Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-16 / 294. szám

Vasárnap, 1962. december 16. DÉL-MAGYARORSZAG 3 0 szakszervezetek Csongrád megyében is eredményesen valósították meg pártunk politikáját Újjáválasztották a Szakszervezetek Megyei Tanácsát Szombaton tartották meg Szegeden, a Hungária Szálló emeleti nagytermében a szakszervezetek Csongrád megyei küldöttközgyűlését. A gyűlés elnökségében foglaltak helyet a többi között Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Kimmer Emil, az MSZMP Központi Bizottsága Párt- és Tömegszervezeti Osztályának munkatársa, Balogh István, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, az ipari- és közlekedési osztály vezetője, Fabók Zoltán, a SZOT elnökségének tagja, a szervezési osztály vezetője, Tóth Anna, a SZOT elnökségének tagja, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa szóbeli jelentését Juhász József, az SZMT vezető titkára ismertette. A küldöttgyűlés résztvevőihez már előzően eljuttatták az SZMT írásos jelentését, amelyben részletesen foglalkozott a legutóbbi választások óta végzett szakszervezeti munkával, több statisztikát közölt a megye ipari fejlődéséről, a mozgalmi munka eredményeiről. Juhász József elvtárs beszéde A beszámoló elején a nemzetközi osztályharc kérdéseiről beszélt az előadó, majd arról szólott, hogy pártunk VIII. kongresszusa, mint a kommunista mozgalom fontos nemzeközi fóruma a legújabb nemzetközi események elemzése során megerősítette a békés egymás mellett élés elvéti Ezután belpolitikai kérdésekkel foglalkozott Juhász elvtárs. Hangsúlyozta, hogy ma hazánkban az alapvető társadalmi osztályok és rétegek elfogadják a munkásosztály életelvét, a szocializmust A munkásosztály társadalompolitikai céljai kifejezik az egész magyar nép érdekeit. Közel kerültünk a magyar munkásmozgalom sok évtizedes céljához, amelyért drága áldozatot hoztak a munkásosztály, a szegényparasztság, az értelmiség legjobb fiai is. Tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok. Az ipari termelés 1959 óta megyénkben 24 százalékkal emelkedett. Ennél jóval nagyobb mértékű az építőipari termelés növekedése, amely 33,4 százalékka] magasabb az 1959. évinél. Eleven munkaversen/ bontakozott ki — Pái-tunk helyes gazdaságpolitikáját megértették megyénk, szervezett dolgozói — folytatta az előadó. — Az üzemi párt- és, szakszervezeti szervek segítségével hatékony és eleven munkaverseny-mozgalom bontakozott ki. Ennek eredményeként nőtt a termelés, emelkedett a termelékenység, s csökkent legfontosabb ipari gyártmányaink önköltsége. A továbbiakban arról beszélt Juhász elvtárs, hogy kereskedelmünkben is mind jobban érvényre jutnak a szocialista jellemző vonások, javult a felvásárlás, a raktározás, arányosabb az áruk térítése, kulturáltabb a kiskereskedelem és a fogyasztók közvetlen kapcsolata. A pénzintézmények dolgozói értik pártunk gazdaságpolitikáját, s ennek megfelelően dolgoznak. Befolyásukkal, elemzésükkel erősítették a szocialista tervgazdálkodás fegyelmét Tovább fejlesztették a lakosság legszélesebb rétegeinek sokirányú takarékosságra való nevelését Majd így folytatta: — Gazdaságpolitikánk elvei hatnak a mezőgazdaságra is. Mindenekelőtt az állami mezőgazdasági üzemek, állami gazdaságok, a gépállomások mutatnak ebben példát. A mezőgazdaságot sújtó aszályos időjárás az elmúlt három esztendőben csak azért nem járt nagyobb megrázkódtatással, mert a szocialista nagyüzem a mezőgazdaság fejlődő szervező erőit képesek voltak ellensúlyozni. — Pártunk gazdasági politikájának jelentős tartalékai szabadulhatnak fel csak egyedül a vezetés megjavításával. Gazdasági előrehaladásunk feltételei a termelőviszonyok egységes szocialista fejlődése alapján ma sokkal kedvezőbbek. E lehetőségek azonban csak úgy valósulnak meg, ha ezt a gazdaságpolitikát következetesen végrehajtjuk. — A beszámolás időszakában — folytatta Juhász elvtárs — a szakszervezetek is hű tolmácsolói voltak ennek a politikának. Sikerrel növelték tevékenységük politikai tartalmát, kitűntek nevelőmunkájukkal a falu átszervezése idején, mélyítették a munkásosztály szövetségi politikáját, az iskolai reformtörvényt A beszámoló további részében a szakszervezetek termelési tevékenységével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a termelési tanácskozásokon a megye üzemeiben egy év alatt mintegy 14 ezer dolgozó mondja el véleményét és javaslatát, hogy ez az erő csak akkor realizálódik a maga teljességében, ha a gazdasági vezetők, műszakiak a vezetés mindéin szintjén igénylik, komolyan veszik a javaslatokat testület volt. A munka során a hatáskörök gyakran elmosódtak. Ezért szükséges hangsúlyozni, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kollektív vezetésének jelentőségét. Valamennyi az egész szakszervezeti mozgalmat érintő kérdésben gyakrabban, legalább negyedévenként ülésezzen, ugyanakkor növelni kell az elnökség munkájának operativitását. Mindenekelőtt a határozatok ellenőrzésében, a végrehajtás elősegítésében s a tapasztalatok általánosításában. Növelni kell a szegedi szakmaközi bizottság hatáskörét — A vezetés és irányítás legfontosabb fokozata az üzemi alapszervezet. Kétségkívül az irányításnak ezen a lépcsőfokán jelentős javulás van, de mégis itt tapasztalhatjuk a legszembetűnőbb lemaradást. Az elmúlt évben folytatott elemzés alapján döbbentünk rá, hogy a szervezett dolgozók jelentős százaléka nem él jogaival, nem ismeri kötelességét, nem vesz részt az üzemi szakszervezeti életben, a tagsági díj befizetésén túl, más dolog alig köti a mozgalomhoz. — A beszámolási időszakban a szakszervezeti szervek és a tanácsok kapcsolatai általában megfelelőek a követelményeknek, fejlődött az SZMT és a Csongrád megyei tanács együttműködése. Hasonlóan a községi szakmaközi bizottságok, és a helyi tanácsok kapcsolata. Az újjáválasztott SZMT-nek nagyobb gondot kell fordítania a szegedi megyei jogú városi tanáccsal való együttműködésre. Befejezésül hangsúlyozta a beszámoló, hogy a vezetés javításához minden lehetőség megvan. Az újjáválasztott SZMT és az elnökség e feltételek helyes kihasználásával erősíteni tudja a párt és a tömegek közötti bizalmat. Szoros együttműködés a műszaki értelmiséggel A beszámoló vitája — Pártunk VIII. kongreszszusa tiszteletére kibontakozott éves verseny legfőbb erőssége — mondotta Juhász elvtárs —, a műszakiak növekvő részvétele volt. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa jelentősnek tartja az MTESZ megyei szervének befolyását a műszakiak között. Tanácsolja az MTESZ vezető szerveinek is a munkaversenymozgalom műszaki, közgazdasági megalapozásának tudományos elemzését. A jó tapasztalatok kölcsönös terjesztésében való együttműködést. — A műszaki értelmiség támogatása nélkül nem tudjuk megszüntetni a termelési tervek teljesítése közben felmerült zavorokat. Csak a műszaki értelmiséggel szoros együttműködésben tudjuk érvényesíteni az anyagi és erkölcsi megbecsülés helyes arányát, a munkaverseny valamennyi ésszerű formájának arányos fejlődését az egységes szemléletet. — Január elsejével megyénkben is megkezdődik a gazdasági vezetés és irányítás javítását szolgáló ipari átszervezés. A szakszervezeteknek is őrködniük kell a tervszerű termelés és folyamatossága felett. — Megyénkben jelentős szociális probléma a lakosság foglalkoztatásának növelése. Ez főleg a női munkások tömegesebb bevonását jelenti a termelésbe. Az SZMT nem elégedhet meg csupán a helyzet feltárásával, segíteni kell a gazdasági, állami szerveket valamennyi ésszerű javaslat megvalósításában. Közülük kiemeljük a városok környéki termelőszövetkezetek további belterjes gazdálkodásában rejlő foglalkoztatási lehetőségeket, megyénk fokozottabb iparosítását, az új beruházások megvalósítása feletti őrködést. A nagy tapssal fogadott beszámoló után Pályi Béla, a számvizsgáló bizottság tagja ismertette a bizottság beszámolóját, majd megkezdődött a vita. Elsőnek Török László, az MSZMP szentesi járási bizottságának titkára szólalt fel, s az üzemi tanácsok munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy az üzemekben általában működnek az üzemi tanácsok, de az állami gazdaságokban azt tartják, hogy rövidesen elhalnak az üzemi demokrácia ezen szervei, ezért nem törődnek velük. Lőrik György, a Szegedi Tervező Vállalat dolgozója az építőipar tervlemaradásáról szólott. Hangsúlyozta, hogy a lemaradás egyik oka az, hogy a beruházók nem állnak hivatásuk magaslatán. A rossz kooperáció miatt esik ki a tervből például Szegeden egy emeletes lakóház építése. — El kell érnünk — mondotta —, hogy a jövőben egészségessé tegyük a kooperációt. Ezért a Szegedi Tervező Vállalat szocialista brigádjai kezdeményezték, hogy kössenek szocialista szerződést a Szegedi Ingatlankezelő Vállalattal, mint az egyik legnagyobb beruházóval, és a Csongrád Megyei Építőipari Vállalattal, amely a terveket valósítja meg. Ezután a küldöttközgyűlés elnöke, Péter Lajosné Mári Sándornénak a számvizsgáló bizottság elnökének adta meg a szót, majd Bózsó József, a Szegedi Ruhagyár dolgozója szólalt fel. Arról beszélt, hogy a művelt munkások könnyebben igazodnak el az egyre bonyolultabbá váló technika és technológia alkalmazásában, s a műveltebb emberek egészségesebb viszonyt tudnak kialakítani munkahelyükön. Hangsúlyozta. hogy a szakszervezeteknek a jövőben jobban kell segíteniök a szakmunkás- és az üzemi középkáderképzést. Jó kapcsolat a termelőszövetkezetekkel A továbbiakban pártunk mezőgazdasági politikájával foglalkozott a beszámoló. Hangsúlyozta, hogy a megyei pártértekezlet Csongrád megye lakossága elé tárta azokat a tennivalókat, amelyeket a mezőgazdasági termelés második ötéves terve követel. A szakszervezetek az MSZMP mezőgazdasági politikájának ismertetése és végrehajtása közben gyümölcsöző kapcsolatokat teremtettek a faluval. Ismerik parasztságunk munka- és életkörülményeit, a szövetkezeti megszilárdítás átmeneti nehézségeit. Sikeresen szervezik a termelőszövetkezetek munkavédelmét. Az elmúlt években feltártak több száz baleseti veszélyforrást, segítséget nyújtottak a mezőgazdasági társadalombiztosítás bevezetésére. Részletesen foglalkozott a beszámoló a munkásosztály szövetségi politikájával. Hangsúlyozta, hogy a munkásosztály megyénkben is csak akkor képes ezt a szövetséget jól irányítani, ha tagjai ismerik e szövetség tartalmát, célját. Ezért a szövetségi politika ismertetése igen fontos feladat. Felhívta a küldöttértekezlet figyelmét arra, hogy hangsúlyozza a szakmaközi munka jelentőségét. Mert ha a szakmaközi szervezetek megértik szerepüket a szövetkezeti politika realizálásában, hasznos fórumai lehetnek a szervezett dolgozók legkülönbözőbb rétegei tömörítésének, másrészt szervezett kapcsolatot is jelenthetnek a termelőszövetkezeti parasztsággal. — A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongreszszusa által megerősített politika végrehajtását csak akkor segíthetjük hatékonyan, ha számot vetünk azzal, mennyire vagyunk képesek a megye szakszervezeti mozgalma erőit összefogni és irányítani. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa alapjában sikerrel fogta össze a szakszervezetek erejét, növelte azok tömegbefolyását. Az SZMT tagjainak többsége részt vett a munkában, a különböző munkabizottságokban. Ez erősítette a kollektív vezetést. Az elnökség igyekezett meghonosítani az operatív ügyintéző módszert. A határozatok végrehajtására, megszervezésére, és ellenőrzésére többnyire csak ez év második félévében fordított nagyobb gondot, amikor napirendre tűzött egyes munkásrétegeket foglalkoztató bér-, munkásvédelmi és munkásellátási problémákat. — Mind az SZMT, mind az elnökség túl nagy létszámú Siklós János elvtárs felszólalása A küldöttközgyűlés következő felszólalója Siklós János elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei pártbizottság titkára volt. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy mind az írásos, mind a szóbeli beszámoló tanúsítja, hogy a szakszervezeti mozgalom Csongrád megyében is érzi felelősségét, ludja, milyen komoly munka hárul rá az MSZMP VIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásé ban. — A szakszervezetek szerepe és felelőssége — mondotta Siklós elvtárs — szükségképpen növekedni fog a most következő években. Ez természetes és abból származik, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, és a szocializmus teljes felépítésének korszakába léptünk. A szocializmus teljes felépítésében jelentős szerep hárul a szakszervezetekre is. Hiszen a jövőben többszörösére akarjuk növelni az ipari termelést Csongrád megyében, s távlati terveink szerint például megyénk székhelye, Szeged a mai 102 ezer lakosról 200 ezer lakosú várossá nő. — Feladataink megvalósításában minden szervnek, s mindenkinek személyes felelőssége van. Ha azt kérdezzük, szakszervezteink hogyan kezdhetnek feladataik megvalósításához — hangsúlyozta Siklós elvtárs —, akkor azt mondhatjuk, az SZMT beszámolója és a határozati javaslatok jó útmutatást adnak ehhez. — Ezután Siklós elvtárs részletesen beszélt a párt szövetségi politikája gyakorlati megvalósításának kérdéseiről. Hangsúlyozta, hogy Csongrád megyében már eddig is jelentős eredményeket értünk el, de még mindig sok a tennivalónk. Ma még sok üzemben tapasztaljuk, hogy egyes embereknek még több funkciójuk van, pedig itt is vallják, hogy hiszünk az emberben, mégsem vonnak be a munkába több, a . közéleti munkára alkalmas, lelkes embert. Akiknek pedig sok funkciójuk van, gyakorlatilag nem tudják ellátni ezeket, ezért a jövőben jobban kell elosztanunk a munkát. El kell érnünk, hogy már a közeljövőben megháromszorozódjon, négyszereződjön Csongrád megyében közéleti munkásaink száma. A következő felszólaló Bódi Imréné, a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat dolgozója volt, aki a társadalombiztosítási munka jelentőségével foglalkozott, majd Losonczi László, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat dolgozója szólalt fel. Elmondotta, hogy vállalata eredeti éves terve szerint az idén mintegy 343 millió forint értékű munkát kell elvégezni. Ezt a tervet azonban nem teljesítik, mintegy 43 millió forinttal adó® marad a vállalat. Az elmaradás okát elemezve arról beszélt, hogy sok hiba volt a beruházások előkészítésében, nem volt biztosítva év elején a munkaellátottság, majd arról beszélt, hogy milyen feladatokat kell megoldaniok 1963-ban. A Csongrád megvei tanács és a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnökségének üdvözletét Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei titkára tolmácsolta. Hozzászólásában beszélt a Hazafias Népfront és a szakszervezetek együttműködéséről. Hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés igen eredményes volt. A szakszervezetek hasznos segítséget nyújtottak a mezőgazdasági üzemek szocialista munkaversenyének kibontakoztatásával. Befejezésül a közelgő országgyűlési választásokról beszélt. Kérte, hogy az újonnan megválasztott SZMT és általában az alapszervezetek Csongrád megyében nyújtsanak segítséget a Hazafias Népfront választási munkáihoz. A dolgozó parasztok között végzett szakszervezeti munkáról beszélt Korom Mihály, a MEDOSZ Csongrád megyei titkára. Ezután Tóth Anna. a SZOT Elnökségének tagja, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára tolmácsolta a SZOT Elnökségének üdvözletét a küldöttgyűlés résztvevőinek. A többi között elmondotta felszólalásában, hogy a szakszervezeti munka középpontjába most az alapszervezeti munka javítását kell állítani. Újabb hatásköröket kell adni az alapszervezeteknek, de hogy jól lássák el feladataikat, nagyobb segítséget kell nyújtani részükre a felsőbb szerveknek. A felszólalásokra Juhász József az SZMT vezető titkára válaszolt, majd a küldöttközgyűlés felmentette a Szakszervezetek Megyei Tanácsát és számvizsgáló bizottságát, és megválasztotta a szakszervezetek új megyei tanácsát és számvizsgáló bizottságát. * Az új Szakszervezetek Megyei Tanácsa a küldöttgyűlésén megválasztotta elnökségét, elnökét, vezető titkárát és titkárát. Az elnökség tagjaivá választották: Hoffmann Mártont, Juhász Józsefet, Korom Mihályt, dr. Németh Lajost, Palázsl Miklóst, dr. Papp Sándort, Péter Lajosnét, Ráez Kálmánt. Szögi Antal nét. Tombácz Sándort és Tóth Ernőt. Az SZMT póttagjai lettek: Horváth Anna és Kókai József. A számvizsgáló bizottság elnöke ismét Bozóki László lett. Az SZMT elnökévé dr, Papp Sándort, vezető titkárává Juhász Józsefet, titkárává dr. Németh Lajost választották. A választás után a megválasztottak nevében dr. Papp Sándor, az SZMT elnöke mondott köszöntetet a küldöttközgyűlésnek, majd Péter Lajosnc zárszavával ért véget a szakszervezetek Csongrád megyei küldöttközgyűlése.