Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-31 / 305. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Héttő, 1962. december SL. Népünk nagy barátra talált a szovjet munkásosztályban Tito elnök beszéde Zseleznikban Jcezip Broz-Tito jugoszláv A szovjet vezetőkkel foly, köztársasági elnök beszédet tátott beszélgetéseinket az a mondott azon az ünnepsé­gen, amelyet a zseleznik! Ivo Lola Ribar gyár fenn­állásának 15. évfordulója al­kalmából rendeztek. Beszéde során megemlé­kezett az elnök a Szovjet­unióban tapasztaltakról ls Küldöttségünkre rendkívül mély benyomást gyakoroltak a Szovjetunióban látottak — hangoztatta többek között Tito. Hatalmas méretűek mind­azok a létesítmények, amelyeket láttunk és ame­lyek most épülnek. A volgográdi vlllamoemű törekvés hatotta át — foly­tatta Tito —. hogy kerüljük mindazt, ami el­választ bennünket, s nem engedjük többé a dolgo­kat a múltban történt ve­szekedésekig elfajulni. Megállapodtunk abban is, hogy nem dramatizáljuk a nem tetsző dolgokat, hanem reálisan látunk hozzá kikü­szöbölésükhöz. A Szovjetunióból megelé­gedetten tértünk vissza, és elmondhatom, hogy né­pünk nagy barátra talált a például .annyi elektromos szovjet munkásosztályban. áramot fejleszt, mintameny­nyit nálunk az összes erő­művek együttesen t A szovjet emberek mégis jól öltözködnek, A Szovjetunióban bennün­ket leginkább az az eltökélt, ség ragadott meg. hogy még gyorsabban, gigáazi léptek­kel kell előrehaladni. Az egy­szerű szovjet emberek ma­guk vetik fel, -oldják meg i alahogyan, hogy fennma­radjon a béke*. A béke megőrzése minden szovjet ember úgyszólván egységes gondolata. Ismerete^ előttünk, hogy nagy áldozatokat hoznak a védelem érdekében, s ez a védelem nemcsak őket érinti, mert Itt a szocializmus meg­védéséről van szó. Egymás közti kapcsolata­inkat reális alapon fej­lesztjük. minden túlzott várakozás nélkül. Az együttműködés politikáját folytatjuk majd minden országgal, de törekszünk arra ls, hogy minél barátibb kapcsolat­ban éljünk a Szovjetunió­val és az összes többi szocialista országgal. De nem is lehet ez másként, hiszen a célunk ugyanaz — a szocializmus és végső so­ron a kommunizmus megva­lósítása. A ceyloni miniszterelnök Kínában Vasárnap különvonaton Kuangcsouba érkezett Ban­daranaíke asszony ceyloni miniszterelnök és kísérete. Bandaranaike Csou En-laj­nak, a Kínai Államtanács el­nökének meghívására baráti látogatásra utazott a Kínai Népköztársaságba, hogy köz­vetítsen a kínai—indiai ha­tárviszályban. Debler Adenauerről Thomas Dehler, az ismert nyugat-németországi szabad­demokratapárti politikus, a Bundestag alelnöke szomba­ton este a hesseni rádióban tartott előadásában élesen ostorozta a bonni kormány külpolitikáját és szemére ve­tette a kormánynak, hogy csökönyösen elutasítja a Szovjetunióval való közvet­len tárgyalások lehetőségét, és a nyugati integráció ked­véért gyakorlatilag lemon­dott a német újraegyesítés gondolatáról. Értesítjük: a 0 A világszervezet nem ismétli meg korábbi hibáját flz ENSZ csapatok döntő akcióra készülnek Katangában A Katangából érkezett je- New York-i ENSZ-körök­lentések azt mutatják, hogy ben az a vélemény, hogy a az ENSZ-erök ellenőrzésük megindult offenzíva célja Ka­alatt tartják Elísabethville-t, tanga visszacsatolásának a fővárost, és tovább nyomul- minden eszközzel történő nak előre Kipushi bányává- megvalósítása. U Thant, az ros felé, ahová a hírek sze- ENSZ főtitkára egyelőre nem rlnt Csőmbe menekült. nyilatkozik. Az angol—ame­Az ENSZ rádióadásiban rikai ellentétek Ismét kiéle­felszólította a mintegy 18— ződtek ebben a kérdésben. 20 ezer főből álló katangai Dean, Nagy-Britannia ENSZ­csendőrséget, hogy ne harcol- küldötte erélyesen tiltakozott jon »idegen érdekekért* és az ENSZ katangai akciója el­csatlakozzék a világszervezet len. Az Egyesült Államok erőihez. A rádiófelhívás nem ugyanakkor támogatja a át­nevezte meg a -külföldi ér- lágszervezetet és -elhamar­dekekefc*, de megállapította, kodottnako tartja az angol hogy ezek hasznot akarnak tiltakozást. húzni Ka tanga ásványi kin- Struelens, a katangai kor­cseibőL ^^^^^^^^^^^^^ mány belga származású meg­bízottja New Yorkban kije­lentette: olyan értesülései vannak, hogy Csőmbe *csak azért hagyta el Elísabeth­ville-t, hogy tovább irányít­hassa a katangai hadművele­teket és állandó kapcsolatot tart fenne minisztereivel*. A miniszterek egyébként ugyancsak eltűntek Elisabeth­ville-bőL Vasárnap jelentették a ka­tangai fővárosból, hogy Csőmbe Dél-Rhodesia főváro­sába, Salisburyba menekült. Katanga tartomány diktá­tora most nem első ízben utazik Salisburyba. Mindig így tett, amikor az ENSZ nyomása miatt nehézségei tá­madtak. Ügy látszik, Csőmbe nem vesztette el rhimden re­ményét, hogy londoni, pári­zsi és brüsszeli támogatói nem hagyják a pácban és új­ból segítségére sietnek — mu­tat rá a TASZSZ tudósítója. Gardiner, az ENSZ kongói főbiztosa újságíróknak kije­lentette, hogy a világszerve­zet nem ismétli meg korábbi hibáját és nem hagyja abba tevékenységét *idő előtt* Ka­tamgában. Közölte, hogy az ENSZ katangai akciója, amennyire lehetséges, most döntő lesz. Egy hivatalos közlemény szerint a katangai ENSZ-csa­patok eddig négy halottat és 26 sebesültet vesztettek. Külpolitikai számvetés Két kompromisszum az év első felében — További nyolc ország vált függetlenné — A világpolitikai mérleg negatív oldala Az 1962-es év kétségtele- ciáknak még jóidéig támasz- partra a Laosszal határos nül valaha majd úgy kerül pontjaik legyenek a függet- Thaiföldön. S bár ezek a KirtJ^JSS' len Algériában, és ahhoz is tengerészgyalogosok már mint az az esztendő, amely- csupán a parancsra vártak, ben az emberiség a második hozza kellett járulniok, hogy ™ p „„g^^ cMlww®. vilagháborű után a legköze- a francia atomfegyver-kísér- rnulasukat Laoszban, június lebb állt egy minden eddigi- ietek területenkívüliséget él- közepén az amerikai kor­roÍhnZSZtnf »a,^katalChZ" vezzenek Algériában. Mégis mányzatban felülkerekedett SfeJ? egyu ÜJ*? e kölcsönös engedmények el- " józantág, visszariadt a ve­odajegyzik a történelem- e kölcsönös engedmények el kalandtól és létre­könyvek lapjaira hogy eb- lenére az algériai szabadság- m" a kompromisszumos ben az évben győzött a jó- harc győzelmet aratott, hi- rendezés, a semleges Laosz Tom^orV^ny^tl- , -^déssd ^ség^rmányármk meg­vib-tengeri válságot sikerült megszületett a független Al- alakiMiAváL végülis békésen, kölcsönös géria. S emellett egy olyan A bekés egy""®1®5 P°un­engedmények útján rendezni, veszélyes, háborús tűzfészek S az október végi karib-ten- lángja alucjt ki, amely bármi­geri eseménysorozat így nem- kor kiterjedéssel fenyeget­csak az legjelentősebb világ- hetett Afrika más részeire is. politikai történése volt, ha- S bár ezután a fiatal algé­nem bebizonyította, hogy a rial állam első hónapjait test­kompromisszumok politikája vérviszály mérgezte meg, vé­nélkülözhetetlen velejárója a gülis mégiscsak sikerült el­békés egymás mellett élés- érni a megegyezést, és így, a _ ... nek. A szovjet kormány, mi- sokat szenvedett algériai nép ménnyel örvendeztette meg után az Egyesült Államok el- hozzáláthatott a franciák ál- a világot: egyszerre két űr­nöke kötelezettséget vállalt, tal rnmbadöntött ország újjá. halót küldött földkörüli pá­hogy nem támadja meg Ku- építéséhez. lyára. A többnapos pa.ro? bát, kivonta a forradalmi szi- 1962-ben egyébként Algé- űrrepülés szinte lázba hoz­getország területéről azokat rián kívül, további nyolc a közép-hatósugarú rakéta- orezág vált függetlenné, fegyvereket, melyeket azért Íme, ez volt a -függetlenségi szállított kubai földre, mert naptár* 1962-ben: január 1: amerikai támadás közvetlen Nyugat Samoa, március I: veszélye fenyegetett. Így vált Uganda, március 3: Málta, tehát a karib-tengeri válság július 1: Ruanda és Burun­rendezése a józan ész, a bé- dl, augusztus 6: Jamaica, kés egymás mellett élés fé- augusztus 31: Trinidad és kájának sikere volt 1962-ben az is, hogy az év végéra valamelyes előrehaladás mu­tatkozott az űrkutatásban való nemzetközi összefogás­ban. Ez minden bizonnyal összefüggött azzal, hogy au­gusztusban a Szovjetunió páratlan tudományos ered­Értesítés a vám­őröltetőknek vámőröltető közönséget, hogy az élelmezésügyi miniszter 7/1962. (XIL 20.) Élm. M. számú rendelete értelmében 1963. január l-től kezdődően malomüzemeinkben és a csere­telepekre lisztcsere céljából beszállított szabványszerű (98% tisztaságú) búza minden 100 kg-ja után 24 kg finomlisztért, 34 kg fehér kenyérlisztet, 27 kg egyesített búzakorpát, % 100 kg szabványszerfl rozs után 47 kg rozskenyérlisztet, 37 kg rozskorpát szolgáltatnak ki, nettó súlyban. Nem szabványszerű több keveréket tartalmazó búzá­ból és rozsból őrölhetetlen keverékesség és többletned­vesség minden százaléka után 1 kg-ot, őrölhető keverék minden százaléka után fél százalékot hoznak levonásba. 75 kg-nál alacsonyabb hl súlyú búzát és 68 kg-nál ala­csonyabb hl súlyú rozsot, zsizslkes, dohos, egészségtelen gabonát vámcserére nem vesznék át. Azt a búzát, amely 20%-nál több rozsot tartalmaz, rozs­nak kell minősíteni és a cserét a rozsra vonatkozó ren­delkezéseknek megfelelően kell lebonyolítani. A részletes rendelkezést tartalmazó -Tájékoztatóit a malomüzemekben és a cseretelepeken kifüggesztettük. CSONGRÁD MEGYEI MALOMIPARI ES TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT nyes győzelmévé. De már a karib-tengeri rendezés előtt ls, az 1962-es év első felében két ízben jött létre kompromisszumos meg­oldás. Márciusban aláírták az eviani szerződést, amely végetvetett a francia gyar­matosítók csaknem nyolc esz­tendőn át tartott véres hábo­rújának Algéria hős népe el­len. Az eviani szerződés kompromisszum volt. Tük­rözte, hogy a francia gyar­matosítók, bár a számbeli túlerő és a haditechnikai fö­lény az ő oldalukon volt, képtelenek voltak a csata­mezőkön leverni az algériai Tobago. Az év végére az újonnan függetlenné vált országikkal az ENSZ-taglét­szárna már száztízre emel­kedett Az év első félének má­sodik kompromisszumos megoldása a laoszi ügy ren­dezése volt A laoszi sú­lyos nemzetközi válság úgy keletkezett hogy az Egye­sült Államok kormányzata az elmúlt években mindent megtett, hogy az országot letérítse a semlegesség út­járól és laoszi híveiből olyan kormányt tákoljon össze, amely Laoszt készségesen nép szabadságharcát Ezért bevonta volna a délkelet­az eviani tárgyalóasztalnál kénytelenek voltak enged­ményt tenni és elismerni a független Algériát. De az al­gériai szabadságharcosok, akik hősiesen ellenálltak a francia csapatok gyarmatosí­tás! törekvéseinek, arra már képtelenek voltak, hogy csa­tatereken legyőzzék a francia haderőt Ezért ők is egyez­ményeket tettek az eviani tárgyalóteremben: bele kel­lett egyezniök, hogy a fran­ázsiai amerikai katonai szö­vetségbe. Éppen ezért Wa­shington már korábban vé­res polgárháborút robban­tott ki és fokozta beavat­kozását fegyverszállítmá­nyok, katonai tanácsadók küldésével. Az Idén tavasszal azután, amikor az Egyesült Álla­mok laoszi hfveinek helyzete teljesen kilátástalanná vált a hadszintereken, amerikai tengerészgyalogságot tettek Magyar államférfiak üdvözlő táviratai kubai államférfiaknak Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke a ku­bai forradalom negyedik évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Osvaldo Dorticos Torradot, a Kubai Köztársaság elnökét és Fidel Castro Ruzt, a kubai forradalmi kormány elnökét. Péter János külügyminiszter a kubai forradalmi ünnep alkalmából üdvözlő táviratot küldött Raul Roának, a Kubai Köztársaság külügyminiszterének. * Elküldötték üdvözletüket a társadalmi szervezetek veze­tői is. Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, a kubai dolgozók forradalmi szövetségét, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, a kubai Népek Barát­sága Intézetét, Szakasits Árpád, az Országos Béketanács el­nöke a Kubai Béketanácsot, a Magyar Nők Országos Taná­csa, a Kubai Nőszovetséget köszöntötte. (MTI) A Pravda az indiai kommunisták »I 1« » r »l u dozeserol Olga Csecsotkina, a Prav- got az agresszív tömbökhöz da szemleírója, a lap vasár- csatolják. E messzemenő napi számában -Veszélyes tervek első lépésének kell út* címmel foglalkozik az az egyre féktelenebbé váló indiai kommunistaellenes antikommunista hisztériát is hadjárattal. tekinteni. A cikk megállapítja: -Az Azután, hogy az országban utóbbi időben Indiában a Kínai Népköztársasággal olyan események játszódtak való katonai határkonflik­le, amelyek a demokratikus tussal kapcsolatban életbe közvélemény súlyos aggó- léptették a rendkívüli álla­dalmát váltják ki. A belső potot, hadjáratot kezdtek a reakció és a nemzetközi im- Kommunista Párt ellen*. perializmus az indiai nép de- A szerző emlékeztet arra, mokratikus vívmányaira tá- hogy december közepéig mad. Meg akarják változtat- mintegy 900 kommunistát ni India békeszerető semle- tartóztattak le. A letartóz­ges politikáját és az orszá- tatásokat és üldözéseket az Indiai honvédelmi törvény alapján hajtják végre. Indiából olyan hírek ér­keznek, hogy a Kommunista Párt elleni megtorló intéz­kedéseket az új-delhi ame­rikai nagykövetség sürgeté­sére akkorra időzítettek, amikor Indiába megérkezik Harriman és Sandys. Az imperialista sajtó rá­galomhadjáratot kezdett in­dia miniszterelnöke ellen ls. Az Aurore című francia lap egyenesen arra hívja fel az indiaiakat, hogy amint csak lehet, szabaduljanak meg Nehrutól. A világ demokratikus köz­véleménye, amelyet mély aggodalommal tölt el az In­diai reakció összeesküvése, nem veszti el hitét abban, hogy a józan ész és a béke hí­vei megfékezik a gyűlölet­szí tókat ta a világot. A nyugati bur­zsoá sajtó is elragadtatás­sal írt a bámulatos tudo­mányos bravúrról. S a nyu­gati kalandorkörök, akik csupán a katonai erőviszo­nyok szempontjából nézik! az eseményeket, kénytelenek­voltak szembenézni az igaz­sággal: a Szovjetunió olyan rakétákkal rendelkezik, amelyek teljesítőképesség­ben messze felülmúlják az amerikaiakét és félelmetes pontossággal irányíthatók. Sajnos azonban 1962. vi­lágpolitikai mérlegnek van negatív oldala is. Ide­tartozik a német és a nyu­gat-berlini helyzet proble­matikája. Arról van ugyanis szó, hogy bár az ezzel kap­csolatos szovjet—amerikai tárgyalásokon volt némi előrehaladás a kompromisz­szumos rendezés felé, mégis éppen az óesztendő utolsó napjait súlyos mrugat-ber­lini provokációk jellemezték az NDK államhatárain. ,A helyzet annyira elmérgese­dett, hogy a szovlet kor­mányfőnek külön erélyes es határozott figyelmeztetést kellett intéznie ebben az ügyben Adenauer bonni kancellárhoz. Nem mozdult ki a holt­pontról az atomfegwer­kísérletek megszüntetésének ügye sem. Azok az új remé­nyek, amelyeket a békesze­rető erők az Idén március­ban megnyílt 18 hatalmi genfi leszerelési értekezlet­hez fűztek, sainos nem vál­tak valóra. Hruscsov javas­lata, hogy a genfi értekezlet vitáján vegvenek részt a kormánvfők és személyes erőfeszítéseikkel vezessék ki a tárgyalásokat a zsákutcá­ból, nemcsak hogy nem ta­lált Nyugaton mechalleatás­ra, hanem ráadásul az Egyesült Államok éopen a genfi értekezlet előestéjén újította fel légköri atom­fegyver-kísérleteit. Hiába figyelmeztetett a stovjet kormány, hogy atombombák döreje közepette nem lehet eredményesen tárgyalni a leszerelésről, a Nyugat ve­zető körei nem hallgattak az intő szóra. Így azután a szovjet kormány is arra kényszerült, hogy felújítsa saját nukleáris fegyverkísér­leteit. S a helyzet a karib­tengeri válság rendezése után sem változott sokat. Bár Kennedy kijelentette, hogy üdvösnek és lehetsé­gesnek tartaná az •atom­csend* megegyezést, az ame­rikai megbízottak a konkrét megbeszéléseken mindent megtesznek, hogy ne jöjjön létre a megállapodás. Igy fest tehát az 1962-es esztendő a világpolitika mér­legén. összegezve a dolgo­kat, megállapíthatjuk, hogy a mérlegen a békés együtt­élés sikerei nyomják le a serpenyőt. Ezért megnöveke­dett bizalommal tekinthet a béke minden őszinte híve az új esztendő elé. Árkus István

Next

/
Thumbnails
Contents