Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-16 / 294. szám

TW&HIÍP, WÍÍ, D6CCBLF)6T DÉL-MAGYARORSZÁG 9 Téli öltözködésünk Párbeszéd a szakemberrel. — Miképpen öltözzünk té­len? — Mindig az időjárásnak es a körülményeknek megfe­lelően. Vegyük elö gyapjú­holmijainkat. Ezek igen jó hőszigetelők. Divatosak a sö­tétebb színek. Hasznosak azok a műanyagok is, ame­lyek megközelítik a gyapjú tulajdonságait Akik ülő fog­lalkozást végeznek és a mun­kahelyük nem melegebb 15— 16 foknál, viseljenek pamut­ból kötött, meleg alsóruhát Az idősebbeknek ez igen ajánlatos Általános szabály: sohase öltözzünk túlságo­san melegen. A hidegtől való túlzott félelem megbosszulja magát, ha olyan ruhadara­bokkal terheljük magunkat amelyeket meleg helyiségbe érve sem tudunk levetni, A télikabát — Igazodjunk-® a hőmérő­höz? — De mennyire. Csakis eh­hez. Mínusz 5 fok alatt elő kell venni a télikabátot Ez akkor igazán célszerű, ha nem túlságosan nehéz. Kivá­lóak a gyapjúanyagból ké­szült kabátok. De ezek közül is a bő szabásűak a leghasz­nosabbak, mert a légtér ki­váló hőszigetelő. Az úgyne­vezett »vórosi bunda* nehéz, •kadályozza a mozgást fő' tött helyiségbe lépve, kíno­san terhes, és ritkán van ná­lunk olyan nagy hideg, hogy az egyszerű télikabát és pu­lóver ne lenne elegendő. Per­sze, vidéken, az egész napot szabadban töltő ember visel­jen csak bundát Különösen szeles időben, amely 5—10 fokkal növeli a hideg hatá­sát Ilyenkor gyorsabb és nagyobb az ember hőleadása. A elpő — És a lábbeli? — Ez manapság mar ke­vesebb gondot okoz. Keres­kedelmünk általában kitűnő és célirányos lábbeliket hoz forgalomba. Ha a cipő elzár­ja a lábtól a vizet és a port, és ha ugyanakkor eléggé bő, azaz nem *paszentos«, akkor kitűnően védi az egészséget. Jobb a szokásos vékony ha­risnya, mint a vastag. A vas­tag harisnyát hiba a cipőbe erőszakolni. Az úgynevezett prémes cipők nagyon elké­nyeztetik a lábat: nem egész­ségesek. A kalap — Mi a véleménye a ka­lapviselésről? Elterjedt szo­kás, hogy az emberek télen sem fedik be a fejüket — Ez nagyon helytelen szo­kás. Káros divat. Különösen esős, szeles, hideg időben na­gyon is indokolt a kalap vagy sapka viselete. Ezzel szem­ben a prémes sapka legfel­jebb csak mínusz 5 fok alatt ajánlatos, főleg szeles idő­ben. Máskülönben azért hát­rányos, mert elkényezteti a fejet A takaró — Mire kell ügyelni még? — Fontos az éjszakai teka­ródzás. Ha a szoba hőmér­séklete 20 fok, akkor elegen­dő egy paplan. Ha a szoba hőmérséklete 16 fok körüli, indokolt még egy pléd hasz­nálata is, 12 fok esetén "jo­gos* a második pléd is. Ilyenkor azonban legjobb a jó őreg dunna... A szerencse kegyeltjei 1947 szeptembere óta to­toznak nálunk a tofcózók. A háborús évek borzalmai után, aki csak tehette, játszott Érdekes visszapillantani, mi minden történt a 15 év alatt Az persze képtelenség, hogy részletesen felsoroljuk az eseményeket, de néhány mozzanatot érdemes csokorba kötni. Kl peít az első nyerő? Ki­ugró címekben foglalkozott az akkori sajtó az et*5 11 találatossal. (12-es nem volt) KILENCSZÁZ KÖNYV A községi könyvtár leutaló- r egy fiatal lány ttiiiiiiiiiinnnniiiiiiiiiniiniMitniiminiiiiilTniiiiinniininiitiiiiniiniiiitiiHiiniiiiiiii gusában 900 kötet címe van PC fölsorolva. Szép rendben: Irodalmi és szakkönyvek ve­gyesen. Nem tólság«Mna^ eibes^éafcötetének címadó az olvasástól még idegenkedő SJt novellájáról beszélgettek, lakóit ^ waiftf J^^wí to Ugyanígy megvitatták nemré- Szerencsés dolog, hogy Ti­fSLS^fl SSel mJ- Siben az Utolsó tanú című szasrigeten épp a falu fia­f^tl1 nyugatnémet filmet is, amely taljal viselik gondját a mű­^L -f háborúellenes és antifasiszta veltség legfontosabb forrása, mondanivalójával, múwtare- az olvasás a könyvek meg­y tével egyaránt megragadta a szerettetesének. Mert a fia­fiatalok figyelmét talofc lendülete, lelkesedése A vasárnap délelőtti be- előtt mnes akadály, s ez a ^ZSATSSSK* SSSStJSSSStJSi ző gazdasági nagy a hiány. A könyvek gazdájának, Fe­tenczi Éva községi könyvtá­HÁZAK — GÁZBÓL A szovjet építkezéseken megőrölt egyszerű homokot az utóbbi években igen gyak- oltatlan mésszel és vízzel ke­ran látni egy új, érdekes verik össze, s ehhez az ol­építőanyagot: a gázsziliká- dathoz egy kevés alumíni­tot A gázszilikét lyukacsos umport tesznek- Ez az alu­anyag, s az az előnye, hogy míniumpor Indítja meg a Igen jó hőszigetelő, s lénye- gázképződést. Ezután for­gesen könnyebb, mint a mába öntik a keveréket, s az többi hasonló célra használ, egészet autóklávba helyezik, ható építőanyag. A lyuka* Néhány óra múlva már kész csos, szinte pehelysúlyú gáz. is a gázszilikát szilikát-tömböket könnyen Az új anyag minden te­lehet fűrészelni, fejszével fa- kintetben előnyös, gazdasá­ragni, vagy csiszolni. Ha rá- gos, bár a homok tiszítása ütnék, nem törik össze, s és hosszadalmas őrlése kissé akárcsak a fába, úgy lehet bonyolulttá teszi előállításá­szeget verni bele. nak technológiai folyamatát. Az üj építőanyag előáüí- Az "krán SZSZK Építé­tásához nincs szükség ce- f=eti Akadémiája mellett mu­mentre, s ez lényegesen Ép tőanyagpari Kutató ----- Intézet krimi kirendeltségc­nek laboratóriumában kidol­goztak egy olyan eljárást, amelynek alkalmazásával ap­rószemű homok és agyagos kovaföld keverékéből is elő lehet állítani gázszilikátot Az új technológia szerint csak egv jelentéktelen, felü­letes őrlésre van szükség, s nem kell bajlódni a homok bonyolult tisztításával. Ez lényegesen egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a lyukacsos szilikát termelését. Az így nyert anyag ki­váló hőszigetelő tulajdonsá­gokkal rendelkezik, s rend­kívül könnyű. Egy 1*1 mé­ter nagyságú és 12—14 cen­timéter vastag gázszilikát­lap súlya például mindössze 50—60 kilogramm. csökkenti a termelés költsé­geit A gondosan megtisztí­tott és hengermalomban sóinak száma — mondja — s . . , oz olvasók számának növeke- * désével lépést kell tartania B könyvek gyarapításának. A fiatal lány egyébként vezetőségi tagja a község KISZ-szervezetének. A könyvtár vezetését is napi munkája után látja el, egyéb- maiinagyar jrodalommegis­—mertetése lesz eisosorban ezeknek az irodalmi délutá­vaaó találkozók rendezését is lelkes könyvtárosa. — Elhatároztuk — folytat­ja szavait —, hogy januártól március végéig a községi pártház klubjában verses fel­olvasóesteket rendezünk. A j üzemi san megkezdik. Szabó László Endrével, aki 1947 első játékhetében 10 000 forintot nyert Ez akkor óriási szenzáció volt \0eétfolgt a pén* Kik nyerték a legtöbbet? Tizenőt év legnagyobb össze­gét, 6MOOO forintot, Radspü­ler Béla, pesterzsébeti lakos nyerte, utólag már kiírhat­juk nevét, bár szerinte, saj­nos akkor is szereprit a saj­tóban, és talán ez is oka volt annak, hogy a mesés vagyon hónapok alatt szét­folyt Ha még egyszer nyerne, biztosan másként tenne. Sinka Miklós hajókovács tervszerűbben bánt a pénz­zel. Félmilliós nyereségéből családi házat épített, beren­dezkedett, okosan gazdálko­dott Vigyázott, hogy a »köny­nyen jött pénz*, könnyen ne menjen. Akadt olyan sportrajongó ls, aki tudta, hogy csapata biztosan kikap és inkább üresen hagyta a kockát, nem tippelt Így esett el 80 000 forinttól, mert csak 11 talá­lata volt De úgy látszik, a sors kegyes volt hozzá, mert egy év múlva százezer fo­rintot nyert Sokak szerint megérdemelte, mert a sport­hűség is dicséretes dolog, és csapata — hogy meghálálja ragaszkodását — biztosan nyert. Ezzel is hozzásegítette a telitalálathoz a lelkes ra­jongóját Mik unokáikul gondoltak Bármilyen furcsán hang­zik is, a Totó még az "uno­kákról is* gondoskodik. Jó példa erre két kis történet 1957-ben a 27. játékhéten L. J. 66 éves, foglalkozására néz­ve nyugdíjas MÁV főmoz­donyvezető ée nagypapa ért el 12 találatot. A nyeremény 325 000 forint volt Ezt a va­gyont azonban nem önma­gára költötte, hanem nagy­számú családját segítette, és kedves kis unokáinak ala­pozta meg gondtalan jövő­jét Érdekesség még, hogy a következő játékhét telitalá­latosa ismét nagyszülő volt, csak most történetesen nagy­mama. Mózes Károlyné Ta­tabányáról 365 000 forintot kapott 12 találatáért Azt hiszem könnyű kitalálni, mi­re használta fel ezt a mesés összeget. Mint az előző heti nyertes nagypapa, ő is főleg unokáira gondolt. Ológg datal 12-40 Érdekes megfigyelni, hogy több esetben "beleszólások­nak* köszönhető a nagy nye­remény. Sokáig emlékezetes marad B. K. budapesti la­kosra* 1957 egyik kellemes őszi délutánján az Üllői úton sétált, és Jobb dolga nem lé­vén, vásárolt 3 darab négy­hasábos totószelvényt. A labdarúgáshoz nem nagyon értett ezért gondolta, egyfor­mán tölti ki mind a három szelvényt. Próba szerencse! De a többi vérmes totózó lebeszélte. így csak egy da­rab szelvény négy hasábját sikerült egyformán kitölteni, és rövidesen igen értékessé vált az a kis darab papír. Ugyanis ezen 4 darab 12-es találat volt De ha nem hall­gat a lebeszélésre, és mind a három szelvényt egyfor­mán tölti ki, akkor 12 darab 12 találatos szelvénye lelt volna, Coaládi (ti* 3.30 {Miniéit A Cirkusz sörözőből há­rom fiatalember jött ki eny­hén spicces állapotban. A legfiatalabbnak nem sikerült a randevúja, és sörben ke­resett vigasztalást. — Meny­nyi pénz van nálatok — kérdezte társaitól? Zsebükbe nyúltak, és mindössze 3S0-at találtak. Ez bizony kevés sörre — szomorodtak el. S ekkor támadt az ötletük: •egye fene*, veszünk egy totót És vettek. Ügy gondo­lom, nem ia bánták meg, hiszen 3,30-ért 600 000 forin­tot nyertek. Mindhárman családi házat építettek be­lőle. De folytathatnánk a fel­sorolást. Sok-sok boldog nyertese volt a Totónak 15 év alatt Ezúton köszöntjük születésnapján és kívánunk sok szerencsét minden totó­zónak... R. L kezetben dolgozik. Tavaly még a József At­tila Olvasómozgalom kereté- . . . „ . , ... _ ben született meg a fiatalok Í3"£S?J! í°_ülívták ± noknak és estéknek a célja. A szegedi könyvtáros-tovább­fi­i •• — _ gyelmünket arra, mennyire között egy nagyon példamu- , „.„. Tv. . a. „„_ j. »A .L „ fontos megismertetni es meg­5SLJEÍ?SE^fla szerettetni a kibontakozó szo LTZYHT08' eialista irodalmat az olvasók­vaslatára. Vasárnaponként 12—15 fiatal összegyűlt a könyvtár helyiségében s együtt vitatták meg az el ói­kat. A kis könyvtár olvasóinak száma évről évre növekszik, s e növekedés fokozódásában vásott könyveket, meg a mo- _ .„„„ „„„ TVtqv k. .. / része van a KISZ-es könyvtá­rtban látott filmeket- ^^ ^^^ a községi KISZ-szervezet fiataljainak Ebben az évben nem in­dult olvasómozgalom, de a . , . _ . - . is, akik rendszeresen segítik "IrVrrra miinL'óíót A ugyanúgy összegyűlnek a könyvtárban, mint a múlt esztendőben. Legutóbb Ga­lambos Lajos Isten őszi csil­Ferenczi Éva munkáját. A közeljövőben például olvasó­toborzást rendez a könyvtár a faluban, amelynek kereté­iaga című művéről, azelőtt ben a KISZ-esek otthonuk­Lengyel József Igéző című ban keresik föl a községnek Mikszáth műveinek népszerűsége a Szovjetunióban Moszkvában 100 ezer pél­dányszámban kiadták Mik­száth Kálmán műveinek új, orosz nyelvű fordításait. Az új kötetben a Galamb a ka­litkában ós a Két koldus­diák című elbeszélés szere­pel. E két elbeszélést a szov­jet olvasók eddig még nem ismerték. Leonyid Lenes az új Mik­száth-kötet előszavában töb­bek közt kijelenti: Mikszáth Kálmánnak nagy érdemei vannak abban, hogy a ma­gyar próza világszerte az olvasók közkincsévé vált- A Szovjetunióban például a ki­váló magyar író műveit 14 alkalommal adták ki, a ki­adások példányszáma együtt­véve 1 millió 125 ezer. A Szovjetunióban igen nagy népszerűségnek örvend Mikszáth Különös házasság című regénye, amelyet oro­szon kívül ukrán, észt, ka­zah és néhány más nyelvre is lefordítottak. E regény nyomán készült magyar film ia nagy sikert hozott. Leonyid Lenes véleménye szerint a Galamb a kalitká­ban és a Két koldusdiák Mikszáth legjobb alkotásai közé tartozik. Mindkettőben csodálatos módon fonódik össze a humor, a romantika és a maró gúny. TCiwuw N O Z Á S K EGY ÜJ BÉRHÁZBAN ff­<? hek/ref- mdgas/áte'n /, - -A MEG NEM HALLGATOTT DAL /... (Balasi Piri Balazs rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents