Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

Vasárnap, 1963. február 18. ÖÉL-MAGYARORSZÁG 7 József Attila szegedi és makói kortársainak baráti találkozója A Tiszatáj szerkesztő bi- a költő, ellenkezően: kedveszottsága pénteken este az ségét, föloldódását, vidámsáfbajazid bég Magyarországi ősbemutató a Szegedi Nemzeti Színházban írószövetség szegedi csoportjának helyiségébe baráti találkozóra hívta József Attila szegedi és maitói kortársait. Bár a kedvezőtlen időjárási és közlekedési viszonyok migát emelte ki. Hasonlóan jellemezte az ifjú poétát Jenő István, a Színház cs Társaság egykori munkatársa, József Attila szegedi baráti körének tagja és Füssy Lászatt a meghívottaknak csak ló, aki eddig még nem pubkisebb része tudott megjelenni, a résztvevők sok érdekes mozzanatot ismerhettek meg a költő életéből. Anárássy Lajosnak, a Tiszatáj felelős szerkesztőjének megnyitója után az ismert likált mozzanatokat idézett föl. Érdekes volt, hogv a makói diák egykori tanárának, Falábú Jenőnek jelenlevő leánya a Nyolcesztendős lányok című vers megszületésének körülménveit szegedi József Attila-kutató, ismertette: ezt a verset Jódr. Péter László, a városi zsef Attila húgának. „FaláSomogyi Könyvtár tudományos munkatársa vezette be a beszélgetést. A kortársi emlékezéseknek a költői életrajz és az életmű megismerésében betöltött szerepéről. az emlékezések gyakori korlátairól, ugyanakkor azonban eligazító, nyomravivő jelentőségéről szólt, s idézte József Attila versbeli bú Theácskának" dedikálta, így is jelent meg annak idején, s modellje, mintája is ő volt. Az emlékezések során szó került a költő családi viszonyaira, Makóra kerülésének és a szegedi munkásmozgalomba való bekapcsolódásáóhajál: „Emlékezzetek rám, nak körülményeire is. Füssy aki köztetek éltem, s akit ti László értékes emlékeket szerettetek egykor..." idézett föl a költővel jóval Dr. Diósszilágyi Sámuel szegedi évei után, 1931 aunyugalmazott kórházi főor- gusztusi találkozásáról, vos, Kelemen Ferenc nyűg- Az est során a jelen levő díjas polgári iskolai igazga- ifjabb irodalomtörténész és tó, a fiatal diák „öreg ko- írói nemzedék tagjai is tetmái", makói pártfogói köré- tek föl kérdéseket a kortérhez tartozott. Ök a fiatal diák magatartását, az egykori osztálytársak megítélése szerint különcködő hajlamát idézték föl. Saitos Valéria, akihez számos szép, fiatalkori szerelmes versét írta saknak. A Tiszatáj szerkesztősége tervbe vette, hogy Juhász Gyula közelgő 80. születésnapja alkalmából hasonló baráti találkozót rendez a nagy szegedi költő kortársai számára is. Rekordfőnyeremény a lottóban A sz avák opera napja- drámai magot, amelyre a cseinkban született, valósággal lekmény épül — az elrabolt a szemünk előtt, a felszaba- szlovák fiú férfi korában rádulás után. Nincsenek hazai jön arra, hogy nem is török előzményei, felhasználható —, nem tudta a három íelvohagyományai, s azok a szer- nás nagy terjedelmében drazők, akik hozzákezdtek meg- maturgiailag végig elevenen teremtéséhez, a népköltésze- fenntartani. Az elakadás főten kívül szinte nem fordul- lcéppen a harmadik felvonó shattak más hazai tradícióhoz, ban jelentkezik. Mire a törUyen előzmények után jogos, ténet addig elérkezik, dráT kérdés, hogy ennek AZ maisága kifullad, sőt véget is jonnan született operakuttű- ér. Jan Cikker zenéjében virának a jelentősége túlnő-e szont nyoma sincs kifulladáséi kísérletezések és a kezdődő nak: a muzsika az első pilpróbálkozások színvonalán, lanattól az utolsóig magasan kisugárzik-e hatása a hazai szárnyal. szerepében Herdál Valéria' mind a lírai, mind a drámai részeket tekintve egyaránt hitelesnek éreztük, s alaki táplasztikusan formálta markánssá. Hasonlóan határozott arcú alak Littay Gyula bírója, Sinkó György főjuhásza, Réti Csaba eunuchja és Gyimesi Kálmán Abdulja. Szalma Ferenc a török fővezér szerepében rövid, hatásos alakítást nyújtott. Varga Róbert, Szabady István, Rissay Fái és Farkas Ferenc közresából felfogásának modern- működése főképpen az énekföldön túlra, van-e mondanivalója más népek számára. A Bajazid bég szegedi bemutatójának sikere meggyőzően bizonyította. hogy a szlovák operakultúra, minden fiatalsága ellenére sem marad el a világszínvonaltól, nem provinciális értékű próbálkozásból áll, hanem határozott és sajátos karaktere, kialakult egyéni arculata van, tud újat, figyelemreméltót, jelentőset mondani Mi Jellemzi ezt a zenét? Mindenekelőtt népi ihletésű, szertelen túlzásoktól mentes, kiegyensúlyozott modernsége és eredetisége. Cikker a népi hagyományokból indul ki, de ez nem azt jelenti, hogy szlovák népdalokat fűz csokorba. Az opera népisége nem ilyen kezdetleges keretekben nyilatkozik meg. Cikker — ne értsük félre a szót — stilizálja, magához alakítmég olt is, ahol az operakul- -Ja a népi n?elúdikát é® rit" túra évszázadok messziségc- nukat, ugy használja ezt az .. .. nnwr«rtA+ mmf l fii Cl onvabe nyúlik vissza. Jellemzően igazolják ezt a Bajazid bég zeneszerzőjének nemzetközi sikerei is Tolsztoj Feltámadás című regényéből írt operáját rövidesen Stuttgartban, Berlinben, Magüe'ourgban és Stockholmban is bemutatják és szó van a mű leningrádi előadásáról is. Dickens Karácsonyi énekéből készült operájánalt pedig ez év októberében a nyugat-nérrstoranyagot, mint író az anyanyelvét. Ezért nincs ellentét a zene népisége és modernsége között: a Bajazid bég muzsikája XX. századi mondanivalót hordoz. Nem is akárhogyan. Népiség és modernség mellett roppant eredeti is ez a zene. Egyetlen példa erre. A második felvonás zeineileg egyik legizgalmasabb részlete a török tánc. Már maga a vállalkozás is szinte vakmerő. (Liebmann íelv.) Bajazid beg (Vadas Kiss László) és Katka (Bcrdál Valéria) a II. felvonásban vzáai R'nccelhen a» első larsozas is szinte vanmero. ..,„..., ,. b ... Annyi ilyen táncot írtak már sege, az egyszerusites elkeru- szólam visszaadasa szempontbemutatója Helyesen járt el tehát a Szegedi Nemzeti Színház, A 6. játékhétre összesen 5 241 983 szelvényt küldtek be a fogadók. A hatalmas szelvénymennyiséget figyelembe véve talán már nem is csoda a gyakori ötös találat. A második és az ötödik hét után, most a 6. játékhéten is akadt olyan szerencsés lottózó, aki eltalálta mind az öt kihúzott számot; A főnyeremény ezúttal — mivel ezen a héten küldték be a legtöbb szelvényt — forint. A 20 százalékos nyereményilleték levonása után is 1 572 589 forintot kap kézhez majd a szerencse kegyeltje. , A nyertes még ismeretlen. * Négytalálatos szelvény 61 van; nyereményük egyenként 32 223 forint. Három találatot 6122 fogadó ért el, nyereményük egyenként 321 forint. A 156 244 kéttalálatos szelvényre egyenként 12 ugyancsak rekord: 1 963 736 forint 60 fillért fizetnek. a zenetörténet folyamán, lésére való határozott törek- jából figyelemre méltó, hogy ez a téma — úgy tűnik vése a legrokonszenvesebb. A szövegkönyvet Szabó • . legalábbis — szinte elkerül- Turján Vilma Anna szere- Miklós fordította. Munkája amikor musorara oizte a Ba- hetetlenné teszi a közhelyek pében mindenekelőtt énekben jói tolmácsolja a mű költői jazid beg-et: egy friss, mai ismétlését. Jan Cikker török nyújtott figyelemre méltót, szépségét. prozódiája sikefolyamat alakulómba kap- tánca ionban nem semmiV színészi játéka talán egy ár- rült: a bonyolult szlovák ritcsolodott beie: ezzel gyorsan mondó közhelyeket fogalmaz nyalattal halványabb. musokat és a magyar szövees batran imponáló frisse- üjjá, hanem még ebben az Az opera többi szerepe jel- get hangsúlybeli hibák nélsegge! cselekedeti. Elcsépeltnek látszó tárgykör- legtelenebb, kevésbé karakta- ltül forrasztotta egybe. NaA Baja/üti beg szovegkony- j,en is tud eredetit, érdeke- risztikus. A szegedi opera gyón szépek Kemenes Fanny vet Jan Smrek, az ismert jelentőset mondani. Még- művészei azonban határozot- látványos jelmezei. Sikerült csehszlovák kolto irta. A tor- hozzá magától értetődőleg tan és eredményesen töreked- dr. Baróthy Zoltánná koreoganélkül, hogy ezzel a török tek arra, hogy szerepüknek láttája. A nehéz feladatokat tánc elveszítené sajátos vo- ennek ellenére is egyéni ar- ellátó kórus Szalay Miklós násait. culatot adjanak. Leginkább irányításával végig stílusosan A Szegedi Nemzeti Színház talán Horváth Józsefnek si- énekelt, költ"' F 'zös előadásában Jan Cikker ze- került ez: Ahmed szerepét ökrös László ténet alapja agy népballada, amely a szabadság és a haza szeretetéről beszél. Bármennyire is magasztos azonban ez a mondanivaló, a zeneszerző és a vállalkozásából kétségtelenül a muzsika az értékesebb, izgalmasabb és maradandóbb. Smrek ugyanis, mint a szövegkönyvéből is kiderül, ízig-véria ítrai alkat, s azt a JÉ. lassan az apa —, ez már a második ebben az évben!... — még mondani akart valamit, de a gyerek rugdalózni kezdett a kezében, és vigyáznia kellett, hogy le ne pottyanjon. — Látja, ilyen eleven! — mondta, ahogy a gyerek megnyugodott. Az öregasszony följebb emelte a fejét, tekintetével lassan végigjárta a gyereket, egy pillantása a vonat felé tévedt, majd összekulcsolt kezekkel állt tovább. Az arcán. mint a szétfújta hullámok, lassan átrendeződtek a ráncok. — Vajon honnan jöttek hozzá? — kérdezte mellettem valaki. Valahol, egy külső sínen, nagyot sikoltott egy vonat. A fiatal ember az asszony felé nyújtotta a kicsit. — Nézze meg, milyen nehéz, mama! Akkor az öregasszony furcsa idegenséggel megfogta, s a gyerek riadtan pislogott fölfelé. Aztán az öregasszony közelebb húzta magához a gyereket, és a keze ösztönösen végigsimította néhányszor a kis fehér kabátot. — Ugye milyen nehéz? — kérdezte a fiatal asszony is. — És hasonlít a mamára — mondta az ura. — A szája egészen olyan ... Az öregasszony ráültette a karjára és úgy vizsgálgatta tovább. — Nagyon hasonlít a papára is — mondta a fiatal asszony. — Már ahogy Henrik mesélte ... — tette hozzá kicsit bátortalanul. Az öregasszonynak megrándult az arca. — Már beszél is egy pár szót — szólalt meg újra az apa. — Tegnap azt mondta: muttí! A kicsi újra mozgolódni kezdett. Apró kezeivel az öregasszony kendője után nyúlkált. Amikor végre belekapott, az asszony lehajolt, hogy még jobban megfoghassa. De az arca ugyanolyan komoly maradt. Iá őzben a peronon újra izgatottabb lett a hangulat, az emberek mind gyakrabban nézték az órájukat, és minduntalan egymás szavába vágtak. Az öregasszony nem vett észre semmit. A kendőjét még jobban odaengedte a gyereknek, s most már meg is mozgatta az állát. A kicsi gügyögve kapkodott feléje. A fiatalok furcsa mosollyal nézték. Az öregasszony gondolt egyet és kioldotta a kendőjét. A kicsi egy összevissza mozdulattal megint belekapott és lerántotta. Éppen bele a két sín közt feketéllő tócsába. Az apja ijedten nézett utána. — Nem baj! — mondta most halkan az öregasszony, és tovább játszott a kicsivel. A peronon egyre nőtt a mozgolódás. Vasutasok szaladgáltak ide-oda. a postakocsiba bedobták az utolsó zsákot, és az utasok is húzódni kezdtek megint a lépcsők felé. A kicsi most az öregasszony hajának esett. Ügy túrkált az ősz szálak között, mintha nagyon keresne valamit. A vonat elején felvisított egy sípszó. A két fiatal kérdően egymásra nézett. A gyereknek sikerült egy tincset összefogni. Amikor azt is-rángatni kezdte, az öregasszony felnevetelt. A forgalmista épp akkor ment el mögöttük. Az utasok már az ajtóban meg az ablakoknál álltak. A fiatal asszony sürgetően nézett az urára, az tanácstalanul nézett vissza rá. Most már a kalauzok is kiabálni kezdtek. A kicsi lassan fölborzolta az öregasszony egész haját. — De most már megyünk! — mondta végül nagy nehezen az apa, és a gyerek után nyúlt. — Muszáj! — tette hozzá a felesége is. Az öregasszony csak akkor figyelt fel, amikor a gyereket kivették a kezéből. Csak nézett értetlenül és csomós kezeivel a haját igazgatta. A szeme még nagyobbra tágult, és csendesen megremegtek a ráncai. A forgalmista- felemelte a tárcsáját. — Majd jövünk még! — szólt vissza a fiatal ember, amikor már ők is. az ablaknál álltak. — Ha lesz elég pénzünk jövőre! Akkor már menni is fog a kicsi! \ ztán a vonat lassan, nagyon lassan ** megindult. Az öregasszony, mint akit megigéztek, ment utána De csak egy pár lépésig jutott, mert búcsúzkodó, kiabáló emberek álltak elé. Mindenki a vonatot nézte, mindenki integetett. Ügy hullámzott a sok kéz, mint a szélben a nád. — Ez is a két Németország! — mondta mellettem valaki. — Ha nálunk a dunántúlra mennének így... Mikor az utolsó kendő is eltűnt, hazaindultak a várakozók. Az öregasszonyt már nem láttuk sehol. Aztán megnéztem az órát. Az állomáson összesen tíz percig állt a vonat néjének összes szépségei maradéktalanul megvalósultak. Az egész együttes otthonosan mozgott a mű modern levegőjében, az előadás minden mozzanatán érződött, hogy a szereplőktől nem idegen az i az operastílus. amellyel a szerző mondanivalóit megfogalmazta. Vaszy Viktor zenei vezetése — amellett hogy minden közreműködőtől a legapróbb részletekben is feltétlen pontosságot követelt — főképpen abból a szempontból jelentős, hogy határozottan kiemelte a zene drámaiságát. izgalmas modernségét A zenekar mindvégig szépen és árnyaltan játszott, egyaránt kifejezően szólaltatta meg a muzsika drámai erejét és lágy líráját. Különösen emlékezetesen hangzott a harmadik felvonás himnikus szárnyalású zenéje. Az előadás nagy sikerében fő része van a zenekar játékának. Hatásosan adták vissza Cikker bravúros hangszerelésének minden szépségét. A rendező Makai Péter, aki egyébként az opera hangulatkeltő díszleteit is tervezte, látványossá formálta az előadást és jól irányította a színészi játék szempontiából ls nehéz feladatokat ellátó operaénekesek munkáját. A harmadik felvonás színpadravitelével azonban láthatólag igen erősen küszködött: itt az elakadt összeütközést a tömeg és a szülőföldiére viszszatért Bajazid bég között — a színpadi megvalósítást tekintve — egv kissé mesterkéltnek éreztük. A közreműködő művészek közül mindenekelőtt Vadas Kiss László alakítását kell kiemelni. Feladata színészileg is nehéz volt, főképpen Bajazid bég vívódásainak életszerű bemutatása szempontjából. Vadas Kiss László játékban, énekben egyarár-.i magas színvonalú teljesítményt nyújtott és kiemelkedően megfelelt az igényes követelményeknek. Katka Szeged a hazai lapokban BALOGH István: Az alföldi tanyásgazdálkodás az 1830—40-es években. Agrártörténeti Szemle, 1962. 3—4. sz. (Szegedi adatokka.) SZÉKELY György: Két alföldi városunk városképi feldolgozása. Agrártörténeti Szemle, 1962. 3—4. sz. (Nagy újdonságai. Zoltán, Papp Imre, Börtsök íebr. 3. László: Szeged c. könyvéről is.) BERCZIK Árpád: Szocialista szerződés egy társadalomtudományi tanszék és egy könyvkiadó vállalat között. Felsőoktatási Szemle, 1963. január. (A Germán Intézet és az Európa Kiadó között) ERDŐS János: Tanulságos karnagyi klubösszejövetelelt. Népmüvelés, február. FEKETE János: Üj összefogás Szegeden: növényvédelmi akcióbizottságok. Kertészet és Szőlészet, február. BÁNFALVI József: A testnevelési tantervi javaslat szegedi vitájáról. Sport- és Tudomány, február. Tizennyolc év után derült fény hetvenhat szegedi és hódmezővásárhelyi deportált meggyilkolásának körülményeire. Üj Élet, íebr. 1. (Az izraeli Bernáth Lajos közlése.) tLÖKÖS Zoltán! L. Z.: Az év első hónapjának szegedi Népszabadság, (KUN Sándori K. S.: Szegedről jelentik. Képes Sport, febr. 5. (Az űjszegedi hévízfürdőről és Nagy János íjászról, képekkel.) Téli karalábészüret. Tanácsok Lapja, íebr. 7. (Kép.) Halászás — jég alól. TÓTH Béla fölvétele. Népszabadság, febr. 7. (Kép.) (TÓTH Bélai: Kaméliavirágzás Szegeden. Esti Hírlap, febr. 7. GINK Károly: A város és színháza. Film, Színház, Muzsika, febr. 8. (Képriport.) A Gépipari Technikumban kellőszámú lelentkező esetén közponU íűtőtanfolvam és lánghegesztő tanfolyam indul. K. 73 1000 Agfa magnószalag kapható 73,— Ft-ért. Bizományi Áruház Vállalat. S. 1448G Katonaviselt gépésztechnikusokat keresünk, részletes önéletrajz, fizetésigény és eddigi működés megjelölése mellett. Postafiók 83. K. 76 Pályázati felhívás! Szeged mj. városi tanács Idegenforgalmi Hivatala pályázat 01 hirdet azonnal betöltendő főelőadói állásra Feltételek: érettségi, vag' ennél magasabb végzeltst legalább egy idegen nyeltudás, nyelvvizsga letétel., re alkalmas fokon. Bérezés az e munkakörre megállapított kulcsszám szerint. Jelentkezés: a hivatalvezetőnél, két példányos részletes önéletrajzzal. (Klauzál tér 7.) s. 14468