Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-21 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MU N K ÁSPÁRT L A PJ A 53. évfolyam. 67. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1963. március 21. Ma összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 18. pa­ragrafusának (5.) bekezdése alapján 1963. ' március 21-én délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Ez lesz a február 24-én megválasztott új országgyűlés első ülése. A törvények értelmében az országgyűlés első ülésén az országos választási elnök­ség elnöke beszámol a vá­lasztások lefolyásáról, majd megválasztják az országgyű­lés tisztségviselőit és állandó bizottságait. Az alkotmány előírásai ér­telmében az országgyűlés első ülésén tagjai sorából megvá­lasztja a Népköztársaság El­nöki Tanácsát. (MTI) Román katonai küldöttség érkezett Budapestre Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására Leontin Sala­jan hadseregtábomoknak, a Román Népköztársaság fegy­veres erői miniszterének vezetésével szerdán délelőtt baráti látogatásra . román katonai küldöttség érkezett Budapestre. A delegációt — amely 10 napot tölt hazánk­ban — a Ferihegyi repülő­téren ünnepélyesen fogad­ták. : ' Határié® előtt üzembe helyezték a Dunai Cement- és Mészmű első gépsorát Az Építésügyi Minisztéri­um és a KISZ Központi Bi­zottsága szerdán üzemi be­mutatót és sajtótájékoztatót rendezett a Dunai Cement­es Mészműben abból az al­kalomból, hogy üzembe he­lyezték a nagy gyártelep el­ső gépsorát. A határidő áp­rilis l-e lett volna, amelyet a KISZ-fiatalok kezdeménye­zésére előbbre hoztak már­cius 21-re, de ezt is túltel­jesítették, mert már szerdán, egy nappal az ígért határidő előtt megkezdte munkáját az első gépsor. Trautmann Re­zső építésügyi miniszter és Pataki László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára deményezése és lelkes mun­kája, amellyel nemcsak az országban, hanem még a ha­tárokon túl is zöld utat biz­tosított az építéshez. Ezért az Építésügyi Minisztérium és az egész építőipar nevében köszönetét fejezte ki az if­júságnak, ós arra kérte a fiatalokat, hogy hasonló erő­vel támogassák a hátralevő munkákat is. Ha az eddigi lelkesedéssel dolgoznak to­vább. akkor november 7-re minden bizonnyal elkészül a gyáróriás másik két gépsora, ós december 31-én pedig, egy évvel a határidő előtt, átadhatják a salaktechnoló­giai berendezéseket is. Pataki László, a KISZ Központ; Bizottságának tit-l kára elmondotta, hogy a1 DCM felett vállalt először védnökséget a magyar ifjú­ság. Mintegy nyolcvanezer fiatal segítette közvetlenül a gyárépítkezést és körülbelül hatvanezren saját üzemük­ben támogatták a DCM épí­tőit a berendezések és kü­lönböző anyagok határidő előtti szállításával. A sajtótájékoztatón végül Trautmann Rezső építésügyi miniszter és Pataki László, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára válaszolt az új­ságírók kérdéseire. (MTI) • ilsíslii 8üisp Távlati kép a DCM-ről tájékoztatta a sajtó képvise­lőit a gyáróriás építéséről. Elmondotta, hogy abban az időben, amikor a DCM épí­tését elhatározták, Magyar­ország még nagyon elmaradt a cementtermelés világszín­vonalától. Az új üzem azon­ban egymillió tonna cemen­tet ad majd évente az or­szágnak, és így az egy főre eső cenienttermelés eléri a | 270 kilogrammot, ami nem­zetközi viszonylatban is je­lentős. A gyáróriás termelési riódszere sokkal korszerűbb az eddigi eljárásoknál. A korszerű új cementgyár építői mintegy 800 000 köb­méter földet mozgattak meg és többek között hatmillió téglát, 27 kilométer hosszú vasúti sínt. 512 kilométernyi kábelt használtak fel az üzemrészek felépítéséhez és a gépek felszereléséhez. A berendezések legnagyobb ré­szét a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelor­szág gépgyárai szállították. Jelenleg is mintegy 140 né­met szakember irányítja a szerelést. Nagyon sokat se­gítettek abban, hogy most határidő előtt elkészült- az Ylaő gépsör. Rendkívül so­kat'-1 jelentett az ifjúság kez­Megszűnt a közvetlen árvízveszély az országban Az ország egyetlen íolyó- területekről újra visszave­ján sincs már álló jég. Az zetik a vizet a mederbe. utolsó jégtorlasz és mozdu­latlan jégtakaró kedden bomlott meg a Tisza felső szakaszán és a megszagga­tott jégtáblák szerdán már kijutottak a keskeny i'olyó­kanyarokból, szabad utat ta­láltak a széles vízfelületen. Jelentősen apadtak a folyók és patakok. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szer­dai jelentése ezért már meg­állapítja, hogy a folyók ál­talános apadásának megkez­dődésével megszűnt a köz­vetlen árvízveszély. Most már csak a Zagyva, a Rába és a Marcal . alsó részén, valamint a Sió- és a Nádor­csatorna középső szakasza mentén dolgoznak jelentő­sebb erővel az árvédelmi szervek. A víz apadása azon­ban már ezeken a folyókon is megkezdődött, az elöntött fl Magvar Tanácsköztársaság eszméi öltenek testet mai életünkben Emlékünnepség a Kamaraszínházban az első magy ar proletárforradalom 44. évfordulóján Tegnap este Szegeden a Kamaraszínház­ban emlékünnepséget rendezett a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 44. évfor­dulója alkalmából az MSZMP szegedi vá­rosi bizottsága, a megyei jogú városi ta­nács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége. Az emlékün­nepségen a szegedi üzemek, társadalmi és tömegszervezetek, intézmények meghívot­tai vettek részt, közöttük számosan a mun­kásmozgalom veteránjai. Az elnökségben foglalt helyet Nagygyörgy Mária, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja; Siklós János, a Csongrád megyei pártbi­zottság titkára; Perjési László, a szegedi városi pártbizottság első titkára; Biczó Gyöygy, a városi tanács vb elnöke; Deák Béla, a KISZ városi bizottságának titkára; Farkas Istvánné, a városi nőtanács titkára; Katona András munkásmozgalmi veterán; dr. Szabó Dénes főorvos, a városi pártbi­zottság tagjai; Gudmon Mihály alezredes, a szegedi katonai helyőrség parancsnoka; Marosi Mihály rendőralezredes, a városi rendőrkapitányság helyettes vezetője: Ka­tona Ferenc, a városi pártbizottság munka­társa; Gyólai Istyán, Kiss Pál, Rékasi László és Tombácz Imre, a munkásmozga­lom veteránjai; Csányi János, a kéziszer­számgyár, Kulcsár Istvánné, a falemez­gyár, Csűri Mihály, a bútorgyár és Farkas István, a kábelgyár dolgozói. Az. emlékünnepség elnökségében foglalt helyet V. K. Jablonszkij alezredes, a Szov­jet Hadsereg képviselője is. A Himnusz elhangzása után az ünnepsé­get. Tombácz Imre nyitotta meg, majd Per­jési László mondott ünnepi beszédet. Perjési László ünnepi beszéde Bevezetőben Perjési Lász­ló megemlékezett a forra­dalmi mozgalom 1919-e.s harcainak nagyszerű, törté­nelmi cselekedetéről, a. Ma­gyar Tanácsköztársaságért mártírhalált halt forradal­márokról. és meleg szavakkal üdvözöl­te a munkásmozgalom sze­gedi veteránjait, akiket már ez a hősies küz­delem megedzett és ma is itt munkálkodnak közöt­tünk. — Olyan időben ünnepel­jük 1919 forradalmának em­lékét — mondotta —, ami­kor népünk szorgalmas mun­kájával már befejeztük ha­zánkban a szocializmus alap­jainak lerakását, a legma­gasabb rendű társadalom teljes felépítésén dolgozunk, s kifejlődőben van az egész nép szocialista nemzeti egysége. Büszkeség tölti el szívünket, hogy ilyen viszonyok között emlékezhetünk történelmünk egyik legszebb fejezetére, melynek ideáljai, példái, ta­nulságai öltenek testet mai életünkben, s szorgalmas munkára, áldozatkészségre, következetességre, a nép odaadó szolgálatára serken­tenek. Miután felelevenítette a dicsőséges 133 náp történel­mét, a Magyar- Tanácsköz­társaság gazdasági, szociális Díszünnepség Budapesten A sága, Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa szerda délután díszünnepséget ren­dezett a KPVDSZ-székháznak művelődési termében. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt dr. Miinnich Fe­renc államminiszter, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság pót­tagja, Kiss Dezső, a Budapesti Pártbizottság titkára. Vas­Witteg Miklós, a SZOT alelnöke és Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Az ünnepséget Sarlós István, a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke, a Budapesti Pártbizottság tagja nyitotta meg. majd Révész Géza, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. és kulturális intézkedéseit, s azt az áldozatos és elszánt harcot, mellyel a munkás­ság, parasztság és áz értel­miség legjobbjai védelmez­ték a forradalom .vívmányait a Hazai és a szövetkezett külföldi reakeió túlerejével szemben, megemlékezett e harcok szegedi hőseiről és a sze­gedi munkásság (küzdel­méről, majd 1919 ma is eleven és kötelező tanulságairól be­szélt. — 1919 legfontosabb ta­nulsága, hogy a munkásosztálynak, ha meg akarja tartani hatal­mát, erős és egységes for­radalmi pártra van szük­sége. Ma sem téveszthetjük ezt szem elől. Pártunk ezért nagy gondot fordít sorainak és élcsapat-jellegének szün­telen erősítésére, eszmei egységére. Ezt az egységet a kétfron­tos harcban kovácsoltuk ki és őriznünk kell a jövő­ben is. Az 1919 óta megtett törté­nelmi úton — mely a Hor­thy-reakció sötét évei után elvezetett a győztes forra­dalom országának testvéri segítségével a felszabadu­lásig — ismét bebizonyoso­dott ennek a tanulságnak az igazsága. — Nagyot változott a vi­lág 1919 óta. Ma már több mint egy­milliárd ember építi az új társadalmat, s pártunk VIII. kongresszu­sának határozatai alapján újabb nagy feladatok meg­oldását tűztük magunk elé mi is. Országunk gazdasági és társadalmi felemelkedé­séért küzdve, sikerrel akar­juk befejezni második öt­éves tervünket, fnely a nem­zeti jövedelem 36. az ipari termelés 48—50, a mezőgaz­dasági termelés 22—23 szá­zalékos növekedését ered­ményezi. Le kell küzdenünk a hosszú és kemény tél okozta gondokat, sikerrel kell megoldanunk az ipar átszervezésének és termelőszövetkezeteink megerősítésének feladatát. S ugyanakkor a világ né­peivel együtt küzdjünk az emberiség jövője szempont­jából . olyan fontos és napi­renden jlevő kérdések meg­oldásáért, mint az atom- és hidrogénfegyverek betiltása, az általános, teljes és ellen­őrzött leszerelés megvalósí­tása, az emberhez méltat­lan gyarmati rendszer fel­számolása, a szabad, függet­len, jobb emberi holnap megteremtése az egész vilá­gon. Ezért ebből az alka­lomból is emeljük fel tiltakozó sza­vunkat a véres irtóhadjá­rat ellen, amelyet Szíria és Irak kormánya folytat a haladó emberek, a nép legjobbjai, a kommunis­ták ellen. — Nagy szükség van az 1919 forradalmi emlékéhez méltó emberi helytállásra, harcra és munkára — mon­dotta befejezésül Perjési László —. majd ünnepi be­szédét e szavakkal zárta: — Éljen a dicső Magyar Tanácsköztársaság forradal­mi öröksége! Éljen a hala­dás, a szocializmus, a kom­munizmus, a béke ügye az egész világon! A hallgatóság hosszan tar­tartó és lelkes tapssal fo­gadta a beszédet Az ünnepség második felé­ben a Magyar Tanácsköztár­saság emlékét idéző műsort mutattak be. Az est folya­mán közreműködött a Sze­gedi Munkásőr Zenekar, az Orvostudományi Egyetem kamarazenekara dr. Szeg­szárdi Tamás vezetésével, az ÉDOSZ tánckara. a Szak­szervezetek Általános Mun­kás Énekkara Mihálka György vezényletével, vala­mint a Szegedi Nemzeti Színház több művésze. A műsort Csíkos Gábor konfe­rálta. Ma: koszorúzási ünnepség A Magyar Tanácsköztár­saság útján emelt 1919-es emlékműnél ma délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnep­séget rendez a városi párt­bizottság. a városi tanács végrehajtó bizottsága és a népfront szegedi elnöksége.

Next

/
Thumbnails
Contents