Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-24 / 70. szám

••sárnap, IMS. március ü DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Európa ismét fázik A Kárpátok hegylánca tfibb napon át feltartóztatta az Északkelet-Európában felgyűlt hideg előrenyomulását, s csak a magasabb légrétegekben zajlott eddig a hideg birkózása a földközitengeri levegővel. Szombaton hajnalban a Kis-Kárpátok alacsonyabb gerincein betört a hideg és viharos Béllel özönlötte el a Dunántúlt, majd az egész Kárpát-medencét Szombaton délelőtt Szombathely vidékén 20 méter másodpercenkénti szélsebességet mértek. A Meteorológiai Intézet Központi Előrejelző Osztályán tájékoztatásul elmondották, hogy i6mét csaknem egész Európa fázik: több országból jelentettek a megfigyelők havazást, hózáporokat A meteorológusok véleménye szerint az időjárás most érkezett el a krízishez. Valószínűnek látszik ugyanis, hogy a jövő hét már lényeges javulást hoz; elsősorban több napsütést, majd lassan megérkezik a régvárt felmelegedés is. (MTI) A Román Nép badsere<? küldöttei a Zrínyi Miklós katonai akadémián A hazánkban tartózkodó román katonai küldöttség egy csoportja Ion Ionica altábornagy, a Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének helyettes vezetésével — a Honvédelmi Minisztérium több vezető beosztású munkatársának társaságában — szombaton délelőtt a Zrínyi Miklós katonai akadémiára látogatott Egymillió-kétszázezer melegágyi ablakot kapnak a termelőszövetkezetek A Földmüvelésügyi Mi- áll rendelkezésre. Valószínű, nisztérium — hosszabb idő után az idén először — ki tudja elégíteni a termelőszövetkezeti kertészetek melegágyi ablakigényét A múlt esztendőben 250 000 ablakkeretet osztottak szét az igénylő kertészetek között, az idén már 1 200 000 keret hogy ez a szokásost csaknem ötszörösen felülmúló beruházás már a jövő tavasszal érezteti hatását nemcsak a palántanevelésben, hanem lemérhető lesz a zöldségfélék korábbi piacra kerülésén, esetleg az olcsóbb fogyasztói árakon is. (MTI) A közösség kovácsai Olyan az emberi lélek is, megoszlott ugyanis a szövet- szóló beszámolók éppúgy szemint az izzó vas a kovácsmű- kezeti gazdák véleménye. A repelnek, mint a pártszervehely üllőjén. Formálni lehet, józan többség belátta az zet politikai nevelőmunkáját alakítani, nevelni okos szó- egyesülés szükségét, voltak felmérő előterjesztések. A val, szívós és olykor hálát- azonban olyanok, akik ellene március 29-én sorra kerülő lannak is tűnhető íelvilágosí- kardoskodtak. Mások attól vezetőségi ülésen a tavaszi tó munkával. Ahhoz, hogy a féltek, hogy a Rózsa Ferenc munkák gondjait vitatják termelőszövetkezetek szocia- Tsz tagjaira valamiféle alá- meg a pártvezetőség tagjai, lista gazdálkodása tartósan rendélt, függőségi helyzet Egy hónappal később pedig a megszilárduljon, elengedhe- vár majd. Brigádértekezlete- KISZ-szervezet titkára, Észteden, hogy a szövetkezeti ken, munkacsapatok megbe- teró Lajos számol be a vezegazdák lelkében, tudatában szélésein vitatkoztak a Ha- tőségnek a fiatalok tevéis kialakuljon az új. ladás Tsz kommunistái a vo- . , . Hosszú az út idáig. Sokkal nakodókkal. Munkájuk ered- Kenysegeroü hosszabb, mint a gazdasági ményes volt. A két szövetke- Eredményes a szegedi Hamegszilárdulás útja. S a ne- zet tagsága megszavazta az ladás Tsz kommunistáinak velés, a felvilágosító munka egyesülést. munkája. Ez lemérhető a a termelőszövetkezetekben Egyesült a két pártszerve- _ .. . , .... működő pártszervezetek, a zet is. A két tsz kommunis- szövetkezet erősodeseben épkommunisták feladata első- tái egyesült erővel dolgoznak pen úgy, mint a közösség tűsorban. azóta a szövetkezeti tagság datának fejlődésében. A legjobbak közül egybekovácsolásáért, az alkotó szocialista közösség kialaA szegedi Haladás Terme- Vitásáért. Éberen vigyáznak awSiS sgrss* r -41 radalom utáni hetekben mindössze három-négy ember alakította meg újra a pártszervezetet, s irányításukkal indult meg újra a tsz vérkeringése. Mikácsi IstPapp Lajos Nemcsak jog, emberi kötelesség is o lyan emberrel még nem találkoztam, aki tapsolt volna, mikor megbírálták. Az mái- előfordult. hogy valaki megköszönte az építő bírálatot, egy részét visszafizette, más részét elegánsan és fogadkozva zsebre tette, hogy majd ezután, majd másként —, köze, s nem arra való, hogy gyöngeségek. Ha mi föllébárkit lesújtsunk vele, ín- pünk az anyagiasság, az elvlcább arra, hogy fölemeljük, telenség, a revizionizmus. » A kritika nem rombolni, ha- dogmatizmus, vagy bármely nem építeni hivatott a gaz- más, a szocializmustól idedaságban, a politikában, az gen ideológia vagy emberi erkölcsben egyaránt. De mi- magatartás ellen — nem az kor elhangzik, különböző emberek ellen lépünk fel! eszmei torzulásokat takaró Az embereket meg akarjuk „ j gesztusokat vált ki — a már szabadítani ezeknek visszade az á kis tüske legtöbbször említetteknél torzabbakat is. vető nyűgétől, elvekben, erott benn sajgott a szívben. Emlékezhetünk még rá, kölesben egységessé akarjuk "Miért tűzőt ez a Kovács a hogy a funkciók fetisizált tenni társadalmunkat. A kinyelve hegyére ennyi ember árnyékába burkolózott em- taszítás, az embernek hibáieiőtt? Mi baja lehet velem? berekről úgy pattant vissza val vagy tévedéseivel és téminden bíráló szó, mint az velygéseivel való kirekesztéacélfalról. S ennek a maga- se nem lehet módszer. Mintartásnak még ma is van den teremtő kézre, elmére nyoma. Az elbizakodottság és szívre szükségünk van, s a kritika halála. Az öntelt az embereknek is szükségük emberek életében nem viheti több, nagyobb szerepre a bírálat a puszta dekorációnál. A másik véglet pedig — ami mostanában a revizionizmus gyakorlata — éppen a kritika szerepének éltül zására törekszik. Amikor például az MSZMP Közpon Üzlet az neki, ha engem piszkál? No várj csak! "Hiszen én is tudok!« Hát még ha egy kis szenvedély is van a bírálatban, s esetleg föntebbről jő! Mennyien latolgatják ilyenkor a következményeket, mennyien inognak meg korábbi biztonságérzetükben ... S miért? Azért, mert még mindig emlékeznek a rideg és kérlelhetetlen légkörre, melyben annyiszor az ember ellen fordult a ml rendszerünkben javára és segítségére hivatott kritika. Egy-egy "időben« eldörgött bírálat zöld utat nyithatott tisztségekhez, hivatalokhoz, alkalmas van a társadalmi, politikai és erkölcsi igazságokra, s e kölcsönösségi viszonyban végtelen nagy a jóindulatú segítés, a felvilágosítás, a hibás nézetek elleni harc szerepe — éppen az ember javára. kitérő után talán újfegyvérré* "válhatott1" szemé- sürgetett. Emberek ezreit szerettek volna e kritika ürügyén félreóllíttatni lyi bosszú, harag érvényesítéséhez — magyarul szólva ki-kifordult eredeti lényegéből. Máskor meg öncélúvá vált. dörgött joggal és jogtalanul, mert szempont volt, és a szempontokat csak túlteljesíteni volt szabad. I

lyen múltbeli tanulságok után természetesen nehéz igazi, tisztelt helyére tenni a kritikát is. De még nehezebb valódi szellemének megfelelően alkalmazni. Mert az elvekkel már csak-csak ^negvolna mindenki. Egyetértünk abban. hogy a megalapozott bírálat a gyorsabb és zavartalanabb előrehaladás peiuaui az Avaszavur xvuzpunti Bizottságának határozatát . mA ra visszakanyarodhanyilvúnosságra hozták a sze- tunk az eredeti témámélyi kultusz és következ- hoz: a kiritika szándékához és menyeinek végső felszámo- fogadtatásához. Korántsem lásáról, ez a kórus tömeges „„gátjuk fnagunkat abban leváltásokat. mellőzéseket az illúzióban, hogy minden | ' bíráló szó feltétlenül embejóindulatból, segítőkészolyan közéleti posztokról, melyeken egyébként igen eredményesen tevékenykedtek — csak azért, mert kisebb-nagyobb mértékben, objektív okok miatt köztük volt egy klikk által részleteiben elrontott, s egészében veszélybe sodort, de jó ügyhöz. Az Ilyen nézetek termé- _ _ szetesen nemcsak azok kö- teheti jóvá tévedését, hibázott terjednek és hatnak, j-jt. Közhely de valős igazakik prófétáikká szegődnek, „á^ hogy a'munkás, dolgos hanem szélesebb körben is. élet magában hordozza a hiS minthogy ma is szivárog- bók elkövetésének lehetősért ségből fakad. De a ' mi mai közéletünk légköre semlegesíti az egyéb indítékokat. Senkinek sem esik bántódása, ha jóindulatú igyekezetében hibát követ el, de rendelkezik azzal a szándékkal és készséggel, hogy levonja a szükséges következtetéseket, s nem azt latolgatja, hogy miként vághatna viszsza, hanem azt, hogy miként Az eredmények mérlegén Vidám egyetértésben ünnepelték meg a nemzetközi össze akkor a kicsiny szervezet munkáját Szécsi József ^^ unnepsegen egy^gy . .... - . .... „ kendővel ajándékozta meg az fett a partszervezet titkara, s k„: kik k f|' f• egészen mostanáig ebben a J,,.. egészen mostanáig funkcióban tevékenykedett nép készítette el és szolgálta zrsxr,mIw^ íö1 az.uzsonnát akkor — emlékszik vissza Az új párttitkár, Makra mind a városi pártbizottság- Ferenc irányításával az egyetól, mind a városi tanács me~ sült pártszervezet munkateraőgazdasági osztályától. Igye- vet dolgozott ki erre az eszkeztünk megválogatni a párt- dő , A taggyűlések és tagnak jelentkező szövetke- tónaore IS" A taggyu,e'seK ^ zeti tagokat Az volt a cél, vezetőségi ülesek programhogy olyan becsületes és elv- jában a szövetkezet időszerű hű gazdák kerüljenek a párt- munkáiról és feladatairól szervezetbe, akikre mindig számíthatunk. Példamutatós Jelenleg 31 párttag és 5 tagjelölt tevékenykedik a Haladás Tsz-ben. Nem nagy ez a szám, különösen, ha a szövetkezet 450 tagjához viszonyítjuk. De a kommunisták élen járnak a közös munkában, s nemcsak szavakkal, hanem személyes példamutatással, a munkában elért eredményeikkel is lelkesítik a kialakuló szélesebb kollektíva tagjait Szécsi Ferenc szerint — aki most titkárhelyettes — igen jó az együttműködés a tsz gazdasági vezetésével. A pártszervezet nem csupán a politikai, hanem a konkrét gazdasági tennivalók, a különféle munkák elvégzésében is hatásos segítséget nyújt. S rendszeresen gyámolítja, támogatja a tsz KISZ-szervezetét és a nőtanácsot is. Egyesült erővel A fejlődés napról napra új féladatok megvalósítását követeli a termelőszövetkezet egész tagságától, mindenekelőtt a kommunistáktól, j Január 1-től a tsz egyesült a Rózsa Ferenc Tsz-szel. Nehéz volt a pártszervezetnek az egyesülést előkészítő időszakban. Mindkét helyen) Tanácskozik a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének huszonhatodik kongresszusa Szombaton Budapesten meg- zeténdk főtitkára ismertette kezdte tanácskozását a Köz- a Központi Vezetőség beszálekedési és Szállítási Dolgo- mólóját zók Szakszervezetének hu- Beszámolt arról is hogy a szonhatodik kongresszusa, közlekedési ágakban erösöamelyen megjelent Kossá dött a versenymozgal^m. István közlekedés- és posta- Mintegy ezerötszáz brigád ügyi miniszter, Kisházi Ödön, versenyez a "szocialista briaz Elnöki Tanács helyettes gád« címért, körülbelül tielnöke, Gál László, a SZOT aenötezer munkás, forgalmi titkára, a Közlekedés- es és műszaki dolgozó részvéPostaügyi Minisztérium és a telével. Hat vállalat hét műSSSLSS* 3$£S2? ^ében Földvári Aladár, a Közle- ni a -szocialista munka mukedési Dolgozók Szakszerve- helye* címet nak e fals és idegen szemléletből a köztudatba, időszerű ezeket a kritikával kapcsolatban is leleplezni, s velük szemben a bírálatot mint szocialista kategóriát, mint a kommunista párt — élet és a demokratikus közélet gét Senkinek sem szabhatjuk azt a követelményt, hogy minden ilyen lehetőséget messze elkerüljön, mért e lehetőségek rendszerint rejtve maradnak az ember elől. Azt sem várhatjuk meg, hogy magától jöjjön ró egyik kritériumát. magas bizonyos tévedésekre, mert helyére tenni. Arra a helyre, akkor esetleg az első hibáahorvá pártunk VIII. kong- ból