Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

V Csütörtök, 1963. Január 24. DÉL-MAGYARORSZÁG Engedélyezték ruhagyár szentesi beruházását Már több hírül adtuk hogy közel 5 beruházással héttel ezelőtt olvasóinknak, millió forintos bővítik a Szegedi Ruhagyár szentesi telepét. Az egykori sportrepülőtér épületében létesített üzemben ma kétszázan dolgoznak. A bővítés után 600 embernek ad majd munkát a szentesi gyár. A Könnyűipari Minisztériumból kedden érkezett meg Szegedre a beruházási engedély okirata. Rövidesen megkezdik az épület tervezését, hogy a negyedik negyedévben hozzáláthassanak az építéshez is. Kenderrostból „lenvászon' A szegedi kenderfonó és a tudományos intézetek együttműködése A Szegedi Kenderfonógyár műszaki beosztású dolgozói az idén is több tudományos kutatóintézettel vették fel a kapcsolatot, hogy velük együttműködve még szebb és finomabb fonalak gyártását kísérletezzék ki a hazai szövőüzemek és a külföldi megrendelők számára. Többek között a Textilipa- olyan anyag ri Kutatóintézet segítségével kísérleteznek, sikerült a viszonylag durva kenderrostból lenvászonhoz hasonló anyagot gyártani. Ennek elérésére a kenderanyagot különleges főzőberenedezésben kezelik, majd a finom szálú fonalat a Szovjetunióból vásárolt gyűrűsfonógépen készítik el. Ilyen fonálból kísérletképpen már gyártottak is olyan jó minőségű vásznakat, törülközőket, amelyek vetekszenek akár az importált lenből gyártott áruk finomságával is. Az idén a szegedi József Attila Tudományegyetem Kolloidkémiai Intézete szintén segítséget nyújt az üzemnek. Az intézetben előállításával melynek üzemi alkalmazása az eddiginél szebb és simább fonalat eredményez. Ily módon elsősorban az exportáruk minőségét kívánják tovább javítani. A Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésével új vizesfonal szárítási eljárást dolgoznak ki a kenderfonógyárban. Megerősödött a tudományos ismeretterjesztő munka a szegedi járásban Tízezer hallgató — Növekvő színvonal A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak a szegedi járás minden községében van már önálló csoportja. S hivatásukat be is töltik, a községi TIT-csoportok, amelyek tevékenységükkel valósággal behálózzák a járás hatalma® területét és éreztetik hatásukat a tanyavilágban is. Kitűnő szakelőadók egcsz vetkezeti akadémia programját is. Követendő példa a zákányszéki TIT-csoport tevékenysége. Szívesen számlálnánk a szegedi járásban több termelőszövetkezeti akadémiát is. Sajnos eddig nem honosodott meg több. Miért? Erre nem tudnak feleletet adni a társulat megyei, illetve szegedi titkárságán sora áll a falusi ismeret- sem. Lehetséges, hogy aterterjesztö munka szolgálatában. Zömmel pedagógusok a falusi TIT-csoportok vezetői, a tagok és előadók sorában azonban ott találjuk az agronómusdkat is, mint például Zákányszéken Kiss Lajos mezőgazdászt. Ebben a községben különösen megbecsült a tudományos ismeretterjesztő munka. Kispéter János pedagógus a csoport vezetője, akinek nagy része van abban, hogy Zákányszéken működik a szegedi járás egyetlen termelőszövetkezeti akadémiája, illetve nem is egy, hanem kettő. Egy a Kadarka Termelőszövetkezetben, egy pedig a művelődési otthonban működik. A Kadarka Termelőszövetkezet tagsága 12 ismeretterjesztő előadásra kötött szerződést a helybeli TIT-csoporttal. E termelőszövetkezeti akadémia előadássorozatában természetesen első helyen szerepelnek a mezőgazdaság különböző ágaival, például a gyümölcs- és növénytermesztéssel kapcsolatos témák, de helyet kaptak a sorozatban a társadalommal, a természettudománnyal és különféle művészeti ágakkal foglalkozó előadások is. Az érdeklődésnek megfelelően állították össze a zákányszéki művelődési otthonban meghonosodott termel ős zomelőszövetkezeti akadémiák létrehozására nem mindenütt értek meg a feltételek a szegedi járásban. Magyarázatnak ez elfogadható. A makói járásban viszont hat termelőszövetkezeti akadémia működik. Minden bizonnyal mindkét járás édesgyermeke a Csongrád megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak. S ha ez így van, akkor siettetni lehetne a szegedi járásban is a feltételek megteremtését, hogy ne csak Zákányszéken, hanem az ennél jóval nagyobb községekben, például Balástyán, Mórahalmon és Kisteleken is legyenek termelőszövetkezeti akadémiák. Ezek a feltételek mindenesetre érnek már, legalábbis ezt bizonyítja, hogy egyre növekszik a tudomámegtaríoíte.k. Egy-egy előadáson a hallgatók átlagos létszáma 40. Eszerint tehát a szegedi járásban az új évadban megtartott előadásokon több mint tízezren vettek részt. Várható, hogy a további előadásokkal ez a szám megkétszereződik. Rendkívül megnőtt az érdeklődés a szegedi járásban is a természettudományok iránt. Ennek az érdeklődésnek megfelelően a tervezett és megtartott előadások 54 százaléka a természettudományok különböző ágaival kapcsolatos. S vonzóvá teszi a falusi tudományos ismeretterjesztő előadásokat az is, hogy a különböző témák jobb megértését szemléltető eszközökkel segítik elő. S hogy menfiyire friss, eleven az emberek érdeklődése a falun is az új dolgok iránt, arra jellemző, hogy az Üllésen folyó olajkutatás igen sok embert érdekel. Az olajfúrásnál dolgozó Balla Kálmán geológus Üllésen megtartott előadását igen sokan hallgatták meg rendkívül nagy érdeklődéssel. S előadását megismételhetné a szegedi járás szinte minden nyos ismeretterjesztő elő- községében, ha erre lenne adások száma ben. Az egyedi előadások és akitűnő előadók sikerei teremtik meg a feltételeket a termelőszövetkezeti akadémiák létrehozásához a szegedi járásban is. Művelődési otthonokkal és termelőszövetkezeteikkel 30 esetben kötöttek szerződést a községi TIT-csoportok ismeretterjesztő előadásokra, kisebb sorozatokra a szegedi járásban. Ez a szám összesen 415 előadást jelent, amelyből eddig már 259-et a községek- ideje, mert az olajfúrás, mint napjaink eseménye sokakat érdekel a falun is. L. F. Nem kívülről •u^r emrégiben érdekes esetet mondott el nekem beszélgetés közben egy Szeged környéki termelőszövetkezet elnöke. Valami ügyes-bajos dologban fölkereste őt a tsz két tehenésze, egyikük maga is tsz-tag, a másik csak alkalmazott. Különféle dolgok beszerzését sürgették a tehenészei részére, olyasféléket, amelyek éppen akkor bizonyos nehézségekbe ütköztek. A vita hevében az elnök kissé ingerülten szólt rá egyikükre: *Ejnye már, miért biztat itt engem, mit fáj ez itt magának, amikor nem is tagja a szövetkezetnek?- A válasz gyors, de határozott volt: -Nézze, elnök elvtárs, adjon egy belépési nyilatkozatot. Már régen gondolkodtam én ezen...* Aprócska történet, első pillanatban nem is tűnik jelentősnek. Mégis érdemes egy kicsit elidőzni nála, mert túlmutat az említett tsz — vagy akár általában a tsz-ek — határán. Mind többen és többen vannak, sőt, túlnyomó többségben vannak hazánkban, akik magukénak érzik a közöst, akik nem akarnak kimaradni a közösből — s ezúttal a "közös*-ön megintcsak nem a szövetkezetet, hanem az egész dolgozó nép "közös«-ét, a mi, népi demokratikus országunkat értem. M a már minden gondolkodó, becsületes ember látja és érzi, hogy a kívülmaradás egyre erősebben és határozottabban teljes elszigetelődést jelent a dolgozó, alkotó emberek nagy közösségétől. Akik még nem tették volna, éppen e napokban is, a .választási előkészületek napjáiban tömegesen kérik a "belépési nyilatkozatot*, amellyel félreérthetetlenül részesei lehetnek a közös törekvéseknek, az ország népét a VIII. pártkongreszszusunk óta még jobban lelkesítő feladatok valóra váltásának. Nézzünk csak körül! Hányan és hányan vannak nemcsak a jelölő gyűlések résztvevői — s zömében aktív lések népes voltára gondolok, haladnak, dolgoznak, egy közösséget alkotnak, nem kívülről akarnak bírálgatni. Mi hozta közénk ezeket az embereket, akiknek jóllehet világnézetük még ma sem — s talán sohasem lesz — azonos a miénkkel, a marxista világnézettel? Mindenekelőtt az a felismerés, hogy népünk további boldogulását a szocializmus további építése, majdani teljes felépítése biztosítja, s ez egyben a béke megvédésének legfőbb biztosítéka is. Mindezt viszont csakis pártunk egyenes politikájának követésével, a munkásosztállyal az élen, az egész nép közös erejével, öszszefogásával érhetjük el. Nem lényegtelen ezen belül az a felismerés, hogy a közös boldogulás egyben a saját, egyéni boldogulás elősegítöje is a mi viszonyaink között. A

z egyéni érdeknek és a közérdeknek az efféle' összefonódása természetes és egészséges jelenség. Világos (Jolog, hogy az emberek csak olyan politikát, olyan ügyet támogatnak, amely létbiztonságukat, boldogulásukat szolgálja. Ezt mutatja kicsiben az e sorok elején elmondott eset is. Az említett tsz ugyanis a jól dolgozó, eredményesen gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik, ahova érdemes belépni, amelynek érdemes tagja lenni, de ezen túlmenően érdemes is továbbfejlődéséért szót emelni. Az elmúlt hat esztendőben a mi pártunk, kormányunk is "jól gazdálkodott*, eredményesen dolgozott. Rendszerünk, politikánk szilárdsága, következetessége nemcsak imponáló az embereknek, hanem az ebből fakadó letagadhatatlan, szinte kézzelfogható sikerek ösztönző erőt képviselnek a belépésre a mi országunk nagy "közös*ébe. Bárki meggyőződhet erről most a jelölő gyűlések alkalmával is. Nemcsak e gyűrésztvevői — között, hanem a kerületi, városi, járási vagy akár a megyei tanácstagjelöltek között is, akik évekkel ezelőtt még más úton jártak. Ma viszont velünk együtt Az épülő gyártelepen Hó lepte, félig kész épületek, tégla- és sóderhegyek, építőipari felszerelések halmaza, ez ma a Szegedi Gumigyár. A hideg elűzte az építőket, csak az éjjeliőrök maradtak itt, akik felváltva vigyázzák a hatalmas gyártelepet. Itt most minden csendes, de a gyár építkezése nem szünetel. A szomszédban ugyanis a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat épületelemet előregyártó telepén a gumigyár részére is dolgoznak. i , » m mm g hanem az ott elhangzó javaslatok tömegeire. Ezekben egyrészt a város, az ország, mindannyiunk közösének a szeretete rejlik, másrészt pedig a bizalom is abban, hogy a jelöltek megválasztásuk esetén a mi rendszerünkben meg is valósíthatják a dolgozók ésszerű kívánságait, javaslatait E' gyáltalán nem ígérgetésekkel, elvtelen udvarlásokkal sikerült megnyerni az elmúlt években az emberek százezreit, népünk millióit ügyünknek, hanem éppen ellenkezőleg: elvi következetességgel, a gondok őszinte feltárásával, terveink becsületes megmutatásával, a kölcsönös bizalom szellemének érvényre juttatásával. Ez az útjelző ma is! Előrehaladásunk csak akkor lehet biztosított, ha elvi engedmények, politikai kacskaringók nélkül lépünk minden nappal előbbre és előbbre ezután is. Nem taszítunk el senkit, aki nyílt szívvel és dolgozó szándékkal közeledik. Ez ma politikánk alapja. Ez az igazi tömegpolitika, amely megsokszorozza erőnket a szocializmus felépítése érdekében. Ez teszi egyre vonzóbbá is ezt a politikát, s vele együtt azokat a terveket, amelyeket reális alapokra támaszkodva, a reális és higgadtan mérlegelt körülményekkel számolva hirdettünk meg. \

7onzó a jelen és még vonzóbb a jövő, amely ma népünk előtt áll. Ez a magyarázata annak, hogy magunk körül, a párt, a népfront körül tudhatjuk a magyar nép, hazánk lakosságának legdöntőbb többségét, csaknem mindenkit egy elenyésző kisebbségtől eltekintve. Nyilvánvalóan nem azt jelenti ez, hogy most már mindannyian egyformán cselekvő részesei is az emberek a mi rendszerünknek, a szocializmus építésének, és nincs is már e téren tennivalónk. Egyáltalán nem állíthatjuk, nem is állítjuk ezt. Az embereket napról napra, hétről hétre és még nagyon hosszú ideig újból és újból meg kell nyernünk, érdekeltté kell tennünk ügyünk, céljaink, politikánk mellett. Nincs ugyan külön választási programunk, de a pártkongreszszuson meghirdetett és elfogadott célok, elvek következetes érvényre juttatásával nem lesz túlságosan nehéz ez a munka. Az emberek napról napra tapasztalhatják a jövőben is, hogy érdemes a közös úton járni, s az elcsellengők csak a maguk kárát látják. K özös célok, közös tervek, közös munka — vonzó szocialista jövő. Ez ma napjaink legjellemzőbb tényezője. Ennek jegyében formálódik, pártunk vezetésével a mi nagy népi, nemzeti egységünk, s így — a választások előtt és után egyaránt — kezünkkel, eszünkkel, szívünkkel mind biztosabban építjük, a szocializmus lerakott alapjaira, valamennyiünk még boldogabb jövőjét LÜKÜS ZOLTÁN Fagyszünet. Ez lenne talán a legtalálóbb címe e képnek. Előtérben vasúti sínek láthatók. Az iparvágány alapját már elkészítették még a tél beállta előtt. Ha nyílik az idő, folytatják a vasút és a gumigyár építését Az építőipari vállalat telepén nemcsak a munkacsarnokokban, az udvarokon is dolgoznak. Képünkön az elektromos emelőtargonca segít gúlába rakni az előre gyártott betonelemeket epmpsyj Karoíynó icivcieksi