Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-01 / 281. szám

Szombat. 1962. december 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Töltéserősítés, íolyamszabályozás Megtartották az fiszi ellenőrző gátszemlét Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tevékenysége Csongrád, Békés és Bács megyékre terjed ki. Biztosítják az árvízvédelmet, a folyamszabályozást. valamint az öntözést és annak kiterjesztését. Az igazgatóság idén egyebek között Szegeden és környékén is fontos munkákat végzett. Algyo fölött, a Tisza bal partján, az úgynevezett bokrosi részen 2 millió 200 ezer forintos költséggel szabályozták a szeszélyes folyót. Ezt a munkát jövőre is folytatják. Az Atka sziget szakaszán töltésfelújításra és erősítésre került sor. Ez a munka Szeged árvíztől való védelme megerősítésének szempontjából vált szükségessé. A nagy szegedi árvíz idején, amikor 1879-ben hullámsírba került a város, a Tisza-gát az Atka sziget tájékán szakadt át. Az árvíz, a folyó onnan zúdult Szegedre. Ezért az Atka környéki töltésre nagy gondot kell fordítani. Idén a töltésfelújítás és erősítés több mint 1 millió forintba került. A töltés biztonságának fokozásáért Szegednél, nem messze a felrobbantott vasúti hídtól végeztek munkát. A Tisza vízállása jelenleg igen alacsony. Ez azonban — mint ismertette Baló Béla főmérnök, az igazgatóság helyettes vezetője — egyáltalán nem befolyásolja a folyó tavaszi árhullámát. Tehát készen kell állni. El is végeztek minden őszi tennivalót, ami egyben fölkészülést jelent tavaszra is. Megvolt már az őszi ellenőrző gátszemle. Ennek során mindent rendben találtak: nem érheti meglepetés a tavaszi áradáskor az igazgatóságot, s a vízügyi dolgozókat. Magyar katonai küldöttség Szófiában Szófia (MTI). Pénteken délelőtt magyar katonai küldöttség érkezett Szófiába, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével. A kilenctagú katonai küldöttséget a szófiai központi pályaudvaron Dobri Dzsurov vezérezredes, bolgár honvédelmi miniszter, a Honvédelmi Minisztérium magas rangú vezetői és munkatársai fogadták. A fogadásra kivezényelt díszszázad üdvözlése után Dobri Dzsurov beszédet mondott, amelyre Czinege Lajos vezérezredes válaszolt. A magyar katonai küldöttség egy hétig tartózkodik majd Bulgáriában, amelynek során országos körutat tesz és különböző katonai objektumok megtekintésén kívül megtekinti Bulgária nevezete. Nemcsak az anyaggal és pénzzel — az emberek segítőkészségével is jól kell sáfárkodni Kétszer kettő megérteni azt, hogy a vállalatok gazdálkodásában, vezetésében nélkülözhetetlen a dolgozók aktív részvétele, segítőkészségük igénylése. Az üzemi mozgalmi élet számtalan fóruma, eszköze szolgálja a dolgozók aktivizálását és teremt lehetőséget alkotó, kezdeményező készségük kibontakoztatásához. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági bizottsága az elmúlt hetekben megvizsgálta, hogyan használják fel e fórumokat a dolgozók aktivizálására a szegedi üzemekben. Nőtt a dolgosok aktivitása Megállapítható, hogy a szakszervezeti alapszervezeti választások idején a beszámolókban s az ezt követő vitákban nagy helyet kaptak az üzemi demokrácia kérdései s az ezzel kapcsolatos feladatok. Ezért a vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések is hozzájárultak ahhoz, hogy a szegedi üzemekben tovább nőtt a dolgozók aktivitása a termelési tanácskozásokon. Tavaly az első félévben Csongrád megye üzemeiben alig több mint 50 ezer ember vett részt a termelési tanácskozásokon. Az idén az év első hat hónapjában rendezett tanácskozásokon már hatvanezren jelentek meg; A résztvevők 12 százaléka szólalt fel és tett hasznos, a termelést segítő, a vezetés munkáját könnyítő javaslatokat. Volt olyan üzem, ahol 50—60 javaslat hangzott el, és ezek a javaslatok az üzemi élet szinte minden területére kiterjedtek. Igen sok a műszaki fejlesztéssel. anyagellátással, gépkihasználással. a baleseti okok feltárásával foglalkozott. A vasúti munkahelyeken legtöbbet a munkaverseny helyzetével foglalkoztak, hogy elősegítsék igazgatóságuk munkáját, s jobb helyezést érjenek el az országos versenyben. Melyik munkást ne érdekelné? A tanácskozások sikerét elősegítette. hogy ezeket rendszeresen megelőzték a műszaki értekezletek, ahol a vállalatok vezetői felkészítették a termelési tanácskozások előadóit. Tájékoztatták őket a vállalat, a termelés problémáiról, feladatairól. így aztán a termelési tanácskozásokon a munkásokat hasonlóan helyesen tudták tájékoztatnia műszaki vezetők. A jó tájékoztatásokat aktív hozzászólások követték. Ez érthető, hiszen melyik munkást ne érdekelné, mi lesz holnap a gyárban, ahol dolgozik? Lesznek-e új gyártmányok, milyen új technológiákat vezetnek be, s milyen gépek segítségével egyszerűsítik a munkát; hogyan biztosítják a munkafeltételeket, a nyersanyagot; s milyen termelési feladatokat kell megoldani, mi lesz ebben az ő szerepük? Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyek közvetlenül érintik az embereket. És ahol nem adtak ilyen tájékoztatást, ott ezt hiányolták a dolgozók. Sajnos, akadtak ilyen üzemek. Vagy ha el is mondták a feladatokat. csak nagy vonalakban ismertették azokat összevont termelési tanácskozásokon, mint például az építőiparban és a Szegedi Vasöntödében. Sőt az építőipari vállalatoknál és a téglagyáraknál a szakszervezeti taggyűléseket általában egybekapcsolták a termelési tanácskozásokkal. A vasöntödében, ahol összevont termelési tanácskozást tartottak, a 170 dolgozó közül mindössze hetvenen jelentek meg, s az aktivitás is igen gyenge volt. Ahol műhelyenként, kis egységenként rendeztek tanácskozásokat, s az üzemrész, a műhely feladataival, tennivalóival foglalkoztak, igen sokan szólaltak fel. Csak a kötelesség Vállalataink nagy részében ma már határozott intézkedéseket tesznek, hogy a művezetők s a munkások is jól gazdálkodjanak az anyaggal, a vállalat pénzével. Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak azzal is, hogy ne csak az anyaggal, hanem az emberek segítőkészségével is jól sáfárkodjanak. A szakszervezeti bizottságok külön felelősöket jelölnek ki, akik figyelemmel kísérik a munkásjavaslatok sorsát az üzemben. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál pedig külön könyvet rendszeresítettek a dolgozók javaslatainak bejegyzésére A gazdasági vezetőknek határidőre be kell írni, hogy mit tettek a javaslatok megvalósításáért, a következő termelési tanácskozáson pedig be is kell számolni az intézkedésekről. Természetesen ez nem új módszer és nem is önálló kezdeményezés, csak a kötelesség teljesítése. hiszen a kormány és a SZOT elmúlt év őszén megjelent együttes határozata kimondja, hogy: "A termelési egységek vezetői két héten belül kötelesek a dolgozókat javaslataik elbírálásáról értesíteni, és a következő termelési tanácskozáson az elintézés módjáról tájékostatast adni*. Van másfajta nyilvántartás is egyik-másik szegedi üzemben. Például az Üjszegedi Kender-, Lenszövő Vállalatnál, ahogy az SZMT közgazdasági bizottsága megállapította: az egyik művezető nemcsak a javaslatot "jegyezte föl*, hanem a javaslattevő munkást is, és rövidesen más munkakörbe helyezte. Még komolyabban A szakszervezeti bizottságok, műhelybizottságok, bizalmiak jogosultak a javaslatok megvalósítását, intézésének módját ellenőrizni. Jó lenne, ha az ellenőrzés során az eddiginél határozottabban lépnének fel az olyan jelenségekkel szemben, amelyet Üjszegedeij tapasztaltak. Az üzemi demokrácia írott törvényének, a már fentebb említett 1022-es rendeletnek betartása mindenkire kötelező. Az eddiginél még komolyabban kell venni igen sok helyen a dolgozók tanácskozását, javaslatait. A szó, az érzés és a cselekvés jobb összhangjának megteremtése megsokszorozhatja azok számát, akik nem nézik tétlenül a feladatok megvalósítását, s készek részt venni a nehézségek feltárásában, hogy gyorsabban érjük el céljainkat Nagy Pál Szőlő- és gyümolcstelepítési gondjaink M vakban, tanyákon a csendes őszi betakarítás, szán- hető, hogy a szegedi járás 32 azokkal a tás-vetés után a falás években ilyenkor, az alkalmas idő. Ezek után ért- másat felszerelnék mindazokkal a traktorokkal és telepíteni szándékozó tsz-e munkagépekkel, melyek szükközül most az őszi telepítési ségesek az új telepítések taújbor-kóstolgató. disznóölő idény végén is még csak öt lajának előkészítéséhez, rentéli napok következtek. Most szövetkezet tudta magának dezéséhez. Ezt úgy is megnem így van. Szövetkezeti kiverekedni keserves küzde- oldhatnák, hogy erre a gépvezetőknek. gazdáknak, párt- lemben, hogy megnyissák a állomásra vonnák össze ezemunkásoknak egyaránt új banknál telepítési hitelszám- ket a más gépállomásokon gondokban fő a feje. Ez az Iáját. 27 tsz még várt. köz- kevésbé fontos gépeket, időszak ugyanis az őszi sző- ben elnyargaltak a telepítés- Ilyen körülmények között lő- és gyümölcstelepítések re alkalmas őszi hetek, kő- egy kézből közvetlenül tudvetkeznek a téli fagyos na- nák irányítani a munkát, pok. amikor már csemetét. Ma még sokszor a tsz-ek elszőlőoltványt felszedni, kiül- nökeinek kell hosszú utánaszabad. járással felderíteniök. hogy a elgondolkodtató megye melyik gépállomásán dolgok ezek. Kétségkívül iga- van egy-egy szabad Sz— legtöbb" alig termő sívó ho- zuk van a Magyar Nemzeti 100-as traktor. Elgondolkodmok. mely mindaddig, míg Bank vezetőinek is abban, tató az is, hogy az egész teljesen be nem népesítik az hogy meg kell nézni alapo- szegedi járásban — ahol pe-'-- '• = —aiait ~ san, többször is, mire adjuk dig a következő években az ki az állam forintjait. 6 ho- ország egyik legnagyobb teideje. Mindenképpen pótolni kellene azt a lemaradást, ami eddig mutatkozik a munkában. Ebben legérdekelteb- tetni nem bek a szegedi járás tsz-ci és Nagyon csoportjai, hiszen itt van a új nagyüzemi szőlők és gyü mölcs telepek, csak ígéret marad a parasztemberek és gyan térülnek azok vissza a lepftési programját kell véga népgazdaság számára. népgazdaságnak. Ha azon- rehajtani — egyetlenegy A járási tanács adatai sok ban nem egyszerűsítjük és szkréper. földgyalu sincs, holemaradást mutatnak ki | m— '"- —1 1 1 telepítésekben. Idén a a terv nem szervezzük meg jobban moktoló lemezek is csak mua telepítések adminisztráció- tatóban vannak. Így aztán szerint 1038 kataszteri hold ját. szinte máris bizonyos: gyakran a legelemibb terepszőlőt és 1857 kataszteri hold ötéves telepítési tervfelada- rendezési munkákat sem új gyümölcsöst kellett volna tainknak mintegy 55—(JOszá- tudják elvégezni a tisz-ekixi——: A AX a ralé-kát tiirHuk csak határ- hen létesíteni. A szőlő- 45, gyümölcstelepítés pedig százaléknál tart. A késést terveket már legfeljebb a kora tavaa zalékát tudjuk csak határ- ben. 65 időre teljesíteni, jóllehet a ^jok a gond és problénemcsak teljesíteni § ma a megfelelő altakarjuk, hanem néhány ezer ványok beszerzése koszi, rügyfakadás előtti idő- holddal többet is szeretnénk rül is. Elenyészően kevés •szakban pótolhatjuk. Hol ke- telepíteni annál. például az őszibarack-cseA

szövetkezeti gazdák mete. Hiányzanak a 4-es és nagy többségében a jó 9-es ducin alanyokon nevelt szándék és az akarat almafélék te. Pedig ezek a _ most már megvan. A telepi- korszerű almatermesztés ráciához vezetnek. Késik az tésj kedvet különösen meg- alapanyagai. Ezért hát naokmányok elkészítésével az növelte az új rendelet, mi- gyon te megszívlelendő a Ültetvénytervező Vállalat, s2erint az állam az összes megyei párt-végrehajtöbizotL késik a bank. és késik az talajforgatási, telepítési költ- ság és a tanácsi szervek felressük a késlekedés okát? Nagyon szerteágazó, bonyolult kérdés ez. A szálak azonban leginkább a bürokOMMI is. Egyedül a zeti Banknak 12 súlyos felségeket — beleértve a gaz- hivasa, hogy minden tszMagyar Nem- dák munkadíját te — ma- ben — ahol csak lehetoseg 12 súlyos fel- gára vállalta. A jövőben kínálkozik erre — létesitsetétele van, s amíg ezek kö- egészen a termőre fordulás nek egy-két holdas, vagyenzül akárcsak egy is nem áll övéig fizeti az ápolási és nél nagyobb csemetekertet és — azaz nem készültek el a karbantartási költségeket te szőlögyökereztető iskolát. Ha vele kapcsolatos okmányok az állam. Az új gyümölcsö- e munkához már most hoz—, a telepítést megkezdeni gökben, szőlőkben ledolgo- zálátunk, két év alatt ettől nem szabad. Ha mégis hoz- zott minden munkanapra 40 a nyomaszto gondtól is megzálátnának a gazdák, akkor forintot ad a Magyar Nem- szabadulhatunk, és lehetővé zeti Bank. Ez azt jelenti töb- válik a lemaradás pótlása, bek között, hogy a ma még Ehhez természetesen válgyenge mérleghiányos tsz- tozásokra van szükség a ékben 'a gazdák és család- Magyar Nemzeti Bank. az ' ' a legjobb Oltetvénytervező Vállalat és lehetőség a tanácsi szerveit munkájáaz új szőlő- és gyümolcste- ban te. Mihamarabb biztosílepeken kínálkozik. Például tani kell. hogy a tervezés, feltételeket igazoló okmá- csak egy 100 holdas új te- az általános adminisztrációs nyokat kiverekedje a külön- lepen évente 7—8 ezermun- munka egy-egy területen legböző hivataloknál. Rendkí- ka nap ledolgozása válik le- alább egy esztendővel megvül lassan és nehézkesen hetővé, melynek mindegyi- előzze a tényleges manuális dolgozik az Ültetvénytervező kére 40 forintot kap a tsz. munkákat. Például az új teVállalat te. A megyében dol- Ezzel szemben viszont alap- lepek kitűzéséhez, a vázrajgozó mérnökbrigádnak pél- feltétel az, hogy az új tele- zok elkészítéséhez nem okdául naponta 30 kataszteri pen. köztesként semmilyen vetlen szükséges kivárni a hold kitűzését kellene elvé- más növényt sem termeszt- mélyforgatás, tereprendezés gezni, ezzel szemben a heti hetnek. Sok kár származott befejezését. Ebben a munteljesítménye is alig haladja már eddig is abból, hogy az kában sokat segíthetnek a gépin eg általában a 40 katasz- új telepek területeit kiosz- állomásoknak és a tervezőkterj holdat. Az általuk ké- tották családok között, ésso- nek a tsz-ek is. Idén ősszel megtagadják tőlük a tervezett állami támogatás folyósítását. E

gy-egy szövetkezeti elnöknek, agronómus- tagjaik számara nak ma még gyakran jövedelemszerzési 6—8 hónap is kevés idő ahhoz. hogy a telepítéshez a kan nem törődve a fiatal számo6 szövetkezetben azért csemetékkel, valósággal be- késtek el a forgatással és az is oltották a földet burgonyá- egyéb talajmunkákkal, mert a val paprikával és egyebek- a területbe későn beérő nőkéi! A sűrű köztes vetemény vényeket vetettek a gazdák, mos felülvizsgálat, ellenőr- gyorsan kiélte a betrágyá- Legjobb az. ha a következő zés következik, ezután kell zott földet ós a fák, a szőlő- évben forgatásra kerülő föltövek csak sínylődnek most dekbe kalaszost, vagy szított vázrajzokhoz, szakvélemény is szükséges a hitel folyósításához, tehát ezt türelmesen ki kell várni gazdáknak. Ezután még számég a közben észlelt adminisztrációs és egyéb hibákat is kijavítani. És ha végrevalahára megvan az engedély, a pénz. meg a szaporítóanyag is. akkor lehet ültetni — ha közben nem múlt el már régen a telepítésre ezekben a terűletekben. Nagyon gyengén állunk talajforgató és tereprendező munkagépek dolgában is. A szakemberek már többször javasolták: helyes lenne, ha a szegedi járás egy gépálloÉpül az ország legkorszerűbb kenyérgyára *« i t (MTI Foto — Tormái Andor tetv.) Tavalyelőtt kezdték el Győrben az ország legkorszerűbb kenyérgyárának építését. Az épületen már az utolsó simításokat végzik, és rövidesen elkezdik a gépi berendezések szerelését. Az automatizált gyárban jóformán emberi kéz érintése nélkül készülnek majd a különféle pékáruk. A termelés 1963 végéa egyéves szálas takarmányt vetünk. Így a talajmunkát már aratástól kezdve folyamatoséin végezhetik a gépek. Sürgős megoldást követel a trágyahiány problémája te. Jelenleg a szükségleteknek a felét sem tudjuk fedezni a rendelkezésre álló készletekből. Ez esetben a mezőgazdasági tudományok művelőihez kell fordulnunk. A DélAJföldj Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatóinak immár kétéves tudományos tapasztalatai igazolják, hogy a Ltezenko-féle szovjet földes komposztálási módszer a mi viszonyaink között is nagyszerűen alkalmazható. Ez pedig azt jelenti, hogy speciális komposzttelepek létesítésével jelenlegi szervestrágya-készleteinket könnyen megnégyszerezhetjük, ugyanakkor milliókat takaríthatunk meg. Arra lenne szükség, hogy végre js elkezdené ezt valaki, mernének szakítani a régi. elavult, drága trágyakezelési módszerekkel. A

z új módszerek bátor alkalmazására pártunk VIII. kongreszszusa is felhívta figyelmünket. E kongresszuson nyílt és kemény harc indult a bürokrácia ellen is. Valamennyiünk kötelessége, hogy ezt" a harcot vállaljuk, tovább vigyük munkaterületeinken. Hogy csak a telepítéseknél maradjunk: ez ma falun i egyet jelent a fiatal, gyenge I tsz-ek teljes gazdasági és erIkökasi megerősödésével. CSÉPI JÓZSEF