Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

2 OÉL-M ÍGY ÍRORSZÁG Péntek, 1963. raárefw L Az általános vita után újra napirendre kerül a szovjet szerződéstervezet Carapkin nyilatkozott az MTI genfi tudósítójának Sz. K. Caiapkin, a Szov­jetunió képviselője a tizen­nyolchatalmi leszerelési bi­zottságban, csütörtökön fo­gadta Pirityi Sándort, a Ma­gyar Távirati Iroda genfi különtudósítóját. és válaszolt kérdéseire. Alább közöljük a kérdéseket és Carapkin vá­laszalt. Kérdés: Milyen Jelentősége van a Qonfb»n Iryitólih »'lö­terios/'elt sawviet javaslat­nak a/ á'tnl'nos és teljes leszerelés s?"m»ontiái»ÁÍ? Válasz: A leszerelési értekezlet munkájának újrafelvétele óta a Szovjetunió két javas­latot terjesztett a tizennyolc­hatalmi bizottság elé. Az el­ső egy nyilatkozattervezet, amely szerint az aláíró ha­talmak lemondanak arról, hogy saját felségterületükön kívül bárhol atomfegyverek szállítására szolgáló straté­giai eszközöket helyeznek el. A második Javaslat meg­nemtámadási szerződén alá­írását irányozza elő a Var­sói Szerződés és • NATO tagállamai közftt. Nem szó szoros értelem­ben vett leszerelési javasla­tokról van tehát szó. hanem olyan Intézkedések indítvá­nyozásáról, amelyek már most megvalósíthatók, s ame­lyek nemcsak a nemzetközi feszflltaég enyhülését moz­dítiák elő. hanem megtisz­títják az utaí az általános és teljes leszerelés előtt is. Az Egvesült Államok a mólt év végén szintén ter­jesztett elő részjavaslatot, mégpedig a véletlenből ki­robbanó háború veszélyének megszüntetésére. Ez a javas­lat azonban ténvlegesen nem járul hozzá a háború veszé­lyének megszüntetéséhez. Címe szemben áll lényegé­vel, ami nvüván az ameri­kai hfrszarzős'a'eálat srök­B/*rWrln,»k kielégítés* ked­vezőbb pozíeiók hjrtrvsftáSB a erők számára. Kérrtéy van-e ésczefíletrés 'ilfltz rS fi— n V—eszi iV-o.vnídée'n VlkUHf Válasz: A Kuba körül támadt vál­ság tanulságait nem szabad figyelmen kívül hagyni. A szovjet rnkéták Kuba védel­mét szolgálják. amikor az Egyesült Államok egész ha­digépezete készen állt a szi­getország lerohanására. A Szovjetunió fegyelmezetten, józan megfontoltsággal ol­dotta meg a válságot, és most az a cél, hogy újabb Válságok kirobbantását meg­előztük. Az Egyesült Államoknak as egész világon szétszórt tá­maszpontjai feszültségű gó­cok. amelyek miatt hol Itt, hol ott támad válságos hely­zet. Nem a következmények­kel, hanem az okokkal kell felvenni a harcot. A Szov­jetunió most nem követeli mindenfajta támaszpont megszüntetését de igenis követeli azokét, amelyek az atomfegyverek stratégiai szállítóeszközeinek befogadá­sára szolgálnak. Kérdés: mi az fin vélemé­nye a Varsát "Szerződés ~es a NATO megnemtámadási egyezményének lehetőségé­ről? Válasz: A két nagy katonai és politikai csoportosuláshoz tartozó államok megnemtá­madási szerződése reális In­tézkedés, amely iránt világ­szerte nagy az érdeklődés, jóllehet az amerikai leszere­lési küldöttség egyetlen al­kalommal sem reagált erre a szovjet javaslatra. Ennek oka ás világos: az a kilátás, hegy a két csoportosulás között nem lesz háború, er­kölcsileg tönkretenné az amerikai hadiipart, az Egye­sült Államok háborúra spe­kuláló nagytőkéseit. Az a kö­rülmény. hogy a genfi lesze­relési értekezlet munkájár­ban a NATO tizenöt tagálla­ma közül ténylegesen ryk négy vesz részt, nem lenet kifogás a megegyezés ellen. Kérdés: mi a genfi Icare­rrlé"! twv-WlM nvinkiTO-ram la? Válasz: Az említett két szovjet Javaslat előterjesztése nem jelenti azt, hoey elállunk az értekezlet főfeladatának tel­jesítésétől. az általános és teljes leszerelési szerződés kidolgozásától. Jelenleg a» általános vita folyik, amely a semleges országok kíván­ságának megfelelően nacvobb teret szentel az ntojrifegv­ver-kfsérletek kérdésének de ezután visszatérünk az álta­lános és teljes leszerelésről szóló szovjet .szerződésterve­zet pontok szerinti megvita­tására. Ké-dcg: hogyan befolyá­sollak az amerikai atom­fegyver-kísérletek az érte­kert t Biankáját? Válasz: Ismeretes, hogy Teller éa az Egyesült Államok más katonai ideológusai az ame­rikai atomfegyver-kísérletek folytatása mellett kardos­kodunk. mert szevintük ezek lehetővé teszik az atomfegy­verek tökéletesítését, vagyis azt, hogy az Egyesült Álla­mok -ne maradjon ei« a Szovjetunió mögött. Az atomfegvver-kísérletek beszüntetéséről folytatott vi­ta kilátásai az Egyesült Ál­lamok lelkiismeretlen maga­tartása következtében nem világosak- Most, hogy elfo­gadtuk az amerikaiak köve­telését, ők újabb engedmé­nyeket akarnak kicsikarni. Mint Hruscsov elvtárs is hangoztatta, mi nem tűrünk kémkedést a Szovjetunió te­rületén. Több mint elégsé­gesnek tartjuk az évi két­három helyszíni ellenőrzést és ha ebben meg tudunk ál­lapodni. akkor ez kedvező hatással lesz a többi techni­kai kérdés megoldására ls. Ké'dést évfordulóhoz kö­7c|o<1vén hiszen 1012. már­ri"s iá-én látott munkához tizenns-olehatoiml h:-ott­sá* _ a kérdésem, hozv ez ön v'lcmönve sz-rlnt az emberisét ina közelebb van-e a háborúktól és fegy­verektől mentes v'íág meg­valósulásához. mint voltegy évvel ezelőtt? Válasz: Sajnos, nem. Bár a Szov­jetunió ezen az értekezle­ten is nagy erőfeszítéseket tett, ho«y egyszer s minden­korra véget vessen a fegy­verkezési versenynek, a NATO-hatalmak agresszív katonai megállapodásai és intézkedései, lázas ütemű atom- és rakétaf egy verkezó ­te. Nyugat-Németország atomfegyverekkel való ellá­tása. valamint a NATO-ha­talmaknav a leszerelési meg­epvezést következetesen aka­dályozó magatartása n°m te­s'i indokolttá a derűlátást. (MTI) (Wrtűzfsck Elisabelhville-ben A csütörtökre virradó éj­jel kisebb fegyveres össze­tűzés volt Elisabethville­ben az ide vezényelt kongói egységek és a katangai rend­őrség között — jelentik nyu­gati hírügynökségek. Az In eidensnek a szerdára virra­dó éjjel már volt előzmé r.ye. Ekkor két katangai rendőr és két kongói katona vesztette életét. A csütör­tökre virradó éjjel az össze tűzések során egy katangai rendőr meghalt, egy másil pedig életveszélyesen megse­besült A hírügynökségi Jelenté sekből az tűnik ki, hogy a;­incidensek miatt a provoka tív magatartást tanúsító ka tangalak, a szakadár Csom be önálló -államát* védel meső volt katangai rendőr ség tagjai voltak felelősek akik már szerdára virradó éjjel is csoportosan, lesből támadtak a központi kor­mány csapataira. A békés munka Srei MA ÜNNEPEL a Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Néphadserege. Hét esztendővel ezelőtt alakult meg ez a hadsereg azzal az elhatározással, hogy .olyan erővé kell fejleszte­ni, amely minden pillanat­ban kész és képes megvé­deni a demokratikus Né­metország vívmányait, a szocialista államot. Az ilyen elhatározás valóra váltása ma. a rohamlép­tekkel fejlődő technika ko­rában, egyike a legnehe­zebb feladatoknak. S külö­nösen nehéz olvan ország­ban, mint a Német De­mokratikus Köztársaság, ahol közvetlen szomszéd­ságban kell élnj a naponta fenyegető, új háborúra ké­szülődő, rcvansra vágyó erőkkel. Különösen nshéz azért is, mert maga az or­szág fővárosa ls ketté van szakítva, a míg egyik felé­ben az emberek a tartós, alkotó munkára lehotőeéget adó békére törekszenek, a Brandenburgi kaputól nyu­gatra ennek épp ellenkező­je, a háborúra, összetűzé­sekre, az NDK elleni pro­vokációkra uszítás az örö­kös téma. A német Nemzeti Nép­hadsereg azonban megala­kulása pillanatától kezdve helytáll. Harcosai, tisztjei, vezetői érzik azt a nagy feladatot, amelynek meg kell feleinlök, hogy a bé­kés munka igazi őreivé válhassanak. Helytálltak az első pillanattól, és különö­aen éberen vigyáznak a de­mokratikus Németországra, a rendőrséggel, a határőr­séggel együtt 1961. augusz­tus 13-a óta a nyugat-ber­lini határok, átjárók lezá­rása óta. MIÍI.TAN ÜNNEPLIK ma a néphadsereg tagjai a hét esztendő sikereit, a méltán ünnepli őket min­den békeszerető német em­ber, aki nem felejti el: nyugodtan, békés körülmé­nyek között csak az ő helyt­állásuk, kötelességtudásuk révén építhetik a holnapot. (W. L.) Kennedy a fajüldözésről Kennedy elnök csütörtö­kön rendkívüli üzenetet in­tézett a kongresszushoz és abban később beterjesztendő törvényjavaslatok jóváha­gyását sürgette az amerikai iskolák fajüldöző politikájá­nak felszámolására és a nem fehérbőrű amerikai állampol­gárok teljes választójogának biztosítására. Az elnök kénytélen volt beismerni, hogy az Egyesült Államok csaknem egész te­rületén »o faji megkülönböz­tetés borzalmas járványa pusztít, amely súlyos káro­kat okoz az Egyesült Álla­mok nemzetközi tekintélyé­nek és a világban betöltött vezető szerepénekAzt is hangsúlyozta az elnök, hogy ennek a faji megkülönböz­tetésnek nemcsak amerikai, hanem színesbőrű külföldi állampolgárok —• diploma­ták, diákok és turisták — is gyakran szenvedő alanyai. Végül bejelenti az üzenet, hogy a Fehér Ház rövidesen három törvényjavaslatot ter­jeszt a kongresszus elé a fajüldözéa kérdéséről. Ezek közül oz első a közoktatás problémájával foglalkozik és sürgeti a faji megkülönböz­tetés felszámolását az álla­mi Iskolákban. A második Indítványozza, hogy legalább négy évvel hosszabbítsák meg az 1957-b«n megalakí­tott polgári jogok bizottsá­gának mandátumát, amely novemberben lejár. Végül a harmadik törvényjavaslat a négerek választói jogainak biztosításával foglalkozik majd. (MTI) Tiltakozás az iraki terror ' ellen A Nagy-Britanniában élő Iraki diákok »fogják le a gyilkosok kezét Irakban!« címmel röplapot adtak lei Londonban. A röpirat megrá­zó tényeket közöl az lrald vérfürdőről és felhívja az angol közvéleményt, tiltakoz­zék az Irakban folyó tö­meggyilkosság ellen. (MTJ) w Gromiko Oslóban A norvég kormány szer­dán esetebédet adott a je­lenleg Oslóban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tiszteleté­re. Az estebéden Halvard Lange norvég külügyminisz­ter üdvözlő beszédet mon­dott, majd Gromiko vála­szolt norvég kollégájának szavaira. Csütörtökön Gromiko láto­gatást tett Lángénál. A nor­vég külügyminisztériumban beszélgetés folyt le közte és a norvég kormány tagjai kö­zött Tizenkét órakor V. Olaf norvég király audenciát adott Gromiko tiszteletére, Gromiko ezután felkereste a parlament elnöki tanácsát, majd résztvett azon az ebé­den, amelyet az oslói váro­si tanács rendezett tisztele­tere. (MTI) irány a kommunista világgazdaság tiiiiaiaittiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiatiaataiiiaiiiiitiitiiiiaiuaitik utiiuitiiiiiuiaiiiiiiitiiiiiiiiitiuitiiii Anyagi ösztönzés — nemzetközi méretekben A „„„, .. .