Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-17 / 269. szám

Csütörtök, 1962. november 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Átadták rendeltetésének a Szegedi Orvostudományi Egyetem új kollégiumát Az ünnepségen dr. Dolescltall Frigyes egészségügyi miniszter mondott avatóbeszédet Endre gazdasági igazgató­nak, Paszt József technikus­nak, Takács Antal főelőadó­nak és Danka József techni­kusnak — az -Egészségügy kiváló dolgozója* jelvényt adományozta. Ezután dr. Rávnay Tamás rektor mondott beszédet, majd az új kollégium lakói­nak nevében Erdős Sándor ötödéves hallgató köszönte meg a szép otthont. Az egészségügyi miniszter és a meghívott vendégek ezután megtekintették az új kollégiumot Nem véletlen az építőipar adóssága Anyagbeszerzési nehézségek, létszámhiány, a gépek kihasználatlansága nehezíti a teljesítést Az eredeti idei éves ter- gftását akadályozta az. hogy tunk. Ezzel a munkás lét­vek szerint Csongrád megye- nem kötötték meg időben a számmal is csak 140 millió ben az építőipari termelést szerződéseket. Ezenkívül a forintos teljesítményt érhet­a tavalyi teljesítéshez mér- gumigyár építkezésénél, ahol ne el az építőipar az év ten több mint 17 százalékkal a tervek szakaszosan készül- utolsó három hónapjában A kellett volna növelni. Idő- nek el, anyagbeszerzési ne- várható teljesítések alapján közben a Csongrád megyei hézségek, létszámhiány hát- megyénk építőipara éves vi­Építőipari Vállalat éves ter- ráitatja a munkát. A kábel- szonylatban mintegy 60 mil­melési tervét 16 millió forint- gyár építésénél tervmódosí- lió forint értékű munkával tal csökkentették, de azért tások miatt több cementre marad adós a népgazdaság­az éves terv még igy is 16 volt szükség, amit nem tud- nak. százalékkal meghaladja az tak kellő időben beszerezni. 1961. évi teljesítést Az épí- A konzervgyár szociális épü- Korszerűbb módszerekkel tőipar termelésének 1962. el- letének terveit át kellett dol­ső háromnegyedévi növeke- gozni, mert figyelmen kívül A tervdokumentációk év dése Csongrád megyében a hagyták, hogy csatornák és ^eji hiányát enyhítették múlt év azonos időszakához kábelek húzódnak az építési volna azzal, ha nagyobb mér­mérten csak 1,8 százalék. Megkésett szerzSdések Több nagyértékű létesít­mény terv szarinti megvaló­(Somogyiné felv.) Az avatóünnepség után dr. Doleschall Frigyes megtekin­tette az új kollégium épületét Az egészségügyi minisz­ter bal oldalán dr. Deák Ferenc gazdasági főigazgató Tegnap, pénteken délelőtt schall Frigyes egészségügyi adták át rendeltetésének a miniszter mondott beszédet. Szegedi Orvostudományi A többi között ismertette, Egyetem most elkészült há- hogy az új kollégium 13 romemeletes, modern diák- míUió forint beruházásból otthonát. A Semmelweis ut- készült, 200 egyetemista la­eai új kollégiumban tartott kik benne és fenntartása évi avatóünnepségen megjelent 1 millió forintba kerül. Az Perjési László, az MSZMP új kollégium építése lehető­Szeged városi bizottságának vé tette — mondotta az első titkára, dr. Szilárd Já- egészségügyi miniszter —, nos, az orvosegyetemi párt- hogy a Szegedi Orvostudo­bizottság titkára. Bíró Lajos, mányi Egyetem hallgatóinak a Csongrád megyei KISZ- a fele kollégiumban, rende­bizottság titkára, dr. Csikós zett körülmények között, ké­Ferenc, a városi tanács vég- nyelmesen lakjék. Beszéde rehajtó bizottságának titká- további részében dr. Dóié­ra, továbbá az orvo6tudomá- schall Frigyes felhívta a fi­nyi egyetem professzori ka- gyeimet arra, hogy az új kol­rának tagjai, valamint bu- légium, különösen a közös­dapesti és szegedi meghívót- ségi szellem kialakítása tak. Részt vettek az ünnep- szempontjából milyen nagy feladatokat és lehetőségeket jelent a tanárok és a diákok számára egyaránt. Beszéde befejeztével dr. Doleschall Frigyes az új kol­légium létrehozásában ki­ségen az új kollégium lakói, az orvostudományi egyetem hallgatói is. Az ünnepséget dr. Rávnay Tamás, a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem rektora nyitotta meg, majd dr. Dole- tűnt dolgozóknak — Almási A deszkl szocialista traktorosbrigád már teljesítette éves tervét A Deszki Gépállomás trak- kert. A deszki szocialista toristái derekasan kivették traktorosbrigád tehát to­részüket az őszi vetések és vábbra is becsülettel védi a terménybetakarítás gyors megtisztelő címét, s jó pél­befejezéséért folytatott ke- dával jár elöl a gépállomás mény küzdelemből. Az esz- más brigádjai előtt, melyek tendőből még közel másfél az idei esztendő végén akar­hónap van hátra, azonban ják elnyerni a szocialista cí­a gépállomás éves tervé- met. nek teljesítéséből már csak Mint Kerekes József ve­néhány napra való mun- zető mezőgazdász elmondot­ka: 4800 normálhold hi- ta, a gépállomás körzetében ányzik. nagyszerű sikerek születtek. A nagy őszi hajrában leg- mo6t többek között a takar­derekasabban dolgoztak a mánytermés jó minőségben gépállomás 3-as számú szo- való betakarításában és a si­cialista brigádjának tagjai. A lózásban is. Például 17 traktorista november első csak tő vetésű silókukori­dekádjának végéig 16 ezer cáből 1370 holdat takarí­810 normálhold munkát vég- tottak be a gépállomás si­zett el a szőregi körzetben. lókombájnjai. S ezzel teljesítették éves Ezer hold szemtermésre ve­tervüket, melyben össze- tett kukoricának a szárát sen 16 710 normálhold sze- szintén járva silózókkal ta­repei. karították be a tsz-ek állat­Rendkívül figyelemre mél- állományai számára. Ez tó sikereket ért el Balla Ist- rendkívül nagy segítség volt ván szocialista brigádja az a szövetkezetek részére. Ke­üzemanyag-fogyasztás csök- rekes elvtárs szerint a tél kentésében is. Az egész évre idején a gépállomás körze­betervezett munkájukhoz tében szálas takarmányból, szükséges gázolaj- és kenő- szilázsból nem lesz hiány, anyag-mennyiségnek csupán Most még azon fáradoz­a 80 százalékát használták nak teljes erejükkel a gép­fel. állomás dolgozói, hogy A gépek apróbb nehézsé- a téli fagyok beálltáig le­gektől eltekintve állandóan hetőség szerint a mély­egyenletesen, kiesés nélkül szántásokkal is végezze­dolgoztak. nek. Ezért elismerés illeti Juhász Lemaradás e téren sem mu­Ferencet, a brigád gépeinek tatkozik. Jelentősebb terü­szerelőjét. Balla István bri- letű szántanivaló már csak gádvezető pedig a munka a deszki Kossuth, a szőregi megszervezésében ért el na- Petőfi és Aranykalász tsz­gyon figyelemre méltó si- ekben van. terület alatt. Emiatt a mun- tőkben alkalmaznak típus­ka egy hónapig szünetelt. A terveket Az idén megkezdett szegedi személypályaudvar 102 olyan létesítmény közül, munkálatait az állványozási melyek kivitelezésénél típus­és kőfaragó munka lassú tervet alkalmazhatok volna, üteme hátráltatta. Az Ogyesz- mindössze 30-at valósítanak sza városrész lakóházai pro- meS típustervek szerint. Ez totípusok, melyek építési az arány lényegesen alacso­üteme a tervezettnél lassúbb, nyabb az erre vonatkozó Itt is munkaerőhiány és a irányszámoknál, amely 60— ládagyár elhúzódó kitelepí- "0 százalék, tése nehezítette a munkát. A Csongrád megyei állami A Mikszáth Kálmán utcai építőipar építési módszere lakóház építkezésénél halá- az év efső felében a