Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

w Az országgyűlésről jelentjük mennyi!* kerül I Ml?KL!l!!?akÍ .. . , « I konierencia tqqszal mraq ? | Szegeden A kormány új tagjai 53. évfolyam, 69. szám Ara: 50 fillér Szombat. 1963. március 23. VIL'AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] Megkezdték munkájukat az országgyűlés állandó bizottságai Pénteken újabb országgyű­lési bizottságok tartották meg alakuló ülésüket. Megválasz­tották a bizottságok elnöke­it és titkárait, majd érdemi munkájukat megkezdve, megtárgyalták a hatáskörük­be tartozó tárcák 1963. évi költségvetési előirányzatát. Az ipari bizottság elnökévé Bondor Józsefet, titkárává Blaha Bélát választotta. A képviselőket Kardos Géza pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatta az ipari tárcák, valamint az Építésügyi és a Munkaügyi Minisztérium idei költségelőirányzatairól és a soron következő felada­tokról. A vitában részt vett képviselők — Csedreki Lász­ló és Gácsi Miklós — felszó­lalásához dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Bakonyi Sebestyén Endre, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese néhány tájé­koztató jellegű észrevételt fűzött, majd Kardos Géza pénzügyminiszter-helyettes Válaszolt a felmerült kérdé­sekre. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság elnökévé dr. Pongrácz Kálmánt, titká­rává Oláh Györgyöt válasz­tották. Ezután a bizottság megtárgyalta a legfőbb ügyészség, az Igazságügymi­nisztérium és a helyi taná­csé* idei költségvetésének tervezetét. Dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első Helyet­tese, dr. Szilbereky Jenő i gazságügymi niszter-helyet­tes és dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszer­vek osztályának vezetője tá­jékoztatta a képviselőket, akik közül Borka Attila és dr. Tatár-Kiss Lajos szólalt fel. Az országgyűlés kereske­delmi bizottságának elnöke dr. Bognár József, titkára dr. Udvarát Károlyné lett. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Tausz János belkereske­delmi miniszter. A költség­vetési tervezet vitájában fel­szólalt dr. Bognár József, Dé­nes Sándor, Kollár József, Széli János, Szirmai Jenő, Tóth Jánosné és dr. Udvardi Károlyné. A kulturális bizottság Gosztonyi Jánost elnökévé, Rcnke Lajosnét titkárává vá­lasztotta. A képviselőknek dr. Hadnagy László művelő­désügyi miniszterhelyettes adott tájékoztatót, májd Da­rabos Iván, Gosztonyi János, Kelen Béla, Mesterházi La­jos és Váci Mihály képvise­lők szólaltak fel. Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága elnökké dr. Erdei Ferencet, titkárrá Ti­sza Józsefet választotta. A képviselőket Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Dergács Ferenc élelmezés­ügyi miniszterhelyettes és Panák László, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tájékoztatta. A vitában felszólalt Garam­völgyi Károly pénzügymi­niszter-helyettes, továbbá dr. Erdei Ferenc, Z. Nagy Fe­renc, Farkas János, Fekszi István, Kókai Jánosné, Laka­tos András, dr. Molnár Fri­gyes, Sebestyén Gyula és Ti­sza József képviselők. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága, amelynek ülésén dr. Simono­vi ts István, az egészségügy­miniszter első helyettese is részt vett, elnökké dr. Pesta Lászlót, titkárrá Sárfi Rózsit választotta. Az egészségügyi tárca költségvetési előirány­zatát Cserba László minisz­tériumi főosztályvezető is­mertette. A vitában részt vett Balogh Ferenc, Háner József, Martin János, Mázi József, dr. Pesta László, Sárfi Rózsi, dr. Sáró András és dr. Stark Janka képviselő. Az elhangzott tájékoztatá­sok és hozzászólások alapján valamennyi bizottság úgy döntött, hogy a megvitatott költségvetési előirányzatok­kal egyetért és azokat az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlja. (MTI) Tanácskozott Szeged forgalomszervező bizottsága Tegnap kibővített tanács­kozást tartott Szeged város forgalomszervező bizottsága. Marosi Mihály alezredes, a szegedi városi és járási rendőrkapitányság vezető helyettese beszámolt a bi­zottság négy hónap alatt végzett munkájáról. Elmond­ta, örvendetesen csökkent a közlekedési balesetek és a szabálysértések száma is. Különösen szembetűnő ez, ha a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítják. Az új KRESZ életbe lépése óta megnövekedett a gépjármű­vezetők felelősségérzete is, biztonságosabbá vált a köz­lekedés. Kulik Mihály, a gépko­csivezetők véleményét tol­mácsolta. Szerinte jelenleg úgynevezett átmeneti álla­pot szerint közlekednek a gépjárművezetők, mivel a forgalomátszervezés, illetve a táblák kihelyezése még nem történt meg minde­nütt. A résztvevők sok konkrét javaslattal is segítették a forgalomszervező bizottság munkáját. Felvetették, sür­gős szükség van a tervezett három villogó lámpa beszer­zésére és felszerelésére, mert csak így . lehet biztosítani a balesetmentes közlekedést. Pálinkó József a Szegedi Közlekedési Vállalat for­galomvezetője a nyu­gati iparövezet közlekedési problémáiról beszélt El­mondta, hogy a tervek sze­rint ideiglenesen tíz per­cenként közlekedő járatot akarnak indítani a Somo­gyi utca és a Textilművek között. Tervezik, hogy a "-es vo­nalát a 10. Autóközlekedési Vállalat előtt kiviszik a rókusi templomhoz. Ennek megvalósításához kérte az illetékesek segítsé­gét. Sok szó esett az átkelőhe­lyek kijelöléséről, illetve festéséről, valamint arról is, hogy az Anna-kúti villanyrendőrt ne csak a szabadtéri játékok alkalmával működtessék, ha­nem állandóan. Egy az évi százhúszezer közül .4..viív-íy'í/itei.'i!- ... . ••>:•; ' 3 A román katonai küldöttség látogatása Kalocsán A román néphadsereg ha­zánkban tartózkodó küldött­sége Leontin Salajan hadse­regtábornoknak, a Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének vezetésé­vel pénteken baráti látoga­tást tett a kalocsai hely­őrség alakulatainál. A dele­gáció tagjai megtekintették az alakulatokat, amelyek ka­tonai tiszteletadással fogad­ták őket. A küldöttség láto­gatásának utolsó állomása a 37-es budapesti forradalmi ezred volt. Itt megtekintették a laktanyát, majd az ezred katonáival, tiszthelyetteseivel és tisztjeivel közös ebéden vettek részt Előkészületek a magyar békemozgalom májusi akciójára Alig néhány nappal azOr- a békeszerető embermilliók szágos Béketanács Elnöksé- megmozdulásaihoz, gének kibővített ülése után. Az Országos Béketanács amelyen felvázolták a ma- vezetői felkérték a tömeg­gyár békemozgalom májusi akciójának körvonalait, a népfront bizottságok ország­szerte hozzákezdtek az ese­ménysorozat előkészítéséhez. Tíz- és tízezrek formálják a programot, amelynek alap­ján csoportos beszélgetések és egyéb összejövetelek, va­szervezeteket, hogy vállalja­nak részt a nagyszabásúnak ígérkező feladatok megoldá­sából. Napi munkájuk köz­ben, szokásos gyűléseiken és egyéb összejöveteleiken is­mertessék az akció célját, emlékezzenek meg a magyar békemozgalom kibontakozá­1 amint kis- és nagygyűlések sának 15. évfordulójáról, mél­százain, ezrein demonstrálják " • majd, hogy népünk hisz az általános és teljés leszere­lés realitásában, csatlakozik Szegedi professzort tüntettek ki Fodor József emlékéremmel A Magyar Higiénikusok problémái a fővárosban cím­Társasága, mint az Orvos, mel adott elő. Egészségügyi Dolgozók Szak- Az emlékülés után a részt­szervezetének egészségtudo- vevők ünnepélyesen megko­mányi szakcsoportja pénte- szorúzták a Gutenberg téren ken a Semmelweis-teremben Fodor Józsefnek, a magyar tartotta Fodor József és egészségtudomány nagy fej­Fenyvessy Béla emlékülését, lesztőjének szobrát. A szo­Dr. Bakács Tibor egyete- bornál dr Kanyó Béla egye_ mi tanár, az Országos Köz­egészségügyi Intézet főigaz­gatója átnyújtotta az 1963. évi Fodor József és Fenyves­sy Béla emlékérmeket. Fodor József emlékéremmel tüntet­ték ki dr. Kanyó Béla egye­temi tanárt, a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem Köz­egészségtani Intézetének igazgatóját és dr. Kneffel Pált, a Vasmegyei KÖJÁLL igazgatóját. A Fenyvessy Bé­la emlékérmet dr. Ferenczi Endre, a budapesti KÖJÁLL osztályvezető főorvosa kap­ta. Ezután a kitüntetettek megtartották a hagyományos Fodor József, illetőleg Feny­vessy Béla emlékelőadáso­kat. Dr. Kanyó Béla a mező­gazdaság egészségügyéről, dr. Kneffel Pál az ókori Ró­ma higiénéjéről, dr. Ferenczi Endre pedig Az újszülöttkori staphylococcus-fertőzések temi tanár mondott beszédet. (MTI) tássák a hatodik magyar bé­kekongresszus jelentőségét Ezenkívül az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével megrendezi az orvosok, a Jo­gász Szövetséggel a jogá­szok, a KlOSZ-szal a kis­iparosok, az OKISZ-szal a kisipari termelőszövetkezeti tagok, a művészszakszerve­zettel a színészek és írók, a Pedagógus Szakszervezet­tel pedig a tanítók és a ta­nárok békenagygyűlését. Gazdagnak ígérkezik az együttműködés a nőtanácsok­kal is. A magyar asszonyok és lányok a következő hetek­ben, hónapokban ugyanis a nők moszkvai világköngresz­szusára készülnek. Ennek jegyében a • népfronttal együtt megrendezik a nők nemzetközi barátságának he­tét. (MTI) Magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások A magyar küldöttséget Apró Antal vezeti Pénteken délután az Or- Apró Antal, a Miniszterta­szágházban megkezdődtek a nács elnökhelyettese pénte­magyar—jugoszláv gazdasági ken este a Gundel Étterem­tárgyalások. A tárgyalásokon ben díszvacsorát adott a ha­résztvevő jugoszláv küldöttsé- zánkban tartózkodó jugo­get Mijalko Todorovics, a szláv állami küldöttség tisz­Jugoszláv Sjjövetségi Népköz- teletére. A díszvacsorán je­társaság Szövetségi Végre- len voltak a két ország gaz­hajtó Tanácsának alelnöke, a dasági tárgyalásain részt vevő ain küldöttségek tagjai és szakér­magyar delegációt Apró An- ^ Az ^^ Apró Anta] es tal, a Minisztertanács elnök- Mijalko Todorovics pohárkö­helyettese vezeti. szöntőt mondott. (MTI) Moszkvában évente csaknem 120 ezer lakóház épül. E nagyszerű feladat végrehaj­tása a szovjet tervező mérnökökre felelősségteljes munkát hárít. Képünkön egy, a ter­vezők által "megálmodott* modern lakóház makettje látható A kosikegyelmi rendeletben a szocialista humanizmus jut kifejezésre • • . j Dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter nyilatkozata Az országgyűlés csütörtöki ülésén Kádár János, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke bejelentette, hogy a kormány javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak széles körű közkegyelmi rendelet kibocsátására. Az Elnöki Tanács ma­gáévá tette a kormány javaslatát és törvényerejű rendele­tet adott ki az általános közkegyelemről. A törvényerejű rendelet a pénteki Magyar Közlönyben látott napvilágot. A Magyar Távirati Iroda munkatársa fel­kereste dr. Nezvál Ferenc igazságügyminisztert és tájékoz­tatást kért a nagy érdeklődést keltő rendeletről. KÉRDÉS: — Az ön megíté­lése szerint mi tette lehetővé és indokolttá az amnesztiát? VÁLASZ: — A Magyar Népköztársaság belső rendje szilárd, erős. Politikai, gazda­sági és társadalmi fejlődé­sünk során az ország nagy eredményeket ért el. Erős né­pünk politikai és erkölcsi egysége, leraktuk a szocia­lizmus alapjait. E tények megmagyarázzák, mi lette le­hetővé ezt az intézkedést. Amikor az Elnöki Tanács — a kormány javaslatára — el­határozta az amnesztiát, fi­gyelemmel vólt arra is, hogy a bűnözés alakulásában 1956 óta kedvező -változások ta­pasztalhatók: csökkent az ál­lamellenes és a köztörvényi bűntettek száma. KÉRDÉS: — Kik azok a politikai elitéltek, akikre ki­terjed a közkegyelmi rende­let? VÁLASZ: — A rendelet hatálya kiterjed tulajdonkép­pen minden államellenes bűn­cselekmény elkövetőire, pol­gári és katonai személyekre egyaránt. Közkegyelemben részesül­nek azok. akiket a bíró­ság a felszabadulástól a rendelet megjelenésének napjáig államellenes bűn­tett miatt elítélt, továbbá a háborús bűnösök közül azok, akik büntetésük két­harmadát már letöltötték.' Közismert, hogy népi demok­ratikus törvényhozásunk — híven nemzetközi jogi kötele­zettségeinkhez — a második világháborút követően tör­vényt hozott a háborús, em­beriségeilenes bűnök meg­büntetésére. E jogszabályo­kat igazságszolgáltatásunk következetesen alkalmazta. Azoknak a háborús bűnö­söknek tehát, akik nem vonták ki magukat tör­vényellenesen a felelősség­re vonás alól és részben már megbűnhődtek, nem kell letöllcniök további büntetésüket. A törvényerejű rendelet ki­mondja, hogy amnesztiában részesülnek azok, akik az el­lenforradalom, illetve annak leverése idején államellenes, ellenforradalmi bűncselek­ményt, vagy e tevékenység­gel összefüggésben más bűn­cselekményt követtek el, va­lamint azok az államellenes (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents