Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-07 / 31. szám

2 Otl-MAGYARORSZAG Csütörtök, 1963. február 7. ROSSZ ELŐJEL... A TAbZSZ egy amerikai dokumentumról a Szovjetunió rugalmas magatartása révén nyitva áll az út a megegyezéshez. Ami egészében véve a le­szerelés problémáját illeti, az amerikai Leszerelési és Fegyverzetellenőrzési Hiva­talnak az álláspontja és en­nek az álláspontnak a Fehér Ház által adott értelmezése csak a legnagyobb aggo­dalmat keltheti a leszere­lés őszinte híveinek tábo­rában. A jelentés szerint ugyanis a szovjet javaslatokban az a .támlása a helyszíni ellen- törekvés nyilvánul meg, hogy őrzéshez, konstruktív lé- szélesedjék a kommunista pest jelent a nukleáris befolyás a katonai fölény fegyverkísérletek megtiltá- biztosítása útján, sá felé. Nem szükséges részletesen . _ felidézni a Genfben lefolyt reszro1 hosszú vitákat. Vitathatat­lanok viszont a következő alapvető tények: William Föster, az ame­rikai Leszerelési és Fegy­verzetellenőrzési Hivatal ve­zetője eljuttatta az Egyesült Államok kongresszusának a hivatal második évi jelenté­sét. A dokumentum valóban érdekes, mivel bizonyos fo­galmat alkothatunk arról, hogy az Egyesült Államok küldöttsége milyen csomag­gej készül visszatérni Genf­be a tizennyolchatalmi le­szerelési bizottság február l*2-én folytatódó üléseire. A jelentés elismeri, hogy a Szovjetunió elvi hozzá­Akárhogy is nézzük, a Washingtonban közzétett do­kumentumok nem mondha­tók kecsegtetőknek. Ások, akik józanul gondolkodnak és a tényeket józanul tud­ják értékelni, a közelgő genfi tárgyalások szempont­jából e dokumentumokat rossz előjelnek tekintik. — (MTI) Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata Chicagóban "ismeretlen tettesek" bombát dobtak a jugoszláv konzulátus épüle­tébe. Szerdán az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je sajnálkozását fejezte ki az incidens miatt és közölte; »minden elővigyázatossági intézkedést megtesznek, hogy ilyen incidensek ne okozza­nak kárt az amerikai—ju­goszláv viszonynak-. (MTI) Valóban, nyugati többször is kijelentették, hogy ha a Szovjetunió elv­ben hozzájárul a helyszíni ellenőrzéshez, akkor nyitva áll az út a megegyezés felé. Ilymódon_ a. szovjet kormány az ellenőrzés elvének elfo­gadásával és az ellenőrzések számának (évi —3) meghatá­rozására való készségével elhárította a fő akadályt a megegyezés útjából. Mégin­kább megkönnyítette a meg­egyezést azzal, hogy az ön­működő rengés jelző állomá­soknak az ellenőrzés céljai­ra történő felhasználásával kapcsolatban szintén egész sor kérdésben kö­zeledett a Nyugat felé. Felvetődött tehát a jogos kérdés: miért állítja az amerikai dokumentum, hogy a tel­jes rendezés útjában még sok megoldatlan kérdés áll? Természetes, hogy ha nem kívánják őszintén a meg­egyezéát, akkor minden ren­dezetlen kérdésből lehet problémát, csinálni. A nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetéséről 'folyt New Yörir-i' tárgyalásokon ezt a vofialát követték a nyugati hatalmak képviselői. Jólle­het a Szovjetunió kifejezés­re juttatta a lényegbevágó vitás kérdések megoldására irányuló jóakaratát, az Egye­sült Államok nem mutatko­zott hajlandónak kölcsönö­seit elfogadható alapon ren­dezni olyan kérdéseket, mint az ellenőrzések száma és az önműködő rengésjelző állomások elhelyezése. Ez lett az oka azután an­nak is, hogy New Yorkban a tárgyalások zsákutcába jutottak. Természetes, ennek a vonal­nak a folytatása a tizen­iiyolchatalmi bizottság kö­zelgő ülésein nem sok jóval kecsegtet a nukleáris kísér­lett robbantások megtiltása kérdésének megoldása szem­pontjából, bár 1. A Szovjetunió a le­szerelés problémájának megoldására részletesen kidolgozott szakaszos prog­ramot terjesztett elő, s e program előirányozza a benne foglalt konkrét in­tézkedések szigorú ellen­őrzésének módozatait is; 2. A szovjet leszerelési program már a leszerelés első szakaszában előirá­nyozza a nukleáris háború veszélyének megszünteté­sét; 3. A leszerelés első sza­kaszára vonatkozó szovjet és amerikai javaslat cik­kelyenként! megvitata&a során a Szovjetunió szá­mos lépést tett a nyugati hatalmak kívánságai felé. A Szovjetuniónak ezek az erőfeszit ései, amelyek a nézeteltérések megszünte­tését célozták, az ENSZ számos tagja részéről meg­értésre találtak és határo­zott érdeklődést keltettek a nyugati hatalmaknál is. A fények. egy másik sara i következő: 1. A genfi tárgyalások alatt az Egyesült Államok álláspontjában nem követ­kezett be semmilyen szá­mottevő változás, jóllehet a szerződés alapvető téte­leit összefoglaló amerikai vázlat fenntartja az ösz­szes lehetőségeket a ter­monukleáris háború ki­robbantására a szerződés végrehajtásának egész idő­szaka alatt és az azt kö­vető időre is; 2. Az Egyesült Államok i és szövetségesei egy lépést i sem távolodtak el attól az j amerikai tervezetben kife- 3 jezésre juttatott szándék- • tói, hogy az ellenőrzés 3 kérdéscinek kidolgozásával • anélkül kell foglalkozni, 3 • hogy előzőleg osszeegyez- • letett leszerelési intézke- J désekről szó lenne. MegMon a kmnűm kormány Mint ez a kanadai parla- nyáról, majd a Liberális ment keddi viharos ülése Párt által beterjesztett bi­után várható volt, Diefen- zalmatlansági indítványról baker kormányát az ellen- szavazott, zéki pártok együttes erőfe- A kormány mindkét sza FüííiM ü Gtiiüe líerérYnneSi perében De Gaulle merénylőinek biztonsági törvényszék létre­perében szerdán fordulat jötte után is helyén marad. következett be: a francia kor- úgyhogy befejezheti a már mány attól tartván, hogy a megkezdett bűnügyek tár­rendkívüli katonai törvény- gyalását. szék előtt kilencedik napja A kormány ezzel kihúzta a folyó bírósági komédia lejá- talajt a védőügyvédek alól,' ratja a közvélemény szemé-, akik arra összpontosították ben a francia igazságszolgál- igyekezetüket, hogy a tárgya­tatást, az OAS-ügy védek lást elhúzzák február 25-ig mesterkedéscivel szemben te- és így kierőszakolják az hetetlen bírák segítségéi-e egész per újrakezdését. sietett. A kormány elhatároz- Szerdán egyébként már a ta, hogy a közeli napokban bíróság is határozottabb törvényt terjeszt a parla- hangot ütött meg a védő­ment elé, amely kimondja, ügyvédekkel szemben, és hogy a rendkívüli katonai Íí!°rni ügyvédet a bíróság vazásnál vereséget szenve­al- dett: I 142 szavazattal 111 ellené­ben az alsóház megsza­vazta a bizalmatlansági indítványokat. Diefenbaker nyomban a párt parlamenti által kért névsor Felszólalásában bírálta a 11. szerinti" szavazás után beje­berálísok bizalmatlansági in- lenlette, hogy a parlament dítványát, azt túl általános- ülését bizonytalan időre el­nak, szctfolyór.ak és zűrza- napolják, és varosnak minősítette. szerdán felkeresi Georges Diefenbaker támadta Rusk Vanicr főkormányzót, hogv szítéssel megbuktatták. A zsúfolásig megtelt sóházban Diefenbaker miniszterel­nök egy utolsó kísérletet tett arra. hogy az ellenzék összefogását megbontsa, és megmentse kormánya sor- szociális sát. csoportja amerikai külügyminiszteri is a kanadai ügyekbe való újabb beavatkozás miatt. A miniszterelnök kor­mánymentő kísérletét végleg meghiúsította az Űj Demok­rata Párt azzal, hogy csatlakozott a két másik Diefenbaker megbeszélései­ellenzéki párt bizalmatlan- nek eredményeként felosz­sági indítványához. látták a par'amentet. Az új A ház előbb a Szociális szavazás időpontja: ápri­Hi tel párt módosító índítvá- lis 8. parlament feloszlatását kérje. A törvény szierint a választásokig legkeve­sebb 57 napnak kell eltel­nie. V lágújabb hírek szerint Búcsúlevél EndrSdi István rajza törvényszék február 25, az államellenes bűncselekmé­nyekben illetékes új állam­egyik tagjának megrágalma­zása miatt három évre eltil­totta a védőügyvédi gyakor­lattól. (MTI) Ismét zsákutcában •. • Ismét zsákutcába torkoll- sa nélkül félbeszakította a tak az Osztrák Néppárt és a tárgyalást. Szerdán egy szü­Szocialísta Párt koalíciós kebb körű négyes bizottság tárgyalásai A néppárt visz- ült össze, hogy megállapítsa: szautasította a szocialisták- érdemes-e tovább folytatni nak azt az ajánlatát, hogy a a több mint tíz hete ered­szocialista kézben levő kül- ménytelen pártközi alkudo­ügyminiszteri tárca helyett zást, vagy pedig Gorbach néppárti politikus vegye át néppárti elnök ismét vissza­az újonnan alakítandó úgy- adja-e a köztársasági elnök­nevezett Európa-miniszté- tői kapott kormányalakítási rium vezetését, . és ezzel megbízatását. Ausztria közös piaci társulá- Az ideiglenes felhatalma­sának egész felelősségét. A zás alapján működő osztrák külügyminisztériumhoz to- kormány egyébként szerdán váhhra is mereven raeaszko- nyilvánosságra hozta a köz­vabbra is mereven ragaszKo- társasági elnökválasztás vég­do néppárti bizottság azon- ieges _ április 28-i — idő­ban új határidő megállapítá- pontját (MTI) Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának üdvözlete a nyugat­szibériai vasútvonal építőihez A nyugat-szibériai vasút- Szovjetunió Kommunista vonal több mint 800 kilómé- Pártjának Központi Bizott­ter hosszúságú Omszk-Ba- sf«at é? a. Szovjetunió Mi­.. . , ni3Ztertanácsa üdvözletet in* ranul pályaszakasza építésé- tézett a vasútvonal építői­nek befejezése alkalmából a hez. Meghalt AMel Kr!m Szerdán reggel, 81 éves korában, szívrohamot kapgtt és meghalt Abdel Krim Khattabi herceg, ismert nevén Abdel Krim, a húszas évek marokkói szabadságmozgalmá­nak legendás hírű vezére. 1912 után, amikor Franciaország protektorátust kény­szeritett Marokkóra, majd az országot francia, spanyol és nemzetközi övezetre osztották, nagyarányú felszabadítást harc bontakozott ki Marokkóban, amely 1921 és 1926 kö­zött lendült fel. Ekkor állt a marokkói Rif törzsek élére Abdql Krim, s a franciák és a spanyolok felett aratott so­rozatos győzelmeivei bámulatba ejtette az egész világot. A szabadságharcot később csak az egyesített francia—spanyol csapatok tudták leverni. (MTI) Választás a mai burzsoá államokban v Az egyiknek sikerül, a másiknak nem Menjen végig a londoni Piccadily Circuson és érde­kes figurákkal ta­lálkozhat — írta a Daily Express, cs a lap fotoriporte­re egyidejűleg produkálta is a szenzációt. Sike­rült felvételt ké­szítenie Bidault, egykori francia miniszterelnökről, aki később az OAS terrorszerve­zet egyik vezetője lett, és akit a francia rendőrség jelenleg is köröz. Bidault az el­múlt hónapokban különböző orszá­gokban bukkant fel. Először Svájc­ba szökött, onnan Olaszországba tet­te át székhelyét, de mint nem kí­vánatos elemet mindkét államból "eltanácsolták". Ezután az atlanti viszályt rs főleg a Közös Piac körül dúló francia—an­gol ellentétek ki­éleződését igyeke­zett saját politi­kai célkitűzéseinél felhasználni. A szélsőjobboldali francia terroristák volt főnöke úgy döntött, hogy Lon­donba költözik, mivel ez idő sze­rint a francia— angol viszony a mélypontra süly­lyedt, amit ő egyé­ni szempontból kedvezőnek ítélt. A jelek szerint ez a számítás nem is volt alaptalan. A Daily Express »íeleplező« ' cikke után a francia la­pok keserű szájíz A választójog általánossága azt jelenti, hogy szavazati joga van 5 minden olyan állampolgárnak, Saki koránál, szellemi adottságánál Sfogva alkalmas arra, hogy a poiiti.­Skai ügyek intézésébe beleszóljon. A •választójogot akkor tekinthetjük ál­Stalában általánosnak, ha az összlgkos­• ság számóhoz viszonyítva kb. a pol­• gárok 60—70%-a rendelkezik válasz­•tójqggal. • A polgári államok választójogi szá­zéi írták: "Az an- gbályai azonban még mindig sok olyan gol kormány fal-"fettételt (cenzust) írnék elő, amelyek vatalosan nem "eredményeként a választójogból a vesz tudomást Bi- "társadalom jeleptókeny rétegei — dault jelenlétéről, 3nem ritkán többsége is — ki vannak és esze ágában "zárva. Ma is érvényesülő cenzusok sincs őt az ország- "között szerepe van — habár csökke­fcól kiutasítani". Jnő mértékben — a szavazási korha­Ebbő! az epizód-"tár megállapításának. A szocialista ból azt a tanulsá-"államokban 18—20 év a szavazati 1o­fot kétségtelenül Jc-osultság feltétele, a burzsoá ólla­levonhatjuk, hogy Smokban azonban ma is előfordulnak * kaíal- Jolvan előírások, amely 25 év betolté­mak kotélhpzasa, ",-éhez kötik a szavazati jogpt az egész ellenié-• * i a lii r.l,. •„ttst .„,!,„„ - " burzsoá államok választójogi WATa „„la w ! korlátait jól mutatta a nők választó­fnréct i-il^. £ '"Cárunk helvzgffr. Egész sor burizsoá k"t S„kál1™smban alig riéhánv évtizede biz­fme AngHáhak* tos'tttták a szavazati jogot a nőknek több mint 'SSi 'Angliában liti^n). de még ekkor próbálkozás után! ^m . a férfiakkal -azonos feltettek sem stk-ritlt a K5-! mellett. Jellemző,, hogy Snnnvolor­zös Piacba betut-S "zócban, Görögországban és Belgium­oia, BidaultiiakShan ma sincs szavazati joguk a nők­viszont éppeng ,és,1 »f8lhp"' utartott . népszavzás . . . . • alkalmával Svájcban mezint elvetet­ezért sikerült Lon-. ték a javaslatot, amelyik a n6kre donba bejutni. g }s ki akarta terjeszteni a választó­ik E. jogot álasztójogosultságnak vagyoni feltételekhez való kötése ma már csak leplezeltebb formá­ban található meg többnyire. Az Amerikai Egyesült Államok 7 álla­mában úgynevezett választási adót kell fizetni a választáson való rész­vétel előfeltételeként. Az adófizetést nem csupán négerek milliói tagadják meg, de 1951-ben emiatt nem ke­rült fel a választói névjegyzékbe kb. 6 millió "fehér« sem. A polgári szemlélet jól kifejezésre jut azokban a rendelkezésekben is, amelyek ki­mondják, hogy nem választhatnak azok a személyek, akik állami vagy községi sezélvezésre szorulnak. Egy másik hagyományos, de a mai időkben is sok helyen tovább élő vá­lasztási cenzus, huzamosabb egv­helvben lakást követel meg. Ez a fel­tétel megint elsősorban a szegény rétegeket sújtja, akik úiabb munka­alkalmakat keresve gyakran vándo­rolnak az ország különböző részeibe, s ott csak ideiglenesen települnek le. A mezőgazdasági munkásság kö­réből pedig ieazán tömegesen ldénv­szerű vándorlásra kényszerülnek és ennek következményeként- vílasztó­Joeosultsáeukat "em gyakorolhatják Ma is vannak burzsoá államok, ahol válns-tójoga csak annek van aki írni, és olvasni tud. Más álla­mokban a vá.lasztőiogosuttsáeót csak meghatározott iskolai végzettséggel rendelekező polgároknak adiák meg. A műveltségi cenzus sajátos formá­ját tartalmazza 11 amerikai állam választási rendcyftjv,. ahnUs a válasz­tójogot olyan "megfelelő értelmi ké­pességgel bíró személyeknek adják meg, akiknél ezt a képességet vizsga­bizottság ellenőrzi." A nemzetiségi és faji megkülön­böztetésnek is jelentősége van yá­lasztójogosultság szempontjából szá­mos polgári államban. Köztudomású, hogy nyílt terror eszközeivel is tehe­tetlenné teszik a dél-afrikai unióban az ország lakosságának többségét ki­tevő négereknek a választásokon va­ló részvételét. Bizonyos faji megkü­lönböztetés található a fehér faj ja­vóra a színesekkel szemben Ausztrá­liában, Kanadában és az USA egyes tagállamaiban, ahol a kínaiakat és indiánokat zárták ki a faji megkülön­böztetés alapján a választójogból. I a a polgári demokráciákban a M választások burzsoá pártok érdekében való befolyásolásá­ra, a haladó erőknek a választásokon való rés-vételének akadályozására-a választási eljárási szabályok meg több lehetőséget nyúUanak. mint a jogosultság korlátozásai. A polgári államokban a választások megszerve­zésének és lebonyolításának kétféle alaprendszere ismeretes. Az államok egy részében minden egyes választó­kerületben egy-egy képviselőt lehet megválasztani. A parlamentnek te­hát annyi ts-tta lesz, ahány választó­kerület létezik. Az egvéni kerületi választási rendszer alapján tartott választásokon eevszerű többséggel ak-'r nl. a vélasztójopnsnitak esv­ötöd" is bejuttathat v-o^kit a narla­mcnibe Ennek a bátránvait akarta kiküszöbölni az ún. föbbm^netes vá­lrsztás. (amilyen választás nl. aí utóbbi időben Francinorszácban is lezailptt). abc1 az első választás, el­ső két vasy három jelöltjére lehet csupán szavazni a szavazás második menetében. A választási kerületek megállapí­tásánál nagyon sok visszaélésre van

Next

/
Thumbnails
Contents