Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-19 / 296. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG SZERDA, 196*. ÉÍFTOOFLSÍÍRPT Szenegálban kihirdették az ostromállapotot Mamadou Dia miniszterelnököt megfosztották tisztségétől eglepő és szokatlan hí- tattak, később azonban sza- volt). Mamadou Dia emellett igedték őket. jó kapcsolatok kiépítésére tö­a szenegáli nemzet- rekedett a Szovjetunióval és Szovjet vezetők találkozója a művészeti élet képviselőivel A Lenin-hegyen megren- raszlmov filmrendező. A séért, a kommunista ideoló­dezték a Kommunista Párt több órás megbeszélés folya- gia megszilárdításáért és a <* a szovjet kormány veze- min a résztvevők megvitat- hanyatló nyugati művészet tőinek, valamint a szovjet tdk az Irodalom és a képző- idegen hatásai ellen folyta­irodalmi és képzőművészeti művészet fejlődésének leg- tott harcban, elet képviselőinek találko- fontosabb kérdéseit, vala- A találkozón Nyikita Hrus­zóját A találkozón írók, fes- mnvs«ir »imic»» csov beszédet mondott. Sző­tök. szobrászok, zeneszerzők, ™\nt • művészértelmiseg vaü nagy figyeleminel és film- és színművészek vet- feladatait a szocialista rea- méiy érdeklődéssel hallgat­tek részt, a moszkvai és le- lista művészet új fellendülé- tdk. ningrádi művészértelmiség, _ _ valamint a szovjet köztársa­ságok képviselői, lapok és fo­lyóiratok szerkesztői, a rá­dió és a televízió vezetői je­lentek meg. Az dltam és a párt vezetői közül ott volt a találkozón l.ronyíd Brezs­nyev, Nyikita Hruscsov, Andrej Kírilenfco, Aleksze) Koszigin, Fro! Kozlov, Anasrlusz Mikojan, Dmltrtj Poljauszkij, Mihail Szust­lov, Gennagyi) Vorbnov, Leonyld Jefremov, Jurij Andropov, Pjotr Gyemicsev, Leonyid Iljicsov, Borisz Ponomarjov, Alekszandr Se­lepin. Hruscsov szívélyesen üd­vözölte az egybegyűlteket. Kijelentette, hogy az ilyen beszélgetések az Utóbbi években hagyományossá vál­tak elősegítették a művész­értelmiség alkotó tevékeny­ségének fokozását. Szólt a müvészértelmiség szerepéről a kommunizmus építésében és a szovjet emberek kom­munista nevelésében. Mdr régóta szerettünk volna be­szélgetni önökkel — jelen­tette ki Hruscsov — szeret­tük volna meghallgatni önö­ket, elmondani észrevételein­ket és kívánságainkat a kép­zőművészet és as iroda lom fejlődésének kérdéseivel kapcsolatban. A beszélgetés elején Le­ányi d Iljicsov, az SZKP Központi Bizottsága titkára emelkedett szólásra. Ezután került sor az eszmecserére, amelyhez hozzászóltak Nyi­kolaj Gríbaeioe, Jevgenyij Jevtusenko, Galiná Szerebr­jakova, Sztyepan Scsipacsov és Ilja Ehrenburg írők, Alek­szandr Gyejnyeka és Vla­gyimir Szeröv képzőművé­szek, valamint Szergcj Oe­Kenncdy televítió* interjúja: A békés együttélés megvalósítható Kennedy, az Egyesült Alla- a három nagy amerikai te- védeni-. Visszatért azonban mok elnöke abból az alka- leviziós társaság riporterei- ahhoz a sokat ismételgetett lomból, hogy csaknem két nek. Beszédében elsősorban nyugati éve foglalta el hivatalát a a nemzetközi helyzettel, a Fehér Házban, nyilatkozott Kelet-Nyugat foglalkozott. állásponthoz, hogy -az Egyesült Államoknak viszonyával vannak olyan alapvető ér­deket, amelyekért harcolni a Nyugat-Afrikában fekvő Szenegél Köztársaság­ból: állítólag "eltűnt* Mama­dou Dia miniszterelnök, mi­közben a szenegáli képvise­lőház bizalmatlansági indít­ványt nyújtott be a minisz jtyj gyűlés