Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-19 / 15. szám

Szombat, 1963. január 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 SORAIBÓL JELÖL A NÉP A szegedi járásban eddig 840 gyűlést tartottak A választók péntekig 794 községi, 38 járási és 14 megyei tanácstagot jelöltek A szegedi járás falvaiban is jó ütemben haladnak a népfront jelölő gyűlései. A szövetkezeti gazdák, az értel­miségiek, a község dolgozói körültekintően döntenek, hogy a közérdeket jól kép­viselő emberek kerüljenek a tanácstagjelöltek listá­jára. A választópolgárok kommu­nistákat és pártonkívülieket egyaránt jelölnek. A járás községeiben eddig lezajlott jelölő gyűlések egyik jellem­zője, hogy azokon számos közhasznú javaslat, észrevétel is elhangzik. A választók kérik jelöltjei­ket, hogy intézkedjenek egy­es; közügy lehetőségek sze­rinti megoldásáért. A zord télben a tanyavidé­kek útjai nehezen járhatók. Mégis a tanyavidékeken lakó csa­ládok is részt vesznek a gyűléseken, hogy soraikból jelöljenek tisztségviselőket az államha­talom helyi, vagy járási és megyei tisztségébe. Péntekig a szegedi járásban 794 köz­ségi, 38 járási és 14 megyei tanácstagot jelöltek a válasz­tópolgárok. A járás 30 községében ösz­szesen 1347 községi tanács­tagot, s 58 járási tanács­tagot jelölnek. A községekben péntekig 840 jelölő gyűlést tartottak. Megyei tanácstagnak jelöl­ték például H u s z t a Vince zákányszéki termelőszövetke­zeti elnököt, az ásotthalmi Nagy Sándor erdészt, a kü­bekházi dr. Villányi Ilonka orvosnőt, Kisteleken pedig Széli József római katolikus plébánost. A járási tanácstagjelöltek között van L e 1 e Ferenc, a deszki Kossuth Tsz elnöke, Papp József tápéi tanár, Farkas István, a járási ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, N é g y ö k rű Antal, a rúzsai Napsugár Termelőszövetkezet elnöke, B o d ó Viola bordányi peda­gógus, Kordás István csen­gelei szövetkezeti agronómus, dr. Varga Béláné puszta­szeri háziasszony, K a 1 a p i s István, a járási népfrontbi­zottság titkára és Jovanov Bogdán szőregi délszláv szö­vetkezeti gazda. A helyi, községi tanácstag­jelöltek sorában a szövetke­zeti gazdák mellett ott van­nak a falusi értelmiségiek, valamint a gépállomások dol­gozóinak képviselői is. Az érdemek alapján Jg alsóvárosi jelölő gyűlésről Mennyi meglett ember a kicsi székeken! S mivel a Bem utcai óvodát mégsem érte készületlenül a tegnap esti jelölő gyűlés, senkit sem zavart ez az apróság. Előtte, utána az óvodai apróságok­ról beszélgettek. Meg köriben is egy kicsikét! nyian meggyőződhettünk az utóbbi négy évben. — Finta Kálmán, a vas­utagszakszervezet megyei bi­zottságának tagja is marad­jon a mi tanácstagunk! Mindkettőjük érdemei kö­zött a közvilágítás, a vízel­— A 38-as körzet kerületi látás, az utcák javításáért tanácstagjául Nagy Istvánné kendergyári művezető jelölé­sét javasolom, mert Nagyné áldozatkészségéről mindany­végzett fáradságukat sorol­ták el leginkább a felszóla­lók. Mert ki ne tudná, hogy az alsóvárosi mellékutcákba A gyűlések mosolya A jelölő gyűlésekről nem hiányzik a humor, a tréfál­kozó megjegyzés, és természetesen ezzel együtt a nekife­ledkező kacagás sem. Kössünk ezekből kis csokrot, fel­ütve az újságíró jegyzetfüzetének lapjait. A nemzeti értékek kap­csán beszélt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a Szegedi Textilművekben az üllési me­tánkutatásokról, azok fontos­ságáról. — Ügy látszik, hogy vala­mi van, de... — Rajkinnal ellentétben — az igazi, itt Szeged mellett. A gázfeltörés is erre enged következtetni. Szóval — mosolyodott el — ezen a vidéken is bebizonyo­sodott, hogy inkább a földet kell fúrni, mint egymást, mert az sokkal célravezetőbb. S csak úgy zengett a terem a helyeslő nevetéstől, meg a tapstól. * Petőfitelepen, a III. utcai kultúrházban tartott jelölő gyűlésen a választók észrevé­1 teleket tettek a városnegyed egészségügyi ellátásáról is. — Ej, mondhatjuk — zsör­tölődtek többen is —, mert nem látjuk itt az illetékest. A felszólalások után a gyű­lés mosolyától övezve felállt a mégis jelenlevő "illetékes*, dr. Berkes Pál, a városi ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezetője. t * A Kállay Éva Leányott­honban egy kedves asszony, aki már néhányszor szava­zott, szintén szólt a gyűlés­hez. Jókat, okosakat mon­dott, aztán kijelentette: — Ügy látom, hogy velem egykorúak és nálamnál idő­sebbek vannak itt a gyűlé­sen, akik... A férfiak a 18 éves lányok­ra néztek és nevettek. Igaz, nőt nem láttunk mosolyogni. — A mi Palcsink! — szere­tetből csak így emlegették többen a 14-es körzet gyűlé­sén a tanácstagjelöltet, Czu­tor Pált. Hozzáfűzték, hogy mindig tettrekész fiatal. Aztán a jelölt röviden is­mertette életrajzát. Kiderült, hogy közel 40 éves. Hiába, minden tekintetben "kitolódott* a korhatár. M. S. is besurrant már az aszfalt, s több a lámpa, jobb a víz. Ez a felnőttek ügye? S a felnőtteké mi? A gyerekek. A 83-as városi tanácstagi körzet jelöltje Veszelovszky Antal lett, a MÁV-igazgató­ság dolgozója, ö mesélte a következő történetet: — A felszabadulás utáni választások egyikének elő­estéjén egy nagyhangú pol­gári képviselőjelölt túl akart tenni még nevezetes francia kollégáján is. Azt mondta, hogyha megválaszt­ják, minden szegedi család fazekába tyúk rotyoghat majd. Nem választották meg, s igazuk volt. Én nem ígérhetek mást, csak azt, hogy igyekszem megszolgál­ni a bizalmat. Ami itt Al­sóvároson egyet jelent, mondjuk, a Topolya sor redbehozásával vagy a víz­ellátás további javításával. Nem nagy ígéretek ezek? Ahogy vesszük. De bizonyá­ra megvalósíthatók! Mindhármukat jelölték. Gazdasági együttműködés szocialista munkamegosztás A KGST megalakulásának 14. évfordulójára ezelőtt ágaira összpontosítva, T izennégy évvel határozták el az euró­pai szocialista orszá­gok, hogy létrehozzák nem­zetközi gazdasági szervezetü­ket. A KGST 1949. január 20-i megalakulása óta a szo­cialista országok gazdasági együttműködéséről sok szó esett — belföldön és külföl­dön egyaránt. Voltak, akik az autarkia mellett törtek lándzsát, a nemzetközi mun­kamegosztás előnyeinek ki­használása helyett más or­szágok gazdaságától elkülö­nült zárt nemzetgazdaság megteremtését tartották he­lyesnek. Ha kevesebb volt a hús, vagy valamely cikk ki­fogyott az üzletekből, egyes tájékozatlanok vagy rosszin­dulatúak részéről hallani le­hetett, megnyitották a „csa­pot", viszik a vonatok a ma­gyar árut kifelé. Többen voltak azonban olyanok, akik nemcsak a ki­menő vonatokat, hanem a befelé tartókat is látták, megértették, hogy a szocializ­must „maszek" módon — a nemzetközi munkamegosztás figyelembe vétele nélkül — nem lehet felépíteni. Hazánk számára, amely köztudomásúan nyersanyag­szegény, kis belső piaccal rendelkező ország, a szocialis­ta nemzetközi munkamegosz­tásba való bekapcsolódás el­sőrendű fontosságú, bátran mondhatjuk: életkérdés volt. A hiányzó legfontosabb fűtó­és nyersanyagok zömét — így az import vasérc, kohókoksz, kokszolható szén, villamos energia csaknem 100 százalé­kát, az ólom, kőolaj, cink nagy részét, a fenyőfűrész­áru, bányafa, sárgaréz 50—70 százalékát — o KGST-orszá­goktól kapjuk. Az ország gazdasági élete, iparának fej­lődése elképzelhetetlen ezek nélkül a nyersanyagok nél­kül A magyar ipar, Valamint a mezőgazdaság termé­kei jelentős részének a KGST-n belül létrejött hosszú lejáratú szerződések nyújtanak biztos elhelyezési lehetőséget. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által szervezett együttműkö­dés Magyarország számára is lehetővé teszi, hogy erőfor­rásait a népgazdaság azon Kormányfntézlcedések a tüzelőanyag-hiány enyhítésére A Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala közli: A hazai és európai rend­kívüli hideg időjárás nehéz., ségeket okozott a tüzelő­anyag-ellátásban és szállí­tásban. A nehézségek áthi­dalására a kormány külön­böző intézkedéseket tett. A kormány felhívja a bá­nyászokat: tegyenek maxi­mális erőfeszítéseket, hogy a széntermelési tervet túltel­jesítsék. Elrendelte, hogy a széntermelő bányaüzemek­ben három műszakos vasár­napi termelést szervezzenek január 20-án és február 3-án. Rádió irányítású traktorok Volgográd traktorgyárában olyan rádióirányító berendezést készítettek, melynek se­itségével egy traktorvezető két gépet tud egyszerre irányítani. Képünkön az irányító berendezéssel felszerelt traktor és a készülék feltalálói. Egyidejűleg a kormány in­tézkedett terven felüli tüze­lőnyag-import biztosítására is. Elrendelte a vasúti forga­lom átmeneti korlátozását. Ez a korlátozás az árufor­galomban azokra a küldemé­nyekre terjed ki, amelyek nem sürgős jellegűek. A sze­mélyforgalomban csökkenti a napi gyors- és távolsági sze­mélyvonatok számát azokon a vonalakon, ahol több já­rat van. A forgalomkorláto­zás ellenére továbbra is biz­tosított marad a termelés és a lakosság számára szükséges küldemények szállítása, és a munkásvonatok indítása. A kormány intézkedett, hogy egyes, sok szenet fo­gyasztó üzemek, főként az építőanyag-iparban, korlá­tozzák termelésüket. Az ország valamennyi ál­talános és középiskolájában a tanítást január 21-től feb­ruár 3-ig szünteltetni kell. A szünet utáni első tanítási nap február 4.-e. A szünet ideje alatt üzemeltetni kell a napközi otthonokat, a kor­látozás a bölcsődéket és óvo­dákat nem érinti. A kormány felhívja az ipar, a közlekedés és min­den energiát fogyasztó in­tézmény dolgozóját ós veze­tőjét, hogy fokozott gonddal takarékoskodjanak az ener­giával. Felhívja a tanácso­kat, szállítással foglalkozó üzemeket és vállalatokat, nyújtsanak segítséget a ki­termelt, de az erdőből még el nem szállított tűzifa gyors elszállításában, hogy a la­ame­lyek fejlesztésére a legjobb adottságokkal rendelkezik. A KGST munkája az első időszakban elsősorban az áruforgalom kiszélesítésére, műszaki segítségnyújtásra, tapasztalatcserére és a szak­emberképzés területére kor­látozódott. Később, főleg 1955 után egyre nagyobb jelentő­séget nyert működésében a termelési és beruházási ter­vek összehangolása, az ész­szerű szakosítás és kooperá­ció, a nemzetközi szocialista munkamegosztás megvalósí­tásához szükséges feltételek vizsgálata; általában a terv­szerű együttműködés. J elentős előrehaladást hozott a szocialista or­szágok gazdasági kap­csolatának fejlődésében az 1962. év. A kapitalista or­szágok is elismerik, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának jelentősége a szocialista világban rohamo­san nő, s munkája az 1962— 63-as években új, magasabb­rendű fejlődési szakaszba lépett. Ennek a szakasznak a kezdetét a tagállamok kommunista és munkáspárt­jainak 1962 júliusi értekez­lete jelezte. Az itt hozott ha­tározatok lényegét úgy lehet­ne összefoglalni, hogy fon­tos a beruházások és ter­vek összehangolására, a köz­ponti nemzetközi terv meg­valósítására való áttérés. A nemzetközi szocialista munkamegosztás magasabb szintre emeléséért folytatott múlt évi munka eredményeit voltaképpen a KGST de­cemberi, bukaresti üléssza­ka mérte fel. A KGST XVII. ülésszakának beszámolója megállapította, hogy a tanács szerveiben egész sor intézke­dést hoztak a gazdasági, tu­dományos és műszaki együttműködés további bőví­tésére és erősítésére, össze­hangolták a KGST-tagálla­mok népgazdaságíejlesztési terveit és megkezdték az előkészítő munkát az 1965 utáni időszak legfontosabb beruházási terveinek össze­hangolására. Határidő előtt üzembe helyezték a Barát­ság-kőolajvezeték csehszlo­vákiai és magyarországi sza­kaszát. Az egyesített ener­giarendszer eddig elkészült, a népi demokráciákat behá­lózó részéhez hozzácsatolták a nyugat-ukrajnai energia­rendszert, ezzel megindult az energiaszállítás a Szov­jetunióból Magyarországra. Folytatták a munkát az ipar, különösen a gépipar terme­lésének szakosításában és kooperációjában. A KGST keretében a szocialista or­szágok már az elmúlt évek­ben is jelentős erőfeszítése­ket tettek o szakosítás ki­fejlesztésére. Például a gép­ipar területén az 1956-ban alakult Gépipari Állandó Bi­zottság valamennyi szekció­jában jelentős szakosítási munka folyik. A szakosítás­nál figyelembe vették ha­zánk adottságait: kis belső fogyasztású piacunk és be­ruházási eszközeink viszony­lag szűk lehetőségei olyan termékfajták termelését te­szik szükségessé, amelyek­nek termelése kis- és közép­sorozatnagyságokban is gaz­daságos és világviszonylat­ban is aránylag kis sorozat­nagyságban állítják elő. Ez a törekvés érezhető iparunk fejlődésének abban az irány­zatában, amikor a már 10— 20 ezer darabos sorozatban gazdaságosan gyártható autó­busz, vagy az általában né­hány száz darabos széria­nagyságban termelt speciális műszerek gyártására szako­sodunk. Ugyanez az irányzat érvényesül a Diesel-moz­dony, motorvonat, speciális tehergépkocsi és 60—70 ló­erős traktorgyártásunkban. A beruházások közös fi­nanszírozásának sok formája lehetséges: a közös üzemelte­tés valósult meg például a KGST-országok közös ener­giarendszerének és a Barát­ság-kőolajvezeték létesítésé­vel. Szó lehet hitelnyújtásról is. Példa erre a magyar— román szódagyártás-fejlesz­tési egyezmény, amelynél a hitelt Románia szódatermék­ben fizeti vissza és kötele­zettséget vállalt további szó­da szállítására. Közös válla­lat létesítése is kezd tért hó­dítani, és minden bizonnyal a közeljövőben általánosabb gyakorlattá válik. Magyar­ország és Lengyelország a lengyel meddőhányók kiter­melésére Halder néven léte­sített közös vállalatot Elő­rehaladtunk szellemi erőink egyesítése területén is. Kö­zös kutatóintézet létesült Dubnában, ahol a szocialista országok az atomenergia bé­kés célokra való felhaszná­lásához egyesítik erőiket. A beruházások nemzetközi összehangolása számos válto­zatos formájának alkalmazá­sa sok új, kidolgozásra váró közgazdasági problémát vet fel. Ezen kérdések kidolgo­zására a KGST Közgazdasá­gi Állandó Bizottsága kapott megbízást A KGST jelentős, évente a tagországok részére két­milliárd forint megtakarítás elérését teszi lehetővé a MÁV által javasolt kocsikö­zösség megvalósítása. A MÁV adatai szerint a külföldre tá­vozó összes teherkocsik 40 százalékát teszi ki az üres ko­csi. Az eddigi gyakorlat napi egyezer üres, kihasználatlan kocsikilépést jelentett A ko­csiközösség egyezménye ér­telmében a résztvevők az üres külföldi kocsikat belföl­di forgalomban is felhasznál­hatják addig, míg a kívánt irányban áru nem jelentke­zik. Ezzel, ha nem is teljesen szűnik meg, de leszűkül az üres vasúti kocsik tologatása. A kocsiközösséget 1964-re tervezi a KGST. agy jelentőségű volt az elmúlt évben a beru­házások finanszírozá­sának kérdéseiben és a vas­IV koeság tüzelőanyag-ellátását I úti kocsiközösség megvalósí­javítsuk, (MTI) 1 fásában tett előrehaladás. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkája elválasztha­tatlanul egybeforr az ország és az egyszerű ember sorsá­val, gondjával, bajával. Ezt bizonyítja, hogy Csongrád megye és Szeged város terme­lési értékének 13,5 százalékát teszi ki az exportérték és en­nek háromnegyed része a KGST tagállamoknak, a szo­cialista országoknak megy. Egyes cikkekből az országos export jelentős hányadát me­gyénk vállalatai adják. A KGST munkájához jobb ter­mékek gyártásával tevőlege­sen mi is hozzájárulhatunk A KGST megalakulásának 14. évfordulója alkalmat ad arra, hogy a hitetlenkedőket felrázzuk és tényekkel győz­zük meg őket a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeiről. Látnunk kell a KGST fejlődésének távlatait, a törekvést az egységesítés­re, a közös bank létrehozásá­ra, sok-sok hasznos intézke­dés végrehajtására. Dolgozóink nagy többsége ma már megérti, hogy a KGST a hozzá csatlakozó ál­lamok egyenjogúsága és szu­verénitása elvére épül, tevé­kenységét a proletár interna­cionalizmus - szelleme hatja A történelemben eddig ismert gazdasági kapcsola­tokkal ellentétben a KGST tagállamok kölcsönösen se­gítik egymást és barátian együttlhűködnek. Az egyet­len út a dolgozók jólétének szakadatlan emelkedéséhez, a szocializmus teljes felépíté­séhez a szocialista nemzet­közi munkamegosztás elő­nyeinek kihasználása révén vezet. BALOG ISTVÁN, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents