Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG CVütíSrtfiV t9C2. íemnttr C Folytatta munkáját a C§eh§zlorák KP XII. kongresszusa Szerdán reggel folytatta ta­nácskozását a' CSKP XII. kongresszusa. A küldöttek hosszantartó tapssal köszön­tötték Bolívia, Irak, Libanon és Norvégia Kommunista Pártjának küldötteit, akik szerdán először vettek részt a kongresszuson. Az újabb külföldi delegációk üdvözlé­se után a KB beszámolója feleti vitával folytatta mun­káját a kongresszus. Az ország legnagyobb lé­tesítményének, a kelet-szlo­yákiaj vasműnek igazgatója, Jaroslav Knizka, felszólalása után Antonln Krcek, a prá­gai pártbizottság első titkára hangsúlyozta az adminisztra­tívapparátus megnövekedé­sének káros hatását — Prá­gában — mondotta — némi­leg enyhítette a helyzetet bi­zonyos adminisztratív szer­vek összevonása. De még rendkívül sok vállalati igaz­gatóság és egyéb szerv össz­pontosul a fővárosban. J5 problémát különböző intéz­kedésekkel próbálják most enyhíteni. Jozef Plofliar miniszter, a Csehszlovák Néppárt elnöke köszöntötte ezután a kong­resszust A szünet után a Lengyel és a Francia Komunista Párt képviselője köszöntöt­te a kongresszust Ezután Vu Hsziu-csuan, & Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kínai nép nevében üdvözöl­te a Csehszlovák Kommu­nista Párt XII. kongresszu­sát és a csehszlovák népet, majd kijelentette: sajnála­tos, hogy az önök kongresz­szusa, megismételve a pro­letár nemzetközi egységet megbontó eljárást nyílt és egyoldalú támadást indí­tott az Albán Munkapárt ellen. Ez csak a legmélyebb sajnálkozást válthatja ki bennünk, őszintén nemél­jük, hogy mindannyian, — szem előtt tartva a pro­letár forradalom és az anti­imperialista harc közös ér­dekelt —, a moszkvai nyi­latkozat által leszögezett, a. i estvéri pártok és országok kapcsolatait vezérlő elvek szellemében kiküszöböljük a nézeteltéréseket és meg­erőstíjük egységünket. Vu Hsziu-csuan végül felolvasta a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának üdvözletét. Moszkvában helyreállítják a szabadsá*-obeliszket Az Izvesztyija keddi szá­ma hírt ad arról, hogy ha­marosan helyreállítják Moszkvában a szabadság obe­liszket, ezt a történelmi em­lékmüvet, amelyet a szemé­lyi kultusz Idején távolítot­tak el és zúzlak szét. A szovjet alkotmányt Jel­képező obeliszket Vlagyimir Iljics Lenin kezdeményezé­sére állították fel, és 1918. november 7-én. az októberi forradalom első évforduló­ján avatták fel ünnepélye­sen. Szovjet—am er i kai űrkutatási Morozov szovjet és Stevenson amerikai küldött az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottságában szerdán bejelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tu­dományos űrkutatási egyezményt kötött, amelynek keretében közös kísérleteket folytatnak majd a meteorológiai viszonyok és a Föld mágneses terének vizsgálatával kapcsolatban. Az egyezmény a szovjet és az ame­rikai tudósok ez év júniusában folyta­tott sorozatos tárgyalásain jött létre. egyezmeny Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ­megbízottja, és Stevenson, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője szer­dán megküldték U Thant ENSZ-főtitkár­nak a világűr békés felhasználása terén való együttműködésről szóló egyezmény dokumentumait. Zorin és Stevenson kérte, hogy V Thant, az ENSZ hivatalos dokumen­tumaiként küdje meg az említett ok­mányokat a világszervezet tagjainak. B nyugatnémet szociáldemokraták készek részt venni Adenauer úl kormányában Tito elnök operaelőadást tekintett meg a Kremlben A Német Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportja demokratából álló Adenauer­szerdán elvben jóváhagyta, hogy további tárgyalásokat foly- kormány megalakulását ha­tassanak a Kereszténydemokrata Unióval egy új koalíciós marosan be is jelentik. kormány megalakításáról. A nyolcórás ülés után elfogadott « nagy kérdés természe­hatarozatot 17S képviselő szavazta meg, az ellenszavazatok ók tesen továbbra is az, száma 12 volt, négyen tartózkodtak a szavazástól. hogy megmenekült-e A szociáldemokraták vezetősége által kijelölt tárgyaló- távozási kötelezettségétől bizottság csütörtökön délelőtt folytatja koalíciós megbeszé- Adenauer, illetve, hogy a léseit Adenauer kancellárral. szociáldemokraták támogatá­... . . . , . , .. sa mennyire hozta rendbe a E l kell ismerni, váratlan több szabad demokrata parti Kereszténydemokrata Unió fordulat volt a Német miniszter bevonásával, mint „szénáját„. Annál is inkább Szociáldemokrata Párt eddig. nehéz megfelelő következte­"pálíordulása*. az, hogy ez » z FDP — ez a Szabad téseket levonni a két párt ko­az eddig élesen ellen- Demokrata Párt né- alíciójából, mert hiszen a zéki magAtartást tanúsí- met nevének rövidíté- szociáldemokraták politikájá­tó párt kész kilenc mi- se — csak részbon számított nak eddigi alapja az éles és nttzteri tárca birtoklásának helyesen. Strausst tényleg hajthatatlannak látszó Aden­reményében koalíciós partne- »kilőtték« a kormányból, vi- auer-ellenesség volt. A nyu­ri szerepet vállalni az új és szont a szociáldemokraták, gat-európai szociáldemokra­ismét Adenauer vezetésével akik türelmetlenül lesték az ta pártok elképzelései szerint megalakuló nyugatnémet kor- alkalmat, hogyan lehetne né- a német szociáldemokraták­mányban. hány miniszteri bársonyszék- nak meg kellett volna várni­A bonni kormányválság, re szert tenni — "átejtették* uk Adenauer detronizálását mint köztudott, körülbelül őket: hivatkozással arra, és azután jelentkezni "aján­két heto robbant ki: a Sza- hogy a CDU—CSU 242 képvi- lataikkal*. Ebben az esetben bad Demokrata Párt, amely selője *szilárd egységet* al- legalábbis egyenlő feltéte­addig öt minisztere révén kothat a 190 szociáldemokra- lekkel alakíthattak volna koa­vett részt az Adenauer-kor- ta párti »honatyával* és ezzel llciós kormányt, s lehetősé­mányban, követelte a »Der »stabil« alapot biztosíthat az gük lett volna az új kormány Spiegel—üggyel kapcsolatban új Adenauer-kormánynak, politikáját erőteljesen a rea­kompromittált Strauss had- megkezdték az alkudozást az litások irányába kényszeríte­ügyminiszter lemondását. Mi- agg kancellárral. Az ered- ni. Így azonban a keresztény-fia, amelyet — mondotta — hogy után Adenauer kezdetben mény Ismert: Adenauer *ha- demokraták azok, akik úgu , nem sok hajlandóságot muta- rapott* a hirtelen jött aján- vélekedhetnek, hogy szívessel tott Strauss eltávolítására, az latra, mert hiszen a szociál- get tettek a szociáldemokra­öt szabad demokrata párti demokraták — legalábbis át- táknak, akik csupán "másod­miniszter lemondott. menetileg — valóban hatha- rendű állampolgárok* a kor­A Szabad Demokrata Párt tós támogatást nyújthatnak mányban. vezetői azt gondolták, hogy számára s ráadásul lényege- » z események menetét két legyet ütnek egy csapás- sen kedvezőbb feltételek mel- J\ ideig-óráig fel lehet ra: elérik Strauss kizárását lett, mint az állítólag legtöbb tartóztatni, megakadá­a kormányból és, mivel volt nácit tömörítő és csak lyozni azonban nem. A né­Adenauer pártjának, a CDU- 67 képviselővel rendelkező met szociáldemokraták hata­nak és a vele együttműködő Szabad Demokrata Fárt. Az loméhsége ezek szerint csak CSU-nak nincs abszolút par- "üzlet* létrejött s ha a most ideig-óráig taszi még lehető­lamenti többsége, ismét csak távol-keleti körútjáról haza- vé a mind tarthatatlanabb a szabad demokraták közre- tért Lübke köztársasági el- adenaueri "koncepciók* érvé­működésével alakíthat csu- nök "alkotmányos áldását nyesülését, azonban semmi­pán kormányt — ha lehet, adja* a szociáldemokraták képpen sem akadályozhatja és a Kereszténydemokrata meg egy reálisabb nyugatné­Unió "frigyére*, az új össze- met politika belátható időn tételű és 9 szociáldemokratá- belüli kibontakozását. ból, valamint 11 keresztény- Ferényi István Az SZKP tapasztalatai alapvető fontosságúak Az Olasz KP szerdai ülésén folytatta a beszámoló feletti vitát Az Olasz Kommunista Párt ső hősi időszakára, nemcsak X. kongresszusának szerda Sztálingrád hőseire, hanem délelőtti ülésén folytatódott a arra is, amikor az SZKP vita Palmiro Togliatti beszá- 1956-ban bátran feltárta és mólója felett. kijavította a múlt hibáit, — A délelőtti ülésen szólalt « u. *zcI" fel Giancarlo Pajetta, az le™TÖ1 tanúskodik , ... Bennünket — hangoztatta Olasz Kommunista Part tat- Pajette _ nem túlságosan kára, aki kifejezte az olasz foglalkoztat az az erőfeszítés, kommunisták teljes egyetér- amellyel az albán vezetők a tését a Szovjetuniónak a Ka- marxizmus nagy mesterei ­rib-tenger térségében kirob- nek akarják magukat kildál­bant válság idején tett lépé- tani. Ami bennünket foglal­seival. koztat, az az, hogy vajon A szónok ezután a kubai miért támogatják őket Hadd kérdésről beszélt, leszögezte: emlékeztessek arra — mon­mi is hiszünk a kubai nép hő- dotta a szónok —, hogy a siességében, de tudjuk, hogy mj pártunk az elsők között a Szovjetunió, amikor nem- mslt, amely polemizált a ju­régiben a válság idején meg- goszláv vezetőkkel és bírálta mentette a békét, ezzel együtt a jugoszláv kommunisták ő védte meg a kubai nép programját. Gyakran kül­szabadságáf is. dünk delegációkat Jugoszlá­Az OKP titkára a to- viába, amelyek sok esetben vábbiakban Kozlovnak, az vitatkoznak a jugoszlávokkal SZKP Központi Bizottsága az 0tt tapasztaltakról. Meg titkárának beszédét méltat- kell azért azt is mondani, delegációink, amikor áthatott a békés együttélés jugoszláv üzemeket látogat­politikájába vetett őszinte hit tok, sehol sem találták kapi­és bizalom. Hruscsov neve — talistákat. folytatta Pajetta — az egy- Pajetta ezután kijelentette: szerű olasz emberek tudatá- Hruscsov és Tito elvtársak­ban összefonódik a béke fo- nak — akik most Moszkvá­galmával. ban megbeszéléseket folytat­— A mi számunkra, akik a nak — kívánjuk, hogy újabb szocializmus olasz útját jár- lépéssel vigyék előre a két juk, alapvető fontosságúak a Szovjetuniónak, tehát az el­ső proletárállamnak és Le­nin pártjának tapasztalatai. Ebben a vonatkozásban nem­csak az 1917-es dicső forra­dalomra gondolunk, nemcsak a szocializmus építésének el­közötti kapcsolatok ország ügyét. Az Olasz Kommunista Párt titkárának felszólalása után az ország különböző vidékeiről érkezett parasz­tok, feles bérlők küldöttsége üdvözölte a kongresszust. Tito jugoszláv elnök, Rankovics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, Veszelinov, a szerb nemzet­gyűlés elnöke, Krajacic, a horvát végrehajtó tanács alelnöke, és Mijatovics moszkvai jugoszláv nagykö­vet szerdán este a Kreml kongresszusi palotájában megtekintette Verdi: Álar­cosbál című operájának elő­adását. Ott volt az előadáson Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a szovjet Miniszterta­nács elnöke és felesége, to­vábbá Alekszej Koszigin, Anasztasz Mikojan, Alekszej Adzsubej, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsa külügyi bizottságá­nak tagja és felesége. Az előadás után Hruscsov és Tito megtekintette a kongresszusi palotát. (MTI) é/lif csinállak a kanadai képviselők Párizsban ? A kanodul Mont­realban megjelenő francia nyelvű La Presse nevű lay munkatársa, Jean Charpemier azzal vádolt négy ka­nadai szenátort és tizenegy parla­menti képviselőt, Place Pigallemu- la, hogy -meg latéiban töltötték, sem ítélhette pá­bárh ilgyck társa- rizsi magalartásu­ságu ban. Nappal kat, mert ő maga folyton be volt rúgva, és hazajö­vet a repülőgépen aludta ki a má­morát*. A kanadai adó­peilig aludtak. Az újságíró cik­ke hatalmas vi­hart robbantott ki a kanadai parla­mentben. A 15 po­hogy legutóbb, mi- litikus, akiket ott- fizetők most azon kor kiküldték őket hon a feleségük is tanakodnak, vajon a NATO párizsi alaposan kérdőre » honatyák joggal értekezletére, gon- . úlsáríró köUik-« az állam­dosan kerülték az V°n'' J" polgárok adóját üléstermet, fijsza- skalpját köreteit, párizsi kéjuta­káikat éheikben a es azt áhítják ró- zásra? Románia alig két évtizede még ° egyike volt a gaz­daságilag elmaradott országoknak. Ma viszont az ENSZ hivatalos közlemé­nyei ls a fejlődő európai országok kö­zött emlegetik. E dinamikus fejlődés ütemére jellemző, hogy az ország ipa­ra ma nem egészen két hónap alatt termel ugyanannyit, mint 12 évvel ez­előtt egy egész esztendőben. Románia az utóbbi évtizedben behozta az ipa­rilag fejlett országokkal szemben mu­tatkozó lemaradása egy részét, s nem sok idő kell hozzá, hogy mind az egy főre eső termelésben, mind a fogyasz­tásban utolérje azokat. Ha pedig fi­gyelembe vesszük, hogy a kapitalista táborban a gazdaságilag fejlett és az iparilag elmaradott országok közötti távolság ugyanebben az évtizedben tovább növekedett, a román népgaz­daságban bekövetkezett fejlődés még szembetűnőbb. Mivel magyarázható a román nép­gazdaság ilyen gyorsütemű fejlődése, amit egyes nyugati közgazdászok ro­mán "csodának* kezdenek nevezni? Amikor a párt 1945-ben kidoi­r gozta Romama iparosításának a programját, Gh. Gheorghiu-Dej leszögezte: "Az ország természeti kincseinek ésszerű kihasz­nálására alapozott, s a belső szükség­leteknek, valamint a szomszédos álla­mokkal folytatott egészséges kereske­delmi kapcsolatokból fakadó lehetősé­geknek megfelelően fejlesztett, erős nehézipar az a tengely, amely körül az ország gazdasági élete új feltételek mellett fog fejlődni*. Ennek az előrelátó programnak kö­vetkezetes megvalósítása szülte az or­I szág iparosításában elért eredménye­1 ket. A román „csoda" S éppen ezt nem akarják, vagy nem képesek megérteni a nyugati hírma­gyarázók. Románia iparosításának meglepő sikereit kizárólag az ország nyersanyag-készletével hozzák össze­függésbe. Elfeledkeznek róla, hogy a háború előtt is megvoltak ezek a nyersanyagok, de Románia akkor mégis gazdaságilag éppen olyan fejletlen ország volt, mint nem egy állam ma is a szocialista tá­boron kívül, s amelyek ugyaticsak bő­velkednek természeti kincsekben. Románia azonban, a felszabadulás után, alapanyaggyártó iparának fej­lesztése, valamint népgazdasága egyéb szükségleteinek távlati biztosítása ér­dekében, jelentős erőfeszítéseket tett. Csupán az 1954—1959-es évele között 8 milliárd lejt fordított geológiai ku­tatásokra, az 1960—1965 közötti terv­időszakban pedig további 12 milliárd lejt irányzott elő ugyanerre a célra. Ezek a milliárdok pedig nem a ter­mészet valamilyen ajándékai, hanem a nép munkájának gyümölcse, melyet saját jólétének további emelé&ére for­dít. Az alapanyaggyártó azonban egymagában nem oldja meg az iparosítás kérdését. A nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy ezen túlmenően — a szocialista iparosítás módszereinők megfelelően — biztosí­tani kell az ország természeti kincsei­nek minél gazdaságosabb kihasználá­sát A nyersolajból nyert termékek ér­téke például 1960-ban 17 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben; egy köbméter faanyagból nyert termelési érték pedig 66 százalékkal emelkedett ugyanebben az időben. Ezek az ada­tok viszont nem csupán a nyersanya­gok gazdaságosabb kihasználásának a mutatói, de egyszersmind a szocialista iparosítás jellemzői is. A nyersanyagok ilyen magas fokú értékesítése ugyanakkor parancsolóan előírja a feldolgozó ipar különböző ágazatainak arányos fejlesztését, az üzemek gyártási technológiájának korszerűsítését, ezen belül is elsősor­ban a gépgyártás fejlesztését, mely nélkül az ország iparosítása el sem képzelhető. Végső soron® román ípar fei15­° dése azon a modern iparosítási elven nyugszik, mely az egész népgazdaság sokrétű és harmo­nikus fejlesztését írja elő,' s amely egyben megköveteli az ország termé­szeti és gazdasági javainak a legtel­jesebb kihasználását Az a tény pedig, hogy Románia ezen az úton haladva ilyen nagy eredmé­nyeket ért el, a szocialista iparosítás magasabbrendűségénck a bizonyítéka. Igazolása egyben annak is, hogy csak­is a szocialista világrendszer kereté­ben lehet felszámolni a gazdasági élet alakulásának azt az egyoldalúságát, melyre a munka elosztásának elavult kapitalista formái kárhoztatták a múltban az országok nagy többségét, köztük a régi Romániát is. Azon pedig, hogy ezt az egyszerű tényt a nyugati közgazdászok "csodá­nak* nevezik — mi nem csodálko­zunk; Ferencz Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents