Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-05 / 284. szám

Snrdft. 1902. dpcwnbcr 5* OtL-MtertnoRszie 3 A mai újságírás szálai a nép közé ágaznak A DÉL-MAGYARORSZÁG ferefezői ünnepi tanácskozáson emlékeztek meg a magyar sajtó napjáról nuummtftitiifnifimnittttifHitiiiiiniiiiiiiiiiiiiiitiiiiiifiiftttifiiittiitiitiiHH itiiiiiiiiiiiintiitiinmiiiiitittiiiiiiiutu J Tegnap, kedden délután a magyar sajtó napja közelgő ünnepe alkalmából a szegedi újságíróklubban rendezte meg lapunk szerkesztő bizottsága a Dél-Magyarország levelezői­nek és tudósítóinak tanácskozását. Lapunk társadalmi mun­kásainak ünnepi találkozóját megtisztelte részvételével Sza­kosíts Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, s megje­lent a tanácskozáson ugyancsak a MUOSZ képviseletében Gábor Pál. valamint Szögi István, a városi pártbizottság tagja, dr. Lökös Zoltán, a Dél-Magyarország főszerkesztője, és Kovács László, a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója is. A megjelenteket Markovits Tibor, lapunk munkatársa üdvözölte. Simon István, a szerkesztő bizottság tagja, olvasó­szerkesztő emlékezett meg a magyar sajtó ünnepéről, és ismertette a Dél-Magyarország levelezőinek és társadalmi tudósítóinak tevékenységét, méltatta a közvélemény tökéle­tesebb informálásában és a közérdekű kérdések felderítésé­ben betöltött szerepűket. Szüntelen kapcsolatban a dolgozó emberekkel — Az újságírók, lapterjesz­tők, kiadóvállalatok dolgozói és a lapok köré tömörült tár­sadalmi levelezők, tudósítók, külső munkatársak minden esztendőben megünneplik a magyar sajtó napját. Ilyen­kor számvetést is készítünk: megnézzük, miként felelünk meg annak a követelmény­nek, aminek mintegy szimbó­luma a sajtóünnep is, s mi­lyen kötelességeink vannak, hogy még jobban szolgáljuk sajátos eszközeinkkel a társa­dalom előbbre haladását. Semmi sem természetesebb — mondotta —, minthogy a saj­tó munkásainak szüntelen és bensőséges kapcsolatban kell élmök és tevékenykedniük a dolgozó emberekkel, állandó­an apellálniok kell vélemé­nyükre, kívánságaikra, és az őket közvetlenül érintő prob­lémákat kell munkájuk kö­zéppontjába állítani. Éppen ezért ma már nem elzárt szerkesztőségi szobákban dol­goznak, hanem a dolgozó emberek közé visz útjuk a témák felkutatásában, és toU.uk az ő gondolataikra jár. Természetesen számos más kapocs fűzi még erősebbé ezt a kapcsolatot, többek között az a kiterjedt levelező és tu­dósító hálózat, amelynek itt Szegeden is számos tagja van. — A társadalmi újságírók és szerkesztők tucatjai nél­kül nehezebb lenne eligazod­ni a napi élet problémáiban, kiválasztani a közvéleményt érdeklő témákat, és az infor­máció is szegényesebb lenne. A beküldött levelek és tudó­sítások a közvélemény kis jelzőlámpái, melyek felhív­ják a figyelmet közérdekű problémákra, azok megoldá­sának praktikus lehetőségei­re, olyan hibákat tárnak fel, melyek ellen tiltakozik fejlő­dő új erkölcsünk, és olyan kezdeményezéseket népszerű­sítenek. melyek általánossá válva az előrehaladás rugói lehetnek. Tevékenységük megbecsülése egyúttal leg­közvetlenebbül biztosítja a munkásoknak, dolgozó pa­rasztoknak, értelmiségieknek és alkalmazottaknak a sajtó munkájában való részvételt, e munka széles demokratiz­musát. — Szerkesztőségünk éve­ken keresztül sokat fárado­zott azért, hogy eljusson hoz­zá a közvélemény hangja és tartós munkakapcsolatokat létesített valamennyi szegedi üzem és intézmény egy-egy önkéntes, e munkát hivatás­nak tekintő dolgozójával. En­nek eredménye, hogy tíz hó­nap alatt mintegy ezer levél és tudósítás érkezett szerkesz­tőségünkbe, s ezek meg is jelentek a Gyorsposta, a Tu­dósítóink jelentik és Az olva­só írja rovatokban. E rovatok éppen azáltal váltak népsze­rűvé, hogy a dolgozó embe­rek saját maguk írták anya­gukat, napi problémájukról, így nyert igazi tartalmat la­punk kapcsolata az olvasók­kal. a dolgozó emberek ez­reivel. Meggyőződhettek ar­ról, hogy szerkesztőségünk frissen és hatásosan foglalko­zik a közérdekű problémák­kal és helyt ad a beküldött, értékes információknak, A társadalmi levelezők, tudósítók tevékenysége min­den elismerést megérdemel — mondotta és ezért köszö­netét fejezte ki a szerkesztő bizottság nevében azoknak, akik ebben a munkában fá­radoznak. Külön köszönet il­leti Sziládi Sándor, Tapodi Ferenc, Gál Sándor, Totka Károly, Kovács Mihály, Szendrei József és Németh István levelezőket, akik évek óta részt vesznek e munká­ban. Számos közérdekű leve­let, javaslatot juttatott szer­kesztőségünkhöz Kozári Gyu­la, Kelemen Sándor, Tóth Mihály, Öze Jánosné, Házi László. Az üzemi tudósítók közül elismerést érdemlő se­gitségünkre volt dr. Bánk­falvy Gyula, Angyal Rezső, Nikolényi Árpád, Makai La­jos, Harmai László. — Kérjük a levelező-, a tu­dósító hálózat minden tagját — mondotta befejezésül Si­mon István —, hogy munká­jukkal tovább segítsék szer­kesztőségünk sokoldalú kö­telességeinek teljesítését, le­veleikkel, információikkal já­ruljanak hozzá olvasóink mi­nél jobb és frissebb tájékoz­tatásához, és munkatársaik között szerezzenek újabb hí­veket ennek a hasznos tevé­kenységnek. írás szálai a nép közé mondotta. — Öröm ez a munka és az ad neki külön értéket, hogy nagyon sokan megkeresik a lap levelezőit, tudósítóit közérdekű problé­máikkal, mint egy kis szer­kesztőséget, s így, általunk is az eleven élet problémáit kapcsolhatják a sajtómunká­ba. Több javaslatot ismerte­tett a tanácskozáson Kele­men Sándor vasutas, Tapodi Ferenc, a kiskundorozsmai tanács dolgozója, Németh István nyugdíjas és Kovács Mihály postás. Valameny­nyien elmondták, hogy von­zónak, érdekesnek találják a Dél-Magyarországot, mely hozzátartozik a szegedi és Szeged környéki ember min­dennapjához, ezért a jövő­ben is örömmel, szívesen fei­Szakasits árpád: ajánlják társadalmi tevé­kenységüket. Hasonlóképpen nyilatkozott Vóntus István, lapunk külső munkatársa és Kocsis János levelező. Szóvá tették azt is, hogy szívesen olvasnának részletesebben és gyakrabban a Dél-Magyaror­szág hasábjain országos ese­ményekről, hogy nagyobb ki­tekintése legyen minden sze­gedinek a város határain túl­ra, az egész ország fejlődésé­re. Majorossy Gusztáv nyug­díjas pedagógus levelezőnk, aki gyengélkedése miatt nem tudott részt venni az ünnepi tanácskozáson, levelet írt szerkesztőségünknek. Ebben elismerését fejezte ki a Dél­Magyarország színvonaláért és hasznos javaslatával já­rult hozzá a sportrovat gaz­dagításához. A szerkesztőségnek sok lefkes társadalmi munkása van Üdvözölte lapunk társa­dalmi munkásait Szakosíts Árpád is. — A Magyar Üjságírők Országos Szövetsége elnöksé­gének meleg elvtársi, baráti üdvözletét hoztam Önöknek — mondotta bevezetőben. — Nagy megelégedéssel és örömmel hallgattam a fel­szólalásokat és sok ösztön­zést is kaptam. Elgondoltam közben, hogy milyen jó hely­zetben dolgozhat a Dél-Ma­gyarország szerkesztő gárdá­ja, mikor ilyen sok, lelkes társadalmi munkás veszi kö­rül. Ez az együttes tevékeny­ség a kollektív lapszerkesz­tés kitűnő gyakorlata. — Nagyszerű tapasztalni a levelezők és tudósítók írásai­ból is, hogy miként reagál a mi életünk eseményeire az olvasó, az egyszerű ember. Leveleikben bennük van, hogy miként viszonyulnak az emberek az új rendhez. A társadalom építőinek véle­ményeit pedig ismerni kell, azok mellőzhetetlenek pár­tunk vezetőinek is, és az új­ságok szerkesztőinek is. Ez annyi, mint belehallgatni a néptömegek szívdobogásába, kitapasztalni, hogy helyeslő­en fogadják-e mindazt, amit ma itt együttesen építünk. Ezer apró probléma jut fel­színre működésük révén, melyeknek mindegyike meg­oldás után kiált, s ezeket ép­pen úgy nem szabad megol­dás nélkül hagyni, mint a legnagyobb drámai problé­mákat. Az apró hibák, bosz­szúságok energiát kötnek le, és csökkenthetik népünk munkakedvét, életének har­móniáját. — Rendkívül nagy értéket képvisel az a munka, ame­lyet a társadalmi újságírók végeznek — folytatta Szaka­sits Árpád —, hozzájárulás ahhoz a szándékunkhoz, hogy békés, boldog és szabad haj­lékot tudjunk teremteni az embereknek. Szükséges azon­ban, hogy ennek során át­érezzük felelősségünket és minduntalan alkalmasabbá tegyük magunkat a társada­lom érdekében kifejtett, ön­ként vállalt feladatok telje­sítésére. Befejezésül Szakasits Ár­pád a Magyar Üjságírők Or­szágos Szövetsége elnökségé­nek nevében mondott köszö­netet a Dél-Magyarország lelkes társadalmi munkatár­sainak hasznos, közérdekű tevékenységükért. * Az ünnepi találkozó végén a szerkesztő bizottság nevé­ben Markovits Tibor okleve­leket és könyvajándékokat nyújtott át azoknak a leve­lezőknek és tudósítóknak, akik hosszú időn keresztül, és eredményesen segítették a szerkesztőség munkáját. Több éves közreműködéséért ok­levéllel fejezte ki a szerkesz­tő bizottság elismerését Szi­ládi Sándor, Gál Sándor, Ta­podi Ferenc és Totka Károly levelezőknek, és könyvjuta­lommal emlékezett meg dr. Bánkfalvy Gyula, Angyal Rezső, Kelemen Sándor, Ma­kai Lajos és Nikolévri Ár­pád értékes tudósító tevé­kenységéről. Szakasits Árpád lapunk levelezőinek, tudósítóinak tanácskozásán A sajtó munkásainak baráti találkozóján emlékeztek meg Szegeden a Magyar Sajtó Napjáról A Csongrád megyei, sze­gedi újságírók, lapterjesz­tők, kiadóhivatali dolgozók tegnap, kedden este rendez­ték mee Szegeden a magyar sajtó napjának ünnepségét az újságíróklubban. Az ün­nepség alkalmából baráti találkozón vettek részt a Dél-Magyarország, a Csong­rád Megyei Hírlap, a Tisza­táj és a Vörös Cséve szer­kesztőségének munkatársai, a Csongrád megyei Lap­kiadó Vállalat dolgozói, a szegedi postaigazgatóság lapterjesztéssel foglalkozó munkatársai, a posta hír­laposztályának, hírlaphiva­talának, valamint a Szege­di Nyomda Vállalatnak meghívott képviselői. A ba­ráti találkozón megjelent Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a MUOSZ elnöke, Győri Imre, a megyei párt­bizottság első titkára. Tö­rök László, a megyei tanács yb elnöke, Siklós János, a megyei pártbizottság titká­ra, Perjési László, a városi pártbizottság első titkára, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagjai és Török Jó­zsef, a szegedi járási párt­bizottság első titkára, vala­mint a megyei, városi és járási párt-, állami és tár­sadalmi szervezetek több vezető képviselője. A baráti találkozó részt­vevőit dr. Lökös Zoltán, a városi pártbizottság tagja, a Dél-Magyarország főszer­kesztője üdvözölte. A ma­gyar sajtó napjáról Szaka­sits Árpád emlékezett meg, s a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnök­sége nevében köszöntötte a sajtó Csongrád megyei, sze­gedi munkásait. A megyei, városi és járási párt- és tanácsszervek nevében Sik­lós János üdvözölte az új­ságírókat, a kiadóhivatal dolgozóit, a lapterjesztőket és nyomdászokat. Végül Szabó Endre, a Csongrád Megyei Hírlap fő­szerkesztője mondott rövid zárszót, majd a sajtó mun­kásainak és a megjelent vendégeknek közvetlen han­gulatú baráti beszélgetése következett. A Dél-Magyarország sokat tesz a lakosság érdekében Az ünnepi találkozó máso­dik részében a meghívott le­velezők, tudósítók mondták el véleményüket a Dél-Ma­gyarországról és saját mun­kájukról. Elsőként Sziládi Sándor, a MÁV szegedi igaz­gatóságának dolgozója, régi levelezőnk szólalt fel. El­ismeréssel beszélt arról, hogy a Dél-Magyarország igen so­kat vállal és tesz a dolgozó emberek érdekében, törődik napi problémáikkal. Jó érzés hallani — különösen a lap levelezőjének —, mikor az emberek azt mondják: »A Dél-Magyarország elintéz­te.. — "Majd segit a Dél­Magyarország . . .« Hogy az olvasók beszélnek a lapról, a megjelent cikkekről, ez bizo­nyít. Azt bizonyítja, hogy több « <óUc ssóió isác, s­ezek tanulságaikkal pozitív hatást váltanak ki az embe­rek között. Csak szélesítse a szerkesztőség még tovább kapcsolatait az olvasókkal, a dolgozó emberekkel — ez biz­tosítja, hogy az olvasótábor mind. jobban magáénak érzi. Kozári Gyula a Dél-Ma­gyarországnak a hírközlés­ben, tájékoztatásban tanúsí­tott gyorsaságát dicsérte, s egyúttal javasolta, hogy jó volna, ha a kiadóhivatal gon­doskodnék a jövőben eszten­dőről esztendőre egy szegedi naptár kiadásáról. Meghatódottan beszélt a levelező, tudósító munka szépségéről Gál Sándor, a Dél-Magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat dolgozója. — Rajtunk, tudósítókon keresz­tül is elágaznak a -mai újság­beveloóink, tudósítójuk egy csoportja a sajtó Nyomdában van már az MSZMP VIII. kongresszusának rövidített anyaga Viszonylag rövid idő telt óta, és a nagy jelentőségű .-! a Magyar Szocialista Mun- tanácskozás rövidített irás­káspárt VIII. kongresszusa beli anyaga máris a nyom­dában van. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában előreláthatóan december 6-án kerül a könyvesboltokba a kongresszus rövidített — mintegy 200 oldalas — anya­ga. amely magában foglalja Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának referátumát, zár­szavát. s a határozatokat — vagyis a téziseket, és a szer­vezeti szabályzatot. A könyv ötszázezer példányban iát napvilágot, az ára — a ter­vek szerint — 6 forint lesz. A kongresszusi anyag rö­vidített kiadása elsősorban a pártoktatásban részt vevők számára készül, de termé­szetesen külön is forgalomba hozzák. A kötet alapján dol­gozzák fel 1963 januárjától valamennyi pártoktatási for­mában a VITI. kongresszus anyagát. A Kossuth Könyv­kiadónál már megkezdték az előkészületeket a kongresz­szus teljes anyagának — az úgynevezett jegyzőkönyvnek — megjelentetésére, amire előreláthatóan február -kerid sor. fMTT) (Somogyin? fehr.) •Mmhásainak taJátkozójaa

Next

/
Thumbnails
Contents