Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-08 / 32. szám
Péntek, 1963. február 8. DÉL-M A GYAR0RSZÁ6 A sok hó használ a vetéseknek Dr. Kéri Menyhért, a Me- számára is jó "csapadékalateorológiai Intézet agro- és pot* vetett ez a sokat szidott biometeorológiai osztályának idei tél. vezetője tájékoztatásul elmondotta, hogy a jelenlegi hótakaró az ország mezőgazdasági művelés alatt álló területén átlagosan 40—60 liter vizet tartalékol minden négyzetméteren, mégpedig a növények fejlődésének arra a szakaszára — április, május —, amikor a legtöbb vízre van szükségük. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az utóbbi években tapasztalt nagy aszály főleg azért következett be, mert 'rendkívül kevés volt a téli csapadék, s a vegetáció megindulásával a talaj termőrétegéből a csekély víztartalék pár hét alatt teljesen kifogyott. Most — mivel a hó fő olvadási ideje rendszerint február végére, március elejére esik, az őszi és tavaszi gabonafélék, továbbá számos ipari és takarmánynövény máris biztosítva van a: esetleges tavaszi szárazság ellen. De a kapások Ugyancsak kedvező vonása a vastag hóbundának, hogy a legkeményebb — 20—28 fokos — januári és február eleji fagyok ellen megvédte őszi vetéseinket, főleg a külföldi intenzív búzafajtákat. Végül a hó megakadályozza a tavasz idő előtti kibontakozását, s ezzel elejét veszi a nagyobb fagykároknak is. (MTI) A zalai olajbány ászok segítsége a fővárosnak A rendkívüli tél tüzelőanyag-gondjainak enyhítéséből a derekasan helytálló szénbányászokon kívül nagy részt vállaltak az olajbán yányok is. A Dél-Dunántúli Kőolajtermelő Vállalat dolgozói áldozatkész munkájának az eredménye, hogy Budapesten mindeddig zavartalan volt a háztartási gázellátás. Januárban a terv szerinti 3,3 millió köbméter helyett összesen 5,9 millió köbméter földgázt juttattak Budapestnek. A termelésből kiesett kőolajmennyiséget később kell pótolniok. (MTI) Üzemi akadémia az építőknél Az építőiparban a Itulturá- zel kapcsolatos létszámnövelis nevelő munkát az üzemi kedés a vegyiparban is előakadémiák rendszerének térbe helyezte a tanulást, a meghonosításával sikerült a legeredményesebben a termelés szolgálatába állítani. A múlt évben több mint tízezer építőipari dolgozó vett részt üzemi akadémia előadásain. A gyors fejlődés és az ezszakmai és általános művelődést. Az ötéves tervidőszakban mintegy 15 000 vegyipari szakmunkást kell kiképezni. Az ősszel 1600 felnőtt oktatását kezdték meg a különböző szakmunkásképző tanfolyamokon. Először választanak Tizennyolcadik évi&et be- "fiú. A szakmunkásvizsgán gaszünet szorongató, ünnepétöltött fiatalok. Külön isün- vörös oklevelet kapott, s jól lyes csendje helyett a hétnep lesz számukra ez a mos- tanul a technikumban is. köznapok lármája tölti be a tani választás. Először élnek És a munkahelyén? Janu- folyosókat — felnőttként — állampol- árban 132,4 százalékot telje- Harmadévre gári jogaikkal. Az első vá- sített és 1800 forintot vitt íasztás a nagykorúság ünne- haza. Petőfitelepen lakik a pe. Elindulnak. Az egyik iz- szüleinél. Három testvére gatottan, lámpalázasan lép szintén dolgozik. Tizenkilenc be majd a szavazófülkébe, a éves. Szeretne jól, nyugodmásik nyugodtan, magabiz- tan élni. egyelőre szeretné tosan. elvégezni a technikumot, azTöbb ezer fiatal lány és tán... Esetleg tanul tovább, fiú öltözik ünneplőbe Sze- Tanulni és dolgozni. Emtoergeden és a járás községeiben ré lenni. Olyanná, mint az a választás reggelén. Azt ár. édesapja. Ezek a tervei, így szavaznak. Döntenek — ko akar élni, erre a jövőre akar molyan felelősséggel. Egye- szavazni majd most — az teirri hallgatók, munkásfiata- első választáskor. Édesapjálok termelőszövetkezetek ifjú val együtt mennek majd el A DÁV és a vízügyi igazgatóság segítségével Beruházás nélkül is növelhetik az öntözhető területehet a tsz-ek jar Förgeteg Ildikó. Ha minden jól megy, két év múlva magyar—történelem szakos középiskolai tanár lesz. Négyes rendű lett most ez a szorgalmas szegedi kislány, aki édesapja hivatását viszi majd tovább. Felső városon laknak. Erre lakik egyik képviselő-jelöltünk, Lacsán Mihályné is, akit mindenki ismer és szegazdái. * Egy éve szakmunkás Berta László a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál. A bőrruharészlegnél dolgozik. Szalaggépes. Még ipari tanuló volt. amikor beiratko az iskolához. Együtt szavaz J*?"1, "^h®71. majd a család. Az apa, aki tíz éve dolgozik már a -Szőrméd-ben, s öt éve művezető, a fia, aki az egyik legjobb ifjúmunkása az üzemnek, az anya, akinek a keze alatt négy gyerek nőtt fel. • Legutóbb még ketten men tek el szavazni Förgetegéktől. A két szülő. Most már hárman lépnek az urnák elé. S hogy mit választ Förgeteg Ildikó egyetemi hallgató, a holnap pedagógusa? A holnapot, a jövőt, hol majd hivatásánakwélhet, nevelve, tanítva felnövő új nemzedékeket. Erre a jövőre akar szaVége a vizsgaidőszaknak. Megkezdődtek újra az órák zott a Közgazdasági Techni- az egyetemeken. Most már vazni élete első szavazólapjaim esti tagozatára. Most mindennap benépesülnek az ján. élve állampolgári jovizsgázik a második osztály Ady téren a Bölcsészeltudo- gával. első félévéből. Szorgalmas mányi Kar tantermei. A vizs- P. L. A Tiszavölgy, ezen belül Csongrád megye az ország csapadékban legszegényebb területe, ugyanakkor a hőmérséklet. a napfénytartam igen gazdug. Ezért érthető, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink az ALsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósági és a vízgazdálkodási társulatok segítségével évről évre igyekeznek növelni az öntözhető területeket. Tavaly például igen nagy fejlődésnek lehettünk tanúi, mert 1961-hez mérten több mint 17 ezer holddal emelkedett a vízügyi igazgatósághoz tartozó öntözhető terület Ezek jelentős része Csongrád megyére esik. Az idén további 9 ezer holddal nő megyénkben az öntözhető terület nagysága, s az év végére eléri a 40 ezer holdat. Több termés Tehát egvre nagyobb földterületen többé nem a természet szeszélye, hanem a technika és a tudomány lesz az úr. Ezeken a területeken olyan vízigényes kultúrákat lehet majd termeszteni, amelyek fajlagos hozama öntözéssel többszörösére növelhető. A 100—120 mázsás cukorrépatermesztés helyett 300, a 25—30 mázsás pillangós takarmány helyett 60— 80 mázsát, s a 10—15 mázsa helyett 35—40 mázsa fűszerpaprikát termelhetünk holdanként, s gazdagabb gyümölcs- ós konzervipari növény terméshozamot érhetünk el. Az utóbbi két évben az aszály sok gazdaságban megtépázta a várható termést, csökkentette az egy munkaegységre ' eső részesedóst a szövetkezetekben. Ezzel szemben a szentesi, a mindszenti termelőszövetkezetekben, ahol már nagyobb területeket öntöznek, a tervezettnél többet osztanak a szövetkezeti tagoknak. A kétféle sajátosságot látva, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál született meg a gondolat: ne csak állami beruházással, saját erővel, hanem külön összefogással is segítsünk bővíteni az öntözés; lehetőségeket a termelőszövetkezeti gazdaságokban. Egy javaslat Már az elmúlt évben a vízügyi igazgatóság vízhasznositási részlegének segítségével több tsz-nek sikerült minden különösebb beruházás nélkül növelni, vagy meghonosítani az öntözést. Bérbeadtak egy berendezést a szegedi Felszabadulás, a csanyteleki Tisza, a kiszombori Űj Élet és'más termelőszövetkezeteknek. A DÁV igazgatója. Vajda György is valami hasonló segítségnyújtást javasol a vízügyi szakembereknek. Javaslatával meglevő rejtett tartalékokat hasznosíthatnánk Csongrád megye mezőgazdaságában. A javaslat lényege: mivel az öntözéshez rendszerint nemcsak vízre, hanem hajtóerőre, tehát villamos energiára is szükség van, fogjon össze a DÁV és a Vízügyi Igazgatóság Mérjék fel, hogy a megyében milyen területeket lehetne könnyedén öntözni, ha ott villanymeghajtású öntözőberendezést működtetnének. Az akadályok legyözhetök Azt mondhatja erre a tájékozatlan ember: nagy munka lesz felmérni a megye óriásj területét, megállapítani, hol, milyen területek mellett húzódik el villamosvezeték. A terep "bejárás* első szakasza azonban már megtörtént. Könnyebb volt, mintsem gondolnánk. A DÁV és a Vízügyi Igazgatóság vezetői a javaslat alapján papíron járták végig a területet, pontosabban térképen. Ugyanis egyik-másik szervnek is van saját hálózatát rögzítő térképe. Csak a kettő pontos egyeztetésére van szükség, s megállapíthatjuk, hol csapolható meg vízcsatorna, esetleg hova lehet eljuttatni a vizet, belvízlevezetó árokban, s hol lehet "megcsapolni* a villamosvezetéket. A másik probléma az, hogy nincs felhatalmazásuk a sajátos jellegű térképek kicserélésére és egyeztetésére. No. de úgy hisszük, ez csak idő kérdése. Az engedélyt megszerezhetik rá. Még a télen, vagy a kora tavasszal az öntözési szezon előtt valóság lehet a javaslatból, hogyha a nyáron ismét szorongatna bennünket az aszály, konkrét segítséget ajánlhatnak fet a DÁV és az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Segítségükkel az eddiginél jóval nagyobb területen védekezhetünk acz aszály ellen öntözéssel. N. F. a fiatal államok támogatására fordítanák, jelentősen növelhetnék tartalékaikat, meggyorsíthatnák ipari fejlődésüket és az egy főre eső nemzeti •jövedelmük emelését. ". AFRIKA FEJLŐDÉSÉNEK kulcsa: a folyók vizének ellenőrzése — irta D. Stamo ismert angol földrajztudós. Állításában sok a túlzás, de van benne jókora igazság is. Az óriási méretű afrikai sivatagok termővé tétele mesterséges öntözés nélkül elképzel hetetlen. Azt nem kell hangsúlyozni, milyen nagy jelentőségűek ezek a folyók villamosenergiatermelési, állattenyésztési, megélhetési stb. szempontból. A Kongó vízrendszerét "Afrika.energetikai szívének* nevezik. A kutatásokból kiderült, hogy Kongó vízenergia-tartalékai elérik a 390 millió kilowattot. Szó lehetne arról is, hogy a Kongó folyó felesleges vizét a Kongótól északra eső sivatagi és félsivatagi területek öntözésére használják fel. Az ezzel kapcsolatos terveket már ki is dolgozták, megvalósításukhoz azonban még nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi alappal. A közgazdászok kiszámították, hogy a fegyverkezésre költött egyhavi összegből egész Szahara öntözését meg lehetne oldani. Hasonló rejtett tartalékai vannak csaknem valamennyi afrikai ország folyójának. E tartalékok kihasználása megnyitná az utat a széles körű gazdasági fejlődés felé. Gyárakat és kohászati üzemeket, gépgyárakat, vegyipari üzemelvet, könnyű- és élelmiszeripari vállalatokat építhetnének itt. E vállalkozások megvalósítására, amelyek nem csupán Afrika, hanem az egész világ arculatát megváltoztatnák. teljes mértékben elegendő volna az az összeg, amelyet az elmúlt 12 évben fegyverkezésre költöttek. t1 ZZEL SZEMBEN egyes közgaz• J dászok egyre magasabb fegyverkezési költségvetések kidolgozásán törik a fejüket. Ebben a hajszában az elsőség "pálmáját* az imperialista világ legerősebb militarista politikai csoportja — a NATO — mondhatja magának. A kíméletlen statisztika arról tanúskodik, hogy 1949-től 1962-ig a NATO-országok közvetlen katonai kiadásai körülbelül 760 milliárd dollárt tettek ki. Ez az összeg kétszerese az Egyesült Államok reális évi nemzeti jövedelmének. Ez nem is öleli fel az összes katonai kiadásokat. Számos olyan hadi kiadási tétel van még, amelyeit: a "békés* költségvetési tételekben szerepelnek. Ilyenek például: az űrkutatási kiadások, más országok segítése, katonai adósságok törlesztése stb. Ezzel a tételek jelentős összegre rúgnak a burzsoá államok költségvetéseiben. Az Egyesült Államokban az 1962—63-as pénzügyi évben a militarista célokat szolgáló közvetett és titkos kiadások elérik a 20 milliárd dollárt. Mindemellett fennáll annak a veszélye, hogy a katonai kiadások tovább növekednek. Az utóbbi 2—3 évben a Nyugat katonai kiadásai óriási mértékben növekednek, s abnormális méreteket öltenek. A katonai célokat szolgáló közvetlen kiadások az 1962— 63. pénzügyi évben a megelőző pénzügyi évhez viszonyítva az Egyesült Államokban 6.7 milliárd dollárral, vagyis pontosan 15 százalékkal emelkedtek. Franciaországban ezek a kiadások 4 százalékkal, á Német Szövetségi Köztársaságban 41 százalékkal lettek magasabbak. Különösen az utóbbi szám igen figyelemre méltó. Ki fizeti meg elsősorban ezt az őrült fegyverkezési hajszát, amely pusztulással fenyegeti a világot? Elsősorban a munkások, parasztok milliói, valamennyi munkából élű ember. Ök képezik az adófizetők fő lomegeit, akik-, bői közvetlen és közvetett adók formájában sajtolják ki a pénzt azért, hqgy a fegyverkezési hajszán — a halálkereskedők — a nemzetközi fegyverkezési trösztök meggazdagodjanak. A burzsoá országokban ugyanis Színes medence, vízsugár masszázs, kvarcterem Tiib százezer forintos beruházással újítják fel a gőzfürdőt A fürdő felújítását február dapesti vállalattal, mely a 11-én kezdik meg. A vállalat kvarclámpákat készíti és sürvezetősége tervet készített a geti minél előbb szálb'tsák nagy munkák lebonyolításá- Szegedre a lámpákat. A fürra. Először február 11-én a dó felújításával egyidőben női osztályt zárják le. Itt és korszerűsítik a gyogyosztáa férfi osztályon is megvál- lyokat is. a fegyverkezési ipar a magántőke kezében van. A fegyverkezési hajsza feltételei között, amelyet az imperializmus indított el, a szocialista országok elsőrendű kötelessége védelmi erejük fokozása. S ne ámítsuk magunkat azzal, hogy ez kis terhet jelent, jóllehet, a szocialista országok — a nyugati államokkal ellentétben — nem készülnek agresszióra más országok ellen, nem tartanak hadseregeket és támaszpontokat idegen területeken, nem folytatnak gyarmatosító háborúkat, s fegyveres erőik nem töltik be a világ csendőreinek szerepét. Mégis százhúszmilliárd dollárt költenek évente fegyverkezésre. Kolosszális összeg ez. Ha ezt békés célokra fordítanák, imponáló eredményeket lehetne elérni. A közgazdászok kiszámították például,. ha ennek az. összegnek csupán egyötödét költenék a gazdaságilag gyehgén fejlett országok megsegítésére — belső tartalékaik fel- j használása mellett —, ezekben az országokban 30—40, világviszonylatban : ls nagy jelentőségű energetikai, ipari központot lehetne létesíteni. Ilyen feltételek között ezek az országok 20— 25 év alatt behozhatnák lemaradásukat és megközelíthetnék Anglia, vagy Franciaország színvonalát. AZ ALÁBB KÖZÖLT statisztikai adatok igen szemléltetően megvilágítják a világ helyzetét a második világháború után, rámutatnak arra, hogy minél tovább tart a béke, annál magasabbak a kapitalista országok katonai kiadásai, lmé a milliárd dollárban kifejezett hivatalos adatok: 1949 — 18,8; 1950 — 20,5; 1951 — 42,2; 1952 — 60,0; 1953 — 64,0; 1954 —56,4; 1955 — 54,2; 1956 — 56,8: 1957 — 60,2; 1958 — 60.2; 1959 — 61,6; 1960 — 62.4; — 1961 — 66.4; 1962 — 73.2 milliárd dollár. Ezek a hatalmas összegek is az emberiség boldogulását szolgálhatnák, ha megvalósulna a Szovjetunió javaslata, megvalósulna a fegyver nélküli világ. tóztatják a falak színét, a kellemetlen drapp szín helyett hófehér zománccal festik le a termeket. Valamennyi medencét a higiéniai követelményeknek megfelelően metlahillappal burkolnak. Ezzel egyidőben a berendezést is korszerűsitik. Többek között a régi, elavult masszírozó padokat a követelményeknek megfelelőkkel cserélik ki. Korszerűsítik a fűtőberendezést, és így a külső hőmérséklettől függetlenül, minimálisan 25 fok meleget tudnak bizAz iszaposztály korszerűsítésekor az iszappadokat függönnyel választják el majd egymástól, s az osztály zuhanyozó részét is felújítják, s a többi gyógyfürdőhöz hasonlóan a szegedi fürdőben is bevezetik a vízsugármasszázsl. A munkák során a fürdő területe nem nő és ez különösen sajnálatos a gyógyosztályok esetében, mert itt jelenleg igen mostoha körülmények között várakoznak a betegek. A fürdővállalat sajno^, egyelőre nem tud lépést tartani a megnövekedett igényekkel. Jó lenne, ha az illetékesek ebben a fürdő segíttosítani majd a fürdő vala- ségére sietnének. mennyi helyiségében. A szegediek régi kívánságát igyekszik a vállalat teljesíteni. Sokan kérték, hogy a fürdőben is legyen kvarclámpa. Ez különösen jó szolgáltatást tenne ősszel és télen. A tervek szerint a férfi és női osztályokon jelenleg kihasználatlan helyiségekből kvareolótermeket nak ki. A tervek szerint 5—6 hetet vesz igénybe a nagyarányú felújítási munka. A határidő csökkentése érdekében — hogy minél előbb a szegediek rendelkezésére álljon a modern fürdő — az építő munkások két műszakalakita- ban dolgoznak. A többszázezer forintos munkát a fürdőJelenleg még a tervek ké- vállalat a közel 1 millió íoszülnek, de a kivitelező már rintos felújítási keretből í:efelvette a kapcsolatot a bu- dezi Rövidebb lesz a tisztítási határidő a Patyolatnál llzemben a nagy teljesítményű csehszlovák vegytisztítógép gép üzembe helyezésével jó néhány nappal rövidebb lett a vállalási idő. A gép kitűnően működik, s kifogástalanul tisztítja a ruhákat A tervek szerint a Patyolat rövidesen újabb ruhaszárító-gépet kap, s ezzel a házA Szegedi Patyolat Vállalat gépparkja az utóbbi években jelentősen bővült Tavaly modern mosó-, rjjhacsavaró-, ruhaszárító- és balonkabát-vasalógép könnyítette meg a dolgozók munkáját, s csökkentette a vállalási határidőt. Az idei év is jól kezdődött a Patyolat-, tartási fehérnemű mosása nak idejét csökkentik Jelentősen javul majd a mosás minősége is. Az új gépeken kívül a dolgozók rendszeres oktatásával igyekszik a vállalat a me£növekedett igénynek telje* mértékben eleget tenni. nál. Az elmúlt napokban helyezték üzembe a nagy teljesítményű, korszerű csehszlovák vegytisztítógépet, mellyel férfi, női és gyermek felsőruhákat, illetve gyapjútakarókat és függönyöket tisztítanak. Az új