Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-03 / 52. szám

Vasárnap, 196$, március í?. DÍL-MAGYA RORSTÁG z Több termelés, nagyobb vagyon Mérlegzáró közgyűlések a szegedi kisipari szövetkezetekben Ezekben a napokban ren­dezik mérlegzáró közgyűlé­seiket a szegedi kisipari szö­vetkezetek. Pénteken a fény­képészek nyitották meg a sort, tegnap, szombaton pe­dig a szerszámkovácsok, a tömegcikk-készítők, a házi­iparosok és az üvegesek tar­tották meg a szokásos évi zárszámadást. A tavalyi év mérlege általában jó ezek­ben a ktsz-ekben, fejlesztet­ték javító-szolgáltató, vala­mint különösen exportáru­termelő tevékenységüket. A FÉNYKÉPÉSZEK tavaly lényegében ugyan­olyan körülmények között dolgoztak, mint a korábbi esztendőkben, új üzlet nyitá­sára egyelőre nincs szükség. Különösen nagy súlyt he­lyeztek azonban a szakmun­kás-utánpótlás biztosítására, sok ipari tanulót neveltek. Jó munkájukra jellemző, hogy a szövetkezet 1962-ben több mint 200 ezer forint nyereséghez jutott, s vagyo­nát csaknem 400 ezer fo­rinttal gyarapította. A SZERSZAMKOVACSOK legfőképpen az exportáruk gyártásával jeleskedtek. 1960­ban még csupán 1,6, 1962­ben már 7,6 millió forintot tett ki a kivitelre készített árucikkek értéke. A hagyo­mányos kéziszerszámok mel­lett tavaly nagy tételű szál­lításra szóló rendelést kap­tak manikűrös készletekhez tartozó körömvágóra. A szö­vetkezet idei exportterve már 9,6 milliós értékű ter­melést ír elő. A szövetkezet fejlődését elősegítette, hogy a múlt év második felében — ha még nem is megfe­lelő létszámú — műszaki gárdát alakítottak ki. A TÖMEGCIKK­KÉSZÍTŐK munkáját nagymértékben be­folyásolta, hogy sokkal terv­szerűbb irányítás mellett dolgozhattak, és a szállítási szerződések betartására sok­kal nagyobb gondot fordítot­tak, mint máskor. Igyekez­tek a ' ' "fhez igazítani az áruter es eloxált alu­míniu játékedényeikkel és az ételhordók gyártásával si­kert is értek el. Az idén több tízezer bukósisakot készíte­nék egy budapesti ktsz-szel közösen a motorkerékpáro­sok számára. AZ ÜVEGESEK kis szövetkezetének sincs szégyenkezni valója: az ál­taluk előállított áruk teljes termelési értéke tavaly 2,7 millió forintot tett ki, és így érthető, hogy szép nyeresé­get is mutathatnak fel. Eredményeik jórészt annak köszönhetők, hogy a tábla­üvegezés mellett mind töb­bet foglalkoznak igényesebb cikkek, csiszolt üvegek, tü­köráruk gyártásával. Az idén ólomkristály készítését sze­retné bevezetni a szövetke­zet. Korszerű mezőgazdaság — tucatnyi mesterség ,4 parasztfogalom ma már a mezőgazdaságban dol­gozó, minden elismerést meg­érdemlő munkásembert je­lent. Ez szocialista rendsze­rünk nagy történelmi érde­me. Megvallhatjuk azonban: az új szocialista paraszti fo­tanulót szerződtetni. A gyakorlati szakismerete­ket, s az ehhez szükséges el­méleti 4 r%t pedig évente három-i ónapig tartó bent­lakásos iskolákban sajátíthat­ják el az idősebbek. Egyre több egyetemet és főiskolát zöldségtermesztési vállalko­zásába kezdtek. Megtehetik, mert itt már szép számmal vannak kertészeti szakmun­kások, s jelenleg is mintegy százan tanulnak különböző tanfolyamokon. galom tartalmilag még sok végzett szakember kerül a vonatkozásban elég hiányos, tsz-ekbe. Az állandóan gya­E hiányosságokat mihama- rapodó mezőgazdasági mű­rabb pótolnunk kell. oly mó- szaki értelmiség is felelős a don, hogy a mezőgazdaság- mezőgazdasági szakmunkás­ban a különböző szakágaza­tokat az ipari szakmákhoz hasonló rangra emeljük. Ma már előkelő helyzetben van az a tsz, melyben leg­alább öt-hat általános állat­tenyésztő szakmunkás dolgo­zik. A jövőben azonban az állattenyésztés is tovább dif­tfllyakran panaszolják szo­™' vetkezeti gazdák: rosszul megy a sertéstenyésztés, a te­henészetben kicsi a tej ho­zam. A gyenge eredmények miatt aztán könnyen lábra­kap a felelőtlenség is. Igen gyakran kell leváltani embe­reket posztjukról, pedig sok­szor nem is a lelkiismere­tességgel, hanem a hozzáér­téssel van baj. Viszont ha ár. hogy sok helyen még van a szövetkezeti gazdák­maguk a vezetők sem nak szakmai jártasságuk, képzés megszervezéséért, azért, hogy egyetlen felese: peredő fiatalember se le­gyen, ki most ne tudna mi­hez kezdeni szerény 14—16 esztendejével. ferenciálódilc. Csak néhány értik teljesen a szakmunkás- nagyobb felelősséggel dolgoz­Ul munkatáte HU&zik Az iskolapadból kinövő fiatalember, vagy leány számára kissé a "felnőtté vá­lást" jelenti az a pillanat, mikor a mun­kakönyvét megkapja, s befogadják egy munkásközösségbe. Naponta jelentkeznek dolgozni vágyó fiatalok, akik munka­könyvvel a kezükben talán még — szo­rongva a rájuk váró feladatoktól — meg­illetődve keresik fel jövendő munkahelyü­ket. A gyárban, üzemben, vagy hivatal­ban — miután megismerkedtek az új környezettel, emberekkel, gépekkel — el­foglalják helyüket a munkapad vagy író­asztal mellett. Néhány percre megáll a munka, ha megjön az új munkatárs, a? •öregek" szeretettel, barátsággal fogadják körükbe a fiatal kollégát. Egy fiatalembert, a 18 éves Bózsó Ferenc esztergályost kísértük el első munkahe­lyére, a Szegedi Kábelgyár karbantartó műhelyébe —, a munkakönyvet kiállító hivataltól az első önálló munkáig. (Somogyi KSrotyné képriportját A karbantartó műhely dolgoséi üdvözlik a fiatalembert. mesterséget említsünk a jö­,vő korszerű állattenyésztésén belül: szarvasmarha-tenyész­tők. sertéstenyésztők," tejke­zelők, baromfinevelők, kel­tetőházi szakmunkások, juh­i-tenyésztők stb. A jövő óriási [Változásokat ígér az "általá­nos növénytermesztésben is. , Modern mezőgazdasági nagy­I üzemben szükség van pél­dául növényvédelmi szak­| munkásokra, méregmesterek­kik magas szinten isme­•k a különböző, bonyolult don előállított vegyi anya­> kémiai hatásfokát, afel­- sználásukhor érzükí^gés gé­peket. Szükség van öntöző­mesterek, öntöző szakmun­kások tízezreire is, kik tudo­mányosan egyaránt tudnak gazdálkodni az évi csapadék­képzés fontosságát. S talán nak. s nőnek az eredmények éppen emiatt nem is becsű- is. A mezőgazdasági szakmű­lik meg a szakembereket, veltség növelése tehát egyet Régi javaslata {tártunknak, jelent tsz-eink erkölcsi, po­hogy a végzett szakmunká- Iitikai megszilárdulásával. Spk jövedelmét 5—10 száza- Ide tartozik