Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-09 / 288. szám

Csütörtök, 1962. december 169. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A fodrászüzletek tiszták — a törülközőkkel baj van GYERMEKEK OTTHONA Az utóbbi időben — mint ismeretes — sokat csinosod­tak a szegedi fodrászüzletek. A fodrász vállalat, valamint a kozmetikai és fodrászipari szövetkezet az elmúlt két év alatt nagy gondot fordított az üzletek korszerűsítésére, csinosítására. Ez elsősorban a szegedi lányok és asszonyok érdekében történt. Korábban több nő szóvá tette a fodrászüzletek tiszta­ságát. Különösen a törülkö­zőkre panaszkodtak. Elmond­ták, hogy hét végén piszkos törülközőt használnak a fod­rászok. Dr. Völgyesi János tisztifőorvossal útrakeltünk, s megnéztük, a panaszokat hogyan orvosolták a fodrász vállalatok. Körutunkon sok fodrász­üzletet felkerestünk. Általá­nos véleményként elmondhat, juk, hogy sokat javult a fod­rászüzletek tisztasága. A fod­rász vállalat l-es számú, An­na-kúti üzletéven — igaz, hét eleje volt — ragyogó tisztasá­got találtunk. A legkisebb festékes üveg is a helyén volt, s a törülközők tisztaságával kapcsolatban sem lehetett ki­fogás. A vendégekkel, valr.­mint a fodrásznőkkel történt beszélgetés után azonban nem a legkedvezőbb kép alakult ki. Átlagosan 40—50 vendéget szolgálnak ki naponta s törül­közőkészlet ezzel nem áll arányban. Egyszerű számítás, sai megtudtuk, hogy egy tö­rülközőt 4—5 vendég használ. Ez pedig nem megengedhető. S a gyakorlatban általában még ennél is több vendég ki­szolgálásánál használnak egy törülközőt. A fodrászok el­mondták, hogy a korábbi évektől eltérően a vállalat textíliából minden igényt ki­elégít, tehát csak kérniök kell, s kapnak törülközőt. Ez­zel a lehetőséggel a vendégek érdekében élniök kellene a fodrászoknak! Hasonló a helyzet a ktsz 2-es számú, Takaréktár utcai fodrászüzletében. Itt a mani­kűrös számolt be érdekes, fi­gyelemreméltó tényekről. El­mondta, hogy általában két vendég kézápolásánál hasz­nál egy kendőt, de — szavai­val élve —, ha piszkos a vendég keze, szelyenként cse­réli. Ebből tehát az követke­zik, hogy az jár jól, s azt szolgálják ki tisztességesen a ktsz 2-es üzletében, aki pisz­kos kézzel lép az üzletbe. Szeged legmodernebb, Baj­csy-Zsilinszky utcai 13-as szá­mú üzletében is 4—5 vendég­re jut egy tiszta törülköző. A vendégek ezt többször szó­vá tették, sőt a panasz­könyvbe is feljegyezték sérel­müket. A törülközők gyártásának technológiájára panaszkod­nak a fodrászok. Elmondták ugyanis, hogy néhány törül­köző mosás után is kellemet­len illatú. A korszerű fod­rászüzlet kozmetikai részle­gében hetenként 300 kendőt "használnak el*. Rövid szá­mítás után kiderült, hogy a fodrászüzletben lényegesen több vendég fordul meg, mint a kozmetikán, s itt hetenként 100 törülközőt váltanak. Nagy általánosságban el­mondhatjuk. hogy az üzletek tisztasága kielégítő, sok he­lyen szinte kifogástalan. Jó lenne egy következő körút al. kai mával ugyanerről beszá­molni a törülközőkkel kap­csolatban is. H. Zs. (Liebmann felv.) Szegeden egy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a korszerű bölcsődét a Petőfi Sándor sugárúton. A környék lakói, s főleg az apróságok rövid idő alatt megszerették, s második otthonuknak tekintik a kedves helyet. Az édesanyák véle­ménye szerint az ápolónők igen lelkiismeretesen gondozzák, ápolják gyermekei­ket. Ezzel magyarázható a bölcsőde iránti nagy érdeklődés. A bölcsőde 40 férő­helye mindig foglalt. Felvételünk kedves pillanatot örökített meg: a bölcsőde kis lakóit az ápolónők útra készítik — s még a frizurákra is gondot fordítanak. Jáhsszunk valami másH... Mikor házasodhassanak a fiatalok ? ORSZÁGOS vitára bocsá­tották Lengyelországban az új családjogi törvényterveze­tet, amely többek között az eddigi 18. évről a férfiaknál 21 évre akarja emelni a há­zasságkötés engedélyezéséhez szükséges alsó korhatárt. A jogászok ezt a módosító in­dítványt azzal támasztották alá, hogy a társadalom köte­lessége megakadályozni az elhamarkodott házasságokat, amelyek nemcsak a házas­társak. hanem születendő gyermekeik számára is bol­dogtalanná teszik a jövőt. Ilyen értelemben még több más érvet is felhoztak a tör­vénytervezet mellett. A Lengyel Szocialista Ifjú­sági Szövetség ezzel szemben kijelentette, hogy nem ért egyet a törvénytervezettel. Marian Renke, a szövetség központi bizottságának első titkára a Walka Mlodych cí­mű lapban véleményét rész­letesen ki is fejtette. Szerin­te a jogászok bonyolult tár­sadalmi problémát admi­nisztrációs intézkedéssel akarnak megoldani. Ezen túl­menően pedig az alsó korha­tár felemelése ellentétes az ifjúság gyorsabb érésének vi­lágszerte megfigyelhető ob­jektív folyamatával. Egyéb­ként is a probléma Lengyel­országban nem számottevő, Jó tanácsok a kézápoláshoz Télen különösen sok házi­asszony, dolgozó nő panasz­kodik azért, hogy eldurvul kezük. A zöldségkaparás, a cipőtisztítás, a padlókefélés eldurvítja, érdessé teszi a ke­zet, és mégsem kell elhanya­golt kézzel járnunk, ha be­tartjuk a következő jó taná­csokat. A kézmosásról külön kell beszélnünk. Az első, legfon­tosabb tudnivaló, hogy min­den esetben jóminőségű pipe­reszappannal mossunk kezet, s alaposan öblítsük le, majd teljesen szárazra törüljük meg kezünket. Ha a napi munka után nagyon bepisz­kolódott a kéz, esetleg szén­por vagy más anyag any­nyira telepedett a tenyér ráncaiba, és még a kefe is nehezen viszi ki, ilyenkor se­gít a mosogatópor. A kezet mosás után ilyenkor minden esetben zsíros krémmel ken­jük be. Nagymosás után, ha kiázott a kéz, langyos ét­olajos áztatás 10—15 perc alatt csodákat művel. A há­ziasszony kezét igen gyakran fehéríteni is kell. Kitűnő bőrfinomító- és fehérítőszert készíthetünk házilag is, fél­daci glicerin, 2 és fél deci víz és egy fél citrom levéből. Ezzel este bekenjük a kezet és éjszakára kesztyűt húzunk. A nyirkos kéz kellemetlen és többnyire idegesség idézi elő. Ezen is lehet segíteni, sosborszeszes bedörzsöléssel kézmosás után. Sósborszesz helyett 5 kávéskanál citrom­lé és egy kávéskanál alkohol keverékét is használhatjuk. A hideg, meggémberedett kéz legjobb gyógyszere a masszázs, és a torna. Az uj­jakat mindig az újhegytől a tenyér irányába masszíroz­zuk, majd utána néhány rázó mozdulattal lazítsuk és zsíros krémmel jól kenjük be ke­zünket Poroszlai Rudolf né mert jelenleg például a fér­jeknek mindössze 0,13 száza­léka fiatalabb a 20 évnél. A JOGÁSZOK — muta­tott rá Renke — nem veszik figyelembe, hogy a házasság sok jól kereső fiatalembernél éppen a stabilizáció fontos tényezője. Ugyanakkor olyan helyzetet akarnak teremteni, amelyben a fiatal nagykorú a törvény előtt teljes felelős­séggel tartozik, de saját sor­sáról nem dönthet. A 18. életévében történő nagyko­rúsítás az ifjúsági forradal­mi mozgalom sokéves har­cának eredménye, és kifejezi a népi hatalom bizalmát az ifjúság iránt. Ha a tervezet törvényerőre lépne, Lengyelország lenne az egyetlen szocialista állam, amelyben ilyen jogi norma érvényesülne. Ezt pedig sem ifjúságunk különös éretlen­sége, sem pedig a válások nyugtalanító helyzete nem indokolja — hangsúlyozza Marian Renke. Harminc évvel ezelőtt je­lent meg és akkoriban diva­tos társalgási témának szá­mított Jan Huizinga könyve, a Homo ludens (A játékos ember). A holland tudós azt bizonygatta, hogy az ember alapjában játékos lény, a kultúra magasrendű játék, s a művelt emberre az jellem­ző, hogy "betartja a játék­szabályokat*. Nem sok értelme lenne vi­tába szállni ezzel az idealis­ta elmélettel, amely semmi­be veszi a társadalmi fejlő­dés valóban döntő mozgató­erőit, amilyen a kizsákmá­nyolás ellen folytatott küz­delem, vagy a termelőerők és termelési viszonyok kapcso­lata. Huizinga könnyen cá­folható könyvének más a je­lentősége. Az. hogy ráirá­nyította a figyelmet a játék fontosságára az ember s nemcsak a gyermek, hanem a felnőtt életében is. Ko­rábban ugyanis kiváló gon­dolkodók, mint Kant, Schil­ler, Spencer csak a gyerme­kek játékösztönének okait és formáit kutatták. Ma már sokkal többet tu­dunk erről az érdekes tevé­kenységről, mint amennyit Huizinga szellemessége — és tévedése — feltárt. Érdemes röviden áttekinteni a játék élettanának és lélektanának szinte beláthatatlan biro­dalmát. Mozgásgyakorlat Minden állat kis korában játékos. Mivel szülei gon­doskodnak róla, sok fölös mozgási energiával rendelke­zik. Ezt vezeti le ugrándozá­sában. kergetőzésben, dula­kodásban. Az állatóvoda la­kói — kis mackók, oroszlán­könykök, őzek. kutyák — gyereket, felnőttet órá­kon át szórakoztatnak azzal, hogy »nem férnek a bőrük­ben*. Az egészséges kisgyerek is ezért nyúl mindenhez, szün­telenül jön-megy és tesz­vesz, mint a motolla. A játékosság első megnyil­vánulása tehát: a fölös ener­gia levezetése a mozgásban, egyben újabb mozgások be­gyakorlása. Képzelet Fekete Akik jól gyűjtik forintjaikat Az iskolások nemcsak a betűvetés tudományát, vagy a magasabb ismereteket, ha­nem fillérjeiket, forintjaikat is rendszercsen gyűjtik. A fiatalok takarékossági moz­galmába az 1962—63. iskolai évben eddig 1 679 000 tanuló kapcsolódott be; számuk 10 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor volt. November vé­géig, három hónap alatt, a múlt évinél 5 millióval töb­bet, összesen 28 millió forin­tot váltottak takarékbélyeg­re a gyerekek. A statisztikai adatokat vizsgálva kitűnik, hogy a vi­déki gyerekek takarékosab­bak a budapestieknél. A fő­városban 449 iskola 285 000 növendéke négy és fél millió forintot, 5723 vidéki iskola 1394 tanulója pedig már 23,5 millió forintot gyűjtött össze. A vidékiek eredményességé­nek a titka abban rejlik, hogy a községi, a városi is­kolák tanulóinak többsége mielőbb szeretne megismer­kedni a fővárossal, s erre a célra gyűjtik forintjaikat Az 1962—63-as évad divat­újdonsága a fekete. Színház­ba, vacsorára, táncmulatsá­gokra, s más ünnepélyes al­kalmakra a legmegfelelőbb viselet. Az utóbbi esztendők­ben már-már leszoktunk er­ről a mindig elegáns, min­denkinek előnyös "színről*. Most, hogy a férfidivat is megszínesedett, a finom íz­lésű nők újra felveszik a ha­gyományos, örökké öltöztető fekete alkalmi ruhát. A régi fekete-fehér mellett, idén gyakori a színes díszí­tés is. Rajzunkon néhány si­került megoldást mutatunk: Háromnegyedes újjú, ma­gas nyakú dzsemperszabású felsőrész, fehér vastag fonal­lal átvarrott tűzésdíszítéssel. Csinos hozzá a divatos kerá­miagyöngy. Egybeszabott, enyhén svei­folt ruha, visszhajtott piével. A csíkos beállítás fehér-tür­kisz-terakotta jersev. Kiskosztüm könnyű szövet­ből, nagyon színes selyemsál­lal. Testhez szabott fekete, úgy­et; -délutáni T->ha*. ól szítéw aranysárga fémszálas beállítás. Fóti Margit Ezzel búcsút is mondha­tunk az állatóvoda mulatsá­gos népének. A bocs és a kiscica fejlődése gyorsabb, mint az emberé; az önfenn­tartás (élelemszerzés) és faj­fenntartás (utódgondozás) gondja hamar leköti az álla­tok minden energiáját. Az ember lassabban válik éret­té, felnőtté. Rengeteg ideje marad játékra. S ez a tevé­kenysége már nem merül ki egyszerű mozgásban, hanem a képzelet teszi kimerfthe­tetlenül gazdaggá. Felnőtt korunkban alig tudjuk át­érezni, mennyire eleven a gyermek játékvilága. Él a baba, a hintaló, zord erdő, néhány fa az udvaron, vi­haros tengeren hánykolódó hajó a fekvőhely... Ebben a fejlődési szakasz­ban a valóság megismerésé­nek és kiterjesztésének sze­repét tölti be a játék. Az északi-sarki útról, a kincs­keresésről, az indiánokról szóló olvasmány a játékban válik élménnyé. V télkedés Az ügyességi játékok — a bújócska tói a különféle tár­sasjátékokig — a versengés egészséges ösztönét fejlesz­tik. Nyerni jó, mert az élet­érzést, az erő tudatát fo­kozza, ha valaki felülkereke­dik ellenfelén. Micsoda öröm a gyereknek, ha háromszor egymás után dob hatot és elsőnek ér célba a társas­játék apró kockáin. S a fel­nőttnek is, ha győztesként fut át a célszalagon; nem ok nélkül nevezték a görögök versenyeiket olimpiai játé­koknak. A sportszerűség minden vetélkedés lényege, ezt feje­zi ki győztes és legyőzött baráti kézfogása. Szerencse és szenvedély A világirodalomban és az életben gyakran látjuk a felnőttek játékainak szenve­déllyé fajulását. Emiatt is különös, hogy olyan sokáig figyelmen kívül hagyta a fi­lozófia és a lélektan a "játé­kos embert* Sokféle játékban a szeren­cse a döntő mozzanat; nem tőlünk függ, milyen kártya­lapokat kapunk, vagy hányat mutat az eldobott kocka. Ám a szerencse nemcsak »vak*, hanem szeszélyes is — ebben rejlik csábító ere­je. Akik a szerencse forgan­dóságát úgy értelmezik, hogy egyszer okvetlenül az ő ja­vukra is kell fordulnia, té­vednek. Ilyen szabály vagy törvény nincs, a valószínű­ségszámítás szerint sok millió forintba kerül, amíg valaki biztosan elér egyetlen ötös találatot a lottón. Más játé­kokban viszont a szerencse akár az örökkévalóságig hi­székeny, makacs, elvakult üldözője ellen fordulhat. Ártatlan és hasznos a gyermek játéka, nem is fá­rad bele soha. A felnőtt ép­pen ellenkezőleg: pihenést, kikapcsolódást, szórakozást keres a játékban. Mást nem érdemes keresni, hajszolni benne, különben romboló szenvedéllyé válhat az em­beri természet egyik szép tulajdonsága, a játékos kedv és hajlam. Gycues István

Next

/
Thumbnails
Contents