Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

V Csütörtök, 1963. Január 24. DÉL-MAGYARORSZÁG Engedélyezték ruhagyár szentesi beruházását Már több hírül adtuk hogy közel 5 beruházással héttel ezelőtt olvasóinknak, millió forintos bővítik a Sze­gedi Ruhagyár szentesi te­lepét. Az egykori sportrepülő­tér épületében létesített üzemben ma kétszázan dol­goznak. A bővítés után 600 embernek ad majd munkát a szentesi gyár. A Könnyű­ipari Minisztériumból ked­den érkezett meg Szegedre a beruházási engedély ok­irata. Rövidesen megkezdik az épület tervezését, hogy a negyedik negyedévben hozzáláthassanak az épí­téshez is. Kenderrostból „lenvászon' A szegedi kenderfonó és a tudományos intézetek együttműködése A Szegedi Kenderfonógyár műszaki beosztású dolgozói az idén is több tudományos kutatóintézettel vették fel a kapcsolatot, hogy velük együttműködve még szebb és finomabb fonalak gyártását kísérletezzék ki a hazai szö­vőüzemek és a külföldi meg­rendelők számára. Többek között a Textilipa- olyan anyag ri Kutatóintézet segítségével kísérleteznek, sikerült a viszonylag durva kenderrostból lenvászonhoz hasonló anyagot gyártani. Ennek elérésére a kender­anyagot különleges főzőbe­renedezésben kezelik, majd a finom szálú fonalat a Szovjetunióból vásárolt gyű­rűsfonógépen készítik el. Ilyen fonálból kísérletkép­pen már gyártottak is olyan jó minőségű vásznakat, tö­rülközőket, amelyek vetek­szenek akár az importált lenből gyártott áruk finom­ságával is. Az idén a szegedi József Attila Tudományegyetem Kolloidkémiai Intézete szin­tén segítséget nyújt az üzemnek. Az intézetben előállításával melynek üze­mi alkalmazása az eddiginél szebb és simább fonalat eredményez. Ily módon el­sősorban az exportáruk mi­nőségét kívánják tovább ja­vítani. A Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésével új vizesfonal szárítási eljá­rást dolgoznak ki a kender­fonógyárban. Megerősödött a tudományos ismeretterjesztő munka a szegedi járásban Tízezer hallgató — Növekvő színvonal A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatnak a szegedi járás minden községében van már önálló csoportja. S hivatásukat be is töltik, a községi TIT-csoportok, ame­lyek tevékenységükkel való­sággal behálózzák a járás hatalma® területét és érezte­tik hatásukat a tanyavilág­ban is. Kitűnő szakelőadók egcsz vetkezeti akadémia program­ját is. Követendő példa a zá­kányszéki TIT-csoport tevé­kenysége. Szívesen szám­lálnánk a szegedi járásban több termelőszövetkezeti aka­démiát is. Sajnos eddig nem honosodott meg több. Miért? Erre nem tudnak feleletet adni a társulat megyei, il­letve szegedi titkárságán sora áll a falusi ismeret- sem. Lehetséges, hogy ater­terjesztö munka szolgála­tában. Zömmel pedagógusok a fa­lusi TIT-csoportok vezetői, a tagok és előadók sorában azonban ott találjuk az ag­ronómusdkat is, mint például Zákányszéken Kiss Lajos mezőgazdászt. Ebben a községben külö­nösen megbecsült a tudomá­nyos ismeretterjesztő munka. Kispéter János pedagógus a csoport vezetője, akinek nagy része van abban, hogy Zákányszéken működik a sze­gedi járás egyetlen termelő­szövetkezeti akadémiája, il­letve nem is egy, hanem kettő. Egy a Kadarka Ter­melőszövetkezetben, egy pe­dig a művelődési otthonban működik. A Kadarka Ter­melőszövetkezet tagsága 12 ismeretterjesztő előadásra kötött szerződést a helybeli TIT-csoporttal. E termelő­szövetkezeti akadémia elő­adássorozatában természete­sen első helyen szerepelnek a mezőgazdaság különböző ágaival, például a gyü­mölcs- és növénytermesz­téssel kapcsolatos témák, de helyet kaptak a sorozat­ban a társadalommal, a ter­mészettudománnyal és kü­lönféle művészeti ágakkal foglalkozó előadások is. Az érdeklődésnek megfelelően állították össze a zákány­széki művelődési otthonban meghonosodott termel ős zo­melőszövetkezeti akadémiák létrehozására nem mindenütt értek meg a feltételek a sze­gedi járásban. Magyarázat­nak ez elfogadható. A ma­kói járásban viszont hat ter­melőszövetkezeti akadémia működik. Minden bizonnyal mindkét járás édesgyermeke a Csongrád megyei Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­latnak. S ha ez így van, ak­kor siettetni lehetne a sze­gedi járásban is a feltételek megteremtését, hogy ne csak Zákányszéken, hanem az en­nél jóval nagyobb községek­ben, például Balástyán, Mórahalmon és Kisteleken is legyenek ter­melőszövetkezeti akadé­miák. Ezek a feltételek minden­esetre érnek már, legalább­is ezt bizonyítja, hogy egyre növekszik a tudomá­megtaríoíte.k. Egy-egy elő­adáson a hallgatók átlagos létszáma 40. Eszerint tehát a szegedi járásban az új évadban megtartott előadá­sokon több mint tízezren vettek részt. Várható, hogy a további elő­adásokkal ez a szám megkét­szereződik. Rendkívül megnőtt az ér­deklődés a szegedi járásban is a természettudományok iránt. Ennek az érdeklődés­nek megfelelően a tervezett és megtartott előadások 54 százaléka a természettudo­mányok különböző ágaival kapcsolatos. S vonzóvá teszi a falusi tudományos isme­retterjesztő előadásokat az is, hogy a különböző témák jobb megértését szemléltető eszközökkel se­gítik elő. S hogy menfiyire friss, ele­ven az emberek érdeklődése a falun is az új dolgok iránt, arra jellemző, hogy az Üllésen folyó olajkutatás igen sok embert érdekel. Az olajfúrásnál dolgozó Balla Kálmán geológus Üllésen megtartott előadását igen sokan hallgatták meg rend­kívül nagy érdeklődéssel. S előadását megismételhetné a szegedi járás szinte minden nyos ismeretterjesztő elő- községében, ha erre lenne adások száma ben. Az egyedi előadások és aki­tűnő előadók sikerei terem­tik meg a feltételeket a ter­melőszövetkezeti akadémiák létrehozásához a szegedi já­rásban is. Művelődési otthonokkal és termelőszövetkezeteikkel 30 esetben kötöttek szerződést a községi TIT-csoportok isme­retterjesztő előadásokra, ki­sebb sorozatokra a szegedi járásban. Ez a szám össze­sen 415 előadást jelent, amelyből eddig már 259-et a községek- ideje, mert az olajfúrás, mint napjaink eseménye so­kakat érdekel a falun is. L. F. Nem kívülről •u^r emrégiben érdekes ese­tet mondott el nekem beszélgetés közben egy Szeged környéki terme­lőszövetkezet elnöke. Valami ügyes-bajos dologban fölke­reste őt a tsz két tehenésze, egyikük maga is tsz-tag, a másik csak alkalmazott. Kü­lönféle dolgok beszerzését sürgették a tehenészei részé­re, olyasféléket, amelyek ép­pen akkor bizonyos nehéz­ségekbe ütköztek. A vita he­vében az elnök kissé ingerül­ten szólt rá egyikükre: *Ej­nye már, miért biztat itt en­gem, mit fáj ez itt magának, amikor nem is tagja a szö­vetkezetnek?- A válasz gyors, de határozott volt: -Nézze, elnök elvtárs, adjon egy be­lépési nyilatkozatot. Már ré­gen gondolkodtam én ezen...* Aprócska történet, első pil­lanatban nem is tűnik jelen­tősnek. Mégis érdemes egy kicsit elidőzni nála, mert túlmutat az említett tsz — vagy akár általában a tsz-ek — határán. Mind többen és többen vannak, sőt, túlnyo­mó többségben vannak ha­zánkban, akik magukénak érzik a közöst, akik nem akarnak kimaradni a közös­ből — s ezúttal a "közös*-ön megintcsak nem a szövetke­zetet, hanem az egész dolgo­zó nép "közös«-ét, a mi, népi demokratikus országunkat értem. M a már minden gondol­kodó, becsületes em­ber látja és érzi, hogy a kívülmaradás egyre erőseb­ben és határozottabban tel­jes elszigetelődést jelent a dolgozó, alkotó emberek nagy közösségétől. Akik még nem tették volna, éppen e napok­ban is, a .választási előkészü­letek napjáiban tömegesen kérik a "belépési nyilatko­zatot*, amellyel félreérthetet­lenül részesei lehetnek a kö­zös törekvéseknek, az ország népét a VIII. pártkongresz­szusunk óta még jobban lel­kesítő feladatok valóra vál­tásának. Nézzünk csak körül! Há­nyan és hányan vannak nem­csak a jelölő gyűlések részt­vevői — s zömében aktív lések népes voltára gondolok, haladnak, dolgoznak, egy kö­zösséget alkotnak, nem kí­vülről akarnak bírálgatni. Mi hozta közénk ezeket az embereket, akiknek jóllehet világnézetük még ma sem — s talán sohasem lesz — azo­nos a miénkkel, a marxista világnézettel? Mindenekelőtt az a felismerés, hogy népünk további boldogulását a szo­cializmus további építése, majdani teljes felépítése biz­tosítja, s ez egyben a béke megvédésének legfőbb bizto­sítéka is. Mindezt viszont csakis pártunk egyenes poli­tikájának követésével, a munkásosztállyal az élen, az egész nép közös erejével, ösz­szefogásával érhetjük el. Nem lényegtelen ezen belül az a felismerés, hogy a közös boldogulás egyben a saját, egyéni boldogulás elősegítö­je is a mi viszonyaink között. A z egyéni érdeknek és a közérdeknek az efféle' összefonódása termé­szetes és egészséges jelenség. Világos (Jolog, hogy az embe­rek csak olyan politikát, olyan ügyet támogatnak, amely létbiztonságukat, bol­dogulásukat szolgálja. Ezt mutatja kicsiben az e sorok elején elmondott eset is. Az említett tsz ugyanis a jól dol­gozó, eredményesen gazdál­kodó szövetkezetek közé tar­tozik, ahova érdemes belép­ni, amelynek érdemes tagja lenni, de ezen túlmenően ér­demes is továbbfejlődéséért szót emelni. Az elmúlt hat esztendőben a mi pártunk, kormányunk is "jól gazdálkodott*, ered­ményesen dolgozott. Rend­szerünk, politikánk szilárdsá­ga, következetessége nemcsak imponáló az embereknek, ha­nem az ebből fakadó letagad­hatatlan, szinte kézzelfog­ható sikerek ösztönző erőt képviselnek a belépésre a mi országunk nagy "közös*­ébe. Bárki meggyőződhet er­ről most a jelölő gyűlések al­kalmával is. Nemcsak e gyű­résztvevői — között, hanem a kerületi, városi, járási vagy akár a megyei tanácstagjelöl­tek között is, akik évekkel ezelőtt még más úton jár­tak. Ma viszont velünk együtt Az épülő gyártelepen Hó lepte, félig kész épületek, tégla- és sóderhegyek, épí­tőipari felszerelések halmaza, ez ma a Szegedi Gumigyár. A hideg elűzte az építőket, csak az éjjeliőrök maradtak itt, akik felváltva vigyázzák a hatalmas gyártelepet. Itt most minden csendes, de a gyár építkezése nem szünetel. A szom­szédban ugyanis a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat épü­letelemet előregyártó telepén a gumigyár részére is dol­goznak. i , » m mm g hanem az ott elhangzó ja­vaslatok tömegeire. Ezekben egyrészt a város, az ország, mindannyiunk közösének a szeretete rejlik, másrészt pe­dig a bizalom is abban, hogy a jelöltek megválasztásuk esetén a mi rendszerünkben meg is valósíthatják a dolgo­zók ésszerű kívánságait, ja­vaslatait E' gyáltalán nem ígérge­tésekkel, elvtelen ud­varlásokkal sikerült megnyerni az elmúlt évek­ben az emberek százezreit, népünk millióit ügyünknek, hanem éppen ellenkezőleg: elvi következetességgel, a gondok őszinte feltárásával, terveink becsületes megmu­tatásával, a kölcsönös biza­lom szellemének érvényre juttatásával. Ez az útjelző ma is! Előrehaladásunk csak ak­kor lehet biztosított, ha elvi engedmények, politikai kacs­karingók nélkül lépünk min­den nappal előbbre és előbb­re ezután is. Nem taszítunk el senkit, aki nyílt szívvel és dolgozó szándékkal közele­dik. Ez ma politikánk alapja. Ez az igazi tömegpolitika, amely megsokszorozza erőn­ket a szocializmus felépítése érdekében. Ez teszi egyre vonzóbbá is ezt a politikát, s vele együtt azokat a terve­ket, amelyeket reális alapok­ra támaszkodva, a reális és higgadtan mérlegelt körül­ményekkel számolva hirdet­tünk meg. \ 7onzó a jelen és még vonzóbb a jövő, amely ma népünk előtt áll. Ez a magyarázata annak, hogy magunk körül, a párt, a népfront körül tudhatjuk a magyar nép, hazánk lakossá­gának legdöntőbb többségét, csaknem mindenkit egy el­enyésző kisebbségtől elte­kintve. Nyilvánvalóan nem azt jelenti ez, hogy most már mindannyian egyformán cse­lekvő részesei is az emberek a mi rendszerünknek, a szo­cializmus építésének, és nincs is már e téren tennivalónk. Egyáltalán nem állíthatjuk, nem is állítjuk ezt. Az embe­reket napról napra, hétről hétre és még nagyon hosszú ideig újból és újból meg kell nyernünk, érdekeltté kell tennünk ügyünk, céljaink, politikánk mellett. Nincs ugyan külön választási prog­ramunk, de a pártkongresz­szuson meghirdetett és elfo­gadott célok, elvek követke­zetes érvényre juttatásával nem lesz túlságosan nehéz ez a munka. Az emberek nap­ról napra tapasztalhatják a jövőben is, hogy érdemes a közös úton járni, s az elcsel­lengők csak a maguk kárát látják. K özös célok, közös ter­vek, közös munka — vonzó szocialista jövő. Ez ma napjaink legjellem­zőbb tényezője. Ennek jegyé­ben formálódik, pártunk ve­zetésével a mi nagy népi, nemzeti egységünk, s így — a választások előtt és után egyaránt — kezünkkel, eszünkkel, szívünkkel mind biztosabban építjük, a szocia­lizmus lerakott alapjaira, va­lamennyiünk még boldogabb jövőjét LÜKÜS ZOLTÁN Fagyszünet. Ez lenne talán a legtalálóbb címe e képnek. Előtérben vasúti sínek lát­hatók. Az iparvágány alapját már elkészítették még a tél beállta előtt. Ha nyílik az idő, folytatják a vasút és a gumigyár építését Az építőipari vállalat telepén nemcsak a munkacsarnokokban, az udvarokon is dol­goznak. Képünkön az elektromos emelőtargonca segít gúlába rakni az előre gyár­tott betonelemeket epmpsyj Karoíynó icivcieksi

Next

/
Thumbnails
Contents