Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

2 DÉL-MAGYARORSTÁG Szerda, 1963. január 16. Mes! szüle munkáit a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa (Folytatás az J. oldalról ) a nyuRitnémet Imperialisták igyekeznek fenntartani. A népek ncui azért ráz­tak le n gyarmati uralom bilincseit, hogy neokn'o­nialixta gazdasági kizsák­mányolásnak, vagy politi­kai gyámságnak vessék ali magukat. Ezt bizonyltja a karibi vál­ság lefolyása is. Ott meg­erősítést nyert az az értéke, lésünk, hogy az erőviszonyok a világban a szocializmus ja. vára alakultak, A mai emberiség számára a különböző társadalmi rendszerű államok és né­pek számára semmiféle más lehetőség nincs, mint a békés cgymáa mellett élén — mondotta a továbbiakban Walter Ulbricht. A háború alkalmatlanná Vált mindenféle vitás kérdés megoldásáru. Egy atomhá­ború megakadályozása az egéee emberiség számára a sző legigazibb értelmében életfontosságú feladattá vált. A Karib-tenger térségében az Egyesült Államok által előidézett válság után, amely a világot egy nukleáris há­ború szakadékának szélére vitte, sok ember teezi fel a kérdáat, miképpen lehetne kiküszöbölni a második vi­lágháború maradványait Nyugat-Németországban, fő. leg Nyugat-Berlinben, ne. hogy a mesterségcsen izzás­ban tartott veszélyes tűzfé­szekből kicsapjon a háború lángja. A nyugati hatalmak a pots­dami egyezmény megsértése óta azon fáradoznak hogy Nyugat-Berlint zavaró köz­ponttá, katonai támaszpont­tá építsék ki. Noha Nyugat. Berlinnel; eom az Egyesült Államok, sem Nagy-Britan­nia, vagy Franciaország szempontjából nincs tényle­ges jelentősége, Nyugat-Né­metország revansista körei oly mértékben helyezték elő­térbe a nyugat-berlini kér­dést, hogy moat úgy látszik, ez a nyugati hatalmak tekin­télykérdésévé vált. A német k'rdé» békén megoldana a föidhereknég minden népenek érdeke Bnnek az a következmé­nye, hogy a háború maradványának a nyugat-berlini kérdés bé­kés megoldásával történd felszámolása nem mohét végbe egyszeriben, hanem csak több szakaszban. Az NDK kormánya állan­dó tájékoztatást kapott a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya között a német kérdés kékés megol­dásáról és ezzel összefüggés­ben a nyugat-berlini kér­dés békés megoldásáról tar­tott tárgyalásokról, éa állan­dó konzultációkra ls sor ko­rült — hangsúlyozta Ul­bricht Telje* mértékben egyetér­tünk a Szovjetunió Javas­latai vt«i, úgy, nntlnt azokat Hruscsov miniszterelnök elvtárs megindokolta, és ason fáradozásaival ls. hogy a tárgyalások útján megállapodások szülesse­nek. A világ népeit mélyen aggasztja a bonni kormány revanspolitikája és az a tény, hogy a nyugatnémet revansvágyók az atomfegy­verek bevetésénél közremű­ködési jogot követelnek. A világ népei békét akarnak, leszerelés útján. A leszerelés azonban nyilvánvalóan csak akkor érhető el, ha Nyugat­Berlinben és Nyugat-Német­országban nz időzített bom­bákat ártalmatlanná teszik.* Ezért kívánja meg a lesze­relésért folyó harc a német kérdés békés rendezését, be­leártva Nvugat-Berlin átala­kítását békés, semleges, sza­bad várossá. A német kérdés békét meg­oldása tehát éppen úgy, mint a német népnek, a földkerekség minden népé­nek érdeke. Itt az Ideje tehát, hogy mindazon népek, amelyek az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetése ós a leszerelés mellett foglalnak állást, kö­vetkezetesen kinyilvánítsák: azt az elszánt akaratukat, hogy a békét biztosítani kí­vánják a szovjet kormány­nak a német békeszerződés megkötésére és annak kere­tében a nyugat-berlini kér­dés rendezésére tett javas­latának támogatásával. Walter Ulbricht ezután fel­vetette a kérdést, vajon je­lenleg megvannak-e a felté­telek ahhoz, hogy megegye­zés történhessen a német kér­dés békés rendezésére. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között már rég­óta tartó tárgyalások — mondotta — bizonyos ered­ményekre vezettek, amelyek­ről bennünket " bizonyára Hruscsov elvtárs maga fog tájékoztatni. -Minden értelmes ember­nek fel kell Ismernie: ha a Szovjetunió és az Egye­sült Államok tárgyalásokat folytat » német békeren­dezésről. akkor a két né­met kormány képviselőinek még inkább tárgyalnlol; kel­lene. E)z természetesen csak az egyenjogúság alapján lehet­séges-, — mondotta Ulbricht Walter Ulbricht megemlí­tette, hogy a következő kér­dések tisztázásra szorulnak, de hozzátette, hogy ezek nin­csenek összekötve egymás­sal: 1. Nyugat-Berlin és az NDK kapcsolatait csak az NDK ce a nyugat-berlini sze­nátus képviselőinek tárgya­lásai út ján lehet rendezni. 2. A feszültség csökkenése szempontjából nagy jelentősé­gű a két német állam keres­kedelmi kapcsolatainak meg­javítása is. 3. A német nép érdekét szolgálná az. ha o két né­met állam kormánya közti kontaktus a kapcsolatok ren­dezésére vonatkozó tárca. 1 ásókat eredményezné. Józan én jónzándékú egyezményt indítványozunk A leszerelés nélkül, a béke biztosítása nélkül nem lehet megszüntetni Németország kettéosztottságát — mondat­ta Ulbricht. "Ebben az értelemben a béke és a nemzeti egység elválaszthatatlanul össze­függ egymással az NSZEP politikájában*. Walter Ulbricht rámuta­tott, hogv a német nép nem­zeti kérdése: a béke biztosí­tása a militarizmus és az imperializmus legyőzése által, -A két német állam nor­mális kapcsolatainak hely­roáUitúcáuak útján konfö­derációhoz akarunk eljutni, amely végot vet a nép to­vábbi megosztottan élésé­nek és szabndda leszi az utat az újraegyesítéshez*. Walter Ulbricht ezután Adenauer kancellár Képmu­tató megn'prtásáról beszélt, aki több orohcrlességet köve­tel az NDK kormányától. és az alábbiakat tartalmas* hatná: O A másik német ál­lam létének, politikai és társadalmi rendjének tiszteletben tartása. Ünne­pélyes lemondás az erőszak alkalmazásának minden formájáról. A másik némel állam _ halálainak tisztelet­ben tartása, ünnepélyes le­mondás minden olyan kí­sérletről és törekvésről, amely e határokat érintené vagy megváltoztatná.. A fená'ló temet határok meg­határozása és megerősítése a külföld felé. © ünnepélyes lemon­dás az atom rcgyve­rek kikísérletezéséről, bir­toklásáról. előállításáról és megszerzéséről is az atom­fegyverekre vonatkozó ren­d lkezési jogról. O A fegyverkezés leál­lítása mindkét német államban, egybekötve azzal a kötelezettséggel, hogy nem emelik a katonai célú kladásokAt. További megál­lapodások a két német ál­lumbau történő leszerelés­ről. • A két német állam polgárai útleveleinek és állampolgárságának köl­csönös elismerése az uta­zási forgalom normalizálá­sának előfeltételeként O A rendes sport- és kulturális kapcsola­tok megteremtése a két né­met állam között A szö­vetségi köztársaság külkép­viseletei és társadalmi egyesületei, amikor mind­két német állam képviselői cgyldőbcn vesznek részt nemzetközi értekezleteken, kongresszusokon, sportren­dezvényeken, Nyugat-Né­metországban és külföldön — lemondanak &z NDK polgárainak mindenfajta megkülönböztetéséről és vi­szont Kereskedelmi szerző­dne megkötése a két német állam kormánya kö­zött azzal a céllal, hogy fejlesszék és kiterjesszék a kölcsönös kereskedelmet Eddig tartanak javaslata­ink. Természetesen készek vagyunk olyan nyu­gatnémet javaslatokról is tárgyalni, amelyek ugyan­ilyen célokat szolgálnak. Véleményünk szerint a né­met békeszerződés megköté­se után lehetségessé válik, hogy fokozatosan kifejlesszük az együttműködést a két né­met állam között Kuznyecov Havannába érkezett Vinszautanítjuk a nxektánok én a dogmatikusok rágahnuzó támadásait Ide tartozik elsősorban a békés egymás mellett élés meghatározása a lenini elvek alapján. Sajnos, nem vala­mennyi testvérpárt tartotta magát azokhoz az egyöntetű megállapításokhoz, amelye­ket a kommunista és mun­káspártok képviselőt 1960­ban szögeztek le, a kommu­nista pártok és a szocialista országok egységéről és egy­beforrott ságáról, valamint a békés egymás inaltatt élés­ről. Gondolok itt mindenek­előtt az albán párt veze­tőinek és azoknak maga­tartására, akik e mögött állhatnak. A Központi Bizottság meg­bízásából szeretném nyoma­tékosan kijelenteni: a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának Elnöksége. Hruscsov elvtárs vezetésével nem­csak liogy alkotóan to­vábbfejlesztette a marxista —leninista tanokat, hanem egyidejűleg nagy erőfeszí­téseket is tett a kommu­nista és munkáspártok egy­ségének megerősödésére. A Szovjetunió viselte a fő terheket és a fő felelősséget az imperializmus ellen foly­tatott harcban, és rendkívül nagy érdemeket szerzett a béke biztosításáért, a nem­zeti felszabadulásukért küz­dő népek támogatásáért, és a világ minden békoorejének összefogásáért vívott harc­ban. "Határozottan visszautasít­juk a szektásak éa dogma­tikusok rágalmazó támadá­sait. amelyeket a Szovjet­unió Kommunista Pártja, lőleg személy szerint Hrus­csov elvtárs ellen, vala­" mint más kommunista pár* tok ellen intéztek*. A kínai—Indiai határkon­fliktusról Ulbricht ezeket mondotta: »Az volt és most is az az óhajunk, hogy ez a kon­fliktus a lehető leggyor­sabban befejeződhessen, hogy a lehető legrövidebb időn belül ismét helyreáll­hasson a korábbi hagyomá­nyos barátság a két állam között. Sajnos sem a rni, sem más szocialista államok kormá­nyának véleményét nem kér­ték ki az indiai—kínai határ­konfliktus kérdésében, sőt, arról nem is tájékoztattak. V. J. Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes — amikor útban Kuba felé Mexikóba érkezett — a re­pülőtéren a következő nyilat­kozatot tette a sajtó képvise­lőinek: — New Yorkban részt vet­tünk azokon a tárgyalásokon, amelyek az ENSZ főtitkárá­nak bevonásával folytak a közvetlenül érdekelt felek között a közelmúltban lezaj­lott karib-tengeri válság ren­dezésére vonatkozóan. Ezek a tárgyaiésok a Szovjetunió ós az Egyesült Államok kép­viselőinek az ENSZ főtitkárá­hoz intézett közös levelével, valamint n Kubai Köztársa­ság kormányának ugyancsak az ENSZ főtitkárához intézett megfelelő dokumentumaival értek véget. Az említett közös levél megerősíti a karib-ten­geri térség válságának rende­zésére vonatkozó megegye­zést, azt a megegyezést, amely a Szovjetunió minisz­terelnökének és az Egyesült Államok elnökének üzenet­váltásával Jött létre. — A New York-i tárgyalá­sok folyamán több olyan kér­dést nem sikerült megoldani, amelyek fontos jelentőséggel bírnak a karibi térség szilárd békéjének biztosítása szem­pontjából. Sajnálnunk kell, hogy az Egyesült Államok kormánya nem fogadta el a Kubai Köztársaság kormá­ny ánnk 1962. október 28-án tett javaslatait, amelyek a béke erősítésére és e térség helvzetének további normali­zálására irányulnak, és ame­lyek teljes mértékig megfe­lelnek az ENSZ alapokmá­nyának. A szovjet kormány maradéktalanul támogatja a Kubai Köztársaság kormá­nyának ezeket a Javaslatait és úgy véli, hogy azokat meg kell valósítani. Kuznyecov és kísérete hét­főn megérkezett Havannába. A szovjet külügyminrtzter­helvettest a repülőtéren Raul Roa kubai külügymi­niszter és más hivatalos sze­mélyiségek, valamint A, I. Alekszejev szovjet nagykövet fogadta. (MTI) Aláírták a magyar—kubai kulturális munkatervet Tömpe Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Magyar Rádió és Televízió elnökének vezeté­sével magyar küldöttség tar­tózkodik Havannában, amely részt vett a kubai forrada­lom 4. évfordulójának ün­nepségein. A küldöttséget Havannában fogadta Osval­do Dorticos, a Kubai Köz­társaság elnöke és szívélye­sen elbeszélgetett a küldött­ség tagjaival. Tömpe István vezetésével tárgyalások folytak a Magyar Népköz­társaság ós a Kubai Köztár­saság között kötendő 1963. évi kulturá'is munkatervről. A baráti és szívélyes légkör­ben lefolyt tárgyalások után a jegyzőkönyvet magvar részről Tömpe István, kubai részről Raul Roa külügymi­niszter írta alá. (MTI) Brazília évi 300 millió flol'árra akar»a emelni a szocialista országokkal (oktatott kereskedelmének értékét A Trybuna Ludu saját ér­tesüléseire hivatkozva közli, hogy Brazília rövid idő alatt a szocialista országokkal folytatott kereskedelmének értékét évi 300 millió dol­lárra akarja emelni. Ez azt jelentené, hogy Brazília kül­kereskedelmi forgalmának í 12 százalékát a szocialista országokkal bonyolítaná le. összehasonlításképpen meg­említhetjük, hogy ez az ér­ték az 1060. és 1961. évben 30 millió, 1962-ben pedig 60 millió dollár körül moz­gott. A lengyel lap beszámol arról is, hogy Brazíliában a miniszterelnök vezetésével külön kormánybizottság jött létre a szocialista országok­kal való gazdasági kaocsola­tok fejlesztésére. (MTI) A fejlődén ál talonon alapja az ipari termeién 160 nzázaléhra való növeléne Központi hazafias junta vette át a Saiazar-diktatúra elleni harc irányítását A legmélyebben emberi ér­zés, amely jelenleg mind­két német állam lakossá­gát eltölti: a vágy a tartós béke után. Ha tehát Adenauer úr tenni akar valamit az emberiessé­gért, akkor a legegyszerűbb lépés a két német állam meg­állapodása lenne az atom­fegyverkezésről való lemon­dást. a fegyverkezés meg­szüntetését és egy megnem­támadási szerződés megköté­sét Illetően. Waltor Ulbricht javasolta, hogy a két német állam kö­zött a tényleges és rendes kapcsolatok létrejöttének elő­feltételeit lépégről lépésre te­remtsék meg. E célból olynn jósán és jóssándékú egyez­ményt indítványozunk, amely a két különböző társadalmi rendszerű né­met állam létezéséből in­dul lu Ezt követően Walter Ul­bricht, a Német Demokrati­kus Köztársaság belső éle­tének kérdéseivel foglalko­zott. Részletesen kitért a Né­met Demokratikus Köztár­saság nemzetgazdaságának: fejlődésére az 1964—1970-es távlati tervben és többek kö­zött ezeket mondotta: A két világrendszer küz­delmében a Német Demok­ratikus Köztársaságra az a kötelezettség hárul, hogy ki­vegye részét abból a harc­ból, amely földünk további történelmét hivatott megha­tározni. Ez a hozzájárulás az 1964 —1970-es hétéves terv less. Lehetségesnek tartjuk, hogy az 1970-es évig terjedő gazdasági feladatokat az alábbi nem végleges fő mu­tató számokban jelöljük meg: A fejlődés általános alapja az ipari termelés 160 szá­zalékra való növelése, ahhoz a színvonalhoz vt­szonyítvh, amelyet 1963-ban fogunk elérni. Az egész ipar évi termelése 1970-ben el kell hogy érje a 136 milliárd márkát. Ez azt jelenti, hogy hatszorosa lesz annak az ősz­szegnek, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság megalapításakor elértünk. Beszéde további részében Walter Ulbricht az életszín­vonal emelkedésének kérdé­sével foglalkozott és hangoz­tatta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti jö­vedelme az 1963. évi 77 milliárd márkáról 1970-ben mintegy 1404 milliárd márkára emelkedik. Az emberek tudatának fej­lődése kérdésével foglalkoz­va Walter Ulbricht megálla­pította, hogy 1961. augusztus 13-a után nagy ideológiai átalakulás ment végbe. Az NSZEP KöznontI El­zottsáeának első titkára be­számolójának befejező részé­ben pártszervezett kérdések­kel foglalkozott. Az előadó rámutatott nrrn, hopv tovább kell tökéletesí­teni a pártvezetést és n párt­ellenőrzést, Befejezésül hang­súlyozta, hogv a Német Szo­cialista Eevséenárt mindig mueasan lohoetatia a mar­xizmus-leninizmus győzel­mes zászlaját. Szünet után n v'téhnn Pm.il Frölfch az NSZEP Palittkal BizottsáPának nóttaeia. a lin­csel kerületi náriblzoHság el­ső titkára szólalt fel hossza­sabban. A kongresszus szerda reg­gel 9 órakor folvtatia tanács­kozásét. Valószínűleg ekkor kerül sor N. Sz. Hruscsov felszólalására. A beszédet a maeyar televízió délelőtt. 9 órai kezdettel közvetíti. (MTI) A Humanité beszámol ar­ról, hogy Salazar antifasisz­ta ellenzékének képviselői — a Katolikus Mozgalom, a Szocialista párt és a Kom­munista Párt küldöttei — 1962. december 19. és 2l-e között "valahol Európában« közös tanácskozást tartottak, amelyen elhatározták, meg­szilárdítják a Hazafias Nem­zeti Felszabadító Front egy­ségét. A Saiazar-diktatúra elleni harc irányítását Por­tugáliában és az ország ha­tárain kívül egy »központi hazafias Junta* vette át Az értekezleten hozott ha­tározat megállapítja, hogy Portugáliában a munkásság ós a parasztság körében, a szakszervezetek és a diákság soraiban fokozódik a harc a fasiszta terror ellen. A konferencia résztvevői kiemelik, hogy Portugáliát csak a Salazar-rendszer el­söprése mentheti meg a ka­tasztrófától. (MTI) Száműzetésből visszatért bét vezeti) politikus találkozott Toga fővarosában Abidjanba n. Elefántcsont­part fővárosában hétfőn este lehallgatták a loméi rádió közleményért, amely szerint a hatalmat jelenleg kézben tar­tó katonai bizottság felszólí­totta Nicolas Grvnitzky volt miniszterelnököt, aki a vasár­napi államcsínyig Dahomey­ben élt száműzetésben, hogy alakítson ideiglenes kor­mányt. Kongó hadnagv, a bi­zottság titkára e bejelentéssel egyidejűleg cáfolta azokat a híreket, hogy n katonai bi­zottság egyik tagja nem Gru­nitzkyt, hanom más togói po­litikust kért volna fel kor­mányait! kitásra. Az AEP jelentése szerint Grunitzky hétfőn este a to­gói főváros közelében levő katonai támaszpontra érke­zett, ahol a katonák nagy lel­kesedéssel fogadták. Ezután Grunitzky a loméi kormányépületbe ment, ahol felvette az érintkezést Mtacsi ellenzéki politikussal, aki va­sárnapig Ghanában élt szám­űzetésben. A találkozón je­len volt a katonai forradalmi bizottság kilenc tagja, vala­mint Pauj Darboux dahomeyi kereskedelemügyi miniszter, akit kormánya a vasárnapi togói puccs után küldött az országba. Darboux eg ébként még Grunitzky megérkezése előtt kijelentette: alkalma volt meggyőződni arról, hogy a togói felkeftst nem külföld­ről szították, hanem az való­ban nemzeti mozgalom, A miniszter derűlátóan nyilat­kozott az ideiglenes togói kor­mány gyors megalakulásának valószínűségéről. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents