Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG IMS. frftnrfr 21 Szovjet gordonkám fívégz szerepel Szegeden Február 13-án, holnap, szombaton este K órai kez­dettel a Zeneművészeti Szak­iskola nagytermében Dániel Safran szovjet gordonkamű­vész ad hangversenyt. A Bu­dapesten óriási sikerrel fel­lépett szovjet művész sze­gedi hangversenyén Breval, Beethoven, Weinberg szoná­táit, Schumann Fantáziáját és Sztravisznszkij Olasz szvitjét adja eló. Zongorán kisér: Vszevolod Petrusansz­kij. A dolgozók akadémiája Csongrád megyében 72 tudományos előadássorozatot tartanak ^ mányos Ismeretterjesztő Tár* mányág is szerepel, úgy, titkársága tobb elnökségi tag, sulat rendezésében. Az aka- hogy összefüggés szinte nincs valamint szakszervezeti, ta- démiai előadássorozatok foi* is köztük nácsi és szövetkezeti dolgo- mája a legtöbb üzemben tért Ahol lehetett, a Tudomá­zók közreműködésével a ko- hódított, s a termelőszövet- nyos Ismeretterjesztő Társu­zelmultban, megvizsgálta a kezeti parasztok közül is lat Csongrád megyei titkár* jelenleg működő munkás- és egyre többen hívéül szegőd- sága a munkásakadémiák te­termeloszovetkezetl akadé- nek a kulturálódás, a műve- matikáját. 12 előadásból ál­miák helyzetét. Csongrád lődés e fórumának. Az aka- lította össze. A különböző megyében immár két éve démiákon elhangzott előadd- témakörben helyet kaptak folynak különböző akadémi- ®°k híven szolgálták az is- olyan előadások is, amelyek ai előadássorozatok a Tudo- ^SST^áSSTvA ÍS^SSsJfZ­nézetének formálását, általá- közökkel szolgálják az aka­nos műveltségük gyarapítá- démiák célkitűzéseit. 1 j mezőgazdasági szakkönyvek Az idei máris sikeresnek zetek segítségére a Mezőgaz­mondható mezőgazdasági dasági Könyvkiadó Magyar könyvhónap idejére számos Mezőgazdaság Kiskönyvtára olyan új munka került a sorozatának legújabb köte­kónyvesboltokba, amelyek te: .s sát és szakmai ismereteik bő­vítését A hallgatóság összetétel* jogosan keltik led a szövet­kezeti gazdák és más mező­gazdasági szakemberek ér­deklődését A szegedi járás szőlő- és gyümölcstermelői különösen nagy haszonnal ÜZEMSZERVEZÉSI MÓDSZEREK A BARCSI VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖVET­KEZETBEN címmel, Enese LászTő, la­téle feladatait, miközben Hs fo^et, mely a ta­a fő gondot a növények tech- Valyi 64 Országos Mezőgaz­nológláját leginkább befő- dasági Kiállításon rendezett lyásoló biológiai tulajdon- nemzetközi kemizilási be­ságok megismertetésére for- mutató tapasztalatalt össze­dítja. Igen alapos szőlőisme- g^y gok új ötletet, taná­reti, szőlőművelési és boi* csot ad o kémiai anyagok kezelési leírásokat nyűjt a szakszeri! alkalmazásához a könyv, több fejezeten át mezőgazdaságban, tárgyalja a szüreti munká­latokat és a különféle bor­fajták készítését, kezelését. A sok más hasznos, tudomá­nyos alaposságú fejezetet gazdag képanyag és rajzos ábra teszi még érthetőbbé. Ugyancsak a Mezőgazda­sági Könyvkiadó bocsátotta kl a szövetkezeti gazdák, brigád vezetők, agronómusok, üzemgazdászok számára Je­lentős kis könyvecskét HELYI TELJESÍTMÉNY­NORMÁK KIDOLGOZÁSA MEZŐGAZDASÁGI TER­MELŐSZÖVETKEZETEK­BEN címmel. E könyvecskében Béky László az ország leg­jobb szövetkezeteinek im­már tudományos munka­szervezési tapasztalatalt gyűjtötte össze. Többek kö­zött a termelési tervkészí­téshez nyújt nagyértékű se­gítséget. Jó tanácsokat ad ahhoz, hogyan kell felmér­ni az egész évi munkák mennyiségét, s hogyan kell összeállítani a valóságre helyzetet leginkább megkö­zelítő munkaerőmérleget. A kötet évközben is nagy segítséget ad a szövetkezeti vezetők munkájához. Módot ad arra, hogy az egyszerű tapasztalati munkanormá­kat megalapozott műszaki normákká fejleszthessük, így sok igazságtalanság vá­lik elkerülhetővé a jövede­lemelosztásban. Népszerű, olvasmányos formában siet üzemszerve­zési kérdésekben a szovetke­Uj törekvések A munkásakadémiák mű­ködésével kapcsolatos külön­. - — ,. . . , féle problémákat feltárta és Mint Probléma a munkás- összegezte a TIT Csongrád ^J^ ^í^tlt2 8lía; megyei titkársága. A tapasz­dénuák működésében első talatok alapos eleiPzAse helyen szerepel a hallgatósag nagyban elősegíti majd az heterogen osszetetele. Az is- újonnan létL^ndö mJunkás. K^I ^KJ^!' akadémiák tevékenységét, s különbségek eresen befolyá- a már két év óta müködő '33 ®A^.""J?iőadok munkáját munlrás 23 termelőszövet­A különféle előkepzettségű kezeti 4 ülnök. ^ 12 ,fjú_ hallgatósag el enéfe is arra tógi akadémia ^„d er6te,_ kell törekedniük az előadok- jesebb fejlődését. Minden nak, honr a tárgyalt témát bizonnyal Csongrád megve mindenki meeértse. Az elo- eddigi 72 akadémiája mellett adóknak azonban nemcsak szamos üj jön majd létre. S a műveltségbeli különbségek- ncmcsak a számszerű növe­hez kell alkalmazkodniuk, kedés eredményeiről számol­ba,n1em « munkasakadémiai hatunk majd be, hanem a hallgatók korosztályát és munkálkodás minőségi javu­szakmai felkeszultsegének lásiiról is. A többi között ^j. „TWl A SZem dáu\ iparáganként TIT-cso­elott kell tartamuk. Az Uw portokat hoznak létre ^ meink dolgozol ebből a vonás lesz a Tudományos Is­Társulat Csongrád megyei titkárságá­nak munkájában. forgathatják a Mezőgazdasá- soaczi Mihály és Tóth Tibor gi Könyvkiadónál megjelent összeéUításakénti A szerzők KvaTCfiTPT 821 országos hírű termelöszö­ki.k i E>»£tvr vetkezet üzemszervezési ta­címfl, nagy tudományos ala- pasztalatait dolgozták fel, s possággal megírt, vaskos kö- választ adnak arra, hogyan letet, Csider László, dr. Cse- érték el az ottani kiváló lőtei László és dr. Buday eredményeket. Ismeretes László közös munkáját. A ugyanis, hogy az országban kötet tulajdonképpen az Ag- elsőnek Barcson alkalmaz­rártudományi Egyetem Me- ték a szocialista elvelmek szemoontból három csoportra '""^CH^-JŐ zőgaadaságtudományi Ka- íeeSnkabb megfelelő jóvede- oszthatók: segédmunkásokra, ra és az agrártu- lemelosztási formát, a kesz- akik az épltőinarban foglal dományi főiskolák hall- pénzes teljesítményeken ala­gatói részére készült egyete- pu16 fizetést. Megírja a mi tankönyv. Ez bizonyos könyv, hogy milyen szerve­mértékig meghatározza a kö- zési módszereket alkalmaz­tet célját és tartalmát, de tak korábban és milyeneket semmiképpen sem befolyá- most Segítséget nyújt ah­solja azt, hogv a már gya- hoz, hogy mihamarabb min­korlatl termelők is ne me- den tsz bevezethesse a pénz­rithetnének belőle igen hasz- béli munkadíjazás bevált nos ismereteket Mint a módszerét EEk^rt .^róR^vánták A MEZŐGAZDASÁGI Jelzik: azt a célt kívánták EREDMÉNYEI elérni a művel, hogy meg- a r. Y * KnRl AT\AK ismertessék a kertészet alap- A GYAKORLATNAK vető kérdéseit, igéméit és című füzet a Foldmüveles­kapcsolatát a mezőgazda- flfW* Minisztérium Tájékoz­ság többi ágához. tatást és Propaganda Oszta­52SÍ3 a'TertS teret" fezért és. a j^koria* tej­^SermSSVe«enb^ "vek^n^ét nyűjtjaát a 101 a zöldségnövények sza- J*"**™*^, Ugyancsak a porttásával, a zöldségmagter- minisztérium adta ki mesztéssel, külön részletezi A KEMIZÁLÁS SZEREPE A a gyümölcstermesztés sok- MEZŐGAZDASÁGBAN koztatottak zömét képeik, betanított munkásokra, aki­ket a textilipar, a vegyipar és az élelmiszeripar foglalkoz­tat, valamint szakmunkások­ra. akiknek műveltsége az előbbi két csoporténál jó­val nagyobb. A lemorzsolódás A másik gond a lemorzso­lódás. Akadályozza a mun­kásakadémiák zavartalan működését a munkahelyre távolabbról bejáró munká­sok közlekedési problémái­nak megoldatlansága is. Ép­pen ezért az előadásokat, ahol ez lehetséges, üzemi lakóte­lepeken és munkásszálláso­kon kell szervezni. Az is hi­ba, hogy egyes üzemek ve­zetői nem látogatják a munkásakadémiák előadá­sait. A munkásakadémiák ott működnek jól, ahol az üze­mek törzsgárdája a hallgató­ság erőssége, mint például az Űjszegedi Kender-, Len­szövő Vállalatnál. Egyes munkásakadémiák tematikájában túlzottan je­lentkezik a sokoldalúságra való törekvés is. Igen sok akadémia 8—10 előadásból álló sorozatában 2—3 tu dö­fi. r. Péntek szakát, gyerekel KOSSti I It-UAOIO Esti krónika. 22.00 Hirek. 22.20 4.80 Hirek. 4.35 Vidáman — Mai emberek. 22.30 4x10 perc frissen! 5.00 Hirek. 5.98 Falvira- könnyűzene. 28.10 Kamarazene, dió. 6.00 Hirek. 0.25 Jó reggelt! 84.00 Hírek. 0.10—0.30 Rtexlrtelc 7.00 Hírek. 7.OS Uj könyvek. 7.30 N ed bal Lengyelvúr című ope­Színhdz- és moziműsor. 8.00 Mü- rettjébóL sorismertette. 8.10 A delfinek „beszéde". Előadás. 8.25 Ma-. PKXÖKI-RAUIÖ gyár nlHáto etértások. »JI Lur 5.,0 Reggeu zene. 8.18 Torna. y tt-KAdlátóték. Hlrek? g.eo-8.05 Hirek. J4.00 10.08 Htrek. 18.18 AZ óvodásak Időjárás- és vizáUásJeleTUÚs. 14 műsora. 10.30 Iskolát kórusok örnJ ls Masorlsmert*te. 14 28 énekelnek. 10.40 Tánöcne. 10.59 Zenekarl mU7.,lka 14J2 Az Ird;kép" éhen város. Hádlójíték. 10.00 Hí­viaelők Jegyzetel. 11-0 Zene- rek> w os Könnyűzene. 16.45 iOOO kari muzsika. 11.52 Naptrenden... szó frandM. ,R.55 Kamaraze­j?. u 15 ne. 17.29 Az Ifjúsági Rádió mfl­Mindenkt kedvére! Közben. aon N> Lajosról. I6.no Hí­U éra 58-18 óra A vidéki rpk „ 03 .Műsorismertetés. 18 színházak musora. 16.00 Hogyan óra 10 operettrészletek. 18.48 veszett ÖSÍOC Iván Ivanovlra Iván sjgmund VreuU. a2 ember te NyikiforoyicesalT Gogol kisreg/- tudós ,„ „0 Hirek 19 05 Az ud­nye folytata.sokban. VI. rritó. vardy-kamorakórus hangverse­14.20 Borok, tájak dalok... Se- nyo'a stú«iiéban. 18.25 Szovjet ress János zenés öskteálUtása. műsorából. 19.45 14.45_ Gazdaszemmel a^ nagyvilág straSbourgi Fesztivál. 21.00 Hl­mezosazdaságárol. 15.00 HÜT*. rek. 2110 Tánczene. 21.45 Sport­15.10 Fiatalok zenei újságja. 1= hjradó. 22.00 Operarészletek. 23 óra 35 A Oyermelcrádió mű- dra—28.18 Hirek. sora. 15.55 Barokk táncok. 16.05 Régi perek aktái között. 16.36 Varga r.lvia és Závodszky Zol- T«'«VI*lomö»4»r tán énekel. 17.00 Hirek. 17.18 Moszkvai tudósítónk jegvzete. 18.00 Tv-hiradó (ism.) 18.13 17.20 Ötórai tea. 18.08 Rádió- Telesport (lsm.) 10.30 Királyi iskola. 16.40 Könnyűzene. 19.05 gyermekek. Magyarul beszélő A felvégtől az alvégig. 19.05 NDK-fllm (ism.) 12.00 A jövő hét Családi körben... 18.54 Jé éj- műsora, hirek. (MTD Új külföldi filmek bemutatását készítik elő A Pannónia Filmstúdió replésével; egy megtalált kis­mútermeiben a Válói olasz lány megkapó történetéről módra szinkronizálásán dol- szóló szovjet filmet. Jó em­doznak. A film három füsze- berek között címmel és egy replőjének hangját Gábor csehszlovák vígjátékot, címe: Miklós, Váradi Hédi és Poló- Kulcs a szeretemhez. A még nyi Gyöngyi tolmácsolja ez évben bemutatásra váró Ugyancsak magyarul beszélő filmek között találjuk a Ke­változatban jelenik meg ha- gyetlen éjszaka című szovjet zánkban a Huszárkisasszony alkotást, melynek izgalmas című színes, szovjet operett- cselekménye egy amerikai film. Szinkronizálják a Kék repülőtámaszponton játszó­öböl kapitányai című színes, dik le. Kurt Maetztg új NDK ifjúsági tárgyú szovjet fii- filmjének színhelye egy fran­met ls. A stúdió dramatur- cia kisváros, ahol a NATO giáján az Amíg az utolsó csapatai állomásoznak. A vendég elmegy (eredeti cí- film címe Francia kandalló me: A konyha) című angol, mellett, s konfliktusa egy és a kalandos Robinson csa- nyugatnémet katona és egy Iád című amerikai film fel- francia lány szerelmében iratozásán dolgoznak. bontakozik kí. Rövidesen Üj filmek bemutató kó- műsorra tűzik a mozik Jüan piáit nézte meg a Filmátvé- Antonio Bardcmnek, a Fő­teli Bizottság. Hazai forgal- utca és az Egy biciklista ha­mazásra átvették a Robin kíla világhírű rendezőjének Hood újabb kalandjai című $ jü?,1ét: D'HvtÁ? 5'k°r ,, . Madridban címmel. mely színes, szélesvásznú angol egy torreádorról szóló lélek­filmet Richárd Greene lösze- tani dráma. 1/fti ú}s>á$ a színUá Egyhetes szünet után a *ő Pompadour clmü három­színház ismet. megnyitotta felvonásos operettjét Nagy kapuit a nagyközönség előtt. György rendezésében mutai­A Kamaraszínház szómba- ják be Szegeden március ton, február 23-án játszik 2-án. A főbb szerepeket Iván először a szünet után, műso- Margit, Tiboldi Mária, Varga rán a Csacsi fogattal. A pró- Róbert, Király Levente, Ko­bak a szünet alatt is rende- vács Zsuzsa, Katona András, sen folytak, a színészek ké- Káldor Jenő, Zádori István szültek a következő bemuta- és Géme&i Imre alakítja. Vé­tókra. zényel Szalatsy István. • • Fali Leo osztrák zeneszer* A Kamaraszínházban már­cius 3-án mutatják be Dunai Ferenc fiatal színpadi szerző A nadrág című 3 felvonásos komédiáját. A komédiát He­gedűs Lász-ló rendezi. A főbb szerepeket Mentes József, Simon Erika, Jászai László, Décsy Györgyi, Károlyi Ist­ván cs Eötvös Erzsi alakítja. Rádióműsor Szombaton, február 23-án a Magyar Rádió egyenes adásban közvetíti a Petőfi­adón Szegedről Jan Cikker Bajazid bég című operáját. • Készül a színház prózai együttese Arthur Miller Az ügynök halála című drámá­jának bemutatására is. A premiert március 16-án tart­ják. A drámát Komor Ist­ván rendezi, az ügynök sze­repét Kiss Ferenc alakítja. • Felújítja a színház Verdi Trsviáta című operáját. Az első előadás március 30-án lesz. Ezzel az opera felújítás­sal új operarendezőt is avat a Szegedi Nemzeti Színház Nagy György személyében, akinek eddigi pályafutásában ez lesz az első opera rend e­alkotmányhoz-, s ezáltal biztosított osztályki­Mi a szocialista demokratizmusra fuigötfTnáíl.mk''kevte 'emrérttsei6u nem világos. Ezért is vetettük el az -ezeréves • íratlan alkotmány* államjcgi koncepcióját és szavazunlc hagyományát, és dolgozó népünk megalkotta 1949-ben az alapvető jogait és kötelességeit ma­. . . . . gába foglaló új alkotmányát K orábban egy fontos intézmény szükséges- legális kommunista párt, az NSZK-ban mnes), „A kormány/ás a királynő nevében törté­neit. vélte többeknek eljuttatni -Az angol de ez csak fokozatban, formában, módszerben nik ^ _ szól a „felvilágosítás* — -... Min­parlamentarizmus* című tájékoztató anyagot, nyilvánul meg. . ^ den alkotmányos hatalom tőle származik...* Az ajánlás kiemeli, hogy a parlamentarizmus Az említett -ezeréves* parlamentáris demoK- A kormány tagjal „ az ő miniszterei... lényegéről kíván tájékoztatást adni azok szúrná- ráciát vizsgálni azért is érdekes, mert bizonyos szolgál „az igazságszolgáltatás tisztviselői ra, akik átfogó képet kívánnak alkotni maguk- szempontból jobbnak lejiet tekintem sok mas- gondoskodnak békéjének megtartásáról.. a nak erről a kérdésről. Azon mi is fáradozunk nál és korábban kétségtelenül hatással volt a „b(rók szolgáiják M igazságát...* stb., stb. — s nemcsak a választás időszakában —, magyar társadalom alapintézményeinek rejioae- Nálunk is volt királyság, s éppen ezért ke­hogy a polgári parlamentarizmus lényegéről le- sére is. vesen vannak már, akik számára ez vonzó len­hetóleg mindenkinek legyen átfogó képe. Ehhez _ ne Bennünk rossz érzéseket és emlékeket idéz­a segítséget is szívesen vesszük. Azt azonban JP nek fel az ilyen gondolatok, és nem vált ki bi­már majdnem mindenki tudja nálunk, hogy „ . - „/.„„^ÍKAI zalmat ennek propagálása. Avult és idejét múlt bármely burzsoá ország parlamentarizmusai A tájékoztató az alkotmányosság méltatasaDOi do)ognak tartják ^t nálunk, és nem is tartjak vizsgáljuk átfogóan, az eredmény lényegében ™ indul ki és azt mondja: .. íratlan aiRoi- igaznak_ Akikre nálunk ezzel hatni lehet _ ha azonos: a kizsákmányoló kisebbség uralmának míny .*, amely ai ezerévé ^Kotmany- vannflJc mé ilyenek azokkal az -ezeréves formája és eszköze a dolgezó, kizsákmányolt jogi fejlődés eredménye*... EZ parlamentarizmus* már nem sokat ér. többség felett — Franciaországban vagy Nyu- den úgynevezett történeta tipusu aikotmany iej- A ^ alkotmányunkban ezt olvashatjuk: -A gat-Németországban, Olaszországban vagy Ang- lődésére alkalmazható jellemzés, a lelszaPaauias Magyar Népköztársaságban minden hatalom a liában, az USA-lsan és Svédországban vagy bár- előtti magyar -alkotmányra* is. A volt magyar dolgozó népé ^ A korniány tagjai a dolgozó hol a világon. Így volt ez Magyarországon is. uralkodó osztályok is allandóan az -ezereves, nép áUal választott országgyűlésnek felelnek. -A parlamentre — írja Horthynak egy ta- íratlan*, a -nemzet géniuszából táplálkozo* aCk a nép fiai> a népet szolgáiják a nép békés nácsadója 1938-ban — nem a népnek van szük- kotmányra hivatkoztak. Volt tehát móaunKen- építőmunkáját és igazságát védik. Népünk fel­sége, hanem a hatalmon levőknek... A parla- nek az alkotmánytípusnak nem demokratiKu^ nöu az emberségek ós a politikai éretíségnek ment legbiztosabb levezetőcsatornája a tömeg- hanem mélységes reakciós voltáról a magumt arrg a magaslatára, hogy már régen nem ismer indulatoknak. Ha nagy a feszültség: egy kor- tapasztalata alapján meggyőződne A ma^ar e, ^^ fölött áUÓ hatal(>mmal felruházott sze­múnyváltozás, — ha még nagyobb: új válasz- történelem tragikus, a dolgozó nep, az egiesz mélyti sem király sem más néven. Tudatában tús mindig enyhíti a helyzetet... Ha ez nincs nemzet számára katasztrófákkal terhelt korsza- yan hata]mának, jogának, erejének: él is vele meg... a feszültség a hatalmon levők alatt rob- ka volt ez. S ha nem is írunk minden rosszat ^ nem -s rosszuL ban, s nyomában jár a forradalom*. Sok magya- ennek rovására, a lényegbevágó összefüggést rázatot ehhez nem kell fűzni. Ma már a bur- nem lehet tagadni. E korszak legfőbb jellemzői gn zsoá parlamentarizmust védeni csakis a fasisz- — hogy visszább ne menjünk! — Temesvár, w ta típusú diktatúrával szembe állítva lehet (és Mohács, Szatmúr, Világos, az egész 400 teres A parlamentáris demokrácia kormányoz...* kell is), mert annál jobb, de nem a szocialista Habsburg-elnyomás, és a 25 éves ellenforradal- '»A parlament felső- és alsóházból áll. A fel­demokráciával szemben. A burzsoá országok mi Horthy-rendszer, amely a II. világháborj néház -jórészt az örökletosség jogcímén épül parlamentáris demokráciái kőzött vannak je- katasztrófájával fejeződött be. Hogv mindez a fel.. .* Tagjai: főrendi megbízottak, érsekek, lentőa különbségek, (például Angliában van volt uralkodó osztálynak az -ewsréve* íratlan p^pokök, legfőbb bírák, összesen tóbb, mint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents