket, mégpedig fejlődésének határkövéhez giné'l sokkal nagyobb mér- minden önérdek kizárásával, érkeztünk el általa. tékben veheti ki részét a De egyenlőségjelet persze nem A kapitalista fejlődés köz- magyar ipar. szabad tenni a gyengébben és ismert velejárója, hogy a Az államosítások idején, s a jobban dolgozó telepek kö­tőké versenyében a nagy ha- azután is szükség volt a cent- zött. Az üzemek önelszámoló lak apránként megeszik a ki- rális vezetésre, az ipari át- rendszere módot ad arra, csiket, s végül mindenható szervezés feltételeinek meg- hogy igazságosan döntsenek eresehez hosszú ido kellett. A ezekben a kerdesekben. Es az közben eltelt másfél évtized is fontos, hogy minél hama­alatt sok-sok kitűnő új szak- rabb. ember is felnevelődött, akik­re bátran rájuk lehet bízni a A termeléssel kapcsolat­kis- vagy középüzemek he- J\ ban szintén felmerül­lyett a nagyvállalatok irányi- hetnek külonbozo tását is. Ezek a szakemberek problémák az egységes valla­A magyar ipar akkor apró miután tudásukhoz mért latoknál. Olyanok például, feladatot kapnak, s vál'lala- mint az, hogy ket telepen tuk gazdáivá válhatnak — előállított ugyanazon termék­számtalan olyan kérdésben önköltsége összevethető-e, képesek eljárni, ami azelőtt mérhető-e ilyen alapon a te­akár ugyanabban a városban a kis vállalatok között állán- lepek munkája? dó vitát okozott, döntőbíró- A vállalati összevonások sági ügy lett. A korábbi ösz- kijelölt napjától, április el­szevonások tapasztalatai azt sejétől, nem szabad csodákat mutatják, hogy az önálló várni, egy csapásra nem vál­nagvvállalatok életképessé- tozhat meg minden. A tele­ge minden tekintetben vitat- pek korábban kialakított éves hatatlan. tervük szerint dolgoznak to­vább, és egy darabig még sok rr ermészetes, hogy a ter- tekintetben megtartják önál­konszernek, trösztök szer­veződnek, melyek a leggaz­daságosabb módszerekkel igyekeznek piacra termelni. Az államosítások előtt nálunk is nagyjából ez volt a helyzet zódott fel, a gazdasági, vala­mint a politikai helyzet ha­tására akkor alakultak ki — is — olyan vállalatok, me­lyek egyazon iparágban dol­goztak, sőt egyforma árut ter­meltek. Az előbb említett ha­sonlat azonban mégsem ta­láló a gyárak napirenden le­vő összevonásával kapcsolat­ban, ez nyilvánvaló. Nálunk már régen nincsenek sem _ melés fejlesztése a lóságukat. De ellenkező vég­legfontosabb szem- létbe sem eshetünk, nem pont. Ezért is érvényesült az hagyhatjuk, hogy a szekér nagy, sem kis halak, az ipar átszervezés során legkevésbé magától guruljon az év vé­átszervezése a népgazdaság, a a területi elv, s ezért igye- géig, nem igaz az, hogy gya­szocializmust építő társada- keztek inkább horizontális — korlatilag csupán 1964 janu­, . ' mint a rostiparban —, vagy árjától kezdik meg önálló lom eraeke. vertikális — mint a kender- életüket az új nagyvállalatok, ogy hányféleképpen ér- és lenfeldolgozó iparban — Az idő bármilyen hosszúnak . . íí-zomoL-o-f IriolnIrítn r»i Ar <*PTV ir- + i'í n 1 Ír vöiíí/í ivi í rtrlnn n n H netán hazamennénk? Szállingóznak hazafelé Sebők Józseffel, a falu ta­nácselnökével beszélgetek. Boldogan újságolta: Szállin­góznak már hazafelé a fiatal, jó munkaerőik. A Kossuth Tsz-ben, az Árpádban, meg a Petőfiben is mindegyik köz­holdas szőlőtábla telepítésé­be kezdtek. A kisteleki gépállomás mé­lyen szántó gépei szinte éj­jel, nappal forgatják a talajt A falu határában terül el megyénk egyik legszebb, leg­nagyobb állami szőlőtelepe: a Felgyői Állami Gazdaságé. Itt már többszörösen kitünte­gyűlésre esik néhány tagfel- ^ munkabrigá­vétel. A régi, elveszett illú­ziók helyébe új hit, új meg­győződés költözik — meséli a tanácselnök. Mind többen látják be a pusztaszeriek: va­lóban igaz lesz az. amit a párt ígért. Pusztaszer a nagy szövetkezeti, állami szőlő- és gyümölcsöstelepek faluja lesz. Kis "lélegzetvételnyi* idő kell még és az 1200 mun­kaképes férfi, asszony ereje kevés is les* de egyre na­gyobb tömegben jönnek a gé­pek is. dok dolgoznak. Ezek mutat­ták meg a szövetkezeti gaz­dáknak, mekkora kincs rej­lik a sokszor szidott, lebe­csült pusztaszeri homokban. Az új, nagyüzemi eljárások segítségével még a viszony­lag keveset termő szőlőfaj­tákból is 70 mázsa feletti ter­mést szüreteltek le az ősszel holdanként. Míg a régi, kis­üzemi szőlők közül is csal; a legjobbak adták meg a 20 —25 mázsát. Most az állami gazdaságban is nagy munka A tanácselnök már a nem foiyj* Huszonnyolc holddal remélt gyors változások szá- növelik tovább az állami szó­maival szolgál: az Árpád Tsz igtelepet. gazdái tavaly elültettek 50 E nagy, embert és gazdái­hold szőlőt. Húsz hold na- kodast formáló munkában gyom jól sikerült, a többi manós összegekkel segít az ! gyengébb, de biztosan meg- állam. Külön fizetnek a gaz- ] erősödik. Ugyanezek a gaz- dáknak a telepítésért, s az Már dolgoznak az új gépek dák jelenleg újabb ötven hold szőlőt ültetnek! ötven új telepek gondozásáért legügyesebbek naponta a tanulságokat holű gyümölcsösnek — őszi- forint napi keresetet baracknak, almának pedig az elérhetik. OSZT telepítéshez készíttetik elő a talajt. Most már látják Leszűrték az Árpád-beliek: ha semmi mása nem lenne ennek a Tavaly még nem volt ilyen tsz-nek. csak ez a 150 hold- nagy a lelkesedés Pusztasze­nyi szőlő és gyümölcsös — ren a közös iránt. A szövet­ha termőre fordulnak a táb- kezetek vezetői kissé elszá­lák —, ebből is jó módban mították magukat Nem sokat élhetnek. tettek azért, hogy a gazdák A szomszédos Petőfi Tsz- teljesen érdekeltté váljanak ben is tavaszi zsongás van a közösség dolgában. Csak most. Több millió sima szőlő- később kaptak észhez. Emi­att mindhárom tsz-ben gyen­ge lett a végeredmény. Most azonban leszűrték a tanulsá­az gokat. A Petőfi Tsz-ben a vesszőt gyűjtöttek az ősszel. Válogatva, gondosan elver­meiték. s mo®1 ebből anyagból telepítik az újabb nádudvari módszert, a mun vényesülhet az átszer- üzemeket kialakítani. Az egy is tűnik, rövid, s minden na vezés gazdasági hasz- központba összefutó vezetés pot ki kell használni ahhoz, na, annak még felsorolását is lehetővé teszi a nyersanyagok hogy elrendezzük, tisztázzuk nehéz volna adni. Minden- gazdasagosabb felhasznalá- a problémákat. A vállalati . . , , , sát, a tiszta profilok kialaki- önállóság nemcsak azt je­esetre azzal, hogy a felesle- tágát> a termelőeszközök és a fenti, hogy megszűnik a fel­ges lépcsőket kiiktatják; az termelés legésszerűbb meg- sőbb szervek gyámkodása, iparigazgatóságok fokozato- szervezését, a beruházások és kevesebben szólnak bele a a rendelések elosztási egyen- vállalat belső ügyeibe, ha­súlyának megteremtését. A nem azt is jelenti, hogy sok­tudatos gazdasági tevékeny- kai nagyobb fel él ősség nehe­séggel rövidebb úton ju- zedik ezekre az új vállalatok­tunk el oda, hogy az áruk ra, elsősorban természetesen előállítása világszínvonalra vezetőikre, kerüljön, maga az áru pedig az összevonásokkal kap­bárhol a világpiacon megáll- csolatos kezdeti nehézségeken ja a helyét. már túl vagyunk, s a még Mindez persze csak a pers- meglevő bizonytalankodás­pektíva: április elsejével egyélőre csupán az egységes, önálló vállalatok keretei jön­nek létre, a lehetőségek nyíl­nak meg. A közös név még nem jelenti azt. hogy máról holnapra megváltozik min­den, s közös nyelven beszél­nek egymással azok az üze­mek, melyek azelőtt esetleg csak viták árán voltak képe­sek egymás mellett dolgozni. Tulajdonképpen már he­tekkel ezelőtt, amikor kine­vezék az új vállalatok veze­tőit, megkezdődött a közös nyelv megtanulása. Az elő­szervezés időszaka azonban — iparágtól és körülmények­től függően — másként ala­kult, úgyhogy a legtöbb he­lyen tulajdonképpen csak ezután kerül sor döntésekre. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni, hogy milyen lényeges a szervezeti felépítés kialakí­tása, a munkatársak kivá­lasztása, az ügyvitel meg­szervezése a jelen és a jövő szempontjából. Sajnos, azelő­szervezés hiányosságai bi­zonytalanságot okoztak kü­lönösképpen a műszaki és ad­minisztratív dolgozók köré­, ben. Április elseje után ; tehát szinte az első tennivaló, i hogy a személyeket érintő : kérdéseket mindenütt meg­! nyugtatóan rendezzék. nak is mielőbb véget kell vetni. Ehhez óriási segítsé­get adhatnak — és már ad­nak is — 'a mozgalmi szer­vek, elsősorban a pártszerve­zetek és a szakszervezetek. Hogy csak egyetlen példával éljünk: a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál hat­száz kommunista dolgozik holnaptól kezdve. Ez pedig olyan erő, amit ha a legfon­tosabb feladatokra mozgósí­tanak, minden akadály le­küzdésére képes, biztos alap­ját adja a termelés soha nem látott fellendülésének. Ú j feladatokat jelez áp­rilis elseje az új gyár­nevekkel az ország iparában, Szeged iparában. A fejlődés előtt új távlatokat nyit, ezreket érint közvetle­nül, s milliókat érint közve­tett hatása. Ennek súlyát kell érezni mindenkinek, akin egy kicsit is múlik, hogyan talál­ják meg egymáshoz az utat a most egyesülő vállalatok, miként tanulnak meg mi­előbb közös nyelven beszélni. Aggodalomra e tekintetben nincs ok. de állhatatos, SZÍ­VÓS munkára szükség^van, s annak feltétlen felismeréséi-e, hogy az ipar átszervezésének haszna a népgazdaság, a szo­cializmust építő társadalom haszna. FEHÉR KÁLMÁN (Somogylné íely.) Már dolgoznak az első müan.vagtőmlőző gépek a sze­gedi kábelgyár új üzemcsarnokában. A régi laktanya­épületből telepitették át ezeket a gépeket, amelyeket előbb újfajta csigával szerelnek fel. hogy termelékenyeb­ben dolgozhassanak velük Ünnepi műszak a rókusl állomáson Nemes felajánlást tett a az exportküldeményeket az Szeged-Rókus állomás ke- előírt határidőn belül továb­reskedelmi dolgozóinak szo- bítják. Az ünnepi műszak cialista brigádja: ünnepi alatt úgynevezett túlmunka­műszakot tartanak március időcsúsztatást és az eltávo­28-tól április 4-ig. Vállalták, zásokat teljesen mellőzik. Az hogy ez idő alatt fennma- április 4-e tiszteletére Sze­radó munkát az egyik nap- geden rendezendő fáklyás rój a rr.:: ikra át nem en- felvonuláson a brigád kol­gednek. A meglevő jó mun- lektíven részt vesz. kamenetel megszilárdítják, Benedek Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents