Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-15 / 293. szám

Snmibai, 196S. december 15. DÉL-MAGYARORSIAG Zöld szemafort, szabad utat a vasút újítómozgalmának! •MTKrSJtaS SSÍSS^ A *** - w***** tóbb­lálkozhatunk olyan embe- TNifaNw. ^ fok°Z""abb nyire «ak akkor foglalkoz­rekkel akik arra törekedni kivilágosító tevékenységére nak. ha erre is jut idő CS ák áttóSS^S IZr^tí? ? m0?la'0T néír Másíél hónappal ereiőtt a mUanak hoSüz^iük és ^rÜSít^rt> ujabb dolgozok szegedi igazgatóságon osz­az egész néM^zxS cétó bevonásáért-. Szembetűnő tályvezetői értekezleten tár­tóttSm* ^g^ítS- YZT'L^ 1fZgtt°Ság ^tók meg az újítómozga­hoz. Így volt és így van eTa If^ lgen kevef ?z UJ' km helyzetét. Itt a szolgá­közletodési vállaltoktól is S Ez annal » ,n" ^ti vezetők elismerték a fe kevésbé a vtó^Jl mert az mozgalom hibáit, s egyönte­- - ^^ utóbbi időben igen sok jol tűén megállapították: a tár­képzett mérnök, technikus, sadalmi szervekkel helyein. E napokban két kiállítás mutatja be Szegeden a köz- vafü"orgalmi- gépészeti és működve, az eddiginél jóval {étedért váUtót^itotó* P^yaknntartási technikumot többet kell tenni az újító­Sb rászblÍTa konsr^ dolgozo kerü» a kü- mozgalom érdekében. Remél­^i vö^Tideién S^tt l0nb0ZŐ SzolgáJati helyekre, jük. hogy ezt a felismerést SSXa LTŐSS vezetők is nemcsak az értekezlet jegy­személypályaudvaron. a tó- ^wv ^l^^^ r zőkönyve jelzi, hanem a sik a rókusi állomáson áll Iz mozgalomért Meg mindig gyakorlati munka is. Min­érdeklődők rendelkezésére és denekelőtt jó feladatterveket nyújt tapasztalatcsere-lehető- ff 3 szem31élet- h^y az ují- készítenék, amelyet megtár­Béget gaxdag SiyaSvai ^ mozgalommal való törő- gyalnak majd a dolgozókkal, ^ s dés, szervezes es irányítás az gyorsabbá teszik a javasla­Kilenc hónap alatt újítási előadó dolga. Az elő- tok elbírálását, tehermente­. r adok viszont más szakmai sitik az újítási előadókat és 54? javaslat munkával is el vannak látva, ezzel mintegy zöldre állítják . -1-v.i.- x -» . ezért kevés idejük jut a moz- a szemafort, szabaddá teszik Az előbbi országos erednie- galommal való foglalkozásra az útat a vasút újítómozgal­nyeket népszerűsít köztük Van közöttük mérnök, disz- ma előtt, több szegedi vasutas újító pécser, vonaltisztviselő így M » munkáját is. Itt szerepelnek a többi között Kubinyi Sán­dor, Orosz Imre a szegedi állomás, Csóti József, Kiri István, Szabolcsi Béla, a sze­gedi fűtőház dolgozóinak újí­tásai is. A rókusi állomáson rendezett kiállításon többnyi­re a szegedi igazgatóság dol­gozóinak újításai láthatók. Mindkét kiállítás célja, hogy a közvetlen megismerés alapi­ján elősegítse a jó és hasznos javaslatok elterjesztését és másokat is serkentsen újításra. Erre szükség is van, mert egyes szolgálati helyeken kü­lönböző okok miatt csőkkent az újítási mozgalom eredmé­nyessége. Az igazgatóság te­rületén kilenc hónap alatt 549 javaslatot nyújtottak be, s ebből elfogadtak 168-at, beve­zettek 140-et Ezek a számok általában kisebbek, mint az dm ült év hasonló időszaká­ban elért eredmény. A mozgalom visszaesésé­nek okai legtöbb helyen az Irányítás hibáiból erednek. A kiadott feladattervek pél­dául eléggé világosak — álla­pította meg a vasutasszak­szervezet Csongrád megyei bizottsága egyik legutóbbi ér­tekezletén. A dolgozók ezek­ből nem ismerik fel helye­sen a tennivalókat és érdek­lődésük különösen munkahe­lyük problémáinak megoldá­sára terelődik. Ezért kevés az egész vasúti közlekedést elősegítő újítási javaslat együtt­Német filozófus előadásai a József Attila Tudományegyetemen A József Attila Tudomány- vita követte. Dr. Erhardt egyetem filozófiai tanszéké- Albrecht professzor decem­nek vendégeként Szegeden ber 17-én, hétfőn délután tartózkodik dr. Erhardt Al- hat órakor az egyetem böl­brecht professzor, a Greifs- csészettudományi karának V. wald-i Egyetem rektorhe- számú tantermében még egy lyettese, az egyetem filozófiai előadást tart. Előadásának intézetének igazgatója. A cime: Az antikommunizmus professzor pénteken délután ideológiája Nyugat-Németor­hat órakor A nyelvi jel, szágban. mint gnoszeológiai probléma A német professzor szegedi címmel szegedi filozófusok tartózkodása során azért is és nyelvész-szakemberek ré- fáradozik, hogy a József szére előadást tartott a Jó- Attila Tudományegyetem és zsef Attila Tudományegye- a Greifswald-i Egyetem kö­tem filozófiai tanszékén. Az zött minél szorosabbá ková­érdekes és nagyhatású elő- csolódjanak a baráti kapcso­adást több hozzászólás és latok. S zakkönyveink értékes segítséget nyújtanak most többek között az új szőlő- és gyümölcstelepek kialakításához is. Nincs egy* Elhúzódnak a kísérletek A feladatterveket nem min­den szolgálati helyen vitat­ják meg termelési tanácsko­záson, s még mindig lassú a véleményezés. Igen sok he­lyen csak azt írják a javas­latra, hogy alkalmas vagy nem. Az elbírálás alkalmával arra sem utalnak mindig, hogy alkalmas-e a javaslat tapiasztalatcserére. Komoly gyengesége a vasút újítási mozgalmának, hogy figyel­men kívül hagyva a rendel­kezéseket, nem kötnek Idő­ben szerződéseket az újítók­kal, legtöbbször csak a meg­valósítás után. Ezért igen syakran elhúzódnak az újítá­si kísérletek. Késlelteti a javaslatok gyors elintézését az admi­nisztrációs hibákon túl az is, hogy a szerkezeti módosítá­sokat, vagy szabványok meg­változtatását javasló újítá­sokat két-három hónapig is elfektetik felsőbb szerveknél. Megtörténik ilyesmi a szege­di pályafenntartási főnökség­nél is, ahol úgy látszik hosz­szú tartózkodásra ítéltek egy április 7-éti, 16-án és május 16-án benyújtott újítási ja­vaslatot. Van olyan javaslat, amelyet 1959 augusztusában továbbítottak a felsőbb szerv­hez, de a legutóbbi napokig •em érkezett rá válasz. Ha erre is /üt idd A hibák kijavításának és nagyobb eredmények elérésé­nek legfontosabb eszköze a vasútnál is a társadalom ne­vtfő ereje, a politikai meg­A korai fél sont akadály AB Ogyessza városrész épí­tői nem örülnek a korán be­köszöntött télnek, de ha már megjött — úgy mondják —< megbirkóznak vele: nem te­szik le a malteroskanalat, csak erős fagy esetén. Dol­gozik a két daru, már a harmadik emelet magasságá­ban építik a XL jelű épüle­tet. Második képünkön aa elkészült új lakóházak lát­hatók, melyekbe hamarosan beköltöznek a lakók. (Sowosyliíé fttV!) Tapasztalat és szakirodalom A növénytermesztésben, lészet, kertészet valamelyik A másik nézet képviselői az állattenyésztésben, ágazatáról. Egy-egy esztendő pedig azt vallják, hogy fe­sőt itt-ott még a gé- termése egyedül is valóságos lesleges most már kataszteri pesítésben is a régi mező- kiskönyvtárat képez. holdakban is megtervezni a gazdasági technológiai mód- önkéntelenül adódik a kér- búzavetést, elég, ha a ter­szerek az uralkodóak. Mégis dés: ezek a tömegesen meg- melési feladatokat métermá­bátran mondhatjuk: terme- jelenő szakkönyvek miként zsákban kapják meg a gaz­lőszövetkezeteink, állami gaz- szolgálják a gyakorlati ter- daságok- Ez a kezdeti kima­daságaink az új forradalmi melés fejlodéset? Mikor té- gasló sikereken való túlzott termelési módszerek kipró- rül vissza népgazdaságunk- felbuzdulás. S hogy ezt ma hálásának nagy átmeneti nak az a sok pénz, amit me- még miért nem tehetjük időszakát élik. zőgazdasági szakkönyvek, tu- meg, erre is választ adnak Agrár szakembereink, a catnyi folyóirat kiadására, a a szakkönyvek. Bizony meg­közgazdászok, a termelés különböző kiadóvállalatok fi- eshetne egy-egy rossz időjá­egy-egy ágazatával foglalko- nanszírozására fordít? rású esztendő után, hogy ke­zó kutatók ezrei járják a vi- Termelőszövetkezetekben, nyér nélkül maradna az oc­lágot. Mindenhová eljutnak, itt-ott még állami gazdasa- szág. ahol korszerű mezőgazdaság gokban is gyakran ta paszta!­van, s feljegyzik az összes hattuk: a megrendelt szak­ígéretesnek mutatkozó új könyv, szakfolyóirat hónapo­termelésí eljárásokat, felfe- kig felbontatlanul hever a dezéseket Ugyanakkor a ma- főkönyvelő, vagy éppen az gyar agrártudomány hazai elnök irodájában. Később az­szellemi tőkéje is csodálatos tán olvasatlanul bekerül va- séges álláspont a szakiroda, módon fejlődik. Az utóbbi lameiyik fiókba, elsüllyed a lomban sem: a szőlőtelepf­években a gépesítés, a hib- többi papírok között, ahe- tésnél a soros, vagy a szőlő­ridizálás a szőlő- és gyü- lyett, hogy közkézre adnák utas telepítési módszert vá­mölcstermesztós tekintetében azt. Nem egy új tsz-ben lasszuk? Az egyik könyv ezt is világszerte figyelemre uralkodik még az a káros, ajánlja a másik amazt. S méltót alkottunk. A magyar ósdi szemlélet, hogy "könyv- hogy mégis melyik a jobb, zöldségtermesztés növekvő bői gazdálkodni nem lehet*, az mindig pontosan kiderül, hírnevét elsősorban az újon- Akik ezt kitalálták, azért ha a leírtakkal összevetjük nan kinemesített zöldségfé- icuek valamikor, hogy port saját viszonyainkat, lehető­lék tették lehetővé- Jelenleg hintenek a tanulni vágyó, ségeinket. Például sűrűn la­is sok-sok nagyszerű tudo- nagyobb szakmai műveltség- kott területen, ahol belát­mányos elképzelés, törekvés re törekvő parasztemberek ható ideig sok lesz az esn­énk a kutatók műhelyeiben, szemébe. Ezek az emberek beri munkaerő, a nagyobb a kísérleti táblákon és a la- ma is ezt kérdezik: minek a tőkeszámot jelentő .soros mü­boratóriumokban. Sok-sok té- szakirodalom, minek adnak velés ígérkezik jobbnak. A ma már nincs is messze a ki annyi szakkönyvet, jobb szőlőutas telepeken viszont * teljes befejezéshez Ezek ma lenne tán másra fordítani munkák zömét az univerzá­még szinte kiszámíthatatlan ezt a pénzt? lis traktorok végezhetik el.js módon növelik mezőgazda- Olyanok is vannak, akik csak minimális emberi ero­ságunk termelési tartalékait, a búza, kukorica, vagy más re van szükség A könyv te­lehetőségeit. növény korszerű termeszté- hát megoldást kínái olyan séről szóló korábban megje- problémára, mely így jelent­E zzel magyarázható te- ient könyveket összehason- kezik ma sok szegedi járás­hát, hogy az egész ütják az utóbbi kiadásúak- beli gazdaságban is: kész magyar szakirodalom- kai> s kihámoznak azokból haszontalanság ilyen renge­ban ma mindenekelőtt a me- különböző ellentétes nézete- teg szőlőt ültetni, úgysem zőgazdasági szakírók a leg- ket, s azután kiábrándultan lesz elég ember, aki meg­termékenvebbek. Igaz. eddig teszik fel a kérdést: me- műveli ezeket az óriás táb­termekenyeDDeK. igaz, s lyiknek higgyünk? Ezekkel iákat. Míg e nézet uralko­talan nekik volt legnagyobb ^^^Jík kapcsolatban dik. akadozik a munka. A adósságuk. Ma viszont alig r7 az igazság, hogy az egyik késedelemnek viszont min­múlik el hét, vagy hónap, könyv által ajánlott mód- denki egyformán látja majd how nc ifJorriék nv»r» né- szert sem próbálták meg al- a kárát. hogy ne jelenjek meg ne- kalmazni * gyakorlatban. Tegyük hát a falusi embe­ftany ujabb mezőgazdasági Való jgaZBág: egyedül csak rek, szövetkezeti gazdák köz­szakkönyv a gépesítés, anö- könyvekből gazdálkodni, má- kincsévé rendkívül gazdag vénytermesztés az áliatte- solni nem lehet Mégis, új mezőgazdasági szakirodai­mezőgazdasági szakkönyve- munkát! A mezőgazdasági ink a legjobb, a legbiztosabb szakmai műveltség mindig fegyvert jelentik a szövetke- egyenes arányban állott a zeti gazdák, vezetők kézé- termelés színvonalával. S ez ben a többtermelésért, a objektív törvény lesz a jö­jobb életért folytatott ke- vőben is. Az emberek azon­mény küzdelemben- Ezernyi han parancsszóra nem olvas­új ötletet, sokszor szinte nak- Szívós felvilágosító csaknem teljesen kész sé- munkával kell ránevelni a mákat adnak egy-egy ter- tsz-ek gazdáit erre. Jó kez­melési ág ugrásszerű fej- deményezés ezzel kapcsolat­lesztéséhez a könyvek. E gon- ban a tápéi Tiszatáj Tsz ko­dolatban ez is benne van: a rábban végzett ezüstkalászos s/akkörwek által ajánlott gazdáinak példamutatása. Ez új módszereket nap mint a csoport a tanulóévek után n ap ki kell egészítenünk sa- js együtt maradt, s ma gyári ját termelési tapasztalataink- kifejezéssel élve a szövetke­kal. S ha csak egy ponton is zet újítógárdáját képezi. Űj találkozik a tudomány és az ötleteiket pedig elsősorban a eddigi gyakorlati tapasztalat, szakkönyvekből, saját meg­akkor az eredmény a ko- figyeléseikből és a különbö­rábbinál csak jobb lehet. A ző tapasztalatcserékből me­búza termesztés területéről rí tik. állítsunk erre egy példát. nyésztés, vagy éppen a sző­B rj> anulni szerető szövet­kapcsolatban az utób- rek ma már tömege­ú za termesztésünkkel keze ti parasztembe­bi időkben két, mond- sejj vannak mindenütt. Szer­t hatnánk egyformán hibás né- vezzük meg hát körükben a Ü ; zet kapott lábra. Az egyik tápéiakhoz hasonló újítócso­ez: nem túlságosan érdemes portokat, vagy a szövetke­az intenzív búzákkal foglal- zeti könyvbarátok kőzössé­kozni. Nem váltották be az gét- Ahol erre mód, lehe­irántuk táplált reményeket, tőség kínálkozik, érdemes Éppen csak valamivel ha- számukra külön helyiséget is ladták túl sok helyen a ha- biztosítani. Az ő segítségük­zai szokványfajtákat. Vagy: kel sok-sok tudományos el sem érték a bánkúti és a ellenőrzött gondolat válhat fertőd! fajták termésered- már holnap nagy anyagi erő­ményeit. E nézet vallói több- vé. Ráérős téli hónapok kö­nyire azok, akik eddig min- vetkeznek most. Lesz idő vi­dig olvasatlanul tették a tatlcozni e témáról is. Vita fiókjukba a búzatermesztés- közben bizonyossá válik az sel kapcsolatos új szak- emberekben, kommunisták­könyveket. Ha csak futólag ban, pártonkívüliekben egy­"ózték volna át ezeket, már- aránt: a VIII. pártkongresz­is észrevehették volna, hol Szus nagy célkitűzéseit csak rontották el az egész terme- úgy válthatjuk valóra, ha a lői munkát. S azt is látnák, munkaterületeinken éppen a hol, melyik termelési mozza- tudomány adta lehetőségek naton kell változtatni ahhoz, kapcsán mindennap gyara­hogy az eddigieknél lénye- pítjuk termelési, politikai, gesen nagyobb termésered- gazdasági ismereteinket ményeket kapjunk. Csépi József Hfadfák az fl!kai Erfímü r csarnokát A háromszorosára bővített gépegységet fogad be. Itt he­Ajkai Erőmű új, üvegfalak- lyezték el az egyik legna­kal határolt üzemcsarnokát gyobb hazai kazántípus öt és a hozzátartozó korszerű darabból álló sorozatát; a kiszolgáló létesítményeket gépkolosszusok egyenként 100 pénteken hivatalosan átadták tonna gőzt fejlesztenek órán­az erőmű szakembereinek. A - új létesítmény építésé­re hat év alatt tobb mint egymilliárd forintot költöt­tek. Ebből az összegből új csarnokot emeltek, amely 3, egyenként 33 megawattos ként. A korszerű létesítmény építésénél újításokkal, és­szerűsítésekkel 71 millió fo­rintot takarítottak meg a (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents