Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-18 / 14. szám

V DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1969. fanná* W. A békét meg kell és meg is lehet menteni Világszerte nagy visszhangot kellett Hruscsov berlini beszéde Csütörtökön folytatta tanácskosásait az NSZEP VI. kongresszusa Egy nyugatnémet újságíró- reggeli csehszlovák lapok kő- professzor, az NSZEP Politi­nö — a nyugati lapok kong­resszusi tudósítóinak egyik* — az MTI tudósítójával való beszélgetés során szerdán ki­jelentette: Hruscsov beszéde nagy hatással volt ri, mert szinte sugárzott a szovjet mi­niszterelnökről a meggyőző­dés, hogy a békét meg kell és meg is lehet menteni. Ez a kijelentés jellemzően mutatja, hogy milyen vissz­hangot keltett a pártkong­resszuson részt vevő újságírók és a világsajtó körében N. Sí Hruscsov szerdai beszéde. John Hightower, az AP dip­lomáciai szemleírója elmond­ja: -a szovjet miniszterelnök beszédét Washingtonban azonnal tüzetesen tanulmá­nyozni kezdték, hogy felmér­jék a kommunista tömb jö­vendő politikája útmutatójá­nak szerepét betöltő beszéd jelentőségét". Két nagy angol lap az Ewe­ning Standard és az Etvening News szerda esti kiadásain az első oldalakat újra szedték, hogy ismertethessék az olva­aül a Rudé Právo A béké- kai Bizottságénak tagja, a ért folyó küzdelem a szocia- Központi Bizottság titkára lizmusert vívott harc fontos lépett a szónoki emelvényre. előfeltétele* cím alatt teljes Norden professzor felszóla­terjedelmében közli a beszé- lása után Johann Koplenlg, det. A román lapok bő kivo- az Osztrák Kommunista Párt natban ismertetik Hruscsov elnöke és Armando Hart, a beszédét. Különösen a nem­zetközi helyzetről szóló része­ket közlik teljes terjedelem­ben. A Jugoszláv Borba első oldalán nagy címbetűkkel közli Hruscsov beszédének azt a vezérgondolatát, hogy -A békeharc a szocializmu­sért folyó küzdelem legfőbb feltétele lett". * A kongresszus harmadik napján, csütörtökön délelőtt, az ülés szónoki listájának élén Gomulka. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerepelt. A szónok elöl­járóban a LEMP -Központi Bizottsága és egész párttagsá­ga nevében üdvözölte a kong­resszust, a német testvérpárt több mint 1,6 milliós párttag­ságát. Ezután annak jelentő­sókkal Hruscsov berlini be- sógéről beszélt, hogy a nyu­szédének legfontosabb külpo­litikai részelt. * A szovjet lapok közül az Izvesztyija »Az igazság ét a józanság hangja* címmel Is­merteti Hruscsov beszédének bel- és külföldi visszhangját A Pravda a beszédnek azt a pontját emeli ki, amelyben Hruscsov a békéért folytatott küzdelemben jelöli meg a kommunisták legfontosabb feladatát. * Az MTI tudósítóinak jelen­tése szerint a Német Szocia­lista Egységpárt VI. kong­resszusának második napjá­ról szélé 'bnriimi taptudósitá­gatnémet militaristákkal és revansístákkal, a bonni kor­mánnyal szemben az NDK új, békés és demokratikus Kubai Egyesített Forradalmi Szervezetek országos vezető­ségének tagja üdvözölte a kongresszust. A délutáni ülés Erwin Ramthunnak, a wessinl me­zőgazdasági termelőszövetke­zet elnökének felszólalásával ért véget A kongresszus pénteken reggel kilenc órakor folytat­ja a vitát a referátumról és a beterjesztett okmányokról. * Hruscsov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának első titkára ós a szovjet pártküldöttség többi tagja csütörtökön láto­gatást tett a nyugat-berlini határon a friedrichstrasse-l ellenőrzési pontnál. A kül­döttséget Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egysógpárt Központi Bizottságának első titkára kísérte. Később Hruscsov és a szov­jet küldöttség felkereste az NDK nemzeti néphadserege I. határőr dandárjának eg ik Kennedy összehívta a kongresszus atomenergia-bizottságé! Kennedy péntekre össze­hívta az amerikai kongresz­szus két házának közös atom­energia bizottságát. Az elnök azokat a problémákat akarja megvitatni a bizottság tagjai­val, amelyek a NATO nem­zetközi atomerejének létreho­zatalával kapcsolatban ve­tődnek fel. A bizottság fenn­állásának történetében elő­ször fordul elő, hogy összes tagjait tanácskozásra rendeli magához az elnök. (MTI) sok középpontjában Hruscsov sZusnak, nagy lelkesedés kö­boiizéde áll. A lengyel Try- zepette. Ugyancsak nagy lel­öuna Ludu megállapítja, kesedéssel üdvözölték a kong­perspektívát állít fel az egész alakulatát. A szovjet vendé­német nép számára. A továbbiakban Paul Ver­ner, az NSZEP Politikai Bi­zottságának póttagja, Willi Bredel, a Német Művészeti Akadémia elnöke, Drahomir Kolder, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának titkára, a cseh­szlovák pártküldöttség veze­tője szólalt fel. Waldeck Rochet, a Francia Kommu­nista Párt főtitkárhelyettese a francia kommunisták üd­vözletét adta ét a kongresz­Kongó aranycsi!'a?os zászlaja leng Elisabethville-ben Az ENSZ New York-l köz- nak mérlegelését, hogy — fl­pontjának szóvivője szerdán gyelembe véve az ENSZ zász­közölte, hogy az ENSZ elisa- laja alatt Kongóban szolgéla­bethville-i megbízottal üze- tot teljesítő indiai egységek netet kaptak a Kolweziben március végére tervezett ki­tartózkodó Csombetól: csütör- vonását —, bizonyos mérté­tökön visszatér a katangai kíg csökkenti az ENSZ kon­fővárosba, hogy megkezdje a gól rendfenntartó erőinek lét­tárgyalásokat Kolwezl átadé- számát. sáról az ENSZ kongót rend- A Reuter tudósítója hely­fenntartó erőinek. zetképet ad Elisabethvllle-ből, ENSZ-körökben ugyanak- a kongói Katanga tartomány kor hangoztatták, hogy a fővárosából, ahol szerdán ki­rendfenntartó erőknek Kol- tűzték az egységes Kongó wezi felé előretörő egységei aranycsillagos kék zászlaját, 43—SO kilométernyire meg- Csőmbe volt hadügymlnlszté­közelítették Csőmbe utolsó riumának épületére. mentsvárát geket ide ls elkísérte Walter Jól tájékozott ENSZ-körök Ulbricht I szerint V Thant megkezdi an­hogy Hruscsov nemcsak a Je­lenlegi nemzetközi helynet mély elemzését adta, hanem vázolta a népek békés egy­más mellett élésének és a kommunista vllágmozgnlom erősítésének nagyszabású programját ls. A csütörtök resszus küldöttel Gerhard Daneliust, a nyugat-berlini NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkárát. A délutáni ülésen elsőnek J. Klein, a berlini I. számú határőr zászlóalj tizedese szó­lalt fel, majd Albert Norden Fídel Casfro a nők munkájának jelentőségéről Külpolitikai hírek A Szovjetunió kormánya elhatározta, hogy kedvező feltételek mellett hosszú le­járatú hitelt nyújt a Kubai , Köztársaság kormányának. A Szovjetunió ezenkívül együtt, működik Kubával a vízgaz­dálkodási szakemberképzés­ben is. * A tunéziai katonai bíróság csütörtökön tizenhárom vád­lottat halálra Ítélt a Burglba elnök ellen összeesküvést szőtt huszonhat azemély pe­rében: a vádlottak egyike szökésben van. A halálraítéltek között sze­repel a tunéziai hadsereg hét tisztje lz. * Francia hivatalos körökben megcáfolták azt a madridi jelentést, hogy de Gaulle Franco meghívására rövide­sen Spanyolországba látogat­na. * A Szovjetunió könyvtárat ajándékozott a ranguni Tech­nológiai Főiskolának. A* 1600 kötetes könyvtárat Ledov­szkij, a Szovjetunió burmai nagykövete adta át, * Megkezdte munkáját a ja­pán parlament 43. Ülésszaka, amely m i jus 22-lg tart. Az ülésszak hivatalos megnyitó­ját azonban az ellenzéki szo­cialista párthoz tartozó kép­viselők bojkottja miatt bi­zonytalan időre elhalasztot­ták. • Csütörtökön a szovjet ENS'ó-delcgácló' székhelyén, New Yorkban Ismét találko­zott Carapkin szovjet lesze­relési megbízott és Foster, az Egyesült Államok leszerelési hivatalának vezetője. Megbe­szélésükön a nukleáris kí­sérletek betiltásáról volt szó. FIdel Castro kubai minisz­terelnök szerdán beszédet mondott az amerikai nők kongresszusának záróülésén. Fídel Castro kiemelte a nők óriási szerepét a kubai forradalomban és az új élet építésében. Ezután elmon­dotta, hogy a kongresszus küldöttet beszámolóikban és felszólalásaikban számos tényt és adatot soroltak fel arról, hogy milyen szörnyű helyzetben vannak n nők és a gyermekek, s általában a dolgozók az amerikai konti­nens országaiban. Ilyen problémák — mon­dotta Castro —, amelyekkel ma a kontinens más orszá­gai küszködnek, Kubában nincsenek, A szónok rámuta­tott, hogy a forradalom évei alatt a kórházi férőhelyek száma háromszorosára, az egészségvédelemre fordított összegek ötszörösére növe­kedtek Kubában. Castro az amerikaiak által követelt, s a Kuba területére kiterjesztendő nemzetközi el­lenőrzés visszautasításéról szólva kijelentette: a bele­egyezés azt jelentette volna, hogy elismerjük országunk alacsonyabbrendü helyzetét a világ többi állama között. Ebbe nem egyezhettünk belel A kubai miniszterelnök a nemzetközi kommunista moz­galom ellentéteit érintve, ki­jelentette: Kötelességünk harcolni a szocialista tábor elvi egysé­géért a marxizmus—leniniz­mus módszereinek segítségé­vel. A marxizmus-leninizmus ideológiai tárháza és tapasz­talata elég gazdag ahhoz, hogy megtaláljuk a megfele­lő formát e nehézségek le­küzdésére. (MTI) Megalakul! az ideiglenes togói kormány Togóban szerdán este Nico- tert ls betölti. Olympio kor­laa Grunitzky vezetésével mányénak két volt tagja is megalakult az ideiglenes kor- helyet kapott az új kormány­mány. Grunitzky a miniszter- ban: elnökségen kívül az ideigle- Az új korrnánybafi a há­nes államelnöki, külügy-, rom togói párt — a meggyil­belügy- és hadügyminiszteri kolt Olympio elnök vezetése tisztet if ellátja. Antoine alatt állott Egységbizottság, a Meacsi, a vasárnap meggyil- Juvento Ifjúsági Mozgalom kolt Olympio elnök másik po- és a Orunitzky vezetése alatt . „ . , ...1. álló Togói Haladas Pártja litjkai ellentele a pénzügyi, egyarant képviselve Van. A közmunkaügyi, szállítás-, pos- vasárnapi államcsíny katonai ta- és távközlésügyi tárcát vezetői kijelentették, hogy kapta, azonkívül Ideiglenesen aam kívánnak a Politikai ' _ , . , , „ „ életben részt venni. A kato­a nevelésügyi miniszteri tlsz- naj bizottság egyik tagja szer­_, . dán este közölte, hogy a had­sereg létszámát az eddiginek ötszörösére emelik. * Nicolas Grunitzky, ez új Ideiglenes államelnök és mi­niszterelnök 48 éves, apja né­met, anyja togói. Hamar bekapcsolódott a politikai életbe és 1840-ben de Gaulle szabad francia mozgalmának helyi ellenállá­si szervezetéhez csatlakozott. A háború után részt vett a Togói Haladás Pártja meg­szervezésében. A párt a Franciaországgal való együtt­működést hirdette. Grunltz­kyt 1951-ben a francia nem­zetgyűlés képviselőjévé vá­lasztották és mandátumát 1958-ig megtartotta. 1955-ben beválasztották a togói nem­zetgyűlésbe is, és 1956-ban miniszterelnök lett. Miután az 1938-as választásokon a va­sárnap meggyilkolt Sylvanus Olympio pártja győzött, Gru­nitzky a szomszédos Daho­meybe emigrált, ahol építési vállalkozóként működött. Grunitzkyt a másik ellenzéki vezetővel, Meacslval együtt, a vasárnapi államcsíny után hatalomra került katonai bi­zottság hívta vissza az or­szágba. Az űj ideiglenes ál­lamelnököt és miniszterelnö­köt franciabarát politikusként Ismerik. * A tudósító már Elisabeth­vllle-ben tartózkodik az Adoulo-kormóny körülbelül háromszáz közigazgatási meg­bízottja és M. E. Kalola ve­zetésével megkezdődött az egyes közigazgatási feladat­körök átvétele. A város utcáin megindult a forgalom, az üzletek fel­húzták a redőnyöket, de ész­revehető az áruhiány. Gya­kori a sorban állás. A vevő­kön kívül Csőmbe volt csend­őrei ia sorban állnak, hogy benyújtsák jelentkezésüket a kongói központi hadseregbe. A washingtoni Fehér Ház sajtószóvivője szerdán este közölte, Kennedy elnök leve­let Intézett Adoula kongói miniszterelnökhöz, amelyben sürgette az együttműködést a kongói -politikai árnyala­tok* között. A legújabb hírek szerint Csőmbe, a kongói Katanga tartomány szakadár vezetője .csütörtökön reggel Kolwezl bányavárosból visszaérkezett Elisabethvllle-be, g tartomá­nyi székhelyre. Csőmbe az ENSZ elisabeth­vllle-i központjában meg­kezdte tárgyalásalt az ENSZ tisztviselőivel és katonai ve­zetőivel. (MTI) A francia kormány szerdai ülése után közölték, hogy Franciaország változatlanul a Togo függetlenségét biztosító 1960-as megállapodás alapján áll, ós nem kíván Togo bel­ügyeibe avatkozni. A közle­mény hangoztatja, hogy a francia kormány nem felelős a togói eseményekért. Nkrumah ghanai elnök részvéttáviratot intézett Syl­vanus Olympio volt togói el­nök özvegyéhez. (MTI) A gordiuszi csombék — Csőmbe úr itthon vanT — Nincs kérem, elmenekült, Katangán kívül van. Mit óhajt? A komornyik büszkén feszít a belga szikla­mászók egyenruhájában, fagyosan néz szemem­be. Tétovázok: most hol keressem az embere­met? — de közben nyílik az ajtó és Csőmbe személyesen dugja ki rajta a fejét. — Ki keres? A komornyik meglepetten néz vissza. — Kegyelmes uram, ön itt? Az ENSZ torká­ban? Hol tetszett bejönni, hogy nem vettem észre? , Csőmbe hanyagul legyint. — Hol, hol. Az ablakon; ha már egyszer ki­dobnak az ajtón. De velemi mindig számolni kell! Fontot, belga frankot, ami jön. Kihasználom a pillanatot, belépek az ajtón. Csőmbe végigmér. — Brüsszel? • — Nem. — London? — Nem. — Hát akkor ki küldte? — Erre jártam, gondoltam felugrók, megné­aem már, mi újság. — Várjon egy kicsit, átöltözöm. Tudja, elvol­tam egy kicsit lázítani, közben alaposan össze­piszkoltam a ruhSmat. Néhány perc és már együtt ülünk a szalon­ban. Kicsit megviseltnek látszik. — Újságíró? — Ühüm. — Nem kuta'om, kiféle-miféle, úgyse tu­dom már, ki a barátom. Most ls, hogy jövök hazafelé a dzsungelben, Kennedyre gondoltam. Letépek egy pátránylevelet, s tépdesem, szeret, nem 6zeret És tudja, mi jött ki? — ??? — Egy amerikai tank a sűrűből. Alig tudtam elbújni a bozótban. Akkor tudtam meg, hogy nem szeret. — Nem vett észre már előbb is nyugtalanító jeleket? Hogy esetleg megcsalja önt? Csőmbe elnéz a messzeségbe. — De. Csend. Nem szólok. Beszél ez magától is, csak ki kell várni. — Tudja, a barátaimmal sokat beszélgettem, már az amerikaiakról. Eleinte ugyanazokat Utál­tam, akiket ők, így megvolt a közös elvi alap. Kezdődött Lumumbával, folytatódott Gizengá­val, aztán Jött ez az Adoula és kezdett min­den megkeveredni. Plkkel rám a Kennedy. Csak tudnám, miért? Ki tud eligazodni egy amerikai elnökön? — És az ön barátsága? — Nézze: én elszakadtam Kongótól, ez igaz. De mindig hajlandó vagyok tárgyalni. Jó nekem ez a Katanga. Legalábbis eddig megfelelt. Van itt minden, ami nekem kell... — önnek? — Hát... nemcsak nekem. Maradt itt néhány jó komám, akiket elüldöztek Kongóból. Mondja meg. de őszintén: egy fehér ember tehet arról, hogy fehér éa nem fekete? Na ugy-e? Mondjuk, egy belga. És ha már egyszer itt él, ttt vannak a bányái, hát hagyja veszni a pénzét és nyisson Brüsszelben nagykereskedést? Mikor egyszer ide­húzza a szíve? Meg kell érteni az emberi érzel­meket: nem tudnak elszakadni ettől a szép or­szágtól Most, úgy hallom, a barátaim miatt pisz­kálna* engem. Szeretnék őket megfúrni az ame­riakiak. Mondja meg: szép dolog ez? Futártlaat lön, sürgönyt hoz. Csőmbe fel­tépi, elolvassa. Felugrik. — Megőrültek! Bizisten, megörültek! Mi kell még nekik7 Képzelje: már elfoglalták majdnem az egész Katangát. Ha így megy tovább, még egy házhelyem se marad! Mondja csak, főhad­nagy, mit mondtam tegnap? — Milyen nap is volt? Ja, szerda. Szerdán azt mondta a kegyelmes úr, hogy minden falut fel kell perzselni az ENSZ-csapatok előtt. — Mást mondok: le kell csillapítani a törzse­ket. Van bent egy ENSZ-kocsi? — Van, de a sofőr azt mondja, neki pa­rancsba adták, hogy ne menjen kiszállásra a kegyelmes úrral. Merthogy egyszer már tetszett lenni, s utánn megint békétlenkedni tetszett. — Szeretnék, ugye-, ha mindig ugyanazt mon­danám, De tőlem ezt ne várják. Ne legyen Csőmbe a nevem, ha megváltoztatom. Apropos: miniszterelnök vagyok még? Mit mondanak odakint? — Nagyon eltérőek a vélemények. Engem is csábítanak az ENSZ-csapatokhoz a haverjaim. Hogy ott van minden; rendes koszt, táppénz, nyugdíj, szülési szabadság... Gyerekes ember vagyok, kérem ... — És én, én ml vagyok? Egymásra nézünk a tiszttel, egvíkünk se szól. Csőmbe elfordul, vállát rázza a légnyomás mert egy gránát éppen a sarokra esett. A kombinált szekrényhez rohan, kitépi a fiókokat, néhány holmit sebtiben bedobál a kofferbe. Hirtelen abbahagyja. — Hátha mégis kellenék Kennedynek? Ka­tangával együtt. De észheztér, legyint. — Még késő. Szegény, szerény mlMlóím. Mennek a kofferbe a pakettek ls. Felkapja a bőröndöt, kirohan az ajtón, át az utcán, majd befordul balra a dzsungelbe. Nem tudni, van-e még, aki lándzsát tör mellette? Mar csak egy szál tartja a gordiuszi csombékot. És a katangai csombéknt. 1 Marthy Barna «

Next

/
Thumbnails
Contents