Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-19 / 296. szám
2 DÉL-MAGYARORSZÁG SZERDA, 196*. ÉÍFTOOFLSÍÍRPT Szenegálban kihirdették az ostromállapotot Mamadou Dia miniszterelnököt megfosztották tisztségétől eglepő és szokatlan hí- tattak, később azonban sza- volt). Mamadou Dia emellett igedték őket. jó kapcsolatok kiépítésére töa szenegáli nemzet- rekedett a Szovjetunióval és Szovjet vezetők találkozója a művészeti élet képviselőivel A Lenin-hegyen megren- raszlmov filmrendező. A séért, a kommunista ideolódezték a Kommunista Párt több órás megbeszélés folya- gia megszilárdításáért és a <* a szovjet kormány veze- min a résztvevők megvitat- hanyatló nyugati művészet tőinek, valamint a szovjet tdk az Irodalom és a képző- idegen hatásai ellen folytairodalmi és képzőművészeti művészet fejlődésének leg- tott harcban, elet képviselőinek találko- fontosabb kérdéseit, vala- A találkozón Nyikita Hruszóját A találkozón írók, fes- mnvs«ir »imic»» csov beszédet mondott. Szőtök. szobrászok, zeneszerzők, ™\nt • művészértelmiseg vaü nagy figyeleminel és film- és színművészek vet- feladatait a szocialista rea- méiy érdeklődéssel hallgattek részt, a moszkvai és le- lista művészet új fellendülé- tdk. ningrádi művészértelmiség, _ _ valamint a szovjet köztársaságok képviselői, lapok és folyóiratok szerkesztői, a rádió és a televízió vezetői jelentek meg. Az dltam és a párt vezetői közül ott volt a találkozón l.ronyíd Brezsnyev, Nyikita Hruscsov, Andrej Kírilenfco, Aleksze) Koszigin, Fro! Kozlov, Anasrlusz Mikojan, Dmltrtj Poljauszkij, Mihail Szustlov, Gennagyi) Vorbnov, Leonyld Jefremov, Jurij Andropov, Pjotr Gyemicsev, Leonyid Iljicsov, Borisz Ponomarjov, Alekszandr Selepin. Hruscsov szívélyesen üdvözölte az egybegyűlteket. Kijelentette, hogy az ilyen beszélgetések az Utóbbi években hagyományossá váltak elősegítették a művészértelmiség alkotó tevékenységének fokozását. Szólt a müvészértelmiség szerepéről a kommunizmus építésében és a szovjet emberek kommunista nevelésében. Mdr régóta szerettünk volna beszélgetni önökkel — jelentette ki Hruscsov — szerettük volna meghallgatni önöket, elmondani észrevételeinket és kívánságainkat a képzőművészet és as iroda lom fejlődésének kérdéseivel kapcsolatban. A beszélgetés elején Leányi d Iljicsov, az SZKP Központi Bizottsága titkára emelkedett szólásra. Ezután került sor az eszmecserére, amelyhez hozzászóltak Nyikolaj Gríbaeioe, Jevgenyij Jevtusenko, Galiná Szerebrjakova, Sztyepan Scsipacsov és Ilja Ehrenburg írők, Alekszandr Gyejnyeka és Vlagyimir Szeröv képzőművészek, valamint Szergcj OeKenncdy televítió* interjúja: A békés együttélés megvalósítható Kennedy, az Egyesült Alla- a három nagy amerikai te- védeni-. Visszatért azonban mok elnöke abból az alka- leviziós társaság riporterei- ahhoz a sokat ismételgetett lomból, hogy csaknem két nek. Beszédében elsősorban nyugati éve foglalta el hivatalát a a nemzetközi helyzettel, a Fehér Házban, nyilatkozott Kelet-Nyugat foglalkozott. állásponthoz, hogy -az Egyesült Államoknak viszonyával vannak olyan alapvető érdeket, amelyekért harcolni a Nyugat-Afrikában fekvő Szenegél Köztársaságból: állítólag "eltűnt* Mamadou Dia miniszterelnök, miközben a szenegáli képviselőház bizalmatlansági indítványt nyújtott be a minisz jtyj gyűlés Ismét összeül az európai szocialista orszáés törvényjavaslatot gökkal is: ez év júniusában tárgyal, amelynek értelmé- járt a Szovjetunióban is, habén népszavazással módosí- zánkban is. tanák az alkotmányt: elnö- Valószínű, hogy Senghor ki kormányzási rendszert ve- és Mamadou Dia között haterrlnök rllen. Hirek szerint zetnének be. Ez mds szavak- talmi érdekből folyó, mély Senghor köztársasági elnök kai azt jelentené, hogy a köz- ellentétek állnak fenn, s a társasági elnök látná el egy- küzdelem új szakaszában ben d miniszterelnöki teen- Senghornak sikerült felülkeátvette a fegyveres erők parancsnokságát és kihirdette az országban a rendkívüli ál- dőket is: O állna a kormány rekednie. Mindez azonban lapotot. M élén és 6 nevezné ki annak csak feltevés, s úgy tűnik. Kedden már közölték a rá- tagjait. Egyébként a népsza- hogy a helyzetet csak néhány dióállomások, hogy Mama- vazás megtartásáig Senghor nap, esetleg néhány hét múldou Dia miniszterelnök "elő- elnök kezében összpontosul va lehet csak a valóságnak minden hatalom. megfelelően felmérni. BizoA 197 ezer négyzetkilomé- nyos aZonban, hogy Franciarikidozta el magát, a hozzá ter kiterjedésű, tehát ha- országnak fontos érdekei fűhű katonaság védelme alatt, zánkflál kétszerte nagyobb, ződnek Szenegál belső rendmiközben magát az épületet de csak három és fél millió jenek szilárdságához, mivel a Senghor elnökhöz hű csa- lakosú Szenegál Köztársaság Dakar, Szenegál fővárosa patok tartják megszállva. volt miniszterelnöke, Mama- Fráhciaország legfontosabb Még semmit lem tudni, ml dou Dia "szilárd pozíciójú* "politikai támaszpontja* is történt Mamadoy Dia és politikusnak látszott, akinek Nyugat-Afrikában. A jelek Senghor között. Tény viszont, — úgy tűnt — megvoltak a leerint Senghor és Mamadou hogy az elnök bejelentette: támogatói Franciaországban Dia küzdelmében a franciák u. ... ... , , Mamadou Diát hivatalos ha- is, saját hazájában is. A fran- támogatásával ' rendelkezőt oizfonsagat háborúval meg tatommal való visszaélés cia kormánykörökkel való nek vannak győzelmi esélyei. állítják, kapcsolat azért is fontos, herényi István került": a központi kormányépület legfelső emeletén bartniatt bíróság elé A többi között kijelen- }s hajlandó...* Kennedy itt tette: nem tartja hasznosnak utalt Nyugat-Berlin kérdéséa csúcsértekezletet mind- re. addig, amíg jelentős közeledés nem következik be az Egyesült Államok és a A továbbiakban az elnök hatalmi törekvésekkel* vádolta a Szovjetuniót és ££SS!i£2* "Tt megismételté . "komrnunisfegyverkísérletek, vagy a leszerelés vagy általában az ta veszélyre* vonatkozó réteszeretes vagy auaiauan uc „ , hi kiií,iPT,té«.iL de hozeurópai helyzet problémáival ^ ^"V^réd^yb^ nincs arra ok, hogy az Egyekapcsolatban. »Még időbe telik, amíg lehetségessé válik számunkra, hogy valóban megértsük egymást Hruscsov szovjet miniszterelnökkel* — mondotta. sült Állam,ok és a Szovjet- \ ttntó, amelyek sok mérföldnyi szárazföld is tenger választ el egymástól, a két noKKei* — monaowa. gazdag ország, S a két Ország Kennedy kifejtette, hogy %nd£„ül enyergikus népe ne véleménye szerint a nemzetközi helyzet veszélyes. »Ha megvizsgáljuk a mai helyzetet és látjuk, hogy á Szovélhessen békében sal.egymásAz elnök célzott a nyugajetunió és az Egyesült Alla- ti államokat megosztó nézetni ok milyen mésszé kerültek eltérésekre, majd ismételten egymástól meggyőződés te- kifejezte azt a véleményét, kintetében, s figyelembe hogy az Egyesült Államok vesszük még az atomfegyve- nem óhajt -hat, vagy hét rek összefüggését ezzel gz nukleáris hatalmat Európában-. Azért sem tesz azon_ bán semmit, hogy megakaidőket élünk* — dályozza ezt. -Ha a franciák Kennedy, majd elhatározzák, hogy atomhatalommá akarnak válni, ez az 6 dolguk — mondotta. — A kérdés csak az, vajon eszmei harccal, akkor megállapíthatjuk, hogy valóban veszélyes mondotta kifejezte azt a véleményét, hogy ezt a felismerést tükrözte Hruscsov szovjet miniszterelnök múltheti beszé- hajlandó lesz-e az Egyesült de Is. Áz amerikai elnök kijelentette, hogy -az Egyesült Államok nem Államok támogatni ebben FranciaorszdffOf, majd Olaszországot, aztán Nyugatszándékozik Németországot és Belgiumot*. mert a rendőrség és a kato- mert Szenegál azon afrikai * késő ESTE ÉRnaság felhasználásával kl országok csoportjába — az Kedden akarta űzni a képviselőket a ügynevezett Brazzaviíle-i kezett jelentések szerint nemzetgyűlés épületéből, csoportba - tartozik, ame- a szenegál nemzetgyűlés 61 ahogy azok éppen a minisz- lyek szoros politikai és gaz szavazattel három tartó zk&terelnök elleni bizalmi indít- dasági kapcsolatokat építet- dré SetL ványt szövegezték meg. Hét- tek ki a volt gyarmattartó "uUfeölteammvto főn a miniszterelnök paran- anyaországgal (Szenegál 1960. S tSart és elnöki csára hét képviselőt letertéz- június 20-ig francia gyarmat orsrégí ban. Senghor elnököt közfelkiáltással a végrehajtó hatalom vezetőjévé választották. A nemzetgyűlés ugyancsak 91 szavazattal három tartózkodás mellett megfosztotta mentelmi jogától Mamadou Dia volt minisztefelnököt, akit kedden — TASZSZ-jePlentés szerint — letartóztat1 tak. Az ENSZ-közgyűlés gyarmatosításellenes határozatai újabb ülést tar(Folytatás as I. oldalról.) Egy 54 szavazattal ellensza- órákban 14 (köztük az Egyesült Álla- vazat nélkül (fi tartózkodás tott, mok, Nngv-Brltannia, Fran- mellett) el fogadott másik ha- .Mtlt,tt| ClHOrszág és Portugália több tdro.-aíi javaslat Nyaszaföldi más NATO-partnere), 18 kül- mielőbbi függetlenségét kö-! döttséw pedig tartózkodott a vetell. szavazástól. Nem volt jelen Végül a közgyűlés Sir Pátit szavazásnál II küldöttség, rick Dean angol küldött kéA közgyűlés által elfoga- résérc elhalasztotta a szavadon határosat leszögezi, hogy zrst arról a határozati javas-j ~ Y cLkoktstcjtIII^I TIREU delkezésre és a független- mielőbb adja át > terüiet! tovJíaL gSgSStKE Tito elnök elutazott Moszkvából IF'FWJÍ.K Í«S R I jugoszláv elnököl Hruscsov is elkiáárl Kijevbe Tito jugoszláv köztársasági elnök ünnepélyes búcsúztatáelnök és felesége kedden el- sa a moszkvai Kiev-pályaudutazott Moszkvából. Hazafe- varon zajlott le. Díszszázad lé vezető útján látogatást tesz sorakozott fel, megjelentek á Kijevben, Ukrajna fövárosá- főváros dolgozóinak és lakosban. ságának nagyszámú képviseUgyanazzal a vonattal Ki- tóijevbe utazott. Hruscsov szov- Tltö elnök é» a kiseretében jet kormányfő és felesége. 'evő kiemelkedő jugoszláv , , . , ,„ állami személyiségek bucsuzAz elutazás előtt Hruscsov ^ára megjrf^tek az SZKP óa Tito beszédet mondott. a „zovját állam vezetői és A jugoszláv köztársasági más hivatalos azamélyiségak. •WNMI>RNIHLLHNUIINININNHIMMIIUMI«IMAH>MIIIIN«(N>HMNMINNMUTTUIUHNHNN>> Angola népének elidegenít- latról, amelyben tizenegy or-j Valamennvi eredményünk hetetlen joga van az ön ren- szág követeli, hogy Angliai • IA pártegységről .epre, Megbélyegzi a pertu- igazgatási jogát Esrak-Rhc,-1 S'Kr r^'S gól gyarmati háborúját, desia afnkal _ lakosságának ; hdyes a pán irányVonair á a párt felszólítja Dcgn azzal érvelt, ködösét. Végül felkéri az a javaslat módosítására ké"! l^nny tetteb^n ré ^éré nép £ ENSZ tagállamalt, hogy szülnek! ! kotóerölt vesii számba úgy mmt szüntessenek meg minden PnrénnAli^ ' megvalósítja ezt a politikát, Portugáliába irányuló fegy- l'örtUQálta . mlnl amelyért VJ ^ a poli^{a vcrszállitást. ^engedékeny" lett ? S A kongrewttusi beszámoló, jnajd a . ... ! határozattá emelt irányelvek megiLotelcaeftneg Kedden este a késő esti! erősítik azt a politikai vonalat, ame. Anniin Sitim Ara Órákban érkezett hír szerint; lyet kétfrontos harcnak nevezünk. » néhány perccel az angolai! Bár ez a megnevezés a mi raóhaszTlMneav orsaár közös ha- kérdésben benyújtott határo-S nélatunkban csak néhány éve gyatározati javaslatban szélitől- Mtl Javaslat megszavazása! kori, voltaképpen nem ÚJ dolog: egyta fel Angliát, Hogv mielőbb után, Portugália képviselője- ld<f a maWtiamua—-lenlfrlxmueMl. Ez tartson választásokat Ttasuto- bejeiontette: kormánya ha)-l 2? J2Z;£^elkoruharcmidrin Hecsunnaiöldön és , . „ , . ' 1,8,1 alakult és erosódötti harcban a sw.rifSldüTTtoavTlehet" lttVM elf°°adnt ast a~ am«~Í turzs,,. ideológiákkal, a 'harcban a Vé ^ területek ecész afrikai ríkai fdvaslatot, hogy ENSZ-Z munkásmozgalomban Jelentkező antllakossáeának a szavazásban képviselők utazzanak a hely-t marxista áramlatokkal, elhajlásokkal &mS£3m«L T3SS2 tanulmányozása bégett^.^soidtai szemben^ Ezek az .•:' X_ OTOMÁAA I*Ú O HATÁ. . 3 oldali elhajlások ée "torzítások több rarau jaTaskú - mert a Az "mtr,kal határozati Ja-J válfaját ée gyakorlatot Dél-Afrikai Köztársaság an- v,sl9t szavazásra bucsátásá-3 A központi bizottság beszámolója hektilni szándékozik ezeket ra. Időhiány miatt nem ke-J példát sorol fel a "balos* dogó területeket. (Anglia véd- «»,tor a. 'ültoan A, SgSSSSSl XI XI nökségként Igazgatja e há- ríkat jamtslat értelmében a* vizionlzmus jelentkezéseire. A párt rom területet. Basutoföld a küsgyüHs elnöke nevezné fcíS eközben ideológiai offenzívát hirdet Dél-Afrikai Köztársaság te- a Portugália által Igazgatott- a jtelgárl-ktapolgári esamal maradvá... ,, _ n a f„„ain, ,ir .a piuct • ny°k leküzdéséért általában, különörületén van, Becsuánafold és területekre utazó ENSZ-, ^ pedlg nr id(K,lúgial( művészeti és Swazíföld pedig határol vele. megbízottakat. Ez az ilso- iroda|mj fronton, de nem kevésbé — A szerk.). eset, hogy Portugália hoezá-S olyan közéleti visszásságok megszünA határozati javaslatot a járult ENSZ-megfigyalök be-j tetétoér^ mint_a hawonl^ int. „_ .. 1 • • 11Ka» a kényelmesség, a felelőtlenség közgyűlés 43 szavazattal t utazásához. . gtb°- össaegWden m mondhatnók, ellenében (12 tartózkodás A közgyűlés — magyar ido; hogy az a harc, amely a társadalmi mellett) elfogadta. sserint szerdán, a hajnali! tudat szocialista átalakításáért folyik, azért időszerű és roppant fontos, parancsoló szükségesség, mert a szocializmus teljes győzelmének elengedhetetlen feltétele. Természetesen nem szabad Összekeverni és azonosítani a burzsoá ideológia elleni harcot a kétfrontos harccal, bár sok hasonlóság is van közöttük, s bár végső soron ki lehet mutatni, hogy a munkásmozgalomban jelentkező mind jobb-, mind baloldali opportunizmusnak kispolgári .gyökerei vannak. Az elhajlások leleplezése ós leküzdése része a marxizmus—leninizmus tisztaságáért folyó harcnak — ennyiben a forradalmi mozgalom belső kérdése; de mert ezeknek jelentkezése és esetleges gyakorlata sok kárt okozott és okozhatna a politikában —, ennyiben egész politikánk kérdése, amely a nép számára sem közömbös. A központi bizottság beszámolója nevén nevezi és tételesen felsorolja a dogmatikus-szektáé felfogás, s a revizionizmus egyes főbb tételeit, s kimutatja álforradalmi, antimarxista voltukat, illetve azt, hogy megkísérlik összebékíteni a marxizmust a polgári-kispolgári ideológiákkal. 11 ártunk közelmúlt történetebői érdemes egyetlen példán megvilágítani ennek az állításnak az igazságát. Közismerten legnagyobb történelmi tette volt a pá-tnok a kát kongresszus kör.t a mezőgazdaság szocialista átszervezése, aminek következtében kijelenthettük, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait. Mi lett. volna, ha n párt hallgat -baloldali* tanácsadóira? ok lényegében kételkedtek abbán, hogy a párt ezt a nagy munkát a parasztsággal egyetértésben, vele megbeszélve viszi végbe; tagadták tehát a* önkéntesség lenini elvének helyességét. Azt tanácsolták, hogy átfogó gazdasági és politikai eszközökkel, nyomással késztesse a párt -belátásra" a parasztBúgot, így terelje, magyarán kényszerítse a termelőszövetkezetekbe. Mi lett Volna, ha a párt rájuk hallgat? A gazdasági intézkedések következtében lezüllött volna a mezőgazdaság, a parasztok nem eszközöltek volna pótlólagos beruházásokat gazdaságaikba. szükséget szenvedett volna a közellátás. Politikailag pedig nem erősödtek, hanem gyengültek volna a szocializmus falust pozíciói, a paraszti tömegek eltávolodtak volna a szocializmustól, a párttól. Ezen az alapon semmiképp nem lehetett volna úgy átszervezni a mezőgazdaságot, hogy közben a kettős feladatot is eredményesen végrehajtsuk, vagyis hogv növekedjék a mezőgazdaság termelése és árutermelése. Nem is beszélve arról, hogy a botcsinálta termelőszövetkezetek megszilárdulása, bennük a pártszervezetek létrehozása nem ment volna úgy, ahogyan történt. A » balosság" tehát, bármenynyire forradalmi Jelszavakkal Jelentkezett is, valójában a szocialista mezőgazdaság megteremtésével ellentéles irányban hatott volna, ha érvényre jut. W mi lett volná, ha a párt hall0 gat jobboldali tanácsadóira? Ok azt indítványozták, -hagyjuk békében" a parasz sáíot, ne fen btaük meg termelési biztonságát, s valamikor majd oaak niaga is rájön —közben azért agitálni is szabad —, hogy a kisáru termeiénnek áthághatatlan korlátai vannak. S majd így, akkor megalakítja a szövetkamtNiet. Látnivaló hogy az önkéntesség lenini elvét úgy'torzították el, hogy fe'csorélték az ösztönösségp,el. Ez esetben ugyancsak le kellett volna mondanunk arról, !%>gy számottevően emelkedjék a mezőgazdaság hozama, vagyis fheg kellett volna hosszú időszakra békülnünk a közellátás zavaraival, ami pedig nem lett volna munkáspolitika, de jó paras2tpolitika sem. hiszen a jómódú, kulturált életet a parasztság-