Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

Vasárnap, 1963. február 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA • GYORSPOSTA Miért nem takarítják el a havat az utcákról? Hegedűs Andrásné, Háló utca 9. szám alatti lakos szerkesztőségünkhöz küldött levelében arról ír, hogy az I. kerületi tanács még tavaly az útépítéshez köveket szállított az utcába és az most eltömíti a lefolyókat, a gyalogjárdán magasan áll a víz, s tönkreteszi a házakat. Süli Ábrahámné, Révai utcai lakos a szerb templom körüli rendkívüli állapotokat teszi szóvá levelében. Elmondja, hogy a templom előtt egyáltalán nem takarítottak havat. Dr. Elelces János nyugdíjas levélírónk pedig a Hungária és a színház körüli járhatatlan utakra panaszkodik. Kovács Mihály, a Petőfitelep üres telkei előtti járhatatlan utakról ír levelében. A Szegedi Jutaárugyár dolgozói nevében Schuszter Jánosné a Bajcsy-Zsilinszky utcai, valamint az Anna-kúti autóbuszailomások jégpáncéljának sürgős eltakarítását kéri. A hóeltakarítással kapcsolatos panaszlevelekre a legilletékesebbtől kértünk választ. László Iván, az I. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának vezetője elmondta, hog)- a Háló utcai panaszt kivizsgálják, mert lehet, hogy nem az utcába szállított kövek idézték elő a bajt. A szerb templom előtti útról szólva azt közölte, hogy az I. kerületi tanács szabálysértési előadója többszöri felszólítás után szabálysértési eljárást indított a templom előtti járda tisztításával megbízott személy ellen. Kovács Mihály panaszára Lacsán Mihály, a II. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke válaszolt. Elmondta, hogy a kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának két ellenőre rendszeresen járja a kerület utcáit, s felszólítják, figyelmeztetik a telkek tulajdonosait. A jutaárugyáriak levelével kapcsolatban Tóth József, a városi tanács építési és közlekedési osztályának főelőadója nyilatkozott. A városi tanács, valamint a Hazafias Népfront felhívására sok ezer társadalmi munkás jelentkezett hóeltakarításra. Az Anna-kúti, valamint a BajcsyZsilinszky utcai autóbuszállomásokat már megszabadították a jégpáncéltól a társadalmi munkások, ma, vasárnap a Takaréktár utcai autóbuszáilomást tisztítják meg a jégtől, hótól. A kisteleki mozilátogatók panasza A kisteleki mozilátogatók panasszal fordultak szerkesztőségünkhöz. Levelükben beszámoltak arról, hogy az új igazgató furcsa szokást vezetett be: előadás közben nem tartanak a moziban szünetet. Ez elsősorban a dohányzóknak okoz bosszúságot, s azt kérdezik levelükben, . kinek az utasítására szüntették meg a szünetet? Révész Pál, a mozi új igazgatója a panasszal kapcsolatban elmondta, hogy széntakarékosság miatt szüntettek meg az előadás közötti szünetet. A mozi vezetői örültek, hogy megfelelő hőmérsékletet tudnak biztosítani a nagyteremben, szünet alatt — mivel hárem nagy ajtó van a helyiségen — kihűlne a terem. Elmondta Révész Pál, hogy ha megszűnik a széngond, ismét visiszaállítják a régi rendet, ismét tartanak szünetet előadás közben. ÍJzemi technikai napok Szegeden Elsősorban a munkások érdeklődésének felkeltése a cél A tavaly decemberben megtartott technikai napok még a vártnál is nagyobb sikerére alapozva határozták el, hogy a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, az ismeretterjesztő társulat, valamint a műszaki egyesületek közösen rendeznek tecnikai napokat ismét, mégpedig az üzemekben. Természetesen ennek az új rendezvénysorozatnak most az a célja, hogy a munkások számára mutassa be szakmájuk legkorszerűbb vívmányait. Ezenkívül általános tájékoztatást is nyújtson különböző műszaki eredményekről, és a közérdeklődésre számot tartó helyi vonatkozású kérdésekről. Az üzemi technikai napokat egész Csongrád megyében megtartják. Szegeden a textiliparban a kenderfonógyár, az újszegedi szövő, a jutaárugyár és a textilművek; a fémiparban a kéziszerszámgyár, a vasöntöde, a kábelgyár, az áramszolgáltató. és a fémipari szövetkezet; az építőiparban a Csongrád megyei, a szegedi építővállalat, valamint az ingatlankezelő; a faiparban a lemezgyár; a bőriparban a cipőgyár, az élelmiszeriparban pedig a paprikafeldolgozó A tervezőasztalnál A kényszerű pihenésre ítélt építők várják az idő jobbrafordulását," A Szegedi Tervező Vállalat dolgozói — mérnökök, építésztechnikusok — már a tavaszra gondolnak, mikor a téli álomból ébredő toronydaru újból magasra emeli majd a betonelemeket. Szépülő városunk hónapról-hónapra új emeletes épületek. ragyogó kollégiumok, iskolák, lakótelepek látványával örvendeztet meg bennünket. Itt a vállalat műtermeiben, fehér köpenyben, tervezőasztalok fölé hajolva dolgoznak azok, akik az alkotó fantázia merést, új elképzeléseit tusrajzokra, makettekre változtatják, hogy azok az erős kezű építők munkája ál*il valósággá váljanak. Szerény, szőke lány Somos Irma, a Műszaki Egyetem levelező tagozatának ötödéves hallgatója. Az Építőipari Technikum jeles bizonyítványával került ide. Nyolcadik éve dolgozik a tervezőasztalnál, s olyan lelkesen beszél, hogy elhisszük neki: nagyon szereti hivatását. — Melyik munkámra vagyok a legbüszkébb? Az egyetem féléves tervdolgozatára. Kétszintes sorházakat terveztem. — Sikerült? — Négyesre. Lakóházakat szeretek tervezni. Kicsit úgy érzem olyankor, hogy a magamét, a magunkét tervezem ... Ahogy én szeretném ... Kérdésünkre, hogy női munkának tartja-e ezt, a fiatal tervezőnő így válaszol: — Véleményem szerint minden lakóházat nőnek kellene terveznie. Ki tudná jobban, mi módon kell berendezni a lakást, hogyan könnyebb a takarítás, ha nem a nők? Képeink a tervező vállalat egyik úgynevezett női osztályán készültek, ahol túlnyomórészt nők dolgoznak. Bemutatjuk Somos Irma építész-szerkesztőt, amint lelkesen magyarázza, milyenek új elképzelései. (Jobb felső kép.) Többnyire Árkosi Katalinnal, egyik legkedvesebb munkatársával beszéli meg? munkáját. (Bal alsó kép.) Turai Andrásné statikus szerkesztő és Somos Irma az újonr.an elkészült színes makettet nézegeti. Annak az emeletes háznak kicsinyített mását mely a Roosevelt teret fogja nemsokára díszíteni. (Jobb alsó kép.) Somogyi Károlyné riportja veszi ki részét a technika napjainak megrendezéséből. A változatos témákat változatos program keretében mutatják be. Lesznek budapesti és helyi meghívott előadókkal tartott előadások, lesznek kiállítások, filmvetítések, könyvbemutatók, ankétok. klubestek, sőt megrendezik a cipőgyárak divatbemutatóját is. Több helyen kérdez—felelek játékot is szerveznek. Az üzemi technikai napokra március 1-től 15-ig kerül sor. Harmadik sugárzási övezet a Föld körül Szovjet tudósok megállapították. hogy a föld körül van egy töltéssel bíró részecskékből álló harmadik sugárzási övezet. Konsztantyin Gringauz geofizikus a TASZSZ tudósítójának elmondotta, hogy az eddigi eredményele alapján kijelentheti, e legkülső sugárzási övezet eléggé stabil. Ebben az övezetben is találtak elektronokat, épp úgy, mint a földhöz közelebb eső külső sugárzási övezetben, de az előbbiek sokkal lassabban mozognak. Gringauz véleménye szerint a harmadik sugárzási övezet nem veszélyes az űrrepülőkre. (MTI) A közlekedési halesetek megelőzéséről tanácskozott a Megyei fíalesetelhárítási Tanács Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság épületében ülésezett a Csongrád Megyei Balesetelhárítási Tanács. A megbeszélésen Gyömbér János alezredes, a tanács titkára tájékoztatta a résztvevőket a közlekedési balesetek alakulásáról, az új KRESZ tapasztalatairól. Elmondta, hogy a megyei rendőrfőkapitányság a társadalmi aktívák segítségével 1962. december 31-ig több mint 17 ezer gépjárművezető részére tartott KRESZismertetést. Az eredmény: 1963 első hónapjában, tehát az új KRESZ bevezetésének első időszakában jelentősen csökkent a közlekedési balesetek száma az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Az első jó tapasztalatok alapján azt várták, hogy február hónapban még jobb lesz ak eredmény. Sajnos, nem így történt, már eddig több a baleset, mint a múlt év februárjában. Érdemes megfigyelni, hogy a balesetek nem a jeges, rossz útviszonyok idején, hanem akkor történtek, amikor már egy kicsit olvadt, s a gépjárművezetők nem fordítottak elég gondot a vezetésre. A Balesetelhárítási Tanács munkájában résztvevő közlekedési vállalatok vezetői olyan jó munkát végeztek a balesetek megelőzéséért, hogy az őhozzájuk tartozó járművekkel történt a legkevesebb baleset. Sok a probléma azonban a lovaskocsi-hajtókkal, a magángépkocsi-vezetőkkel és a gyalogosokkal. A rendőrség segítségével felmérik a baleseti gócokat, s megállapítják, hogy ezeken a helyeken milyen szabálysértés okozza a legtöbb balesetet. Ennek megfelelően különös szigorral büntetik majd az effajta szabálysértés elkövetőit. Elhatározták, hogy hamarosan Csongrád megyei utak címmel kis füretet adnak ki, amely tájékoztatja majd a gépkocsivezetőket az aktuális kérdésekről, s a balesetek megelőzéséről. A tervek szerint március 3-án Szegeden értékelik a vállalatok közötti "-Vezess baleset. nélkül* versenymozgalmat és az aútomobil klubbal közösen vetélkedőt is szerveznek. 1962-ben a Csongrád megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti alosztálya 4388 gépjárművezető igazolványt adott ki. Így a megye területén mintegy 34 ezer gépjárműigazolvánnyal rendelkező 6remély van. Csongrád megye területén a múlt évben csaknem 2500 új gépjármű került forgalomba. így a megyében már mintegy 25 ezer gépjárművet tartanak nyilván. Közérdekű kérdés szenespinceügyben A szerkesztőségünkhöz érkezett sok-sok levél között az elmúlt napokban egy nyolc gyermekes munkásházaspár panaszlevelét olvashattuk. Idézünk a levélből: »Az Arany János utca 5. szám alatt lakom. A házfelügyelő megtiltotta, hogy fél 6 után a pincéből tüzelőt hozzunk fel... Az Ingatlankezelő Vállalathoz fordultam panaszommal, ahol közölték, tartsam be a házfelügyelő utasítását. Másik sérelmem, hogy a mosókonyha használata után óránként 1 forintot kell fizetnem. Kérdésem, hogy jogos-e ez?« Munkatársunk utánajárt e közérdekű kérdésnek. Pomázi Jánosné házfelügyelő arra hivatkozott, hogy a lakókkal közös megegyezés alapján zárja le este 6 órakor a. pince ajtaját. Az Ingatlankezelő Vállalat illetékes főelőadója így közölte a vállalat "hivatalos* véleményét: — A házirend módot ad arra, hogy a bérlők döntsenek a helyi adottságot figyelembe véve,.többek között a pince nyitvatartási rendjéről is... A felettes szervnél, a városi tanács építési és közlekedési osztályán Szekeres István főelőadó viszont a következőket mondta: — A Szeged városi tanács 1/1959. számú, a lakóházak rendjéről szóló rendeletének 13. §. 1. bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a pinceajtókat este 21 és reggel 6 óra között zárva kell tartani. A kulcsot a házfelügyelő őrzi...* A 14. §. 4. bekezdése szerint pedig "a mosókonyhában az elhasznált áram diját a használó a bérbeadónak megtéríteni köteles...« Mint Szekeres István közölte, ezt a rendelkezést a gyakorlatban úgy kell alkalmazni, hogy a mosókonyha használatba vétele előtt és után leolvassák az árammérő állását, s az elfogyasztott energia pontos diját fizeti a bérlő. Mindkét tanácsi rendelet világosan* szól. Az Ingatlankezelő Vállalatnak és a házfelügyelöknek egyaránt ehhez kell tartaniok magukat, s nem zaklathatják külön intézkedésekkel — sem az Arany János utcában, sem másutt — a lakókat.