Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

VILÁG PROLETARJAI. egyesüljetek) ViMúmom AMAGYAR SZOCIALISTA MU N K Á SP ÁRT L A PJ A ÉPÜL A HIDEGHENGERMŰ 53. évfolyam, 76. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1963. március 3L II termelés fejlődése megköveteli, hogy egyre több gép és szakember dolgozzék a mezőgazdaságban Losonczi Pál földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter a Parlament­ben tájékoztatta a sajtó képvi­selőit a mezőgazdaság hely­zetéről, az időszerű felada­tokról. Bevezetőben vázolta az elmúlt évi eredményeket. Mint mondotta: az 1962-es esztendő időjárása rendkí­vül kedvezőtlen volt,' a te­nyészidőszakban a sok évi csapadékátlagnak mindössze 65 százaléka hullott le és az is egyenetlenül. Ennek el­lenére a gabonafélék (kalászosok, kukorica) átlag szemter­mése elérte a 11,9 mázsát, ami az eddigi legjobV ter­més, hiszen 1959-ben. a köztudo­másúan jó időjárású évben 11,8 mázsa szemtermést ta­karítottunk be holdanként. Ez az eredmény mindenek­előtt a parasztság jó mun­kájának köszönhető, továbbá az anyagi ösztönzés kiszéle­sítésének, a nagyüzemi le­hetőségek kibontakozásának. A mezőgazdasági üzemek 25 százalékkal több műtrágyát kaptak, mint a megelőző esztendőben, az öntözött terület 65 szá­zalékkal növekedett, 3 300 000 hold mélyszántás­sal indult az év és 7000-rel több traktor állt rendelke­zésre. A termelőszövetkeze­lek a kapásnövényekből nö­velték terméseredményeiket, közös vagyonuk 20 százalék­.kal lett magasabb, a tagok .jövedelme pedig 15 száza­• iékkal több, mint a meg­előző évben. Több jól gazdálkodó szö­vetkezetünk volt, mint 1961-ben, ugyanakkor emelkedett a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek száma is. Ezekben a mérleghiányos szövetkezeti gazdaságokban a helyi vezetést nem sikerült kellő mértékben megszilár­dítani, és így az anyagi tá­mogatás nem hozhatta meg a várt eredményeket. A fagy és a belvíz okozta karokról szólva a miniszter megállapította, hogy a Du­nántúlon. ahol végig hóta­karó fedte a vetéseket, a fagy számottevő kárt nem okozott. A korai vetések az erős telet a vártnál jobban bír­ták, míg a későiek általá­ban 5—10 százalékos kárt szenvedtek. Nógrád, Heves, Borsod, Sza­bolcs és Hajdú megyékben az őszi árpánál kiritkulás jelentkezik. A búzák általá­ban jól teleltek, a kiesés a szokottnál nem lesz nagyobb. A tönkrement vetések pót­lására elegendő a vetőmag­készlet: mintegy félmillió holdra elegendő tavaszi ár­pa, borsó, napraforgó, kuko­rica és más vetőmagot tar­talékoltunk. Az őszről elmaradt ke­nyérgabona-vetést a kései kitavaszodás miatt tavaszi búzával nem lehet pótol­ni, ezekre a földekre elsősor­ban fehérjedús és hizlaló ta­karmány — tavaszi árpa, borsó, lucerna, burgonya, napraforgó — kerül. A bel­vízkárokról még nincs pon­tos kép, a felmérés ország­szerte most folyik. A szigorú tél különösen nehéz helyzetet teremtett az állatok átteleltetésénéL Még­is a tejtermelés kisebb visz­szaesésén és néhány helyen •— főleg a szerfás és sza­bad tartásos istállókban — tapasztalható kondícióromlá­son kívül. az áttelelést sikerrel meg­oldottuk. Az állatállomány nagyjából A miniszter ezután a me­azonos volt az elmúlt évi- zőgazdasági munkák gépesí­vel, a tehenek és a kocák tésével kapcsolatos kérdé­száma azonban csökkent. 6ékről tájékoztatott. Mint Ennek oka jórészt az, hogy mondotta: a gépesítésben az a marhahizlalás kifizetődőbb, úgynevezett kétcsatornás mint a tehéntartás, s hogy a módszert alkalmazzák, azaz tejtermelésben bizonyos ráfi- a gépállomások és termelő­zetés mutatkozott. A közel- szövetkezetek egyaránt ren­múltban delkeznek erő- és munkagé­intézkedéseket hozott a pékkel, kormány a szarvasmarha­törzsállomány fejlesztésére. Többek között 4000 forintra emelte az üszők leellésekor nyújtott állami támogatást, . . , .. az üszőnevelés költségét az es így az erőgépeik száma állam meghitelezi a termelő- mar 1963. eyben meghaladja szövetkezeteknek, július 1-től a gépállomásokét, a tej felvásárlási árát 2 fil­Idén a termelőszövetkeze­tek ismét nagyobb szám­ban kapnak új traktoro­kat, A miniszter ezután a sző­lérrel emelik, a tenyészüszok « , gyumolcsostelepitesi átlagára 9000 forint körül feladatokról, a tudományos alakul ki. Ezenkívül a kor- eredményekről, azok gyakor mány jelentős mennyiségű lati alkalmazasarol beszelt, takarmányt juttat központi matert a mezőgazda­készletből a szarvasmarha- -«f> szakemberek kertesére. tartó termelőszövetkezetek- 1959-tól napjainkig a 3004-cs nek és háztáji gazdaságok- kormanyhatarozatok alapján nak. Mindezek mintegy^ 5000 szakember ke­rült a termeloszovetkezetek­az intézkedések érdekeltté be, más munkahelyekről, teszik a termelőket abban, Ezenkívül mintegy 1200-an hogy a tehéntartást felka- egy- illetve kétéves időtar­rolják, tamra vállaltak munkát a elősegítsék a tehénlétszám tsz-ekben, illetve a járási ta­növekedését, minőségi java- nácsok mezőgazdasági osztá­lását. A köcalétszám csök- lyain. kenésének oka főként a ta­karmányhiány volt. A kor­mányzat most jelentősen ja­vította a kocakihelyezési, kocatartási és süldőnevelési akciók feltételeit. Az intéz- 1963-ban állami támogatás­kedések hatékonyságára jel- sal újabb 600 szakember ke­lemző, hogy egy hónap alatt riil a még meg nem erősö­60 000 kocát helyeztek ki a dött termelőszövetkezetekbe, háztáji gazdaságokba és 20 Ugyanakkor a szakember­ezret a termelőszövetkeze- képzés mértéke is növekszik, tekbe. több fiatalt veszünk fel az Az időszerű tavaszi fel- egyetemekre és a felső fokú adatokról szólva a miniszter technikumokba, hangsúlyozta, hogy kedvező E szakemberek egy része a kirendelési határidő lejárta után is a termelőszövetke­zetekben maradt. tavaszi és nyár eleji időjá­rás esetén, megfelelő trágyázás, nö­vényápolás és vegyszeres A falura került szakembe­rek helyzetét igyekszünk könnyíteni azzal, hogy házépítési hitelt nyújtunk számukra, gyomirtás mellett l<*et°- e ^^ h } segunk van jo termes el- ^ hiteH vehetnek igényJbe érésére. agronómuslakások építésére. Most, hogy a tavaszi mun- A mezőgazdasági termelés kákra mindössze másfél ho- fejlődése megköveteli, hogy napunk maradt, a siker don- mind több gépekhez, illetve tő feltétele, hogy a trakto- specjáiis kultúrákhoz értő rokat kettős műszakban uze- szakmunkással rendelkez­meltessük, és hogy allando zünk Ennek megfelelően az gépjavító szolgálatot működ- ötéves tervben 100 000 szak­tessünk. munkást akarunk kiképezni. Nagy feladatot jelent az Ebben az évben, különböző idei öntözési terv végre- tanfolyamokon, hajtása. Az öntözött terület ez év­ben országosan 180 000 hold­dal növekszik, amiből több mint 125 000 hold a terme­lőszövetkezeteké. A közös gazdaságok 635 millió forint beruházási hitel felhasználá­körülbelül 50 000 termelő­szövetkezeti tag tanul, akik közül 14 000 az idén tesz szakmunkásvizsgát. A miniszter végül a ter­melőszövetkezeti jövedelem­savai vásárolnak öntözőbe- elosztás módszereiről, a rendezéseket, s csak az első evenEe termelőszövetkezetek fél évben több mint 700 nagy gyenge Termelőszövetkezetek teljesítményű esőztető gép megerősítéséről tájékozta­keri.il a tsz-ekbe. Sok a te- tott. (MTI) endőnk a rét- és legelőjavítás terén, erre a munkára ed­dig nem fordítottunk elég gondot. A minisztérium most méri fel a feladatokat. A 2,5 millió holdnyi rét- és lége­lőterületünkből A Dunaújvárosi Hideghengermű építésén szakmunkások és szerelők százai dolgoz­nak. A 26. Építőipari Vállalat dolgozói már betonozzák a hatalmas gépek alapjait, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei pedig gépeket szerelnek a végig fedett, 560 méter hosszúságú óriási csarnokban. A felső képen: kotrógép dolgozik a gépala­pozásnál. Az alsó képen: a hideghengermű déli oldala 600 000 hold megjavításá­val, újratelepítésével, ön­tözésével megteremthet­nénk a gazdaságosabb tej­termelés feltételeit. A tavaszi munkákhoz kellő mennyiségű műtrágya áll rendelkezésre. 