Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-24 / 46. szám

t DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. IMS. február M. Ki nyeri el a 400 exer forintot? Társadalmi munkaverseny a kerületi tanácsok között A városi tanács végrehajtó zését, valamint a Sárga üdü- zatot Az utcák köveinek fel­bizottsága versenyt hirdetett lőtelep átépítését A Béke- szedése, valamint a vízveze­a kerületi tanácsok között A telepiek társadalmi munká- tékekhez szükséges árkok ki­verseny egyetlen feltétele: Val telefonfülkét és a tele- ásása a társadalmi munká­mmél több társadalmi mun- pen igen hiányzó fodrász- sok feladata lesz. A hattyas­ka szervezése. Az ebben leg- üzletet építenek. telepiek már elvállalták, jobb eredményt elérő kerüle- __ hogy az anyakút után társa­tet 400 ezer forinttal jutal- HM dalmi munkával vezetik el a mazza a városi tanács. Ezzel vizet kapcsolatban kerestük fel a Vincze Antal, a III. kerü- Sziládi Sándor, a Hazafias kerületi tanácsok elnökeit és tanács végrehajtó bizott- Népfront III. kerületi bizott­a Hazafias Népfront kerületi ságának elnöke a kerületek igának elnöke arról beszé'lt, bizottságainak elnökeit, s közötti társadalmi munka- hogy a népfrontbizottság megkérdeztük, mit tesznek versenyről így nyilatkozott: egyik legfontosabb feladatá­annak érdekében, hogy a ke- — Szeretnénk a versenyt nak tekinti a kerületben lé­riiletbe kerüljön a 400 ezer megnyerni. Kérésünkre a ke- tesítendő ifjúsági liget cpíté­íorint jutalom. rület lakossága eddig is szí- si munkáját. A kerület dol­O vesén vállalt tarsadalmi gozói örömmel fogadták a munkát Az iden sok szép ... , .... ... . . ., , feladat vár megvalósításra. h,rt- hogy ltt épul fel a hget' A Cserzy Mihály utca kocsi- 8 ezért szívesen vállalnak Mison Gusztáv az I. keru- útját és a Pozsonyi Ignácz társadalmi munkát. Üó l i v<^rcható h'20"- utca gyalogjárdáját átépít- Bármelyik kerület nyeri ságának elnöke a következő- jük g^ kerül a Kisfaludy és B*rm!B? , "T ket mondta: a Huszár utca meg a 400 ezer forintot, a ügy állítjuk össze az júnak aszfaltozására is. Je- győztes, a nyertes, Szeged vá­1963-as év költségvetési és várospolitikai tervét hogy abban közvetlenül érdekelt legyen kerületünk lakossága. A társadalmi munkák szer­vezésében központi feladat­ként kezeljük a nagykörút továbbépítését Most a Petőfi Sándor sugárút és az Április 4 útja közötti szakasz korsze­rűsítésére kerül sor. E mun­kában Szeged csaknem vala­mennyi lakosa érdekelt s ezért itt jelentős társadalmi munkára számítunk. A má­sik fontos útépítkezés lesz a Lövölde út egy részének fel­újítása. — A tanácsot sok szülő ke­reste fel, s elpanaszolta, hogy a gyerekeknek nincs megfe­lelő játszóterük. Az ingatlan­kezelő vállalat ezen úgy pró­bál segíteni, hogy lebontatja a bérházak kerítéseit, s több udvart összenyit. így lehető­ség nyílik játszóterek kiala­kítására. E munkában szíve­sen vesznek részt a bérlők. Kovács István, a Hazafias Népfront I. kerületi bizottsá­gának elnöke elmondta, hogy új erőket mozgósítanak tár­sadalmi munkára. A válasz­tás előkészítésének időpont­jában igen sok új aktíva vál­lalt szívesen társadalmi munkát. Rájuk a jövőben is lehet számítani. Lacsén Mihály, a II. kerü­leti tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke a társadalmi munkák szervezéséről a kö­vetkezőket mondta: — A lakosság szívesen vesz részt olyan társadalmi mun­kákban, amelyekből közvet­len hasznot lát. E tekintet­ben jelentős lesz a Szilléri sugárút felújításánál végzett társadalmi munka. Nemcsak a környék lakóitól, hanem a kerületben levő üzemek, hi­vatalok és Intézmények dol­gozóitól ls segítséget várunk. Hódi Győző, a Hazafias Népfront kerületi bizottságá­nak elnöke egy sor fontos építkezést sorolt fel, mely nem szerepel a tanács tervé­ben, de a társadalmi munká­sok még idén megvalósítják. Köztük az Etelka sor rende­lentősen bővítjük a vízháló- ros lakossága lesz. cA félelmetes szeeskewá(/é ÉS AZ ÉLETVESZÉLYES PÁLINKÁZÁS0K MIMI MIIHIIIIIIIII Egy baleseti statisztika tanu'ságai A statisztikát az Orvostu­Papp Lajos Ezzel ellentétben sok bal- harc sikeréneik az is felté­dományi Egyetem Egészség- esetet okoznak a kisebb tele, hogy maguk a terme­ügyi Szervezési Tanszéké- munkagépek. A szecskavágó lőszövetkezeti vezetők, bri­nek munkatársai készítették, okozta csonkul ás ok száma gádvezetők és szövetkezeti Ebben 905 mezőgazdasági például elég nagy. S különö- gazdák is belássák: nemcsak munkabaleset anyagát dol- sen sok 12—14 éves gyér- a munkáért, hanem dolgozó­gozták fel. A balesetek több- mek sérül meg szecskázás, társaik testi épségéért, egész­sége a szegedi termelősoö- répaszelés közben. A gyere- ségének védelméért is fele­vetkezetekben, illetve a jár- keiket erre a munkára be- lősek. ras szövetkezeti gazdaságai- fogó szülők gondatlanságá­ban történt az utóbbi két év nak következménye ez. alatt. A betakarítási munkák so­Nagy ez a szám. S öama. rán különösen az októberi gában is azt bizonyítja, hogy répaszedéseknél és a kuko­a mezőgazdasági balesetvé- ricaszár vágásánál keletke­delem szervezetének ki alaki- zik sok baleset. A répa kézi tása a falusi egészségügy fejelése veszélyes munka, egyik alapvető feladata. Or- különösen a nem eléggé gya­szágosan is nagyobb jelen- korlott kezek számára. A ré­leg a mezőgazdasági balese- paszedés és fejelés gépesíté- j tek okozta munkaerő-kiesés, se kikapcsolhatná ebből a mint az ipari balesetek kő- munkafolyamatból az állan­vetkeztében kieső munkana- dó balesetveszélyt, pok száma. Az iparban 13,2 ... nap munkakiesés jut egy Az ital — eletveszelyes balesetre, míg a mezőgazda­ságban az állami gazdasá­Magyarország lakosságának 52 százaléka nö, 48 százaléka férfi -Mekkora nemzeti jövedelmünk és mire költjük ? Statisztikai kézikönyv Magyarország társadalmi és gazdasági helyzetéről A Központi Statisztikai foglalkozva a kiadvány rá- 25 millió mázsa burgonya és Hivatal a napokban kézi- mutat, hogy az ország nem- körülbelül ugyanannyi cu­könyvet bocsát ki, amely zeti jövedelme fokozatosan korrépa terem. A szőlőtermő­Magyarország társadalma- növekszik, s már 1961-ben terület 204 000 hektár, az nak és gazdasági életének meghaladta a 147 milliárd évi bortermés átlagban 3,S legérdekesebb adatait tar- forintot. Egy-egy lakosra millió hektoliter. A legjobb talmazza. évenként 14 700 forint nem- bortermés 1958-ban volt — A könyv kimutatja, hogy zeti jövedelem jut. Létreho- 5,3 millió hektoliter —, a hazánkban a lakosság 48 zott új értékeink 73,7 száza- leggyengébb 1960-ban, 3 százaléka férfi, 52 százaié- lékát elfogyasztottuk, 18,6 millió hektoliter, ka nő. Ez a különbség azon- százalékát az állóalapok nö- A könyv részletes adató­ban lassan eltűnik, mert a velésére költöttük, a többi kat közöl Magyarország ex­fiatalok között már több a a készleteket növelte, il- port-importforgalmáról. fiú, mint a lány. Az utóbbi letve kiviteli többletet alko- Az élelmiszerfogyasztásról jelenség annál inkább se le- tótt. öt esztendő alatt ösz- szóló adatok közül talán a becsülendő, mert a lakos- szesen 163 milliárd forintot legjellemzőbb, hogy Magyar­ságnak kereken egynegyede költött az ország beruházá- országon a napi átlagos ka­15 éven aluli. sokra, ebből 40 milliárdot lóriafogyasztás egy lakosra RaxRasáffi ftóiiörfferfinMrei lakásépítésre, szociális, kultu- számítva meghaladja a 3000 oazoasa© fejlődésünkkel ^^ egéazségügyU város-és kalóriát, ami világviszony­községfejlesztésd célokr^. latban sem megvetendő A statisztika gazdag anya- eredmény. Az utóbbi évek­gából kitűnik, hogy az 1962. ben különösen a húsfogyasz­évi állatszámláláskor Ma- tás nőtt nagymértékben, de gyarországos 2 millió szarvas- jelentősen megnőtt az érdek­marhát, 6,4 millió sertést, lődés az édeseégek, a csoko­28,3 millió baromfit, 2,9 ládéáruk iránt is. millió juhot tartottak nyil- A lakásviszonyokat eie­ván. Leírja továbbá, hogy az mezve a kézikönyv kimutat­ország szántóterületének kö- ja hogy 1962-ben az ország­rülbelül negyedén termelnek ban 2 866 000 lakást tartottak kenyérgabonát, évente több, nyilván, 402 000-rel többet, mint húszmillió métermá- mint 1949-ben. A lakások zsát. Az elmúlt években 19,5 százaléka Budapesten, azonban a városi lakosság 21,8 százaléka a többi város­körül belül két-három havi ban, 58,7 százaléka pedig fa­fogyasztásának megfelelő ke- lun van. Az általános lá­ny ér gabonát külföldről kel- kásösszeírás időpontjában a lett behozni. A kukorica ter- budapesti lakások 42,1 szá­mőterülete nagyjából a ke- zalékához fürdőszoba is tar­nyérgabonáéval azonos. Ha- tozott, vidéken ennél gyen­zánkban évenként mintegy gébb az arány. Figyelemre méltó az akö­göknáí és gépállomásoknál rülmény is, hogy az emlí­17,3 nap, a termelószövetke- tett balesetéknek több mint zeteknél pedig 32,5 nap az I*0. százaléka munkába me­egy balesetre számított mun. kakiesés. Nem a gépek net, illetve munkából jövet keletkezett. Ezek többsége közlekedési baleset, amely­nek okai között szinte min­den esetben megtalálhatjuk A statisztika készítői rész- az alkoholos befolyásol tsá­letesen elemeztek az emlí- got. A fogatos baleseteknél tett 905 mezőgazdasági mun- a fogatosok reggeli pálinka­ka balese bet. Ez az elemzés fogyasztása játszik nagy sze­néhány nagyon figyelemre repet a balesetek keletkezé­méltó tanulsággal szolgált. Kében. A termelŐ6zövetkeze­Igen érdekes, hogy a me- tek vezetői, brigédosai nem zögazdaság nagyarányú gé- lépnek föl eléggé szigorúan pesitése ellenére csak jelen- a notórius italozókkal szem­téktelenül kis százalékkal ben. nőtt a gépi balesetek száma. Jellemző tény, hogy a rend­Ennek az lehet az oka, hogy őrileg kivizsgált vidéki köz­a nagyobb gépek mellett jekedési balesetek közül két­dolgozók általában kapnak szer annyi keletkezett ita­balesetvédelmi kiképzést. io6ság következtében, mint a így például a cséplőgépek- fővárosi közlekedési balese­nél bekövetkezett balesetek teknél. A közlekedési balese­száma a várhatónál lénye- tek mellett — amelyek bün­gesen alacsonyabb. Nem válik meg a Tiszától Szeged legöregebb halásza I 77 éves vízi ember unekáját tanítja Lele Antal, a Szegedi az, hogy az első világhábo­Kossuth Halászati Szövetke- rú idején hazavezényelték a zet legidősebb tagja. A het- frontról, hogy a honvédség ven hét éves ember már évek részére halásszon, óta nyugdíjban van, de any- Az elmúlt esztendőben a nyira szereti az ősi mester- munkában sok fiatal társán séget, amelyet gyermekkora is túltett. Teljesítményére óta folytat, hogy idén sem méltán büszke lehet, mert válik meg a folyótól, a régi 204 munkaegységet szerzett szerszámoktól. Erre az év- 17 mázsa 67 kiló ponty, har­re is kiváltotta a halászje- csa, keszeg, s egyéb hal gyet, s ladikjával tovább zsákmányul ejtésével. Mes­járja a Tiszát, a Maros tor- terségének minden forté­kolati részét, a tápéi komp lyát jól ismerő Lele Antal körüli vizet. FJS az 6 terii- gyakran viszi magával vízi lete, úgy ismeri, mint a te- útjára tizennégy éves unoká­nyerét Itt veti kl az átkö- ját. Ilyenkor mesél neki a tős horgot és helyezi a víz- régi halbőségről, s beavat­be a varsákat. Régi ember, ja a szerencsés fogások tit­de nem marad el a kortól: kaiba, átadja munkamódsze­perlonból készíti ő maga a rét, tapasztalatait. Unokája varsákat, mert a műanyag jó tanítványnak bizonyult, erőeebb, tartósabb a ken- k „lenben segít neki, derhaiónal. Szakmajának mindig mestere volt. Mi sem s elhatározása, hogy az oreg bizonyítja ezt jobban, mint halász nyomdokaiba lép. tető eljárást vonnak maguk után — igen nagy a gondat­lanság folytán keletkező le­eséses, lecsúszásos balesetek száma. A kocsikról, vonta­tókról való lezuhanás okai­hoz a már emlegetett italo­záson kívül hozzájárulhat az utak rossz állapota, a rako­mány tetején való személy­szállítás, az oldalmagasító használatának elmulasztása, a rossz biztosítóláncok és kötelek. Előfordul a lovas kocsiknál, hogy a lóhajtó já­ratlansága és hozzá nem ér­tése miatt megvaduló lovak okoznak balesetet. Belátás és felelősség Kinn a munkahelyen, munka köziben az említett 905 balesetnek csak alig a fele keletkezett. Ez a tény is bizonyítja, hogy a mezőgaz­dasági balesetek keletkezé­sében nem a különféle mun­kafolyamatok veszélyessége, hanem mindenrécelőtt az em­beri gondatlanság játssza a főszerepet. Ez ellen a gon­datlanság, felelőtlenség ellen fel kell lépni mindenütt. A mezőgazdasági balesetvédel­mi oktatás megszervezése egyik igen hatásos eszköze ennek a küzdelemnek. De a Gépi adatfeldolgozó vállalat alakul Szegeden Már megkezdődött a lé szám feltöltése Az ipar műszaki-technikai gozók részesülnek előnyben. nisztratív létszámának színvonalának jelenlegi fejlő- A gépkezelői munkakör be- csökkentésére irányul, dése mellett már nem kép- töltéséhez érettségi és nagy hanem a műszaki adatszoi­zelhető el a több síkú adat- kézügyesség szükséges. A je- gáltatás fejlesztését szol­igény kielégítése és ezáltal lentkezők alkalmassága ké- gáiia működése a műszaki a vezetés munkájának meg- pességviz.sgán dől el, betoní- ügyviteli mérnöktechnikusi könnyítése az eddigi mód- tásukra háromhónapos tan- munkát megkönnyíti, felsza­szerekkel. A szegedi pártér- folyam indul Szegeden. Je- badítja a vezetőket sok ap­tekezlet határozata alapján a lentkezéseket máris elfogad- ,-ólékos 6zámítás elvégzésé­Könnyűipari Minisztérium és nak. t6i s 'így több idejük jut az a Kozponti Statisztikai Hi- A gépi adatfeldolgozó köz- alkotó tevékenységre vatal lehetővé tette, hogy pont létrehozása természete­gépi adatfeldolgozó vállalat sen Tóth Károly alakuljon Szegeden. Az adatfeldolgozó a textilművek új csarno­kának egy részében kap helyet, s 1964. január 1-el megkezdheti működését. Egyelőre három gépegység áll munkába, s a tervek sze­rint 1965-ben és később újabb három-három, összesen te­hát kilenc gépegység lesz a teljes kapacitás. Ez az egész megye adatfeldolgozó szük­ségletét kielégítheti. A vállalat induláskor — két műszakos munkát véve figyelembe — 90 dolgozót foglalkoztat. Kezdetben egyes könnyűipari, elsősorban textilipari üzemek anyag, félkész és késztermék, va­mint fonodái és szövődéi elszámolásainak könyvelé­sét és ügyvitelét dolgozza fel, összesen körülbelül 230 ezer tételben. Később — a gépek számának növekedésével — működését kiterjesztené a közlekedési és a kereskedelmi vállalatok adatfeldolgozásá­ra is. Az 1964 januárjára terve­zett üzemkezdést több ténye­ző is befolyásolhatja, első­sorban az, hogy elkészül­nek-e határidőre a vállalat helyiségei, s gondot okoz a szükséges létszám biztosítása is. Legsürgősebb a vezetők kijelölése, akiknek még az idén körülbelül 9 hónapos tanfolyamot kell végezniük Budapesten. A vezető mun­kakörök betöltéséhez elen­gedhetetlen a közgazdasagi. vagy műszaki egyetemi vég­zettség, a számvitelben való jártasság, s a jó szervező­képesség. A műszakvezetök és technikusok is hathóna­pos tanfolyamra mennek. E munkakörökben elektrotech­nikusi képzettségű és nagy gyakorlattal rendelkező dől­ném a vattaiatok ad mi­egyetemi adjunktus Szeged a hazai lapokban 5. CSÖRA Simon: Postkong- BÁNFALVI József: Aki resa ekskurso. [Kongresszus nem tud megöregedni. Nép­utáni kirándulás ] Hungara sport, febr. 21. (Vass József Fervojista Mondo. [Magyar távfutóról. Képpel.) Vasutas Világ], 1962. okt.- CSERHÁT Imre: Váz­vABnHA Kálmán- Móra latoe jegyzőkönyv egy váro­VARGHA Kálmán. Móra párt_vb ülé9értj. Népsza­Ferenc levelesládája. Iroda- .T, . . lomtörténeti Közlemények, badsá°• febr" 21" 1962. 6. sz. (Ismertetés.) (Kép az iparművészeti KAPOSI Márton: Acta his- szakközépiskola életéből.] toriae Utterarum Hungarela- TÖTH Bé3a Wlv. Népszabad­rum. 1. köt. 1961. Irodalom- sáő, febr. 22. történeti Közlemények. (Is- (sz. gy.): Nem lesz Yestor, mertetés.) de lesz Lestor. Népszava, VASZKÖ Tamás: Közös febr. 22. (A Szegedi Konzerv­erővel. Ifjú Kommunista, gyár ételízesítő készítmé­1963. február. (A Tanárkép- nye.) ző Főiskola egyik KISZ- kAlmAn Józseí. Műszaki szervezetének életerő.) könyvtárat Szegednek! Me­derben M^ifca. febrrtar. febr" 22' (Sportélet.) MEIXNER Mihály: Operai [CSERHALMI Imre:] A esték. Szegeden. Film, Szín­szocialista nemzetközi mun- ház, Muzsika, febr. 22. kamegosztás fejlesztése első- . rangú nemzeti érdekünk és Internacionalista kötelessé­günk. Apró Antal elvtárs választási nagygyűlése Sze­geden. Népszabadság, febr. 10. Útnak indították Angliá­ból a Szegedi Textilkoimbi­nát épületelemeinek első szállítmányát. Népszabadság, febr. 19. [PÉTER Róbert] (Péter): Egyedül a víz alatt? Lobogó, febr. 20. (Az MHS szegedi könnyűbúvár szakosztályá­ról.) [CSERHALMI Imre:] Ta­nulmányterv készül a szege­di termálvíz hasznosításá­ra. Népszabadság, febr. 20. Televíziós készülék a mellényzsebben Az idén tavasszal valószí­nűleg megjelennek az euró­pai piacon a japán miniatűr televíziós készülékek. Eddig elsősorban az USA-ba és Kanadába exportálták őket, most azonban kimondottan az "európai ízlésnek megfe­lelő* modellt állítanak elő. Kis méreteik ellenére az úgynevezett "Sony* televí­ziós készülékek állítólag ép­pen olyan éles képet adnak, mint a legjobb európai ha­gyományos gyártmányok.

Next

/
Thumbnails
Contents