Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-22 / 299. szám

Szombat, 1982. december 22. DÉL-MAGY ÍRORSZÁG 3 Hazaérkezett kormányküldöttségünk a KGST ülésszakáról A magyar kormánykül­döttség, amely részt vett a KGST 17. üléssza­kán. pénteken délelőtt Bukarestből visszaérkezett Budapestre. A küldöttséget Apró Antal, a Politikai Bi­zottság tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese vezet­te. Tagjai voltak: Csergő János kohó- és gépipari mi­niszter, Kossá István közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, Losonczi Pál földműve­lésügyi miniszter, Incze Je­nő külkereskedelmi minisz­ter, Sulyok Béla, a pénzügy­miniszter első helyettese, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal vezetője és Ma­rói László, a KGST magyar­országi képviselőjének he­lyettese. A magyar küldött­séggel együtt érkezett Bu­dapestre Otakar Simunek­nek a Csehszlovák Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterel­nök-helyettesnek a vezeté­sével a KGST ülésszakán részvevő csehszlovák kor­mányküldöttség, amely rö­vid itt tartózkodása után folytatta útját Csehszlová­kiába. A fogadáson a Nyugati pá­lyaudvaron megjelent Fock Jenő, a politikai bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Trautmann Rezsó építésügyi miniszter, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke és Csa­nádi György, a közlekedés­és postaügyi miniszter ©só helyettese. (MTI) A VIII. kongresszus határozataínak végrehajtásáról tárgyalt a KISZ Központi Bizottsága A jobb burgonyaellátásért Német és lengyel vetoburgonya érke®ett A zavartalan burgonyaellá­tás érdekében az idén először, nagyobb mennyiségű — öt­ezer vagon — vetőburgonya érkezett a Német Demokrati­kus Köztársaságból és Len­gy©országból. A gazdaságok tehát tavasszal minden ne­hézség nélkül megoldhatják a burgonyavetésterület növe­lésével kapcsolatos feladato­kat és a külföldről kapott, betegségnek jobban ellenálló fajtákra cserélhetik át a sa­ját készletüket. Az állami gazdaságok az új ga-7rü»®ági évben tízezer hol­don étkezési burgonyát, hat­ezer holdon pedig vetőgumót állítanak elő. A külföldi faj­ták fokozott f©használása mellett ugyanis tovább foly­tatják a hazai, kedvelt faj­ták ©szaporításának többéves programját A kutatóintéze­tek irányítása mellett a hat­ezer holdon elsősorban gül­baba, rózsa, somogyi k<*ai és somogyi sárga fajtájú vető­burgonyát termesztenek. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és f©szólalt Bisz­ku Béla. az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra. Az ülésen Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottsá­gának ©só titkára ismertet­te azokat a feladatokat, amelyek a VIII. pártkong­resszus határozatainak vég­rehajtásából az ifjúsági szö­vetségre hárulnak. A beszá­molót a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vet­te. Az ülésen ezután szerve­zeti kérdésekkel foglalkoz­tak. (MTI) A gépek sorsa a termelőszövetkezetekben S JÓÉRZÉS örömet okozni Hajnaltól késó estig dolgozik a posta csomagkézbesítő brigádja Éjszakai még a sötétség, amikor már munkához lát a szegedi személy-pályaudva­ron a II-es pcstahivatal cso­magirány itással és kézbesí­téssel foglalkozó csoportja. Pontosan hajnali 4 órakor kicsit álmosan még, de an­nál nagyobb igyekezettel ké­szítik elő kézbesítéshez a cso­magokat a raktáros, a beosz­tott tisztviselő és a csomag­rakodó. Nem jut ideje álmos­ságra az adminisztrátornak sem, aki gondosan ellenőrzi a szállitóleveleket, bélyegez. Mire a csomagkézbesítők megérkeznek, a rakomány már kint várja őket a teher­gépkocsin. • X . t > Kilenc tehergépkocsi A csomagkézbesítés Szege­den éppúgy kerületekre van osztva, mint a levelek kihor­dása. Ezért a csomagkézbesí­tők nagyrészt ugyanarra a területre járnak éveken át. Most azonban kivételes a helyzet. Nemcsak a három kerületben, hanem a sz©ró­zsa minden irányába indul ki reggel 6 órakor 9 csoma­gokkal megrakott tehergép­kocsi. — Általában nem nagy Írt­számmal, mindössze négy ál­landó csomagkézbesítővel dolgozik részlegünk — mond­ja Simon János, a II-es pos­tahivatal vezetője. Most azonban rekordforgalmú két hetünk van. Egy-egy csomag­kézbesítő naponta 80—90, de gyakran még 100 csomagot is kézbesít A várható nagy for­galomra a Szegedi Postaigaz­gatóság irányításával idejé­ben felkészültünk. Kétszere­sére növ©tük a csomagkéz­besítők számát. Tehergépko­csi is kétszer annyi jár je­lenleg, mint máskor. Az a cé­lunk, hogy minden csomag időben ©jusson rendeltetési helyére. Például Kálmán bácsi Nehéz, fáradságos a cso­magkézbesítők napi munkája, különösen most az ünnep előtti forgalomban. De szíves­őrömest járják mégis kora hajnaltól késó estig a várost Mert mint mondják, jó ér­zés másoknak örömet szerez­ni. Még a fáradtságot sem ér­zi úgy az ember, ha meglátja, milyen örömmel bontják ki a hozzátartozóktól, s a ked­ves ismerősöktől jött csoma­got egy-egy lakásban. Farkas Kálmán személyes ismerőse sok szegedi család­Ogyesszai és szegedi fiatalok ajándékváltása Szeged szovjet testvérvá­rosából, Ogyetszából nemré­giben csomagot hozott a pos­ta a szegedi altalános isko­lák úttörőinek. A szovjet pionírok mugukkészítette tárgyakat, különféle dombor­művek©. a városukról ké­szült rajzokat stb. ajándé­koztak szegedi pajtásaiknak. A pionírok ajándékait a vá­ros általános iskoláiban ván­dor házikiállítás keretében mutatták be. Most a szegedi úttörők ts elkészítették ajándékaikat az ogyesszai pioníroknak. Ábrahám Ferencné, a Guten­berg utcai iskola tanárnője vezetésével. Az ajándékokat: terítőt, kézimunkákat, külön­féle tárgyakat, Szeged egy­egy részletét megörökítő ké­peket a Gutenberg utcai, a Dózsa György, a Mező Imre, a Gagarin, a Zrínyi Ilona, a Hámán Kató4 általános isko­lák, valamint a Pedagógiai Főiskola gyakorló általános iskolájának úttörői készítet­ték. A nagyon szép díszpár­na — amelyre a városi ta­nácsházát hímezték — a Gutenberg utcai iskola szuloi munkaközösségének segítsé­gév© készült A szegedi úttörők ajándé­kait már szépen csomagol­• ják, s utána azonnal elkül­dik Ogyesszába. mutatkozó felkiáltó hibák­nak, hanyagságoknak. Trak­torok, munkagépek már ki­vétel nélkül minden szövet­kezetben vannak. A szövet­kezeti gazdák azonban még alig ismerik a tervszerű hi­bamegelőző gépkarbantartás fogalmát. Számos helyen a tudatlanság rombolja a gépe­ket. Széles körű társadalmi ügyet kell csinálnunk a gé­pek megóvásából, élettarta­muk meghosszabbításából. Mint a szakemberek köré­ben ismeretes, a tervszerű megelőző karbantartásnak öt fokozata van. Hogy melyik fokozatot mikor kell elvégez­ni, azt elsősorban a ledolgo­zott üzemóráktól, megtett ki­lométerektől, a normálhol­dak számától függ. Éppen ezért a teljesítményeket ál­landóan jegyezni kelléne a gépek törzskönyveiben. A szegedi járásban azonban úgyszólván egyetlen tsz sincs még, ahol a traktorok törzs­könyveit, teljesítménylapjait előírásszerűen vezetnék. Csak az a fontos, hogy forog­janak a kerekek, s haladjon a munka. Így aztán nem rit­kaság az olyan eset, amilyen a forráskúti Ezüstkalász Tsz egyik szuper-zetor traktorá­val történt meg, hogy a szükséges olajnyomás nélkül üzemeltették a motort, s tel­jesen beégett a főtengely. A dugattyúkarokat hegesztő­pisztollyal kellett levágni a tengelyről. Sok ezer forintos kár és a termelőmunkából való tartós kiesés követke­zett be. Ha nem mulasztják © sorozatosan a tervszerű hibamegelőző karbantartást, ez sem történhetett volna meg. Biztosítanunk kell tqhát, hogy gépeiket a szövetkeze­tek minden esetben késede­lem nélkül vigyék be a gép­állomásokra a kötelező kar­bantartás elvégzése miatt Hogy milyen nagy károkat előzhetünk meg ezzel,-szem­léletesen bizonyítják a kö­vetkezők is. C songrád megye tsz-© az idén a 2040 szer­ződésben is lekötött havi traktorkarbantartásból csak 716-ot végeztettek el. A többit elmulasztották. Ugyan­akkor a gépállomásoknak 1160 esetben kellett üzem közben keletkezett motorhi­bát kijavítani. Egy-egy ilyen hiba elhárítása általában négy-öt napig tart, viszont ha a kötelező karbantartás­sal megelőzték volna ezeket, egy-egy gép csak öt-hat óráig hiányzott volna a termelés­ből. Tíz- és százezer értékes munkaórák vesztek el! Ugyanakkor rengeteg olyan alkatrészt is ki kellett cse­rélni, melyek még hosszú­hosszú ideig megőrizték vol­na épségüket jó karbantar­tás mellett Kimondhatjuk azt is: ke­gyetlenül gyilkolja mezőgaz­dasági gépeinket a bürokrá­cia is. Például a gépállomás a jelenlegi szabályok értel­mében csak akkor végezhet javítást, gépkarbantartást a tsz-nek, ha az a számlát hat napon belül ki tudja egyen­líteni. Fedezet nélkül, bár­mennyire rá van szorulva a gép, nem nyúlhatnak hozzá a szerelők. Mert ha mégis megteszik, akkor könnyen megeshet, hogy munkájukért nem kapnak fizetést. Nagyon gyakori dolog még, hogy idő­legesen nincs pénz a szövet­kezeti egyszámlán. Ilyenkor aztán mit tehetnek a tsz-ek vezetői: szántani, vetni, szál­lítani kell, s a gépet a teljes lerobbanásig hajtják. Végül aztán mégiscsak lesz pénz, de ebbe hónapok telnek, s amit a tsz kiegyenlíthetett volna párszáz forintal, nem ritkán 8—10 ezer forintba kerül. A Sándorfalvi Gépál­Szegeden a Mikszáth Kálmán utca 6., 8. és 10. szám lomáson például hónapokig alatt, valamint az Attila utca 5/a szám alatt egyre jobban állt az algyői Űj Élet Tsz magasodnak az újabb lakások falai. A két négyszintes ház- traktora, még csak pár száz ban - amelynek közös udvara lesz i- összesen 48 egy- rtí f é kétszobás lakást alakítanak ki. A ket szövetkezeti hazat a e jövő év májusában adják át gazdáiknak. Képünkön: munka- hettek eI raJta, mert ahogy ban az építők a Mikszáth Kálmán utcában. ezt banki nyelven mondják, nak. 1942 óta kézbesít csoma­got ugyanabban a kerületben. Ha a gyermekek meglátják, amint éppen csomagot kézbe­sít, utánaszaladnak, s köszö­nés utón szépen kérik: — Kálmán bácsi, hozzon már csomagot nekünk is. Sőt még az is előfordult, hogy a Télapónak szánt -igénylést* a postás bácsinak akarták a gyerekek odaadni, hogy úgyis ő hozza mindig a csomagokat. Még hétfőn is kézbesítenek Farkas Kálmánon kívül több példásan és hosszú évek óta e szakmában dolgozó postás van még. Ilyen Kassai István és Elek Lajos is, akik évek óta szilárdan állják még az ilyen ünnepek előtti nagy forgalmat is. Persze a többi­ek is derekasan, elismerésre méltón dolgoznak. A postások célja, hogy min­den csomag időben rendelte­tési helyére jusson. A posta­igazgatóság intézkedett, hogy még december 24-én, hétfőn is kivigyék a posta kézbesítői az expressz feliratú vagy romlandó tartalmú csomago­kat. Horuczi Lászlóné nek a gépek a terme­lőszövetkezeti paraszt­ság segítségére, a kulturált nagyüzemi termelés kifej­lesztése érdekében. Jelenleg a megye szövetkezeti gazda­ságainak mintegy ezer trak­tor van a birtokában, a gép­állomások pedig 873 erőgép­pel segítik a termelőszövet­kezeteket. Nincs különösebb hiány az alapvető munkagé­pekben sem. E számok azon­ban korántsem tükrözik a teljes valóságot, rfiert itt nem szerepel állami gazda­ságaink mind nagyobb, tö­kéletesebb gépparkja. Nin­csenek itt a mezőgazdaság­gal kapcsolatos vállalatok, vízügyi igazgatóság; erdő­gazdaság, talajjavító válla­latok gépei sem. A hazai mezőgazdasági gépgyártás ezt az iramot nem győzte volna egyedül. A szovjet gépipar segítségén kí­vül szinte fél Európából im­portáltunk mezőgazdasági gépeket. Szövetkezeteinkben megtalálható a szovjet Belo­ruszoktól és a román UTOS­októl, a csehszlovák Zetorok­ig és a német RS—09-esekig szinte valamennyi figyelem­re méltó traktormárka. Ugyanakkor a magyar gyárt­mányú traktoroknak is népes családjai alakultak ki, ele­gendő, ha csak az U—28­asokra gondolunk. I lyen tempó mellett bátran nevezhetjük objektív nehézségnek is a még mindig súlyos al­katrészhiányt. Alapvető do­log volt, hogy traktoraink legyenek a mezőgazdaság­ban, s nem volt még elég időnk az alkatrész-utánpót­lás tervszerű biztosításához, a különböző kifejezetten al­katrészt gyártó üzemek meg­szervezéséhez. Bizonyos idő szükséges ahhoz is, hogy a pénzügyi szervezet és a ke­reskedelem is hozzáigazod­jék ehhez a minőségileg tel­jesen új helyzethez. Azzal azonban, hogy mind­ezt ©ismerjük, nem adha­tunk szabad kezet szövetke­zeteinkben a gépesítés körül o Ujabb lakások falai magasodnak sorbanállása volt a szövetke­zetnek, azaz nem volt pénze. kvetlen változtatni kel­lene tehát a rossz, hi­bás pénzügyi szabá­lyokon, lehetővé kell tenni, hogy a gépállomási javító­szolgálat ne hat naponként, hanem legalább negyedéven­ként nagyobb összegekben, folyamatosan számlázhasson. Tanácsi, pénzügyi szerveink, ha igazán lelkiismeretesen akarják végezni munkájukat, akkor a jövőben egyetlen szövetkezeti kiadási és bevé­teli tervet sem írhatnak alá, melybe nincs beállítva a gé­pek évi karbantartási költsé­ge. Eddig így volt: új gép, jó gép, takarékoskodjunk rajta! Pedig ez nem takarékosság. Sok hiba van még a szö­vetkezeti vezetők szemléle­tében is. Nem kevés helyen a kötelező karbantartást, ja­vításokat házon belül akar­ják ©végeztetni, ehhez pedig nincsennek műhelyek, szer­számok. Nem ritkán hiány­zik a jó, hozzáértő szerelő is. Ugyanakkor, ha már élnének az ide vonatkozó törvényad­ta lehetőségekkel, s szerződ­nének a különböző javító- és szervizszolgáltatásokra, ak­kor ötven százalékos árelen­gedésben részesülnének. Azok a tsz-ek melyek már nem ^maszekolnak* odahaza, ha­nem jó gépállomási javító­műhelyekben végezhetik a munkát, idén Csongrád me­gyében mintegy 8 millió fo­rint állami segítséghez jutot­tak hozzá. B aj van még a szemlé­lettel egyes gépállo­másokon is. Nem sze­retik csinálni a kis munkát, a szervizszolgáltatásokat, csak a nagy javításokat, ami­ben pénz van. E nézett© is le kell számolnunk. Már az új esztendőben biztositanunk kell, hogy minden gépállo­máson kellően felszerelt kar­bantartó műhelyek legyenek, ahol jó szakemberek őrköd­nek a körzetbe tartozó gé­pek épsége felett. A gépállo­mási vezetők feladata, hogy keressék, kutassák a szövet­kezetek gépjavításokkal kap­csolatos igényeit. Van olyan törekvés, hogy a tsz-eket is megfelelő kar­bantartó műhelyekkel látják el. Azonban míg idáig ju­tunk, 8—10 esztendő is köny­nyen eltelhet. Csak ezután lehet szó arról, hogy a gép­állomások — akkor már mint körzeti gépjavító műhelyek — csak a nagyobb, bonyolul­tabb munkákat végezzék. Ad­dig is azonban a tervszerű, hibamegelőző karbantartás­ért a gépállomások a felelő­sek. Mint látható a gépállo­mások funkciója elsősorban már nem a szántás-vetés csu­pán, mint még pár éve is volt. őrei, orvosai a körzet­ben levő összes szövetkezeti gépkocsiknak, traktoroknak, munkagépeknek, termelőesz­közöknek. A gép az ember legjobb segítőtársa a szebb, jobb életért folytatott mindennapi küzdelmében. Mégis hány helyen látjuk: traktorok, gépkocsik, kom­bájnok — nem is szólva a kisebb munkagépekről —, állandóan a szabad ég alatt vannak. Rozsda marja azo­kat, bűnös kezek lopkodják alkatrészeiket. A gépszínek, gépraktárak, garázsok építé­se legyen hát éppen olyan fontos munka, mint az istál­lóépítés, vagy bármi más volt eddig. A kommunisták lehet­nek mindenütt a gépek vé­delmének legjobb szószólói, s bizonyos, hogy megértésre találnak. Ebben segítségül kell hívni a patronáló üze­mek munkásait is. Mert a gépek jó vagy rossz sorsa, szövetkezetek sorsa, parasz­tok sorsa is. • CSÉPI JÖZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents