Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-22 / 299. szám

I Szombat, 1963. d fCfttlbfT 22. DÉL-MAGYARORSZÁG Megjelent a Szegedi Tanárképző Főiskola idei évkönyve Két kötetben, közal 500 ol- Major Jenőnek, Fischer Erdalon, gazdag tartalommal, nőnek, Buday Lajosnak és gondos nyomdai kiállításban Vinkler Lászlónak az alkotámost jelent meg a Szegedi saiból közölt reprodukciók Tanárképző Főiskola idei év- zárják. könyve. Az első kötet társa- Az évkönyv második rásaérialomtudományi, a második ben Kiss István a sejtek kutermészetíudományi tanulmá- tatásaival kapcsolatos eradnyokat, értekezéseket tartal- menyeinek egy részletét ismaz. Szerkesztette: Csukás merteti Másik tanulmányáIstván, Benkó László és Me- ban az élőlények időváltogyeri János. zást megérző viselkedésének Az első kötet anyagát Ben- problémáival foglalkozik, kő László Tájszók a szépiro- Benkó Sándorral, Csapó Jstdalomban című tanulmánya vánnal együtt Kiss István nyitja meg. Erdei Mihály az még egy hasonló tárgyú doloro6z nyelv HE előképzőjé- gozat írójaként is szerepel, nek szerepéről értekezik. In- Vóghné Vargha Izabella Kulczefi Géza két dolgozatot irt túrhatás a szegedi Fehértó az évkönyvbe. Az egyik Az ős-szikesének mikrovegetációösszetett földrajzi név fogai- jában címmel közölt tanulmá-t vizsgálja, a másikban a mányt. Wellesz Teréz, a szeazerző a határrésznovek tipi- gedi Alfa olajlen szövettani zálását kísérli meg. Németh- vizsgálatainak tanulságairól ni Bod Ildikó és Hódi Gabri- ír. Jósa Zoltán Tiszakutató ella tanulmánya általános ér- munkájáról számol be. Medeklödésre tarthat számot, gyeri János két tanulmányáSartre nálunk is megjelent és ban magyarországi, valamint sok vitát kiváltott Altonai aibánjai kutatásainak eredaz^egzLztracialiste fíloStia ™t ismerteti. Ezenfelül megrekedésének dokumentu- a rizs állati kártevői elleni mát mutatja be. Palásti Lász- védekezésről Takács Ferencié Franciahegy, franciavölgy, ^ együtt írt dolgozatot. franciapuszta címmel földraj- T„ M„_„«, zi neveink egy csoportjáról ™bniczki József a Marosír. Sziklai László A szlovák szög népesség- és településirodalom magyar nyelvű tör- földrajzával foglalkozik. Moténete elé címmel közöl tar- holi Károly Csongrád megye ffiö Sr^enc^ mezőgazdaságának fejlődését 1917—1919 című érdekes do- vizsgálja a XIX. század kökumentumgyújteményét ad- zepétől napjainkig. Forgách ja közre a nagy szegedi író Géza ^ siposné Kedves Eva CÍAzeÍrtrá kötet második rá- *z A*>" ^ak vizémekvizsBzében, amely pedagógiai ta- üálata címmel kozol tanulnulmányokat tartalmaz, Be- mányt. Kémiai, illetve matereczki Sándor a közösségi ne- matlkai problémákról ír Kővel^ felszabadulás utáni fej- ^ Bemáth Gábor, lodéset ismerteti. Gereb , , ' , György dolgozata egy gyer- Koczka Károly, Nagy Pál, mekcsoport társas szerkezeté- Papp Zoltán és Szendrei Jánek pszichológiai vizsgálaté- noSm val foglalkozik. Geréb György társszerzőként még további két tanulmánnyal szerepel a kötetben: Szabó Zoltánnal a félelem kialakulásának motívumait vizsgálja éltalános iskolások között, Gyermekmegfigyelési feladatok szerepe pszichológiai oktatásunkban címmel pedig Tímár Andrásnéval együtt írt értekezést. Somfai László eredményvizsgálatában az általános iskolát végzett tanulók nyelvtani ismereteit és készségeit elemzi. A kötetet a rajztanszék tanárainak, Cjfajta háztartási tisztítószerek, kozmetikai készítmények kerülnek forgalomba A Belkereskedelmi Minisz- érdekessége, hogy ecsetelhetérium élelmiszer-, háztartá- tő, s így például a gépkosi és vegyi főigazgatósága esik kisebb zománchibáit hákiállítást rendezett a minisz- zilag is ki lehet javítani, tórium épületében, amelyen Újfajta autófényező készült, bemutatták a szakemberek- a páramentesítő szer árusinek a már kapható, illetve tását pedig már meg is kezda jövő évben forgalomba ték. kerülő háztartási tisztitósze- Fára és fémre egyaránt reket és kozmetikai készít- alkalmas a rendkívül nagy ményeket. Csütörtökön a ki- szilárdságú és viharálló állítással egyidőben tájékoz- Durol nevű zománc, tatták az újságírókat. Ezzel fogják befesteni pélA kiállított cikkek egyik dául majd az Erzsébet-hidat nagy csoportjában a háztar- is. Árusítását jövőre kezdik tási tisztítószerek váiaszté- meg. Érdekesség kétféle új kának bővülése a szembetű- ragasztószer: a Metali ittál nő. Jövőre az eddigi mosó- fémet fémhez, az Epokittal és mosogatószereken kívül pedig gyakorlatban mindent boltokba kerül többek kö- ragaszthatunk, még törött zött a Csepeli Növényolaj- porcelánt is. ipari Vállalat új készítme- A kozmetikai cikkek könye, a Moe—6 nevű — igen zött nagy hatékonyságú — mosó- tovább bővül az Opera és paszta, amely leginkább a az Exotic család, finomabb gyapjú, selyem és Kétfajta Opera arcápoló foműszál anyagú ruhadarabok lyadék és három újfajta tisztítására alkalmas. Exotic-krém készül. TerméJó hír az Ultra-kedvelők- szetesen továbbra is árusínek: jövőre az idei 3200 tanak német, lengyel és frantonna helyett 5000 tonnát cia kozmetikai szereket is. kap a kereskedelem, (MTI) s folyamatos lesz az ellátás az Ultra mosópasztából ís. Folyékony mosogatószer és jó minőségű folttisztító is készül jövőre. Az ismert Sidolon kívül tubusos fémtisz- | tító pasztával bővül a vá-1 laszték, jó alumíniumedénytisztítót azonban még nem sikerült előállítani. Padlóápoló-szerekből a két évvel ezelőtti négy helyett jövőre már tizfajtát árusítanak. Folyamatos lesz az ellátás a mind jobban terjedő parkettlakkból. A festék- és lakkválaszték bővülésében említésre méltó az új, javított minőségű nitrozománc, amelynek az az Kemény tél Európa nagy Á svájci Alpokban a hét ban egyes helyekről 45 fokos eleje óta megszakítás nélkül fagyot jelentettek, havazik. Az összes hágók jár- Ausztriában az erős hóesés hatatlanok. A hótakaró át- csütörtökön nagy fennakadást lagos vastagsága másfél mé- hozott a gépkocsi-közleketer, egyes helyeken azonban eléri a hat métert is. désben és a vasútforgalomVarsó környékén mínusz 15 ban- Az osztrák Alpok hágói fokot mértek, Skandináviá- is járhatatlanok. Elsős gyerekek üdvözlő lapja ötletes karácsonyi meglepetések a szülőknek Tegnap bensőséges fenyő- kat a Dózsa György iskola faünnepeégeken búcsúztak a úttörői. A fiúk fényképalbutéli vakáció előtt a gyerekek mokat, díszes kazettákat álaz iskoláktól. Az ünnepsége- lítottak össze, a leányok pékét sok helyen ajándékozás- dik kézimunkákat készítefsal kötötték össze. A béke- tek. De a legtöbb gyerek telepi iskolában a felsősök most az üvegek fonásával az alsósoknak ízléses kis ko- foglalkozik. A kábelgyártól sarakat készítettek, cukorká- kiselejtezett huzalokat vetval, csokoládéval megrakvá. tek, s ezzel fonják közül az A Ságvári Er.dre Altalános üvegeket. Némelyik kisdiák Gyakorló Iskolában a kisdo- ebben a munkában valósábosok zöld kartonpapírból gos népművészeti remeket karácsonyfát vágtak ki, s rá aiv0t vattából hópelyheket ragasztottak. Ezenkívül kis függő díszekkel ls ékesítették a maguk készítette fenyőt, s ezzel lepték meg az otthoniakat. A legegvszerűbb, mégis a legkedvesebb ajándékot ebben az iskolában az elsősök adták. Üdvözlőlapot küldtek, amelyen saját írásukkal köszöntötték a szülőket, bizonyítva, hogy eredményesen ismerkednek a betűvetéssel. Politechnikai foglalkozáson. a műhelyekben készítették el az ünnepi ajándékoA% utasok és a pénstárosok Jobb elővételben megváltani a vasúti jegyeket több mint 1 millió forint a bevétel. S ez mind kis tételekből, 20—25 forintos jegyek árából jön össze. Hány ideges utassal kell bajlódniok, mennyi udvarias szót és mosolyt kell ajándékozni szolgálat közben, ha azt akarják, hogy eredményeik mellett még megbecsülés is érje őket az utazóközönség részéről. Ezekben a hónapokban a hétvégeken, de különösen, több napos ünnepekkor és azután városunktól távol lakó dolgozók és tanulók tömegesen rohanják meg a pénztárt. Nehéz ilyenkor jól helytállni mindenki megelégedésére. Hogyan lehetne a saját kényelmüket szolgálni és a nehéz munkát végző pénztárkezelők terhelésén is könynyítenl? Az ország minden részébe, valamennyi kedvezményt figyelembevéve az IBUSZmenetjegyiroda ls szolgáltat ki vasúti jegyeket elővételben. Sőt, Szeged-személypályaudvaron is van egy elővételi pénztár, amelynél az utazás előtt már három nappal megvehetik az utasok kényelmesen menetjegyüket Ezért tanácsos az ünnepi forgalom előtt menetjegyükről elfvételben gondoskodni. így elkerülhető a valóban bosszantó tömegjelentet a pénztár előtt, megőrizzük idegeink nyugalmát. Dr. Bánkfal vy Gyula (Tudósítónktól.) Az utasok közül igen sokan türelmetlenkednek utazás közben. Ez jegyváltás közben is megnyilvánul; félnek, hogy lekésik a vonatot, nem kapnak kényelmes helyet nem találják meg ismerősüket, akikkel együtt szeretnének utazni és így tovább. Ez az idegesség aztán legtöbb esetben a személypénztár kezelőjét sújtja Méltatlankodnak, ha sok aprópénzt ad vissza. Felháborodnak a biztosítási bélyeg miatt, ha nem elég gyorsan adja a jegyet, szóval mindenért, amiért valakit hibáztatni lehet S ilyen körülmények között kell a pénztárosnak folytatólagosan sokszor 12 órát szolgálatban lennie. Szeged-állomáson három szocialista brigádba tömörültek a pénztárkezelők. Eredményeik elsőrangúak. Évi átlagban számítva havonta 1 millió forintot kezelnek. Februárban csak 700 ezer, augusztusban, decemberben Sietek előrebocsátani, hogy a nimbuszt nem én téptem meg. Sőt a szívem majd megszakad hullását látva, mégsem tehettem ellene. Dunakömlödön játszódott le a tragédia, három nappal ezelőtt. De nem vágok a dolgoknak elébe. Az idei nyár egy ragyogó vasárnap délutánján történt Szegeden — már elmeséltem valahol —, hogy egy népes család sorakozott ki a Roosevelt téri halászcsárda ajtaján. A férfi magas, tekintélyes külsejű, az asszony törékeny alkatú és finomkodó. Három gyerek nyerített, nyargalászott körülöttük, amint a Tisza felé haladtak jóllakottan, ráérősen. Gondoltam, bizonyosan szegediek abból a fajtából, akik egész héten csak futtában laknak jól az üzemi ebédlőben, s ilyenkor vasárnap gazdagon megvendégelik a hasukat. Az egyik srác azonban nagyot üvöltött: — Ide nézzetek, mekkora víz! A másik kettő még egészen aprócska volt, és csak úgy konstatálhatták érces hangú bátyjuk felfedezését, hogy buksi fejüket nagy erőlködések közepette a kőfal párkányára ültették. Az apjuk is odaért, s mint aki a világon minden tud, mereven kinyilatkoztatta: — Ez a Tisza. Nem állhattam tovább, megszólítottam. — önök nem szegediek? Az asszony válaszolt, külsejéhez képest feltűnő szívélyességgel. — ö, nem, mi pestiek vagyunk, csak lerándultunk Szegedre, megkóstolni ezt a híres-neves halászlét. — Igen? És a véleményük? Az asszony égre emelte tekintetét, aztán lehunyt szemmel, szinte extázásszerű áhítattal ejtette ki • szavakat. — Felséges! Isteni! Hát én addig is eskü alatt vallottam mindenütt, hogy a szegedi halászlének nincs párja a kerek egy világon. De mióta ez a pesti szépaszaszony így nyilatkozott róla, a vérét Megtépett nimbusz tudtam volna ontani annak, aki netán kétségbe meri vonni a mi városunk főzte halászlének minden másfelé kotyvasztott és létező összes halászlók feletti minőségét. Ebben a szent meggyőződésben ért engem egy elég goromba inzultus. Gépkocsin utaztunk egyik kecskeméti kollégámmal Pécsről Budapest felé a betonúton. Sötét volt már, csillagok hunyorogtak a táj felett, és kifogyván a beszédből, el-elbóbiskoltunk. A kollégám azt mondja egyszer a sofőrnek: — Te, öregem, ha netán elszundítanék, Kömlődön feltétlenül állj meg! Olyan halászlét a világon nem ehetünk másutt. Én félig-meddig már az álom ölében szenderegtem, de ezekre a szavakra mintha kést szalajtottak volna belém. Nyomban talpra szökött benT nem a lokálpatrióta, és kioktató Í+ lényesen odavetettem: — Halászlét csak Szegeden ehetsz jót, te. Még ennyit sem tudsz? Csak legyintett az én kollégám, majd hosszan hahotázott. Persze az álom neki is kiment a szeméből, és elkezdte két irányban osztogatni ítéleteit. Egyrészt minősíthetetlenül lesajnálta a szegedi halászlét, amelynek — tapasztalatból mondja — már régen nincs íze; és állítja, hogy maholnap híre sem lesz. Másrészt egekig magasztalta a kömlődi halászcsárda készítményét, amelynek zamata meszsze felülmúlja az ambrózia nevezetű isteni eledel aromáját is. Ügy éreztem, sértegetni akar, ezért nem vitatkoztam vele tovább. Megbántva húzódtam félre az ülés sarkába. és azon tűnődtem, hogyan bizonyíthatnám be igazamat ennek a Komi ód-imadónak így érkeztünk meg a halászcsárdához. Az út bal oldalán teljes kivilágításban úgy hatott, mint valami rangosabb szálloda. Már az is gyanús volt, hogy körüjötte vagy 30 személy- és teherautó gunnyasztott. Hogy, hogynem, elkezdett ingadozni a magabiztonságom. De most már mindegy, kerüljünk beljebb. Annak nincs semmi értelme, hogy részletekbe menően leírjam impreszszióimat. Csak annyit, hogy nem egészen három perc múlva hozták a hatalmas adag halászlét, és a teríték is tiszta, ízléses volt A színe kifogástalan — állapítottam meg a halászlét gusztálva —, de az íze bizonyosan pocsék. Szegeddel nem lehet versenyezni. Kelletlenül kóstoltam bele azzal a szilárd elhatározással, hogy megjátszom a szakértőt, és már az első kanál lét fitymáló grimaszok közepette löttyintem bele a hamutartóba. De ml történt? A gyomrom olyan mohón hörpintette magába a kömlődi halászcsárda főztjét, hogy az akaratom a legkisebb ellenállásra és képtelen volt. Felséges ízek omlottak szét a szájamban, majd gyors éhségérzetet teremtve arra kényszerítettek, hogy szó nélkül, rekord idő alatt megegyem az egész jókora adagot Igen tisztelt szegedi honfitársaim. Ne higgyék, hogy szapulni kezdtem a mi tiszai halászlénket! Sőt, próbáltam hősiesen védelmezni kollézám gunyoros megjegyzéseivel szemben. Most azonban, miután hármat aludtam rá, be kell vallanom férfiasan: a dunakömlődi halászlé nem színtelen lötty volt, amelynek tetejét paprikával tetszetős színűre festik, hanem iga~i vastag, vérpiros, zamatos halasaié volt az egészen a bogrács fenekéig, j Ezt el kellett mondanom. Most pedig kövezzenek meg az igazságért! Vagy tegyünk együtt valamit azért, hogy a szegedi halászlé ne legyen tovább nevetség tárgya. F. N. L Szegedi grafikusművész franciaországi sikere Az idei IX. Nemzetközi Bem Múzeumban. A szegedi Grafikai Kongresszusra és az művésznő 20 évig városunk azzal kapcsolatos kiállításra, felsőoktatási intézményeiben amelyet 13 nemzet művé- végzett magas színvonalú szeinek részvételével Párizs- grafikai munkát, 15 éven át ban rendeztek. Magyaror- mint egyetemünk grafikai szagról Vargha Nándor, Fory lektora, öt évig pedig mint Antal, Bordás Ferenc buda- a Pedagógiai Főiskola adpesti, Menyhárt József d?b- junktusa dolgozott. Jelenleg receni grafikusművészen kí- a Hómán Kató Altalános Isvül Kopasz Márta szegedi kola rajztanára, művész is meghívást kapott. A párizsi Galerie D'Oreay A francia vízum késése miatt Múzeum kiállításának anyaa magyar művészek közül gából a legsikerültebb alkosenki sem tudott részt venni tásokat most egy díszes ala kongresszuson, de műveik búmban kiadják. A. Herry, a párizsi Galerie. D'Or ay a Francia Művész Szövetség Múzeum kiállításán szere- elnöke értesítette erről Kopeltek. Kopasz Márta műveit rasz Mártát, és engedélyt ezzel eddig már négy nagy kért. hogy a szegedi művész európai múzeumban bemu- kiállított fametszetét az altatták: a párizsin kívül a bu.™ban Kopasz , tt-T ^ „ , Márta a pub'ikaláshoz terberlini Heimats, a lipcsei mészetszerűleg örömmel hozDimitrov és a lengyelországi zájárult. Az ÉM Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz ács, kőműves, bádogos, központifűtés-szerelő szakmunkásokat Jelentkezés a vállalat munkaerőgazdálkodásán, Szeged, Bocskai u. 10—12. S 78134 Téglavásár?6K, figyelem l A Szegedi TÜZÉP Vállalat felkéri a téglavásárlókat, hogy a megvásárolt téglát december 30-lg a téglagyárból szállítsák el, mert az utalványok beváltása december 30-án lejár. S 13694 *