Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

Csütörtök. 1963. Január 31. DÉL-MAGYARORSZÁG A társadalmi bizottságoké a szó Alig egy hónapja döntött a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a lakások elosztásának új rendjéről. a lakásügyi társadalmi bizottságok megszervezéséföl, a kerületekben máris az új rend szerint intézik a lakásügyeket. Eszerint az üzemek, intézmények és társadalmi szervezetek képviselőinek társadalmi testülete a tanácsok szakigazgatási csoportjaival együttműködve folyamatosan megvizsgál minden lakásigényt. Tagjai a helyszínen tanulmányozzák az igénylők lakásviszonyait és szociális helyzetét, majd ezek ismeretében kollektív bölcsességgel döntenek a kielégítés sorrendjéről és minőségéről. A határozatot osztatlan elA lakáselosztás új rendje * Már dolgoznak a bizottságok * Fontossági sorrend — egyenes beszéd * Az első döntések * Bizottsági tagok a fogadóórán tekintő döntések nek. szülesse— Jók ezek a bizottságok, de attól még nem lesz több lakás — mondják egyesek. Több lakás valóban nem lesz, de azzal, ami van, a legigazságosabban tudunk most már gazdálkodni. A bizottságok tagjai egyenként nem illetékesek, csak a kollektív testület dönthet, s ez kizár mindenféle részrehajlást. A bizottságok feje fölött viszont senki nem nyúlhat át, ezért az ördögnek tesz utat, aki ezentúl vezetőtől vezetőig kilincsel. A megalakult bizottságok tagjait a kerületi tanácsok igazolvánnyal látják el. Csak azok illetékesek lakásügyek ismeréssel fogadta a közvé- ruitság alapján mérlegelje- kivizsgálásában, akik ilyen lemény, mert világossá, át- nek_ Ebben a szellemben igazolvánnyal rendelkeznek, tekinthetővé teszi a lakások már meg is születtek az el- Sz- S- L eiosztasanak modjat. kizár- ^ bizottsági döntések. Az ja mindenféle visszaélés és jogtalan előnyszerzés lehetőségét, s garantálja, hogy a segítség válóban oda jusson, ahol leginkább indokolt. Megelégedéssel fogadták A vetőmagtermesztés szakosítása a szocialista országok között Varsóban január 24-től 28-ig tanácskozott a KGST vetőmagtermesztési munkacsoportja. A tanácskozáson hét ország — köztük hazánk képviselői — vettek részt. A munkacsoport összeállította az egyes növényfajták vetőmag-termesztésének 1970ig szóló tervét, valamint az 1980-ig terjedő tájékoztató programját. Az elgondolások szerint Magyarország és Bulgária lucernavetőmag-termesiztésre szakosítja magát és ennek megfelelően nemcsak saját szükségletére, hanem más országok számára — így például Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság részére — is termel ilyen vetőmagot. A tervek szerint az érdekelt államok hosszú lejáratú egyezményt kötnek a vetőmagok szállítására. (MTI) is, mert munkájuk társadalmi ellenőrzése eleve ki húzza a korábban gyakori gyanúsítgatások és rágalmazások, a bizalmatlanság méregfogát I. kerületben 28, a XI. kerületben 11 igénylőt soroltak be, a III. kerületben pedig február elején dönt első ízben a bizottság. A listákat , , . .. . ,. ki is függesztették a tanácsúban akkor a lakásügyi elo- házán Kiknek a nevét oladók_es^ altóndó^bizottsagok vashatjuk például a II. ke1 I rületben. Ott van a jegyzéken Czutor Imréné, Mayer József, Farkas Istvánné, Szilágyi Dezső, Balogh István, Mezei Mihály, Konkoly Dezső, Stumpf Lóránt^ né, özv. Kovács Imréné, Erdei Kálmánné, Csíkos SánAz olyan határozatokat, dorné. amelyekkel mindenki egyet- ^ ért, gyorsan és könnyen végre lehet hajtani. Így Számos említett előnye már az esztendő első nap- mellett még egyet említsünk jaiban megszervezték a ke- meg a lakáselosztás új módrületekben a lakásügyi tár- járói. Az igénylők eddig sadalmi bizottságokat Első- sokszorosított választ kapként a II., majd az I, s a tak kérelmükre, s ezzel napokban a III. kerületben nagyjából le is zárult az is. ügy. minthogy a hivatali Valamennyi üzem. intéz- apparátus képtelen volt mény és társadalmi szer- annyi igénylést megvizsgálna*; képviselői jelen van- Ezután f^1 fz adnunak a bizottságokban. Csu- msztracios aktussal nem zapa olyan emberek, akik ér- le a lakasugy — eUendektelenek a lakáselosztás- kezoleg: ezzel kezdődik. A ban. Húsz-harminc tagú egy- *>g<* kerelem mindaddig egy bizottság, mely elnököt napirenden marad - s nem és titkárt választott sorai- vesz el az aktatemetoben —, bői, az ügyvitel a munka amíg ki nem elegitik. szervezésére, irányítására, a ^ program kidolgozására. E bizottságok azonban nem A bizottsági tagok felváltgyűlésező testületek. Tagja- Va vesznek a lakásSdSSSJÍ SS ügyi előadó fogadóóráin is. vették és osztályozták az Az I. kerületben eppen Nagy igényléseket, megkezdték a Béla, a KISZÖV dolgozója legsürgősebb esetek kivizs- volt ott legutóbb. Mi az ő gálását, s több ügyben már véleménye a bizottság szedőn tötbek is. repéről. tevékenységéről? A munka gyakorlatára jel- — A fogadóórákon márislemző hogy a bizottsági ta- merkedünk a lakásproblégok rendszerint párosával, f?^, • & a ^korlati . . kivizsgálás könnyebb. Ez a vagy többen — de sohasem többszörös informáltság jobb egyedül! — nézik meg az döntésekhez segíti a bizottigénylő lakáskörülményeit, ságot Szívesen vállaltamezt megbízható adatokat szerez- a társadalmi megbízást;manek jövedelméről és referál- ™et?.. kozerdeku nak a havonként tanácsko s hozzájárulunk ahzó bizottságnak, amely mindent egybevetve sorolja be az igénylőt. A besorolás többféle lehet, minthogy vannak, akiknek állami erőből épült lakást kell adni, s olyanok is. akiknek anyagi helyzete indokolttá teszi, hogy szövetkezeti lakásépítési. vagy emeletráépítési okcióban részesüljenek. Először azoknak az igényét elés'tik ki, akik életveszélyes lakásokban élnek, azután következnek az egészségte'on és túlzsúfolt lakások hérlői, majd az egyéb okok miatt sürgősen igényjogosultak. A kérelmezőnek határoz°tt választ adnak a bízottak arról, hogy mikor, s Jhine számíthat. Az egyenes o«széd gyakorlati munkájuk ogyik legfőbb elve. A hatalm,as feladatot, azonban nem végezhetik el máról holnaphf. idő kell hozzá. A III. keéletben például a régiek fellett 1100 idei, új igénylés mkszik a bizottság előtt, s j^lán mondani sem kell, nem ez a kerület van a legnehezebb helyzetben. lesznek kérelmek, ámeneket egyelőre visszautasíllak, másokat a kielégítési én-end végére helyeznek. i"®4 az az igazságos és hogy a rásaohoz, hogy igazságos, körülA város segítsége a falunak Villany 109 tsz-nek — 275 kilométer vezeték Jó eredménnyel zárta az formátorállomás és több évet a Délmagyarországi mint 275 kilométer vezeték Áramszolgáltató Vállalat. . ,... Tavaly a tervezettnél több ePlxeselakóhelyiséget, termelőszö- AZ áramszolgáltató vállavetkezeti gazdaságot kap- ...... , ,. 1 csolt be a villámé ellátás- lat feladata csak a tawezeba. Csongrád megyében be- ték építésé es az oszlopfejezte a községek villamo- transzformátorállomás létesísítását, s ezzel tése. A belső szerelést a megyénkben teljesítette a MEGYEVILL végzi. A Csöngmásodik ötéves terv célMezőgazdasági könyvhónap Irta: dr. Hadnagy László művelődésügyi miniszterhelyettes Pártunk VIII. kongresz- munka összefüggéseit azért szusa, annak határozatai né- js hangsúlyoznunk kell, pünk egész életére, munká- mert a kulturális nevelő jára. jövőjére meghatározó munka területén jelentkező, jellegűek. A kongresszus a termelést elősegítő feladamegállapította, hogy a szo- taink alapvető jellege csak az utóbbi években kezd tudatosulni. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy gazdásági életünkben egyre inkább előtérbe kerülnek azok a feladatok. amelyek már nem egyszerűen a múlt maradványainak leküzdését jelentik, hanem egyes gazdasági ágakban a világszínvonal közeli időben való elérését. A mezőgazdasági termelésben világméretekben nagy átalakulás megy végbe. Az mezogazdasagi kónyvhona- átalakulás iránya a nagycialista forradalom hazánkban nagyszerű győzelmet aratott, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és megkezdődött a szocialista társadalom teljes felépítésének szakasza. Az elmúlt időben lényegében befejeztük a termelési viszonyok átalakításának nagy munkáját. Egész gazdasági életünkben — így a mezőgazdaságban is — a szocialista termelési viszonyok uralkodnak. Az idei kitűzéseit, rád Megyei Villanyszerelő amely szerint 1965-ig min- Vállalat tervében 29 termeden községet bevonnak a löszövetkezet villamos berenviUamosáram-ellátásba. dezésének építése szerepel A falu, lenyegeben a me- „„ . . . ,, A zőgazdaság villamosítása 2 9 mI110 fonnt ertekben. A programjának végrehajtása már villamosított tsz-ek azonban nem ért véget elektromos hálózatának bőCsongrád megyében sem. A vítésére p^g 560 ezer fovülamos aram eljutott ugyan . . , „ , minden községbe, de a fal- nnt erteku munkát vegez vaktól távol eső lakótelepék, 1963-ban a vállalat szövetkezeti gazdaságok vil- , „ lamositására csak ezután ke- Mar 32 ev első három horül sor. napjában befejezik a balásTavaly a DAV dolgozói tyai Móra Ferenc és a Srirösszesen 71 tsz-be juttatták el az elektromos áratus virág, a rúzsai Szivárvány mot. és a sövényháza Árpád Tlsz több mint 140 kilométer ve- villamosítását, zetéket építettek és 76 transzformátorállomást létesítettek. Idén Dél-Magyarországon 109-cel emelkedik majd a villamosított szövetkezeti központok, gazdaságok száma. E terv megvalósítására építenek 190 kilométer vezetéket és 127 transzformátorállomást. Tavaly 14 millió forint volt a termelőszövetkezeti villamosítás értéke, idén pedig eléri a 24 millió forintot. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és lakótelepek villamosítására 1963-ban összesen több mint 36 millió forintot fordítanak. Ebben szerepel 154 transzpot éppen ezért lényegesen kedvezőbb körülmények között rendezhetjük meg, mint az elmúlt években. A szocialista termelési viszonyok megteremtése mellett jelentősen előreléptünk a másik két feladat végrehajtásában is, nevezetesen a gazdasági építő- és a kulturális nevelőmunkában. Mit jelent e két feladat összefüggése a mezőgazdaságban? Az üzemszervezési munkában, a termelés és a termelékenység növelésében, a mezőgazdasági műszaki fejlesztésben, a legkorszerűbb üzemi munkaszervezés, a specializálódás, a gépesítés, a kemizálás, és maholnap talán már az automatizálás. E feladatok megvalósításában, a szakemberképzésben, a szakműveltség emelésében nagy szerepet játszik a szakkönyv. Mezőgazdasági könyvkiadásunk az utóbbi években a színvonal és választék szempontjából nagy eredményeket ért el. A mezőgazdasági termelésnek ma már talán egyetlen olvan ága sincs, amely nélkülözhetné a szakirodalmat. Ha nem is mondhatjuk, hogy könyvkiadásunk minden agrotechnika bevezetésében igényt tud e^eni; mértékben mar batran megallapithategyre nagyobb kell kihasználnunk, terjesztenünk a tudomány eredményeit. A tudományt a szó juk, hogy napról napra erősödve, általánosságban már el is érte a nemzetköri legszorosabb értelmében itt színvonalat. is termelő erővé kell formálnunk. Ehhez a mezőgazdasági szakirodalom jelentős tényező. Igen szoros összefüggés van a termelés növekedése és a dolgozók általános, kulturális, ideológiai színvonala között. Nem kétséges, hogy a művelt emberek, a szélesebb látókörű, szocialista meggyőződésükben szilárd munkások és parasztok nagyobb termelési feladatokat tudnák megoldani és lényegesen jobban. Itt is jó segítőtárs a könyv. A gazdasági építőmunka és a kulturális ideológiai nevelő FEDETT RAKODÓTÉR A készáru vagonba rakását eddig sokszor nehezítette az csos időjárás a Szegedi' Konzervgyárban. Az udvaron levő iparvágányt tavaly ősszel meghosszabbították és mellé építették a képen látható vasvázas rakodóteret. Most már a tető alá előre odakészíthetik a konzervvel teli ládákat, a munkások innen rakhatják be a odakeszitneuK rahodótér mellé álló vagonokba. Hogyan kaphatnak a tsz-ek rövidlejáratú hitelt? Időszerű kérdésekre válaszol a Népszabadság rövidesen megjelenő tsz-tanácsadója Közérdekű, rendkívül ér- választ. A Népszabadság dekes, 80 oldalas ízléses ki- megszünteti a heti egy oldal advány jelenik meg a Nép- terjédelemben megjelenő tszszabadság Tsz Tanácsadója tanácsadóját, hogy az új címmel, évente várhatólag kiadvánnyal sokkal nagyobb hat alkalommal, amely a terjedelmet szentelhessen a termelőszövetkezeti dolgo- termelőszövetkezeti dolgozók zók aktuális kérdéseire ad problémáinak. A Népszabadság Tsz Tanácsadója a többi között a következő kérdésekkel foglalkozik: Milyen célra és milyen feltételek mellett kaphat a tsz rövid lejáratú hitelt? Miképp biztosítható a rendszeres előlegfizetés? Tartozik-e járulékot fizetni a tsz-tag, aki nem vesz részt a közös munkában? Jár-e gabonafejadag a tsz-nyugdíjas és járulékos tagjainak? Kell-e bevonulási segélyt fizetni az első tényleges katonai szolgálatra behívott tszfiataloknak? Milyen támogatásban részesül a katonai szolgálatot teljesítő tsz-tag családja? Kinek jár családi pótlék, háromnál kevesebb 10 éven aluli gyermek után? Milyen gyógyászati segédeszközöket kaphatnak a tszek tagjai és azokért mit kell fizetniük? Hány munkaegységet teljesíthetnek a nyugdíjasok és a járadékosok az ellátás beszüntetése veszélye nélkül? Megvonhatják-e a háztáji földet attól az idős tsz-tagtól, aki más községbe, városba, ott lakó gyermekéhez költözött? Milyen kedvezmények illetik meg a tsz-be küldött szakembereket? stb. Az évente hat alkalommal megjelenő 80 oldalas kiadványt 2 forintos áron hozzák majd forgalomba. Az elmúlt évben megrendezett mezőgazdasági könyvhónap óta a jól megírt szakkönyvek iránt jelentősen meffnövekedett a mezőeazdasági dolgozók érdeklődése. Ezt bizonyítja többek között a harmadik kiadásban megjelent Állattenyésztési enciklopédia, Erdei Ferenc szerkesztésében már két kiadásban az olvasókhoz került. A termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati kézikönyve. a népszerű stílusban megírt úgynevezett "Vidám. rajzos* állattenyésztési sorozat. Hasonló példákat sorolhatnánk fel a növénytermesztés, a kertészet, földműveléstan köréből is. A szaktudás széles körű elterjesztése azonban nemcsak a jó mezőgazdasági szakkönyvön múlik. Ezeket a könyveket el is kell juttatni az olvasókhoz. Ebből a nehéz feladatból részt vállalnak a könyvterjesztő vállalatok és az országos könyvtárhálózat. A mezőgazdasági kultúra nem nélkülözheti az új típusú közművelődési könyvtár kialakulását, amelvnek feladata a korszerű, általános műveltség fejlesztése mellett a szakmai ismeretek növelése is. A könyvterjesztő vállalatoknak és a közművelődési könyvtáraknak közös erőfeszítéssel, összehangolt munkával még nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. Lényegesen szélesebb körbe kell eljuttatni a mezőgazdasági könyveket falun. újabb és újabb híveket kell megnyerni az olvasásnak, a könyv megbecsülésének, a mezőgazdasági szakkönyveknek. Az idei mezőgazdasági könyvhónap jó alkalom lesz arra, hogy könyvkiadásunk mérleget készítsen eddigi tevékenységéről, a bírálatok és észrevételek summázásával tovább javítson munkáján. A terjesztő vállalatok és könyvtárak pedig az eddig jól bevált terjesztési- és oropagandamódszereket fejleszszék tovább, ugyanakkor új eljárásokat vezessenek be a mezőgazdasági könyvek hatékonyabb terjesztése érdekében. Jusson minél több jó könyv mezőgazdasági dolgozóink. termelőszövetkezeti parasztságunk kezébe, szolgáljuk ezzel is a mezőgazdaság fejlődését, a több, gazdaságosabb termelést, szövetkezeti parasztságunk jobb •életét.