Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-21 / 43. szám

4 DÉt-AMGTAftOftSZJC MUiüft, tM, Mnflr St Nem lehetne egységesen? Több faluban nem jut pénz könyvtárbővftésre a községfejlesztési alapból A falusi könyvtárak me- dóul önálló költségvetése. A tavalyelőtt isi 1961—82-ben lepe és jelentősége napja- községfejlesztéri alapból például Deszken 5—5 ezer inkbon igen-igen megnőtt a sem juttattak még akkori- forintot, idén pedig 15 ezer szegedi járás ban is. Ma már ban a könyvtáraknak. Nem forintot adtak a könyvtár azok is olvasnak, akik 10— adtak 1961-ben és 1962-ben további gyarapítására a köz­15 évvel ezelőtt el képzel he- könyvtárfejlesztésre a köz- ségfejlesztési alapból, tetlennek tartották, hogy egy ségfejlesztési alapból példá­könyvet a kezükbe vegyenek, ul Bakson. Csengelén. Dó- Ezer lakosra 1200 könyv mert nem volt rá idejük, eon. Pusztamérgesen. Sán- A ... . ... vagy egyszerűen nem tud- dorfalván. Tápén és Szaty­tak olvasni. A könyv szere- mázon. Sőt még ebben az ^f láthatóan f^ito tétére nem tanította őket évben sincs kilátás arra, hogy ^Ü^^ WHMU f senki. Ezerkilencszázhatvan- e községek könyvtárai költ- £ J ÍT egyben 66 ezer kötet könyvet ségvetésükön kívül valamit ^ SESXÍ^ES^.Et számlálhattunk a szegedi já- is kapnának a községfejlesz. 7 , on^^t ráa községeinek könyvtárai- tési alapjíól. ^^ fa 1200 kötet könyv jut. Eh­rás községeinek könyvtárai ban. 9998 olvasóval. Tavaly már 80 ezer 255 kötet könyv volt az állomány, az olva- | sók í»záma pedig 13 ezer 551. az idén pedig 20 ezer forin­Követendő példák Ahol többet kell törődni a könyvtárral hez igazodnak majd az évi költségvetések és a község­ei , , fejlesztési alapból adandó Asotthalmon tavaly tízezer, összegek is ^ ÍÍS,í?edi?. 1° (fSuf<)rÍn" 1962-ben a szegedi járás tot fordítanak tovabW gya- könyvtárainak fejlesztésére I költségvetése — emellett — S még ennél in szebb arfa- 19 ezer 400 forint tokkal dicsekedhetnénk, ha Hasonlóan példamutató a rapodasra a községfejleszté- 384 ezer forjntot fordítottak, si alapból A könyvtár ez évi Ebbő] 124 pzer forintot adott a Csongrád meevei tanács, 53 ezret a MÉSZÖV, a töb­^ff Pfiő's évi költségvetéssel, t kozwhsek vezetői tobbet «. könyvtárfejlesztés Deszken, valamint pólhitellel biztosi­rfidtek volna a könyvtárak- Kiskundorozsman. Mórahal Icai. Sajnos, azonban 1961- mon. Tiszaszigeten, Bordá ben a szegedi járás 30 köz- nyon és Öttömösön. Az évi tották. Ha idén is ilyen üte­mű lesz a könyvtárak fej­, „.. . .. , , _, , lesztése a szegedi járásban, , * „ költségvetésen kívül vala- akkor a gyengébb könwtá­konyvtarában voltak meg a mennyi község könyvtara _.„-. legalapvetőbb feltételei » ietomöc rak minel eldbb fejlőd ségenek mindössze a jelentős összeget kapott to­könyvtárfejleHBtésnek. Csak vábbfeilesztésre a község­a kiskundorozsmai és a kis- fejlesztési alapból is. S nem­telcki könyvtárnak volt pél- csak idén. hanem tavaly és nek a már kiemelkedő köz­ségi könyvtárak mellé. L. F. Európában Jelenik meg a legtöbb napilap A napokban megjelent ENSZ-beszámoíó a tájékoz­tatás helyzetéről a világban megállapítja, hogy Európá­ban jelenik meg a világon a legtöbb napilap és a své­dek a legbuzgóbb újságolva­sók. Európában 2500 napilap je­lenik meg, Észak-Ameriká­ban 2200, 78 százalékuk az USA-ban. A világon össze­sen 8 ezer napilap létezik, összes példányszámuk 290 millió. A hírszolgálatot 80 ország­ban 155 hírügynökség látja el, ezen a téren ls Európa vezet: 59 európai, 39 ázsiai, 21 afrikai, 20 dél-amerikai és 11 észak-amerikai hírügy­nökség létezik. Már csak kisebb esfikre, hózáporokra keil számítanunk Szerdára virradó éjszaka még számítani kell kisebb és szerdán óriási esőzések fagyokra, a nappali hőmér­voltak az országnak szinte séklet csütörtökön valósai­val amennyi vidékén. A lehűl- nűleg ismét eléri a szerdai lott hó és eső együttes csa- szintet. A nagyarányú hava­padékértéke szerdán reggelig zás, esőzés a jelek szerint a főváros területén 22 milli- lassan megszűnik, csütörtö­méter volt, Siófokon 25, Far- kön már csak szórványosan kasgyepűn 32, Körmenden 37 lesznek futó esők, hózáporok, és Zalalövőn 46 milliméter csapadékot mértek. Az Al­föld átlagosan 10—20 milli­méteres csapadékot kapót. A magasabb hegyeken, a Me­csek kivételével, mindenütt hó alakjában hullott le a csapadék; a hóbunda ismét megvastagodott Az erősen beborult, csapa­dékos idő ellenére a nappali hőmérséklet szerdán ország­szerte elérte a plusz 1—3 fo­kos szintet, Békéscsabán plusz 4 fokig emelkedett a hőmérő higanya. Éjszaka Bandi tatámadások Kedden este. úgyszólván egyidőben. két vakmerő ban­ditatámadás történt. London egyik délkeleti kerületében autós banditák kirabolták a gázművek irodáját és 30 000 font zsákmánnyal távoztak. A franciaországi Niceben két gengszter százezer frankot rabolt el egy bank küldön­cétől. Szeged kulturális élete és a modern művészet Az első lépések a modern balett íelé Beszélgetés dr. Baróthy Zoltánnéval Szeptember óta a Szege- balett ehhez képest egysze- — A modernebb törékvé­di Nemzeti Színház átszer- rű, sőt elnagyolt, s olyan, a sek megvalósításához csak ve zett, új tagokkal kibóví- tánchoz nem tartozó eszkü- ezután az alapozó munka tett balettkarát dr. Baróthy zökkel teszik hatásossá, után kezdhetünk hozzá. Kii­Zoltánné vezeti. A fiatal ba- mint például a világítás. Né- lönlegesen nagy feladat lesz lettmester Pécsről szerződött hány szakember megveti számunkra Bartók Csodálatos Szegedre Két évig dolgozott ezeket az általa külsőséges- mandarinjának előadása, ott a sok újat próbáló, kí- nek tartott eszközöket amelyet a Kékszakállú her­sérletező szellemű és immár —— A közönség nagy része ccg vára című Bartók-opo­7lemzetközi hírű balettegyüt- viszont igen élénk érdeklő- rával és valószínűleg egy tesnél, s közel került a mo- déssel kíséri a modern tö- klasszikus balettel ceyütt dern törekvésekhez. Korábban rekvéseket. A mai balett szí- egy este mutat be a színház, a kijevi opera tagja volt nessége, élénksége, de fő- A Csodálatos mandarin elő­Baróthyné, ahova a kijevi képpen természetessége igen adásán láthatja majd a kö­Allamá Balettiakolából ke- közel áll a ma emberéhez, zönség a modern balett félé rült Éppen ezért, a klasszikus tett első lépéseink eredmé­Félesztendős szegedi mun- hagyományok alapján itt nyeseégét, továbbá annak a ka áll tehát már a balett- Szegeden is ebben az irány- szakmai továbbképzésnek a mester mögött. Most, ami- ban. kell elindulnunk. hasznosságát, amelyet az kor beszélgetünk vele, elő- — Ehhez természetesen idén eife^ szerveztünk a szőr ia azt kérdezzük, sike- alap kelL S mi més lenne „ balettkar tMtiaá rült-e ez idő alatt modern ez, mint alapos jártasság a ÍC5egem oaietucar tagjai sza­megval ősi tani klasszikus balett világában? móm. ­Szeptember óta ezt csinál­legfontos&bb törekvéseket a színház balettkarában? — A modern balett körfll juk. Első és A fáraók bosszúja Harminc évvel ezelőtt tőr- lal pusztul el. Főleg azok a Iseddin Dagaria biokémikus tént: izgalomtól rekedten és fellahok mesélik ezt a legén- elhatároztál;, kinyomozzák, a mesés kincsektől megva- ... ... n„rptmi igaz a legendából. Meg­kítva súgta Howard Carter ^ ahJK nevetségesen ot kísérelték h^ felkutassa­társának, lord Camavonnak: ^ napszámért ássák ki a nak mjnden fellelhető anya­-Sir, csodás dolgokat lá- fáraók sírját Talán koráb- got miben haltak meg a rej­tők...« ban azok terjesztették ezt a télyes körülmények között A fellahok egyike, aki a f-ltatfllakik . elhunyt egyiptológusok ée hosszú föld alatti folyosót Jr7 segítőtársaik. Számos beteg­kiásta, félhangosan megje- «rablásából éltek. Vagy ta- ^ leírásót kórtörténetet Ián ismeretlen mérget szór- gyűjtötték össze. gyezte: »Ezek megtalálták • kín- tak ed a sírok bejáratánál? eset, de a halált is.* _ JL Hosszas munkájuk ered­1954-ben Zakaria Goneim "^y0^, .. sfnzaciós fel­A két archeológus nem tudós üi fAraósjrt tételezést közöltek: a fáraók hallotta a megjegyzést, de !®dPtomi. tuü0B 03bosszújának legendaja vnló-j Carter lassan sírfeliratot esiolvasta a fedezett fel, amelyben az ságos tényeken alapszik. A alabástrom szarkofág még múmiáik és a sírokban talált állt A mjtó, tárgyak ténylegesen halált okozhattak. A megvizsgált »A halál megérint! szár- érintetlenül nyával mindazokat, akik a filmhíradó, sőt még egy mi­fáraók nyugalmát megza- raszter is megjelent a felnyi­varják* tas ünnepélyea aktusánáL mikroorganiz­musokat találtak, amelyek az úgynevezett koptikus be­A feliratot hamar elfelej- Valamennyi meglepődtek. ^^ _ különboző tette. Néhány hét múlva va- A „ ugyams tora volt gyulladafiok a ]égcsobeD _ lósággá vált a jóslat: lord okozói lehettek. Ezen az ala­Carnavon meghalt. Veletlen? fe] Ezután Kairóba utazott, pon több tudóst vontak be Moszkitók, mint ahogyan a & ^ egyik legtapasztaltabb kutatásukba, s most többiek állították? Hat hó- sírásó szakmunkást a Ní­nappal később meghalt Car- lus-parti Casinóban feje­navon bátyja ra a nővér, ^^ *ftta vendogü'' , . , : ' s közben kikerte tanacsát A ^ _ _ aki apolta. Ismét csak vé- következ6 