Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-21 / 67. szám

Csütörtök. 1363. március 21; DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A Minisztertanács ülése Levelezők az egyetemen A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. A Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnö­ke jelentést tett a mezőgaz­dasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvény végrehajtásának vizsgálatá­dolgozóinak; köszönetet mon- előremozdításában résztvevő dott az építkezés patronálá- sok tízézer fiatalnak, sáért a Kommunista Ifjúsági A Minisztertanács ezután Szövetségnek és az építkezés folyó ügyeket tárgyalt. Ax Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Az Elnöki Tanács ezután Tanácsa szerdán délután megtárgyalta az országgyűlés ről A kormánv a ielentést ülést tartott- Törvényerejű alakuló ülésével kapcsolat­ról. a kormány a jelentest rendeIetet hozott műszaki ban a Magyar Szocialista megvitatta és határozatokat egyetem felállításáról Győr- Munkáspárt Központi Bi­hozott. ben. zottságának és a Hazafias Az Országos Vízügyi Fő- Az Elnöki Tanács megerő- Néi^ront^ Országos^ Tanácsa igazgatóság vezetője jelen- sítette a szocialista államok e^Minlsztert^nács' elől tést tett a kormánynak az között Berlinben aláírt vám- terjesztését, s határozatokat árvizek és belvizek helyzeté- együttműködési egyezményt, hozott, ről és a keletkezett károkról. a közlekedés- és postaügyi fi Hazafias Népfront OrszágosTanácsa miniszter eloterjesztese alap- „J •••7 ján a kormány rendeletet ho- EIttOkSCIjéllCK UI6S6 zott a vasúti szabálysértések­ről. Az építésügyi miniszter be­jelentette, hogy szerdán — 12 nappal a tervezett határ­idő előtt —, üzembe helyez­ték a Dunai Cement- és Mészmű első kemenceegysé­gét. A Minisztertanács elis­merését fejezte ki a mű lét* rehozásában résztvevő vala­mennyi vállalat és intéz­mény — köztük a Német De­mokratikus Köztársaság gyár­tó- és szerelő vállalatai — A Hazafias Népfront Or- ta Munkáspárt Központi Bi­szágos Tanácsának Elnöksé- zottságának javaslatait az or­ge Kállai Gyulának, az Or- szággyűlés alakuló ülésével szágos Tanács elnökének el- , ... . , ... . nöWetével szerda délután kapcsolatban. Az ekiokseg a ülést tartott. Kádár János is- javaslatokat megvitatta és mertette a Magyar Szociális- határozatokat hozott. Városi bizottság alakult a társadalmi munka szervezésére és irányítására Minthogy Szegeden egyre nagyobb mértéket ölt a tár­sadalmi munka mozgalma, s nemrégen szabályozták nyil­vántartásának és szervezésé­nek módszereit, a városi ta­nács végrehajtó bizottsága indokoltnak látta, hogy lét­rehozzon egy olyan testüle­tet, mely a lakosság' társa­dalmi részvétélét szervezi és irányítja a közérdekű célki­tűzések megvalósítása köz­ben. így — a Hazafias Nép­front városi elnökségével egyetértésben —, széles kö­rű társadalmi bizottságot hívott életre e faladat ellá­tására. A bizottságban ta­nácstagok, a társadalmi és ^omegszervezetek képviselői, aktivistái, a szakigazgatási szervek és az állandó bizott­ságok képviselői és nagyobb intézmények megbízottai te­vékenykednek majd. A bizottság megbízatása két évre szól. Ezalatt gon­doskodik azoknak a kezde­ményezéseknek a kijelölé­séről, melyekhez a lakos­ság segítségét kell kérni, egybehangolja a kerületi tanácsok és a városi taná­csok, továbbá a különböző társadalmi szervezetek kez­deményezéseit, s gondosko­dik a társadalmi munka nyil­vántartásáról, a tervezett és vállalt munkákra való moz­gósításról, valamint az ered­mények számbavételéről és Befejeződött a kereskedelmi és vendésjlátóipari tanulók országos versenyének döntője Két napig a főváros üzle- üzemeiben mérte össze tudá­teiben, éttermeiben, cukrász- ..,„„, . ,, , , .. . sat 139 legjobb budapesti es vidéki kereskedelmi és ven­déglátóipari tanuló. Az ered­ményt szerdán hirdették ki. Tizenegy szakmában a helye­zettek — szám szerint har­mincnyolcan — azonnal, a tanulóidő letelte előtt fél év­vel megkapták a szakmunkás­bizonyítványt a kerületek versenyének társadalmi értékeléséről. A bizottság elnökévé Ár­vái Lászlót, titkárává No­votny Jánost fogadta el a végrehajtó bizottság. A mint. a VIII. , párt­kongresszus tanácsko­zásai is bizonyították, napjainkban egyre fokozó­dik a felnőttoktatás jelentő­sége. A dolgozók tízezrei tanulnak, nem kis áldozato­kat vállalva, munka Után. az általános és középiskolák esti tagozatain, vagy leve­lező hallgatóként ismerked­nek a közép- és felsőfokú iskolák tananyagával. Ebben a munkában külön hely il­leti meg az egyetemi okta­tást. Anélkül, hogy a többi iskolatípus jelentőségét csök­kenteni akarnánk, kétségte­telen, hogy a több évi mun­kára ezek a felsőfokú ta­nulmányok rakják rá a ko­ronát. s az utolsó szó, amit a tanulással foglalkozók az iskolában haühatnak. az egyetemen hangzik el. Más­részt ebből következően az is biztos, hogy a szakember­hiány pótlásában ez a kép­zés a legjelentősebb. Akik a felsőfokú intézet padjaiból kerülnek ki, mindannyian kész szakemberek és képe­sek a szakmájuknak megfe­lelő munkakör tökéletes el­látására. árpedig ez. a felnőtt­oktatás legfőbb célja: a társadalom igé­nyeinek kielégítése. Ez a közösségi érdek azonban szo­rosan kapcsolódik a tovább­tanuló felnőtt egyéni erde­keihez is. A felnőttoktatás — miközben eleget tesz a társadalmi követelmények­nek _ lehetőséget ad az egyénnek arra, hogy tovább­fejlessze képességeit, kibon­takoztassa tehetségét. Bár­milyen komoly áldozatválla­lás is tehát az egyén részé­ről a továbbtanulás, "bár­mennyi szórakozási lehető­ségről is kell lemondania a tanulmányi időszak alatt, M Tavaszi nyúl­vadászat — Uálwat A szegedB Felszabadulás Tsz vadásztársaságának tag­jai már szegre akaszthatták a nyúlleső puskájukat, azon­ban a. vadászidény tovább folytatódik az élő nyulak be­fogásával. A hálózás első szakaszában összesen —mint Martonosi István vadász­mester elmondotta — 751 nyulat sikerült megfogni. Belőlük azonban nem készül pecsenye. A rémült tapsi­fülesek nem is sejtik, "mi­lyen szép jövő* vár rájuk. A nyúlállomány vérfelfrissí­tése céljából mint tenyész­anyagokat, más vidékekre szállítják őket. Megkezdődött a hajtás. Ezt a nyuszit az éppen kiemelte a hálóból. Egy a sok közül, magát becsapni. oreg mely vadász hagyta (Somogyiné felv.) A vadászok és a Szegedi Erdészeti Technikum diákjai telepítették az 1500 méteres hálót. A háttérben látható ládatömeg mindegyikébe bekerült estig három-három tapsi füles. mégsem aszkétikus, érdekte­len és eredménytelen mun­ka ez: köznapi értelemben vett haszonnal is jár. az egyénnek és a társadalom­nak egyaránt. Jórészt ebben az egyéni érdekeltségben rejlik annak magyarázata, hogy a dolgo­zók a felnőttoktatás legma­gasabb, s a tanuló ember számára legnehezebb for­mája. az egyetemi oktatás iránt is igen élénken érdek­lődnek. A szegedi József At­tila Tudományegyetemen például 1260-an vesznek részt a levelező oktatásban. Ez a szám önmagában is elég magas, és az egyetem méreteit tekintve még in­kább az. Ebben a számban az fejeződik ki, hogy az emberek egyre inkább felis­merik és megértik, hogy a rendszeres és szervezett to­vábbtanulást a társadalom és az egyén fejlődése is meg­követeli. Sok új középiskola nyílt már például eddig is és még több nyílik majd ez­után. Ezekbe az iskolákba annyi új tanár kell, ameny­nyit az egyetemek nappali tagozatán egyelőre még nem tudnak kiképezni. A kultu­rális forradalom további fej­lődése érdekében tehát nagy­szükség van arra, hogy ezt a hiányt a levelező oktatás­ban résztvevők felkészítésé­vel pótolják. Ugyanígy va­gyunk a tanácsok apparátu­saiban dolgozók továbbkép­zésével is. Maga az élet kö­veteli. hogy ők is fejlesszék tudásukat, s ha csak lehet, egyetemi végzettséget sze­rezzenek. Ennek megfele­lően sok tanácsi dolgozó ta­nul egyetemünk jogi karán, s nem kizárólag a városi tanácsok dolgozói, hanem sok levelező hallgató a já­rási és a községi tanácsok alkalmazottai közül kerül ki. E bben a továbbképzés­ben az egyén mellett természetesen a kö­zösség, a társadalom is vál­lal áldozatokat. Az egyete­mekre hárul az' a jelentős munkatöbblet, amit a leve­lező hallgatókkal való fog­lalkozás jelent. Különösebb magyarázat nélkül is be­láthatja mindenki, hogy pél­dául a mi József Attila Tu­dományegyetemünk számára sem valami egyszerű és könnyű feladat a több mint 1200 levelező hallgató szín­vonalas képzésének a bizto­sítása. Nemcsak a hallgatók nagy száma miatt, hanem azért is, mert a levelezők végtére is felnőtt, dolgozó emberek, akiknek a tanítása érthető okok miatt jóval ne­hezebb, mint a csak tanu­lással foglalkozó nappali ta­gozatosoké. S a szegedi tu­dományegyetem is örömmel és szívesen vállalja ezt a munkát, s mindent megtesz, hogy az ezerféle más gon­dokkal küszködő felnőtt hallgatóknak segítsen a ta­nulásban. Az Állam- és Jog­tudományi Karon például — tekintve, hogy a levelezők az ország egész területéről kerülnek ki — Kecskemé­ten és Békéscsabán úgyne­vezett konzultációs közpon­tokat szerveztek. A legjobb helyi szakemberek — bírák, ügyészek, ügyvédek, állam­igazgatási dolgozók — fog­lalkoznak ezeken a konzul­tációkon a levelezőkkel, s előkészítik őket vizsgáikra. Ugyancsak a jogi karon, a polgári jog tanszékén úgy­nevezett szakszeminárium/l­kat hoztak létre a felnőtt hallgatók számára. Ezeken a tananyag legfontosabb té­máit, amelyeket a hallgatók dolgoznak ki, részletesen megvitatják. S ez még ko­rántsem minden. Konferen­ciákat, konzultációkat szer­veznek a felnőtt hallgatók számára a bölcsészettudomá­nyi karon is, és hasonlókép­pen a természettudományi karon. Az egyetem vezető­sége pedig rendszeresen fog­lalkozók a levelező hallga­tók oktatásának eredményei­vel, problémáival. M indez nyilvánvalóan arra való, hogy a fel­nőttek képzésűnek színvonala állandóan emel­kedjék, s hogy végered­ményben diplomájuk értéke a tényleges tudás tekinteté­ben is teljesen egyenlő le­gyen a nappali tagozatoso­kéval. Eredménnyel jár­nak-e ezek az erőfeszíté­sek? Ha ezt a kérdést abból a szempontból vizsgáljuk, hogy a végzett hallgatók mit tudnak, hogyan állják meg helyüket az életben, a munkában, meg lehetünk elégedve. Mást ne mond­junk, sok Szegeden végzett levelező hallgató került igen magas és fontos közjogi és közéleti funkciókba, s amint az eddigi tapasztalatok bi­zonyítják, kiválóan, közmeg­elégedésre dolgoznak. Némi­képp más a helyzet azon­ban, ha ezt a problémát ab­ból a szempontból vesszük szemügyre, milyen ered­ménnyel tanulnak a még nem végzett levelező hallga­tók. E tekintetben már he­lye lehet bizonyos fokú elé­gedetlenségnek is. A levelező oktatásnak e formáján is magas ugyanis a lemorzso­lódások száma és viszonylag nem kicsi a bukásoké sem. Azt bizonyítja ez, hogy van­nak még olyanok, akik fe­lelőtlenül jelentkeznek to­vábbtanulásra, és azt hiszik, hogy önmagával a jelentke­zéssel megoldották tovább­képzésük összes problémáit. Nyilvánvaló, hogy akik így gondolkodnak, tévednek. Az egyetem valóban minden se­gítséget megad ahhoz, hogy a levelező hallgatók köny­nyebben tanuljanak. A vizs­gákon azonban ennek a tá­mogatásnak a fejében ered­ményt, tényleges tudást kö­vetelnek. Aki azt hiszi, hogy a támogatás ajnározás, amely majd a vizsgákon a követel­mények leszállításában je­lentkezik, önmagát csapja be. Eredményt csak követ­kezetes, szorgalmas és rend­szeres munkával lehet itt is elérni. A levelező oktatás je­lentősége az egyete­meken a következő esztendőkben nem csökken, hanem tovább nő. Ennek megfelelően fejlesztik a Jó­zsef Attila Tudományegye­temen is a felnőttoktatást. Egyrészt számszerűen, más­reszt pedig egyéb vonatko­zásokban. Több hallgatót vesznek majd föl, és válto­zatosabbá, kiterjedtebbé vá­lik a képzés is. Mindez azon­ban csak akkor- vezethet eredményre, ha a levelező hallgatók a tanulmányi idő­szak egész időtartama alatt, saját érdekükben is, rend­szeresen, következetesen ta­nulnak. ÖKRÖS LÁSZLÓ Űjj típusú vasúti kocsik épülnek a Szovjetunióban A Szovjetunióban korsze­rű, kényelmes párnás vasúti kocsik gyártását kezdték meg. Az új típusú vasúti ko­csik a távolsági vonalakon | közlekednek majd óránként Martonosi István vadászmester gondosan ellenőrizte cso-; 160 kilométeres sebességgel, magolás előtt a nyulak ivar át: A háromrekeszes ládák IA két- és négyszemélves fül­mindegyikébe két nőstény és egv bak kerül. A hálózás | kékbe neonvilágítást és lég­ió haszonnal jár. A MA VAD több mint 100 forintot fizet j kondicionáló berendezest tej­egy-egy éiö nyúlért. veznek. Ezenkívül tervbe vették az, emeletes, úgynevezett turista vasúti kocsik gyártását is. A kocsik alsó szintjén az utas­fülkék. az üvegtetővel fedett felső szinten pedig kilátóter­mek kapnak helyet. Ezek a kocsik is a legkorszerűbb fel­szerelésekkel, légkondicioná­ló berendezésekkel stb. lesz­nek ellátva.

Next

/
Thumbnails
Contents