1963 első fél évében 21 százalékkal több nitrogén műtrágyát használ­hatnak fel a mezőgazdasági üzemek, mint tavaly ilyen­kor, az egy holdra eső mű­trágyamennyiség 142 kilo­grammra emelkedik. A megnövekedett hazai termelésen túl 300 000 ton­na nitrogén műtrágyát im­portálunk. Hegkezdődött a MEDOSZ XXI. kongresszusa Szombaton a Tárogató úti Gyula, az Országos Erdésze­SZOT-iskola nagytermében ti Főigazgatóság vezetője, megkezdte munkáját a Me- Beckl Sándor, a SZOT titká­zőgazdasági és Erdészeti ra, Szatmári Nagy Imre, a Dolgozók Szakszervezetének Hazafias Népfront Országos XXI. kongresszusa. Megje- Tanácsának titkára, társa­lent az ülésen Brutyó János, dalmi, politikai és gazdasági az MSZMP Politikai Bizott- életünk sok vezető szemé­ságának póttagja, a Szak- lyisége. szervezetek Országos Taná- Az ülést Hunya István, a csa főtitkára, Németh Ká- szakszervezet elnöke, a roly, az MSZMP Központi földmunkásmozgalom vete­Bizottságának titkára, Lo- ránja nyitotta meg. Ezután sonczi Pál földművelésügyi megválasztották a kongresz­miniszter, Kisházi Ödön, az szus bizottságait, majd Ko­Elnöki Tanács helyettes el- vács István, a MEDOSZ fő­nöke, Dégen Imre, az Or- titkára terjesztette a kong­szágos Vízügyi Főigazgató- resszus elé a központi ve­kaág főigazgatója, dr. Balassa zetőség beszámolóját. Újjáválasztották a közalkalmazottak szakszervezetének vezető szerveit A közalkalmazottak szak- nácsok dolgozói előtt álló szervezetének ötödik kong- másik, közvetlen feladat resszusa szombaton folytat- annak a megbízatásnak jó ta tanácskozását. Az előző végrehajtása, amelyet az or­nap elhangzott beszámoló- szággyűlési és tanácsválasz­val és előterjesztett határo- tásokon bízott népünk a zati javaslattal kapcsolatos szakszervezethez tartozó vitában a Szakszervezetek dolgozókra. A tanácsoknál Országos Tanácsa részéről most tanulmányozzák a sok felszólalt Gál László, a ezer észrevételt é^ javasla­SZOT titkára, aki a SZOT tot, amely a jelölő gyűlé­elnökségének üdvözletét tol- seken hangzott el. A köz­mácsolta, majd a szakszer- hivatalok, tanácsok munká­vezet fontosabb feladatai- jának eredményessége, az val foglalkozott. Rámutatott irántuk megnyilvánuló biza­arra a fontos segítségre, lom növekedése azon múlik, amelyet a szervezett dolgo- hogyan intézik, milyen lel­zók, a közalkalmazottak — kiismeretességgel kezelik az különösen a vidéki tanácsok állampolgárok ügyeit a hi­területén — nyújthatnak az vatalokban, intézményeknél, egyik hosszú távra szóló or- A vita lezárása és a fel­szágos feladat jó megoldásé- szólalásokra adott válasz ban: a mezőgazdasági nagy- után a kongresszus újra­üzemek gazdálkodásának választotta a közalkalmazot­megszilárdításában. tak szakszervezetének köz­Az állami hivatalok, ta- ponti vezetőségét és szám­1 vizsgáló bizottságát. A köz­ponti vezetőség ezután meg­tartotta első ülését, ame­lyen a szakszervezet elnö­kévé Huber Lajost, főtitká­rává dr. Jókai Lorándot vá­lasztotta. A kongresszus alkalmából — eredményes szakszerveze­ti munkájáért — több akti­vistát "Szakszervezeti mun­káért* jelvénnyel tüntettek ki. (MTI) Moszkvába érkezett a Fiancia Kommunista Párt küldöttsége Szombaton Moszkvába ér­kezett a Francia Kommu­nista Párt küldöttsége, amely majd látogatást tesz az SZKP Központi Bizott­ságában. A küldöttség ve­zetője Waldeck Rochet, a párt főtitkárhelyettese, tag­jai Raymond Guyot, a Po­litikai Bizottság tagja, Paul Laurent, a Politikai Bizott­ság póttagja és Jacques De­nis, a Központi Bizottság póttagja. A seremetyevói repülőté­ren Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja és tit­kára, valamint Borisz Pono­marjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára fo­gadta a küldöttséget. Közlemény a laoszi király indiai látogatásáról Delhiben közös közle­ményt tettek közzé Savang Vatthana laoszi király in­diai látogatásáról. Mint a közlemény rámutat, Indiá­ban tartózkodása alatt a ki­rály és a kíséretében levő személyiségek baráti megbe­széléseket folytattak. Angol szakszervezeti vezetők érkeztek hazánkba George Elvin, az angol hívására kéthetes tanul­filmes- és televíziós szak- mányútra hazánkba érke­szervezet főtitkára és Ted zett. Az angol szakszerveze­Anstey, az angol zenemű- ti vezetők a magyar kulturá­vész szakszervezet főtitkár- lis életet és a művész szak­helyettese a Művészeti Szak- szervezeti mozgalom mun­,szeryezetek Szövetsége meg- kaját tanulmányozzák, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents