Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

Péntek, 1963. február 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Szegeden is épül egy újfajta lakóház Kipróbálják az építkezések legújabb anyagait Az Építésügyi Minisztérium amelynek felállítása után már bármilyen anyagból el lehet készíteni az oldalfalakat és a válaszfalakat Az Építésügyi Minisztérium az idén még húsz ilyen univerzális mező­gazdasági épületvázat készít és megalakítja azt az építési Debre- szervezetet, amely sorozatban Győrött állítja fel majd ezeket a szer­kezeteket. A gépekkel jól fel­szerelt építési brigád hat nap alatt tudja összeszerelni az épület vázát, s a szokásos egy év helyett három hónap alatt elkészíti akármelyik gazdasá­gi épületet. Az új elgondolá­sok szerint azonban a leg­több helyen csak az épület vázát adják át a közös gazda­ságoknak, s a falakat pedig a termelőszövetkezetek saját építési brigádjai készítik el a az idén több mint harminc kísérleti házat épít, hogy ki­próbálja a lakó-, a mezőgaz­dasági és az ipari épületek legújabb anyagait, szerkeze­teit és a legkorszerűbb terve­zési elgondolásokat. Budapesten négy, cenben, Szegeden, pedig egy-egy újfajta lakóhá­zat emelnek. Mindegyiket nagy épületelemekből rakják össze, de az elemeket külön­böző anyagokból készítik. ,'elentős kísérletsorozattal készítik elő a rzocialista me­zőgazdaság nagyarányú épít­kezéseit. Rövidesen újfajta szerkezetű sertéshizlalót, csi­benevelőt, gépszínt, magtá­rat és tehénistállót adnak át a Dömsödi Állami Gazdaság apajpusztai üzemegységében és Kisterenyén. Ezeknek az különféle helyi anyagokból, épületeknek egységes a váza, (MTI) Anyakutat fúrnak Hattyastelepen A III. kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága a község­fejlesztési alapból ebben az esztendőben 450 ezer forin­tot tart fenn, a nyomócsőhá­lózat kiépítésére. A végre­hajtó bizottság legutóbbi ülé­sén úgy határoztak, hogy eb­ből az Összegből 150 ezer fo­rintot egy hattyastelepi anya­kút fúrására használnak fel. A kerületi tanács építési cso­portja e tervnek megfelelően még az elmúlt év végén le­kötötte a munkát az Orszá­gos Vízkutató és Fúró Válla­latnál, majd január közepén a kivitelezési szerződést is megkötötte. Hamarosan elkészülnek a kiviteli tervek, és a munká­hoz szükséges dokumentációk az Országos Vízkutató Vál­lalat földtani csoportjánál és ezek alapján — ha az időjá­rás úgy fordul — már már­ciusban megkezdik az új hattyastelepi anyakút fúrá­sát. flz életszínvonal alakulása kedvezően hatott a biztosításra is Sajtótájékoztatót rendezett az Állami Biztosító (Budapesti telefon tudósi tá. részét utazásra, üdülésre és «tmk_) rendkívüli segélyezésre for­Csü törtökön délelőtt Buda- dítják. Tavaly például ily pesten, a Magyar Sajtó Há­zában országos sajtótájékoz­tatót rendezett az Állami Biztosító. Ezen Fehér Sán­dor, az Állami Biztosító ve­zérigazgatója nyújtott tájé­koztatót a lapok képviselői­nek. Elmondotta, hogy módon 8 ezer tsz-tag üdült, és 15 ezren vettek részt or­szágjárásban, társasutazások­ban. Új rendszerű biztosítást vezettek be az üzemi dol­gozók számára, a népgazdaság fejlődése és az életszínvonal alakulása az elmúlt évben kedve­amely most már nemcsak az üzemi és egyéb balesetekre vonatkozik, hanem kiterjed a röen hatott a biztosításra betegség folytán bekövetke­is. zett halálra is. Az életbiz­Á szocialista biztosítás igye- Vitással kiegészített új for­kezett megfelelni a lakosság T"3 nepszerusegét bizonyítja, az Állami Biztosító na­ponta 1,6 millió forint kár­térítést fizet ki. Fehér Sándor vezérigazga­tó befejezésül azt hangoztat­ta, hogy a szocialista bizto­sítás dolgozói a jövőben még fokozottabban igyekeznek rá­szolgálni a lakosság már ed­dig is nagymértékben meg­nyilvánult bizalmára. Nem Csipkerózsika! J anuár már elmúlt a mert akkor csak nehezebb szegedi üzemekben is dolguk lesz. túljutottak az év Máskor, más esettel kap­nehezén. A tavalyién is, hi- csolatban valószínűleg igaza szen köztudomású, hogy de- van annak a mondásnak, cemberben az egész évi terv- mely szerint aki idő nyer, az teljesítés forog kockán, meg életet nyer. A szocialista az ideién is. hiszen minden munkaverseny szervezését kezdés nehéz. Tavaly a kong­resszusi munkaverseny, mely­ben valamilyen módon min­den üzem részt vett, nagy­mértékben megkönnyítette a munkát, állandó, sőt egyre fokozódó lendülete biztosí­totta a termelés növekvő üte­mét. De mi lesz az idén? Akármelyik szegedi gyár­ba kopogtatnánk be azzal a kérdéssel, van-e munkaver­seny az üzemben, bizonyára mindenütt az lenne a vá­lasz, hogy persze, van, már miért ne volna? líátha ez ilyen természetes — mert valóban annak kellene len­nie —, akkor bizonyára el­készült már a versenyválla­lás, s a műhelyektől, a bri­gádokon át. az egyénileg versenyző dolgozókig, min­denki pontosan tudja, mi­lyen feladatok elvégzése há­azonban nem lehet vég nél­kül halogatni. Már az előbb szóba került, hogy a tavalyi verseny lendületét nem ér­demes megtörni, mert akkor értékes hetek, hónapok es­nek ki. Gyakorlatilag egy egész negyedév. Mert ahol február közepén, vagy eset­leg később kezdenek csak a verseny szervezéséhez, mire minden egyenesbe jön, bi­zony eltelik egy teljes hónap, s addigra már az első évne­gyed vége felé járnak. Az üzemek önállóságát nagymértékben kibővítették az utóbbi években hozott rendelkezések. Végeredmény­ben senki máson, csupán raj­tuk múlik, miként gazdál­kodnak. Ki tudhatná akkor jobban náluk, hogy melyek a legnagyobb feladatok, ho­gyan alakulnak a lehetösé­rul rá azért, hogy a vállalás gek számukra, melyekben a teljesedjék is. Igen ám, de az 1963-ra szóló éves verseny felaján­lásait egy-két üzem kivéte­lével még seholsem mun­kálták ki. Így azután a mun­kaverseny tartalom nélküli fogalom. Mert olyan ver­senyt senkisem látott még, melyben a versenyzők azt sem tudják, mát, miért csi­nálnak. K ivétel például a kon­zervgyár, ahol nem vártak semmi hivata­los felszólításra, hanem ön­maguktól is rájöttek arra, hogy a kongresszusi ver­senyben kialakult lendületet nem érdemes megszakítani, bizalmának azzal, hogy mun­kája középpontjába a gyors, bürokráciamentes ügyintézést állította. Az eredmény visz­szatükröződik abban is, hogy a biztosítási szolgáltatásokat egyre többen veszik igény­be. Az elmúlt évben a ked­vezőbb feltételekkel jelentő­Bén megnőtt a biztosítottak száma ós a biztosítással vé­dett vagyon értéke. Tavaly 470 ezer esetben rendezte az Állami Biztosító a bejelen­tett károkat, és az előző évi 435 millió fo­rint kártérítéssel szemben tavaly már 510 milliót fi­zetett ki. Félmillióval nőtt a biztosí­tottak népes tábora, ami azt jelenti, hogy számuk jelen­leg meghaladja a 3,8 milliót. Az elmúlt években a ter­melőszövetkezetek: fejlődése a tűz-, jég- és állatbiztosítási kockázatok növekedését is jelentette. Ugyanakkor a fel­tetelek módosításának ked­vezőbbé tételével w jelentősen bővült a terme­lőszövetkezetek általános vagyonbiztosítása. Tavaly novemberben beve­zették a kalászosok fagybiz­tositását. a szőlőgyökereztető oltványiskolák, továbbá — a kalászosok után — most a renden fekvő borsó és repce jégverés esetére szóló bizto­sítását is. A szövetkezetek­nek kedvezőbb lett az állat­biztosítás is. hogy 1982 végéig 540 ezren vették igénybe. A jövőben tovább fejlesztik a baleset­biztosítási szolgáltatást és gondoskodnak olyan újabb formák létrehozásáról, ame­lyek a különféle foglalkozá­sú csoportok részére a leg­megfelelőbb biztosítási lehe­tőséget nyújtják. Fiatal és viszonylag ha­mar elterjedt biztosítási faj­ta a városi és családi házak tulajdonosai között az épü­let- és háztartási általános biztosítás, amelynek alap­ján tavaly már csaknem 7,5 millió forintot fizettek ki. V A biztosítás alapján rende­zett viharkárok száma 1962-ben elérte a 32 ezret. A családi otthon, a lakás anyagi védelmét szolgálja az általános háztartási biztosí­tás, amelynek keretében ta­valy több mint tízmillió fo­rintot fizettek ki a károsul­taknak. Tavaly 50 százalékkal le­szállították az önkéntes gép­jármű-biztosítás díját és ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy e biztosítási fajta iránt is megélénkült az érdeklő­dés: az önkéntes gépjármű­biztosítottak száma 1962­ben megháromszorozódott. Véget ér a szénszünet A Művelődésügyi Minisz­tériumban kapott tájékozta­tás szerint az országosan el­rendelt rendkívüli iskolai szénszünet február 3-án vé­get ér. Ott, ahol — szénhiány miatt — a tanítást nem tud­ják elkezdeni, a megyei, a megyei jogú városi tanács művelődési osztálya, Buda­pesten a fővárosi tanács ok­tatási osztálya — saját hatás­körében — további szünetet engedélyezhet, az iskolákban azonban a tanévet meg kell hosszabbítani. (MTI) szocialista munkaverseny ls kiterebélyesedhet. Nincs olyan szerv, sem a pártbi­zottság, sem a szakszervezet, az iparigazgatóság vagy a minisztérium, amely helyet­tük meg tudná mondani, mi­lyen célok elérésére mozgó­síthatják leginkább a mun­kások alkotókedvét. Mindebből pedig az követ­kezik. hogy nincs mire vár­ni az üzemekben. Mindenhol ismerik az 1963-as termelési, termelékenységi, önköltségi terveket, elkészült a műszaki fejlesztés terve is, benne — ha jól dolgozták ki — az újí­tók számtalan nekik való munkát találnak. Nem ke­rülhet ezek birtokában kü­lönösebb fáradságba a mun­kaverseny idei célkitűzésé­nek összeállítása sem. nöségi brigádok, az egyéni­leg versenyzők, az újítók mind-mind könnyen kivá­laszthassák, ami belőle rá­juk hárul, és serkentse im őket teljesítésére. Minden negyedévben, még­pedig az előző tervidőszak befejezése után néhány hét­tel, termelési tanácskozásra jönnek össze az üzemek dol­gozói. A termelési tanácsko­zások állandó témái a mun­kaversennyel kapcsolatos kü­lönböző kérdések, hiszen ezt az üzemi demokrácia így kö­veteli meg. Nincs jobb alka­lom ennél a dolgozók tájé­koztatására, a helyi tenniva­lók részletes megvitatására. A legtöbb szegedi üzemben viszont a már esedékes ta­nácskozásokat mindeddig nem hívták össze. A késedelemnek semmi­képpen sem lehet oka, hogy a tavalyi év munkájának mérlegét még nem kapták jóváhagyva vissza. Tapaszta­latból tudja mindenki, hogy erre csak március második felében szokott sor kerülni. Addig úgysem várhatnak! S különben is, anélkül, hogy a végzett munka elemzésének jelentőségét lebecsülnénk, mégiscsak fontosabb az idei feladatok megtárgyalása. Ez pedig már nem tűrhet továb­bi halasztást. Annál is in­kább, mert az idei éves ver­seny megbeszélésére, akár ünnepélyes meghirdetésére is a termelési tanácskozás hi­vatott B ár tizenegy teljes hó­nap áll még rendelke­zésre az üzemeknek ahhoz, hogy saját munkájuk eredményét hozzátehessék a népgazdaság erőforrásaihoz, mégsem szabad egyetlen he­tet vagy hónapot sem elfe­csérelni. Az év eleji könnyel­műsködés már sokszor oko­zott alig-alig kijavítható hi­H az a valódi feladatok elérésére ösztönözzön, mérhető legyen, s mindenki számára adjon valamit. A mindenki kifejezést úgy kell érteni, hogy a szocialista, il­letve a szocialista címért dol­gozó munkacsapatok, sőt az üzemrészek és a műhelyek, a komplex-, az export- a ma­radást. De amíg a szocialista munkaverseny — enyhe túl­zással élve — Csipkerózsika­álmot alszik egy s némely szegedi üzemben, s a terme­lési tanácskozás időpontját nem tűzik ki minél hama­rább, addig egyúttal veszély­ben van a terv teljesítése is. FEHÉR KÁLMÁN Az elmúlt esztendő adatai arról tanúskodnak, hogy ha­zánkban még soha nem vet­ték igénybe annyiszor és Az igen népszerű biztosi- oiyan sokféle esetben a biz­ÍT1 T tosítások különféle formáit, mint jelenleg. A tavaly kár­térítésre kifizetett 510 millió félmillió toknak csaknem tagja van, amelyből 306 ezer a szövet­kezeti gazda. A tagdíjak egy forint azt mutatja, hogy A Szov'etunió új vasútvonalai Jevgenyij Kozsevnyikov, a Szovjetunió közlekedés- és építésügyi minisztere, az Iz­vesztyija vasárnapi mellék­letében közli, hogy az or­szágban az idén több mint 4500 kilométernyi új vasút­vonalat építenek. A legnehezebb feladat az Abakan-Tajset közötti 700 kilométeres vonal építése. Ez a dél-szibériai fővonal utolsó részlege. A pálya itt a taj­gán, egy hegyvonulaton ha­lad keresztül. Több száz hi­dat kell emelni és 9 alagutat fúrni. A miniszter emlékeztet rá, hogy a hétéves terv négy esz­tendeje alatt több mint 4500 kilométernyi új vasútvonal épült, 8500 kilométernyi fő­vonalat pedig villamosítot­tak. Az idén a gőzmozdonyok szerepét összesen 2200 kilo­méternyi szakaszon veszik át villanymozdonyok. Egy milliós gép két oldala E két kép egy gép két oldalát mutatja. A felsőn, mint látható, a furnérlemezt apró szeletekben helyezik el a gépbe, s a másik oldalon széles szalag lesz belőle. A gép neve: élragasztó. Korábban több munkásasszony kézzel illesztgette, ragasztgatta egymás mellé a furnér­szeleteket, hogy végül akkora lap legyen belőlük, hogy elborítson egy pozdorjamag-lemezt. Ezt a munkát auto­mata vezérléssel ez a több mint egymillió forintba ke­rülő gép végzi. Az asszonyok munkája csak az anyag fel- és lerakása. A DÉLROST három éve igényelte ezt a gépet és az elmúlt év őszén kapta meg. Már november óta dolgozik, de csak most kezdte meg a tervszerű termelést

Next

/
Thumbnails
Contents