• . gazdasági együttműködés új módon nemzetKOZl vetö{ük fel napjainkban. Ma már nem egyszerűen az a feladat, hogy a szocialista országok meglevő árulistáikat egyeztessék, s kereskedelmi szerződé­sekben rögzítsék ki mit tud vásárolni, illetve eladni a má­siknak. Arról van szó, hogy jól megismerve egymás lehető­ségeit, megváltoztassuk az -árulistákat-, a termelés nemzeti szerkezetét, hogy minden ország a szocialista Világgazdaság szerves részeként korszerübbep, gazdaságosabban termel­jen. A KGST-országok gazdasági kapcsolatainak szorosabb­ra fűzése számos elméleti és gyakorlati közgazdasági kérdés megoldását sürgeti. Így például a fő statisztikai mutatók egységes rendszerének és számítási módszerének megterem­tését, a tagállamok közötti sokoldalú pénzügyi elszámolá­sok továbbfejlesztését, a szocialista országok közös bank­jának létrehozását stb. A sokoldalú, bonyolult elméleti és gyakorlati kérdések közül — ha csak vázlatosan is — vizsgáljunk meg köze­lebbről egyet, nevezetesen azt, milyen áron kerüljenek for­galomba a KGST-országok nemzeti termékei a szocialista világpiacon? A jelenlegi gyakorlat szerint a nemzetközi árucsere elszámolására a tőkés világpiacon kialakult árak szolgálnak. (Szó sincs tehát arról, amiről az 1956-os ellen­forradalmi propaganda előszeretettel beszélt, hogv ezeket az árakat egyik vagy másik ország önkényesen diktálja. A tőkés világpiaci ár — objektív alap a külkererke 'elemben.) Kapitalista viszonyokat tükröző árakat természetesen csak bizonyos módosításokkal használhatják fel a tervgazdálko­dást folytató szocialista országok. Közlsmort dolog, hogy a tőkés világpiaci árak érzékeny barométer módjára reagál­nak a nemzetközi politikai és gazdasági élet változásaira. A szocialista tervgazdálkodás a belkereskedelmi forgalom­hoz hasonlóan a külkereskedelemben ls megköveteli a stabil árakat. Ezért a szocialista Világpiacon alkalmazott árak —ki­küszöbölve a tőkés piac anarchista konjunkturális ingado­zásalt — hosszabb időszak átlagárai. Jelenleg a tőkés világ­piacon ar 1957. év átlagárai vannak érvényben. A KGST végrehajtó bizottsága 1962 novemberében úgy határozott, hogy ezeket felül kell vizsgálni és közgazdaságilag indokolt esetben a tőkés világpiacon 1937—1961 kötött fennálló átlag­árak alapján kell korrigálni. k KfCT. országok gazdasági együttműködése n m»> >• az egységes terv szerint kommunista világgazdaság kialakulása irányába fejlődik. Szükséges, hogy az árak ls megfeleljenek a gazdasági együttműködés Új, fejlettebb formáinak. Ez pedig megköveteli, hogy ne csak egyes vonatkozásaiban, hanem elvi alapon szakítsunk a tőkés világpiaci árakkal. A feladat újszerű és közgazdasá­gilag bonyolult része itt kezdődik. A szocialista országok külkereskedelmében olyan új, saját árrendszerre van szük­ség, amely megteremti az anyagi érdekeltséget a nemzetközi kapcsolatok tervszerű fejlesztésében. A termelőerőket és a fogyasztókat egyaránt arra kell serkentenie, hogy előnagít­sék a szükségletek lehető legteljesebb kielégítését, az anyag­gal és a munkával való takarékosságot, a termelékenység növelését — a szocialista világgazdaság gyors fejlődését. Vagyis, ahogy az országos tervet sem elég csupán vállala­tokra lebontani, hanem gondoskodni kell a sok ldelű anya­gi érdekeltségről, úgy a nemzetközi árképzésnek tudatosan és tudományos megalapozottsággal segítenie kell minden ország messzemenő anyagi érdekeltségét a nemzetközi munkamegosztásból reá háruló feladatok teljesítésében. tény például, hogy az elmúlt években a Közismert szociaiista országok feld lgozó ipara álta­lában gyorsabban fejlődött, mint a kitermelő és nyers­anyag gyártó Ipar. Ezért több anyagban feszültség mutatko­zik a szocialista világpiacon. Nyilvánvalóan olyan ösztönző árakra van szükség, amelyek elősegítik minden országban — de elsősorban azokban, ahol erre a legkedvezőbbek a fel­tételek — e hiánycikkek termelésének növelését. (A tőkés világpiaci árak erre már csak azért sem alkalm-sak, mort a vezető Ipari országok és a gazdaságilag gyengén fo lettok között egyenlőtlen á csere. A nagy tőkés monopóliumok értéikük alatti áron vásárolják a nyersanyagokat a gazdasá­gilag elmaradott országoktól.) Egvík szocialista ország sem várhatja el .a másiktól, hogv például önzetlenül egv barVi állam szükségletére fejlessze a nagv beruházásokat ieén lő kitermelő iparát. A megoldás módja — a közös beruházások fejlesztése mellett — olyan ösztönző árak kialakítása, ame­lyek a természeti kincsekben gazdag országot érdekeltté teszik e befektetésekben, a kitermelő ipar fejlesztésében. Hazánk különösen érdekelt az Ilyen ösztönző árak kiy alakításában, hiszen sok nyersanyagban, ener­giahordozóban behozatalra szorul. Látszólag igaz úgy tűnik, hogy akkor járunk jól, ha ezeknek az anyagoknak az árai alacsonyak. Ez azonban szűklátókörű -kupecszemléle * ég egyáltalán nem célravezető. Országunknak az is megéri, ha a jelenlegi Importáraknál többet fizet, mert ígv legalább be tudja szerezni azokat külföldről, s nem kerül olyan kény­szerhelyzetbe, hogy igen gazdaságtalan, nagy beruházásokra kényszerüljön, s a világszintű önköltség sokszorosáért termel­jen bizonyos nyersanyagokat. (Nálunk nag/ mélységről kell kitermelni a szenet, holott másutt ennél jobb minőségű szén és vastagabb szénréteg külfejtéssel vagy kis mélység­ben kibányászható.) Az ilyen ösztönző nyersanyagárak ha­zánkat is jobban érdekeltté teszi értékes bauxitkészletünk hasznosításában, az alumíniumipar feHesztéséven. Hasonló ösztönző árakra van szükség olvan speciális anyagok, alkatrészek és más termékek gvár'ásában is, amelyekből ma még a szocialista tábor nvugati importra szorul. Így a helvps árképzés segítheti a szocial!sta országik gazdasági függetlenségének megszilárdítását. Az olyan ter­mékeknél viszont, amelyekből Mcdevek mutotko-nik a szocialista világpiacon, s ezek a tőkés piacon sem é-'ékesít­hetők gazdaságosan, az áraknak ösztönözniük kell — ter­mészeten ellenkező előjellel — az indokolatlan párhuza­mos kapacitások felszámolására. k iMríilUta világpiac saját érbázisának kialakítá­si síoc an5'a sához sok bonyolult elméleti és gya­korlati feladat megoldása szükséges. A tőkés világpiaci árak a konkurrenciaharc hatáséra spontán alakulnak ki. A szo­cialista világpiac értékviszonyai — ezeket ma még nem Is­merjük — nem alakulhatnak így kl. csakis tudatos, terv­szerű munka eredményeként. A szocialista országok sok köz­gazdásza együttesen összefogva dolgozik az említett problé­mák megoldásán. A KGST-országok szakemberei március­ban megbeszélést tartanak a szocialista világpiac á**k*rd*­selről Moszkvában. Az értek/fjet vitaan-acán«k el'ké-zíté­sében magyar közgazdászok is közreműködnek Sok v't&rn és munkára lesz még szükség amíg a szoc'al'sta v'lágoiac áttérhet saját árrendszerének alkalmazósára Addig is a leg­fontosabb elveket a lehetőségedhez kénest a tőkés vi'ág­placl árak korrigálásánál figyelembe veszik, hogy az ár­rendszer a maga sajátos eszközeivel segítse a szoc'al'st* országok tervszerű szakosításának és munkakooperációjá­nak fejlődését Kovács József

Next

/
Thumbnails
Contents