Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

Szombat, 1963. január 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 r Uj építőanyag: a tégla födémpanel Először az Ogyessza lakótelep építésénél hasznátiák fel Ismét új üzem épül az készített úgynevezett kézi- lakás — egy épületszint — l-es számú szegedi tégla- elemek — melyek a födém befedésére szolgáló födémet gyárban. Miután a tégla- alapianyagát képezik — meg- készítenek majd egyetlen blokkgyártás a gyakorlatban feleltek a követelményeknek, nap alatt S mivel nem szakiállta a próbát, most födém- s valamennyi hivatalos szerv badtéren szárad a panel, nem panel készítését tűzték ki cé- elismerően nyilatkozott az új két hét, hanem lul téglából. A_ feladat nagy- termékről, rövidesen elké- csupán 24 óra az áru átszült az üzem kivitelezési futásának ideje, terve, s Tehát ez a munka sokkal tavaly decemberben hozzá termelékenyebb, mint a tégis fogtak építéséhez. lablokk gyártása. A tégláiöAz a forgódaru, amely je- dém lenleg az építkezésen dolgo- könnyebb, mint a bctonságát megfelelően bizonyítja, hogy az országban, sőt külföldön sem készítettek eddig födémelemet ebból a hagyományos építőanyagból. Az új üzem tervezése hár- zik, véglegesen is ezen a he- födémek. mas vállalkozás. Nemcsak a lyen marad, mivel a fodem- s előállítása lényegesen olszegedi tervező intézet, ha- gyártás kiszolgálását szintén csóbb is. Kétségtelen előnye, nem a gyártó téglagyári vele végzik majd. A tégla- hogy felhasználó blokkgyártó üzemmel szem- helyben található anyagot használnak fel előállításához. a technológiai folyamat ki- zölőkamrák látják majd el, Szerelés szempontjából is hoz dolgozásában. Az Építőifiari s így azt újdonságot: az eddigi födéfiiggetleniteni lehet az idő- meknél használt salakterítés járástól. elhagyható, mert a szigeteEzért külön kazántelep is lést az üreges téglában levő levegőréteg tökéletesen póhozzá is kezdenek a tég- tolja. la födémpanel folyamatos A minden tekintetben korgyártásához. szerűnek, jónak ígérkező új A téglafödémek átlagos építési anyagot az Ogyessza mérete 150x350 centiméter, lakótelep építésénél használegyesülés és a megyei építővállalat is részt ben újdonságot jelent, hogy vett a tervezésben, valamint a födémelemek szárítását gőa technológiai folyamat kidolgozásában. Az Építőifiari Tudományos Intézet laboratóriuma azt tanulmányozta, hogy a téglafödém megfelel-e a korszerű műszaki kö- épül. Márciusban már vetelményeknék, mint új építőanyag; a Típustervező Intézet pedig azt vizsgálta meg, hogy alkalmas-e nagyüzemi tömegfelhasználásra. Miután az előzetesen el- Ügyhogy körülbelül három jak majd fel. Több gyufa, kevesebb kosárháncs Év eleji gondok a gyufagyárban Nem tudom, hogy van-e mennyiségből a három téli módszeresen kutatják fel a még egy olyan üzem Szege- hónapra másfél ezer jut Ha lehetőségeket —, hogy igenis den, ahol négytizedes pontos- rossz az időjárás, nem tud- van még eszköz a termelési, ságú anyagnormákkal dolgoz- ják kihozni a fát az erdőből, a termelékenységi vagy az nak. De hát olyan gyár se s rendszerint a vasúti szállí- önköltségcsökioentési eredménagyon akad, ahol a külön- tás is akadozik. De idén nyek további növelésére, böző termelési mutatókat végre sikerült megelőzni a Bármilyen szorosak is a nor. már 30 év óta kísérhetik fi? bajt. időben gondoskodtak a mák, olyan szorosak nem gyelemmel úgy. mint a gyu- tartalékokról. Ez részben an- lehetnek, hogy jobb mun£a gyárban. A nyereségrészesedés kedvet csinál Szép munkasikereket mutatott fel ez az üzem 1962ben. A gyufagyártás, sőt némiképpen még a gyártás önköltségcsökkentósí tervét is nak köszönhető, hogy Gyufaipari Vállalat kapcsolata megjavult az erdőgaza kára ne ösztönözzenek! gyufatermelés mennyia kereslet" függvénye. daságokkal, részben annak, Annál többet nem szabad hogy a korábbinál több raktárterületet biztosítottak. A gyártani' belőle, mint amenynyit a kereskedelem átszegedj üzem is bérelt tele- vesz. A kosárhánccsal azonpet a városi tanácstól, úgy- ban más a helyzet. Ha jó hogy jelenleg ezer köbméter lesz az alma- ép az őszibaracktermés. akkor az eredetöbbre lehet szükség. Tehát a termelési érték előiránytúlteliesítették a kosárháncs rönköt tárolhat helyben, kSte rfe utó Budapesten is rendelkezésre tileg tervezett mennyiségnél * érteké el. S á» ™ "^d&fe. mint háromszor annyit ter- Kellenek is a jó indulási mcitek belőle mint amenv- körülmények a gyufagyárnak, zatát szerencsés esetben ily mfit a to előírt NeS 1963 nehezebb évnek módon ls túlszárnyalhatják, ex portramerS gvü mö 1 cs és ígérkezik az előzőnél. Bár az De ne vágjunk a dolgok eöldSlátókat ^iSítat nem 0,102 különösebb gondot, elébe: várjuk meg az év vózoiasegesiaaaKai csinairah. a^k™ <»z* ricnric - mmbmró, a^i kosárháncsból hanem a evu hogy hárommillió doboz gyutenrtekébőfa kecskeméti ládaüzem kétmil- mint 1962'ben' s lgy 890 «»iió üres ládát is szállított a gét. Űgyis a gyufagyár dolgozóitól függ. hogy milyen eredményekről lehet majd ről 920 ezerre fut fel a napi akkor számot adni. Német Demokratikus Köz- "„fíí, ^ citás bírja a nagyobb megF. K, A gazdálkodás tükrei A

termelőszövetkezetekben most készítik el a zárszámadást, felmérik a múlt esztendő eredményeit, a közös vagyon gyarapodását. s egyben megállapítják a tagság részesedését a szerzett jövedelemből. Ez a munka nagyon alapos előkészítést igényel, ugyanis a zárszámadás alapvető követelménye, hogy a valósághoz hűen mutassuk ki az év gazdálkodási eredményét, a közös vagyon alakulását és a jövedelem felhasználását. Ehhez szükséges a megbízható, pontos leltár. A hamis adatok nemcsak a gazdákat vezetik félre, hanem nagyon rossz hatással lehetnek a következő esztendők munkájára ls. A zárszámadás rendkívül felelősségteljes munkát jelent a járási, városi tanács mezőgazdasági osztályainak is. A tervszerű ellenőrző munka mellett — különösen a fiatal tsz-ekben — ezerféle gyakorlati segítségre van szükség. A tapasztalatlan adminisztrációs apparátus sok helyen még nem ismeri e nagy munka bonyolultságát, s erre menet közben kell megtanítani. Mint tapasztalható, a Szeged megyei jogú városi tanács mezőgazdasági osztálya éppúgy, mint a járási mezőgazdasági osztály minden elképzelhető segítséget megad a felügyelete alá tartozó tesz-eknek. Elnököknek, könyvelőknek, mezőgazdászoknak már decemberben bőségesen volt részük oktatásban, értekezletekben. S az osztályok szakemberei is állandóan úton vannak most, hogy a helyszínen is segítsenek. E' gy dolog azonban mégis félő. Nem elégséges csak a jó számszaki munka: Szükség van arra is, hogy most a mérlegkészítéssel, zárszámadással egyidőben a termelés alapos közgazdasági elemzését adjuk. Ezáltal tiszta képet nyújthatunk az adott falu, vagy gazdaság jelenlegi helyzetéről, jövő reális lehetőségeiről, s ennek alapján várhatunk megfelelő politikai és gazdasági segíteéget Enélkül a gazdák körében felmerülő vitás kérdésekre sem adhatunk megnyugtató, hitelt érdemlő választ. A most készülő zárszámtársaság megrendelésére. Így azután természetes, hogy az szerint 8—10 terhelést. Egyéb probléma, miután az anyagellátás megelozetes szánutasok javu,t> nem hátráltathatja 8a munkát. Kellemetlenül érinti napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést 6ket> hogy míg 1962-ben az várnak a gyár dolgozói. 500 köbméter tervezett ko*íasrantLfi: tsp^s 3 t^**™} 1600 köbméter előállítását felteteleit u» megteremtettek, frták elő de ^ teval^hoz ekkor az ujabb munkás,ke- hasonló mértékben lehetetlen rek alapja biztosnak mondlesz majd túlteljesíteni. ható. Eddig minden télen baj volt az anyagellátással, különösen a rönkkészlet fo- Van még lehetoseg gyott ki mindig utánpótlás az eredmények növelésére hiányában. Az idei az első olyan esztendő, amikor ettől nyugodtak lehetnek. Megjavult a téli anyagellátás Hét és fél ezer köbméter is rugaszkodni neki a feírönkfát "fogyaszt el* éven- adatoknak. Év közben azként a gyufagyár, s ebből a után majd kiderül — ha Csüggedésre azonban nincs okuk a gyufagyáriaknak, ezt tudják ők maguk is. Ilyenkor, év elején jobb talán valamivel sötétebb képet festeni a való helyzetről, s úgy Gépszerelők együttműködése a KGST-ben A magyar mezőgazdasági gépszerkesztők hat európai szocialista állam szakembereivel vették fel a kapcsolatot. Különösen jó az együttműködés a szovjet Vizhom tervező iroda munkatársaival. A szovjet szakemberek figyelmüket a kombájngyártásnál főleg az automatikus vezérléssel kapcsolatos feladatokra összpontosítják, ugyanakkor a magyar szerkesztők elsősorban a hidrostatikus hajtóművek továbbfejlesztésén dolgoznak. A rendszeres dokumentációcsere lehetővé teszi, hogy a szakosított kutatás eredményeit mindkét intézet azonnal hasznosíthassa. A csehszlovák Vuzs tervező irodával a talajművelő gépek családjának közös kialakításán fáradoznak. A Német Demokratikus Köztársaságban működő Itt intézettel a szabványosítási feladatok megoldásában működnek együtt, ezenkívül kicserélik a különböző gépek üzemelésére vonatkozó gazdaságossági számításokat. Hasonló kapcsolatokat épít ki újabban a mezőgépfejlesztési intézet a lengyel, a román és bolgár mezőgépszerkesztőkkel is. (MTI) ••••••••••••••••a aeaaBaaaBaBaasaaBaaaaaaaaaaaBBsaa BBBBBB, BSB A TÉL ÖRÖME /^Í ^V—:v . ' S « Még a sarki rendőr is "Mabad—ot jelzett a Lenin körút eci áthaladó (Somogyiné felv.) "Sétálnak* az óvodások... adásokban Szegeden és a járásban például egyaránt fonák képet mutat a fűszerpaprika-termesztés eredménye. Ma már a szövetkezeti gazdák is számolnak, s azt tapasztalják többek között, hogy jobban járnának akkor, ha fűszerpaprika helyett kukoricát termesztenének. A kukorica a paprikához képest körülbelül egyötödnyi ráfordítást igényel, ugyanakkor a jövedelemben alig van szemmel látható különbség. Pedig fűszerpaprikát továbbra is termesztenünk kell, lehetőleg még nagyobb területeken, mint eddig. Amikor sok zöldségfélénél — kivált a konzervipari alapanyagoknál — jelentős árkorrekciókat hajtottak végre múlt években — a fűszerpaprikáról megfeledkeztek. Az agrárközgazdasági elemzőmunka mulasztása volt ez. így történhetett meg, hogy míg egy-egy hold zöldségféléből gyakran 30—40 ezer forintot (gyümölcsből még többet) is kiárulhatott egyegy gazdaság. paprikából nagy erőfeszítésekkel lehetett csak 10 ezer farint bruttó jövedelmet elérni. Így a fűszerpaprikából származó jövedelem most már számos gazdaságban kevesebb lett, mint a ráfordítás. Ezért néhol a leghatásosabb rábeszélésre sem hajlandók egyes szövetkezetek szerződni a szükséges fűszerpaprika vetésterületre. Természetesen igaz, hogy idei paprikatermésünket messzemenően rongálta a nyári szárazság is. Ez azonban vonatkozik a többi növényekre is, melyekkel még így is jól jártak a szövetkezetek. Az itt-ott hibás árrendszer képezi gyakran a mérleghiányokat, melyek a zárszámadáskor derülnek ki. Ilyenkor pedig újra csak államunknak kell a zsebébe nyúlnia. N

em tagadhatjuk, hogy a mostani zárszámadások után a jók mellett lesznek még mérleghiányos tsz-ek is. ahol a tényleges kiadásokat nem futják a bevételek. Felényi probléma sem mutatkoznék azonban most. ha a tsz-ek csak fele részben éltek volna lehetőségeikkel. Sok tsz-ben elhanyagolták többek között az öntözésben rejlő lehetőségeket. A deszki Kossuth és Táncsics tsz-eknek sem "ígérkeznék* most közel másfél milliós gazdálkodási veszteségük, ha vezetőségeik hamarabb vetettek volna szemet a Maros vizére. Csak a deszki határban több milliós kárt okozott a nyári szárazság, mert a vezetők az öntözéssel kapcsolatban mindent felülről, a párttól és a tanácstól vártak. A gyámoltalan esőiesés az egyik oka annak is, hogy Jcomolyabb összegű a mérleghiány az algyői tsz-ekben. Ezt a falut szinte teljesen körülöleli a Tisza. Száz meg százmillió köbméter víz folyt el a mederben. partján pedig szárazságtól kókadtak el a növények. Jellemző, hogy az algyői Petőfi Tsz-szel határos szegedi Felszabadulás Tsz öntözött kukoricáinak termésátlaga jócskán meghaladta a holdankénti 50 mázsát, míg a Petőfi Tsz-ben talán három hold sem adott ennyit. Az jintözés gazdaságossága kézenlekvő, mégis fontos, hogy most erre is végezzünk aprólékos gazdaságossági felméréseket. A tovaröppenő szavak helyett tényekkel bizonyítsuk be: miért csak ennyi és miért nem több jut Algyőn. Dócon. vagy éppen Sándorfalván a Rózsa Ferenc Tsz-ben egy-egy munkaegységre. M

eggyőződéssel valljuk, hogy az 1963-as év gyenge tsz-eink megerősödését hozza magával. Zömükben felemelkednek a közepesek színvonalára, a közepesek pedig a jók kategóriájába lépnek elő, de csak ott, ahol a vezetőség már most levonja a tanulságokat az elmúlt esztendőkből. A balástyai Zöld Mező Tsz gazdái követendő példával járnak élen. Belátták, hogy a vegyes művelésű rendszer — mely még 17 járásbeli tsz-ben megtalálható — gátjává vált a fejlődésnek, s a közelmúltban egységes művelésűvé alakították át gazdaságukat. E zárszámadások tanúlságai megmutatják majd azt is; sokkal bátrabban kell folytatnunk a homokon a szőlő- és gyümölcstelepitéseket. Könnyű kiszámítani, hogy egy-egy gyenge homoki gazdaságban 50—60 forintot is érhetne most a munkaegység, akkor, ha egy családra legalább egy hold új szőlő és ugyanennyi gyümölcsös jutna már, jóllehet, hasonló jövedelmük most még csak a gyálaréti Komszomol Tsz gazdáinak van a járásban. A homoki szövetkezeti gazdákat e tétel igazságáról már nem kell meggyőzni! Csak a részletkérdésekkel, a szakszerű kivitelezéssel van sok nehézség. Azt halljuk többek köpött, nincs elegendő trágya a telepítésekhez. Viszont a szomszédos Bács megye sok gazdaságában évente kétszer is zöldtrágyázzák a gyümölcsösöket, szőlőket. Tavasszal szöszösbükkönyös keverékkel, ősszel pedig káposztarepcével. Ezeken kívül a zöldtrágyanövények egész sokaságát használják. Ezek az új módszerek sok millió forinttal tennék most "barátságosabbá* a mi zárszámadásainkat is. S

zövetkezeti mozgalmunknak legnagyobb tartalékai a gyenge tsz-ek felfejlesztésében rejlenek. E tartalékok kiaknázása azonban két dologtól függ elsősorban: az új, fejlettebb termelési eljárások tömeges alkalmazásától és attól, hogy megtaláljuk-e mindenütt az emberek egyéni érdekeltségét és a közösség érdekét legjobban szolgáló jövedelemelosztási formákat. Ebben nagy segítséget tudnak nyújtani a gyengéknek az erősebbek. A Tolna megyei Tamási járásból kiindult kezdeményezésnek komoly szerepe van a mi járásunkban is. Miért nem lehetne például Árendás György, a szegedi Felszabadulás Tsz elnöke másodállásban egy gyenge tsz-ben Is elnök? Vagy miért nem vállalhatnának hasonló küldetést az öthalmi Állami Kísérleti Gazdaság vezetői közül is néhányan? E segítő kezekkel egymás után lehetne kiemelni a kátyúból a megrekedt gazdaságokat. A szövetkezeti gazdák nagy többségéből a jószándék ma már nem hiányzik, tehát a vezetés stílusán, módszerein kell most javítanunk elsősorban. Erre figyelmeztetnek bennünket a zárszámadások eredményei. M

ost, e nagy munkával egyidőben készülünk a február 24-i tanácsválasztásokra. Bizonyos, hogy a jelölő gyűléseken és kisgyúléseken a választások kapcsán a tsz-ek eredményeiről vitatkozunk majd legtöbbet. Felszínre juthatnak a legjobb javaslatok. S az államhatalom irányító szerveibe sok nagytanasztalatú tanácstag is bejut, akik a mostani zárszámadások gyengeségeiben felismerik a vezetés fogyatékosságait, s megválasztásuk után cselekvő részesei lesznek a javító munkának. Az ő munkájuk is garancia lesz arra, hogy a leggyengébb szövetkezetek is mihamarabb a közepesek és a jók színvonalára emelkedhessenek. CSÉPI JÓZSEF