Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-09 / 288. szám

Vasárnap, 1962. december 9. DÉL-MAGYARORSZÁG A békemozgalom kérdéseiről tárgyalt a népfront Csongrád megyei elnöksége SzakaaiÍB Árpád it részt vett a tanácskozáson A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságánalt elnöksége tegnap, szombaton délelőtt ülést tartott szegeden, a népfront Vörösmarty Utcai székházában. AZ ülésen részt vett és felszólalt Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Béketanács elnöke. Az Országos Béketanács képviseletében ott volt Zavagyi Lajos és Sándor István is. Az elnökségi ülésen behatóan tárgyalták a megye népfront bizottságainak békemozgalmi tevékenységét, továbbá, hogy a népffontbiZöttságok miként segítik a lakosság tájékoztatását az időszerű nemzetközi kérdésekről. Megállapították, hogy a megyében a népfrontbizottságok és aktivistáik eddig ls jelentós szerepet vállaltak az emberek tájékoztatásában, segítettek ébren tartani felelősségüket a békéért. Szükséges azonban tovább javítani a tájékoztatás és felvilágosítás tartalmát. Szóljon mindenütt és tnindig az értelemhez s az érzelemhez egyaránt a békeagitáció, mélyítse az emberekben, hogy hazánkban miként léhet és kell erősíteni a béke vllágfrontját. Az MSZMP VIII. kongresszusa — hangoztatta Szakasits Árpád, s mutatott rá az elnökségi ülés — az ország és népe további boldoguláséért megvalósítható, reális célokat tűzött ki. A pártkongresszus egész munkáját áthatotta a béke gondolata, s ez természetes is, mert a szocializmus lényegéből fakad. Békehaxcos és hazafias tett a pártkongresszus kÖ2boldogUlást szolgáló határozatának megvalósításáért dolgozni, bármilyen poszton is. Az elnökségi ülés rámutatott a többi között arra is, hogy különösen a tanyavidékeken szükséges szélesíteni az emberek sokirányú tájékoztatását. fi felelősök szemével előrehaladásunkat a gazdaságban, a politikában, az ideológiában, a2 egész társadalmi életben, Űs mégis: a negatív jelenségek miatt senki nem okolta általában "az* Hasznos dolog a felismerés Nem szükségszerű az apály a ruhagyár termelésében sem Tapasztalatból tudjuk, hogy az emberre gyorsan ráragad a bélyeg, sokkal gyorsabban, mint ahogy azután szabadulni tud tőle. A közelmúlt hónapok tanulsága szerint könnyen kerülhet bélyeg a gyár homlokára is. Például az újság révén, ha közhírré teszi, hogy baj van a termeléssel. így járt idén a Szegedi Ruhagyár ls. Az év elején, amikor egyszer ott jártam, nyomott hangulat, hibák, bajok és nagy-nagy elmaradás fogadott. Akkor riportban adtam tudtul, hogy sötét felhők tornyosulnak a ruhagyár egén, és aligha derül kl az év végéig. Voltak, akik akkor azt mondták: évek óta ismétlődő jelenség az apály más üzemek termelésében is. Ez alól úgy látszik nem kivétel a ruhagyár sem. Mások lelki szemeikkel már bélyeget láttak a gyár homlokzatán, ahol évek során hosszú ideig büszkélkedett az élüzem jelvény. Kerül háztáji hiba is Nem ismeretlen üzemeinkben a kritikus időszak évek, negyedévek, hónapok, sokszor még dekádok fordulóin sem. A sok évi tapasztalat azt tanúsítja: legnagyobb a termelési csúcs decemberben, s legmélyebb januárban. A hullámzásra többnyire számítanak a vállalatok vezetői s ezeket meg is indokolják. A ruhagyáriak sem szűkszavúak, ha az okok magyarázására kerül sor. Mitagadás, nagyon sokban igazuk van Az idén több külső tényező, előre nem láthatott nehézség gátolta a munkát. Sokszor nyersanyag- és kellékhiány, máskor a szűk gépi kapacitás. De azért kerül háztáji hiba is. Az év eleji nyomott hangulaton már régen túlvannak. A hibák is kevesebbek és kisebbek. A termelés húrját jól feszitették. Mondhatni szépen peng. Októberben, novemberben több mint 9 millió forintot törlesztettek az adósságból. A munka mai lendülete, a vezetők szerint, az üzemi nemes vetélkedés eredménye, amelyet állandósítani lehet Nagy dolog, hogy idáig eljutottak A kongresszusi verseny eredményeként a nagy lemaradásból már eléggé felvergődtek. December elsején az esedékes terv teljesítésében 98.5 százalékra álltak. De azért nem valószínű, hogy átugorják a mércét, és teljesítik a tervet. Vannak, akik még reménykednek, mások azt mondják, az is nagy dolog, hogy idáig eljutottak. A nagy év végi munkában nemcsak a tervteljesités a ma feladata, hanem az előrelátás, a jövő év jó előkészítése. Ebben a nagy munkatempóban igyekeznek valóra váltani a kongresszus útmutatását, tökéletesíteni a vállalatvezetés, a pártszervezetek, a tömegszervezetek munkáját. — Ütmutató volt számunkra a kongresszus munkastílusa — mondja Kelsch László, az üzemi pártbizottság termelési felelőse. — A kongresszus figyelmével az elvégzendő feladatolt felé fordult, ezt kell tennünk nekünk is. Ezért az üzemi párt-végrehajtóbizottság a mült héten megtárgyalta a karbantartó részleg munkáját. A jövő héten a kereskedelmi osztály tevékenységét vizsgálja meg. E két vállalati szerv munkája igen lényeges lesz abban a törekvésben, hogy a jövő év elején ne essen vissza a termelés. s Nyílt és Sszinte hangon — E végrehajtó bizottsági ülések — magyarázza Hegyi Kálmán alapszervezeti párttitkár — alkalmasak arra, hogy megvalósítsuk azt a nyílt és őszinte, a problémákat kendőzetlen valóságában feltáró hangot, amely a kongresszus öt napját jellemezte. Itt megvizsgáljuk a problémákat és világosan megmondjuk, hol a hiba, mi a tennivaló. így volt ez a TMK munkájával is, és így lesz a kereskedelmi osztály tevékenységének vizsgálatánál. A pártbizottság tudni akarja, hol tartunk az anyagbeszerzéssel, a megrendelésekkel, mert ez nagyon fontos a jövő év eleji munkánkban. Ha itt minden rendben van, nem lesz apály a ruhagyár termelésében. Szabó Sándor, az üzem főfŐmérnöke így beszél azokról az útmutatásokról, amelyek megszabják a tennivalókat a vállalat életében: — A mostani, úgy is mondhatnám közeli feladataink közül legfontosabb az éves terv teljesítése, a kongresszusi munkaverseny lendületének fenntartása 1963-ban is. Szeretnénk jól startolni az új esztendőben. Távolabbi céljaink pedig: megközelíteni, elérni a világszínvonalat gyárunk termelésében. Itt megállt egy pillanatra, gondolkodott, majd így folytatta: Nem lesz szégyenbélyeg a gyár homlokzatán — Igaz, a világszínvonal elérésének alapja három dologtól függ elsősorban: a korszerű technikától, technológiától, üzemszervezéstől. E három tényező elválaszthatatlan egymástól. Ezért nekünk most elsősorban néhány Igen fontos és modern konfekcióipari gépre lenne szükségünk. Ezek megkönynyítenék céljaink valóra váltását és az is, hogy ha a baráti országokban levő rokongyárakkal kicserélhetnénk rendszeresen tapasztalatainkat. Ezután arról beszélt, hogy a közelmúltban több külföldi szakember járt a Szegedi Ruhagyárban, s itt a beszélgetések során kölcsönösen felismerték, hogy mennyi sok átvenni-, átadnivaló van egymásnak munkamódszerben, üzemszervezésben, a meglevő technika tökéletesítésében. Az egymás eredményeinek rendszeresebb kicserélése közkinccsé tehetné mindazt, ami jó és hasznos amellyel közelebb lehetne jutni a világszínvonal eléréséhez. Szinte valamennyien azt magyarázták, hogy nem szükségszerű az apály a ruhagyár termelésében. Hasznos és jó dolog cz a felismerés és még jobb dolog, hogy ez párosul a vállalatvezetés, a pártszervezet s a munkások nagy többségének szorgalmas tevékenységével. Ezért remélhető, hogy 1903ban töretlen lesz a munka lendülete, és nem kerül szégyenbélyeg az élüzem cím helyére a gyár homlokzatán. Nagy Pál Volt a pártkongresszusT nak egy nagyon fontos Jellemző vonása, amelyre még a rólunk jót nem szívesen közlő nyugati tőkéssajtó is kénytelen-kelletlen felfigyelt. A kongresszus meghitt légkörére, nyílt, Őszinte szókimondására gondolunk. Az ellenségét — sőt, a fogyateide sereglett sok nyugati új- kosságok miatt a felelosséságíró, aki az egyes felszólalások szövegét nem sokkal elhangzása után kézhez kapta, nem tudott mit kezdeni u szövegekkel. De miben is fejlett ez a kendőzetlen Őszinteség? Burzsoá szemmel és észszel, elhisszük, mindez szokatlan és meglepő volt. Ott úgy áll a tétel: vagy kormánypárt; vagy ellenzék; vagy dicséret, vagy bírálat; vagy fenn, vagy lenn. Tudnivaló. hogy1 burzsoá ellenségeink és ellenfeleink egyebek között azzal is támadnak minket, hogy hazánkban egypárt-rendszer van, s mint ahogy ők mondják és feltételezik, emiatt nem érvényesülhet az alulról jövő észrevétel. Nos persze, aki a felszólalásokat azzal az igénynyel böngészte, akad-e köztük akár egyetlen egy is, amelyik részben vagy egészben a rendszert teszi kritika tárgyává, az csalódott. Ebben, a rendszer dolgában valóban nem hangzott el kritika. Éppenhogy azt tette szóvá valamennyi kritikus — a Központi Bizottság beszámolója, a Politikai Bizottság tagjainak felszólalása nem kevésbé és nem különben, mint a fizikai munkás, a termelőszövetkezeti elnök, a tudós, az író, a városi tanácselnök és a megyei párttitkár. — ami még nem eléggé szocialista. Vagyis a kritika tüze éppen az olyan jelenségek ellen irányult, amelyek a múlt örökléteként még megrekedtek minálunk is, amelyeket még nem sikerült teljesen száműznünk, s amelyek ilyenformán fékezik eléggé a demokratikus közszellem, s úrhatnámul, öiifrányesen, kiskirály módjára próbálnak »v«zetni*. Keményen bírálta a beszámoló az intrikának, a népszerűbb megfogalmazásban fúrásnak nevezett nyavalyát, mert ez nem felel meg annak az igaz- , , , , ságos igénynek, hogy minden get senki nem iparkodott át- embert munkája és magaUrhárftanl rajtunk kívül álló tása szerint ítéljenek meg, Kibővített ülést tartott az MSZMP szegedi járási bizottsága Tegnap délelőtt ülést tar- Ezután az eredményesebb tott az MSZMP szegedi já- munka és a kollektív irányírási bizottsága. A kibővített tás biztosítása érdekében a ülésen részt vettek a községi egységes pártvezetőségek titkárai, a községi tanácsok elnökei és a tömegszervezetek vezetői is. Török József, a járási pártbizottság első titkára számolt be a VIII. pártkongresszusról és az abból adódó feladatokról. járási pártbizottság négy állandó jellegű munkabizottságot választott tagjaiból. Ezzel mezőgazdasági szervezési, kulturális-egészségügyi, valamint ipari-kereskedelmi és felvásárlási munkabizottság alakult. évi Készül az 1964. mezőgazdasági építkezések tervkatalógusa A Földművelésügyi Minisztériumban már készül az 1964-ben tömeges kivitelezésre kerülő építkezési tervek katalógusa. A tavaly és az idén mér elkészítettek és üzemeltettek néhány kísérleti, úgynevezett prototípusépületet, s ezek tapasztalatait is figyelembe vették a katalógus útján széles körben ajánlott tervek végleges jóváhagyásénál. Mivel a katalógus rövidesen megjelenik, az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek elegendő idejük lesz, hogy gondosan kiválaszszák, és esetleg a helyi viszonyoknak megfelelően módosítsák a számukra legalkalmasabb terveket. Kizárólag olyan korszerű, megfelelően gépesíthető épületeket terveznek, amelyeknek valamivel nagyobb kivitelezési költsége bőségesen megtérül azzal, hogy a kedvezőbb tartási körülmények között az állatok sokkal jobban értékesítik a takarmányt. Ennek megfelelően valamennyi állattartó épületbe betervezték az önetetot és az önitatót, a takarmány- és trágyaszállítás gépesítését lehetővé tevő utakat. A sertésfiaztatókat például úgy tervezték meg, hogy a tervekbe már bevették az infravörös sugárzókat is. Az új épületek természetesen megkövetelik a járulékos beruházások — út-, víz- és villanyhálózat — megvalósítását is. A mezőgazdasági építkezések fejlődését mutatja az is, hogy a katalógus nagyobbrészt egységes, 12 méteres szélességű, belső tartóoszlopok nélküli épületek tervéi tartalmazza. Ez lehetővé teszi egyrészt, hogy az épületeket sorozatban gyártott, azonos elemekből állítsák majd össze, másrészt, hogy a gazdaság termelési irányának megváltozása esetén kisebb módosításokkal másféle állatok tartására alakíthassák át. (MTI) okokra, s ennekfolytán felmentvényt szerezni a felelősség súlya alól. Ellenkezőleg: a hibákról ls úgy beszéltünk, mint sajátjainkról, legalábbis olyan értelemben, hogy meglétükért részben mi tehetünk, mert nem elég következetesen harcolunk ellenük. A negatív jelenségek egy másik csoportja egyszerűen az idő rövidségéből származik: egy fél emberöltő alatt, amennyi a felszabadulás óta eltelt, nem lehetett minden vonatkozásban pótolni évszázadok mulasztásait, nem utolsósorban azért sem, mert bizony az ellenforradalom előtt sok hiba, kitéró lassította az előremenetelt. Akár így. akár úgy, a kongresszus alkotó légkörében nyoma sem volt a felelősségelhárításnak — itt a felelősök beszéltek és jelöltek utat. De nem úg>\ hogv egymaguk ők a felelősek, hanem úgy, hogy minden tekintetben az egész nép alkotó erőit vették számba, tehát nem holmi szűkkeblű vezetői szemlélet érvényesült, hanem olyanfajta, amely egyesítette a -lenn* és "fenn* kikristályosodó gondolatokat. IV agyon tanulságos újra -11 meg újra áttanulmányozni a kongresszus anyagát abból a szempontból is, vajon miként szolgáltat iskolapéldát a tárgyilagos őszinteségre. Szólni kell erről is, mert az ellenforradalom előtt mind a gőgös dicsekvés egyoldalúsága, mind a hibákban való meddő véjkálásra gyakorta yolt példa. Pártunk munkastílusa eredményesen leküzdötte a szaktárlánizmusra oly jellemző üres lelkendezést, nem kevésbé azt a revizionista szemléletmódot, amely az őszinteség egyetlen ismérvének azt tette meg, ki sorol íei drámai hangvétellel több hibát, miközben szót sem ejt az eredményekről. Most az eredmények és a fogyatékosságok számbavéte- szege, a hibák országos összelér.ck és összevetésének más gének is egyes összeadandói hangsúlya van, s ez az egyet- vannak. Ez természetes, bár len alkotó, serkentő aspek- mégsem volt mindig ily vilátus. A kongresszus először is gos. Ezért talál meghallgaszámot adhatott egy nagy tásra és megvalósításra történelmi tettről: hazánk- "fenn* minden -alulról* jóban befejeztük a szocializmus vő jó, kezdeményezés, és foralapjainak lerakását; beszá- dítva: azért számíthat henem pedig pletykák és rágalmak alapján. Élesen fellépett a pártkongresszus a bírálat elfojtására irányuló egyes kísérletek ellen, és például a szervezeti szabályzat módosítása egyebek között arra is irányult, hogy jobban kibontakoztathassa és hatékonyabbá tehesse pártunk éleiében a bírálatot. Az ideológiai és kulturális vonatkozásokban is több kritikai észrevétel hangzott el, olyan jelenségeket véve szemügyre, amelyek negatív szerepet töltenek be, s amelyekkel felvenni a harcot időszerűnek ítéltetik. E vázlatos felsorolás is láttatja, mennyi mindent bírált a pártkongresszus, miközben nagyszerű eredményeket és sikereket summázott. De a problémák felvetése nem pusztán a forma kedvéért történt, ahog an sok helyen úgy összegeznek egyegy időszakot, hogy -vannak eredmények, de még vannak hibák*. Aki napról napra figyelte a kongresszust — s ugyanerre vezet anyagainak újbóli elolvasása is —, azért nyugszik meg módfelett, mert meglátja, hogy a hibák és hiányosságok nem különállóan élnek a mi társadalmunkban. hanem az eredmények közvetlen árnyaiként. Áz ellenük való harc sikere tehát nem eevszerű elhatározás dolga, hogy napirendre tűzzük, és kész. hanem mindenféle külön napirendre tűzés nélkül, mindennapos munkánk jobb végzése: maga az eredményes harc a hibák ellen, miként az árnyak .ellen is nagyobb fénnyel keli" küzdeni. \ mi pedig a "fenrt*~f és ^ »lenn* szemléletbeli azonosulást illeti, ennek nyitja is a párt munkastílusa. Ami »alulról* a kritika tárgya, -felülről* is az, hisz' minden országos eredmény a sok-sok helyi eredmény öszmolhatott továbbá arról, hogy éves és több éves népgazdasági terveinket sorra-rendre teljesítettük, noha időközben több, előre nem látható, nagy összegű pótlólagos kiadás terhelte gazdasági életünket. Mondhatná valaki: nos, ha minden terv megvalósult, sőt túlteljesült, mit kellett hát egyáltalában fogyatékosságokról és nehézségekről beszélni. A párt szemléletmódjának gyümölcsöző vonása éppen ebben van: azok minden cél elérése közben, minden terve megvalósulása során nagyon is figyeli, kutatja. milyen erők hajtják lyeslésre és megvalósításra a néptömegek körében a pártvezetés és a kormány politikája. De ebbe a fogalomkörbe az is bele tartozik, hogv mostanában kevesebb a párthatározat és a kormányrendelet, ezért bátran lehet nem is mellékes részletkérdésekben helyi politikát vinni, kezdeményezni, mert ez nemhogy nem mond ellent a felső határozatoknak, hanem által megszabott keretek tartalommal való kitöltését képezik, mindenütt úgy, ahogy ott a legjobb, a tegcélvégre őket vagyis minden- 8Zerűbb. Ezt pedig úgy hív_ kor az egesz néppel számol . - - jók röviden: szocialista demokrácia. G most utalunk vissza arra, amiről cikkünk elején szóltunk. Érthető, teljességgel érthető, hogy a támint a történelem alkotójával, a szocializmus építőjével. Kötelessége hát megmondani, hogy egvben-másban — noha terveinket teljesítettük — még többre lettünk volna képesek, egybenmásban gyorsabban halad- jékozatlan nyugati megfigyehattunk volna előre Kritika ,6ket _ akjk u hazájuk. ez; ha úgv tetszik, önkritika ... , is. Ezért irányította a párt- ban "a kommunizmus szakkongresszus a reflektorfényt értőinek* számítanak — megbizonyos területekre, bevilá- lepte, amikor itt az, említett gítva zugokba is hogy való- iégkörrel találkJfetak. ök a ban minden erőt mozgásba , ,, , hozzon a szocializmus teljes szocializmuson egészen mást felépítésének előttünk álló értenek, és sehogysem tudják nagy munkájában. egyeztetni megrögződött gonI eszögezte a kongresszus, do,atalkat a ínyekkel, a depéldául, hogy minden mokráciának azzal az általászinten javítani kell a veze- nosan kiteljesedő levegőjétést, az iparban és a mező- vei, amely a mi életünket gazdaságban egyaránt; ostorozta a még fellelhető bürokratikus okvetetlenkedéseket. Ami közéletünket illeti, szó érte azoknak háza elejét, akiket még nem hatott át jellemzi. Minél több ilyenfajta meglepetés éri nyugati vendégeinket, annál jobb nekünk. Sz. I.