a társadalmi lékkai magasabban állapít- ösztöndíjasok ügye is. Té­sák meg a nem szakmunká- vednek azok a bordányi szö­sokénál. Ezt az ösztönző mód- vetkezeti gazdák, akik azt szert még olyan jó szövetke- hangoztatták utóbbi közgyú­zetben sem alkalmazták ed- lésükön, hogy felesleges a dig, mint a gyálaréti Kom- leendő szakemberek anyagi szomol. Az sem ritkaság, támogatása. "Majd ha végez­hogy például végzett állat- nek s dolgoznak, megfizetjük tenyésztőket kertészetbe osz- őket" — mondották. így só­tanak be munkára. Így aztán hasem szilárdulhatna meg érthetően még kevés ember- a gazdaság szakmai vezété­nek van kedve ahhoz, hogy se. Ma még sajnálják sokan iskolára jelentkezzék. a havi néhányszáz forintnyi Csoda-e ezekután hogy a kiadást ösztöndíjra, pedig járás 72 tsz-ében jelenleg ezekből keletkeznek a leg­csak 22 mezőgazdasági ta- értékesebb aranytartalékok. nuló van, holott 200 is kevés mennyiséggel és a folyókái- lenne. Tizennyolc járási tsz­Berta Józsi bácsi, az idős esztergályos Bózsó Ferenc esztergályos első önálló segít az új munkatársnak. munkája a gép mellett. dást jelentő közelségével. Is­merik a különböző növények élettanát, s bánni tudnak a ialajéletet serkentő vegyi­anyagokkal, műtrágyákkal. f]sak most látjuk, mennyi tennivalónk van még a termelés korszerűsítésében. Problémáinkat azonban min­denekelőtt csak a tömeges szakmunkásképzés oldhatja meg. A legkorszerűbb mező­gazdasági gépek is — me­lyekből egyre többet ad ipa­runk — csak holt tárgyak szakavatott parasztkezek nél­kül. A mezőgazdasági szak­munkásképzésért már eddig is nagy anyagi áldozatokat hozott államunk. A tsz-ek ma már kötelesek embereket küldeni a szakmunkásképző tanfolyamokra. Csupán a sze­gedi járásban évente több százzal szaporodik az állami pénzen kiképzett mezőgazda­sági szakmunkások száma. Február elején 43 kertész szakmunkás hagyta el okle­véllel a tanfolyamot Ezt megelőzően 60 növényter­mesztő és 30 állattenyésztő végzett. Zömükben középko­rú, 30—40 év közötti gazdák, akik már eddig is alapos gyakorlati szakismeretekkel rendelkeztek, s épp ezért rö­vid, féléves tanfolyamokon is meg tudták szerezni a szakmájukat megillető elmé­leti alapismereteket A szakmunkásképzés ter­heit a jövőben azonban mindinkább a szövetkezeti közösségeknek kell vállalni­ok. Ahol már három-négy szakmunkás dolgozik, ott helyben kell a nyolc általá­nos iskolát elvégzett fiatalok közül minél több mezőgaz­ben még szakmunkások sin­csenek. A tápéi Tiszatáj'Tsz gazdái azonban egyre többet hallatnak magukról és mo6t Csongrád megye legnagyobb ttokat fektettünk eddig épületekbe, gépekbe, te­nyészállatokba, legkeveseb­bet azonban az emberek szakmai kiművelésére fordí­tottunk. Most már erre is feltétlenül áldoznunk kell. CSÉPI JÓZSEF Fejlesztik az erdővédelmi jelzőszolgálatot Az Erdészeti Tudományos fogják be az éjszakai kíván­Intézet az elmúlt évben szer- csiskodókat. ílymódon poti­vezte meg az ^erdővédelmi tosabb képet alakíthatnak ki jelzőszolgálatot A mezőgaz- az egyes erdőrészek külön­dasági üzemekhez hasonlóan ben nehezen megfigyelhető az erdőgazdaságokban is "lakóiról", igyekeznek felmérni és lehe- Az erdővédelmi szakembe­tőségek szerint előre jelezni rek már nemcsak felmérik a a rovarok és más károsítok megjelenését és ezáltal meg­teremteni a tervszerű véde­kezés alapjait. károsításokat, hanem meg­kezdték a kísérleteket a nagyüzemi jellegű Védeke­zésre is. Az első üzemi jel­Befejeződött a mezőgazdasági könyvhónap A mezőgazdasági könyvhó- falvakban, tanyákon is kielé­nap hivatalosan február vé- gítő választék állt a vásárlók gén befejeződött gyakorlati- rendelkezésére. Bár a forga­lag azonban még március lomról még nem készülhetett elején is folytatódik. A rend- el a pontos statisztika, annyi kívüli időjárás okozta közle- máris látható, hogy a könyv­lcedési akadályok miatt hónap igen sikeres volt. ugyanis több helyen nem Egyedül az új budapesti me­As erdővédelmi szakembe- legű kísérletekre a börzsönyi rek a pontosabb megfigyelé- és a mátrafüredi erdőgazda­sek érdekében fénycsapdákat ságban került sor, ahol a luc­állítanak fel a különböző táj- fenyő gubacstetű és a csere­egységeken. A rovaroknak . _ . ,, azt a tulajdonságét kihasz- bogar vegyszeres irtását pro­nálva, hogy "vonzza« őket a hálták ki eredményesen, fény, egysieru szerkezettel (MTI) Rövidített szakmunkásképzés érettségizett diákoknak A vállalatok igényeit és az mélynyomó, könyvkötő, vala­érettségizettek érdeklődését mint számos faipari szakmát figyelembe véve, elsősorban tanulhatnak rövidített mun­a különféle műszerész, esz- kaidőben. Az élelmiszeripar, tergályos, szerszámkészítő, elsősorban a tejipar, szintén motorszerelő, lakatos és op- számos érettségizettet vesz tikus szakmákban várják na- fel. A mezőgazdaságban gyobb számú érettségizett je- csaknem minden szakma al­lentkezését. Kisebb számban kalmas számukra. A kereske­az üvegcsiszoló, üvegműves, delem, különösen a vas-, a porcelánfestő, kárpitos, kulturcikk, a műszaki eladói, nyomdai szedő, gépmester, a vendéglátóipari felszolgálói tanulóhelyeket szánja az érettségizetteknek. Ezek a pályák természetesen az érettségizett lányok előtt is nyitva állnak, de különösen a finommechanikai iparban, a könnyűiparban, a kereske­delemben, valamint a ven­déglátóiparban helyezkedhet­nek el. tudták megtartani a tervezett ankétot, s ezeket — tekintet­tel a nagy érdeklődésre — a mezőgazdasági könyvkiadó nem vehette le véglegesen a programról. A könyvek szállítását a rossz közlekedési viszonyok időszerű mezőgazdasági kér­ellenére is időben lebonyoli- . .. ., , tották, így - az alkalmi áru- ** ,s "itattak. A reszt­sítás és a "háztól-házig" moz- vevők száma meghaladta a galom révén — a legkisefc'? tízezret. (MTI) zőgazdasági könyvesboltban csaknem 30 000 könyvet ad­tak el februárban. A könyvhónap négy hete alatt több mint 100 helyen rendeztek ankétot, író—olva­só-találkozót, amelyekan sok Gosztonyi János előadása az újságíró-akadémián Gosztonyi János, az MSZMP KB póttagja, a Vas megyei pártbizottság első tit­kára A falusi pártmunka időszerű kérdései címmel tartott előadást az újságíró akadémián a Magyar Sajtó Házában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents