Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-05 / 3. szám
Vasárnap, 1963. január 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Kállai Gyula katolikus főpapokat fogadott Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken fogadta dr. Hamvas Endre csanádi püspököt, a katolikus püspöki kar elnökét, Kovács Sándor szombathelyi püspököt és dr. Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzót, a püspöki kar tagjait. A találkozón szívélyes légkörben megbeszélték az állam és a katolikus egyház viszonyát érintő időszerű kérdéseket. A fogadáson részt vett Prantner József, az állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. (MTI) Minden erdőgazdaságban fizetnek nyereségrészesedést Az erdőgazdaságokban a fontosabb termelési feladatokhoz igazodva nem december, hanem október végén fejeződik be a gazdasági év. A jó munka eredményeként most először mind a harmincegy erdőgazdaságban fizetnek nyereségrészesedést. A részesedés aránya 3—10 napi kereset. Az elmúlt gazdasági év eredményeiért az erdészek között 16 millió forint nyereségrészesedést osztanak szét. (MTI) Műszaki fejlesztés saját erűbűi Megfiatalított öreg gépekkel több ponyvát, szövetet gyártanak Sokáig nem tudtam többet az újszegedi szövőgyárról, mint amit a költő, József Attila mutatott. Később, amikor már láttam is a gépeket, amelyekről a költő azt írta, hogy »mogorván szövik a szövőnők omló álmait-, megismertem a textilvilág titkait. De akkor már gyakorlati jelszó volt Újszegeden is: Egészségesebb munkakörülrhényt teremteni. Ehhez a jelszóhoz párosult az utóbbi években egy másik jelszó is: műszaki fejlesztéssel, tökéletesebb technológiával növelni a termelést. előbbi és utóbbi jelszó együttes gyakorlati megvalósítása hozta magával 1962ben azt. hogy az üzem egy óra alatt teljesített vetésszáma 7,8 százalékkal emelkedett 1961-hez mérten. Más szóval ennyivel nőtt a termelékenység. Az 1961. évinél nagyobb termelési tervet pedig kisebb létszámmal teljesítették. Nem nehéz kiszámítani, hogy a termelésemelkedés a kétharmad, egyharmad arány helyett teljes egészében a termelékenység növeléséből származott. Több árut gyártottak és olcsóbban, ezért bővebben jutott a közös "konyhára- is. A várható nyereségrészesedés lényegesen nagyobb, mint az utóbbi két évben volt. A fordulat éve a szövődében Az újszegedi sikerekről, a műszaki fejlesztés eredményeiről olvasva bizonyára más üzemekben azt mondják: könnyű nekik, kaptak pénzt beruházásra. Kétségtelen, kapott gépetere pénzt az üzem, de ebből vajmi kevés jutott a szövődébe. Épül új cérnázó üzemrész, kaptak gépeket is, külföldieket, hazai gyártmányúakat, de ezekből is csak egy új került a szövődébe. 1963-ra azonban most úgy tekintenek, mint a fordulat évére. A műszaki fejlesztési terv tanúsítja, hogy mi válik majd az idén valósággá itt abból, amit úgy emlegetünk, hogy új, magasabb színvonalú technika, korszerűbb munkamódszer. Az új alatt azonban nem a Szegedi Textilművekben felszerelésre kerülő automata szövőgépeket kell érteni. A beruházási forintokból is kevés jut a szövődére. Ahogy a vállalat vezetői mondják: saját belső Küsdelem • • a% égő metángá&sai Ullésen Bencze Lászlónak, az Országos Gáz- és Kőolajipari Tröszt vezérigazgató-helyettesének nyilatkozata a várható fejleményekről Tegnapi lapunkban beszámoltunk az elemi erővel feltört üllési földgázról. Azóta a péntekre virradó éjfél után, egy óra húsz perckor, a fúróaknából nagy tömegű forró vízzel felbugyborékoló földgáz — valószinűleg a kilövellő kőzet és az acéltorony összecsapódásánál keletkezett szikrától — meggyulladt. A robbanás pillanatában Török Sándor és Bagdi Gábor békéscsabai toronyszerelők, valamint Lefkánics János főfúrómester a tornyon tartózkodott, az ottlevő nagy értékű akkumulátorokat mentették ki. Lefkánics János és Bagdi Gábor könnyebb égési sebeket szenvedtek, Török Sándort azonban súlyosabb 1170—1180 méteres mélységben ma még ismeretlen okokból keletkezett. A bajban is szerencse, hogy a fellövellő gáz nagy mennyiségű vízzel és vízgőzzel jelentkezik. Így kisebb az égési lehetősége. A magasra szökő metángáz a mintegy harmincöt atmoszférányi nyomástól nem éghet el, a magasban pedig, miután kiválik a vízgőzből, gyorsan eloszlik. Nincs nagyobb tűzveszély Elmondotta még Bencze László, hogy már teljes erővel halad a veszélyeztetett körzet körülsáncolása és elszigetelése. Nagy teljesítményű csatornanyitó ekék készítik az árkokat a kiömlő sérülései miatt a szegedi bőr- V1-z elvezetésére, mely eddig gyógyászati klinikára szállították. Ismeretlen okokból Pénteken délelőtt a helyszínen küzdő tűzoltók kísérletet tettek a tűz elfojtására mesterséges köddel. Már-már úgy látszott, hogy sikerült kiölni a lángokat. A fecskendők leállítása után azonban újult erővel csapott fel a tűz Pénteken a reggeli órákban érkezett a helyszínre Bencze László, az Országos Gáz- és Kőolajipari Tröszt vezérigazgató-helyettese is. A Dél-Magyarország munkatársának kérdésére a következőket mondotta: — A gázkitörés mintegy már meglehetősen nagy területen elárasztotta az üllési Kossuth Termelőszövetkezet szaka úgyszólván senki sem — Itt a kitörés közelében ez esetben sürgősen hozzá kell látni egy újabb kút kifúrásához, s ezen keresztül megcsapoljuk a talajbali levő gáztömeget. Ledöntik a fúrótornyot ? Bence László vezérigazgató-helyettes a délelőtti órákban engedélyt kért telefonon Budapestről a közel 50 méter magas fúrótorony ledöntésére. Más esetekben ugyanis volt példa arra, hogy a több száz tonna súlyú fúrótorony összeomlása bezárta a kitörést, s akkor hozzáláthattak a kút elcementezéséhez. A váratlan elemi erejű baleset feszült izgalomban tartja az egész falut. A községben péntekre virradó éjszőlőoltvány telepét. Különösebb tűzveszély nem fenyeget — úgyhogy a közeli házak lakói is visszatérhetnek otthonaikba. A maaludt. A kitörést ugyanis az egész földet és a házakat remegésbe hozó morajlás kísérte. A közeli házakat és más épületeket, kazlakat egygyarországi gázkitörések ta- forma galambszürkére fespasztalataira alapított véleménye szerint 3—4 napig éghet a metán. Akkorra ugyanis a torony alatt és a kút környékén hatalmas kráter keletkezik, s a beomló földtömeg elzárja a gáz útját. Ilyen körülmények között a kitörés remélhetően önmagát oltja ki. — S ha ez mégsem következik be? tette a feltörő és visszahulló iszap. Különös módon sár csepeg a háztetőkről is. A kárt természetesen még nem becsülték fel, de máris tetemes összegre'értékelik, hiszen elpusztult a 3. sz. kút és előreláthatóan az acéltorony is. Csépi József erőforrásból újítják fél a régi gépeket. Technikai teher? Legutóbb az üzemi pártvégrehajtóbizottsági ülésen hallottam lesújtó véleményt a kivénhedt^ szövőgépekről. Akik akkor a múltból öröklött technikai teherként emlegették, ma már valamenynjrien úgy néznek az öreg masinákra, mint amelyek rövid idő alatt új életmagra kaphatnak, termelékenyebbé válhatnak. A közelmúlt egykét év alatt ugyanis sokat terveztek, kísérleteztek az újszegedi kender-, lenszövőben. Az új módszerek, újítások arról beszélnek, hegy ez a gyár nem szűkölködik alkotni vágyó kezdeményezőkben és olyan vezetői vannak, akik nem idegenkednek az újtól s nem félnek az áldozatvállalástól sem. Vegyünk sorra hát néhányat a szövöde "fiatalító módszereiről-". Főként azokat, amelyekkel növelték, s a most következő hónapokban jelentősen növelik majd a termelékenységet. Ford ula t számnöveléssel Hasznos kísérletezések, számítások eredményeként győződtek meg arról, hogy az úgynevezett 6/4-es Roscher gépek fordulatszámát könynyűszerrel 20 százalékkal lehet növelni anélkül, hogy ez káros lenne a gépre. Az elmúlt év utolsó három hónapjában befejezték 12 ponyvaszövőgép átalakítását felsővetésűről középvetésűre. Ezzel együtt a fordulatszámot 145-re növelték. A gépek könnyedén bírják a nagyobb fordulatot, megerőltetés nélkül jó minőségű ponyvát szőnek. Most újabb 30 gépet alakítanak át A szilárd akarat szülte Az automatizálás gondolata sem idegen az újszegedi gyárban. Néhány gépen már van automata vetélő váltó. Rövidesen újabb 20 ponyvaszövőgépet látnak el automatával. Más gépekre pedig automata differenciál lánchengerféket szerelnek fel. Így válnak valóra a tervek a sokat emlegetett műszaki fejlesztés, s így tökéletesedik a gyártástechnológia és válik termelékenyebbé a munka 1963-ban az öreg szövőgépekkel. A leleményesség, az ötletesség, a szilárd akarat szülte újítások, észszerűsítések nyomán így szövik vászonba, ponyvába az átalakított, termelékenyebb gépek a műszakiak elképzelését, s a szövőnők ma már nem omló álmait Nagy Pál A tavaszra készülnek már a pusztamérgesi szőlősgazdák Megenyhült az idő. Ott majd el a vesszők ültetését, ahol november végén a hir- míg a gyümölcstelepitési britelen beálló hideg, zimankós gádot Papp János, a tapasztél miatt abbahagyták a te- talt, régi gyümölcstermesztő lepítési munkákat, most újra gazda irányítja. Mindkét csamegmozdulnak az emberek, patnak 6—6 tagja van, de a Sok helyütt van még szán- szakavatott brigádtagokat a tanivaló is, meg a trágyát szövetkezeti gazdaság más sem szórták még el a telepi- munkaterületeiről toborzott téshez forgatott talajon. 40—50 főnyi segéderő segíti Lemaradtak az őszi telepi- maíd a telepítésnél téssel a pusztamérgesi szövetkezeti gazdák is. Nehezítette a munkájukat, hogy a megrendelt trágya nem érkezett időben és a SZÖLFA sem tudta biztosítani az igényelt szaporítóanyagot. Így az őszi telepítésből most már lepítesi A trágya is megérkezett s így csak idő, illetve időjárás kérdése, hogy a pusztamérgesiek megkezdik-e még ezekben a napokban az őszről elmaradt nagyarányú teprogram végrehajtavaszi telepítés lesz, ha csak tását. ez a mostani januári enyhü- Nemcsak az idősebbek velés nem tart legalább 8-10 szjk u majd a részüket napig. Száz hold szóló és 50 hold telepítésből, hanem a gazdagyümölcsös telepítése... Ez sá8 fiataljai is. A KISZ-esek a feladat áll a pusztamérge- ugyanis ifjúsági brigádot siek előtt. Nem kis munka, de megéri a fáradságot. Számolni és gondolkodni A jó szándékkal, a hozzáállással nincs is különösebb baj. Eleinte idegenkedtek ugyan a telepítés gondolatészerveztek harmadiknak a meglevő két telepítő brigád mellé. Az ifjúsági brigád Turcsányi István, valamint Sebók József és Sebők Jenő vezetésével dolgozik majd. A két Sebők kertészeti és tói a régi szőlősgazdák, de az- szőlészeti szakmunkás tanfotán számolni kezdtek és gondolkodni. S most már a szaporítóanyag hiánya sem akadály. Az emberek maguk adják össze a háztáji szőlőjükből a lyamon tanul Szentesen, így a szakértelemben sem lesz hiány az ifjúságiaknál sem. Mérleg és jöv5 A telepítés gondjai mellett telepítéshez szükséges vesz- az évzárás tennivalói kötik szőmennyiséget. Jankó István, aki tavaly 50 ezer szál vesszőt adott át a tsz-nek, idén ezt a mennyiséget további 25 ezer szál vesszővel toldotta meg. Farkas István és Takács Ferenc szintén jelentős mennyiségű szőlőveszszőt adott át a szövetkezetnek a közös telepítéshez. Persze üzletnek sem rossz ez a dolog, hiszen a tsz szálanként 10 fillért fizet a felvásárolt szőlövesszőért. Így a tagok a "honpártolás" melle ezekben a hetekben mind a vezetőséget, mind a tagságot a pusztamérgesi Rizling Tsz-ben. A leltározás befejeződött, s a könyvelők most a zárszámadás elkészítésén fáradoznak. A gazdák hangulata bizakodó. Az előzetes számítások szerint egy munkaegység értéke meghaladja a 30 forintot. Rossz, aszályos esztendő után dicséretesen jó ez az eredmény. S amikor a múlt év eredményeit összegező mérleg lett anyagilag is érdekeltek készül, egyúttal az új gazdaabban, hogy fölösleges oltványkészletüket a közös gazdaságnak engedjék át. Jelenleg már mintegy 115 ezer szál vessző várja telepítéshez előkészítve a munka kezdetét a tsz majorjában. S ugyanígy előkészítették "bevetésre" a különféle segédeszközöket, a jelölőzsineget és karókat is Munkára készen A nagy munkára külön ültetőbrigádok is alakultak. A szőlőtelepítési brigád Ördög Imre vezetésével kezdi sági év tennivalói is kirajzolódnak a fölsorakozott számokból. Még ösztönzőbbé lehetne tenni például a javadalmazás módszereit, hogy a gazdák ezáltal is érdekeltek legyenek a jobb terméseredmények elérésében. Hiszen amíg az új telepítések termőre fordulnak, nem hogy csökkennie nem szabad, hanem évről évre növekednie kell a szövetkezeti gazdák évi jövedelmének, anyagi jólétének és életszínvonalának itt, Pusztamérgesen is. P. U Emeletráépítés télen Lévén, hogy eljött az ősz, s a múlt évre tervezett emeletráépítésekhez képtelen volt hamarább hozzáfogni a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat, nem maradt más választás, csak a már Szegeden lassacskán feledésbe merült régi megoldás, a tetőemelés. Tetőt bontani ugyanis télen nem szabad. Nehéz munka Igaz, az emelés mindennek mondható, csupán korszerűnek nem. Legalábbis azokkal a módszerekkel nem az, melyekkel végzik. A tetőt először valamelyest megemelik. Azután megcsinálják a födémet, aláfalazzák, újra emelnek, újra falaznak Már egymagában véve is igen nehéz munka a tetőemelés. A Dugonics tér 7. számú házon — ez az első, melyhez hozzákezdtek — a vállalat valamennyi rendelkezésre álló • csavarorsóját felhasználják. Mind a harmincat! Lehetne persze kézi erő helyett hidraulikus emelőt is alkalmazni, de ilyen legfeljebb három ha van birtokukban. Ellenben rövidesen kapnak újabb húsz csavarorsót, s akkor talán két házon egyidőben is lehet tetőt emelni. 16-10-4 Érdekesebb az az eljárás, melyet a Budapesti Várostervező Intézet dolgozott ki: a tetőszigetelés. A tetőt ugyan megbontják, de a legfelső födémre olyan ideiglenes beton- és kátrányszigetelés kerül. mely alatt a lakók nyugodtan élhetnek, felette pedig kényelmesen építhető az új emelet. A Tábor utca 6. és a Jósika utca 1. számú házak emeletráépítéséhez már ilyen tervdokumentáció készült Egyébként eddig 16 emeletráépítésre jelölték ki a Csongrád Megyei Építőipari Vállalatot. Az előbb említett két házon kívül a tetőemelésre tervezett nyolc épület közül is még néhányat valószínűleg szigeteléssel készítenek el. Két épületnél sem ezt, sem azt a módszert nem kell alkalmazni, négyhez pedig még mindig nem érkeztek meg a kivitelezési tervek. Inkább szigetelés Kétségtelen, ha őszszel hozzá nem kezdenek az emeletráépítésekhez, egy jó fél évvel később készülhettek volna csak el velük. Így viszont 1963 májusától októberig szólnak a szerződési határidők. Az emeletráépítésekkel járó felújítási munkákat télen is elvégezhetik, a tetőszigetelés szintén megoldható, akár fagyban is. Az emelés azonban a csavarorsók hiánya miatt igen lassan halad, s ez kérdésessé teszi, hogy érdemes volt-e a vállalatnak csaknem egyszerre nyolc épülethez felvonulnia. Ha csupán a város épülésének új színfoltjaként fogjuk fel a tetőemeléses emeletráépítéseket, hiszen ilyen talán a felszabadulás óta nem is volt Szegeden, akkor nem lehet ellene különösebb kifogás. Azonban tudván azt. hogy házanként 15—20 ezer forinttal megdrágítja az építkezést, lassú és fáradságos eljárás, s ráadásul az építőipar technikai felkészültsége sem megfelelő hozzá, mégis inkább a tetőszigetelés pártjára áll az ember. Azt persze nem állíthatja senki, hogy egyáltalában kár volt télen emeletráépítéshez kezdeni, hiszen minden lakást szorongva vár jövendőbeli tulajdonosa. Fehér Kálmán