Ismét összeül az európai szocialista orszá­és törvényjavaslatot gökkal is: ez év júniusában tárgyal, amelynek értelmé- járt a Szovjetunióban is, ha­bén népszavazással módosí- zánkban is. tanák az alkotmányt: elnö- Valószínű, hogy Senghor ki kormányzási rendszert ve- és Mamadou Dia között ha­terrlnök rllen. Hirek szerint zetnének be. Ez mds szavak- talmi érdekből folyó, mély Senghor köztársasági elnök kai azt jelentené, hogy a köz- ellentétek állnak fenn, s a társasági elnök látná el egy- küzdelem új szakaszában ben d miniszterelnöki teen- Senghornak sikerült felülke­átvette a fegyveres erők pa­rancsnokságát és kihirdette az országban a rendkívüli ál- dőket is: O állna a kormány rekednie. Mindez azonban lapotot. M élén és 6 nevezné ki annak csak feltevés, s úgy tűnik. Kedden már közölték a rá- tagjait. Egyébként a népsza- hogy a helyzetet csak néhány dióállomások, hogy Mama- vazás megtartásáig Senghor nap, esetleg néhány hét múl­dou Dia miniszterelnök "elő- elnök kezében összpontosul va lehet csak a valóságnak minden hatalom. megfelelően felmérni. Bizo­A 197 ezer négyzetkilomé- nyos aZonban, hogy Francia­rikidozta el magát, a hozzá ter kiterjedésű, tehát ha- országnak fontos érdekei fű­hű katonaság védelme alatt, zánkflál kétszerte nagyobb, ződnek Szenegál belső rend­miközben magát az épületet de csak három és fél millió jenek szilárdságához, mivel a Senghor elnökhöz hű csa- lakosú Szenegál Köztársaság Dakar, Szenegál fővárosa patok tartják megszállva. volt miniszterelnöke, Mama- Fráhciaország legfontosabb Még semmit lem tudni, ml dou Dia "szilárd pozíciójú* "politikai támaszpontja* is történt Mamadoy Dia és politikusnak látszott, akinek Nyugat-Afrikában. A jelek Senghor között. Tény viszont, — úgy tűnt — megvoltak a leerint Senghor és Mamadou hogy az elnök bejelentette: támogatói Franciaországban Dia küzdelmében a franciák u. ... ... , , Mamadou Diát hivatalos ha- is, saját hazájában is. A fran- támogatásával ' rendelkezőt oizfonsagat háborúval meg tatommal való visszaélés cia kormánykörökkel való nek vannak győzelmi esélyei. állítják, kapcsolat azért is fontos, herényi István került": a központi kormány­épület legfelső emeletén bar­tniatt bíróság elé A többi között kijelen- }s hajlandó...* Kennedy itt tette: nem tartja hasznosnak utalt Nyugat-Berlin kérdésé­a csúcsértekezletet mind- re. addig, amíg jelentős köze­ledés nem következik be az Egyesült Államok és a A továbbiakban az elnök hatalmi törekvésekkel* vá­dolta a Szovjetuniót és ££SS!i£2* "Tt megismételté . "komrnunis­fegyverkísérletek, vagy a leszerelés vagy általában az ta veszélyre* vonatkozó ré­teszeretes vagy auaiauan uc „ , hi kiií,iPT,té«.iL de hoz­európai helyzet problémáival ^ ^"V^réd^yb^ nincs arra ok, hogy az Egye­kapcsolatban. »Még időbe telik, amíg lehetségessé vá­lik számunkra, hogy való­ban megértsük egymást Hruscsov szovjet miniszter­elnökkel* — mondotta. sült Állam,ok és a Szovjet- \ ttntó, amelyek sok mérföld­nyi szárazföld is tenger vá­laszt el egymástól, a két noKKei* — monaowa. gazdag ország, S a két Ország Kennedy kifejtette, hogy %nd£„ül enyergikus népe ne véleménye szerint a nemzet­közi helyzet veszélyes. »Ha megvizsgáljuk a mai hely­zetet és látjuk, hogy á Szov­élhessen békében sal.­egymás­Az elnök célzott a nyuga­jetunió és az Egyesült Alla- ti államokat megosztó nézet­ni ok milyen mésszé kerültek eltérésekre, majd ismételten egymástól meggyőződés te- kifejezte azt a véleményét, kintetében, s figyelembe hogy az Egyesült Államok vesszük még az atomfegyve- nem óhajt -hat, vagy hét rek összefüggését ezzel gz nukleáris hatalmat Európá­ban-. Azért sem tesz azon­_ bán semmit, hogy megaka­időket élünk* — dályozza ezt. -Ha a franciák Kennedy, majd elhatározzák, hogy atomha­talommá akarnak válni, ez az 6 dolguk — mondotta. — A kérdés csak az, vajon eszmei harccal, akkor meg­állapíthatjuk, hogy valóban veszélyes mondotta kifejezte azt a véleményét, hogy ezt a felismerést tük­rözte Hruscsov szovjet mi­niszterelnök múltheti beszé- hajlandó lesz-e az Egyesült de Is. Áz amerikai elnök kije­lentette, hogy -az Egyesült Államok nem Államok támogatni ebben FranciaorszdffOf, majd Olaszországot, aztán Nyugat­szándékozik Németországot és Belgiu­mot*. mert a rendőrség és a kato- mert Szenegál azon afrikai * késő ESTE ÉR­naság felhasználásával kl országok csoportjába — az Kedden akarta űzni a képviselőket a ügynevezett Brazzaviíle-i kezett jelentések szerint nemzetgyűlés épületéből, csoportba - tartozik, ame- a szenegál nemzetgyűlés 61 ahogy azok éppen a minisz- lyek szoros politikai és gaz szavazattel három tartó zk&­terelnök elleni bizalmi indít- dasági kapcsolatokat építet- dré SetL ványt szövegezték meg. Hét- tek ki a volt gyarmattartó "uUfeölteammvto főn a miniszterelnök paran- anyaországgal (Szenegál 1960. S tSart és elnöki csára hét képviselőt letertéz- június 20-ig francia gyarmat orsrégí ban. Senghor elnököt köz­felkiáltással a végrehajtó ha­talom vezetőjévé választották. A nemzetgyűlés ugyancsak 91 szavazattal három tartóz­kodás mellett megfosztotta mentelmi jogától Mamadou Dia volt minisztefelnököt, akit kedden — TASZSZ-je­Plentés szerint — letartóztat­1 tak. Az ENSZ-közgyűlés gyarmatosításellenes határozatai újabb ülést tar­(Folytatás as I. oldalról.) Egy 54 szavazattal ellensza- órákban 14 (köztük az Egyesült Álla- vazat nélkül (fi tartózkodás tott, mok, Nngv-Brltannia, Fran- mellett) el fogadott másik ha- .Mtlt,tt| ClHOrszág és Portugália több tdro.-aíi javaslat Nyaszaföldi más NATO-partnere), 18 kül- mielőbbi függetlenségét kö-! döttséw pedig tartózkodott a vetell. szavazástól. Nem volt jelen Végül a közgyűlés Sir Pát­it szavazásnál II küldöttség, rick Dean angol küldött ké­A közgyűlés által elfoga- résérc elhalasztotta a szava­don határosat leszögezi, hogy zrst arról a határozati javas-j ~ Y cLkoktstcjtIII^I TIREU delkezésre és a független- mielőbb adja át > terüiet! tovJíaL gSgSStKE Tito elnök elutazott Moszkvából IF'FWJÍ.K Í«S R I jugoszláv elnököl Hruscsov is elkiáárl Kijevbe Tito jugoszláv köztársasági elnök ünnepélyes búcsúztatá­elnök és felesége kedden el- sa a moszkvai Kiev-pályaud­utazott Moszkvából. Hazafe- varon zajlott le. Díszszázad lé vezető útján látogatást tesz sorakozott fel, megjelentek á Kijevben, Ukrajna fövárosá- főváros dolgozóinak és lakos­ban. ságának nagyszámú képvise­Ugyanazzal a vonattal Ki- tói­jevbe utazott. Hruscsov szov- Tltö elnök é» a kiseretében jet kormányfő és felesége. 'evő kiemelkedő jugoszláv , , . , ,„ állami személyiségek bucsuz­Az elutazás előtt Hruscsov ^ára megjrf^tek az SZKP óa Tito beszédet mondott. a „zovját állam vezetői és A jugoszláv köztársasági más hivatalos azamélyiségak. •WNMI>RNIHLLHNUIINININNHIMMIIUMI«IMAH>MIIIIN«(N>HMNMINNMUTTUIUHNHNN>> Angola népének elidegenít- latról, amelyben tizenegy or-j Valamennvi eredményünk hetetlen joga van az ön ren- szág követeli, hogy Angliai • IA pártegységről .epre, Megbélyegzi a pertu- igazgatási jogát Esrak-Rhc,-1 S'Kr r^'S gól gyarmati háborúját, desia afnkal _ lakosságának ; hdyes a pán irányVonair á a párt felszólítja Dcgn azzal érvelt, ködösét. Végül felkéri az a javaslat módosítására ké"! l^nny tetteb^n ré ^éré nép £ ENSZ tagállamalt, hogy szülnek! ! kotóerölt vesii számba úgy mmt szüntessenek meg minden PnrénnAli^ ' megvalósítja ezt a politikát, Portugáliába irányuló fegy- l'örtUQálta . mlnl amelyért VJ ^ a poli^{a vcrszállitást. ^engedékeny" lett ? S A kongrewttusi beszámoló, jnajd a . ... ! határozattá emelt irányelvek meg­iLotelcaeftneg Kedden este a késő esti! erősítik azt a politikai vonalat, ame. Anniin Sitim Ara Órákban érkezett hír szerint; lyet kétfrontos harcnak nevezünk. » néhány perccel az angolai! Bár ez a megnevezés a mi raóhasz­TlMneav orsaár közös ha- kérdésben benyújtott határo-S nélatunkban csak néhány éve gya­tározati javaslatban szélitől- Mtl Javaslat megszavazása! kori, voltaképpen nem ÚJ dolog: egy­ta fel Angliát, Hogv mielőbb után, Portugália képviselője- ld<f a maWtiamua—-lenlfrlxmueMl. Ez tartson választásokat Ttasuto- bejeiontette: kormánya ha)-l 2? J2Z;£^elkoruharc­midrin Hecsunnaiöldön és , . „ , . ' 1,8,1 alakult és erosódötti harcban a sw.rifSldüTTtoavTlehet" lttVM elf°°adnt ast a~ am«~Í turzs,,. ideológiákkal, a 'harcban a Vé ^ területek ecész afrikai ríkai fdvaslatot, hogy ENSZ-Z munkásmozgalomban Jelentkező antl­lakossáeának a szavazásban képviselők utazzanak a hely-t marxista áramlatokkal, elhajlásokkal &mS£3m«L T3SS2 tanulmányozása bégett^.^soidtai szemben^ Ezek az .•:' X_ OTOMÁAA I*Ú O HATÁ. . 3 oldali elhajlások ée "torzítások több rarau jaTaskú - mert a Az "mtr,kal határozati Ja-J válfaját ée gyakorlatot Dél-Afrikai Köztársaság an- v,sl9t szavazásra bucsátásá-3 A központi bizottság beszámolója hektilni szándékozik ezeket ra. Időhiány miatt nem ke-J példát sorol fel a "balos* dog­ó területeket. (Anglia véd- «»,tor a. 'ültoan A, SgSSSSSl XI XI nökségként Igazgatja e há- ríkat jamtslat értelmében a* vizionlzmus jelentkezéseire. A párt rom területet. Basutoföld a küsgyüHs elnöke nevezné fcíS eközben ideológiai offenzívát hirdet Dél-Afrikai Köztársaság te- a Portugália által Igazgatott- a jtelgárl-ktapolgári esamal maradvá­... ,, _ n a f„„ain, ,ir .a piuct • ny°k leküzdéséért általában, különö­rületén van, Becsuánafold és területekre utazó ENSZ-, ^ pedlg nr id(K,lúgial( művészeti és Swazíföld pedig határol vele. megbízottakat. Ez az ilso- iroda|mj fronton, de nem kevésbé — A szerk.). eset, hogy Portugália hoezá-S olyan közéleti visszásságok megszün­A határozati javaslatot a járult ENSZ-megfigyalök be-j tetétoér^ mint_a hawonl^ int­. „_ .. 1 • • 11Ka» a kényelmesség, a felelőtlenség közgyűlés 43 szavazattal t utazásához. . gtb°- össaegWden m mondhatnók, ellenében (12 tartózkodás A közgyűlés — magyar ido; hogy az a harc, amely a társadalmi mellett) elfogadta. sserint szerdán, a hajnali! tudat szocialista átalakításáért fo­lyik, azért időszerű és roppant fon­tos, parancsoló szükségesség, mert a szocializmus teljes győzelmének el­engedhetetlen feltétele. Természetesen nem szabad Összeke­verni és azonosítani a burzsoá ideoló­gia elleni harcot a kétfrontos harc­cal, bár sok hasonlóság is van kö­zöttük, s bár végső soron ki lehet mutatni, hogy a munkásmozgalomban jelentkező mind jobb-, mind bal­oldali opportunizmusnak kispolgári .gyökerei vannak. Az elhajlások le­leplezése ós leküzdése része a mar­xizmus—leninizmus tisztaságáért fo­lyó harcnak — ennyiben a forradalmi mozgalom belső kérdése; de mert ezeknek jelentkezése és esetleges gya­korlata sok kárt okozott és okozhatna a politikában —, ennyiben egész po­litikánk kérdése, amely a nép szá­mára sem közömbös. A központi bizottság beszámolója nevén nevezi és tételesen felsorolja a dogmatikus-szektáé felfogás, s a revizionizmus egyes főbb tételeit, s kimutatja álforradalmi, antimarxista voltukat, illetve azt, hogy megkísér­lik összebékíteni a marxizmust a pol­gári-kispolgári ideológiákkal. 11 ártunk közelmúlt történetebői érdemes egyetlen példán meg­világítani ennek az állításnak az igaz­ságát. Közismerten legnagyobb tör­ténelmi tette volt a pá-tnok a kát kongresszus kör.t a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, aminek követ­keztében kijelenthettük, hogy ha­zánkban leraktuk a szocializmus alap­jait. Mi lett. volna, ha n párt hallgat -baloldali* tanácsadóira? ok lényegé­ben kételkedtek abbán, hogy a párt ezt a nagy munkát a parasztsággal egyetértésben, vele megbeszélve viszi végbe; tagadták tehát a* önkéntes­ség lenini elvének helyességét. Azt ta­nácsolták, hogy átfogó gazdasági és politikai eszközökkel, nyomással kész­tesse a párt -belátásra" a paraszt­Búgot, így terelje, magyarán kénysze­rítse a termelőszövetkezetekbe. Mi lett Volna, ha a párt rájuk hallgat? A gazdasági intézkedések következté­ben lezüllött volna a mezőgazdaság, a parasztok nem eszközöltek volna pótlólagos beruházásokat gazdasága­ikba. szükséget szenvedett volna a közellátás. Politikailag pedig nem erősödtek, hanem gyengültek volna a szocializmus falust pozíciói, a pa­raszti tömegek eltávolodtak volna a szocializmustól, a párttól. Ezen az alapon semmiképp nem lehetett vol­na úgy átszervezni a mezőgazdasá­got, hogy közben a kettős feladatot is eredményesen végrehajtsuk, vagyis hogv növekedjék a mezőgazdaság ter­melése és árutermelése. Nem is be­szélve arról, hogy a botcsinálta ter­melőszövetkezetek megszilárdulása, bennük a pártszervezetek létreho­zása nem ment volna úgy, ahogyan történt. A » balosság" tehát, bármeny­nyire forradalmi Jelszavakkal Jelent­kezett is, valójában a szocialista me­zőgazdaság megteremtésével ellenté­les irányban hatott volna, ha ér­vényre jut. W mi lett volná, ha a párt hall­0 gat jobboldali tanácsadóira? Ok azt indítványozták, -hagyjuk béké­ben" a parasz sáíot, ne fen btaük meg termelési biztonságát, s valami­kor majd oaak niaga is rájön —köz­ben azért agitálni is szabad —, hogy a kisáru termeiénnek áthághatatlan korlátai vannak. S majd így, akkor megalakítja a szövetkamtNiet. Látni­való hogy az önkéntesség lenini elvét úgy'torzították el, hogy fe'csorélték az ösztönösségp,el. Ez esetben ugyan­csak le kellett volna mondanunk ar­ról, !%>gy számottevően emelkedjék a mezőgazdaság hozama, vagyis fheg kellett volna hosszú időszakra békül­nünk a közellátás zavaraival, ami pe­dig nem lett volna munkáspolitika, de jó paras2tpolitika sem. hiszen a jómódú, kulturált életet a parasztság-

Next

/
Thumbnails
Contents