Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

Vasárnap, 1969. január 99. Dít-M 4 GVMAOIWZ4« 9 Hogyan váll- be az új KRESZ? Közlekedési rendörökkel a jeges utakon Fokozott óvatossággal köz­lekedjünk! — figyelmezteti a Kossuth-rádió mostaná­ban napjában többször is a gépjármű-vezetőket és a gya­logosokat. Az intés Szege­den és környékén is idősze­rű. Az utak nagy részét jég­páncél borítja. A lassan ha­ladó gépkocsik "hátsó kere­ke sokszor megcsúszik, s erős kézzel kell fogni a vo­lánt az autóvezetőnek, ha baleset nélkül akar közle­kedni. Szabálytalanul vontatott jármű Márpedig ki akarna szán­dékosan bajt okozni magá­nak? Talán az a gépkocsi­vezető, aki éppen a Kossuth Lajos sugárúton vontat egy kis tehertaxit? Nagy sebes­séggel száguld a síkos úttes­ten a vontató nagy TEFU­kocsi, s mögötte, mint egy részeg ember, hol jobbra, hol balra vágódik a vontatott jármű. A közlekedést ellenőrző rendőrszázados a fejét csó­válja. s talán már látni véli a balesetet. Hiszen a szem­ben jövő gépkocsik vezetői csak a teherautót látják, s mögüle hirtelen vágódik ki a menetiránnyal ellenkező oldalra a vontatott jármű. Hiába dudál a rendőrségi autó, a vontatókocsi rohan tovább. Végül is szirénázik a rendőrautó, s így sikerül a felelőtlen gépkocsivezetőt megállítani. Megszeppenve száll ki a gépkocsiból a 10-es AKÖV Ábrahám nevű gépkocsive­zetője. Mentegetőzik és ér­vel, hogy az elromlott ko­csit kötelessége bevontatni. Nem is Itt a probléma, ha­nem ott, hogy felelőtlensé­gével kis híján balesetet okozott. A figyelmeztető szó hasz­nált, B mo6t már csaknem lépésben indul el a vonta­tott járművel a nagy TEFU gépkocsi. Vajon nem lehe­tett volna ezt a rendőri fi­gyelmeztetés nélkül is meg­tenni?! Vég* e Kossuth Leles sugárúton Immár harmadik hetébe lépett az új KRESZ. Ez idő alatt Csongrád megye, de Szeged város területén sem történt komolyabb baleset. Így is akad azonban nem egy hasznos tapasztalat, ész­revétel a forgalomban részt vevő gépjárművezetők, a gyalogosok, valamint a köz­lekedést ellenőrző rendőrök számára. Jeges havat fúj a ®él a falemezgyár előtti ország­úton. A gépkocsivezetők me­leg bundába bújva, feszült figyelemmel vezetik gépko­csijukat. Ezen az útvonalon az új KRESZ lényeges vál­tozást hozott. 1963. január elseje előtt a helységjelző tábláig számított főközleke­dési útvonalnak a volt 5-ös út, most az új KRESZ élet­be lépése óta pedig a hely­ségjelző tábla után is, vé­gig a Kossuth Lajos sugár­úton szabaddá teszi az utat. Ez pedig azt jelenti, hogy lakott területen is nagyobb sebességgel közlekedhetnek a gépkocsivezetők. Hogyan látja a gépkoesvezető és a rendőr? De mi a véleménye erről az éppen erre haladó 1. szá­mú Építési Fuvarozó Válla­lat gépkocsi-vezetőjének, Ko­vács Elemérnek. — Az új közlekedési rend nacvobb önállóságot adott a gépkocsi-vezetőknek. Jó pél­da erre. hogy ezen az útvo­nalon is most már a gép­kocsivezető fele'ősségérzeté­től, belátásától függ, hogy lakott területen is nagyobb sebességgel halad-e. Ezt min­den esetben kü'ön külön kell eldönteni. A forgalom­szervezés után a Kossuth Lajos sugárút is főútvonal lett. szabaddá teszi, -fedezi­számunkra az utat, s ezál­tal gyorsítja, biztonságosab­bá teszi a közlekedést. Igen örültünk mi, gépkocsiveze­tők, amikor láttuk, hogy a Kossuth Lajos sugárútrn ki­tették a -Parkírozni tiloe!« Jelzőtáblát Korábban ugyan­is sok problémát okozott az útra beállt sok autó, mert alig tudtunk tőlük némely­kor mozogni. S mit mond a közlekedést ellenőrző rendőr? — Bevált a forgalomszer­vezésnek ez az új formája, mert biztonságosabb lett a közlekedés. Eddig ezen az útvonalon nem történt sem baleset, sem kirívó szabály­talanság. Útkereszteződésben Lassan, óvatosan áll meg a villamos a Tolbuhin su­gárút és a Londoni körút kereszteződ ősénél. A villa­mos vezetője, miután az utasok elhelyezkedtek, még egyszer gondosan körülnéz, s csak aztán indítja tovább a kocsit! Itt is lényeges for­galmi változás történt, ugyanis azelőtt a villamos­nak volt áthaladási elsőbb­sége, most azonban, miután a körút is főközlekedési út­vonal lett, ebben a keresz­teződésben a villamos is alá­rendelt szerepet kapott. S hogy ez miért Jó, ezt Szűcs Zoltán villamosvezető indokolja meg. — A nagykörútnak ez a része igen forgalmas. Éppen itt történt, hogy egy gyü­mölcsszállftó autó nekiro­hant a villamosnak és ki­tolta a sínekről. Ez a hely eddig sok problémát oko­zott. Reméljük, hogy a for­galomszervezés, az új KRESZ Itt ls dőntő javulást hoz, s meggyorsítja a for­galmat Hiányzó táblák A közlekedést ellenőrző rendőröknek problémát okoz hogy bár az új KRESZ ja­nuár elsejével életbe lépett mégis sok helyen még min­dig nincsenek ldnt a köz­lekedést szabályozó táblák. Különösen nagy gondot okoz ez a szegedi hídfőnéL Itt ugyanis, mivel az új tábla még nincs kihelyezve, a ré­gi forgalmi rend szerint közlekednek a járművezetők. A tábla hiánya balesetet okozhat. A gépkocsi-vezetőknek sok gondot okoz a Bajcsy-Zsi­linszky utca és a Nagy Je­nő utca kereszteződése. Itt ugyanis, ellentétben a többi kereszteződésekkel, a Nagy Jenő utcán haladó jármű­veknek van elsőbbségük a Bajcsy-Zsilinszky utcán köz­lekedőkkel szemben. A gép­kocsivezetők szerint köny­nyen keletkezhet baleset eb­ben az útkereszteződésben. Ezért jónak tartanák, ha ké­résüknek eleget téve, az illetékesek gondoskodnának jobb megoldásról. Horuczi Lászlóné Pályása t a Derkovita* ösztöndíjra A Művelődésügyi Minist térium és a Képzőművészek Szövetsége pályázatot hirdet a Derkovits-ösztöndíj elnye­résére. A pályázatot a mű­vészek munkássága, művé­szi, emberi magatartásuk és az ösztöndíj időtartamára megjelölt művészi céljaik alapján bírálják el. Az ösz­töndíj háromévi időtartamra havi 3000 forint. Korhatár a 35. életév. A pályázók kérelmüket a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályára (Budapest, V. kerület, Sza­lay utca 10—14., IV. emelet 35.) február 16-ig nyújtsák be. A kérelemhez csatolni kell: 1. a pályázó eddigi mű­vészi munkájának részletes ismertetését; 2. a további munka tervét, s céljait az ösztöndíj idejére; 3. két pél­dányban önéletrajzot; 4. fő­iskolai végzettség esetén az erről szóló oklevél hiteles másolatát; 5. a művésaí munkát bemutató műveket február 15-én és 16-án kell beküldeniük a Műcsarnokba (Budapest. XIV. kerület, Dó­zsa György út 37.). (MTI) AZ ANYAKÖN YWEZETŐ N É ÖNÉRZETES EMBER — Utcín nem Ismerkedem! —Nem mehetünk át kispofám,—piros a lámpa... — Nézd anyu, táskarádió!.. Swift modern ötletet ad Ellerjed-c a tölcsérház ? Mindeddig szerettem Gul­livert, mégha kalandjainak krónikása. Swift néha tel­jesen hihetetlen dolgokat is írt le. Ebben a kalandsoro­rozatban még a hihetetlen­nek, fantasztikusnak tűnő esetek is szépek, érdekesek, szórakoztatóak voltak. Nem a liliputiak, majd az őriá­sok országában tett látoga­tásra akarok most hivat­kozni. Laputa, a repülő szi­get jár napok óta az eszem­ben. Gulliver így írja le: "Az „úszó", vagy ,/épülő" sziget a legszabályosabb karalakot mutatja ... Záporok, har­matok és minden egyéb lik­vidumok szabályos kis csa­tornákon át a sziget közép­pontjába folynak; a sziget felső része ugyanis tölcsér­szerűen lejtősödik a kerü­lettől a centrum felé... A sziget közepén mély kráter található „Az évszázad ötlete** Tovább lehetne folytatni, részletezni még ezt a dús fantázia szülte leírást Lapu­tárói, de az, ami még ezután következne, érdektelen je­lenlegi töprengésem szem­pontjából. Mert engem pil­lanatnyilag ennek a szabá­lyos köralakú szigetnek csak a centrum felé tölcsérsze­rűen lejtősödő része érdekel. Egy svájci festőművész, ne­vezetesen Walter Jonas. fejé­ben uavanls nemrégiben megszületett — lehet, hogy nem Swift nyomán, de az is lehet, hogy igen — az év­század egyik nagy ötlete. Tölcsérházakat kfell építe­ni — fundálta ki a jó svájci -kontár építész* őserdőkben, s lármás, szennyezett leve­gőjű városokban tett megfi­gyelése után. Zürichi műter­mében ecsetjével fel is vá­zolta tervét, amelynek meg­valósítását így indokolta: nem tűrhető tovább, hogy a lakószobák az utcára nézze­nek. Az eddig követett mo­dern építészeti gyakorlat bu­taságot követett el akkor, amikor a hatalmas üvegfa­lakkal, ablakokkal szinte védtelenül kiszolgáltatta az embert az utcának, lármá­nak, pornak, szennyezett le­vegőnek, a mindinkább nö­vekvő forgalomnak. Az em­berek otthon csendre, pihe­nésre, napsütésre vágynak, épp ezért a jövőben a mel­lékhelyiségeknek kell az ut­cára nézniök, s pajzsként, szigetelésként szolgálniok a lakószobák védelmére. Ezek az udvar felől — főként, há az kertes — tisztább leve­gőt kaphatnak, zajmentesek. Az építészettörténet igazol Az első pillanatra elké­pesztő, ám alaposabb gon­dolkodás után teljesen meg­győzé Walter Jonas okosko­dása. Különösen akkor az, ha tekintetbe vesszük az ókori Róma villáinak építé­szeti elhelyezését. Ezek fő helyiségei is befelé, a kö­zépső átriumra — négyzet forma kis kertre — nyíltak és a közel-keleti építészet­ben ugyancsak szinte isme­retlen volt az utcai ablak. A svájci festőművész el­gondolása már meg is ra­gadta e tervezőcsoport fi­gyelmét, s az építészek ne­kiláttak az első tölcsérházak felépítéséhez szükséges szak­szerű, részletes tervek ki­dolgozásának. Eszerint a jö­vő tölcsérháza annyiban kü­lönbözne alapvetően a Gul­liver által megjárt Laputá­tól, hogy nem repülne, ha­nem kunos betontalpon áll­na. A föld alatt több eme­letszint mélységben nyugvó talapzaton helyeznék el a fűtő- és víztároló-berendezé­seket. A tölcsérház és lakói A tölcsér nyakában kap­nának helyet az üzletek, áru­házak. szórakozóíielyiségek, feljebb egy közös kert körül lenne a kórház, az iskola, a játszótér. A tölcsér szétte­rülő palástján épülnének egymás fölé a lakóemeletek olyan formán, hogy minden lakásban a mellékhelyiségek kerülnének kívülre, a szo­bák pedig, füves, virágos kis teraszra néznének. Minden lakáshoz tartoznék egy ilyen kis kert. Az óriási tölcsérház körül csigavonalú, valamennyi emeletszintet összekötő fel­hajtóút épülne. Ezenkívül a gyors közlekedést függőlege­sen és rézsútosan mozgó lif­tek biztosítanák. Érthető már, miért jár az eszemben mostanában a Swift által leírt Laputa? Azért, mert Walter Jonas öt­letét megismerve — csalód­tam Gulliverben. Abba már beletörődtem, hogy Vernét léghajójával, villamos ten­geralattjárójával együtt ré­gen lepipálta a huszadik század embere, de abban még reménykedtem, hogy Gulliverre nem vár ilyen sors. Mert hát a tölcsér ala­kú sziget— az más, mint az aerótechnika, vagy a tenge­rek mélyének meghódítása. Swift fantáziáját nem le­het olyan könnyen "realizál­ni*, mint Vernéét — tartot­tam eddig, s lám, készülnek az első tölcsérházak ter­vei.., Méltán nézhetek ezután csalódottan Gulliverre, ked­ves hősömre... W. L. IMPORT lutfnól — Hány liter tejet ad a tehene? — Tizet. — S ebből mennyit ad el? — Tizenötöt. * A gyerek megérkezik az iskolából. Anyja rémülten látja, hogy új sapkája sza­kadt, csupa sár. — Micsoda dolog ez? — förmed rá. — Anyu, a fiúk... — Mi van a fiúkkal? — Elvették a sapkámat és futballoztak vele. — S te mit csináltál? — Védtem a kapuban. * Találkozik két kocsis: — Mi van a szekéren? A kérdezett leszáll, oda­megy a másikhoz, és a fülé­be súgja: — Zab. — De miért kell ezt súgni? — Hogy ne hallja a ló! * Az orvos: — Mi a pana­sza? A csizmadia: A nyelvem olyan, mint a talp, a tor­komba mintha valaki szege­ket vert volna, a gyomro­mat mintha fonállal szoríta­nák, a szememet mintha esi­rízzel ragasztották volna össze, a fülembe mintha árt szúrlak volna, és általában úgy érzem magam, mint akit kaptafára húztak. * — Hány éves vagy, Olen­ka? — Tizennyolc. — De mintha két évvel ezelőtt is ugyanezt mondtad volna. — Én nem vagyok olyan, mint a többiek, akik ma egyet mondanak, holnap meg mást. * Az apa: — Mondd el fi­am. mit tanultál a külföldi iskolákon. Hogy mondják például arabul azt, hogy borjú? A fiú: — Az arab nyelv­ben ilyen szó nincs. Ott megvárják, amíg a borjú megnő, s akkor vagy tehén­nek, vagy ökörnek hívják. * A bíró megkérdezi a női tanút: — Hány éves? Ne felejtse el, megesküdött, hogy az igazat - mondja. — 21 és néhány hónapos. — Pontosan hány hóna­pos? — Százegy — »ála«zolja a tanú. * Megkérdezik a könyvke­reskedőt: — Hogy megy az üzlet? — Nagyon rosszul — vá­laszolja. — Akiknek pénzük van, nem tudnak olvasni, akik tudnak olvasni, azok­nak nincs pénzük. * A büszke anya így szól a tanítóhoz: — Gyermekem valóságos zseni. Tele van eredeti öt­lettel. Ugye ön is észre­vette? ( — Igen — válaszolja a ta­nító —, különösen akkor, amikor a helyesírásról van szó. * Egy termetes hölgy a szín­házba lépve két fervet mu­tat fel az ellenőrnek. — Tudja — szól elpirulva —, egy székben nem férek el, ezért két jegyet vettem. — Semmi kifogásom elle­ne — jegyzi meg a jeaysze­dő —, de vem lesz könnyű dolga. A két jegy ugyanis két különböző sorba szól. * Egy svájci idegenvezető így szól a turistákhoz az Alpok­ban: — Ez igen veszélyes hely. Vigyázzanak, nehogy lezu­hanjanak. Ha pedig már es­ni kezdenek, ne felejtsenek el jobbra nézni: ritka, szép látvány!

Next

/
Thumbnails
Contents