Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-27 / 48. szám

Swrdí., t96S. február 87. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Zárszámadó közgyűlés Szegeden és Balástyán ————— A Uj vezetőséget választottak az Új Élet Tsz Ha megbomlik az egyet- ez a munkaegység-érték. S értés a tagság és a vezetők nem magyarázhatja meg sem között, ha viszálykodás és aszály, sem jégverés, sem kölcsönös bizalmatlanság más objektív körülmények mérgezi az emberek lelkét, az egységenkénti tizenkét és ott előbb-utóbb nehézségek jelentkeznek a munkában, a gazdálkodás menetében is. A szövetkezeti gazdák közössége kis táborokra szakad. Mindenki fújja a magáét s a befolyásukat, tekintélyűiéi forintos kiesést. Közös a felelősség is tározott irányitásnak a gyakorlását, a vezetők és a tagság közötti állandó közvetlen kapcsolat fönntartását éppen azok a brigádgyűlések és értekezletek is biztosíthatták volna, amelyek megtartását bizony elég gyakran elmulasztották. Hosszú és heves vita követte az elnöki beszámolót S a hozzászólások egyik ket vesztett vezetők már nasy pozitívuma éppen az nem képesek arra, hogy voIt- hogy a felszólalók igyehelytálljanak a fölbolydult keztek tárgyilagosak maradtömeghangulatban. ni. beszéltek a vezetőség fe- ság és vezetőség együtt, köZárszámadási közgyűlésén lelőssége, az irányítás hibái zösen felelős a hibákért, a úi vezetőséget választott m.fllett a ^^ felelősségé- rossz eredményekért, s feletegnap a szegedi Új Élet rol los a hibak kijavításáért, a Termelőszövetkezet tagsága. Hiszen ott volt például az ^^J*0™8 rendjenek helyreállitasaert is. Erre utalt Munka és egyetértés S akárhonnan indulunk is ei. a szálak végső soron egy pontban futnak össze. Tag' Egy rosszul sikerült gazdasági év augusztusi jégverés. Nagy károkat okozott a tsz-nek. ezeket a károkat nem térifelszólalásában Bullás Imre szövetkezeti gazda, ezt aköA Szabadság mozi nézőte- sító, mert annak idején a rét teljesen megtöltötték az tagság elvetette a biztosításalsóvárosi tette meg az Állami Bizto- f^J^íff* ^égette egyszerű szavakkal az idős Péter Istvánné, vagy' Nagy Györgyné, aki a kertészet mihályteleki ra szóló javaslatot. Az Új Htairói c szövetkezeti gazdák. Feszült Élet Tsz nem volt biztosít- °L . érdeklődés és néha izgatott va jégkár ellen. S hogv. ez ^^^ f moraj kísérte az elnök. Sa- a biztosítás. hatvan, munka fontosságára hívta fel a megválasztandó új vezetőség figyelmét Balogh István, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, pártbizottsági osztályvezető. Az új igazgatóság élére elnöknek egyhangúan, lelkes tapssal Nagy Istvánt, a Hazafias Népfront városi titkárát választotta meg a közgyűlés. Nagy István elfoa biztosítás. ha megvan, :-~rr~: a közö? felelősség vanya Miklós beszámolóját, emelte volna-e 5 forinttal a Főisorakoztak a beszámo- munkaegység-értéket, minta lóban egy rosszul sikerült beszámoló állította. vagy gazdasági év megmért ered- sem, azon lehetne tán vitatményei. A terv szerint egy kőzni. De azon. hogy menymunkaegységre 33,85 forin- nyire helytelen volt a biztotot kellett volna kifizetnie a sítást elutasítani, mostegyettsz-nek. Ennél a tervezett ten szövetkezeti gazda sem értéknél azonban 12,57 fo- vitatkozott. Erre az eszlenrinttal lett kevesebb egy dőre már meg is kötötték a munkaegység tényleges érté- biztosítást. í^iJE^L21'^ j5Ü" Talán akkw. amikor ilyen delmet kapnak munkaegyse- . . ' , ' regenként az Üj Elet gazdái. 8°ndok merültek föl, akkor gadta a megbízatást, és az Olyan adottságok mellett, kellett volna következete- újjáválasztott. 17 tagú igazmmt amilyenekkel ez a sze- sebbnek, határozottabbnak gatóság nevében köszönetet gedi gazdaság rendelkezik, lenni a tsz vezetőinek. Sen- mondott a bizalomért, megengedhetetlenül alacsony nek a következetes és ha- Papp Lajos A fejlődés lehetőségeit ki kell használni a Móra Ferenc Tsz-ben is Szobafoglalás a vidéki városok és Budapest között Elkészült a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal nagyszabású tavaszi és nyári terve. A sok új, érdekes elgondolás között szerepel a vidéki városok és Budapest között a szobafoglalás megszervezése. A budapestiek a hivatalban foglalhatnak szobát a szegedi, a debreceni, a miskolci, a pécsi és a soproni szállodákban, illetve az ottani fizetővendég szolgálatnál. Ezekben a vidéki városokban az ottani idegenforgalmi hivatal is felvesz rendeléseket budapesti szobafoglalásokra. Megtartották a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának ülését Szófiában február 19-től léseket és szakosítási ter22-ig megtartották a KGST veket majd jóváhagyta a mezőgazdasági állandó bd- mezőgazdasági állandó bizottságának 13. ülését, zottság 1962. évi munkájáamelynek munkájában Bul- ról szóló és további tevégária, Csehszlovákia, Len- kenységére vonatkozó beszágyelország, Magyarország, mólót Mongólia, a Német Demok- mezőnazdasáíü állandó ratikus Köztársaság, Roma- , A mezogazaasagi auanao SSisA LfST" kM" SSSSLi'-JSSS. tttft. az ülésen a Kínai Népköztársaság és a Vietnami De- - . mokratikus Köztársaság S^™ Z;.* képviselője. A bizottság megvitatta a fő távlati időszakra vonatkozóan a tagállamok mezővonatkozó kiegészítést, valamint a mezőgazdaság génövényvédelemről szóló indítványokat Az ülés a testvéri együttműködés és a kölcsönös gazdaságának fejlesztésével megértés légkörében zajlott kapcsolatos előzetes elképze- le. (MTI) Spanyolfal vagy mérce w r

anuár még csak ment valahogy. Részben azért, mert még tarKedden délelőtt zárszámadó közgyűlésre gyűltek öszmee a balástyai Móra Ferenc Tsz tagjai. Közgyűlésükön reszt vett Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára. Üzenetet küldött a tsz-nek Kádár Jáno6 elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Eredményes munkát kívánt a tsz vezetőségének és tagságának. Ugyancsak jó munkát kívánt levélben a termelőszövetkezetnek Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Kétmillió forinttal gyarapodott a közös vagyon A vezetőség beszámolóját szőlőt és 55 hold gyümölWopy Sándor elvtárs, a tsz csöst telepítettek. 1963-ban a elnöke ismertette. Rámuta- telepítést tovább folytatják, azonban már nagy eredmémeg van az adottság és lehetőség a gyorsabb ütemű fejlődéshez. Van ehhez a területhez hozzáértő tagság, és jó vezetőség. Jelenleg még úgy áll a helyzet sok helyen, hogy a háztájit jobban megművelik, és jobban megbecsülik, mint a közöst. Arról is beszélt Kiss elvtárs, hogy a múltban az aszályos esztendőkben 6—7 mázsa volta holdankénti országos átlag búzából, most a két utóbbi esztendőben 10—11 mázsát adott a búza. Az állattenyésztésről elmondotta, hogy még nem elég jövedelmező. Nagy önköltséggel termel. Egyes termelőszövetkezetek tott azokra az eredményekre, amelyeket a gazdaság egy év alatt elért. Ismertette a szövetkezet gazdasági helyzetet. A tsz jövője Az elnök bírálta azokat a tagokat, akik keveset dolgoznyeket értek el, utolérték etekintetben is a fejlett országokat. Több értékes hozzászólás a nehézségeket, amelyekkel tak a közösben hiszen en- volt még küiönösen a talaj. nek kovetkezteben nehanv meg kellett birkózni. A BZO- teladatot nem sikerült megvetkezet több mint 5 ezer oldani. Például 150 ezer fohold földdel rendelkezik és rintos kiesés volt emiatt a fűszerpaprikánál. Beszélt Nagy Sándor az idősek erő-gazdálkodással kapcsolatban. Bernuia Mihály ondogatták a raetso- deltetési helyére lehet szálrológusok már az lítani azt a rengeteg árut, ősszel, hogy az idei amit az üzeimek a téli hótél keményebbnek ígérke- napokban termeltek? S azok tottak a készletek, részben zik, mint amilyeneket az az anyagok sem bírnak egy- mert azoknak az áruknak utóbbi években megszok- szeriben szárnyra kapni, készítését vették előbbre, tunk. De nem vettük iga- melyek eddig külföldön ten- melyekhez volt elegendő zán komolyan a figyelmez- geri, itthon folyami kikötők- alapanyag. Február már tetést. Nem mintha az igen ben rostokoltak, vagy hó sokkal több problémát okotiszteletre méltó időjóslás alatt, raktárakban, szóval zott, sokkal inkább szükség tudományában kételkedtünk mindenfelé, ahol csali tá- volt az okos műszaki involna, hanem inkább azért, rolni lehetett őket, várták az tézkedésekre. a meggondolt mert már el sem tudtuk enyhülést. munkaszervezésre. Most már képzelni, milyen is az a na- Ez a hosszú, hideg tél ki- a hónap végén járunk, s pókig, hetekig tartó 20—25 sebb vagy nagyobb mérték- bátran el lehet mondani, fokos hideg. ben minden szegedi üzemet hogy a gazdasági és a mű. . vs ,_ sújtott, és még sokáig érez- szaki vezetők, sőt az üzemek h®L " teti hatását Sót az is elő- valamennyi dolgozója — fordulhat, hogy most mi- helytálltak. A termelési neSS ^n már neS az időjárá- héatégeket mindenütt áthipmcej^en nyomot halott ^ m ut^OiM a ne_ dalták, egyetlen gyárban a dolog, mert azért mrndig héz korszak; éppen az em- sem kellett a munkát belített szállítási problémák szüntetni, s az úgynevezett miatt S ha már itt tartunk, kapun belüli munkanélkücsurrant-cseppent egy kis utánpótlás. Az tette fel a koronát a egyébként teljesen érthetően — korlátozták a vasúti nem lehet számításon kívül liség sem öltött számottevő hagyni azt sem, hogy a be- méreteket; az ilyen váratszállítások '^messzokott "lehe- száma 18 inkább na" ,an T3®' Várt erőpróba szaiiitasoic megszoKon tene g^^ lesz mostanában, megsokszorozza az erőket. mint kevesebb annál. Ez a tanulság mindenképpen tőségeit iS. Tehát nemcsak; tek is sen fogyadozni. A lemezgyárban a fa, a seprűgyárban a nyélnek való, melyik üzem mivel dolgozik. Dehát azért sehol sem állt meg a munka. A vezetők igyekezAz alap megvan tehát ahkkor tehát mit lehet hoz, hogy joggal feltét el ezf\ tenni? Mindenesetre zük: negyedév végéig mina meddő várakozás- óenhol megpróbálják pónak semmi értelme sircsen. tolni a pótolnivalókat, boáz csak tetézné a gondokat, hozzák a munkakiesést. rr^-nlr A dolg°k önmaguktól nem- helyreállítják a termelés ^hfSÍSSnem-ttae- téen fordulnak jóra. Viszont egyensúlyát,_annak^ellenéneti megoldással biztosítani a folyamatos termelést. A készáruk mennyisége egyre gyarapodott. Vagont vi szont többször tak, mint igen, s a raktárak szerfelett feltöltődtek. Még az exportkiszállítás is akadozott. a várható nehézségeket fel- re, hogy ezt a törekvést tétlenül fel kell mérni ah- számtalan objektív körülhoz. hogy tenni lehessen el- mény gátolja majd még egy lenük. A hideg ugyanis neim jé darabig De sokféle eszköz is áll nem kaD- spanyolfal, ami mögé nyu nem sap godtan ^ lehet bújni, mert rendel kezesre a cel eleresemindent eltakar: az időjárás hoz- Már említettük, hogy a és más egyéb rajtunk kívül termelés jó megszervezése álló akadályokat éppúgy, milyen rendkívül fontos, bár mint azokat a hibákat, me- nem ez az egyedül üdvözítő mindért ly ékért mi vagyunk a fele- segítség. Valljuk meg őszin' 1 ősek tón, a munkaverseny szerm-n. „„nn^ „ A terv akkor is kötelez, vezése ennek az évnek elemar messze yannaK a jén gyengébben ment, mint KuK s°moírt rem ^ tél.8^^, ha né- korábbam Pc^a szociaiislegénykedik már úgy a hőH ogy minek hány tényező megkönnyíti ta munkaverseny lendülei mint a termelést, akkor is, ha to ha m°st nagy gondot formegnehezíti A tervet min- Etának kibontakoztatására, hány héttel ezelőtt? Hiszen .. csodákat nem művel ugyan. 614 taggal, akik 500 tanyában szétszórtan élnek. A 318 hold szőlő és gyümölcsös is szétszórva, sok-sok darabból án. Az említett okok miatt a problémáiról, a fiatalok munkába állításáról. A tsz jövőjét illetően kijelentette, hogy a fejlődés lehetőségei adva ... . vannak, csak ki kell őket nagyüzemi gazdálkodást csak hasznáini. Ennek érdekében fokozatosan lehet kialakí- a gazdaság két ágát kell erőtani. teljesen fejleszteni. Az egyik a szőlő és gyümölcs telepítéA vezetést és a gazdálko- se; a másik az állattenyészdóst bonyolítja a vegyesmű- tés. velés. Az említett helyzet miatt 1962-ben a szövetkezetben új jövedelemelosztási formákat vezettek be. A munkaegység helyett részes művelést, és készpénzes bérezési rendszert alkalmaztak. Amíg a többi. balástyai tsz mérleghiánnyal zárt, a Móra Ferenc Tsz tavaly komoly jövedelemre tett szert. A tagok jövedelme 1961-hez viszonyítva jóval emelkedett, es 2 millióval lett nagyobb a közös vagyon értéke is. A termelőszövetkezetten tavaly 40 bőid Kiss Károly e'vtárs felszólalása Kiss Károly elvtárs felszólalásában hangoztatta: a beszámoló alapján úgy látja, hogy a Móra Ferenc Tsz tagsága jelenleg jobban él, mint 1961-ben. Így van ez az egész országban. Az eredmények persze nem egyformák, de a tsz-ek összességében több árut adtak az országnak, mint 1961-ben. A szegedi járásban és Balástyán sajátságos a helyzet De itt is Á magyar vízgeológusok nagy sikere a genfi tudományos világkonferencián Nagy magyar siker szüle- mondatban utalt annak tar- emberek azonnal bejelentettett az ENSZ genfi tudomá- talmára is. Ennek alapján — ték igényüket az atlasz egynyos konferenciáján. minthogy Ilyen jellegű at- Példányára, maga a teselőtt minden esetben vizsgálják meg. egyáltalán van-e ott vízszerzési lehetőség. Szinte mellékesen említette meg, hogy éppen akkor készült el Magyarország vízföldtani atlasza, ás néhány ^ . den körülmény között telje- csooaKat nem művel ugyan, "ZZT'Tr síteni kell, mert az üzemek de az eg>'éni és munkaköri ^uar februar itt a nyar munkájára egyelj is szá„ felelősséget az egész közösa márrius és a kem^y tef mft 3 népgazdaság. Különö- fég felelősségévé teteti 1 S&y miatt ST^Ó fontos a határidők be- ^^^ ^'^ben S,m0raí S^lSbaenxp1ri.^adokr- "^^azonban ne mult időben beszélni. ^^ ^ üzemek f essünk: a termeléskiGondoljunk csak bele: lé- számára, melyek termékeit „eses pótlása nem tezik-e annyi vasúti teher- kivitelre kerülő cikkekbe egyp™0 a ™nden áron való kocsi az országban, amivel építik be. Ez is. az is van jó tervteljesítéssel. Nem csupán csak úgy, ripsz-ropsz ren- néhány Szegeden. arro1 van szo; . d3PabJ szam szerint elkészüljön minden tervezett íróasztal, tonnára a kenderíonál, hanem arról is, hogy a termények minősége, ha kivitelre készül, meg is feleljen az exportkövetelményeknek, ha belföldre, az első, másod- és harmadosztályú áruk aránya se legyen rosszabb, mint ami elő van írva. Az önköltség vagy a termelékenység alakulása szintén éppúgy szempont marad a munka elbírálásánál, mint már évek óta. A feladatok tehát semmivél sem kisebbek, csupán a nehézségek sokkal nagyobbak 1963 első évnegyedében. Majd áprilisban, a gazdálkodási mérlegek elkészítése után meglátjuk, hogy tételről tételre, hol és mennyire sikerült megbirkózni velük. Akkor majd kiderül, ki tekintette ezt a rendkívüli helyzetet spányolfalnak, mely mögött "szerénykedve" meg lehet húzódni, s ki olyan mércének, mely nemes versengésre késztet, kissé önmagunk felülmúlására is. FEHÉR K ALMÁN lasz eddig sehol a világon nem készült A föld alatti vizek szekciójának ülésén az egyik magyar küldött, dr. Alföldi László, a Magyar Állami — az eredeti programtól elFöldtani Intézet tudományos térően, már a következő napmunkatársa is felszólalt, ra rendkívüli ülést hívtak Mongóliában szerzett tapasz- össze kizárólag a magyar talatai alaDján javasolta,* vízföldtani atlasz ismertetéhogy az elmaradott orszá- se. illetve megismerése cél- ííulíLwal vliucyl gok^uta^v^te ^.^t^top^lapkonferentület pedig egységesen foglalt állást atekintetben, hogy az UNESCO a vízföldtani atlaszkészítés nemzetközileg egységes módszerének kidolgozásában kiinduló pontul a magyar atlaszt használja fel. A magyar vízügyi szakemkülönösen az emberi telepü- ra falták meg; az aűasz yo, sikerűk IVUI11CTCJ1_ lések helyének lajelolese J3 terkeprt amel ekrol pon- rián_ Mosony. profess2ornak tosan leolvashatók a különböző vízadó rétegek, a nyomásviszonyok. a vizek kémiai összetétele stb. Az ismertetés órákig tartó kérdésözönt és a hozzászólások sorát váltotta ki. A különböző külföldi szűkes dr. Lászlóffy Woldemárnak, a VITUKI tudományos osztályvezetőjének előadásai és felszólalásai éppen ügy igen nagy hatást tettek, mint például a mongóliai vízkutatók munkájáról készült színes film te. (MTQ