napon holtan ta- képesek maradnak. Sokan mar szélesebb alapokon folynak a vizsgálatok. Az tény, hogy vírusok évezredekig élet­letlen? Évszázados legenda lálták a fiatal tudóst: a Ní­lusba fulladt. Ez is a fáraók bosszúja volt? Évezredes vírusok? azonban mégis kétkedéssel fogadják a feltételezést, hogy valóban megmagyM-az­ható-e ezzel a fáraók oosz­A Nílus völgyében évszá­zadok óta tartja magát a hit, hogy ald megbolygatja a fá- Két tudós, dr. Mohamed szujanak legendaja. raók álmát, az kínos halál- Abd ed Alla orvos és dr. Szentirmai László — válaszol — napjainkban feladatunk, hogy a csupa igen élénk vita folyik. Van- fiatalokból álló tánckart ká­nak olyan szakembereink, pessé tegyük az operai fela­aldk lenézik az új kísérleteket datok ellátására. A tánc­Sxem beállít ják vele a klasz- karnak fed kell zárkóznia a .szikus balett finomságát, szegedi opera színvonalú­árnyaltságát, művészi lddol- hoz! Ilyen szempontból je­gozottságát. Azt mondják lentós állomás volt a közre­ezek a szakemberek, a klasz- működésünk a Faust, a Szi­szikus balett nehéz, munka- cfliai veesernye és legutóbb igényes, erős próbára teszi a Bajazid bég című operá­a táncos tudását A modern ban. Rádióműsor CSO törtök KOSSUTH-RADIO PETOFI-RADH) 5.00 Reggeli zene. 6.10 Torna. ^^^ÍÜ^^^^^WHHSH^^PM* Hirek Hírek. 14 "Bt W.fet lok^rtü: Or* wójart"- fe vizöllúsjelen­«re Hfrok « m VhtáC 2000 kilométer muzsl­uidló. 6.00 Hírek. 6.28 Néhilny k4val_ ,8 06 H(rek 16 05 A küp perc tudomány. 7.00 Hirek. 7.03 UJ könyvek. 7.J0 Színház- fe mozimúaor. (.00 Műsorismerte­tés. ».lo Ali bahn fe a neey­ven rabló. S.55 Zöld utat a földi sajtó hasábjairól. 16.13 Kórusok, hangszerszólók. 16.45 Ezer szó franciául. 16.55 Dalta­nulás. A Gyermekrádió műso­ra. 17.15 Szerelmen útitársak. r*. 11.azeremies ^- .Zn^íSí irodalmi öaazeallitáB. 17.50 Két régi hajósdal. 18.00 Hirek. 18 ™ mraí^tó tó Műnk A m ka- « Műferismerfetófc 18.10 Hirek 10.10 Munkásaiuj- ^ hangversenykalauz. 19.00 demia 10* Z'^ri rnu^- mnk 1905 Szövetkezed «az­ufAj.'J? L™ ButeSSr datanfolyam. 19.25 Nótacsokor, történeti Kongresszus Budapee- 20 0J jjj^ Parre, ^ Leonard tem 1100 Hírek. 12.15 Köny- WarTen ^ekei. Xavler Cugat nyüzenel híradó^ IS.05 A vidéki zenekaro ját8z,k 21.00 Hirek. •színházak műaora. 18.07 SzO- Lumpé el usz Vagabundusz. vetkezeti gazdatanfolyam. 18.K "^ároy mraei/itékáböl Irta Hel­2K "ii1 kötóSi Jenő- »•» Schumann: Davld­tatás fe fejlesztés — közösen. 4a«eok. 2100—22.15 Hí­14.00 Budapfet hangversenyter- Bt>un<ueH1 táncok, j.w -n.ia m mel ból. 15.00 Hírek. 15.10 A Gyermekradló műsora. 15.85 „Ábécédé..." 10.55 Várnai Zse­ni önéletrajzi regénye. 16.15 TetarízlómQsor ... O. — - 16.55 Gyermek táne- fe ének­Könnyűzene. 18.55 Müsortsmer- együtte8 bemutatója. Intervizló­tetes. 17.00 Hirek. 17.10 Lányok. ad4a Beriinböl. 18.00 Hirek. 18 iaazonyok... "-1® J"r9?nr óra 05 Beazeigessűnk oroszul! furcsaságok. Révész Tibor krű- Nyelvlecke haladóknak. 18.25 A rűkája. 17.55 Ifjú figyelő. 18.15 Wafllmek kedvelőinek. L A lapozgatás a Király Színház hétalAl evaa jaki templom. Ma­emlékkönyvében. 10.00 Fiatalok M r Mostoha törté­stüdlóla 12.45 Dobi Istvánnak. nwt> UK A p^ nem mln­az Flnöki Tanács elnökének den ipari műsor. 19.00 A rádió- fe tolevizló-beszéde. 20 j0vő hé, m£isora. 10.05 Tele­óra 09 Esti krónika. 20.25 A Ma- sport tó JO Tv-hlradó. 19.45 Vá­gyar Rádió fe Televízió szim- jas^uisok előtt. Dobi István­fonlkus zenekarának hangver- naki a7 Elnöki Tanács elnöké­senyr. 21.40 Kulturális krónika. nek rádió- és televízióbeszé­22.00 Hirek. 22.15 'ranitók, ta- je. 20.05 Királyi gyermekek, narok fóruma. 22.30 Tánczene. Magyarul beszélő NDK-fllm. 21 23.30 Vihar után. Ernest He­mingway elbeszélése. 23.45 Dvor­zsák operáiból. 14.00-8.10 Hí­vek. óra 35 Zenélő órák. Báh meg­hívó ... 22.35 Híre*. TV-híradó 9B8 Mondja a napdkban az egtik it»­merőcsöm, hogy már megint vitatkoz­nak ezek a diáikgyerekek, de nem érti egészen a problémájukat Mondom erre én, hogy adja csak elő nyugodtan, amit nem ért. Bár nem vagyok pedagógus, de azért egészen biztosan megmagyarázom. Mondja erre az ismerősöm, hogy 6 úgy hallotta, ezek a fránya diákok sehogy sem akarják hordani télen a diáksapkát, s azt állítják, hogy fázik benne a fülük. Épp ezért szívesebben járnak kalapban, vagy sapka nélkül. Mondja a barátom még ezek után, hogy ő ezen a téren kissé konzerva­tív, mert a saját zsebén tapasztalta, hogy az egyenruha például nagy ta­karékossággal járt, mert nem kellett évenként két báli ruha a leányának, meg új kalap a vasárnapi sétákhoz; mindezeken kívül még ezek az egyen­sapkák és egyenruhák ki is fejezték az iskolához való tartozás nemes ér­zését, s a gyerekéket jobban rákény­szerítették a kulturált viselkedésre. Mondom erre én, hogy ez valóban igaz! De elvégre az ifjúságot is meg kell kérdezni, ha olyat akarunk, ami őket is érinti. Az ifjúság pedig ke­reken kijelentette, hogy neki nincs kedvére a diáksapka. S ez igaz is! Képzelje csak el — mondom a ba­rátomnak —, micsoda kellemetlen le­het szegény diáknak, amikor az ut­cán rá akar gyújtani, de nem mer, mert a fején van a diáksapka. Vagy ha volna valami találó megjegyzése a szembejövő csinos leányra, azt kénytelen magába fojtani, mert el­végre egy diák modortalan mégsem lehet S ha beül szegényke egy pint borra, s a sapkáját félakasztja a fo­gasra, azonnal látja mindenki, hogy diák van a kiskocsmában. Hát szabad így kiszolgáltatni a közvéleménynek egy szegény diákot? ... Mondja erre az ismerősöm, hogy teljesen egyetért velem, sikerült meg­győznöm a sapkaellenesek igazáról. S mivel látja, hogy valóban hozzá­értő emberre akadt, arra kér, hogy akkor legalább azt mondjam meg. ha DIAKSAPKA nem lesz diáksapka, mi lese he­lyette? Mondoon erre én, hogy ez nem lesz probléma. Én a legjobb diákviselet­nek a zöld színű etüs/.ikalapot vélem, mert az minden évszakban használ­ható, és minden fiatalnak jói áll. Mondja erre ő, hogy ez valóban nem rossz, de ez még nem oldja meg az osztályjelzés problémáját, pedig, különösen a nagyobb diákok szeretik mutogatni, hogy hányadik osztályba járnak. Épp ezért, fél egy kicsit, hogy ebből ismét bonyodalmak származnak a diákok érzékenységét illetően. Mondom erre én, hogy ettől ne fél­jen, mert a kalapon levő mütyür­kékkel ez a kérdés megoldható. Az első osztályos tanulóknak egy, a má­sodikosoknak kettő, a harmadikosok­nak három, a negyedik osztályosok­nak pedig már igen sok mütyürkéje lehet. Jó, mondja erre az ismerősöm, de az iskolához való hovatartozás mi­nem üsége vajon kifejezhető-e? Mondom erre én, hogy mi sem egyszerűbb ennéL Persze, hogy kife­jezhető! Például a Radnóti Gimná­aum növendékei lúdtollat, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulói kacsatol­lat, a Ságvári Gimnázium tanulói pá­vatollat, az Erdészeti Technikum ta­nulói pedig fácántollat tűznek a stü­szikalap mögé, és így tovább. Ebből azután mindenki tudni fogja, hogy melyik tanuló melyik iskolába jár, s ezzel egyidőben a felnőttek társadal­ma a madárvilág tollának a megis­merése terén is hasznos ismeretekre tesz szert. Mondja erre az ismerősöm, hogy ezzel most már teljesen egyetért. Csupán az ellen van némi kifogása, hogy kikötöttem a stüszikalapot, mint egyetlen 'ej takaró tényezőt. Helye­sebb lenne, szerinte, ha mindenki azt tenne a fejére, amit akarna, például jambósapkát, svájcisapkát, és így to­vább, és csupán a mütyürke és a toll viselése lenne a kötelező. Ebben meg is egyeztünk, de akkor azt mondta a barátom, hogy ez csak az érem egyik oldala. De vajon mi lesz a leánytanulókkal ? Mondom erre én, hogy valóban igaz. hogy a matrózos jellegű egyen­ruhákkal baj van. Már több alka­lommal érkeztek hozzánk jelzések, hogy ebből adódóan deli fiataljainl; vonakodnak szenvedélyesen megcsó­kolgatni bájos leánykáink arcocská­ját. De szerény véleményem szerint ezen is lehet segíteni. Például a Tö­mörkény Leánygimnázium leánytanu­lói fekete csőnadrágot hordanak, a bokán 10 centiméterrel följebbi hosz­szüsági mérettel. A Vegyipari Tech­nikum leánytanulói szürkét, és 20 centiméterrel följebb érőt a bokánál. A Mezőgazdasági Technikum leány­tanulói zöldet, s valamivel a térdnél még lejjebb érőt. A Gépipari Tech­nikum leánytanulói hupikéket, s va­lamivel a térdnél feljebb érőt, ós így tovább ... Mondja erre az ismerősöm, hogy most már ne folytassam, mert abban a városban, ahol sok leányiskola van, egészen furcsa dolgok születnek meg az én elméletem révén, de az alap­vonásokkal azért teljes mértékben egyetért. Annál is inkább, mert 6 maga is perspektivikusan gondolkozó ember. Ezzel be is fejeztük a vitát, 6 gon­dolva az eljövendő idők beszerzési nehézségeire, mindketten vettünk magunknak egy stüszikalapot. Hogy e témát pedig a kellő tudományosság fokára helyezzük, elhatároztam, hogy javaslatot teszek a Tudományos Bi­zottságnak egy ilyen témájú kutatás elindítására, hogy -Kinek fázik job­ban a füle a stüszikalapban, a tanár­nak-e, vagy a diáknak? .. .* De. ejnye csak! Most jut eszembe! Egyáltalán fázik a diák füle a stüszi­kalapban'.' ... B. í

Next

/
Thumbnails
Contents