Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

Vasárnap, 1963. január 27. DÉL-MAGYARORSZÁG 1 Három és fél milliárdos támogatás a lakásépítőknek A második ötéves terv időszakában tető alá kerülő háromszázezer lakásnak csaknem a kétharmada épül a lakosság anyagi erejének bevonásával. Ehhez az elmúlt években az állami támogatás mértéke egyre jobban növekedett. Az elmúlt négy évben az általános építési kölcsön akcióban három és negyedmillió forint hitelt nyújtottak. Ezenkívül az emeletráépítésekkel létesült lakásokat 350 millió forinttal segítették. Végeredményben négy év alatt három milliárd hatszázmillió forint kölcsön jutott a saját otthon megteremtőinek. Ez az összeg 76 570 lakás felépítéséhez járult hozzá. K lakások közül 2873 emeletráépítésekkel valósult meg. A hiteleknek 1961-ben már 61,6 százalékát munkások kapták. ("MTI) Számos új kisfilm Idén a mintegy 160 játékfilm premierjével egyidejűleg több mint 120 rövidfilm is megjelenik a mozik vásznán. Az újdonságok között ott találhatják a Budapest Filmstúdió rendezőinek számos alkotását. A külföldi — francia, német, szovjet és más országokból behozott — rövidfilmek is sokféle változatos látnivalót kínálnak. "Az ember és a gép* című szellemes francia film modern eszközökkel ábrázolja az ember és a gép viszonyát. A szovjet stúdiók két újdonsága közül az egyik az automatizálás áldásos hatását mutatja be. 1/ „Mi nem akarunk elmenni innen Egy fiatal kisteleki pedagógus házaspár munkája és tervei Papp Ferenc 1960 nyarán a anyagi alapot teremteni a sősorban, de a felsőbb szerBékés megyei Dombegyháza- csapat számára kirándulások, vek segítsége is szükséges fölről került Kistelekre. Ez már táborozások rendezéséhez és tétlenül Mit csinálnak Papp a harmadik éve a faluban. a felszerelés gyarapításához. Ferencék, ha letelik az ideigle— Nem volt könnyű meg- A szülök nagy érdeklődéssel nes csereidő, a négy évh szoknom az új helyen — be- figyelik a gyerekeik buzgói- Kisteleken nem ők az egyeszél a kezdetről —, de akkor kodását s nekem, mint neve- düliek, akik lakásproblémáazzal vigasztaltam magam, lőnek is sikerült megtalálnom val küzdenek. Legalább 30— hogy minden kezdet nehéz, azt az egészséges kapcsolatot, 35 olyan értelmiségi dolgoFeleségem akkor még tanult együttműködést velük, ami a zik a faluban, aki ott esetleg a Szegedi Tanárképző Főis- pedagógusi munkához, an- le is telepedne, ha megfelelő kólán, így aztán az első év- nak eredményességéhez föl- lakáshoz jutna. Nem föltétleben kijáró voltam. Akkor há- tétlenül kell. nüi ingyen lakást akarnak zasodtunk össze, s vettünk ezek az emberek. S nincs is egy emeletráépítéses szövet- C^ymÁdt áe$itue akadálya annak, hogy kívánkazeti lakást a Bartók Béla ságuk teljesüljön. Kormánytéren. Aztán 1961 őszén a íe- Felesége, akivel egy tantes- zatunk mindent megtesz a leleségem is ide, Kistelekre ke- tületben dolgoznak a modern, telepedésük érdekében. Kedrült. Ütban volt a "harmadik* űj Petőfi úti iskolában, sokat vezményes építési kölcsön, is már: a gyerek. így elha- segít a munkáját szerető és kislakásépítési és társasháztároztuk, hogy a városból ide, lelkesen végző Papp Ferenc- építési hitelek állnak az a községbe költözünk. Csak- nek. Neki a múlt tanév a ki- igénylők rendelkezésére az hogy ezt megvalósítani nem sérlet éve is volt, akkor új Országos Takarékpénztárnál, volt olyan egyszerű, mint el- volt még minden a számára. Csak éppen élni kell ezekkel határozni. Amikor kerestem De most már megszokta és a lehetőségekkel, s nem ártaegy kiigényelhető lakást, azt megszerette a munkáját a tá- naj ha a községi tanácsok vemásnak adták. Végül is, négy gas, korszerű iskolában. zetői is fölhívnák alkalmanévre szóló szerződéssel, ideig- — Amikor ide bejövünk — ként a falvakban dolgozó érlenes lakáscserével sikerült veszi át férjétől a szót —, telmiségiek figyelmét rájuk, megoldani az átköltözést. úgy tűnik, mintha nem is a községben volnánk hanem -JdödteMÍ OAudóii egyenesen Budapesten. Szere- * tek itt dolgozni, s nemcsak az Az iskolától nem messzire iskolát, kollégáimat és a gyeegy frissen épített, még va- rekeket szerettem meg, hakolatlan kis házban van nem ezt a községet is. Jól Pappék kétszobás lakása, érezzük itt magunkat a fér- ^'dTtV járásban" T,E jemmel>. S nem akaru"k el; ahol a községekben dolgozó de kenyelmes es jol fűthető, menni innen. Meg akarunk Dedagóeusok orvosok gyógyS az asszonyi kéz az eltelt telepedni Kisteleken, s ha si- s^rJrek ükvvédek S esztendő alatt meghitt, barát- kerül, a szüleimet is ide köl- & mStdászok naságos otthonná varázsolta törtetnénk, hogy együtt le- gvobb .zSS kUáró szegt ezt a kis lakást. A kislány, gyen a család. Én az iskolá- A lakos Andrea bölcsödében van nap- ban most olyan "kultúrfelelő- a kisteleki fiatal pedagóltf'/^/HStónként Van fi- minőségben is dolgozom a házaspár sorsa is erre a együtt a csalad. tanítason kivul. Tanccsopor- feladatra figyelmeztet. AtuLeigltMd OÍI&ah Országos gond, országos feladat a falusi értelmiség, elsősorban a fiatalok letelepítése most. S különösen gond és — Mióta itt lakunk, azóta tot alakítottunk a gyerekeiksokkal könnyebben megy kel. Pitvarosi vagyok, s ott az még a tanitás is, többet tu- országos hírű népi együttesdok foglalkozni a gyerekekkel nek tagja voltam. Az együt— folytatja a férj — s mint tes megszűnt azóta, de amit az iskola Móra Ferenc úttö- 0tt tanultam, azt most itt rőcsapatának vezetője, a ta- hasznosítani tudom. Februárnitás után is sokszor együtt ban például színes farsangi vagyok velük. Nyáron Bél- műsort csinálunk majd, amiapátfalván táboroztunk, idén re a táncosokon kívül szavapedig Badacsonytomajba me- lók, színjátszók is készülnek, gyünk majd. Az úttörőcsapa- Az ünnepek, évfordulók műtőt az Űj Élet Tsz patronálja, sorait is mi adjuk. A gyereSegítségükkel falusi ifjúsági kek szívesen táncolnak, szaszövetkezetet alakítottunk az valnak és sok köztük a tehetúj tanévben. A "diák szövet- séges, ügyes kislány és kiskezet* házinyúl-tenyésztéssel fiú. A szülőknél pedig nincs foglalkozik. Jelenleg már van hálásabb közönség a világon. 11 csincsilla, magyar vadas és belga óriás fajtájú nyulunk. jfj köídéo&en A nyúlfarm számára a szö- . . » , . vetkezettől kaptunk takar- letelepedni mányt s a gyerekek nagy lel- a községben akarnak megkesedéssel gondozzák, ápol- telepedni Papp Ferencék. ják az állatokat. Szeretnénk Nem akarnak ők minden áron a városba kerülni, mint ahogy Papp Lajos Vegyedszázad után Szegeden Jelentés a nagy kör útról az Amerikai Magyar Szóban A harmincas évek végén, nekik, hogy az ősszel elme- én utoljára arra jártam és amikor a fasizmus szörnyű gyek egy pár hétre Magyar- amivel kapcsolatban az cmviharának előszele és sötét országra és Szegedet is meg- lített vita felmerült...« felhői hazánk egét is már- látogatom. Ha akarják, részmár teljes borulásba hozták, letes jelentést hozok nekik a A mai SzegedrőlI gsokan menekültek a "nagy nagykörút állapotáról. Ezért ! mondom, vihar* elől Fiatalságuk tel- kocsikáztam végig a nagy- hogy mit lattam most, ahogy jében elszaladtak hazulról és körúton — fejezte be az cl- a konflis döcögve befordult beszélést. Az itt szerzett ta- velünk a nagykörútra. Tiszpasztalatok pedig az Ame- ta, ápolt gyep és virágosrikai Magyar Szó egyik hoz- kert végig hosszában az zám megküldött decemberi egykori lovaglóútakon, az számában így írja le: úttest mindkét oldalán. Minden ház kapuja előtt szaladtak, szaladtak, amíg Bécsbe, Párizsba, Londonba, New Yorkba, vagy Detroitba nem értek, és ott beleütköztek egy nagy gyár falába, vagy egy többszázas létszámú hivatal labirintusába, vagy éppen egy városközeiben munkaalkalmat nyújtó farmba. Emlékek Bódog András, a fiatal pesti ügyvéd, aki gyerA megérkezés "... Hogy azok kis pihenő térség nyílt egyis megértsék, egy paddal. Az árkok eltünakiket rossz, vagy jó sze- tek> az úttest kiaszfaltozva, rencséjük nem juttatott el A földszintes, emeletes háSzegedre, elmagyarázom, zak legtöbbször a régiek, de hogy a nagy árvíz után majdnem mind újrafestve rombadölt városban egy és kivakolva. De mint öreg _ mérnök nagy círklivel egy szakértője és régi tanúja a mekkorát és egyetemi éveit félkört húzott jó vastagon vizes faiaknak, a vakolatot •is Szegeden töltötte, Móra a Felsö Tisza-parttól az Alsó lestem, hol mállik, vagy Ferenc és Juhász Gyula szár- Tisza-partig és ez lett a hullik? Sehol!... Ahogy nyai alól új, tisztább irodai- nagykörút. Nagy modernseg- haladtunk tovább, egyre nömi élet felé indult — mégis gel tervezték, széles kocsi- vekedett az új, modern háhasonlóképpen cselekedett, úttal a közepén, istenadta ^ szama, amíg végül az Detroit környékén talált ma- kövezéssel, nyáron bokáig egykori katonai gyakorlótégának új otthont. A múlt év érő porral, az esős időben ren három-, négyemeletes, végén, majd egy negyedszá- Pedig térdig érő sárral. A színes és modern épületekzad után jött haza, Szegedre, kacsiút és a járda közé szé- ből £110 lakótelepig jutotlátogatóba. A régi barátok, les lovaglóút került és mel- tunk e] tgy ment ez tovább, ismerősök közül kevesen ma- lette a széles szennyvízárok Miért beszéljünk erről löbradtunk. A szülőváros is begyöpesedett vad füvei, Nem áimom, hogy azért megváltozott. "Ez nem öre- aminek az a nagy haszna M egykori szegediek nem gedett — mondta —, hanem lett a környékbeliek szá- jsmernének reá a nagykörmegfiatalodott .. .* mára, hogy ott legeltethették útjukra, de aki azelőtt nem Amikor feleségével megér- bárányaikat. A város akko- ]atta a7 nem hinné, hogy e kezett a pályaudvarra, a sze- riban nem esztelenkelett szjnes házak mentén egy mük elé tárult régi képeket olyasmivel, hogy pénzét do- parkj sétánynak beillő viaddig nézegették, kóstolgat- bálja ki gyermekjátszóterek- ragagyas és kiaszfaltozott 1J1. ^e •rillnm^r.t *<i-> iflwillrow n erőn nirirío"! rlz CL • ták, míg sem villamost, sem re, amikor a szenny vízárkotaxit nem kaptak, s így egy kat az Isten is a gyereknek ott ácsorgó konflisba szálltak, teremtette "cicafogásra*, meghagyva a kocsisnak, hogy Ilyenformán az én gyermekvigye őket végig a nagykör- világom Szeged városa széúton. Hogy miért ezen az pen elgondoskodott a gyereúton indult sok év után gye- kek jóléte felől a nagykörút rekévei városába? így mond- táján, de a népegészség tet„ _i okker- kíntetében se akadt szégycnta ei aKKor. kezn. valója> mert ^ órok_ gze- part poros gyöpén piknikez| Előzmények úton, valamikor a szennyvízárokpart mentén port és piszkot kergetett a szél, esőben pedig átjárhatatlan sárban akadt el a kocsi, amely szerencsétlenségében arra vette útját... Aki pedig nem hiszi, az menjen el és nézze meg maga.; .* * így ír az Amerikai Magyar Szó hasábjain a régi és a mai Szegedről egy elszármazott "amerikás mais emlékezni tud a múltra és értékeli a jelent. Jenő István — Két, gedről már hetett is vasárnap delutarégebben elszármazott jó ko- nőnként az egész héten át mával akadtam össze egy év- egyszobakonyhában beáporovel ezelőtt Detroitban, és a dott prolicsalád, legfeljebb . . , lltAj, véletlen találkozást megun- vigyázniok kellett kicsit gyafl,ak;„ USt^"0t„ nepelendő, letelepedtünk egy hogy hová ülnek le, ha a vendéglőben. Beszélgetés köz- legelésző oktalan bárányok ben a két koma közül az történetesen otthagyták volegyik megszólalt, hogy ő ol- na jelenlétük nyomait, vasta valahol: a szegedi Hétköznapokon is szolgált nagykörútat parkírozták pa- szociális célokat az említett dokkal és virágágyakkal, a körút árokpartja; már mint kocsiútját pedig ki is aszfal- a nagy kendergyár munkátozták. A másik azt állította, sainak üdülőétterme. Nagy hogy ez nem lehet, mert kedvezés volt a munkásokilyesmiket nem szoktak esi- nak is, ha az ebédnek minálni a külvárosban, külön- nősített krumplilevest, amit ben is ez túl nagy vállalko- az asszony, vagy a nagyobzás volna. Kicsit hitetlenked- bacska gyerek elvitt a gyárve hallgattam én is a vitát, kapuhoz, délben ugyanezen de búcsúzáskor megígértem az árokparton lehetett elfőKÖSSÖN TOLLÉRTÉKESITÉSI SZERZŐDÉST LIBÁRA. KACSÁRA •A • A fÖlDMÜVÉSSZÖVETKHETMfl' • V-, KEDVÍZMÉKYEIP 1 KtSZPÍNZELÖLEG A NAPOS LIBA £S KACSA BESZERZÉSERE \ 2 MAGASABB ÁTVÉTELI ÁR rajtuk kívül szintén szívesen lenne inkább helyben lakó, letelepült községi polgár olyan sok, a városból a falvakba autóbusszal, vonattal, vagy éppen saját motorkerékpárján naponta kijáró fiatal értelmiségi: pedagógus, orvos, mérnök, mező_gazdász. Hozzá kell segíteni ezeket az embereket a letelepedéshez. A községi tanácsok feladata ez elNagy gyakorlattal rendelkező villanyszerelőt és vizsgázott kazánfűtőt jkeres a Szegedi Konzervgyár azonnali belépéssel. S. 14314 FARSANGI RUHÁK Az időkerék forog, muta- Más ruhát nyerünk, ha kivátója ismét farsangot jelez, gott brokát felsőrészt veTáncmulatságok, bálok, esté- szünk fel a meglevő aljhoz, lyek, szóval a vigalom idő- A szoknya anyagából készült szaka következik. Ezzel egy- stólával, még színházba is viszerre visszatér a kérdés: selhető. Virágcsokorral a válmit vegyünk fel? E gondola- Ion, s a hajban: táncruha. tok enyhítésére ajánlunk egy- Még egy megoldás: fehér zsákét megoldást. bós blúzzal. Az első csoport ún. dél- Az alsó figurák hossza esutáni, vagy kisestélyi ruha, ötórai teára, vacsorára, koncertre alkalmas. Alapja fekete bársony szoknya, magas nyakú, háromnegyedes ujjú kabátkával. Divatgyönggyel élénkíthetjük, de színes muszlin sállal vagy nagy brossal is díszíthetjük. télyi ruhát mutatnak. Itt az alap; testhez szabott, világos színű brokát, mély kivágással. Ez azért praktikus, mert a szögletes kivágású, fémmel átszőtt blúzzal egész új ruhánk van. Bő tüll alá pedig alsóruhaként használhatjuk. F. M. gyasztani. Hiába, a tüdő megszellőztette magát 15—20 percig, mert az a por, amit egy-egy arratévedt szekér éppen felvert volna, kismiska volt ahhoz képest, amit a gyárban kellett nyelnie naphosszat.. .* "..: Mindehhez csak azt kell még hozzáadnom, hogy ez a sokat emlegetett nagykörút még aféle osztály- és vizelválasztó is volt Belső részeiben Szeged megjátszotta magát városnak, kövezett utcákkal, csatornázással és vízvezetékkel. De azon túl a városi víz és csatornázás elcsörgedezett néhány főbb útvonal mentén pár saroknyira, ezenkívül azonban csak siralom volt...« ».. .És a talajvíz! A város nagyon alacsony fekvésű volt külső részeiben, tehát magasra feltöltötték a kifelé vezető nagyobb utakat, ezzel a talajvizet a proletárutcákba és házakba szorították. Miért is ne, itt voltak a gyárak és itt laktak a szegény emberek az alacsony épületek pincenélküli földszintes szobakonyháiban, ahová a talajvíz felszivárgott a vályogtéglákon keresztül és penészvirág-cikornyákat rajzolt rájuk ... Sok helyen még azt a filléres fényűzést sem engedték meg maguknak a háziurak, hogy pár réteg kátránypapírral elszigetelték volna a falakat, így a ház ura lakóinak egészségét és életét az egek gondoskodására bízta, de nem úgy ám a bérbeszedést.. .* "... Ilyenforma volt a szegedi külváros képe a nagykörúttól kezdve, amikor Az elfogott rejtőző Ne tessék megijedni ettől a címtől, nem valami véres bűnügyi drámáról lesz szó. Ellenkezőleg: egy szelíd, egy nagyon szelíd és ártalmatlan madárról, egy úgynevezett Kuvatról, amely éppen félénk természete és bujkáló életmódja miatt kapta a tudósoktól a rejtőző jelzőt. Egy ilyen szürkésfekete, hosszú csörű, galambnagyságú madár esett a magasból a minap a Dózsa Tsz irodájának ablakai elé. A borzalmas hidegben teljesen összefagyott, anynyira, hogy a szárnyait is alig tudta már mozgatni. Az irodából Szabó Imréné vette észre a hóban vergődő kis állatot, kiment érte, melengette a szerencsétlent, még enni is adott volna neki, csakhogy a madárnak nem volt étvágya ... Délután a városi pártbizottságra indult Szabóné, hogy a bélyegekkel elszámoljon, ö ugyanis a helyi pártszervezet gazdasági felelőse. Odabenn megmutatta a madarat, nézzék már meg az elvtársak, hátha meg tudják mondani, miféle. A pártbizottságon nem ismerték az érdekes. nagy csőrű madarat. Ellenben telefonáltak Beretzk Péternek, a szegedi madárvilág híres ismerőjének, aki aztán megállapította a ritka madár kilétét. A Kuvat be nem fagyó vizek mellett szokott áttelelni. Beretzk Péter a Haladás Tsz meleg vizű tavához szállíttatta hát a madarat, A szerencsétlenül járt kis jószág ott kiheverheti fáradalmait s vígan átvészelheti a hideget..,