Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-14 / 292. szám

194 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1982. december IC színjátszás r m r rnm m u) utjai C rtpofcbm a Textilipari Szakszervezet rendezésében értekezletet tartottak az üzemi műkedvelő művészeti együttesek vezetői, ahol egy sor probléma merült fel arra a kérdésre keresve választ: hogy lehetne színvonalasabbá tenni a művészeti csoportok munkáját, milyen gondok hátráltatták a fejlődésben? Mi az oka annak, hogy a műkedvelő színjátszás Jelentősége, hatása vitathatatlanul csökkent? Sokat beszéltek, cikkeztek erről a kérdésről, megnyugtató választ mégsem sikerült adni. Szögezzük le tényként mindjárt az elején, hogy a legfőbb baj a közönség érdeklődésével van. Ennek magyarázata többrétű. Egyrészt hasonló okok játszanak közre, mint a hivatalos színházi előadások közönségének megcsappanásában (tv. stb.). De itt más okok is számba jönnek. A várost műkedvelő csoportok a hivatásos színház miatt sem juthatnak közönséghez, nyilván szívesebben megy a közönség — ha megy — a -kőszínházba*, mint műkedvelők előadására. A csoportok két utat járhatnak: vagy mos jellegű feladatokba fognak — ez egyébként előírás is részükre, mint azonban néhány csoport nem hajlandó tudomásul venni —, vagy másutt keresnek közönséget — s ezért járják élőszeretettel a falvakat A közönség passzivitásának hatása a csoportok műsorpolitikájában is jelentkezik. Több csoport vezetője, a siker érdekében, lemondva a nevelés feladatairól, a problémátlan, csak szórakoztató műveket kedvelt Példa erre Nóti Károly és hasonló szerzők tömeges feltűnése a különböző csoportok műsorában. Egy-két népművelési fórumtól eltekintve a csoportok támogatására hivatott gazdasági vezetők körében elterjedt a vélemény a műkedvelő művészeti mozgalom túlhaladott, idejétmúlt jellegéről. Ennek következtében csökkent a csoportok anyagi támogatása, egyre nagyobb probléma a darabok kiállítása, az együttes utaztatása stb. A munka lebecsülése ls szerepet Játszik abban például, hogy örökös harcot kell folytatni a több műszakos üzemekben a szereplők próbákra és az előadásokra való elengedése miatt. Nyilván elsőrendű fontosságú a termelés, de csak lehetne találni valami megoldást, mely az üzemi munkát sem gátolja, ugyanakkor a színjátszó feladatok megvalósítását is elősegítené. A szakszervezeti bizottságokra vár a feladat, hogy a csoportvezetőkkel és a termelés irányítóival közösen megtalálják a megoldás módját, mely természetesen üzemenként más dalmi színpadokról Változatos, ötletes és szórakoztató műsorok megtanulásával ki lehet elégíteni mind a közreműködők, mind a közét *szerint**^ ** "yen igényéL Aho1 ^Baj^vah'a műsoranyaggal új műfajnak nincs ható. Nem áll megfelelő számú *M§ *JU | és színvonalú mű a csoportok rendelkezésére. Az írók teljesen elhanyagolták a műkedvelő csoportok számára alkalmas egyfelvonásosokat. jelenetek írását, S a csoportok vezetői gyakran kénytelenek olyan művek előadásába fogni, melyek már a közreműködőkben is ellenérzést szülnek — a közönségről nem is beszélve. Ez nyilván országos probléma, az írókra várna a feladat, hogy Írjanak jótechnikájú, szórakoztató és a mai élettel nem szájbarágó módon foglalkozó kisterjedelmű műveket. Nem szabad elfeledkeznünk a csoportok személyi állományáról sem. A tagok nagy része — majd mindegyik együttesnél — régi színjátszó, ki már esetleg évtizedek óta végzi ügyszeretetből színjátszó tevékenységét. Ezeknek többsége, látva a nehézségeket, melyekkel napról napra meg kell küzdeni, elfárad, elmegy a kedve a színjátszó munkától. A fiatalok egy része sajnos -meg nem értett művész*, kiket nem vettek fel a színművészeti főiskolára. Ezek félszemmel, a hivatásos színház felé kacsingatnak — jó, ha csak félszemmel, fa jó, ha csak kacsingatnak —, nem mű kedvelésből színjátszók, szűknek érzik a kereteket, sztáros kodnak, más érvényesülést keresnek. Mi a megoldás? A színjátszó mozgalomnak mindenekelőtt meg kell újúlnia. A régi, hagyományos formák valóban nem alkalmasak a továbbfejlesztésre. Kislétszimú, könnyen mozgatható együtteseket kell létrehozni, melyek több művészi ágat foglalnak magukba. Kísérlet erre az újszegediek terve, melynek megvalósítása mindeddig nem sikerült At kell alakítani az együttesek műsorát is. Rövid, esattanós humoros-szatirikus jeleneteket kell bemutatni. Amíg a mai élettel foglalkozó ilyen művek nem születnek meg, bátran a klasszikusokhoz kell nyúlni, hisz a magyar irodalom gazdag ilyen hagyományokban (Karinthy, Gábor Andor, Heltai, Nagy Endre stb.) Az ú| formákkal kapcsolatban pedig nem szabad elfeledkezni az irogyománya, sőt a közönség részéről ellenszenv fogadja — -már megint irodalmi műsor!* — ott szórakoztató, mulattató műsorok összeállításával kell óvatosan elvezetni a közönséget a problémátlan giccsek bűvöletéből. Takács László színjátszó szakreferens Ünnepi Kodály-hangverseny a Zeneművészeti Szakiskolában Kodály Zoltán születésé- Katalin, Széli Zsuzsa. Perének 80. évfordulója alkal- nyi Mária, Kovács Zsuzsa, mából nagyon jól sikerült ünnepi hangversenyt rendezett a Zeneművészeti Szakiskola a mester műveiből szerdán este az intézet nagytermében. A hangversenyen Márffy Gabriella, Szabadíts Judit és Onczai Csaba szerepelt. Valamennyien megérdemelten arattak szép sikert. A hangversenyen a kísérő a szakiskola női kara és ve- feladatát dr. Simor Fegy eskara Póczonyi Mária ta- rencné, Hercz Lili és Bodás nárnő vezényletével Bárdos — Lajos Weöres Sándor versére írott Kodály köszöntése című műve után Kodály Zoltán Vejnemöjnen muzsikál, Pünkösdölő, Lengyel László, valamint a Liszt Ferenchez és a Magyarokhoz című művét adta elő átütő sikerrel. A szakiskola növendékei közül Rideg Lajos, Csányi Péter tanárok látták el ideálisan. Kodály Zoltán munkásságát Vántus István tanár méltatta. Ma ibemutató a színházban Ma este 1 órai kezdettel mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház Fényes Szabolcs Maya című hiromíelvonásos revü operettjét. A címszerepet Tiboldi Mária alakítja. A többi szereplők: Décsy Györgyi, Mére Ottilia, Mécs Károly, Bordás Dezső, Király Levente, Kátay Endre, Katona András, Környei Oszkár, Putnik Bálint, Káldor Jenő, Zádori István ós Eötvös Erzsi. Rendezte Nagy György, vezényel Várady Zoltán. az év végén következik be. Bár az SZTK esztendők óta küzd azért, hogy a vállalatok az egész évre egyenleElrelílliatólag nyo'cvanezer dolgozó megy nyugdíjba az idén Hasanoa munkát végestek a nyugdi/etökéssitö albizottságok Nagy munkában vannak munkába kezdenek. Gyakezekben a hetekben a leg- ran hónapokig tartó utánnagyobb üzemek, állami járással nemegyszer levéltágazdaságok, hivatalok és n kutatásokkal is — összeegyéb intézmények nyugdíj- gyűjtik a szükséges iratoelőkészítő bizottságai. A kat, tisztáznak mindéin esetnyugdíjazások legnagyobb ieges vitás kérdést része ugyanis még mindig Az jdén előreláthatólag mintegy 80 000 dolgozó megy nyugdíjba és 20—25 százalékuk nyugdíjazását már az .„„ _ .,„„.. albizottságok készítették, 11^fun^vh, „ letve készítik elő társadalÍZMS^SSSSLVmi munkában. A SZOT ^zem ^srótata h^nwtot mindent ^követ hogy a jö?s ssrupsast berben kétszer-háromszor növekedjek, annyi dolgozót nyugdíjaznak, mint a többi hónapokban. Ilyenkor tehát különösen sok dolgozó számára van nagy jelentősége annak, hogy a nyugdíjazásával kapcsolatos hivatalos eljárások minél gyorsabban intéződjenek el. Mielőtt a nyugdíjelőkészítő albizottságok munkája 1960-ban megkezdődött, sok volt a jogos panasz e tekintetben. Az igazoló okmányok beszerzése hosszú hetekig tartott és gyakran hónapok teltek el a nyugdíj első részletének megérkezéséig. Eppen ezektől a nehézségektől szabadítják meg a dolgozókat a nyugdijelőkészítő albizottságok. Legalább fél évvel előre tájékozódnak arról, kik közelednek a nyugdíjkorhatárhoz és elbeszélgetnek velük. Ha valakinek kiskorú gyermeke, beteg felesége van, OTP-kölcsön törlesztési kötelezettsége terheli, stb., javasolják a gazdasági vezetésnek — legtöbbször eredményesen —, hogy nyugdíjazását halasszák el egy-két évvel. A többieknél viszont másfajta Cpilmhl ek A NAGYVILÁGBÓL Rövidesen Varsóba utazik készít, amely az ellenforraGrtgorij Csuhraj és Vaientyin dalom idején játszódik MaJezsov forgatókönyvíró, a gyarországon, és hazug, haBallada társszerzője. Andrzej mis, a Szovjetunió és MaWajdával együtt megkezdik gyarország elleni uszító, gyuegy film forgatókönyvének lölködő hangnemben koszul, írását, mely szovjet és len- * gyei partizánok közös harcá- A Párizsi Kinpanorama térről szól. mében bemutattak a Volga— * Volga cimü szovjet filmet. A Ne öl}! (Tu ne tueras írója Jessov, a Ballada társ point) cimü francia—olas. szerzője, rendezője Szegei), a Béke első napja alkotója• A film egy szép szerelemről és egy idős emberről szól, aki nem akar megöregedni. * Sophla Loren főszerepet jugoszláv film két hőse: egy francia fiatalember, aki a tíz parancsolat nevében megtagadja a frontszolgálatot. A film cselekménye megtörtént alapszik. A kritika Claude Autant-Lara játszik Vittono de Sica Tegfilmjét becsületes, szenvedi- nap, ma, holnap cimu keszülyes és bátor alkotásnak is- lő filmjében. Loren három, meri el. különböző korú és egyénise* gű asszonyt személyesít meg. Ismét magyarellenes filmet . ,,.. _ forgatnak Bécsben. Egy ame- Vszevolod Visnyevszkij Oprikai gyártó, J«an Carmen timista tragédia című vilagDillow asszony 200 ezer dol- Mrű színdarabjából filmet lár költséggel játékfilmet Rádióműsor Péntek KOSSUTU-KAOlO 4,26 Rákóczi-induló. 4,30 Hírek. 4,40 Vidáman, frissen. Közben: 5,30 Hirek. 0,00 Falurádió. 6,35 Jó reggelt! 0,59 Időjelzés. 7,00 Hirok. 7,10 UJ könyvek. 7,30 Műsornaptár. 7,39 Időjelzőn. 0,00 Műsorismertetés. 8,10 Operettrészletck. 9,00 Napirenden ... 9,05 Ural önéletrajz. kel. 19,54 Jé éjszakát, gyerekek! 20,00 Estj krónika. 3Í.25 Családi körben .. - 33,00 Hirek. 32 óra 30 sporthírek. 23,26 Népdalok. 23,00 Kamarazene. 33,40 Könnyűzene éjfél előtt — éjfél után. Közben; 84,00—0,10 Hírek. 0,30 Itimnuaz. PKTöA-RADIÓ 5,50 Hirek. o.oo Reggeli zene. 6,25 Műaornaptár. 6,30 Torna. Váci Mihály versel. 9,15 A prá- Közben: az Izraelita felekezet gal karmester nélküli kamaraze- negyedórája. 8,00—8,10 Hírek. 14 nekar Játszik. 10,00 Hirek. 10,10 úra Időjárás- és vizállasjelenAz óvodások műaora. 10,29 Is- tés. 14,15 Műsorismertetés. 14 kolal kórusok énekelnek. 10.40 éra 30 Szórakoztató muzsika. 14 Tánczene. 10,59 Lottóeredmé- 6ru 50 Sulyok Imre: Március — nyek. 11,00 A két csacsi. Rádió- Aprtly Lajos költeményei. 15,00 Játék Goda Gábor elbeszélésé- Népi muzsika. 15,35 A Uaztgyár. bői. 11,50 Rlbáry Antal—Rom- Regényrészlet. 18,00 Hírek. 10.05 hányi József: Szépen szól a Melistofela. Operarészletek. 16.50 pásztor sipja. 12,00 Déli ha- Ezer szó franciául. 17,00 A turangszó. 12,15 Mindenki ked- iipánok földje? 17,45 Kálmán: vérei 14,00 A róka. Elbeszélés. Melódiák a Csárdáskirálynő c. 14,20 Dalok Goethe-, Heine- éa operettből. 18,00 Hirek. 18,05 Mőrlke-versekre. 14,45 Gazda- Műsorismertetés. 18,10 Népi napszemmel a nagyvilág mezőgaz- z-uka. 10,40 Több mint magándaaágárók 15,00 Hirek, kötle- ügyi 19,00 Hírek. 19,95 Kamaramények. 15,00 Időjáráajelentés. zene. 19,40 A „jövedelem forra15,10 A ml szőnyegünk. Elbeszé- dalma" a számok tükrében. 19 lés. 15,87 Szív küldi... 16,20 öro M Tánczene. 21,00 Hírek. Gyűjtőpontban. 16,40 A Telefon- 31,10 Bécsi Ünnepi Hetek, 1962. gyár vasas énekkara énekel. 16 Közvetítés a Mustkverelnsaalból. óra 55 Műsorismertetés. 17.00 A Bécsi Filharmonikus ZeneHirek. 17 óra 15 Tánczene, kart Kari Böhm vezényU. 13,00 17,30 Rádióiskola. 18,30 Látoga- —23,15 Hírek. tás leiratén Flagstadnal. Beszel- T„ r.«, se tés a nyugalomba vonult vi- ie eviíiomtisor lághlrü norvég énekesnővel. 19 9,45 Tv-híradó. 10,00 Teleóra 05 Menyasszonyok, völegé- sport. 10,15 Feltámadás. II. Manyek Iskolája. 19.25 Francia gyárul beszélő szovjet film. 11,00 Lemarque éa Zsolnai Hédi éne- A Jövő hét műsora. Hírek. készítenek. A forgatókönyvet a film rendezője, Szamszonov írja Visnyevszkij özvegyének közreműködésével; operatörje Monahov. A színészek között találjuk Borisz Anirejevet tó. » Marina Vlady gazdag polgárasszony t alakít a Jó okok (Le» bonnes causes) című francia filmben. A Jean Laborde regényéből készülő filmben az asszonyt férje meggyilkolásával vádolják. A két férfi főszerepet Pierre Brasseur és Bourvil alakítja. Marcel Camus vígjáték forgatását tervezi Olaszországban Egy angyal száll (Un Ange passe) címmel. A film hőse egy angyal, akit az égből küldenek, hogy hozzon rendbe bizonyos ügyeket. A főszerepet Anthony Quinn játssza. * Belgrádban ünnepélyes kéretek között mutatták be az Iván gyermekkora című szovjet filmet. A velencei nagydíjas film sikert aratott a jugoszláv fővárosban. A San Franciscó-i fesztiválon egyébként az Iván gyermekkora a legjobb rendezés díját nyerte el. Szerelem A szerelem úgy kezdődik, hogy meglátunk az utcán egy csinos nőt és rendkívül heves vonzalmat érzünk iránta. Amennyiben a vonzalom kölcsönös, jobb, ha nem áltatjuk magunkat, mert úgysem lesz belőle szerelem. Ha viszont a hölgy megvetően elfordítja a fejét, nyert ügyünk van. és bizonyosra vehető, hogy vadul beleszeretünk. A szerelem általában nélkülözi a logikát. ezért ritkán fordul elő, hogy matematikaprofesszorok, filozófusok és elektronikus gondolkodógépek szerelembe esnek. Az emiltett rendhagvó eseteken kívül viszont bárkivel előfordulhat — korra, nemre és pártállásra való tekintet nélkül —, hogy egy komoly szerelem martalékévá válik és olyan komolytalan cselekedetekre ragadtatja magit, amilyeneket egyébként semmi szín alatt nem tenne meg Fyen kor nagy előszeretettel ajándékozunk virágot dalt a rádióban, ruhát cipőt cigarettatárcát. hózcntróglit, és más olyan hasznos és haszontalan dolgokat, amiket normális körülmények között kapni és nem adni szeret az ember. Hosszú evezredek során kialakult egy olyan nézet, hogy a szeés válás relem és az évszakok között szoros összefüggés van. Ezen elmélet legfőbb hirdetői a régivágású slágerszerzők, akik élemedett korukra való tekintettel szerelmet csak tavasszal és dalban tudnak elképzelni, így álláspontjuk tudománytalansága nem képezheti vita tárgyát A szerelem nem növény, amelynek létét befolyásolja az évszakok változása — hanem — lakáskérdés. Minden lakástulajdonos lehet szerelmes, sőt mások ls, de utóbbi nem ajánlatos, mert abból mindig baj származik. Ha két fiatal úgy érzi, hogy már nem birja tovább, akkor összeházasodik. Ezáltal a szerelmespárból házaspár lesz, majd szülő, s végül al- és felperes. Merthogy elválnak. A válás ma ugyanolyan velejárója a házasságnak, mint régebben a hozomány volt, csak még gyakoribb. Mi a válás és hogyan jelentkezik a közéletben? A válás, pontosabban a válásra való hajlandóság olyan állapota az embernek, amikor úgy érzi, hogy őt nem érti meg senki, s ezért fokozott lelkiéletre vágyik egy olyan valakinek a társaságában, akinek van' érzéke az ilyesmi iránt A válófélben levő embert rendszerint nem szokta megérteni a felesége (férje), a párt- és KISZ-szervezete, a bíróság és a főnöke. Ez az általános meg nein értés végtelenül lesújtja a válni akaró egyént és így tovább. Elmondhatjuk, hogy a válni akaró ember lelkisége sokkal fájóbban tud fájni, mint a létező szervi betegségek együttvéve, amiből kifolyólag őrülten szenved és leissza magát. A szájhagyomány azt tartja, hogy a kritikus időszak a házasság hetedik esztendejében következik be. Mive! más, ugyancsak népi kútfőből táplálkozó nézetek a tizedik, illetve a tizenkettedik esztendőt minősítik kritikusnak, nem általánosíthatunk egyértelműen anélkül, hogy ki ne tennénk magunkat a nevetségessé válás veszélyének. A kérdés tehát az: a házasfelek milyen döntő tényező hatásaként ébrednek tudatára annak hogy tovább nem ha'aszthitó az ügy, válni kell, de tüstént. A válóperek szaktekintélyei ügv foglalnak ál'ást ebben a kérdésben. hogy « válás elhatározása rendszerint akkor következik be, amikor a házasfelek kettő, de minimálisan egy gyermekkel növelték a Magyar Népköztársaság állampolgárainak számát. Persze előfordulnak még olyan kirívó egetek, hogy egyes emberi mivoltukból kivetkőzött elemek könnyelműen elválnak, mielőtt akárcsak egyetlen honpolgárral is megajándékoztak volna szocializmust építő társadalmunkat. Az ilyeneknek csak azt mondhatjuk, tanuljanak G. J. fődiszpécser esetéből, aki hat élő gyermek szülőatyjaként adta be a válókeresetet, megható példát állítva ezzel a felelősségérzetnek és a nehézségek tudatos vállalásának. Ebből ls látható, hogy van még tennivalónk elég. Sajnos az a helyzet, hogy nem törődünk eléggé a váló felek sajátos lelkiéletével, nem sietünk segítségükre legválságosabb óráikban. S ők letaglózva járják a város, az ország útjait, és vörösre sírt szemmel keresik art a Valakit, aki megértené nagy fájdalmukat, és netán gyógyírral is szolgálna. Nagy szerencse, hogy az emberiségen még nem lett teljesen úrrá a cinizmus és így egy Valaki mindig akad, aki kész az együttérzésre. Sőt a legújabbkori válás történeti kutatások azt igazolják, hogy a válófelek ma már egyetlen lépést sem tesznek a válás érdekében addig, amíg nem találták meg art a Valakit, aki majd meg fogja érteni őket Miután ez a Valaki előkerült, nyugodt lélekkel el lehet válni, hiszen már van kinek és van miért elpanaszolni, hogy az ember csalódott feleségébea (férjében), az emberiségben és voltaképpen soha nem is részesülhetett abban a valamiben, amit úgy hívnak, hogy szerelem. Ilyen alapos és körültekintő előkészítés után a válófelek a bíróság elé járulnak, ahová megidézik az Együttérző Valakit is, hogy mondaná el, milyen szörnyűséges körülmények között éltek a Váló Felek éveken át. Az Együttérző Valaki természetesen elmondja, hiszen éppen néhánv nappal ezelőtt mesélte neki a férj (feleség), hogy milyen rosszul éltek, tehát ha valaki, úgy ö igazán tájékozott ebben az ügyben. A bíróság ezután elválasztja a szenvedőket, hogy azok újból elölről kezdhessenek mindent, csak most már külön-külön, egy más Valakinek az oldalán. A gyerekeken néha civódnak egy keveset, de annak már senki nem tulajdonít különösebb jelentőséget, és hamarosan el is felejtik, hiszen a Házas, maid Váló Felekből ismét szerelmespár, sőt szerelmes párok lettek. Elmondhatjuk tehát, hogy a boldogságot manapság két dolog garantálja — az eljegyzés és a válás. Es talán nem is olyan soká ránk köszönt az a kétségkívül érdekes korszak, amikor majd napi átlagot számítva többen válnak, mint ahányan házasodnak. 1 vámos Irtván K