Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

1 Csütörtök. 1963. január 24. DÉL-MAGYARORSZÁG GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA • GYORSPOSTA Télen nem kötelező Kivételes részletvásárlás a Örömmel olvastam, hogy venni. Szeretném ha segite­újabb árukai lehet vásárolni nének rajtam. Diák gyermekem van és r.észIetl:e' Nekem ^ min" B<"ba György, •^^-"vaS^JT^-hI! üen vágyam az, hogy egy Bolyai János utca 10. erekben a dermesztő hide- televíziós készüléket vásárol- * gekben hiaba mondtam fiam- jak> azonban ez nem sikerüi. a rendelkezések valóban Ugyanis azt a felvilágosítást előírják, hogy 1000 forinton .1 „ f3? « kaptam, hogy nincs ezer fo- felüli fizetésű dolgozóknak tOtó igazgatói rendelet miatt rinton felül a fizetésem, ak- adhatnak csak részletfizetési nem mert meleg sapkát fe- kof nem k kedvez_ kedvezményt. Vannak azon­re huznl' F°ntOS 32 CCVon- ményt. Házfelügyelő vagyok, baf kivéte!es * ... . . „ helyben nem tudják eldón­n.vugdíjam u van. de jőve- teni. Ezért személyesen kell delmem összesen 912 forint, bemenni az OTP Aradi vér­iére húzni. Fontos az egyön­tetűség, de az ilyen hidegek­ben célszerűbb a meleg sap­ka viselete. L. T. Nem sok, de egyedül vagyofc tanuk terén levő fiókjába, a KST-t részletre is tudtam ahdl a flókVaZf,tö _ . , galja és tovabbítja a kivéte­fizetnt havonta 200 forintot, Ies részletvásárláshoz szüksé­A Városi Tanács Művelő- a televízlót is meg bírnám ges kérelmet dési Osztálya még szeptem­Utólagos intézkedés berben megállapodott a sze­gedi iskolák igazgatóival, mi­szeri fit télen nem kötelező a diáksapka viselése, tehát ezekben a hidegekben nyu­A Juhász Gyula utca 5/b az ls használhatatlan. Pana­alatt csőrepedés van, a kút szunk orvoslására várunk, körül már nagy jég keletke- Sándor Mátyás zett Még októberben kértük * godtan hordhatnak a diákok az ingatlankezelő vállatot, Az említett hibákról az meleg sapkát Ez szükséges hogy a kéményre tegyenek ingatlankezelő vállalathoz, is. mert vannak olyan gye- szélkakast, mert lakásunkban legalább is a műszaki rész­rekek, akik inkább hajadon- — ha szél "j — nem lehet leghez nem érkezett bejelen­fővel járnak, ami káros és "teni, tüzeléskor az ajtót, Most a panasz nyomán ablakot ki kel! nyitni. A pee^zsgálják a körülménye­egészségtelen. • Ismételt felülvizsgálat Még 1961 szeptemberében hosszas várakozás után ki­utaltak számomra egy lakást az újonnan épült Hunyadi Jánoe sugárút 39. számú ház I. emeletére. Az örömömhez azóta is nagyon sok kelle­metlenség, súlyos probléma járul. A téli időszakban a lakás egyáltalán nem fűthe­tő. nemcsak a kemény hideg­ben, hanem októberben sem. Az egyéves garanciaidő alatt a Csongrád megyei Építőipari Vállalat több íz­ben megállapította, hogy a lakás fűtési lehetősége fel­tétlenül javításra szorul, azonban ennek érdekében nem történt semmi intézke­dés. Az egy év letelt, most már a KIK hatáskörébe tar­tozik a lakás és én viselem az építési hiba következmé­nyeit Szeretném, ha utólag mégis segítenének rajtam. Hakani Hysenné . , . , .. .. „. ket még e hét folyamán és házban egy kozos mellékhe- megteszik a megfelelő sürgős lyiség van 11 lakó számára: intézkedést Űj „Yestor" üzemet épít a Szegedi Konzervgyár A rókusi városrész lakói többször panaszkodtak a kü­lönböző városi szerveknél, hogy kellemetlen bűzt áraszt a Szegedi Konzervgyár Ilona utcai "Yestor* üzeme. Amikor a budapesti vágóhídról Szegedre telepítették a Yestor leves­kockagyártást, nem építettek zártrendszerű hidralizáló üzem­részt. Ezért okozott sok kellemetlenséget az elmúlt hónapok­ban a környék lakóinak az Ilona utcai üzem. Az Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárult egy új hid­ralizáló üzemrész építéséhez. A vállalat vezetősége úgy ha­tározott, hogy ezt a zártrendszerű üzemrészt nem az Ilona utcai telepen alakítja ki, hanem a gyár asztalosműhelyében, amely a régi téglagyári kubikgödrök partján levő épületben az első fél évben 93,2," illetve tói'a"bóTRazdáíkodás'jó van. Mór meg is kezdték az építést, s előreláthatóan feb- 93,9 százalékra használták fel pasztaiatait ruár 15-én már termelnek is az új hidralizáló üzemben. la béralapot A fémfeldolgo­Nemcsak a normák rendben tartása, a bériejiesztési tervek teljesítése is t kötelezd A közelmúlt évek ta paszta- zóban 1 főre egy évre 400 fo­latai minden kételkedőt meg- rint bérfejlesztési alapot kap­győzhettek a szegedi üzemek- tak 1962-ben. S ennél a vál­ben is arról, hogy helyes volt lalatnál több tízezer forintot két évvel ezelőtt a normák takarítottak meg a kifizethető ésszerű kiigazítása. Emelke- bérből az év első 9 hónapjá­dett a munka termelékeny- ban. sége és nőtt a dolgozók ke- A helyiipari vállalatok resete is. A munkások át- Szegeden az első fél évben 95 lagksresete ma mér mégha- százalékra használták fel a ladja az 1961. évi normaki- rendelkezésre álló béralapot igazítás előtti szintet, és ál- A harmadik negyedévben va­landóan emelkedik. Ennek lamennyivel javult a helyzet, ellenére nem lehetünk elé- s meghaladták a 97 százalé­gedcttek, mert egyes üzemek- kot. ben akarva, vagy akaratlanul — De még így is mintegy megsértik a párt és a kor- 335 forinttal csökkentette a mány határozatát azzal, hogy megtakarítás 9 hónap alatt elhanyagolják a folyamatos az egy munkásra jutó kerese­normakarbantartáshoz kap- tet — mondja Péter Lajosné, csolódó bérfejlesztéseket. a HVDSZ megyei titkára. Néhány szegedi üzemben Mondanunk sem kell, hogy tavaly is csak részben hasz- f2 llyen -takarékosság* ellen­nálták fel a rendelkezésre kez?k a pa? J* a ko""ány álló béralapot. Foglalkozott politikájával. Éppen ezért se­ezzel a szakszervezetek rae- ho1 sem engedhető meg. Hogy gyei küldöttközgyűlése, és az mégis megtörténhet, azért SZMT feladatává tette, hogy ^es üzemekben a szakszer­őrködjék jobban a reálbérek vezeti bizottságok is hibáztat­emelkedése felett, ne engedje ba"k: A Szegedi Nyomda meg a bérformák indokolat- Vállalatnál, ahol a vezetőség lan cserélgetését, a béralapok a szakszervezeti bizottság tartalékolását és jutalmazás­ra való átcsoportosítását Nincsen különösebb prob éma ? A Csongrád megyei Építő­ipari Vállalat — az igazgató ígérete szerint — hajlandó mégegyszer felülvizsgálni az említett lakás körülményeit, annak ellenére, hogy a ga­ranciaidő lejárt. A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat erre felkéri a tervező és az építő vállalatot és rövidesen meg­történik az újbóli felülvizs­gálat: megállapítják, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a lakást legalább fűt­hetővé tegyék. Az emberszeretet szép példáját adják a móravárosi egészségügyi állomás társadalmi munkásai A Szél, a Szekeres, a Kato- dozóival —? és ezért napiren- idős Szabó nénivel, segítette na, a Gép, a Nemestakács és den van a vita, a veszekedés, ebben a móravárosi Vörös­több más utcát nap mint Sánta Józsefné a békéltető kereszt többi aktivistája is. nap végigjárja Sánta József- ezekben a családokban. Csak- Egy éven keresztül minden­né, a móravárosi vöröske- nem hetenként felkeresi vé- nap megjelent az idős, beteg resztes alapszervezet egyik denceit és elsimítja a vitát. asszony lakásán, mosdatták, vezetője, az egészségügyi ól- Rendszeresen látogatja ápolták, lakását rendben tar­loroás aktivistája. Enyhülést Szőke Istvánt, a Szekeres ut- tották, főztek és mostak rá, visz a fájdalomra, vigaszta- ca 8. szám alatt, Kara Jó­lást a betegeknek, és nem zsefnét a Katona utcában, egyszer friss ebédet, tiszta Németh Pista bácsit a Szél ruhát, vagy gyümölcsöt. utca 63. alatt. Elintézi kóré­Békéltetés seiket, orvosolja panaszai­kat Nehéz kezekkel írt napló­ját mutatja, s az új év fel- Segítség az orvosoknak jegyzéseit olvasva elevene­dik meg Sánta Józsefné ál- Az öregek gyámolításán kí­dozatos társadalmi munkája, vül a körzeti orvosok hűsé­Akad panasz, vita az ő kör- ges segítője Sóntáné. A jár­zetében is az öregek és fiata- ványos influenza idején az lok között. Családtagok is összekötő szerepét töltötte be. összekoccannak, méginkább A kihívások, jogosságát ellen­az idegenek. őrizte, és nem egy helyen ta­Sánta Józsefné körzetében lálkozott olyan beteggel, aki több magára maradt idős em- nyugodtan felkereshette vol­ber gondozását vállalták el na a körzeti orvosi rendelőt fiatal házaspárok. Néhány idős ember elégedetlen gon­is nagy gondot fordít a bér­fejlesztési intézkedések vég­rehajtására, igen helyesen, csak kevés pénzt tartalékol­tak az elmúlt évben is előre nem látható kiadásokra. Más Még nem ismeretesek az el- vállalatoknál viszont még au­„év bérgazdálkodásának ^„sban is a -megtukarí­végleges adatai, de a mult év " háromnegyedének tényei ta- számlán* volt a bérfej­núsítjók: nem mindenütt lesztési alap. gazdálkodtak megfelelően a munkabérrel. A városi tanács A jó bérgazdálkodás ipari osztályán azt mondják, titka nincsen különösebb problé­ma a helyiipari vállalatok- Mi a jó bérgazdálkodás tit­nál, a munkaügyi osztályon ka a nyomdában? Erre Így viszont elmondják, hogy a válaszol Vincze György igaz­fémfeldolgozó vállalatnál, gató: vagy az állami divatszabó- — Állandóan figyelemmel ságnál nincs minden rend- kisérjük az átlagbér alakulá­jén. E két vállalatnál például sát, átvesszük más nyomdák­" *" _ ta­pasztalatait. A helyiiparban a Szegedi Nyomda Vállalat vezette be elsőnek az országos termelési szinteket, de csak az elvét vették át teljes egészében. A módszerek közül a gyakorlat­ban azokat alkalmazták csak, amelyek az itteni körülmé­nyek között a legjobban hasz­nálhatók. Kezdetben a mun­kások Idegenkedtek az újtól, de amikor azt látták, hogy ez együtt jár a kereset emel­kedésével, ösztönzően hatott rájuk. A Csongrád Megyei Tataro­zó Vállalatnál nem mondhat­ják el, hogy ösztönző bérpoli­tikát folytattak 1962-ben. Ta­valy ugyanig áttértek az egye­nes darabbérrendszerről a prémlumos időbérrendszeire. A vállalat az első fél évban túllépte béralapját, s ezt a túllépést a harmadik negyed­évben úgy akarták "korri­gálni*, hogy nem fizették ki a teljesítmény után járó bért A felsőbb szervek közbelépé­gyógyították. Mindezt nem fizetésért, ha­nem emberbaráti szeretetből csinálja Sánta Józsefné és társai: Tóth Antalné, Szűcs Jánosné és a többlek, a mó­ravárosi vöröskeresztes alap­szervezet lelkes társadalmi munkásai. Horváth Lászlóné Könyvlottópályázat Február 1-én új pályázat- pagandaosztályára (Buda­tal és új nyerési lehetőséggel pest, V. Deák Ferenc utca 15.) jelentkezik a Sportfogadási beküldi — részt vesz a és Lottó Igazgatóság: a Sportfogadási és Lottó Igaz­könyvlottó-pályézattal. Feb- gatóság és az Állami Könyv­ruár 1-től — tehát az 5. jó- terjesztő Vállalat közös tékhéttöl kezdődően — 13 hé- könyvlottó-pályázatának sor­tén át, az iker lottószelvé- solásán. nyek igazoló részének hétol- A sorsolás főnyereménye: dalán egy-egy neves író, köl- egy könyvtárral felszerelt, tő arcképe látható majd és teljes kombináltszoba-beren­a fogadónak az arckép alatti dezés. Ezenkívül még egy sorban fel kell tüntetnie az könyvszekrényt is lehet nyer­író egy-egy művének címét. ni szabadon választott köny­Az a fogadó, aki mind a 13 vekkel, valamint egy darab író arcképét összegyűjti, s az ezerforintos könyvutalványt, író művének címét is helye- 1 darab 400 forintos könyv­sen írja be — és azt nevé- utalványt, 1 darab 300 forin­nek, lakcímének feltüntetésé- tos könyvutalványt, 35 darab vei, zárt borítékban 1963. 200 forintos könyvutalványt május 31-ig az Állami és 50x10 darab iker lottószel­Könyvterjesztő Vállalat pro- vényt. (MTI) — felesleges volt az orvos kihívása. Egy segítséget kérő levél­ke — és Sánta Józsefné már a házi betegápolónői tisztsé­get tölti be. Az elmúlt napok­ban a körzeti orvosnő kéré­sére gyógyszert vitt P. Imré­nének A lakásba lépve látta, hogy az asszony nagyon be­teg lehet, hiszen lakása elha­nyagolt és hideg, s kicsiny gyermeke is dideregve ül a fűtetlen szobában. Az önzetlen társadalmi munkás szinte pillanatok alatt meleg, barátságos ott­hont varázsolt az elhanyagolt lakásban. Ebédet főzött a betegnek és gyermekének, a szennyes ruhát pedig magá­val vitte, és két nap múlva a beteglátogatáskor, a frissen vasalt ruhával érkezett. Nem fizetésért... Odaadóan gondozza a kör­nyékbeli öregeket, betegeket Sántáné. Nagy szeretettel tö­rató Múzeum és Könyvtár, amely a hazai és külföldi eszperantisták adományából létesült, ma már gazdag anyaggal rendelkezik. Az in­tézmény iránt nemcsak ha­zai, de a külföldi eszperan­tisták is fokozott érdeklő­dést tanúsítanak. Értékes állandó támogatásban része­siti az új könyvtárat a Nem­zetközi Bécsi Eszperantó Múzeum. A szegedi eszperantó könyvtár legújabban kap­csolatot létesített Jalta könyvtárával. A jaltaiak ké­résére több magyar eszpe­rantó kiadványt küldtek a napokban Szegedről. Moszkvából a könyvtár megkapta a Szovjetunió fo­lyóirataiban és a szovjet na­pi sajtóban megjelent fonto­sabb eszperantó cikkek bib­lográfiáját. Tavaly egy japán könyve­rődött az egyedül maradt szettel foglalkozó folyóirat Szélesednek a szegedi eszperantó múzeum kapcsolatai A szegedi Somogyi Könyv- kérésére hosszabb beszámo­tár keretében alakult Eszpe- lót küldött a magyar könyv­tárak helyzetéről és szerve­zetéről. A beszámoló japán napilapokban is megjelent. Ennek alapján egy japán könyvtárral könyvesére ala­kult ki. A nagyszalontai Arany Já­nos Múzeum kérésére az új könyvtár összeállította a nagy magyar költő eszperantóul megjelent műveinek bibliog­ráfiáját. A krakkói egyetem törté­nelmi intézetének egy ma­gisztere a Hunyadiak korára vonatkozó adatokat kért munkájához. A lengyel ku­tatónak a könyvtár fejezete­ket fordított eszperantóra Elekes Lajos Kossuth-díjas professzor Hunyadi János című könyvéből. Nápolyból olasz vároeku­tató kereste meg a könyvtá­rat, hogy adatokat kapjon magyarországi olasz vonat­kozású topográfiai munkájá­hoz. sére utólag fizettek ki közel 32 ezer forint jogtalanul via*­szatartott pénzt. Mindenkinek munkája szer-nt A helytelen bérgazdálkodás még több nemkívánatos je­lensége is tapasztalható a sze­gedi vállalatoknál. A Szegedi Víz- és Csatornaműveknél ta­valy 5,4 százalékos bérfejlesz­tést kaptak. Mint a munka­ügyi osztályon elmondják, fo­lyamatos felhasználásáról még augusztusban sem intéz­kedtek, de hogy végül is el­költsék a pénzt, 80 dolgozó jutalmazására használták fel. A rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy célprémi­umként, jutalomként használ­ják fel vállalataink a megta­karított pénzt Ez azonban csak végső megoldásnak jó. Nem segíti elő az igazságos bérezést A termelés ösztönzésében fontos szerepet tölt be az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása. De csak akkor, ha azt helyesen alkalmazzák. Ha ebben is érvényesül a szo­cializmusnak az az alapelve, hogy -mindenkinek munkája szerint*. Mai munkásbérezé­si rendszerünkben megvaló­sul ez az alapelv. Ez fel­tételezi, hogy a bérezést a gyakorlati alkalmazása során szüntelenül javítsuk, még ösz­tönzőbbé tegyük és kiküszö­böljük a hibákat, feszültsége­ket. A bérfejlesztési alap a többi között ezt a célt szol­gálja. Ha ezt az összeget ju­talom címén csak néhány em­bernek adjuk oda, s közülük is Jó néhánynak érdemtelenül, természetesen helytelenül já­runk el. A túlzott bél-tartalékolás káros, mert a tartalékolt ösz­szeg az év hosszú időszaká­ban mint "holt tőke* nem ösztönzi az emberekét a jobb munkára. Másrészt, ezzel lé­nyegében megfosztják a mun­kásokat olyan keresettől, amely munkájuk után meg­illetné őket. • Természetesen nem általában a bértartalé­kok ellen szólunk. Bizonyos összeg tartalékolására szük­ség van előre nem látható termelési problémák megol­dásához. De helyes, ha a gaz­dasági vezetők alapos mérle­gelés alapián állapítják meg azt a minimális összeget, amelyet e célra visszatarta­nak. A szak szervezeti bizottság élten jogúivá l Felvetődik a kérdés: mi az oka annak, hogy ilyen hibák, helytelen tartalékolások elő­fordulnak? Ennek oka első­sorban az, hogy egyes veze­tők a túllépéssel járó admi­nisztrációs intézkedések elke­rülése mlátt — ami elsősor­ban a vállalatvezetőt sújtja prémiummegvonással, fele­lősségre vonással — túlzottan óvatosak. Nehezíti a bérfe­gyelem megtartását az is, hogy néhány üzemben hiá­nyos a munkaügyi szervezet, vagy gyenge a szakmai felké­szültsége. Az is elősegíti a hibák elkövetését, hogy a szakszervezeti bizottságok nem élnek azokkal a jogok­kal, amelyeket biztosítottak részükre a bérügyi rendelkezé­sek és bérszabályzntok. Nem ellenőrzik megfelelően az át­lagbérek alakulását, a bér­alap felhasználását és nem adnak megfelelő segítséget a helyes kereseti arányok ki­alakításához. A jövőben jobban meg kell követelni szakszervezeti bi­zottságainknak a bérfejlesz­tési alapok egészséges, jó fel­használását. A vállalaton be­lül fordítsák ezt a helyes bér­arányok kialakítására, ne csak azért osszák ki jutalom­ként, hogy ne terhelje a vál­lalati számlát és kasszát. Csak így válhat mindenki számára kézzelfoghatóvá, hogy a párt és a kormány becsületes és elfogadható módszerrel igyekszik rendet tartani a bérezés frontján. Nagy Pál

Next

/
Thumbnails
Contents