Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-23 / 300. szám

Vasárnap, 1982. december 23. DÉL-MAGYARORSZÁG Tovább növekszik a társadalmi bíróságok szerepe A* SZMT gondoskodik a bíróságok vezetőinek továbbképzésérői Jó gép, kis hibával A társadalmi bíróságok életképességét az elmúlt négy-öt évben végzett tevékenységük igazolta. Fennállásuk óta fontos nevelőszerepet töltenek be a dolgozók öntudatának fejlesztésében, I i társadalmi tulajdon vé-, (leimében, és elősegítik a dolgozók emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartását. A SzakszerveI zetek Csongrád Megyei TaI nácsáríak elnökségi ülése megállapította, hogy a társadalmi bíróságok munkája iránt általában igen nagy az érdeklődés, j mert a tárgyalt fegyelmi 1 vétségek sértik a dolgozók igazságérzetét. Több esetben, mint a konzervgyárban, s a ' ruhagyárban is, 300—350-en ' vettek részt a tárgyaláson. Az eljárás alá vont személyek védekezési lehetőségének biztosítása, a tanúk kihallgatása általában szaI bályszerű. A bíróságok hatáskörüket nem lépik túl, sőt szívesebben alkalmazzák a nevelő jellegű döntéseket, melyek nem járnak különösebb büntető következmény7 nyel. Ennek a gyakorlatnak azonban az is oka, hogy a vállalatok igazgatói kevés olyan ügyet utalnak a társadalmi bíróságok elé, amely a súlyosabb eljárást kívánná meg. Az eddiginél sokkal nagyobb feladatokat ró a társadalmi bíróságokra hatáskörük bővítése, mely adandó alkalommal lehetővé teszi számukra a nyereségrészesedés felének, vagy az esetleges jutalom megvonását, ezer forintig kötelezheti a dolgozót kártérítésre, megrögzött alkoholistákat elvonókúrára javasolhat, és így tovább. Ezentúl minden olyan üzemben, ahol 100 főnél több dolgozót foglalkoztatnak, felállítható társadalmi bíróság. Nyilvánvaló, hogy a tárI sadalmi bíróságok szerepe az új rendelkezés hatására nagy súlyt kap majd. S hogy ez így legyen, le kell vonni a tanulságokat az eddigi gyakorlatból. A tapasztalat szerint az üzemekben lefolytatott fegyelmi ügyek száma lényegesen meghaladta a társadalmi bíróságok hatáskörébe utalt ügyek számát, öt nagyobb üzemben például 1962-ben 51 fegyelmi vétség közül mindössze tizenhét ügyet tárgyalt társadalmi bíróság. Többször megtörtént, hogy a szakszervezeti bizottságok csak a fegyelmi tárgyalás után szereztek tudomást az elkövetett vétségekről, mint például a Szegedi Textilművekben, a cipőgyárban és a Csongrád Megyei Építőipari Vállalatnál. A DÁV-nál 1956-ban két, 1959-ben 15 és 1962-ben 3 esetben, a Szegedi Bútorgyárban öt év alatt mindössze háromszor ült össze társadalmi bíróság. Soksror hiányos a társadalmi bíróságok ügyiratkezelése is. A Szegedi Falemezgyárban előfordult, hogy üléséről nem is vezettek jegyzőkönyvet A társadalmi bíróságok működésének hatékonyságát segíti majd elő, hogy a szakmák megyei bizottságai és az SZMT közgazdasági bizottsága gondoskodik a társadalmi bíróságok vezetőinek és a társadalmi bíróságokkal foglalkozó szakszervezeti tisztségviselők ez irányú ismereteinek bővítéséről. Az alapszervezetek pedig a társadalmi bíróságok többi tagjának oktatását biztosítják. A továbbképzéshez a tudományegyetem jogi szakemberei is segítséget nyújtanak. A könnyűiparban újabb 27 üzemet vontak össze 9 vállalattá A könnyűiparban már ceni székhellyel Kelet-Maévek óta folynak az üzem- gyaroországon összpontosul összevonások. 1955-ben több majd a nőj ruhák, Sopron üzemből két nagy egység környékén pedig a lánykaalakult, 1959 és 1961 között ruhák; gyártása. Ily módon a pedig 67 üzemet vontak Ö6Z- könnyűiparban tovább fosze 28 vállalattá. Jó eredmé- lyik, sőt a ruhaiparban már nyekkel működik 1955 óta a be is fejeződik a különböző Magyar Selyemipari Vállalat, termékek gyártásának szaka, amely egy selyemfonó, hét sitása. (MTI) szövő és egy kikészítő gyárból alakult, és hatásköre az egész iparágra kiterjed. Az amúgy is kooperáló Soproni Fésüsfonalgyár és a Győri Richards-gyár összevonása pedig már az első évben több mint négymillió forint gazdasági eredményt hozott. A pamuttextilművek és koloritgyár csatlakozása nemcsak a gyártásszervezést tette egyszerűbbé, hanem hozzájárult több olyan — évek óta húzódó — műszaki probléma megoldásához is, mint például a jó minőségű kordbársony készítése. Az 1963. január 1-én életbelépő üzemösszevonások — a munkáslétszámot alapul véve — a könnyűiparban 13 százalékát érintik. 27 üzemet vonnak össze 9 vállalattá A gyapjú- és a ruhaiparban lesz a legnagyobb arányú a termelés irányításának koncentrálása. Ezenkívül a kötszövőiparban, a zuglói, a Rákospalotai Kötöttárugyár és a kötszövőmintázóból alakult a Budapesti Finomkötöttárugyár. Egy új vállalatot képez majd több kissebb rövidáru ipari üzem isA Dunántúlon egységes irányítás alá kerülnek a lakástextilt előállító gyárak. A budapesti és Pest környéki üzemeknél megszűnik a lakástextil-gyártás, viszont helyette átveszik a kártolt szövetek előállítását DebreTíz hidraulikus cipőfelsőrészt szabó berendezést helyezett üzembe az idén a Szegedi Cipőgyár, s ezzel jó részt feleslegessé tette a bőrök fáradságos kézi szabását. A Bőr- és Cipőipari Vállalattól vásárolt gépek kettős élű késekkel működnek, úgyhogy a jobb- és ballábas cipőfelsők kiszabása egyszerű késfordítással elvégezhető. Korábban egy szabász legfeljebb 80 párat tudott naponta készíteni, a gép naponta 160 —200 párral is könnyedén boldogul. Ha jövőre megkapják a még szükséges öt gépet is, akkor a kézi szabás csak a 3—5 ezer pár alatti kis szériáknál — amelyeknél a gépi berendezés használata nem is fizetődik ki — marad meg. Nyilvánvaló, hogy ez a korszerű szabászgép jól bevált a cipőgyárban, bár egy jelentős konstrukciós hiba sokszor elveszi tőle a dolgozók kedvét. A tíz gépből jelenleg is három használaton kívül van, javítják őket a budapesti üzemben. De a többi is gyakorta kiengedi a (Liebmann íelv.) hidraulikát biztosító olajat. A gépek alá tálcát kellett csináltatni, hogy a szertefolyó olaj tönkre ne tegye a padlót. Az emberek ruhája és a bőrök is állandó veszélynek vannak kitéve, nem is szólva arról, hogyha a gépben nincs elég olaj, nem bírja a szabáshoz szükséges nyomóerőt sem kifejteni. A szabászat gépesítése tehát nem mondható korszerűnek mindaddig, amíg a cipőipari gépgyár el nem éri gyártmányaival a használat kívánta minőségi követelményt. ra nevelés következtében egyre több iskolásgyerek gyűjti pénzét takarékbélyegTELEVÍZIÓ, MOSÓGÉP. Napról napra nagyobb a forgalom a szegedi üzletekben. Változatlanul nap as öeklődés a műszaki cikkek - televízió, mosógép, centrifuga - «*£ wvarok mutatkoznak a televízió-ellátásban, az igényeket többnyire ki tudjak elégíteni. Felvételünk a Klauzál téti villamossági szaküzletbea készült. A Magyarországra látogató külföldiek gyógykezelési lehetőségeiről Az Egészségügyi Miniszté- — napi 180 forintot — 10 riura felhívja mindazoknak napra előre be kell fizetni az a magyar állampolgároknak illető egészségügyi intézmény a figyelmét, akikhez rokoni gazdasági hivatalának, látogatás céljából külföldi Heveny megbetegedés, ilállampolgár érkezik, hogy a letőleg sürgős szükség esetén vendégek megbetegedése ese- a Szovjetunióból, Csehszlovátén az orvosi, illetőleg kór- kiából, Lengyelországból, a házi kezelést a következő- Német Demokratikus Köztárképpen lehet igénybe venni, saságból, Bulgáriából és RoHa valaki krónikus megbe- mániából ideiglenesen Mategedését Magyarországon gyarországon tartózkodó külakarja kezeltetni, a kezeié- földi állampolgárok díjtalan sért fizetnie kell. Kórházi orvosi kezelésben részesülfelvétel esetén a gyógy keze- nek. Á többi országok államlésért a Pénzügyminisztérium polgárai ebben az esetben is által megállapított összeget kezelési díjat fizetnek. (MTI) Jól takarékoskodnak megyénk iskoláiban (Tudósítónktól) ben. Megtakarításaikat taA rendszeres takarékosság- vaszi kirándulásaikra, nyári üdüléseikre és más régi vágyaik megvalósítására szánják. Az 1962—63. évi iskolai évben országos viszonylatban eddig 1679 000 tanuló kapcsolódott be a takarékossági mozgalomba, 10 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. November 30-ig közel 28 millió forintért vásároltak iskolai takarékbélyeget, ami 6 millió forinttal haladja meg az 1961 november végéig e célra összegyűjtött összeget. Az egy tanulóra eső átlagmegtakarítás ls emelkedett: 20 százalékkal több. mint egy esztendővel ezelőtt. A számadatokból kitűnik, hogy a vidéki tanulók még nagyobb arányban takarékoskodnak, mint a budapestiek. Míg 449 fővárosi iskola 285 000 növendéke három hónap alatt 4 439 000 forintot takarított meg. 5723 vidéki iskola 1 394 000 növendéke máris 23 984 000 forintot gyűjtött össze iskolai takarékbélyegben. A Csongrád megyei iskolák közül 351-ben 69 000 tanuló takarékoskodik rendszeresen, akik november 30-ig már 1 203 000 forintért vásároltak iskolai takarékbélyeget Az év végéig összegyűlő pénzt arra szánják, hogy a nyári szünetben megismerkedjenek szép hazánk tájaival és fővárosunkkal. Dr. Farkas Lujza a túlmunka kiegyenlítésének új rendszere A rendelkezés január l-én lép életbe A hivatalos lap december 16-i száma közölte a túlmunka kiegyenlítésének új rendszeréről szóló rendeletet, amely 1963. január l-én lép életbe. A rendelkezés 1963. január 1-től kezdve kiterjeszti a túlmunka kiegyenlítésére való jogosultságot — a vezető állásúak kivételével — az 1534 forint felett kereső vállalati alkalmazottakra is, ezenkívül a túlmunka ellenértékeként egységes szabad időt állapít meg. Ez a rendelkezés a jövőben mindinkább megvalósuló abból a törekvésből indul ki, hogy a dolgozók kizárólag a ténylegesen megszabott törvényes időt töltsék munkában, a többi idejüket pihenésre, szórakozásra, művelődésre fordíthassák. A túlmunka szabad idővel való kiegyenlítése a vállalati alkalmazottakra, a közszolgálati, az ügyviteli, és a kisegítő dolgozókra terjed ki. A munkások túlmunka térítésének jelenlegi rendszere továbbra is érvényben marad, a felügyeleti hatóság azonban a szakszervezettel egyetértésben sajátos esetben egyes munkaköröket kivehet a rendelkezés hatálya alól, illetve ki is terjesztheti azt más állománycsoportokra, vagy munkakörökre. Ahol az eddig túlmunkadíjazásban részesült vállalati és költségvetési alkalmazottak túlmunkáját részben vagy egészben új dolgozók felvétele nélkül egyenlítik ki szabad idővel, ott a korábban túlmunka díjazásra fordított béralapot személyi alapbéremelésre. jutalmazásra lehet felhasználni. Elsősorban azokat kell ilyen módon alapbéremelésben vagy jutalmazásban részesíteni, akiknél az új rendszer keresetcsökkenést jelentene. Természetesen ezeknél figyelembe kell venni a helyes kereseti arányokat is. Ha a túlmunka különleges körülmények — például baleset, természeti csapás — következtében válik szükségessé, vagy a munkát a Minisztertanács, a miniszter rendeli el, a rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy szabad idö helyett bérrel térítsék a túlmunkát, illetve seabad időt, vagy bért kapjanak azok a dolgozók is — például osztályvezetők és ennél magasabb beosztásúak —, akik a munkakörük alapján részükre járó pótszabadságon felül a rendelet szerint általában külön térítésben nem részesülhetnek. Az egészségre ártalmas munkakörökben, a vegyiparban. a textiliparban és más iparágakban már megvalósított munkaidő-csökkentéseken kívül a munkaügyi miniszter most kiadott túlmuivkatérítési rendelete további jelentős lépés a munkaidő tényleges csökkentésére, a dolgozók törvény szerinti szabad idejének biztosítására. (MTI) Január 15-1 a kongresszusi anyag lesz a pártoktatas témája Az MSZMP nyolcadik kongresszusának anyaga — a Politikai Bizottság határozatának megfelelően — minden oktatási formában és minden fokon egységesen, önálló témaként kerül feldolgozásra 1963 első fél évében. Az iskolán kívüli pártoktatásban január 15-től kezdődően négy témában dolgozzák fel a hallgatók a kongresszus anyagát, mégpedig egységesen a kongresszus rövidített jegyzőkönyve alapján. A pártiskolákon és a marxizmus—leninizmus esti egyetemeken a tanárok elméleti konferenciákon foglalkoznak az anyaggal, amelyet a kéthónapos és az öthónapos iskolák hallgatói összefüggő tematikában tanulmányoznak maid. (MTI) •MIHPHHHRMMHÍMÍ