már kész halmazat lesz. resszusa is helyezte, mikor S ha ezt a gondolatsort véleszögezte, hogy tűrhetetlen gjg játsszuk eljutunk odáa kritika lebecsülése és igi hogy a kritika tulajdonmegtorlasa, a bírálat sza- képpen nemcsak emberi jog, badságának korlátozása, de hanem emberi kötelesség is éppúgy megengedhetetlen a szocializmus társadalmi az, hogy a kritika ürügyén viszonyai között, mert látni gyalázzák vagy rágalmazzák a hibát és szó nélkül hagyrendszerünket és politikán- ni, a nii erkölcseink szerint kat A birálat legfőbb indí- súlyosabb emberi gyöngeség, tékának a segitőszándéknak mint önszántunkon kivül elkeli lennie. Hibák és hibás követni, nézetek ellen irányulhat, A SZÁZEZER BOKOR PAPRIKA WMv&wmiimm Kimúlt Sándor, József és Benedek napja, de az Igazi tavasz még késik. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet kertészeit azonban nem zavarja ez. Üvegházaikban már csaknem araszosra nőtt a csemegepaprika palántája. S ha egyszer tényleg itt lesz a tavasz, ezekből a palántákból földlabdákkal, zöldbimbós állapotban 100 ezer tövet ültetnek ki szabad földbe. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy május végén, június elején már értékesíthetik az első idei cscmegepaprika termést. Fényképünk Bán Béláné munkacsapatát mutatja be az egyik üvegházban: féltő szeretette" gondozzák a százezreket érő paprika palánta s ágyakat. melyeknek káros erkölcsi, társadalmi stb. következményei vannak általában — nem pedig emberek ellen. G

ondoljuk csak meg: ha egy művezető goromba a munkásokkal, a társadalmi érdek szenved csorbát, mert ilyen légkörben nem halad rendesen a munka. Ha egy nevelő helytelen történelmi szemléletben oktatja a gyerekeket. megrontja szemléletüket, ítélőképességüket. Ha egy családapa iszik, gyermemekei sorsát nehezíti meg, s egyébként fölösleges terheket ró a társadalomra is. Mikor tehát ilyen hibák ellen fellépünk a kritika eszközével, társadalmi érdeket is képviselünk anélkül, hogy e társadalmi érdekből kizárnánk az egyes embert, vagy ellene cselekednénk. Az a szándékunk, hogy a bírálat, a felvilágosítás, a nevelés együttes fegyverével az emberekben háttérbe szorítsuk és mellőzzük mindazt, ami idegen a szocializmustól, s ezzel a szocializmus ügyét erősítsük. Ismerünk embereket, akik jó szívvel dolgoznak a szocializmusért, de még magukkal cipelnek tudatbeli és erkölcsi terheket az előző társadalomból is. Együtt élünk és munkálkodunk vallásos állampolgárokkal, akik szintén nincsenek haragban ] rendszerünkkel, sőt, részt vesznek építésében. A kommunistákat nem választják el egymástól ideológiai küj lönbségek, mégis, közöttük i is élnek es hatnak emberi kommunista pártok életében ezernyi példa bizonyltja ennek az érvnek a helyességét. Sokan feltették annak idején a kérdést, amikor a párt oly őszintén és leplezetlenül feltárta a személyi .kultusz éveinek minden fonákságát, hogy kinek használ ez a nagy őszinteség és nyíltság? Mire jó ez a hibákkal való szembenézés? A pórt szigorú bírálata és önbírólata volt ez — a saját érdekében és az egész társadalom érdekében. A hibákat sajnáljuk is, röstellj ük is, de nem hordozhatjuk magunkkal, ha felismertük, mert az vak következetesség volna, nekünk pedig éber. reális, s nem látszat következetességre van szükségünk. S mindig idejében! Valamikor gyakorlat volt az. hogy megvárták, amíg valaki hibát hibára halmoz, s akkor bíráltak meg — nagy doronggal. Az ilyenfajta "gyűjtögetés*. Igaz, közben ki kell irtani magunkból a gyanakvás spóráit, s helyüket át kell adni a munkatársi, elvtársi bizalomnak, annak a hitnek, és meggyőződésnek, hogy az idejében alkalmazott igaz bírálatot nem hátsó indítékok, hanem a személyünk iránti törődés és megbecsülés diktálja. A bírálat közéleti becsületének, tisztességének helyreállításával nem késlekedett a párt. az egyes ember se késlekedjék hát, ha van még ilyesféle tartozása! Sz. Simon István