múlt év los baleset történt, emiatt azonos időszakához mérten egy hónapig szünetelt a aliS korszerűsödött. Az épü­munka. letfalak 78 százaléka még mindig kisméretű téglából Több munkáskéz kell! készül. Egyedül az Ogyessza lakótelep építésénél alkal­Az első kilenc hónapban mázzák a téglablokkos épí­Csongrád megyében az ál- tést, de itt is különböző ne­lami építőipar termelési ter- hézségek vannak a gyártó és vét 89,3 százalékra teljesí- a felhasználó vállalat gyen­tette. Ezzel éves tervfel- 6e kapcsolata miatt adatának a harmadik negyed- A beépített vasbeton szer­év végéig csak 64,7 százaié- kezeteknél az úgynevezett kát valósította meg. A har- monolikus szerkezetek aránya madik negyedévi tervet is a tavalyi 70,4 százalékról 55 csak 90,1 százalékra teljesí- százalékra csökkent. A fon­tette. tosabb munkafolyamatok gé­Ahhoz, hogy a megye épí- pesítése az év első felében tőipara teljesítse 1962. évi a múlt év azonos időszaká­lervét, a negyedik negyed- hoz viszonyítva a földmun­évben mintegy 200 millió fo- káknál és a parkett gyalulás­rint értékű munkát kellene nál romlott. Az országos teljesítenie. Ilyen arányú aránytól az előző évben és termelésemelkedést csak most is nagyon elmaradt Az jelentős létszámnöveléssel építőipari gépek kihasznált­lehetne elérni. Az utóbbi sága a múlt évihez mérten évek negyedik negyedévi javult ugyan, de az autó­átlagos termelékenységével daru kivételével még mindig számolva — egy főre napi az országos átlag alatt ma­500 forint — több mint öt- radt. ezer dolgozó foglalkoztatása A felsorolt tények is iga­kel lene ahhoz, hogy az éves zolják, nem véletlen az épí­tervet teljesíteni lehessen. A tőipar -adóssága*. A koope­mai munkaerőhelyzet alap- ráció javításával, a meglevő ján azonban még a terve- lehetőségek jobb kihasználá­zett 4156 fős építőipari mun- sával eredményesebben tel­káslétszámra sem számítha- jesithetné tervét. gyakorlat elméleti vonatkozásai Sztá­linhoz vezetnek vissza. 1921-ben, amikor a Szovjetunióban a népgazdaság hely­reállításának feladatai kerültek napi­rendre, a fiatal szovjethatalom ellen­ségei fokozták a támadásukat a lenini bolsevik politika ellen. Trockijék és az ellenforradalmi elemek a fő tüzet a párt vezető szerepe, a szovjetekben le­vő kommunisták ellen irányították, te­hetségtelennek, alkalmatlannak nyil­vánították a fiatal kommunista veze­tőket. A szakszervezeteknek követel­ték a vezető szerepet és a szakembe­reket tolták előtérbe, hogy ezzel ellen­forradalmi céljaikat leplezzék. Eb­ben a helyzetben egyedül a kommunis­táktól függött a forradalom sersát el­döntő helyes lenini bolsevik politika megvalósulása. Ilyen körülmények között mondotta Lenin, hogy -mint kormányzópártnak, feltétlenül össze kellett olvasztanunk a párt vezető rétegeit a szovjetek vezető rétegeivel*, és hogy -ezek nálunk így is maradnak*. Lenin ezt a párt politi­kája megvalósulása szempontjából sorsdöntő kulcspozíciók elfoglalására értette, és nem úgy, hogy fentről lefe­lé minden pocíciót kommunistáknak kell elfoglalniuk. A kommunistákat mindig figyelmeztette, hogy ne becsül­jék le párton kívüli osztály test véreiket, bátran támaszkodjanak rájuk, vonják be őket közös feladataik megoldásába, szervezzék meg jól a párton kívüli szakemberek munkáját, segítsék látó­körük kiszélesitését, ugyanakkor ők maguk is tanuljanak mindazoktól a párton kívüli szakemberektől, akiktől ez lehetséges. Ezzel szemben Sztálin kiragadja a fenti lenini idézetet nagyon fontos ösz. széfü ggéseiből és ezért nem érti meg pontosan a lenini állásfoglalás lénye­gét Ebből következett az is, hogy ké­sőbb nem helyes irányban fejleszti azt tovább. Sztálin úgy értelmezi a csú­csok összeforrasztását, hogy a párt veze­tő szerepének biztosítása szempontjá­ból az a legbiztosabb, ha mindent kommunisták vezetnek. Egyébként számos más munkájában is megmutat­kozik bizalmatlansága a pártonkívü­liekkel szemben. Később e hibás sztá­lini tételeket megmerevítették, úgy fogták fel, mint amelyek a proletár­diktatúra egész időszakára vonatkoz­nak, bár az élet ennek ellenkezőjét bi­zonyította. Ez nagyon súlyos hibákra vezetett. u_ _ r .. __ közvetlenül a felsza­nazanKDan badulás után a hata­lomért folyó harc sajátos körülményei között a kommunista párt kénytelen volt fontos pozíciók elfoglalására tö­rekedni. Akkor csakis így lehetett a párt politikájának megvalósulását biztosítani. Ezért feltétlenül helyes volt, hogy nagy számben kerüite< ve­zető beosztást a kommunisták. A fordulat éve után az os/.tályerő­viszonyok változásával, a dolgozó tö­megek öntudatának növekedésével már nem lehetett szó kényszerítő kö­rülményekről, mégis a már említett hibás sztálini tétel érvényesítésének, valamint az egvre inkább kibontakozó személyi kultusz hatására fenntartot­ták a korábbi gyakorlatot. Ez már sú­lyos hiba volt, mert rátermett, becsü­letes pártonkívüliek méltatlan mellő­zéséhez vezetett. Az akkori pártveze­tés a gyakorlati hibát elméletté fej­lesztette, mely szerint »mindenért a kommunisták felelősek-, és igy általá­nos lett a segíteni akaró, tettre kész, becsületes pártonkivüliek irányában a bizalmatlanság. E hibás elmélet és gyakorlat azzal a következménnyel járt, hogy szűkí­tette a párt politikai bázisát, passzivi­tásra, tartózkodásra késztetve számos párton kívüli dolgozót. Nem volt ez kedvező magára a párttagságra nézve sem. Jórészt ebből fakadt, hogy a párttagság egy jelentős részét túlter­helték operatív feladatokkal, és emi­att nem maradt elég idejűk politikai, szakmai továbbképzésükre. Másrészt olyan felfogás kialakulására is veze­tett egyeseknél, mely szerint önmagá­ban kommunista mivoltuk eleve több­re jogosítja a pártonkívüliekkel szem­ben. Az ellenforradalom után a megújult pártvezetés szakított a ko­rábbi hibákkal, a sok kárt okozó el­mélettel és gyakorlattol. A jó, tettek­re szólító politika és a pártonkívüliek irányába sugárzó bizalom nagy vissz­hangra talált a párton kívüli tömegek­ben. E politikának, a párt és a párton­kivüliek viszonyának javulása ered­ményeként néhány év alatt nagy fel­adatokat tudtunk megoldani. Ilyenek voltok a politikai és gazdasági konszo­lidáció, a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a szocializmus alapjai le­rakásának befejezése. Az egységes szocialista termelési viszonyok megte­remtése a népgazdaság minden ágá­ban, a kizsákmányolás lehetőségének megszüntetése. (A cikk befejező részét vasárnapi számunkban közöljük.) Ifj. SIMON BÉLA, a megyei pártbizottság agit.­prop. osztályának munka­társa Elektromos pont- és vonalhegesztő készülék Lengyelországban, a Gliwici Hegesztési Intézetben olyan elektromos berendezést készítettek, amelynek célja a programvezérléses hegesztési eljárások nagyüzemi rend­szeresitése. Ez az első, Lengyelországban gyártott nagy teljesítményű, elektromos irányítású pont- és vonalhe­gesztő készülék, melynek szériagyártása után megszűnik ennek a drága műszernek az importálása. A készüléket Tadeusz Zareba mérnök, a Hegesztési Intézet Automa­tikai és Villamosságtani Osztályának munkatársa ter­vezte. Felvételünkön: Zenon Lypaczewski technikus az új műszer ellenőrző méréseit végzi

Next

/
Thumbnails
Contents