Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-28 / 73. szám

Csütörtök, 1963. március 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Április 1-én kezdődnek A TÜDŐSZŰRŐ VIZSGÁLATOK 85 ezer emberi érint Szegeden a vizsgálat A kormány még 1960-ban rendeletben szabályozta az ország lakosságának kötelező tüdőszűrő-vizsgálatát. Min­den megyében vándor-tüdő­szűrő állomások, Budapesten és a nagyobb városokban pe­dig állandó állomások látják el ezt a feladatot. Szegeden nemrégiben készült el az e célra épített szűrőállomás, a Vidra utcai 1. számú épület­ben. Gyors és pontos vizsgálat A szűrőállomás április 1-én kezdi meg a város 10 éven fe­lüli lakóira kiterjedő szerve­zett vizsgálatot Ebből az al­kalomból kerestük fel az in­tézetet ahol dr. Czinky Gab­az orvos tüzetesen megvizs­gálja. A legtöbb esetben ez a vizsgálat megbízható. Mit kell tudni a szűrésről? — A város lakosságából mintegy 85 ezer 10 éven fe­lüli vesz részt a szűrővizsgá­laton. Hogyan tudja a szűrő­állomás ezt megszervezni? — Komoly feladatot jelent a szűrővizsgálat megszerve­zése. Az előkészítés hatósági részét a kerületi tanácsok egészségügyi osztályainak ve­zetői, az érdekelt tanácsta­gok, az iskola- és üzemorvo­sok, a társadalmi szervezést pedig a vöröskeresztes szer­vezet aktívái végzik. Az is­kolák tanulóinak szűrését riella szakfőorvos tájékozta- már január elején megkezd­tott bennünket az intézet munkájáról. A tágas, világos váróteremben éppen a Rad­nóti Miklós Gimnázium egyik osztályának tanulói készültek a vizsgálatra. A tanulók örömmel állapítják meg, hogy a vizsgálat igen gyorsan ment. Az asszisztensnők gya­korlottan irányítják a mun­kát, alig néhány perc alatt ismét új tanulók kerültek az öltözőboxokba. Amíg az új csoport felké­szült a vizsgálatra, néhány kérdést intéztünk a szűrőál­lomás főorvosához. A megelőzésért — Mi a célja a lakosság tfi­<főszűrő-vizsgálatának ? — A korszerű egészségvé­delem ma már a betegségek tük, tehát a 10—13 éves ta­nulóknak nem kell résztven­niök a lakóhelyük szerinti szűrésben. A 18 éven felülie­ket hírlapi közleménnyel ér­tesítjük, hogy lakóterületük szűrése mikor kezdődik. Ezenkívül névszerinti felszó­lítást is küldenek mindenki­nek a választói névjegyzék alapján. — Mit kell tudni a lakos­tágnak a szűrővizsgálatról? — A szűrővizsgálat éven­ként egyszer minden 10 éven felüli személynek kötelező. Mindenki abban az Időpont­ban jelenjék meg a vizsgála­ton, amikorra idézték. A csa­ládfő büntetőjogilag felelőse család tagjainak elmaradá­sáért, ezért gondoskodnia kell arról is, hogy iskolába nem járó 14 éven felüli gyer­megelőzésével éri el a legna- mekei is részi vegyenek a gyobb eredményt — kapjuk vizsgálaton. Á vizsgálat cred­felvilágositást. — Különö­sen jelentős ez a gümőkóros megbetegedéseknél, ahol a betegség korai felismerése, a gyógykezelés időbeni megkez­dése, a fertőző góc felkutatá­sa és a fertőzés lehetőségének megszüntetése, vagy csökken­tése a legfontosabb feladat Ezt pedig csak úgy oldhatjuk meg, ha mindenkit rendsze­resen ellenőrzünk. A tüdő­szűrő-vizsgálat ezt a célt szol­gálja. Említésre méltó a szű­résekkel kapcsolatban; hogy sokkal célszerűbb az új mód­ményét a következő munka­napon közli a szűrőállomás és erről Igazolást is ad, amit meg kel] őrizni. —• Az országos tapasztala­tok, de ©z 19G0. évi szegedi eredmények is nagyon Jók. Az említett időszakban a la­kosság-szűrés 96,6 százalékos intenzitású volt Reméljük, ebben az évben megközelít­jük a 100 százalékot. Egyéb­ként a kormányrendelet le­hetőséget ad, hogy aki a szű­résen való megjelenést elmu­lasztotta, azt a közhatóság 3 ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtsa. szer, az úgynevezett •ernyő­fénykép*-felvétel készítése. A Naponta sugárhatás u^anis csupán 3QO_4fíQ viz9gá|at tizede az átvilágításnál mér- * " hető sugárhatásnak. Ez ön­magában is értékes előny, azonkívül csupán a felvétel Idejére világítja át a rönt­gengép a mel'lkast. Nagy elő­nye ennek az eljárásnak a gyorsaság is. A fényképfelvé­tel rögzíti a mellkas és főleg a tüdő állapotát a filmen. A kellően felnagyított felvételt Mint megtudtuk, a szűrő­állomás műszakilag és a szükséges adminisztráció elő­készítésével már megterem­tette az április 1-én kezdődő szűrések zavartalan lebo­nyolításának feltételen. Na­ponta mintegy 300—400 sze­mélyt fogadnak. A szűrést a II. kerület lakosságával kez­Húszezer jelentkező 60 munkahelyre Februárban a detroiti fő­posta hirdetést közölt az egyik helyi újságban, 60 munkahelyet kívánnak be­tölteni, A hirdetés megje­lenését követő nap regge­len nem kevesebb mint 20 000 jelentkező rohamos­ta meg a postahivatalt. A munkakeresők kétharmada 20 éven aluli fiatal volt. Százezernyi fiatal, iskolá­jukat befejező amerikai ta­nuló nem tud állást találni. Röviddel ezelőtt a nagyvál­lalkozók lapja, a Business Week arról számolt be, a milliónyi munkanélküliek egy része teljesen új rété-' get képez. Ezek már min­den reményt feladtak, hogy valaha ismét munkát talál­janak. Az úgynevezett szo­ciá'ls törvényenkívülíok az nagy mértékben a tömeges munkanélküliség. Az USA-ban szokásos, hogy a biztosító Intézetek és a bankok ügyfeleik számá­ra gazdasági információkat állítanak össze. A Prudential Insurance Company infor­mációi különösen elismertek az USA-ban. A Prudential Ins. C. 1963-ra azt jósolta, a gazdasági fejlődés nem fog lépést tartani a munkaerő növekedésével, és azokat a tömegeket különösen nem tudják elhelyezni, akiket a vállatok a bevezetett új technikai eljárások miatt bocsátanak el. Az amerikai gazdasági élet egy helyben topogása több millió amerikai szá­mára komoly elhelyezkedé­si problémát jelent. A Pru ipari városok nyomornegye- dential szerint 1963-ban az deiben tanyáznak, nincs semmiféle képesítésük sem, s nincs ls lehetőségük, hogy szakmunkások legyenek. Különösen a képesítés nélküli munkásokat érinti árak további 1,5 százalékkal fognak növekedni, ugyanak­kor az ipar nem tudja elhe­lyezni az évi munkaerő sza­porulatot, amely szintén 1,5 százalék évente. (Sz. L.) dik, mivel Itt az előkészítő munkák már befejeződtek. A szűrővizsgálaton jelentke­zők kötelesek személyazo­nossági igazolványt, a 16 éven aluliak pedig egyéb igazolást felmutatni. A meg­jelenésről nyilvántartást ve­zet az intézet. Az ernyőfénykép-szűrőál­lomás felállításával ismét gyarapodott Szeged egész­ségvédelmi hálózata. A tü­dőgondozó intézet ezzel a szűrőállomással az egész vá­ros lakosságát szinte folya­matosan ellenőrzés alatt tartja és így remélhető, hogy ez a népbetegség váro­sunkban lassan teljesen visszaszorítható lesz. II. M. Nemcsak akkor, ha baj van vele Hogyan ellenőrzi a készletek alakulását az aulójavító • vállalat igazgatóin 'f Félmillió forint bizony nem örökölték, ahol Január else- gyártmányú teherautók Javí­kis pénz, pedig éppen annyi annak az anyagkészlet­nek az értéke, mely a meg­engedett határon felül terheli a XI. számú Autójavító Vál­lalatot. Sarnyai Vencel, az igazgató, ezekben a hetekben szinte mindennap beszámol­jén — amikor átvették az üzemet — a szükséges 420 ezer forint értékű anyagkész­let helyett körülbelül 760 ezer forint értékűt találtak. A különbözetet fél év alatt meg kíál szüntetni, de az úgyne­vezett leépítési ütemterv clő­tatja illetékes beosztottjait a Írásánál hamarább tálán már készletek alakulásáról, hi­szen ugyan a tervosztály, az anyagbeszerzés, vagy a rak­táros dolga a gazdálkodás, de az ellenőrzés joga és a fele­lősség az övé is. félmillió forint többlet Nézzük először, honnan adódnak a felesleges készle­tek! Nagyobbik részét a hód­mezővásárhelyi autójavítótól április elején túladnak a fel­halmozott anyagokon. A szegedi üzemben a téli időjárás miatt gyűlt össze sok olyan alkatrész — mintegy ISO—200 ezer forint ára —, mely most már felesleges. Ugyanis attól félve, hogy a szállítási korlátozások miatt ellátási zavarok következnek be, amihez csak hozzájutot­tak, megvásárolták. Mi vél 1063-ban áttértek a GAZ­A Magyarországi Gyermekbarát Egyesület szegcdi csoportja Megalakulásának 40. évfordulójára Jelentős színfoltja volt a szegedi munkásmozgalom­nak a Magyarországi Gyer­mekbarát Egyesület 29-es szá­mú helyi csoportja. Erre már egyre kevesebben emlékez­nek, csak a régi elvtársak emlegetik néha egymás kö­zött. Éppen ezért, alaku­lásának 40. évfordulója al­kalmából jegyeztem fel a nem volt könnyű dolog. A kod tak arról, hogy a prole­T1sza újszegedi oldalán volt tariátusnak ne legyen egy az SZMTE-nek üdülőtelepe olyan bázisa, amelyet később és ide építtetett az egyesü­let egy közös öltözőt, kony­hát. Elhelyeztek asztalokat, padokat, és itt háromszori étkezést biztosítottak a mun­kásgyerekek számára napi 40 filléres térítésért. A Ma­fel tudna használni a reak ciós rendszer ellen. Azok a gyerekek, akik 40 esztendő­vel ezelőtt részt vettek a munkás gyermekbarát nya­raltatásban, kultúrműsorá­ban jelentős részük már fia csoport tevékenységének né- gyülekeztek a gyerekek és hány mozzanatát önkéntes nevelők kísérték A megalakulás igen mos- őket mindennap Üjszeged­toha körülmények között tör- re. Ezek voltak: Báhr Já­tént. Sok szülő munka nélkül nosné, Bucsezán Miklósné, tengődött, aki pedig munkd- Dánl Jánosné, Heiszig Jó­ban volt, alig kereste meg a zsefné, Kovács Eszter, Ko­mindennapi kenyérre valót, vács Józsefné, és Mekszli Má­Többen kénytelenek voltak na. Az ebédfőzést Bucsezán télvíz Idején is mezítláb já- elvtársnő vállalta, amíg az ratnl gyermekeiket iskolá- ereje bírta, majd a további ba. Ahol két gyerek volt — években más elvtársnők Uven eset ls előfordult — váltották fel őt a konyhán, felváltva, egy pár cipőben Valamennyien társadalmi Jártak. Az ilyen súlyos hely- munkában végezték a gyere­zeteken szeretett volna eny- kek ellátását és felügyeletét, híteni a gyermekbarát egye- ugyancsak Dáni elvtárs sülét, részben konyörado- javaslatára rendezték meg a mény gyűjtesével (ma már Katalin-bálakat, amit később ros^ ut^ ^ munká^thonban tel(>n bekapcsolódott a mun­i-i. - - icAgmozgajc<rni:>af g többen ma is vezető állásban vannak. Waltner Mihály ez Ismeretlen fogalom), más­részt pedig kultúrelőadások rendezésével. Dánl /ónos kezdeményezésére Az 1922—23 év telén — miután a fővárosban egy­re-másra alakultak a gyer­mekbarát egyesületek — Dáni János elvtárs, a Va­sas Szakmaközi vezetőségi tagja Pettyes-bál címen folytat, tak: a bevételből szintén a gyeremkbarát egyesületet se­gítették. A gyerekeket is be­vontuk a színjátszó csopor­tokba, amikor a darabok előadásához erre szükség volt Szavaltak, énekeltek a gyerekek, azonban később, megtiltották az iskolák a tanulók fellépését. Dáni Já­nos elvtárs, mint tőrvényha­Blzottság tóságl tag ezt a visszásságot szorgalma- a törvényhatóságban nem­Eltemették Székely Mihályt Székely Mihályt, a ma­gyar zeneművészet nagy ha­lottját szerdán ünnepélyes gyászpompával búcsúztatták nagy sikereinek színhelyén, a Magyar Állami Operaház­ban. A koporsót, amelyet az előcsarnokban ravataloztak fel, elborították a párt és a kormány, a művészeti in­tézmények és a tisztelők ko­szorúi. A ravatal előtt bár­sonypárnán helyezték el az elhunyt kitüntetéseit A ra­vatal mellett ott voltak a párt és a kormány képvise­lői. tására, 14 cserekocsi t szerez­tek be, s ez is most nyomta meg a vállalat pénzügyi mér­legét közvetlen felügyelet Az anyaggazdálkodás ellen­őrzése közvetlenül az igaz­gatóra tartozik, neki is figye­lemmel kell kísérnie a raktá­ri készletek, az átfutási idők és a befejezetlen termelés mennyiségének alakulását Ilyen irányú tevékenységé­nek közvetlen voltát bizo­nyítja, hogy minden anyag­rende'lést átnéz: amikor a gépkocsi megérkezik a vásá­rolt alkatrészekkel, a beszer­ző köteles neki beszámolni arról, hogy mit hozott. A raktári készletek alaku­lásáról az anyagosztály és a raktár vezetőjének jelenté­seiből értesül. Mivel mind az alkatrészekre, mind a fűtő-, fogyó- és egyéb anyagokra napi norma van meghatároz­va, a készletek növekedése viszonylag könnyűszerrel nyomon követhető. Amivel sosincs gond Az átfutási Idő, akár a be­fejezetlen termelés mennyi­sége, a dekádjelentésekből el­lenőrizhető. Ha a gépkocsik javítása nem az előírt idő alatt készül el, tehát lassúbb az átfutás, mint kellene, ak­kor a gazdálkodás forgási se­bessége ls lelassul, pénzza­varba kerül a vállalat. Ám ilyen veszély nem fenyegeti az autójav tót: az átfutási idő betartása tekintetében a leg­jobbak közé tartozik országos viszonylatban. Ami a befejezetlen terme­lést Illeti: télen bizony elő­fordult, hogy nagyobb volt a kelleténél, s a vásárhelyi üzemben még most is nagyon sok. Ezért fontos, hogy az igazgató ilyen helyzetben na­ponta megtanácskozza a ten­nivalókat a terv- és statiszti­kai osztállyal, s közös erővel — ha kell, az igazgatói te­kintély súlyának latbavetésé­vel is — igyekezzenek meg­találni a kivezető utat. A készletgazdálkodással persze nemcsak akkor kell törődni, amikor már baj van vele kapcsolatban. Ezt tudják az autójavítónál is, éppen ezért reménykednek abban, hogy az év hátralevő hónap­jaiban már nem lesz több Ilyen gondja mint mostaná­ban, sem az igazgatónak, sem a vállalat többi dolgozói­nak. F. K. zására és kezdeményezésére egyszer szóvá tette, sőt java­hozták létre az egyesület 29- 6olta: az iskolában tanítsa­es számú szegedi csoportját, nak szakszerű karéneket, A kiváló szervezőkéoességű hiszen az egyesületben na­Dáni János rövid Idő múl- gyon szívesen énekeltek a tán már a csoport létrehozá­sáról számolt be a szakma­közi végrehajtó bizottság ülé­sén. A csoport vezetőségénele tágja volt: Dáni János, Kiss István, Rehák Istvánné, Je­néi József, és több választ­mányi tag. Minden munkás kulturális vaslat.) szerv a maga módján ipar­kodott hozzájárulni ahhoz, hogv az egyesület minél na­gyobb anyagi bázis felett rendelkezhessék. Az Alta­lános Munkás Dalegylet énekkari hangversenyeket rendezett a gyermekbarát egyesület javára. A Szegedi Mynkásszfnpad első ízben: Molíer Botcsinálta doktor című vígjátékot tűzte szín­re. A nagv siker után még hasonló előadásokat ís ter­vezett a munkásszfnpad, azonban a hatóság nem en­gedélyezte megtartását. gyerekek. A reakciós város­atyák tltltakoztak a Javaslat ellen és azzal tértek ki elő­le, hogy a városnak nincs a kultuszminisztérium tan­rendjébe beleszólása. (A kó­ruséneklés Iskolai tán'tására tehát már ekkor történt ja­A nyári üdültetési akció Maradt tehát a gyermekek szórakoztatására a bábjáték: Hegedűs Károly elvtárs ki­tűnő szakértelemmel és nagy szeretettel mulattatta a gyer­mekeket. Karácsonyra az egvesület cl "őt, ruh*t, és más szükségleti cikkeket ajándékozott a gyermekek­nek, majd ezt felváltotta a nyári üdültetési akció. Hat­van-száz gyermek üdültetése, A hatóságok ellenakciója A hatóságok eleinte csak a gyermekeket tiltották el a munkásotthon látogatásá­tól, később pedig az üdülte­tést úgv tették lehetetlenné, hogy előbb megalakítottak a katolikus nőegylet bői egy üdültető társaságot Stefánia címmel. Itt túlnyomórészt apácák látták el a gyerme­kek feletti felügveletet és a város a népkonyháról bizto­sította számukra az élelme­zést. Ezek után a munkás gyermekbarát egyesületet ar­ra kötelezték, hogv hivatá­sos nevelőket szerződtesse­nek a nvári idényre. Ezt az egyesület tudta biztosí­tani és később meg is adóz­tatták a csoportot: minden rendezvényért több ezer ko­ronát kellett fizetni. A Mnffvnrorr.zA"i Gyer­mekbarátok Esyesülete tehát nem azért szüntette be idő előtt működését, mert nem volt rá szükség, hanem azért, mert a Horthy-rend­Olaasóink írják Óvjuk meg a hulladékgyűjtőket! A Hunyadi János sugár- Szomorú, hogy a társaságban úton lakom. Minden elfogult- nem akad egy ember, aki ság nélkül mondhatom, hogy megakadályozná a rongálást. városunk egyik legszebb ut­cája. Sajnos, rontják az utca képét az erőszakkal tönkre­tett hulladékgyűjtők. Néhány magáról megfeledkezett fia­talember szórakozásból haza­felé menet lehajl tgatja a szemétgyűjtőket Feltételez­hető, hogy nem egyedül, mert igen nagy erőt igényel ezeknek az erős hulladék­gyűjtőknek az elgörbítése. Szegednek Igen jelentős az idegenforgalma, s ez az utca közvetlen a szabadtéri Játé­kok szomszédságában van. Már csak ezért is kellene va­lamit tenni a rongálók ellen. Véleményem szerint, a társa­dalom összefogásával, a rend­őrség segítségével rpeg lehet­ne akadályozni n rongálást. BalIa István, Hunyadi János sugárút 15. Nagyobb higiéniát az élelmiszerüzletekben étkeztetése nyolc héten át szer hű kiszolgálói gondoa­A nagyobb szegedi élel­miszerüzletek kenyérosztá­lyain a tél folyamán több­ször előfordult, hogy a ki­szolgáló influenzás beteg volt Ugyanakkor a betegsé­get hordozó a pénzt Is kezel­te: a közegészség érdekében fontos ennek a problémának megoldása. Miért nem lehet a kenyeret és a péksüte­ményt ís a pénztárnál fizet­ni úgy, mint egyéb árut? Az egyik nap például ke­nyeret akartam vásárolni — eltekintek az üzlet megneve­zésétől, hiszen csak személy­ről van szó —, és a kiszol­gáló legalább négyszer bele­köhögött a tenyerébe, amíg rám került a sor. Közben az egyik vevőnek elpanaszolta, hogy hetek óta náthás. El­mentem a másik árudába, ott is hasonló eset történt: az elárusítónő nem köhö­gött. de kétes tisztaságú zsebkendőbe fojtotta bele tüsszentés ét. a boltvezetők több jóindulattal lehetnének a fagyasztókkal szemben, ha n feltétlenül szti'-s'ges i igié­nlát ilyenkor úgy li-tásí­tanák. hegv a beteg dclrezét a csomagolt áru, vagy a gyürrölcsoretályra he'veznák — az utóbbit Ie"~lább meg lehet mosni. Mert nem mindegy, hogy milyen kéz­ből esszük meg a minden­napi kenyeret. Barin Sándorné, a Szegedi Ruhagyár dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents