Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-11 / 289. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1962. december TI. Heves harcok folynak Borneó északi részén A brunel szultánság területén szombaton kitört felkelés résztvevői még szívósan tart/dk magukat Brunei szultánság ban, amely angol protektorátus Borneó-sziget északnyugati részén, és amelynek területe 8100 négyzetkilométer (akkora, mint két kisebb magyarországi megye együtt), és amelynek 84 ezer főnyi lakossága van, szombaton felkelés kezdődött. A felkelők célja, hogy megakadályozzák a terület Malayasiához, a rövidesen önállóvá váló maláj »birodalomhoz« való csatolását. A terület, amelynek "uralkodója« Sir Omar Ali Szaifuddin szultán, függetlenséget köveid Angliától. A terület egyetlen ipara az olajtermelés, évi négymillió tonna kapacitással. A lakosság 60 százaléka maláji, 21 százaléka kínai. A Néppártban tömörülő erők — ez a terület egyetlen politikai pártja — Vezetői kijelentették: készek a végsőkig harcolni követeléseik teljesítéséért. A felkelés irányítója Azahari sejk, a Néppárt vezetője. A felkelésben riszt vevő maláji harcosok számát 20—25 ezerre becsülik. * Az AP amerikai hírügy- ban, amelyet ugyancsak Brunökség jelentése szerint több neinek neveznek, megszünmint ezer angol katonát szál- tek a főváros környékén •KS dsxrs a «rba*méo Í angol területről Brunelbe. A küzdelem folyt a korminycsaharcok vasárnap a főváros- patok és a felkelők között. Tito elnök Volgográdbctit Joszip Broz-Tito, a Volgográdban tartózkodó jugoszláv elnök, feleségével és a kíséretében levő személyiségekkel együtt hétfőn délelőtt megkoszorúzta a cárictn—volgográdl harcok hősi halottainak emlékművét. Később ellátogatott a Dzerzsinszkij Traktorgyárba. Az üzemben gyűlést rendeztek, amelyen Tito eln*k a jugoszláv nép sikereitől beszélt a hallgatóságnak. Tito elnök kijelentette: »Céljaink azonosak, s a közös óéi kőzetebb hozza egymáshoz népeinket éppen úgy, ahogyan összeforrasztotta hadseregünket a vörös hadsereggel az antifasiszta koalícióban vívott küzdelem*... Tito hangsúlyozta: a két népet összeköti a békéért vívott harc közöl célja. II Szovlelunló Legfelső Tanácsának ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) A termelési kapacitások A termelés szerkezetének üzembehelyezésének megtökéletesitésére. különös te- gyorsítására és a bernházáklnteltel a vegyiparra, a rá- sok hatékonyságának növedidelektrónikdra és a villa- lésére; mos energia iparra; A közszükségleti cikkek Nagy termelékenységű és termelésének toudbbt növemodern gépek és felszereié- lésére, a lakásépítés, vélasek gyártására; A mezőgazdaság anyagiműszaki bázisának további megerősítésére és ennek alapján a termelés növelésére, valamint a mezőgaz- _ dasági terményfel vásárlás szükséges intézkedéseket növelésére; jelentette ki Dlmsic. AB iparnak megnöveli ed vtt feladatokat kell teljesítenie Az előadó utalt arra, hogy az iparnak 1963-ra nagyobb feladatokat írtak elő, mint amiket a hétéves terv eredetileg előírt. Az ipari letmélés ftyöle százalékkal, ezen belül a termelőeszközök termelése 8,5 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése 6,8 százalékkal fog növekedni. A vegyipari termelést XT százalókkal kell növelni. A terv értelmében a Szovjetunió vyersvastermelése 1963-ban 59 millió tonna lese. az acéltermelés 90 millió tonna, a henger eltárutermelés 62 millió tonna, a vasérckitermclés 185 mii- J^ri'íTVJ Hó tonna. A vlllamosenetpia-termelés 11 százalékkal növekszik, s eléri a 407,9 milliárd kilowattórát. .4 hústermelés 10 százalékai, 440 000 tonnával emelkedik, a számítások szerint meghaladja az egymillió tonnát. Ez másfélszer több, mint aa Egyesült Államok hústermelése. A terv értelmében négymilliárd puá gabonát kel! felvásárolni, azonban reális lehetőség van arra, hogy ezt a számot 4,2—1,5 milliárd púdra emeljék. <1 mezőgazdasági beruházások összege 4,1 milliárd rubel, azaz 18 százalékkal több. mint 1962-ben. 1963-ban 2174 kilométer villamosított vasút von.Uat jetunió 1963. évi állami költségvetéséről és az 1961-es költségvetés végrehajtáséról tartott beszámolójában hangoztatta, hogy a szovjet költségvetés alapja a szocialista gazdaságból származó bevételek. Ez az összes bevételeknek mintegy 91 százalékát teszi ki. A költségvetés fő kiadásai ágazatait jellemezve közölte, hogy az 1963ra népgazdasági célokra 34,5 millárd rubelt, szociális-kulturális intézkedésekre 31 milliárd rubelt, védelmi célokra 13,9 milliárd rubelt irányoznak elő. Idén ezek a kiadások a következőképpen oszlanak meg: 32,5 milliárd; 28,7 milliárd és 13,4 milliárd rubel. A költségvetési kiadások alapvető részét, mlhtegy 76 százalékát, a népgazdaság filesített vonalak az ország SSZ***'*** .^. WoéjMtsvnsúthálózatának 47 száza- kvdtbráhs intézkedésekre formint a kulturális létesítmények építkezésének gyorsabb ütemére. A terv tartalmazza a szovjet állam védelmi képessége további növeléséhez Kína és India eltérően értelmezi a két ország közötti korábbi status quót A kínai külügyminisztérium emlékirata és az indiai kormányfő parlamenti kijelentései A Kínai Népköztársaság A Kínai Népköztársaság az 1959. november 7-én fennKülügyminisztériuma vasár- külügyminisztériumának em- állott gyakorlati ellenőrzési nap az Indiai Köztársaság lékiratában felvetett első kér- vonal elfogadását, miután ez pekingi nagykövetségéhez désre válaszolva Nehru az a vonal »nem felel meg a íéemlékiratot Juttatott el, indiai parlament hétfői ülé- nyeknek-. Hozzáfűzte: India amelyben választ kér a kö- sén emlékezteti arra, hogy a és Kina között békés légkörvetkező három kérdésre: Kínai Népköztársaság kor- ben folytatandó bármilyen taHozzájárul-e az indiai kor- mánya egyoldalúan elhatároz- nácskozások vagy tárgyalámány a tűzszünethez? ta a tűz beszüntetését. sok feltétele az, hogy a Kinai Hozzájárul-e ahhoz, hogy a Ml ezt elfogadtuk — mon- Népköztársaság fogadja el az két ország fegyveres erői el- dotta Nehru — és a magunk ez év szeptember 8-án, vagyis távolodjanak egymástol, és részéről nem tettünk semmi az indiai—kínai határon kiaz 1959. november 7-i tényle- olyat, ami akadályozhatta robbant fegyveres konfliktus ges ellenőrzési vonaltól 20 volna ennek a lépésnek a kezdete előtt fennállott vonakilométerre helyezkedjenek megtételét. lat. el? A második kérdéssel kap- Válaszolva a harmadik kérHozzájArul-e ahhoz, hogy a csolatban Nehru kijelentette, désre, Nehru rámutatott arkét fél illetékes megbízottal jndla akarja a csapatok visz- ra, hogy India és a Kínai találkozzanak és megvitassák gzavonását mindkét fél szá- Népköztársaság hivatalos a két fél csapatainak clemlli- mára elfogadható, közös meg- képviselőinek találkozása tarizált övezet létesítése cél- egyezés ciánján. Kifejezte azt előtt a két félnek meg kell jábol történő hátravonásával, a véleményét, hogy ilyen álap egyeznie az 1959. november az ellenőrző helyek kitűzésé- lehetne a tűzszünet és annak 7-én fennállott gyakorlati elvei, és a foglyok visszaadd- a status qUÓnak a visszaáll!- lenőrzési vonal és az 1962. savai összefüggő kérdésekét? tósa> ame]v 19ö2 szeptember szeptember 8-1 vonai értel8-án állott fenn. Nehru azt mezősében„ mert a kettő kömondotta: a Kínai Népköz- zött — a miniszterelnök szatársaság kormánya nem vár- vai szerint — nagy különbhatja el India kormányától ség ván. helyeznek üzembe, körülbelül hétezer kilométer vasútvonalat dieselesftenek. így a villamosított, illetve díese dítják. lékát fogják mar alkotni. Befejeződik a kétezer kilométernél hosszabb Baritsáp-olajvezeték építése is. Az előadó megállapította, hogy 1963-ban a munkatér- , . mefékénységnek az iparban "^tartott _ ülésén _mogkezA Szovjetunió Legfelső Tanácsa két kamarájának hétfő délutáni külön-külön 5,6 százalékicai, az építőiparban 6,9 százalékkal kell növekednie. A nemzeti jövedelem 1963ban hét százalékkal emelkedik, ezen belül a lakosság" pénzbeli jövedelme 5M szú-* dűdtek a hozzászólások. * A Legfelső Tanács két háza ma folytatja munkáját Az emlékirat, amely válasz az indiai kormánynak a kínai kormányhoz intézett november 30-i emlékiratára, hangsúlyozza, hogy az indiai kormány "megmásította az 1959. november 7-én fennállott gyakorlati ellenőrzési vonalat abban a törekvésében, hogy tagadja azt a tényt, hogy a kínai kormány közigazgatási jogokat gyakorol a kínai terület nagy kiterjedésű övezetei fölölt. Kína már nagyfokú engedékenységet tanúsított, és készséget arra, hogy közeledjen az indiai állásponthoz, ismételten Javasolta, hogy ezt a vonalat fogadják el alapul, amelyhez viszonyítva eltávolodnak és elszakadnak egymástól a két fél fegyveres erői. Természetesen ez a vonal nem jelenti a végleges határt Kina és India körött. India mégsem elégedeti ezzel és . [011 megpróbálja azt állítani, hogy az a kinai terület, amelyet India sohasem foglalt el, vagy sohasem tudott elfoglalni, az 1959. november 7-én fennállott gyakorlati ellenőrzés vonal indiai oldalán volt. Ez teljesen értelmetlen dolog — fejeződik be a kínai emlékirat. Külpolitikai hírek mmkfxaft Brüsszelben hétfőn az Párizsban, ahol csütörtökön Európai Gazdasági Közösség megnyílik a NATO minissiagállamai és Nagy-Britan- terl tanácsának — külügy-, nia részvétele mellett meg- hadügy- és pénzügymlnisztekczdüdtilt a tervbe veti an- r el nek — Ülése, gol csatlakozásról folyó tár- Ezt megelőzően hétfőn Tágyalások tízennegyedik me- rizsban megnyílt a NATO netn. katonai bizottságának zártMivel a "hatok* szemlóto- körű tanácskozása, amelyen mást nem hajlandók enged- a tagországok vezérkari töményekre, ezért nyugati hír- nökel ls részt vesznek, ügynökségek már most "» * válság jeleinek kirajzolód:!- Hétfőn kubai kereskedelsáról* beszélnek, és többé mi kormányküldöttség érkeszó sincs arról, hogy a tár- telt Moszkvába gazdasági és gyalásokat — mint eredeti- kereskedelmi kérdések megleg tervezték — az év végéig tárgyalására. befejeznék. * * Az ENSZ-kÖzg.vűlés hétVasárnap Dar es Salaam- megvitatta azt a határéban. Tanganyika fővárosé- f « fcSÍKSL ban ünnepélyes keretek kö- by zött kikiáltották a köztársa-' nemzetközi kereskedelmi értekezlet összehívását. A vita végén megtartott szavazásnál a jelenlevő 92 küldött egy kivételével elfogadta a határozati javaslatot, amely kimondja, hogy 1063 második felében, vagy Szerdán az Egyesült Álla- 19C4 elejcn egy 30 tagú bimok, Franciaország, Ang ía, eottság előkészítője révén és Nyugat-NémetorszáR kül- összehívják a nemzetközi kcügymlnisztcrei találkoznak rcskedclmi értekezletet. ságot. Jtilius Nyerere köztársasági elnök letette a hivatali esküt, és hivatalosan is elfoglalta tisztségét. * A tőkés gazdaság és a fegyverkezés Állami vállalat építési ügyekben jártas előadót, vagy műszaki ügyintézőt keres azonnali belépéssel "Hosszabb gyakorlattal rendelkezők előnyben* jeligére válaszokat a kiadóba kérjük. 13 578 Szólt az előadó a lakás-S építkezés növekedéséről ls.S Megállapította, hogy 1963-S ban 91 millió négyzetméter! lakóterületet fognak építeni. S A Szörfét unié 1963 évii ,!7 áUaIáno, * tel_ alianei költségvetése * Napjainkban jes Kiélésért VtutHlj Garbustw pénz- rö'y,tatf" ^keharé <*yik fontos tel* iigyminisztcf a Szovjetuniói WuP^m ^at a ítezxlasági elLegfelső Tanácsának ülésén ~ célotokét, amelyek a tokes országokmásodik napirendi pontként I ba.n . ^ í*yv«kestel hajszát igaelúterjesxtitte az 1963. évi 3 ^^ Igyekeznek. Hangsúlyoznunk kell, állami költségvetést, amelvS h?Sy 8°n'!n'íé,Lo szükségesbevételre 87.6 milliárd tu-Sség nem indokolja a nemzetgazdasag beit, kiadásra pedig 86,1* militarizálását, hogy az olyan jelszamilliárd rubelt irányoz elő.S vak- mint: "vagy fegyverkezés, vagy A pénzügyminiszter közölte,I munkanélküliség* teljesen hamisak, a hogv 1962-höz képest a bevé-3 'tömegek megtévesztésére és fcecsapátel ' 3,4, a kiadás pedig 4 11 sara irányulnak, s a legnagyobb moszázalékkal növekedett. ' I nopóliumok profitérdekeit szolgálják. Garbuzov miniszter a Stov-S Általános becslés szerint tx világon « évente üj fegyverek előállítására és a « fegyveres erők fenntartására fordított • kiadások meghaladják a 130 milliárd j dollárt. Ez az összeg nagyobb, mint az ; 1300 millió lakost számláló elmaradott • országok egyévi nemzeti jövedelme. I

A fegyverkezésre és a hadseregek .fönntartására fordított anyagi eszkö1 zök mennyisége mintegy 50 százaléka Ja világgazdaság évente megvalósuló S beruházásainak. A világon körülbelül 3 25 millió emher áll fegyverben, és toSvábbi 80 millió dolgozik a fegyverke• zési iparban. j M/t /e/entene tSafTa a « csillagászati összegeket az emberiség és Ja civilizáció vívmányainak elpusztítá; sót sfeolgáló fegyverek helyeit békés J célokra fordítanák? Ha az utóbbi 20 J évben fegyv.eirkczésre fordított összeJ get az elmaradott országok fejlcszté1 sere fordították volna, ezek az orszá3 gólt ma az egy főre eső termelés és 3 fogyasztás tekintetében olyan szinten í állnának, mint az USA 1937-ben Ha 3 a haditermelés célját szolgáló kutntá• sokra lefoglalt tudósokat békés célok • szolgálatába állítanák, pár év lefor" gása alatt olyan, évente több millió áldozatot követelő betegségeket győz' hetnénk le, mint a tüdőbaj, rák stb. A Csongrád megyei Talarozc éa Épitö Vállalat szegedi munkahelyre építésvezetőtkerns azonnali belépésre. A munkakör ellátásához építészmérnöki. vagy technikust képesítés szükséges. A felvételnél se építészmérnöki oklevéllel és épltölpsrt gyakorlattal rendelkezők előnyben részelülnek. Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen a vállalat Igazgatójánál Hmv.-hely, Tancsköztársaság u. 5». H. 76031 A fegyverkezés nemcsak sokba, de egyre többe ls kerül. A fegyverkezési kiadások rohamos növekedéséről tanúskodnak az alábbi adatok: 1929-ben a világon 4.2 milliárd, 1962-ben már 130 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre. Az USA-ban az 1. világháború éveiben nem egészen 4 dollár volt az évi egy főre eső katonai kiadások összege, ma — béke idején — több mint 260 dollár. A fegyverkezési hajsza az extraprofit fontos forrása lett a legnagyobb monopóliumok számára. A hadiiparban foglalkoztatott tőkék a polgári termelésben befektetett tőkékhez képest 50—100 százalékkal magasabb profitot eredményeznek. Az óriásivá nőtt hadiiparnak igazolnia kell létét, hogy azonos szinten tarthassák, sőt növelhessék a költségvetési juttatásokat és hadimegrendeléseket, ezért a "kommunista agresszió«-lól való félelmet mesterségesen szítják A hadiipari monopóliumok érdokvédelmezői minden erejükkel igyekeznek megindokolni a nagy katonai kiadások szükségességét Mesterséges pszichózist teremtenek a tömegek megfélemlítésére, hogy a számukra busás hasznot biztosító gazdaságpolitikát indokolják. A New York Post kommentátora a láp egyik tavalyi számában erről cinikusan így ír: »A legutóbbi berlini események talán jól jöttek, hogy igazolni és még erőteljesebbé lehessen tenni az új háborús mcgrcndcMrék iránti kövzteléteket.*< Egy másik cikkíró így kezdi rikkét: "Ha nem került volna sor a berlini válságra, ki kellett volna találni A különböze Xtt dasági elméletekkel is indokolják a fegyverkezés szükségességét. Arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy csak a felduzzasztott katonai költségvetés révén lehet a foglalkoztatottságot a szükséges színvonalon tartani, a gazdasági élet egyensúlyét biztosítani; és a leszerelés gazdasági válságot, termelés-visszaesést, munkanélküliséget, a lakosság életszínvonalának süllyedését idézi elő. A tőkés újratermelés egyik alapvető ellentmondása abban összegezhető! hogy a termelési kapacitások sokkal gyorsabban nőnek, mint az ezen kapacitások által előállított termékek iránti kereslet Ennek szükségszerű következménye, hogy a termelő kapacitások egy jelentős része kihasználatlan. A probléma tehát az: hogyan lehet többletkeresletet teremteni a kapacitások jobb kihasználására? Azáltal, hogy olyan iparágakban teremtenek pótlólagos keresletet, amelyek termékel a piacon árukként nem jelennek meg, növekedhet a vásárlóerő, ami a termelés növekedését eredményezi. Polgári teoretikusok szerint a fegyverkezés keresletteremtő hatású, tehát a gazdasági növekedésre ösztönzőleg hat Ezen teóriák lényege a következőkben foglalható össze: A fegyverkezés eredményeképpen 1. nő a termelés a hadicélokra termelő iparágakban; 2. emelkedik a termelés a fegyverkezés számára dolgozó, a fegyverkezési iparágakkal kooperáló iparágakban. 3. mind a hadiipari üzemekben, mind a kooperáló Iparágakban nő a foglalkoztatottság. ezek bére u fogyasztási cikkeket előállító iparágak felé pótlólagos keresletként, tőbblet-vásárlóeröként Jelentkezik. A frovvertsíít rtfmenefileo és A fegyverkezés korlátozottan valóban élénkíthati a konjunktúrát. ideiglenesen elodázhatja a gazdasági válságot és csökkentheti mélységét. Azzal, hopv a finánctőkét állam olyan profi l Jövedelmeket von be a költségvetésbe. melyeknek egy részét nem költötték volna el (ugyanis a tőketulajdonon alapuló elosztás aránytalansága. így a fizetőképes kereslet korlátozottsága miatt a profil egy részét időnként nem lehet teljes esészébeti <&