Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

CsüWrfSk, 1963. február 14. DÍL-/M A GYARORSZÁG 9 Öreg gépből ú j gép Nagy teljesítményű szövőszéket alakítottak ki az újszegedi ponyvaüzem számára Nehéz elképzelni, hogy öreg gépből fiatal születhet, d» lia már az ember megfia­talítása konkrét feladata lett az orvosi tudománynak, a régen divatjamúlt Thiele­rend szerű kenderponyva­szövőszékeket is fel lehet úgy újitani, hogy felvehetik a versenyt akármelyik „új­szülöttel". Az Újszegedi Ken­der-, Lenszövő főtechnológu­sa vetette fel az ötletet a Textilipari Műszaki és Tu­dományos Egyesületben, s a Textilipari Kutató Intézet egyik kis kollektívája Tár­noky Ferenc vezetésével vál­lalkozott megvalósítására. Kétéves munkával Két év kellett ehhez a munkához, s ez viszonylag meg kis idő is, ha meggon­doljuk, mi mindent kellett elvégezni. Először elvi kér­déseket tisztáztak. Olyasmit, hogy mi jobb: a kis csévék használata sok váltással, vagy megfordítva? A cél ter­mészetesen az volt, hogy mi­nimálisra csökkentsék a szál­szakadás lehetőségét, s ez­által fokozzák a gép terme­lékenységét A láncfonál sza­kadásának számát azért fon­tos leszorítani, mert a ken­deriparban — az anyag tu­lajdonságai miatt — az a legnagyobb. Azután a szakirodalom tü­zetes tanulmányozása követ­kezett Ennek köszönhető, hogy bár a Thiele szerkezeti elemeit felhasználták, mégis korszerű gép jött létre. A vázat némileg megszélesítet­ték, és szovjet rendszerű fék­berendezést, amerikai típusú szövet-felhengerlőt, valamint a hazai iparban kialakított nyüstmozgató berendezést szereltek fel rá. ílymódon nagy teljesítményű automata (szövőszékhez jutottak. Jobb, mint a külföldi Európában csupán a nyu­gatnémet Jurgens-cég gyárt kenderszövésre is alkalmas szövőgépet, de annak ára egy korszerű pamutszövő árának négyszerese, s nem is olyan jó, mint ez a felújított Thiele. A régi másodpercen­ként 115, a Jürgens 145, az új 165-ös orsófordulattal dol­gozik. A régi és a felújított Thiele 7 négyzetméter helyet, foglal el, a nyugatnémet gép 11-et. Az új szövőszék — hi­vatalos nevén M—124 — au­tomata cséverváltóval műkő" dik, a másik kettő kézi töl­téssel. A számítások és a próbaüzemeltetések tapasz­talatai azt mutatják, hogy termelékenysége, tehát az egy gépórára jutó vetések száma, meghaladja a hétez­ret, s ez kétezerrel nagyobb, mint a többié. A felsorolt néhány műsza­ki adat talán kellőképpen bizonyítja, hogy nemcsak merész feladatra vállalkoz­tak az átalakítással, hanem kitűnően meg is oldották. Ilyen speciális exportponyva szövésére alkalmas gép nincs a világpiacon. Az M—124-es már műkö­dik a Textilipari .Kutató In­tézetben, dokumentációja is rövidesen elkészül, úgyhogy szerről térhetnek át hármas­ra, hanem a gépek számának gyarapítása nélkül 40 száza­lékkal növekedne a gyár ponyvaszövési kapacitása is. Köztudomású, hogy erre nagy szükség van, mert kül­földön keresik a magyar gyártmányú kenderponyvát. március végen Újszegedre Lassacskán kenderiparunk­szállíthatják, ahol majd ter- nak nincs is ellenlábasa, s melés közben ellenőrizhető három hónapig működése. Azután ismét elviszi a kuta­tóintézet, s megkezdődhet az alkatrészek gyártása. , A gyárrekonstrukció alapja Igen, az alkatrészgyártás. Mert ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a gép csak akkor ér igazán valamit, ha nemcsak egy van belőle, ha az újszegedi üzemben talál­ható valamennyi régi Thie­le-rendszerű ponyvaszövőt átalakítják mintájára. Ha a rekonstrukció megvalósulj akkor valószínűleg nemcsak a jelenlegi kéfgépes rend­ez már csak azért is figyel­met érdemel, mivel a ken­der itthon termesztett ipari nyersanyag. De ki gyártsa az M—124-es alkatrészeit? Korainak tűn­het bár a kérdés, ha azon­ban azt akarjuk, hogy mi­előbb megkezdődjék a fel­újítás munkája, már most foglalkozni kell vele. A ken­derfonógyár iparági gépmű­helye látszik ehhez legalkal­masabbnak, annál is inkább, mert rövidesen egy vállalat­hoz tartoznak. S „házon be­lül" csak könnyebb és gyor­sabb az ilyesmit megcsinál­ni F. K. (jfaaséitik ívják , Középület — tábla nélkül Az ország egyik légkor- nak el: milyen hivatalok szerűbb és legszebb hivatali dolgoznak a szép épületben? épülete Szegeden a -Rákóczi Ezért célszerű lenne kívül­téri megyeháza. Sokan el- ről táblával megjelölni, hogy gyönyörködnek benne és hi- raely épületrészben milyen vatali helyiségeiben a dol- hivatalokat találhatunk. Ha gozók sok ügyes-bajos dol- ízléses, szép kis táblákat gát, panaszát intézik és or­vosolják. Akadnak azonban városunkban vidéki látoga­tók is, akik nehezen igazod­készílenének, azok nem ron­tanák le az épület összké­pét Kelemen Sándor, Vadász u. 8. Pénz-e az 5 filléres? Február 9-én, szombaton possam le, vagy dobjam el, a Molnár utcánál, szálltunk mert neki nem kell, s mikor villamosra férjemmel. A védekeztem, gorombán uta­420-as számú kocsiban egy sított rendre: fogjam be a szőke kalauznő teljesített számat, inert ledob a kocsi­szolgálatot és amikor apró- ról. Ügy tudom, hogy az 5 ban kiszámoltam neki a filléres népköztársaságunk jegyekért fizetendő 1 fo- váltópénze és mindenütt kö­rint 40 fillért, súlyosan ki- telesek elfogadni. Ezért jó kelt ellenem. A két darab 5 filléres váltotta ki harag­ját, melyet beleszámoltam a jegy árába. Azt mondta, hogy ezt a szemét pénzt ta­lenne, ha rendre utasítanál; felettesei a goromba kalauz­nőt is. Halász Józsefné, Petőfi Sándor sugárút 41/a. Az elkerített kút ügyében A Petőfi Sándor sugárút ezeket az ingatlankezelő vál­76. számú ház portáját — lalat leválasztotta, de a kút mely a Paprikafeldolgozó a vólla]at portájára esett, vállalat telepe volt — 1960- . , . , fT . .., ' ban átadták a Fémfeldolgo- ahova a lakóknál; tilos be­zó Vállalatnak, mely új járni. Jegyzőkönyv rögzítet­üzemrészt építtetett itt A te akkor, hogy a Fémfeldol­házban lakások is vannak, gozó vállalat köteles a vizet átvezetni az udvar másik részébe, de ez mindeddig nem- történt meg. Ideiglenes megoldás is megfelelt volna nekünk, amire ugyancsak ígéretet kaptunk 2—3 hó­nappal ezelőtt, de a vállalat vezetői máig sem intézked­tek. A ház lakói most is víz nélkül vannak, ezért Is­mételten sürgős intézkedést kérünk a Fémfeldolgozó Vál­lalattól. Tóth János. Petőfi Sándor sugárút 76. A fehér jácintok a Júliákat köszöntik A szegedi virágüzletekben tartani a meleget az üveg­megjelentek az idei első hó- házakban, hogy elegendő vi­feher jácintok. A kertészeti rág jusson minden nagyobb vállalat üvegházaiban haj- névnapra. Négyszázezer fo­tatással — nagy szakértelem- rintba került a lütés és sok mel és gondossággal — ne- munkába. Remélik azonban, vélték őket. E napokban az hogy a jövő télen megoldó­illatos virágokból sok száz dik a régi probléma, ,s az új cseréppel vásárolnak. A ta- hőforrás vize melegíti majd vasz virágai a jácintok, az a növényházakat, üvegházból valók, az előőr- sokan nem ismerik még sok. Most Júliákat köszönte- szegeden a Kertészeti Válla­nék a névnapi asztalon, egy lat „j szolgáltatórészlegét, parányi kikeletet, tavaszí A világ bármely tájára le­színt és levegőt hozva a fű- het küldeni virágot Alig tött szobákba. , másfél hónapja kapcsolód­A tel virágai sem fogy- tak be az Interflora nevű tak el még. Bőven van piros nemzetközi virágküldő szer­es fehér ciklámen, legalább vezet munkájába, s máris hatezer cseréppel Kedvel- egy tucat nagyobb megren­tek — azt lehet mondani — delést teljesítették. Aimeri­divatosak a vágott cikláme- kából, Svájcból, Németor­nek is, Budapesten különö- szágból kapott megbízások sen kedvelik. Szállításuk alapján szállítottak virágó­tegnap kezdődött, s naponta kat és dísznövényeket sze­öt-hatszáz szálat tesznek ko- gedi lakosoknak és Csong­sarakba. rád megye más városaiba is. Nehéz dolguk volt az idén Természetesen Szegedről is • kertészeknek. Csak komoly bárhová felvesznek megrem­erőfeszitések aran tudták delést. Új anyakntat fúrnak Szegeden Az I. kerületi tanács a la­kosság kérésére 1963 első fél évében Újszeged területén egy új, nagy teljesítményű anyakutat fúrat. Az anyakút pontos helyét még nem jelöl­ték ki, de valószínűleg Újsze­ged északkeleti részén fúr­ják meg, ott, ahol erre a leg­nagyobb szükség van. Háromszázezer forintot for­dít az I. kerületi tanács a kút elkészítésére. Ebből a kútból ágaztatnak majd vezetékeket a környék lakói részére. A Csongrád Megyei Víz-' és Csatornamű Vállalat, amint az időjárás engedi — tehát körülbelül április elején — kezdi meg a kút fúrását, és körülbelül másfél hónap alatt elkészíti. Mestervizsgák a tsz építési brigádvezetők és a magánkisiparosok részére A KIOSZ most, február vé­gén rendezi meg áz idei első mestervizsgát Szegeden a kő­művesek és ácsok részére. Jelenleg harmincötén vesz­nek részt az előkészítő tan­folyamon: magánltisiparosok, azok alkalmazottai és kisipa­ri szövetkezeti tagok, A mesterképzést most tovább szélesítik. Még januárban rendelet jelent meg arról, hogy a ter­melőszövetkezetek építési brigádvezetői a lakosság igé­nyeinek kielégítésére, szövet­kezeten kívül is vállalhat­nak építkezést. Ezek irányí­tásához mestervizsga szüksé­ges. Ezért még ebben a hó­napban újabb előkészítő­tanfolyamot indít ar KIOSZ Szegeden. Erre a megyei tit­kárságon jelentkezhetnek az érdeklődők. Eddik már há­rom tsz-brigádveaető is be­jelentette részvételét, s re­mélhetőleg még többen lesz­nek, akik felhasználják a te­let a szakmai képzésre. Tisztek beszélgetnek a néphadsereg egységéről, a beosztottalt neveléséről, a tudatos honvédelemről A szocializmust építő or­szágok a béke védelméért szerteágazó erőfeszítéseket tesznek. A magyar nép is egységesen támogatja a vi­lág dolgozóinak békemozgal­mát. Népünk és a haladó em­beriség iránti kötelesség a korszerű honvédség meg­szervezése és állandó ké­szenlétben tartása is. Hon­védségünk erejének, harci készenlétének résre az egy­ség. a bajtársi szolidaritás. Erről vitatkozott, beszél­getett a továbbképzés al­kalmával a tisztek egy cso­portja. Nélkülözhetetlen erőforrás A szocialista fegyveres alakulat, a néphadsereg nem független a termelő munká­tól. a város és a falu lakos­ságának életétől. Az üze­mekből, a földekről ós a különféle Intézményektől be­vonuló katona a kiképzési feladatot akkor teljesíti szívvel-lélekkel, ha érzi, hogy a •hátországban*, a műhelyekben, az állami gazdaságokban, a termelő­szövetkezetekben és irodák­ban rend van. —. A honvédtisztek és -katonák — hangoztatták a vita résztvevői — most, amikor a Magyar Szocia­lista Munkáspárt eredmé­nyes gazdasági politikát folytat, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány gon­doskodik az adott szó be­tartásáról, ösztönzést kap­nak arra. hogy jól fogják a fegyvert. A néphadsereg tisztjei és katonái között is — mint bármely más munkahelyen — szüntelenül megmutatko­zik annak a marxista—le­ninista töivénynek a jelen­tősége, hogy az általános életszínvonal emelését a szocialista építés idején nem szabad elhanyagolni. Az egyenruhát magukra öl­tött dolgozók és azok hoz­zátartozói az új társada­lomért hajlandók anyagi ál­dozatot is vállalni, de az áldozatkészséget nem sza­bad úgy értelmezni, hogy az emberek anyagi termé­szetű igényeiről tartósan meg lehét feledkezni. Parancsnokok és katonák A fegyveres alakulatok ereje növekedésének fontos láncszeme a tisztek, a tiszt­Első Kazinczy-díjasunkt Makay Margit, a Nemzeti Színház művésze Szerdán este a Nemzeti totta át A díj átadásakor Színházban az Oedipus ki- Vadász László kiemelte: a rály előadása előtt Vadász díjnak az adja meg a jelen­László, a Művelődésügyi Mi- tőségét, hogy amikor hazánk­nisztérium színházi és zenei ban a nép a műveltség ma­főigazgatóságának helyettes vezetője bensőséges ünnep­ség keretében első ízben adta át a kitüntető Kazinczy-díjat. A példamutató magyar be­széd, elismeréséül a díjat Makay Margitnak, a Nemzeti gasabb fokára lép, óvjuk és emeljük beszédkül túránk színvonalát A pályatársak nevében Kohut Magda üdvözölte Ma­kay Margitot, aki meghatott szavakkal mondott köszöne­helyettesek és a honvédek A munkások, parasztok, egysége. E kérdésről ls elő- érielnúséüiek és a honvéd­remutató gondolatokat éb- ségí tisztek, valamint hoo­resztett a vita. védek nyilvánvalóan a he­A tisztekkel és katonák- lyes nemzeti érzéstől is fűt­kal folytatott beszélgetések ve dolgoznak és fogják a azt bizonyítják, hogy a leg­fontosabb dolgokról azonos a vélemény. A tiszteknek ós katonáknak egyformán célja a munkás-paraszt ha­talom védelme. A katonai alakulat egy­ségének további erősítésé­ért a párt- és KlSZ-szerve­zetek. valamint a tisztek közős összefogással fára­doznak. Az egységet. fej­lesztő nevelő munkában a legfontosabb, hogy a párt és a KISZ segítségével a tisztek és tiszthelyettesek a fegyelem erősítésével együtt tartsák kötelességüknek be­osztottjaik ügyes-bajos dol­gainak intézését. A tapasz­talatok azt igazolják, hogy a fegyelem éppen ott a leg­magasabb fokú, a kiképzé­si eredmény ott a legjobb, ahol a parancsnok és a ka­tona között, őszinte elvtársi viszony alakult ki. Nemzeti ragy internacionalista Az erő növekedését szolgai­ja annak tisztázása is, hogy nemzeti vagy internaciona­lista szellem vezérelje-e a magyar néphadsereget Mind­annyiunk célja a haza vé­delme. az egész emberiség békéjének megőrzése. A vi­lág dolgozói ügyét szolgáló béke és a szocialista orszá­gok közös fejlődésének biz­tosítása a legszebb hazafiúi cselekedet. fegyvert A szocialista haza függetlenségét biztosító nem­zeti érzést feltétlenül tiszte­letben kell tartanunk. E nemzeti öntudatot nem sza­bad azonosítani a káros na­cionalizmussal, sovinizmus­sal. A helyes nemzeti érzés, a szocialista hazafiság ápo­lása a népi egységet erősíti, és vele együtt élesztgeti más népek tiszteletben tartását, megbecsülését, a proletár internacionalizmus magasz­tos eszméjét. A beszélgetésben részt vevő tisztek egyetértettek abban, hogy a szocializmust erősí­tő. védő nemzeti érzés és a proletár internacionalizmus nem ellentétes egymással, hanem szorosan összetarto­zik. A város és a falu szocia­lista építéséről, a dolgozók életszínvonalának növelésé­ről a tisztek és honvédek elvtársi viszonyáról, a haza* szeretet és a proletár inter­nacionalizmus fejlődésének jelentőségéről kialakult vita e rövid ismertetése nem ad­hat teljes képet néphadse­regünk életéről. Némi bizo­nyítékot mégis nyújt annak igazolásához, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével nemcsak a védel­mi technikai berendezések korszerűek, hanem ami en­nél ia fontosabb: a fegyvert forgatók tudatában vannak a kötelességüknek. Lónyai Sándor Színház művésznőjének nyúj- tét a megtisztelő elismerésért NAPIRENDEN: A gázellátás Az idei tél sok gondot okozott és okoz a Szegedi Gázmüveknek is. Az üzem vezetői és a szakmunká­sok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a szegedi háztartások részére bizto­sítsák a gázt. A rossz tü­zelőellátás miatt nem egy szegedi háztartásban gáz­zal fűtenek. Erre a meg­nevekedett igényekből le­het következtetni. Enyhe időben ugyanis — nyáron — általában 18—20 ezer köbméter a napi gázfo­gyasztás, a jelenlegi hideg napokon viszont 28—30 ezer köbméter, sőt gyakran még ennél is több. Mint ismeretes, a gáz­müvek a sajat kemencéi­vel termelt, valamint a vasúton szállított földgáz keverékével elégíti ki az igényeket. A gázgyár" napi termelése általában 15—16 eaer köbméter, a hiányzó mennyiséget pótolják a földgázzal. Durván számít­va is naponként egy vagon földgázra lenne szükség ahhoz, hogy a háztartások megnövekedett igényeit ki tudják elégíteni. Sajnos, a legkülönbözőbb szállítási akadályok miatt nemegy­szer előfordul, hogy két­három napot is késik a gáz­szállítmány. A meglevő gázmennyi­séggel tehát jól kell gaz­dálkodni. A városi tanács építési és közlekedési osz­tálya, valamint a gázgyár kéri a lakosságot, hogy az átmeneti időszakban taka­rékoskodjék a gázzal. Ne fűtsenék vele, nemcsak a takarékosság miatt, hanem azért is, mert komoly bal­eseteket idézhet elő, éeigen ártalmas az egészségre. Ugyancsak kéri a gázmű megrendelőit, hogy óvják a vezetékieket, a mérőket, a fagytól. Ezekben a napok­ban ugyanis a korábbi há­rom-négy hibabejelentéssel szemben 25—50 érkezik a vállalathoz. A szerelőcso­portot ugyan megerősítet­ték, és a szakmunkások szinte éjjel-nappal dolgoz­nák, de nem győzik a sok hibát kijavítani. Legtöbb esetben a gázvezetékek fagynak be. Ezeknek a ba­joknak nagy többségét meg lehetne előzni, ha a háztu­lajdonosok és a házfelügye­lök a vezetékeket megóv­nák a fagytól, a fogyasztók pedig a gázmérőkről gon­doskodnának megfelelően.

Next

/
Thumbnails
Contents