Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl A MAG l A R S Z O C 1 A L 1 S T A M V N K Á S P Á R T LAPJA 53. évfolyam. 37. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1963. február 14. Kérdések és válaszok Győri Imre elvtárs a textil művekben tartott választói gyűlésen A február 24-i országgyü- 1962-ben több mezőgazdasági Beszéde további részeben lési es tanácsi választások terméket vásároltunk fel, hangsúlyozta: a nagy hideg előkészítő időszakában a Sze- mint egy évvel korábban. nemcsak lakásfűtési nehéz­Magyar felszólalások a genfi tudományos és műszaki ENSZ-érlekezleten A NAPCO­botrány én) 4 választóké a szó # Próbára bocsátva # Szegedi művészek gedi Textilművek dolgozói már több ízben találkoztak a megye képviselő-jelöltjei­vel. A választói gyűlések iránti érdeklődés azonban nem lanyhult az üzemben. Erről tanúskodik az is, hogy a gyár művelődési termében szerdán délután tartott vá­lasztói gyűlés előadójának, Győri Imre elvtársnak, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottsága első titkárának, me­gyénk képviselő-jelöltjének több kérdést juttattak el a dolgozók. ségéket okozott, hanem (é­Csongrád megye. Szeged kezte ^ üzemi termelést is. ipari fejlődéséről szólva el­mondotta Győri elvtárs, hogy 1945 előtt a megye ipari munkásainak száma alig Sok termelés-kieséssel járt, s ezt pótolni kell az év hátralevő hónapjaiban. érte el a 7 ezret. Most pe- Ezért most fontos felada­tunk, hogy egy kicsit job­ban, szervezettebben, fegyei­dig az építőipari munká­sokkal együtt a 40 ezernél mezettebben dolgozzunk! tart. Üzemeink évente már több mint 5 milliárd forint érté­kű árut adnak a mezőgaz­daságnak, s ennek 10 száza­A választói gyűlés elnök- lékát exportra gyártják. Bégében foglalt helyet Sán- , dZ János, az MSZMP Sze- A megye és Szeged szen­ged városi bizottságának tit- nehezsegemek meg­0 oldasarol is erdeklodtek a A munkások azt is meg­kérdezték, várható-e a közel­jövőben egy textilipari mun­kásszálló létesítése Szege­den? A válaszában Győri elvtárs elmondotta, hogy ae ötéves tervben elsősor­ban építőipari munkásszál­lókat építünk. Genfben folytatja munká­ját az ENSZ-nek az a tudo­mányos és műszaki értekez­lete, amely a gazdaságilag elmaradt területek fejleszté­séről tárgyal. A Journal de Geneve szer­dai számában részletesen is­merteti Perczel Károlynak, a magyar küldöttség tagjának az urbanizáció és a városfej­lesztés problémáiról tartott előadását. Bakács Tibor pro­tó módszereit ismertette. — A gazdag ázsiai tapasztala­tokra támaszkodó és igen konkrét előadás jó visszhan­got keltett. A bizottsági üléseken fel­szólalt Tímár János és Lázár Péter. A gazdaságfejlesztés szervezeti kérdéseivel foglal­kozó bizottságban szerdán délután került sor Bognár József professzornak, a ma­gyar küldöttség vezetőjének fesszor, az országos közegész- előadására, ségügyi intézet főigazgatója Az előadás a gazdaság és a fertőző betegségek elleni a politika viszonyát elemezte küzdelemnek a gyengén fej- a tervezési folyamat tükré­lett országokban alkalmazha- ben. SZVSZ-nyilatkozat és üzenet Az SZVSZ titkársága nyi­latkozatot adott ki. amely­ben elítéli az amerikai kez­deményezésre megindult és jelenleg is folyó japán—dél­koreai hivatalos tárgyalóso­kat. A nyilatkozat felhívja a világ dolgozóit, hogy tiltakoz­zanak a tervezett katonai szövetség létrehozása ellen és követeljék Korea egyesíté­sét kára, s az üzem több veze- J"""?*1™1 f . . . . tőle Reseterics Sándorné- textilművek dolgozói. Azt nak a^S tórtbS kérdezték, várhatő-e astón- Jeienleg ntóg nem tudjuk tagjának, az üzemi pártbi- hiány enyhulese a kozeljo- mikor kerülhet sor Szegeden S^u?tkáG^ S JSt ff textilipari munkásszálló y váiSkhoz múlt évek tapasztalatai alap. létesítésére. ján nem számítottunk ilyen A dolgozók technikai, mű­A karhatalmisták is segítenek Ennyi hó évtizedek óta nem volt Szeged utcáin — A lakosság erejére is szükség lenne ••• társ beszélt a A hozzá intézett kérdé- hidegre, de nem számolt er- éTdeklődése'^'áltondóan sekről szólva hangsúlyozta: re a minisztérium, s a la- fokozódik Szegeden A tex­kosság sem. Az elmúlt év tilművek dolgozói azt kér­öszén itt dezték, vajon várható-e, hogy a megyében és Szegeden Szegeden is létesül egy mű­ezekből is kitűnik, hogy a textilművek dolgozói nagy érdeklődéssel figyelik ha­zánk fejlődését, foglalkoznak 'belpolitikai és külpolitikai kérdésekkel is. sőt a nemzetközi munkásmoz­galom kérdései iránt is nagy az érdeklődés az üzemben. Többen azt kérték, beszél­jen arról, hogy a mezőgaz­megyében és szald egyetem? Györi elv. mintegy 1300 vagonnál tobb tára válaszában elmondotta, szenet vásároltak a csalá­dok, mint egy évvel ko­rábban, de ennyi sem lett elég a hosszan tartó hideg miatt. Sokat segít problémáink eny­hítésében az. hogy a bányá­tiáság szocialista átszervező- szók vasárnap is dolgoznak, se milyen hatással vap a Ennék köszönhető, hogy népgazdaságra, hogyan járul Csongrád megye a közeljö­hozzá a város élelmiszerrel vőben előreláthatólag mint­való ellátásához. A többi kö- egy 1500 vagon tüzelőt kap. zött elmondotta Győri elv- Ez nem fedezi ugyan teljes társ, hogy a textilművek egészében a most meglevő dolgozói, akik többnyire kap­csolatban állnak a környező falvak lakóival, jól tudják: az eredmények és sikerek mellett gondokkal is küzde­nek dolgozó parasztjaink. Elsősorban azonban az eredmények a szembetű­nök, r> ennek köszönhetjük, hogy az aszály ellenére Magyar­országon nincs hiány élel­miszerben. Három ilyen aszá­lyos év után a kapitalizmus­ban a kisparaszti gazdaságok százai fölött verték volna meg a dobot Csongrád me­gyében. s nem jutott volna .ainyi hízott serié® a mun­kásoknak sem. mint most. A nálunk járó idegenek is ÍStják: a mi népünk jól él, né­pen ruházkodik. Bbben szerepe van a mező­gazdaság szocialista átszer­vezésének is. hiszen — az aszály ellenére — tavaly több árut adott a mezőgaz­daság az ipar, a város szá­mára, mint az előző eszten­dőben. — Természetesen megtette magáét az ipar is — foly­tatta Győri elvtárs. — A munkások, a vállalatokat irá­nyitó vezetők, a műszakiak, mérnökök a népgazdaság igé­nyeinek megfelelően dolgoz­tak. Eleget tettünk az iparban ránk háruló kötelezettsé­geknek, s kielégítjük külföldi vásár­lóink igényeit is. Nemcsák több közszükségleti cikket készítünk, hanem ellátjuk géppel, műtrágyával, vegyi­anyaggal a mezőgazdaságot. hogy van már az országban három műszaki egyetem, a közeljövőben Győrött épí­tenek egyet. Szeged nem kap ilyen egyetemet, ellenben már most is láthatjuk, hogy hiányzik a városban egy felsőfokú textilipari tech­nikum. Ennek építésére bi­zonyosan sor kerül majd. Végül Győri elvtárs kül­politikai kérdésékre vála­szolt, majd Keseterics Sán­igényeket, de sokat javít tü- dorné zárszavával ért véget zelőellátásunkon. a választói gyűlés. Havazik, olvad, dara esik, jegesedik, köd van, zúzma­ra. s azután minden kezdő­dik elölről. Ilyen az idei te­lünk. Lassacskán csak két­féle ember él Szegeden: aki már elesett a síkos, hepehu­pás utcán, s aki rövidesen el fog esni. Több mint húsz éve, 1940­ben, meg 1942-ben volt utol­jára 40 centiméteres hó Sze­geden. Igaz, tavaly is elő­fordult, hogy több hullott Tizenhárom éves a szovjet-kínai barátsági szerződés A szovjet—kínai barátsá- nagy jelentőségűvé teszi az gi. szövetségi és kölcsönös is, hogy biztosítja a Távol­segélynyújtási szerződés alá- Kelet békéjét és bizton­írásának 13. évfordulója al- ságát és elősegíti a világ halmából a kínai főváros békéjének megszilárdítását közvéleménye szerdán ün- ^ nepi estet rendezett Az es­ten Csang Csi-hsziang, a- Ki- Hasonló ünnepi gyűlés nai—Szovjet Baráti Társaság volt Moszkvában az évíor­központi vezetőségének ügy- dúló alkalmából. A gyűlésen vezető főtitkára mondott be- Pan Ce-li nagykövettel az szédet. Megállapította, hogy élükön megjelentek a kínai a szerződés formába öntötte nagykövetség munkatársai, •a kínai és a szovjet nép ha- Az ünnepségen Jeljutyin, gyományos barátságát és új a Szovjet—Kínai Baráti Tár­távlatokat nyitott meg e ba- saság alelnöke, valamint rátság további fejlődésé- pan Ce-li, a Kínai Népköz­hez. — A kínai és a szov- társaság moszkvai nagykő-! egyszerre, mint az idén, ha­jét nép barátsága és össze- vele mondott beszédet. [ marosan azonban elolvadt. fogása — mondotta — ked­vezően segíti a harcot or­szágaink közös ellenségei el­len, népeink közös ügyét, a világ népeinek az imperia­listák és lakájaik elleni igazságos harcát, valamint a világ békéjéért vívott harc nagy ügyét. Beszédet mondott Cservo­nyenko pekingi szovjet nagykövet is. — A szovjet—kínai barát­sági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés és a szerződés alapján kibonta­kozott együttműködés — hangsúlyozta —, már eddig is óriási szerepet játszott és továbbra is hatalmas szere­pet fog betölteni a szocializ­mus és a kommunizmus or­szágaiban folyó építése A szegedi karhatalmi egység tegnap, szerdán délután megkezdte a Tolbuhin so­gárút úttestjenek megtisztítását. Száz lapát és csákány üzent hadat a közlekedést akadályozó, latyakos, jeges hónak. Hogy pontosan mennyi hó­pehely pottyant a városra, nem tudni, de azt igen, hogy november óta 187 milliméter csapadékot kaptunk össze­sen. Annyit, amennyi egy egész évi átlagnak megfe­lel. Rét méteres darabokban, ha­nem egyszerre két sarok hosszán. — Karcagi vagyok — fe­leli a kérdésre az egyik jó­kedvű karhatalmista. — Ha­tan vagyunk a szakaszból karcagiak. Nem, szegedi alig van közöttünk, sokfelöl jöt­tünk. ennek kebzuojtatú, jaggx izemvoM&bólL £ sracződésUhid epüé&eiul m. Szovjet lapok Budapest felszabadulásának 18. évfordulójáról Szerdán a reggeli moszk- A Krasznaja Zvezda hang­vai lapok cikkel és képpel súlyozza Budapest nagy jp­emlékeznek meg Budapest lentőségét és a magyar gaz­felszabadulásának 18. évfor- dasági és kulturális életben dulójáról. A Pravda közli elfoglalt kiemelkedő helyét. budapesti tudósítójának Ve- A Moszkovszkaja Pravda res Józseffel, a fovárosi ta­A városi tanács építési és közlekedési osztályának fő­mérnöke, Rátky György mondta: — A köztisztasági válla­lat nem bír a rengeteg hó­val. Gépe nincs, csak 200 lapátja, de hozzávaló hó- akadály. A karhatalmisták tehát az első kérésre szívesen segí­tettek. pedig nem is ide­valósiak. Ma már csatasor­ban áll a honvédség műsza­ki alakulata is. A főútvonal­ról rövidesen eltűnik a hó­munkás sem jelentkezjk ele­gendő, — Sürgős intézkedésekre volt szükség. Először is Papp István, az osztály útmeste­rének kezébe összpontosítot­tuk az egész város hóeltaka­rítási munkáinak irányítá­sát Azután felkértük a sze­gedi karhatalmi egységet a honvédség alakulatait és a középiskolákat, hogy ha tud­hak. segítsenek. nács végrehajtó bizottsága el­Budapest és Moszkva baráti nőkével készített interjúját, kapcsolatainak amelyben szó esik Budapest méltatja, nyolc-tízéves távlati fejlesz­tési tervéről, a nagy lakás­építkezésekről, az Erzsébet- bemutatjak Budapest fejlődését A lapok több fényképpel is min­tk#u*«á eletet. (MTi| © Elsőnek a karhatalmisták fogtak csákányt, lapátot. Hihetetlen gyorsasággal ment a munka, tűnt el a je­ges, ropogós, feketére aszott Aó az úttestről Has egj* De mi lesz a mellékutcák­kal? Nemcsak az úttest jár­hatatlan bennük, sok helyen még a gyalogjáró is. Azt ki fogja eltakarítani? Bizonyára felesleges a kérdés. A példa nyilvánvaló. A házfelügyelők kötelesség­tudása és a lakosság annyi­szor bebizonyított hajlandó­sága a társadalmi munkára, majd a mellékutcákban is rendet teremt Utóvégre nem várhatjuk meg így a tavaszt. Meg a karcagiak, s a többi kedves egyenruhás segítő­társunk buzgalmával sem élhetünk vissza! *

Next

/
Thumbnails
Contents