Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-22 / 299. szám

Szombat, 1982. december 22. DÉL-MAGY ÍRORSZÁG 3 Hazaérkezett kormányküldöttségünk a KGST ülésszakáról A magyar kormányküldöttség, amely részt vett a KGST 17. ülésszakán. pénteken délelőtt Bukarestből visszaérkezett Budapestre. A küldöttséget Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette. Tagjai voltak: Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Sulyok Béla, a pénzügyminiszter első helyettese, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal vezetője és Marói László, a KGST magyarországi képviselőjének helyettese. A magyar küldöttséggel együtt érkezett Budapestre Otakar Simuneknek a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettesnek a vezetésével a KGST ülésszakán részvevő csehszlovák kormányküldöttség, amely rövid itt tartózkodása után folytatta útját Csehszlovákiába. A fogadáson a Nyugati pályaudvaron megjelent Fock Jenő, a politikai bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Trautmann Rezsó építésügyi miniszter, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke és Csanádi György, a közlekedésés postaügyi miniszter ©só helyettese. (MTI) A VIII. kongresszus határozataínak végrehajtásáról tárgyalt a KISZ Központi Bizottsága A jobb burgonyaellátásért Német és lengyel vetoburgonya érke®ett A zavartalan burgonyaellátás érdekében az idén először, nagyobb mennyiségű — ötezer vagon — vetőburgonya érkezett a Német Demokratikus Köztársaságból és Lengy©országból. A gazdaságok tehát tavasszal minden nehézség nélkül megoldhatják a burgonyavetésterület növelésével kapcsolatos feladatokat és a külföldről kapott, betegségnek jobban ellenálló fajtákra cserélhetik át a saját készletüket. Az állami gazdaságok az új ga-7rü»®ági évben tízezer holdon étkezési burgonyát, hatezer holdon pedig vetőgumót állítanak elő. A külföldi fajták fokozott f©használása mellett ugyanis tovább folytatják a hazai, kedvelt fajták ©szaporításának többéves programját A kutatóintézetek irányítása mellett a hatezer holdon elsősorban gülbaba, rózsa, somogyi k<*ai és somogyi sárga fajtájú vetőburgonyát termesztenek. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és f©szólalt Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ülésen Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának ©só titkára ismertette azokat a feladatokat, amelyek a VIII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásából az ifjúsági szövetségre hárulnak. A beszámolót a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Az ülésen ezután szervezeti kérdésekkel foglalkoztak. (MTI) A gépek sorsa a termelőszövetkezetekben S JÓÉRZÉS örömet okozni Hajnaltól késó estig dolgozik a posta csomagkézbesítő brigádja Éjszakai még a sötétség, amikor már munkához lát a szegedi személy-pályaudvaron a II-es pcstahivatal csomagirány itással és kézbesítéssel foglalkozó csoportja. Pontosan hajnali 4 órakor kicsit álmosan még, de annál nagyobb igyekezettel készítik elő kézbesítéshez a csomagokat a raktáros, a beosztott tisztviselő és a csomagrakodó. Nem jut ideje álmosságra az adminisztrátornak sem, aki gondosan ellenőrzi a szállitóleveleket, bélyegez. Mire a csomagkézbesítők megérkeznek, a rakomány már kint várja őket a tehergépkocsin. • X . t > Kilenc tehergépkocsi A csomagkézbesítés Szegeden éppúgy kerületekre van osztva, mint a levelek kihordása. Ezért a csomagkézbesítők nagyrészt ugyanarra a területre járnak éveken át. Most azonban kivételes a helyzet. Nemcsak a három kerületben, hanem a sz©rózsa minden irányába indul ki reggel 6 órakor 9 csomagokkal megrakott tehergépkocsi. — Általában nem nagy Írtszámmal, mindössze négy állandó csomagkézbesítővel dolgozik részlegünk — mondja Simon János, a II-es postahivatal vezetője. Most azonban rekordforgalmú két hetünk van. Egy-egy csomagkézbesítő naponta 80—90, de gyakran még 100 csomagot is kézbesít A várható nagy forgalomra a Szegedi Postaigazgatóság irányításával idejében felkészültünk. Kétszeresére növ©tük a csomagkézbesítők számát. Tehergépkocsi is kétszer annyi jár jelenleg, mint máskor. Az a célunk, hogy minden csomag időben ©jusson rendeltetési helyére. Például Kálmán bácsi Nehéz, fáradságos a csomagkézbesítők napi munkája, különösen most az ünnep előtti forgalomban. De szívesőrömest járják mégis kora hajnaltól késó estig a várost Mert mint mondják, jó érzés másoknak örömet szerezni. Még a fáradtságot sem érzi úgy az ember, ha meglátja, milyen örömmel bontják ki a hozzátartozóktól, s a kedves ismerősöktől jött csomagot egy-egy lakásban. Farkas Kálmán személyes ismerőse sok szegedi családOgyesszai és szegedi fiatalok ajándékváltása Szeged szovjet testvérvárosából, Ogyetszából nemrégiben csomagot hozott a posta a szegedi altalános iskolák úttörőinek. A szovjet pionírok mugukkészítette tárgyakat, különféle domborművek©. a városukról készült rajzokat stb. ajándékoztak szegedi pajtásaiknak. A pionírok ajándékait a város általános iskoláiban vándor házikiállítás keretében mutatták be. Most a szegedi úttörők ts elkészítették ajándékaikat az ogyesszai pioníroknak. Ábrahám Ferencné, a Gutenberg utcai iskola tanárnője vezetésével. Az ajándékokat: terítőt, kézimunkákat, különféle tárgyakat, Szeged egyegy részletét megörökítő képeket a Gutenberg utcai, a Dózsa György, a Mező Imre, a Gagarin, a Zrínyi Ilona, a Hámán Kató4 általános iskolák, valamint a Pedagógiai Főiskola gyakorló általános iskolájának úttörői készítették. A nagyon szép díszpárna — amelyre a városi tanácsházát hímezték — a Gutenberg utcai iskola szuloi munkaközösségének segítségév© készült A szegedi úttörők ajándékait már szépen csomagol• ják, s utána azonnal elküldik Ogyesszába. mutatkozó felkiáltó hibáknak, hanyagságoknak. Traktorok, munkagépek már kivétel nélkül minden szövetkezetben vannak. A szövetkezeti gazdák azonban még alig ismerik a tervszerű hibamegelőző gépkarbantartás fogalmát. Számos helyen a tudatlanság rombolja a gépeket. Széles körű társadalmi ügyet kell csinálnunk a gépek megóvásából, élettartamuk meghosszabbításából. Mint a szakemberek körében ismeretes, a tervszerű megelőző karbantartásnak öt fokozata van. Hogy melyik fokozatot mikor kell elvégezni, azt elsősorban a ledolgozott üzemóráktól, megtett kilométerektől, a normálholdak számától függ. Éppen ezért a teljesítményeket állandóan jegyezni kelléne a gépek törzskönyveiben. A szegedi járásban azonban úgyszólván egyetlen tsz sincs még, ahol a traktorok törzskönyveit, teljesítménylapjait előírásszerűen vezetnék. Csak az a fontos, hogy forogjanak a kerekek, s haladjon a munka. Így aztán nem ritkaság az olyan eset, amilyen a forráskúti Ezüstkalász Tsz egyik szuper-zetor traktorával történt meg, hogy a szükséges olajnyomás nélkül üzemeltették a motort, s teljesen beégett a főtengely. A dugattyúkarokat hegesztőpisztollyal kellett levágni a tengelyről. Sok ezer forintos kár és a termelőmunkából való tartós kiesés következett be. Ha nem mulasztják © sorozatosan a tervszerű hibamegelőző karbantartást, ez sem történhetett volna meg. Biztosítanunk kell tqhát, hogy gépeiket a szövetkezetek minden esetben késedelem nélkül vigyék be a gépállomásokra a kötelező karbantartás elvégzése miatt Hogy milyen nagy károkat előzhetünk meg ezzel,-szemléletesen bizonyítják a következők is. C

songrád megye tsz-© az idén a 2040 szerződésben is lekötött havi traktorkarbantartásból csak 716-ot végeztettek el. A többit elmulasztották. Ugyanakkor a gépállomásoknak 1160 esetben kellett üzem közben keletkezett motorhibát kijavítani. Egy-egy ilyen hiba elhárítása általában négy-öt napig tart, viszont ha a kötelező karbantartással megelőzték volna ezeket, egy-egy gép csak öt-hat óráig hiányzott volna a termelésből. Tíz- és százezer értékes munkaórák vesztek el! Ugyanakkor rengeteg olyan alkatrészt is ki kellett cserélni, melyek még hosszúhosszú ideig megőrizték volna épségüket jó karbantartás mellett Kimondhatjuk azt is: kegyetlenül gyilkolja mezőgazdasági gépeinket a bürokrácia is. Például a gépállomás a jelenlegi szabályok értelmében csak akkor végezhet javítást, gépkarbantartást a tsz-nek, ha az a számlát hat napon belül ki tudja egyenlíteni. Fedezet nélkül, bármennyire rá van szorulva a gép, nem nyúlhatnak hozzá a szerelők. Mert ha mégis megteszik, akkor könnyen megeshet, hogy munkájukért nem kapnak fizetést. Nagyon gyakori dolog még, hogy időlegesen nincs pénz a szövetkezeti egyszámlán. Ilyenkor aztán mit tehetnek a tsz-ek vezetői: szántani, vetni, szállítani kell, s a gépet a teljes lerobbanásig hajtják. Végül aztán mégiscsak lesz pénz, de ebbe hónapok telnek, s amit a tsz kiegyenlíthetett volna párszáz forintal, nem ritkán 8—10 ezer forintba kerül. A Sándorfalvi GépálSzegeden a Mikszáth Kálmán utca 6., 8. és 10. szám lomáson például hónapokig alatt, valamint az Attila utca 5/a szám alatt egyre jobban állt az algyői Űj Élet Tsz magasodnak az újabb lakások falai. A két négyszintes ház- traktora, még csak pár száz ban - amelynek közös udvara lesz i- összesen 48 egy- rtí f é kétszobás lakást alakítanak ki. A ket szövetkezeti hazat a e jövő év májusában adják át gazdáiknak. Képünkön: munka- hettek eI raJta, mert ahogy ban az építők a Mikszáth Kálmán utcában. ezt banki nyelven mondják, nak. 1942 óta kézbesít csomagot ugyanabban a kerületben. Ha a gyermekek meglátják, amint éppen csomagot kézbesít, utánaszaladnak, s köszönés utón szépen kérik: — Kálmán bácsi, hozzon már csomagot nekünk is. Sőt még az is előfordult, hogy a Télapónak szánt -igénylést* a postás bácsinak akarták a gyerekek odaadni, hogy úgyis ő hozza mindig a csomagokat. Még hétfőn is kézbesítenek Farkas Kálmánon kívül több példásan és hosszú évek óta e szakmában dolgozó postás van még. Ilyen Kassai István és Elek Lajos is, akik évek óta szilárdan állják még az ilyen ünnepek előtti nagy forgalmat is. Persze a többiek is derekasan, elismerésre méltón dolgoznak. A postások célja, hogy minden csomag időben rendeltetési helyére jusson. A postaigazgatóság intézkedett, hogy még december 24-én, hétfőn is kivigyék a posta kézbesítői az expressz feliratú vagy romlandó tartalmú csomagokat. Horuczi Lászlóné nek a gépek a termelőszövetkezeti parasztság segítségére, a kulturált nagyüzemi termelés kifejlesztése érdekében. Jelenleg a megye szövetkezeti gazdaságainak mintegy ezer traktor van a birtokában, a gépállomások pedig 873 erőgéppel segítik a termelőszövetkezeteket. Nincs különösebb hiány az alapvető munkagépekben sem. E számok azonban korántsem tükrözik a teljes valóságot, rfiert itt nem szerepel állami gazdaságaink mind nagyobb, tökéletesebb gépparkja. Nincsenek itt a mezőgazdasággal kapcsolatos vállalatok, vízügyi igazgatóság; erdőgazdaság, talajjavító vállalatok gépei sem. A hazai mezőgazdasági gépgyártás ezt az iramot nem győzte volna egyedül. A szovjet gépipar segítségén kívül szinte fél Európából importáltunk mezőgazdasági gépeket. Szövetkezeteinkben megtalálható a szovjet Beloruszoktól és a román UTOSoktól, a csehszlovák Zetorokig és a német RS—09-esekig szinte valamennyi figyelemre méltó traktormárka. Ugyanakkor a magyar gyártmányú traktoroknak is népes családjai alakultak ki, elegendő, ha csak az U—28asokra gondolunk. I

lyen tempó mellett bátran nevezhetjük objektív nehézségnek is a még mindig súlyos alkatrészhiányt. Alapvető dolog volt, hogy traktoraink legyenek a mezőgazdaságban, s nem volt még elég időnk az alkatrész-utánpótlás tervszerű biztosításához, a különböző kifejezetten alkatrészt gyártó üzemek megszervezéséhez. Bizonyos idő szükséges ahhoz is, hogy a pénzügyi szervezet és a kereskedelem is hozzáigazodjék ehhez a minőségileg teljesen új helyzethez. Azzal azonban, hogy mindezt ©ismerjük, nem adhatunk szabad kezet szövetkezeteinkben a gépesítés körül o Ujabb lakások falai magasodnak sorbanállása volt a szövetkezetnek, azaz nem volt pénze. kvetlen változtatni kellene tehát a rossz, hibás pénzügyi szabályokon, lehetővé kell tenni, hogy a gépállomási javítószolgálat ne hat naponként, hanem legalább negyedévenként nagyobb összegekben, folyamatosan számlázhasson. Tanácsi, pénzügyi szerveink, ha igazán lelkiismeretesen akarják végezni munkájukat, akkor a jövőben egyetlen szövetkezeti kiadási és bevételi tervet sem írhatnak alá, melybe nincs beállítva a gépek évi karbantartási költsége. Eddig így volt: új gép, jó gép, takarékoskodjunk rajta! Pedig ez nem takarékosság. Sok hiba van még a szövetkezeti vezetők szemléletében is. Nem kevés helyen a kötelező karbantartást, javításokat házon belül akarják ©végeztetni, ehhez pedig nincsennek műhelyek, szerszámok. Nem ritkán hiányzik a jó, hozzáértő szerelő is. Ugyanakkor, ha már élnének az ide vonatkozó törvényadta lehetőségekkel, s szerződnének a különböző javító- és szervizszolgáltatásokra, akkor ötven százalékos árelengedésben részesülnének. Azok a tsz-ek melyek már nem ^maszekolnak* odahaza, hanem jó gépállomási javítóműhelyekben végezhetik a munkát, idén Csongrád megyében mintegy 8 millió forint állami segítséghez jutottak hozzá. B aj van még a szemlélettel egyes gépállomásokon is. Nem szeretik csinálni a kis munkát, a szervizszolgáltatásokat, csak a nagy javításokat, amiben pénz van. E nézett© is le kell számolnunk. Már az új esztendőben biztositanunk kell, hogy minden gépállomáson kellően felszerelt karbantartó műhelyek legyenek, ahol jó szakemberek őrködnek a körzetbe tartozó gépek épsége felett. A gépállomási vezetők feladata, hogy keressék, kutassák a szövetkezetek gépjavításokkal kapcsolatos igényeit. Van olyan törekvés, hogy a tsz-eket is megfelelő karbantartó műhelyekkel látják el. Azonban míg idáig jutunk, 8—10 esztendő is könynyen eltelhet. Csak ezután lehet szó arról, hogy a gépállomások — akkor már mint körzeti gépjavító műhelyek — csak a nagyobb, bonyolultabb munkákat végezzék. Addig is azonban a tervszerű, hibamegelőző karbantartásért a gépállomások a felelősek. Mint látható a gépállomások funkciója elsősorban már nem a szántás-vetés csupán, mint még pár éve is volt. őrei, orvosai a körzetben levő összes szövetkezeti gépkocsiknak, traktoroknak, munkagépeknek, termelőeszközöknek. A

gép az ember legjobb segítőtársa a szebb, jobb életért folytatott mindennapi küzdelmében. Mégis hány helyen látjuk: traktorok, gépkocsik, kombájnok — nem is szólva a kisebb munkagépekről —, állandóan a szabad ég alatt vannak. Rozsda marja azokat, bűnös kezek lopkodják alkatrészeiket. A gépszínek, gépraktárak, garázsok építése legyen hát éppen olyan fontos munka, mint az istállóépítés, vagy bármi más volt eddig. A kommunisták lehetnek mindenütt a gépek védelmének legjobb szószólói, s bizonyos, hogy megértésre találnak. Ebben segítségül kell hívni a patronáló üzemek munkásait is. Mert a gépek jó vagy rossz sorsa, szövetkezetek sorsa, parasztok sorsa is. • CSÉPI JÖZSEF